Cikkek » A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban

A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban Dátum: 2010. július 01. | 15:42:07.
Forrás : doksi.net/hu



A ballada tipikusan romantikus műfaj, az epika műnemébe tartozik. A három műnem elemei keverednek benne: versben íródik, történetet mesél el, párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus. Előadásmódja szaggatott, jellemzi a balladai homály. Mély lélektani elemzés jelenik meg benne.

A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre; a dán, a skót, és a székely népballadákat tekintette mintaként. Több versében a bűn és bűnhődés problematikáját állítja középpontba. Ezek a balladák arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy ez a büntetés kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.

Lélektani ballada az Ágnes asszony is. 1853-ban íródott, Nagykőrösön. Az első 4 strófában – a „balladai homálynak” megfelelően – még csak sejthető valamiféle bűn, erre utalnak a következő sorok:

„Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.”
„Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.”

A refrén („Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”) vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magában. Ez a sor ritmikailag is elkülönül a megelőző négy sortól.

A következő szerkezeti egységben (5 - 19. vsz.) a színhely a börtön és a bíróság, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finom eszközökkel festi a megőrülés folyamatát. A részletező elbeszélést párbeszédek szakítják meg, melyekből kiderül Ágnes asszony bűne: szeretőjével együtt megölte férjét.

A 20. strófától a ballada visszatér a vers indításához, s hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba.

Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” – e sorokkal érzékelteti a költő az idő múlását és az állandóságot.

A bűntudat súlya kergeti tébolyba A walesi bárdok véreskezű, népelnyomó Edward királyát is. 1857-ben felkérték Arany Jánost, hogy írjon üdvözlő ódát a Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére. Ő elutasította a felkérést, és nekifogott egy balladának: így született meg ez a költemény, melynek versformája ún. skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével).

Új motívum a lelki folyamatok ábrázolása mellett a költők, a walesi bárdok példaértékű, bátor helytállása. Az ötszáz vértanúvá lett énekes közül „egy se bírta mondani, / Hogy: éljen Eduárd”, egy sem lett hazaáruló renegát.

A fenti két költemény egyszólamú ballada: az események egy cselekményszálon bontakoznak ki.

Arany János balladáival a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a nemzet erkölcsi erejét, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében

A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében A remény keresése és elvesztése, majd a reményvesztés után az irracionális remény utáni puszta vágyakozás Vörösmarty Mihály költészetében meghatározó jelentősséggel bíró, alapvető téma - legyen szó akár személyes sorsról, akár nemzeti létről, akár az emberiség jövőjéről. Ezen...

Csokonai Vitéz Mihály elégiaköltészete

Az estve: a szöveg első részében az iskolás klasszicizmus hatásai közül a pictura hagyománya, míg a második felében a sententia hagyománya idéződik. 1789-ből való az első változat, itt rövidebb a sententia – a hagyományt érintő rész. 1794-ben alakult ki a végleges változat. Az első részben (pictura) rokokó jegyek is jelen vannak. A második részben (sententia) elő-térbe...

Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója

Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, majd szerkesztője. Művészete a realizmus diadala. Novellákat és regényeket írt. Czine Mihály szerint: „Művészete a magyar Ugar elleni küzdelem talaján nőtt naggyá.” Műveinek forrása, élményanyaga gyermekkori élményekből (szegényparaszti származású) és az 1903-ban kezdődő népköltészeti gyűjtőutakon látott, hallott...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!