Cikkek » Egy mondat a zsarnokságról

Egy mondat a zsarnokságról Dátum: 2010. június 15. | 13:14:18.
Forrás : doksi.net/hu



Élete
1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Isko-lái: Dombóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban. 1921-ben be-iratkozik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.

1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóiratot. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkeszte-tője. 45 után a Nemzeti Parasztpártnál képviselő. Az 1960-as években magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kördokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.

Egy mondat a zsarnokságról
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kördokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.

A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen többszörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, vagyis a Rákosi-korszak.

1945 után, az oroszok bevonulásával és segítségével fokozatos kiépült a kommunista diktatúra Magyarországon, a rendszer velejárója a terror, politikai tisztogatások, propaganda és a cenzúra. Illyés Gyula ebben a politikai környezetben írtam meg az Egy mondat a zsar-nokságról című versét, melynek alapgondolata, hogy a zsarnokság minden korban és minden változatában emberellenes. A vers egyetlen hosszú versmondat, 200 soron, 50 négysoros stró-fán keresztül tart. A költemény rokonverse Pauld Éluard Szabadság című verse, ami a mindenhol jelenlévő sza-badság fogalmát állítja középpontba, Illyés ennek az ellentétét a zsarnokságot mutatja meg mindenben. Illyés versében a sornak négy rövid sorból álló versszak felel meg, s az ismétléshez sem me-rev szabályossággal ragaszkodik. Ezt a formai szerkezeti mintát litániának nevezzük, ami egy keresztény egyházi irodalmi műfaj, melynek lényege a verssor egyik felének változtatása, má-sik felének változatlan ismétlése. A litánia szerkezetéből következő sajátosság a monotónia. A sokszorosan összetett versmondat alapmondata a vers indítása: „Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van.”A vers további részében azt sorolja gazdag részletességgel, hogy mi minden-ben van zsarnokság azon túl is, ami a köztudatban hozzátartozik a zsarnokság fogalomkör-éhez.A vers első szakaszaiban folyamatosan érzékelteti a szöveg:a zsarnokság nem merül ki a tudottban, sokkal aljasabb formája ez a társadalmi létezésnek. Az 1-14. szakasz az általános zsarnokságképet és annak 20. századi sajátosságait sorolja. A 14. szakaszban megindul a változás, a zsarnokság terrorisztikus megnyilvánulási formáiról áttérve a művészetben való megnyilvánulására. A művészetre utal a „zene” , majd a „kőszo-bor”, a „festmény”, amelyek egyaránt a vezérek dicsőségét hivatottak reprezentálni. A 17. Szakaszban általánosít, a következő körkép a mindennapok életébe, a legszemélyesebb magánéletbe, a gondolatokba is kiiktatathatatlanul beszivárgó zsarnokságot mutatja f el. A vers igehasználata szemléletesen fejezi ki a zsarnokság személytelen társadalmi általánosságát és a legszemélyesebb sorsba való könyörtelen behatolását.”belőled bűzlik árad, magad is zsarnokság vagy…”
A 19. Szakasztól kezdve fokozatosan szaporodik a kettős jelentéskörű tegező forma. Kettős, mert ez a „te” egyrészt a vers minden olvasója, másrészt maga a lírai én, még tágabb értelem-ben pedig a zsarnoki rendszer minden állampolgára. A verset a költői túlzás jellemzi, ami az ellenállás lehetetlenségét fejezi ki. A vers időszemlé-lete: a vers jelen időben íródott(„van”), hiányzik a jövőidő, nem foglalkozik a jövőidővel, hi-szen aki élt zsarnokságban soha nem törölheti ki a múltjából,a „belsejéből”. A verset 1950-ben írta, 1965. November 2-án jelent meg az Irodalmi Újságban, a következő hazai publikálásra csak a költő halála után került sor, ennek oka a mű „ellenforradalmi „hang-vétele, később Illyés nem engedélyezte, hogy kiadják az 1956-os Forradalom hatására nem-zetközi hírűvé vált a költeményt.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Balassi Bálint és a reneszánsz

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...

Ady Endre költői forradalma

Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...

Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiái

Itáliában a qiattrocento, az 1400-as évek már a reneszánsz kultúra második százada, addig Mo-on még csak a reneszánsz első csírái jelennek meg. Hunyadi Mátyás műveltsége, illetve felesége, a nápolyi Beatrix révén itáliai udvartartása teremti meg a reneszánsz térnyerésének lehetőségét. Néhány év alatt e humanista légkörben bontakozott ki Janus Pannonius Ferrarában és Páduában...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!