|
Dátum: 2010. március 05.12:16:49. Forrás : doksi.net/hu |
A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg.
A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre tagolható, melyet a költő az egységek megszámozásával is jelöl. A köztük lévő logikai szál a víz folyása, vagyis az élet szüntelen folyása. Az első részben egy szentenciaszerű leírást olvashatunk, mely a vers alaphelyzete. A költő szemlélődik a Duna-parton. A második részben ugyanerről a Dunáról ősei jutnak eszébe. Míg a harmadik részben tér át saját sorsára.
A Dunánál az óda klasszikus műfajának modern változata. (Mely ünnepélyes hangvételű, magasztos lírai költeményt jelöl). A mű jellegzetessége a hármas tagolás.
Az első rész fő motívumát az alaphelyzet képezi. József Attila egy adott pontról szemlélődik, néz, hallgat és figyel a Duna-parton. A Duna a költő konkrét és elvont jelképeinek sajátosságait egyesíti. Nemcsak egy folyó, a magyarság és a közép-európai népek folyója, hanem a közös történelemnek is tanúja. A víz-képzet motívumával már találkozhattunk Babits Mihály In Horatium című versében (nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba). A víz folyásáról a mosónők fárasztó munkája jut eszébe, majd leszűkíti édesanyjára a kört:
„S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét.”
Egy képzettársítás kapcsolja össze az anya munkáját és a Duna tevékenységét.
A hullámzó, ringató mozgás élményi hatását a verssorok szótagszáma és a rímek elhelyezése alátámasztja. A verssorok váltakozva 10 vagy 11 szótagból állnak, míg a rímek keresztrímek:
„A rakodópart alsó kövén ültem,(a) néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. (b) Alig hallottam, sorsomba merülten, (a) hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.” (b)
A negyedik Duna-hasonlatában is szerepel egy anya, ám ez a kép szomorú hangulatú, ugyanis a folyóvízen (anya) ringatózó hullámokat (gyerekek) disszonánsan ábrázolja. A hasonlat záró képe a "sírköves, dülöngő temető” valószínűleg a költő édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmát fejezi ki. József Attilát élete során végigkísérte édesanyja halála, mellyel párhuzamosan műveiben is megjelenik az anya.
A II. részben ősei jutnak a költő eszébe. A Duna magánban hordja őseit. Az ősök behatárolják a mai emberek életét, minden ember magával hozza ősei gondolatait. Ez a rész disszonanciára, ellentétekre épül:
„Egy pillanat s kész az idő egésze”
„öltek, öleltek”
„Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen.”
Ezek az ellentétes fogalmak a költő személyében válnak egységessé. A költő tartja jelen esetben a kapcsolatot a múlt és a jelen, az ősök és a mai emberek között.
A III. részhez kapcsolódik az előző rész, ugyanis a II. részben tapasztaltakat saját sorsában vezeti le. A költőben benne él van apja és anyja is.
A költő végkövetkeztetése, hogy mivel mindannyian rokonok vagyunk a Duna mentél élő népekkel, ideje viszonyaink rendezésére. A költő e felismerést a kép társadalmivá tágulásával fejezi ki:
„... Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.”
A III. rész hangvétele magasztos, ünnepélyes hiszen ódáról van szó. Ezt a hatást a hősök felsorolása és az indulatos hangvétel támasztja alá.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Grúziáról bővebbenGrúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Kapcsolódó doksik- Erát Dávid - Összefüggések a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2019, 17 oldal
- A Nyugat-római birodalom bukása / 2010, 2 oldal
- Kiss-Tiner - Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2021, 17 oldal
- Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
- Elaine Showalter - A feminista irodalomtudomány a vadonban / 2004, 17 oldal
Hazaszeretet a magyar irodalomban
A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...
Tonio KrögerA Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...
Reneszánsz vonások Janus Pannonius verseibenJanus Pannonius a reneszánsz kor legnagyobb irodalmi alakja és az első magyar költő, aki a reneszánsz korral ellentétben nem nemzeti nyelven, nem magyarul írta verseit, hanem a középkori műveltég nyelvén latinul. Janus évekig tanult Itáliában a reneszánsz szülő¬hazájában, ahol első magyarként, vagy talán első kelet-európaiként sajátította el a reneszánsz művészet tanait...
