Cikkek » Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez c. versének elemzése

Dátum: 2010. március 05. | 11:54:52. Forrás : doksi.net/hu

A mű keretes szerkezetű. Az első és utolsó versszak alkotja a keretét, melyet a költő a Remény megszólításával állít figyelembe.

Csokonai szemrehányást tesz a remény istenasszonyának az első versszakban, mert reménykedett abban, hogy Lillával egy életre összekötheti életét. Az emberek gyarlók, így Csokonai is hinni akart szerelme beteljesülésében és örök és maradandó voltában, ámde az élet (és legfőképpen Lilla családi körülményei) keresztezte a költő terveit.
Ugyanis Lillával már 9 hónapja voltak egy pár, amikor feleségül akarta venni Csokonai. Ahhoz, hogy megalapozza közös jövőjüket biztos állás után nézett és mialatt nem tartózkodott Lilla közelében, kedvesét édesapja feleségül adta egy gazdag kereskedőnek. Ezek után a költő összeomlott. Ez a szomorú esemény váltotta ki a Reményhez megírását. Ez a versszak hűen tükrözi a mű szentimentalista stílusát.

A költemény második versszaka pozitív élményeket sorakoztat fel. Természeti képekkel, érzékszervi hatásokkal, zeneiség eszközeivel („csörgő patakokkal”) és képiességgel kelti a reményteli hatást Csokonai. Egyfajta idilli természeti képet tár elénk, melynek elemei: virágoskert, patak, fák, virágok, méh, rózsák a tavasz képei. A méh megszemélyesítésével Csokonai magára szeretett volna utalni, vagyis arra, hogy amikor még együtt voltak Lillával (amikor még „tavasz” volt számára), akkor költészete szárnyalt. Pozitív hatása volt a Lilla-szerelemnek. A költő boldogságát az „Egy híjját esmértem örömimnek még: Lilla szerelmét kértem, s megadá az ég.” sor juttatja a hangulati tetőpontra. A strófát az eufónia jellemzi.
Ezzel a tavaszi képpel szemben az ezt követő versszak a kiábrándulás télies képével állít ellentétet. Csokonai rájön, hogy elhagyták, számára megszűnt létezni a világ. A boldogtalan szerelmes lelkiállapotát az értékpusztulással („Jaj, de friss rózsáim elhervadtanak”), a természet téli ruhába öltözésének képével mutatja be. Majd kimondja, hogy szenved Lilla nélkül és, hogy helyét a szeretett nő számára más, arra méltatlan férfi foglalta el. A vers kakofónikussá válik.

„csörgő patakokkal fáim éltetéd <-> forrásim, zöld fáim kiszáradtanak”

„repkedtek a friss meleggel rózsáim felé <-> jaj, de friss rózsáim elhervadtanak”

„rám ezer virággal szórtad a tavaszt <-> tavaszom, vígságom téli búra vált”

„rám ezer virággal szórtad a tavaszt <-> régi jó világom méltatlanra szállt”

„Lilla szívét kértem, s megadá az ég <-> ó, csak Lillát hagytad volna csak magát nekem”

A vers záró versszakában a költő ismét megszólítja a Reményt, ezzel a keretet lezárva. A költő érzelmei halálvágyba csapnak át: „mert ez a keménység úgyis eltemet”, „fáradt lelkem égbe, testem fődbe vágy”. A strófa végén újra felvillan a kifosztott táj képe, ezt bizonyos szavak hangsúlyozzák. Nevezetesen a „rét hímetlen”, „mező kisűlt”, „zengő liget kietlen”, „a nap éjre dűlt”. Az utolsó sorokat az erőteljes felkiáltások, a tő- és hiányos mondatok teszik érzékletessé.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Kapcsolódó doksik

• Kis Anna - A Frank Birodalom történetének főbb állomásai / 2008, 5 oldal
  
  
• A Parthus Birodalom történelme / 2009, 5 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 42 oldal
  
  
• Constantinus és a Római Birodalom bukása / 2010, 4 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Istenes versek a magyar irodalomban

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

Az ismétlődés szerepe Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében

Az ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...

Radnóti Miklós élete és költészete

Radnóti Miklós (1909-1944) költő, műfordító, a magyar antifasiszta líra kiemelkedő művelője. 1909. május 5-én született Budapesten, polgári család gyermekeként. Anyját születésekor, apját pedig tizenkét évesen vesztette el. Ezt követően gazdag anyai nagybátyja nevelte. Az elemit és a középiskolát Budapesten végezte, majd a csehszlovákiai Liberecben textiltechnikai főiskolán tanult...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan