Cikkek » Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában

Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában Dátum: 2010. június 21.18:23:35.
Forrás : doksi.net/hu



A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy elszakítsák őket egymástól.

Rómeó és Júlia
Rómeó és Júlia



A két veronai család, a Montague és a Capulet ősi ellenségek. Montaguék fia Rómeó, Capuleték lánya Júlia.

A véletleneknek nagy szerepük van sorsuk alakulásában. Egy véletlen folytán Rómeó Capuleték bálján köt ki, és beleszeret Júliába, akiről csak később tudja meg, hogy egy Capulet. Júlia szavaiból is tisztán kivehető a szerelem és a halál összekapcsolódása: ?Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.? Ez a szerelem már az elején ?halálra van ítélve?, mivel a szülők soha nem egyeznének bele a házasságba. Titokban tartják szerelmüket, és mivel Rómeó szándékai tisztességesek, és el szeretné venni Júliát, titokban összeházasodnak.

Itt egy újabb véletlen játszik szerepet az eseményekben, mert Tybalt és Mercutió között nézeteltérés keletkezik, és Rómeó hiába áll közéjük, Tybalt megöli Mercutiót. Rómeó bosszút áll: megöli Tybaltot.

Ezért Rómeót száműzik Veronából Montavába. Itt a szerelem és a halál megint összekapcsolódik, mert ha Tybaltot nem öli meg Rómeó, akkor nem kell elbujdosnia, és még messzebb kerülnie szerelmétől. Ebben a korban még nem volt szabad párválasztás; a szülők döntötték el, hogy hány évesen és kihez adják lányukat.

Capulet, lányát Párishoz akarja adni. Júlia próbál ellenkezni, de esélye sincs meggyőzni apját, mert a lánygyermekek őszinte engedelmességgel tartoznak apjuknak. Ha ezt megtagadják, az a szülői tekintély elleni lázadásnak minősül. Júlia végső kétségbeesésében Lőrinc barátnak önti ki a szívét: még a haláltól sem fél, csak ne kelljen Párishoz mennie. Ebben ismét tükröződik a halál és a szerelem összekapcsolódása.

De van megoldás! Lőrinc barát mérget ad Júliának, amit ha felhörpint, 42 órás tetszhalott lesz tőle, és ő pedig eközben értesíti Rómeót, hogy meg tudja szöktetni Júliát . Júlia elszánt és mindenre képes. Ez is tükrözi őszinte érzéseken alapuló szerelmét.

Hazamegy, és este megissza a mérget. Reggel holtan találják az ágyában. A családi kriptába viszik. Itt egy újabb véletlen szól közbe: Lőrinc barát levele nem jut el Montavába, és így Rómeó nem értesül kedvese tetszhaláláról. Boldizsár viszont be tud jutni Rómeóhoz, aki így azt hiszi, hogy Júlia halott.

Rómeó Veronába indul, de útközben mérget vesz, mert Júlia nélkül nincs értelme életének . Lőrinc eközben újra ír Montavába, és készül a kriptába menni tudván, hogy Júlia 3 óra múlva ébred.
Rómeó azonban előbb ér oda; kedvesét holtan is szépnek találja. Talán beleszeretett a Halál, és megtartja ilyen szépnek magának, gondolja.

Előveszi az üvegcsét, és kiissza a mérget. Júlia éppen ekkor ébred fel, és holtan találta maga mellett ifjú férjét. Megcsókolja, hátha maradt még pár csepp méreg az ajkán, aztán leszúrja magát kedvese tőrével. Lőrinc barát és a szülők késve érkeznek, így holtan találják Rómeót és Júliát.

A két család ősi viszálykodása lám ilyen szerencsétlenséghez vezetett és sajnos egy ilyen nagy áldozat kellett ahhoz, hogy belássák, a viszálynak semmi értelme.

Egy nagyon szép gesztus figyelhető meg a végén. Capuleték egy arany Rómeót, Montaguék pedig egy arany Júliát veretnek. Mindkét család a másik gyermekének állít emléket.

"Mert még regékben sincs arra szó, Mit szenvedett Júlia s Rómeó."

Ez egy csodálatos szerelmi történet, ami példa lehet az őszinte érzéseken alapuló kölcsönös szerelemre. Rómeó és Júlia volt az első pár, akik szembe mertek szegülni a szülői akarattal.

Kapcsolódó anyagok:

- Shakespeare színháza és drámája
- Rómeó és Júlia szerelme

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

A legyek ura

Az ún. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. műve nyitotta meg. Gyerekhősök a XIX. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. A nevelési célzatú, romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon, az ősi, vad környezeten, a természeti erőkön. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a...

Mikszáth Kálmán élete és munkássága

I. Mikszáth kora és élete A 19. század egyik legfontosabb ábrázolási módja, a realizmus (természetesen még a romantikával keverten), ez azonban inkább csak elszigetelt kitérő, folytatás nélküli kezdeményezés maradt. A magyar széppróza Mikszáth művészetében szakadt ki. Mindenekelőtt az eszményítéstől, a retorikától és a pátosztól fosztotta meg a magyar elbeszélést...

A kisember alakja az orosz realizmus irodalmában

A XIX. századi orosz irodalom legnagyobb újításának az ún. „fölösleges embertípus” nevezhető. Ez vált az orosz realizmus meghatározójává, s emelte az orosz irodalmat az akkori világirodalom szintjére. Ezek a karakterek olyan életformát mutatnak be, amely azt szemlélteti, hogy hogyan nem érdemes élni. Ezek a hősök valamilyen magasabb elhivatottság nélkül, tétlenül, üresen...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!