A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A
középkori hagyományok és a
reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes
sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy elszakítsák őket egymástól.

Rómeó és Júlia
A két veronai család, a
Montague és a Capulet ősi ellenségek. Montaguék fia Rómeó, Capuleték lánya Júlia.
A véletleneknek nagy szerepük van sorsuk alakulásában. Egy véletlen folytán
Rómeó Capuleték bálján köt ki, és
beleszeret Júliába, akiről csak később tudja meg, hogy egy Capulet. Júlia szavaiból is tisztán kivehető a szerelem és a halál összekapcsolódása: ?Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.? Ez a szerelem már az elején ?halálra van ítélve?, mivel
a szülők soha nem egyeznének bele a házasságba. Titokban tartják szerelmüket, és mivel Rómeó szándékai tisztességesek, és el szeretné venni Júliát,
titokban összeházasodnak.
Itt egy újabb véletlen játszik szerepet az eseményekben, mert
Tybalt és Mercutió között nézeteltérés keletkezik, és Rómeó hiába áll közéjük, Tybalt megöli Mercutiót.
Rómeó bosszút áll: megöli Tybaltot.
Ezért
Rómeót száműzik Veronából Montavába. Itt a szerelem és a halál megint összekapcsolódik, mert ha Tybaltot nem öli meg Rómeó, akkor nem kell elbujdosnia, és még messzebb kerülnie szerelmétől. Ebben a korban még nem volt szabad párválasztás; a szülők döntötték el, hogy hány évesen és kihez adják lányukat.
Capulet, lányát Párishoz akarja adni. Júlia próbál ellenkezni, de esélye sincs meggyőzni apját, mert a lánygyermekek őszinte engedelmességgel tartoznak apjuknak. Ha ezt megtagadják, az a szülői tekintély elleni lázadásnak minősül.
Júlia végső kétségbeesésében Lőrinc barátnak önti ki a szívét: még a haláltól sem fél, csak ne kelljen Párishoz mennie. Ebben ismét tükröződik a halál és a szerelem összekapcsolódása.
De van megoldás! Lőrinc barát mérget ad Júliának, amit ha felhörpint, 42 órás tetszhalott lesz tőle, és ő pedig eközben értesíti Rómeót, hogy meg tudja szöktetni Júliát .
Júlia elszánt és mindenre képes. Ez is tükrözi őszinte érzéseken alapuló szerelmét.
Hazamegy, és este megissza a mérget. Reggel holtan találják az ágyában. A családi kriptába viszik. Itt egy újabb véletlen szól közbe: Lőrinc barát levele nem jut el Montavába, és így
Rómeó nem értesül kedvese tetszhaláláról. Boldizsár viszont be tud jutni Rómeóhoz, aki így
azt hiszi, hogy Júlia halott.
Rómeó Veronába indul, de útközben mérget vesz, mert
Júlia nélkül nincs értelme életének . Lőrinc eközben újra ír Montavába, és készül a kriptába menni tudván, hogy
Júlia 3 óra múlva ébred.
Rómeó azonban előbb ér oda; kedvesét holtan is szépnek találja. Talán beleszeretett a Halál, és megtartja ilyen szépnek magának, gondolja.
Előveszi az üvegcsét, és kiissza a mérget. Júlia éppen ekkor ébred fel, és holtan találta maga mellett ifjú férjét. Megcsókolja, hátha maradt még pár csepp méreg az ajkán, aztán leszúrja magát kedvese tőrével. Lőrinc barát és a szülők késve érkeznek, így
holtan találják Rómeót és Júliát.
A két család ősi viszálykodása lám ilyen szerencsétlenséghez vezetett és sajnos egy ilyen nagy áldozat kellett ahhoz, hogy belássák, a
viszálynak semmi értelme.
Egy nagyon szép gesztus figyelhető meg a végén. Capuleték egy arany Rómeót, Montaguék pedig egy arany Júliát veretnek.
Mindkét család a másik gyermekének állít emléket.
"Mert még regékben sincs arra szó, Mit szenvedett Júlia s Rómeó."
Ez egy csodálatos szerelmi történet, ami példa lehet az őszinte érzéseken alapuló kölcsönös szerelemre.
Rómeó és Júlia volt az első pár, akik szembe mertek szegülni a szülői akarattal.
Kapcsolódó anyagok:
-
Shakespeare színháza és drámája
-
Rómeó és Júlia szerelme
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kertész Imre - Sorstalanság c. művének elemzése
Kertész Imre hírnevét az 1975-ben megjelent, 2002-ben Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalanság c. regény alapozta meg Olvasói többsége is ezt tartja legjelentősebb művének.
A mű elkészülte után csak 2 évre rá jelent meg nyomtatással. A kiadói politika nem fogadta túlzott lelkesedéssel. Irodalomtörténeti értékelése is csak másfél évtized után indult meg.
A könyv fogadtatásának...
Kölcsey Ferenc élete és munkássága
I. A reformkor
A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...
Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzése
A szonettek általános jellemzése
William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...