|
Dátum: 2010. június 21. | 17:58:06. Forrás : doksi.net/hu |
A Márió és a varázsló 1930-ban jelent meg, és a történet személyes, olaszországi élményen alapul. Az író egyes szám első személyben szól. Az értelmezők Cippolát sokszor azonosították Mussolinivel, és a novellát szimbolikusnak tekintették, pedig erről szó sincs. Az író az olasz fasizmust jeleníti meg.
Az elbeszélő családjával együtt egy itáliai fürdőhelyen tölti szabadságát. A bevezető rész az itt szerzett tapasztalatokról, kellemetlen élményekről és megaláztatásokról számol be. Már a szálloda személyzetének a viselkedése is sértő, el is üldözi őket a szállodából egy panzióba. A strandon a gyerekek között "tekintélyvitákra" kerül sor. Majd egyesek a nyolcéves kislány meztelenkedésében (fürdőzésében) hazájuk becsületének, a nemzet méltóságának megsértését látják.
A novella elbeszélés, viszonylag rövid terjedelmű epikai mű prózai formában. Cselekménye zárt, rendszerint egyetlen eseményt vagy eseménysort mutat be, kevés szereplővel. Második, terjedelmesebb része a hipnotizőr bűvész Cipolla fellépését és mutatványait tárja elénk. A "varázsló" visszaél helyzetével, és az embereket megfosztja akaratuktól. Megalázó dolgokat műveltet velük, bábszerű engedelmességre kényszeríti, megtáncoltatja őket.
Cipolla egész magatartása, módszere, a fasizmus működésének mechanizmusát világítja meg allegorikusan. A bűvész legfőbb törekvése a másokon való uralom megszerzése. Erre készteti testi csúfsága, sikertelensége a nőknél. A hatalom megszerzéséhez felhasználja a hipnózist, az erőszakot, helyzete mégis labilis. A közönség először ellenszenvesnek és nevetségesnek tartja, de sikerei és módszerei hatására engedelmeskedik neki. Egy római úr nem akar a varázslat hatalmának engedni, de csak rövid ideig tud ellenállni. A történet akkor jut el a tetőpontra, amikor a bűvész Máriót, a rokonszenves pincérfiút hívja fel a színpadra. Őt is hipnotizálja, és eléri, hogy az ifjú a visszataszító bűvészben kedvesét lássa, és megcsókolja. Márió azonban magához térve, lelövi a varázslót.
A mű a fasizmus nyomasztó rémületes légkörét idézi fel, közvetve a passzív ellenállást, a tagadás nem elég, csak a tett, a valóságos harc segít. Az író követi a realizmus hagyományait: az eseményeket időrendben adja elő a szereplőket külsejük leírásával, cselekedeteik bemutatásával beszéltetésükkel jellemzi.
Az erőszakot csak erőszakkal lehet legyőzni. Cipolla a fasiszta eszmét jeleníti meg, az ő bukása a fasizmus bukása is egyben. Az elbeszélőnek a történetét záró kommentárja a szituáció ellentmondását jelzi. "Rettenetes vég, szörnyű, végzetes befejezés. És fölszabadító vég mégis."
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Koszovóról tudni illik
Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A grúz - dél-oszétiai háborúA dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
Kapcsolódó doksik- Irodalomtudományi alapfogalmak (18-19. századi világirodalom) / 2007, 32 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2006 / 2006, 48 oldal
- Áts József - Információkeresés a természettudományi szakirodalomban / 2013, 130 oldal
- Lengyel Attila - Egységes irodalom középszintű szóbeli tételgyűjtemény / 2009, 51 oldal
- Román nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 29 oldal
A vívódó Móricz hősök útja
Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a...
Egy dunántúli mandulafáról1466 márciusában írta ezt az epigrammába (epigramma: disztichonban -egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata- írt rövid, tömör, előkészületből és csattanóból álló sírfelirat) sűrített elégiát. Az elégia itt már nem csupán a disztichonban írt (általában epikus jellegű) művet jelenti, mint a görögöknél, hanem a rezignált, szomorú hangvételű filozofikus verset általános...
Petőfi Sándor élete és forradalmi költészeteI. Petőfi pályaképe (rövid életútja) Magánéleti nehézségek 1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...
