|
Dátum: 2009. április 16.11:46:17. Forrás : doksi.net/hu |
Tájverseinél hatottak rá Petőfi Sándor, Vajda János és az Ady- féle vonal, vagyis a lelki állapotok tükrözése, de szimbólumokat nem használ. Érzékenysége a közösségi költészetében is megfigyelhető. Költeményeiben saját magát értékeli, amit végigkísér a magány és a bizonytalanság. Juhász Gyula ismerte fel tehetségét. Megfigyelhető az impresszionista hatás, és az igényes költői eszközök használata. Ötvöz magyar hagyományokat, de új hang is jelenik meg költészetében.
Az Utolsó vershármas témája önértékelő. Ezeknek a verseknek az előzménye a Tudod, hogy nincs bocsánat című verse, mert ebben a versben csendes beletörődéssel veszi tudomásul a sorsát. Értékeli az előző korszakában elért dolgait (segítőit és gátlóit). Emberi kapcsolatait is jellemzi, hogy ki mit tett meg a másikért (család és barátok). A verseknek nincsen címe, az első soruk a cím. A társadalmi életet és a magánéleti szférát vizsgálja meg.
Karóval jöttél… című verse önmegszólító. A lírai én kettéosztottsága figyelhető meg, mert a józanész az emberi közösséget képviseli, a hibákat elkövető fél pedig nem jut szóhoz. Múltat értékel a születéstől a jelen állapotáig. A vers gondolatisági ellentétekre épül (pl.: sietés <-> elkésés, nappali álmodozás). Kifejezi a fájdalmak újraéledését, nincs az élethez ereje, teljesen lemondás figyelhető meg.
Íme hát megleltem hazámat… című verse önértékelő vers. A haza az összetartozást szimbolizálja. A nemzet részeként értékeli magát. Megemlíti a kommunista párthoz való csatlakozását. Megjelenik a vándordiák képe, amit Ady tett toposszá. Teljes elköszönés fogalmazódik meg. Erőtlenség és lemondás jellemzi a verset.
József Attila: Talán eltűnök hírtelen…
Az erdő az élet szimbóluma. A vad a társadalom üldözöttje. Úgy érzi, hogy semmi sem tartós, ezért ő nyom nélkül el fog tűnni. Csecsemőkorától vizsgálja meg életét. Felsorolja az elkövetett hibáit (korán kezdett dohányozni, mert szeretett volna hamar felnőni). Gondolkodása nem felnőttre utal. Kifejezi, hogy sokszor volt szófogadatlan, de a körülményeknek is fontos szerepük van ebben. A lírai én magányos. Az utolsó részben összegez, és ez ellentétre épül. Gondolatmenete pesszimista.
Memoriter:
Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.
Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.
Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.
Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.
Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Kapcsolódó doksik- Hegedűs Géza - A magyar irodalom arcképcsarnoka / 1991, 627 oldal
- A cseh irodalom a XX. században / 2006, 7 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 30 oldal
- Istenes versek a magyar irodalomban / 2004, 6 oldal
- Római Birodalom vaktérkép, megoldással / 2008, 3 oldal
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzése
Csokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Hiszen pont ennek az évnek elején adták férjhez Lillát egy gazdag kereskedőhöz, és így Csokonai minden reményét elvesztette, hogy szerelme valaha is övé legyen. A költő lelkében örvénylő érzések...
AntigonéA görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása annyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e...
Bibliai motívumok megjelenése a költők, írók műveibenI. Biblia Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik meghatározója a görög-római, a másik a zsidó-keresztény kultúra, amelynek foglalata a Biblia a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget. A Biblia...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
