Cikkek » Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában

Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában Dátum: 2010. június 21. | 18:23:35.
Forrás : doksi.net/hu



A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy elszakítsák őket egymástól.

Rómeó és Júlia
Rómeó és Júlia



A két veronai család, a Montague és a Capulet ősi ellenségek. Montaguék fia Rómeó, Capuleték lánya Júlia.

A véletleneknek nagy szerepük van sorsuk alakulásában. Egy véletlen folytán Rómeó Capuleték bálján köt ki, és beleszeret Júliába, akiről csak később tudja meg, hogy egy Capulet. Júlia szavaiból is tisztán kivehető a szerelem és a halál összekapcsolódása: ?Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.? Ez a szerelem már az elején ?halálra van ítélve?, mivel a szülők soha nem egyeznének bele a házasságba. Titokban tartják szerelmüket, és mivel Rómeó szándékai tisztességesek, és el szeretné venni Júliát, titokban összeházasodnak.

Itt egy újabb véletlen játszik szerepet az eseményekben, mert Tybalt és Mercutió között nézeteltérés keletkezik, és Rómeó hiába áll közéjük, Tybalt megöli Mercutiót. Rómeó bosszút áll: megöli Tybaltot.

Ezért Rómeót száműzik Veronából Montavába. Itt a szerelem és a halál megint összekapcsolódik, mert ha Tybaltot nem öli meg Rómeó, akkor nem kell elbujdosnia, és még messzebb kerülnie szerelmétől. Ebben a korban még nem volt szabad párválasztás; a szülők döntötték el, hogy hány évesen és kihez adják lányukat.

Capulet, lányát Párishoz akarja adni. Júlia próbál ellenkezni, de esélye sincs meggyőzni apját, mert a lánygyermekek őszinte engedelmességgel tartoznak apjuknak. Ha ezt megtagadják, az a szülői tekintély elleni lázadásnak minősül. Júlia végső kétségbeesésében Lőrinc barátnak önti ki a szívét: még a haláltól sem fél, csak ne kelljen Párishoz mennie. Ebben ismét tükröződik a halál és a szerelem összekapcsolódása.

De van megoldás! Lőrinc barát mérget ad Júliának, amit ha felhörpint, 42 órás tetszhalott lesz tőle, és ő pedig eközben értesíti Rómeót, hogy meg tudja szöktetni Júliát . Júlia elszánt és mindenre képes. Ez is tükrözi őszinte érzéseken alapuló szerelmét.

Hazamegy, és este megissza a mérget. Reggel holtan találják az ágyában. A családi kriptába viszik. Itt egy újabb véletlen szól közbe: Lőrinc barát levele nem jut el Montavába, és így Rómeó nem értesül kedvese tetszhaláláról. Boldizsár viszont be tud jutni Rómeóhoz, aki így azt hiszi, hogy Júlia halott.

Rómeó Veronába indul, de útközben mérget vesz, mert Júlia nélkül nincs értelme életének . Lőrinc eközben újra ír Montavába, és készül a kriptába menni tudván, hogy Júlia 3 óra múlva ébred.
Rómeó azonban előbb ér oda; kedvesét holtan is szépnek találja. Talán beleszeretett a Halál, és megtartja ilyen szépnek magának, gondolja.

Előveszi az üvegcsét, és kiissza a mérget. Júlia éppen ekkor ébred fel, és holtan találta maga mellett ifjú férjét. Megcsókolja, hátha maradt még pár csepp méreg az ajkán, aztán leszúrja magát kedvese tőrével. Lőrinc barát és a szülők késve érkeznek, így holtan találják Rómeót és Júliát.

A két család ősi viszálykodása lám ilyen szerencsétlenséghez vezetett és sajnos egy ilyen nagy áldozat kellett ahhoz, hogy belássák, a viszálynak semmi értelme.

Egy nagyon szép gesztus figyelhető meg a végén. Capuleték egy arany Rómeót, Montaguék pedig egy arany Júliát veretnek. Mindkét család a másik gyermekének állít emléket.

"Mert még regékben sincs arra szó, Mit szenvedett Júlia s Rómeó."

Ez egy csodálatos szerelmi történet, ami példa lehet az őszinte érzéseken alapuló kölcsönös szerelemre. Rómeó és Júlia volt az első pár, akik szembe mertek szegülni a szülői akarattal.

Kapcsolódó anyagok:

- Shakespeare színháza és drámája
- Rómeó és Júlia szerelme

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

A vámpírok eredete

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Petőfi Sándor élete és látomásköltészete

Az 1848-as forradalom egyik kezdeményezője, a szabadságharcban elesett nemzeti hős. Alföldi, paraszti életmódból felemelkedő, tudatosan magyarosodó családból származik. 1823. január 1.-én, Kiskőrösön született, apja Petrovics István mészáros, anyja a szlovák anyanyelvű Hruz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez...

Tonio Kröger

A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...

Balassi Bálint vitézi énekei

A reneszánsz művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat is. Az antik kultúra „újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat-európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz legkorábban Észak-Itáliában bontakozott ki. A meggazdagodott itáliai polgárok életfelfogásuk igazolására feltámasztották az ókori...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!