|
Dátum: 2010. március 05. | 12:12:53. Forrás : doksi.net/hu |
A vers központi témája az anyanyelvünk. A költő az anyanyelvünknek a kommunikációban való szerepét hangsúlyozza. Amikor a nyelvet felhasználjuk beszédet kapunk. A beszéd a nyelvből születik. Közös nyelv nélkül nem tudnánk egymással kommunikálni, nem értenénk meg egymást. A nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalom.
A költő szerint az anyanyelv szabad használata az emberi kapcsolatok biztosítéka: családjához, osztályához, nemzetéhez és az emberiséghez köti. A költő szerint az anyanyelv szabad használata a szabadsággal függ össze.
Nyelvünk megalázása teszi szükségessé, hogy a költő erről a témáról írjon. Az anyanyelv története és sorsa egyúttal a magyarság története és sorsa is. Az anyanyelvet illeti a koszorú, amely nem a dicséret babérleveleiből fonódik, hanem a magyarul beszélők történelmének, elesett társadalmi rétegeinek, szétszórt népcsoportjainak szenvedéseiből, a szenvedések ellenére megőrzött hűségéből. Ez a hűség az egyetlen érték, ami megőrizte a magyarságot.
A költő negatív, pesszimista hangvételben sorolja fel a társadalmi élethelyzeteket. A költő szinte egyetlen lélegzetvétellel, egyetlen mondatban akar mindent elmondani anyanyelvéről.
A vers első sorai veszélyhelyzetet ragad meg, amit a koszorú illet, lefojtva, megalázottan, a talaj szintjén, a fű közt a gazban él. Újra úgy, miként szinte mindig.
Ez a kép a Bibliával hozható kapcsolatba. Szinte úgy fonódnak eggyé a sorok, mint a koszorút alkotó ágak. A koszorú az összetartozást jelképezi, a koszorú egy összetartó erő.
Körképszerűen sorolja fel azokat a rétegeket és képviselőiket, akik csak ismerik és használják a nyelvet legelemibb életfunkciójukban, a társadalom legmélyebb bugyraiba szorultan is, akik egy nyelvet beszélnek, és akiket a társadalom másik fele, a valamilyen hatalmon lévő nem ért meg, bárha ő is magyarul szólal meg.
Majd újabb metaforikus képekkel fejezi ki a nyelv „megalázott” állapotát. A „föl nem adott hit tolvaj-nyelve”, a „remény laissez-passer-ja”, a „tanár-kigúnyolta diák”, a „szerzsán-legyalázta baka” képekkel.
A történelem egy hasonlatsorban idéződik fel. A hangsúlyos a konokul ismétlődő most helyzete lesz. A történelem és a jelen a hajszálgyökér motívumában egyesül.
A költemény következő részében a mű címe új értelmezést kap. A koszorú másik jelentése a tisztelet. Az anyanyelv elé teszi le koszorúját, ezzel kifejezve az anyanyelv iránt érzett tiszteletét.
A költemény ritmusát a különböző hosszúságú sorok adják. Az áthajlásokkal nemcsak a koszorút szemlélteti a költő, hanem a vers folytonosságát is.
A vers időmértékes verselésű. A mű mindvégig a daktilus ereszkedő ritmusában szól.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A szerencsejáték történeteA szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Kapcsolódó doksik- Constantinus és a Római Birodalom bukása / 2010, 4 oldal
- Hoppál Krisztina - A középső Birodalom és Róma, avagy miképpen képzelték el a kínaiak a Római Birodalmat / 2015, 8 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2008 / 2008, 37 oldal
- Áts József - Információkeresés a természettudományi szakirodalomban / 2013, 130 oldal
- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz, olvasásellenőrző feladatok / 2011, 62 oldal
Ady Endre: Őrizem a szemed című versének elemzése
A hazaérkezés verse Keletkezés: 1916. január első fele Megjelenés: A halottak élén című, 1918-ban megjelent kötetben. Kötetről: A kötet verseiben a rémület mellett is él a remény, hogy tévedéseken, szenvedéseken keresztül, de végül is az ember otthont, emberhez méltó létet fog majd teremteni magának ebben a világban. Csinszka versek néhány...
Az öreg tekintetesA XIX. és XX. század fordulóján Magyarország dinamikusan változott mind társadalmi, mind gaz-dasági szempontból. A többé-kevésbé végbement polgárosodási folyamat újfajta kultúra kialakulásával járt, így az irodalom is formálódott. Az ekkor kialakult városi értelmiség új életérzésével és gondolatiságával megreformálta a 19. század második felére jellemző életidegen...
Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájábanÖrkény István közkedvelt egyperces novelláinak egyik darabja a Ballada a költészet hatalmáról. Örkény valamennyi egypercesét jellemzi a groteszk látásmód. Maga az író fogalmazza meg bevezetőnek szánt Arról, hogy mi a groteszk című elbeszélésében a groteszk mint esztétikai minőség mibenlétét. A groteszk egy olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi...
1966. július 27-én született Budapesten. Édesapja, Deutsch György (1936) vegyésztechnikus és közgazdász. Édesanyja, Takács Julianna (1935) vegyésztechnikus. Egy öccse van, Péter (1968) aki a Testnevelési Főiskolán tanult, atlétikai szakedző, valamint országos csúcstartó magasugró. Sportpályafutása után sikeres üzletember lett. 1989-ben házasodott meg, akkori felesége
