A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A
középkori hagyományok és a
reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes
sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy elszakítsák őket egymástól.

Rómeó és Júlia
A két veronai család, a
Montague és a Capulet ősi ellenségek. Montaguék fia Rómeó, Capuleték lánya Júlia.
A véletleneknek nagy szerepük van sorsuk alakulásában. Egy véletlen folytán
Rómeó Capuleték bálján köt ki, és
beleszeret Júliába, akiről csak később tudja meg, hogy egy Capulet. Júlia szavaiból is tisztán kivehető a szerelem és a halál összekapcsolódása: ?Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.? Ez a szerelem már az elején ?halálra van ítélve?, mivel
a szülők soha nem egyeznének bele a házasságba. Titokban tartják szerelmüket, és mivel Rómeó szándékai tisztességesek, és el szeretné venni Júliát,
titokban összeházasodnak.
Itt egy újabb véletlen játszik szerepet az eseményekben, mert
Tybalt és Mercutió között nézeteltérés keletkezik, és Rómeó hiába áll közéjük, Tybalt megöli Mercutiót.
Rómeó bosszút áll: megöli Tybaltot.
Ezért
Rómeót száműzik Veronából Montavába. Itt a szerelem és a halál megint összekapcsolódik, mert ha Tybaltot nem öli meg Rómeó, akkor nem kell elbujdosnia, és még messzebb kerülnie szerelmétől. Ebben a korban még nem volt szabad párválasztás; a szülők döntötték el, hogy hány évesen és kihez adják lányukat.
Capulet, lányát Párishoz akarja adni. Júlia próbál ellenkezni, de esélye sincs meggyőzni apját, mert a lánygyermekek őszinte engedelmességgel tartoznak apjuknak. Ha ezt megtagadják, az a szülői tekintély elleni lázadásnak minősül.
Júlia végső kétségbeesésében Lőrinc barátnak önti ki a szívét: még a haláltól sem fél, csak ne kelljen Párishoz mennie. Ebben ismét tükröződik a halál és a szerelem összekapcsolódása.
De van megoldás! Lőrinc barát mérget ad Júliának, amit ha felhörpint, 42 órás tetszhalott lesz tőle, és ő pedig eközben értesíti Rómeót, hogy meg tudja szöktetni Júliát .
Júlia elszánt és mindenre képes. Ez is tükrözi őszinte érzéseken alapuló szerelmét.
Hazamegy, és este megissza a mérget. Reggel holtan találják az ágyában. A családi kriptába viszik. Itt egy újabb véletlen szól közbe: Lőrinc barát levele nem jut el Montavába, és így
Rómeó nem értesül kedvese tetszhaláláról. Boldizsár viszont be tud jutni Rómeóhoz, aki így
azt hiszi, hogy Júlia halott.
Rómeó Veronába indul, de útközben mérget vesz, mert
Júlia nélkül nincs értelme életének . Lőrinc eközben újra ír Montavába, és készül a kriptába menni tudván, hogy
Júlia 3 óra múlva ébred.
Rómeó azonban előbb ér oda; kedvesét holtan is szépnek találja. Talán beleszeretett a Halál, és megtartja ilyen szépnek magának, gondolja.
Előveszi az üvegcsét, és kiissza a mérget. Júlia éppen ekkor ébred fel, és holtan találta maga mellett ifjú férjét. Megcsókolja, hátha maradt még pár csepp méreg az ajkán, aztán leszúrja magát kedvese tőrével. Lőrinc barát és a szülők késve érkeznek, így
holtan találják Rómeót és Júliát.
A két család ősi viszálykodása lám ilyen szerencsétlenséghez vezetett és sajnos egy ilyen nagy áldozat kellett ahhoz, hogy belássák, a
viszálynak semmi értelme.
Egy nagyon szép gesztus figyelhető meg a végén. Capuleték egy arany Rómeót, Montaguék pedig egy arany Júliát veretnek.
Mindkét család a másik gyermekének állít emléket.
"Mert még regékben sincs arra szó, Mit szenvedett Júlia s Rómeó."
Ez egy csodálatos szerelmi történet, ami példa lehet az őszinte érzéseken alapuló kölcsönös szerelemre.
Rómeó és Júlia volt az első pár, akik szembe mertek szegülni a szülői akarattal.
Kapcsolódó anyagok:
-
Shakespeare színháza és drámája
-
Rómeó és Júlia szerelme
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Tibet és Kína viszonya 1959-ig
Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Karácsony ünnepének eredete
A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című versében
A Vanitatum vanitas „a sokat vesztett kebelből azután származhatott, minekutána veszteségeit az emberi élet nevetséges parányiságához és múlandóságához mérve, nyugalmas megvetéssel tekinthette.” – értelmezi saját művét Kölcsey, melynek latin címét „hiúságok hiúságának” vagy „hiábavalóságok hiábavalóságának” fordíthatjuk. A költő teljes...
Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában
Radnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...
József Attila Óda c. versének elemzése
József Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse.
Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll.
A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat...