A ballada tipikusan romantikus műfaj, az epika műnemébe tartozik. A három műnem elemei keverednek benne: versben íródik, történetet mesél el, párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus. Előadásmódja szaggatott, jellemzi a balladai homály. Mély lélektani elemzés jelenik meg benne.
A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre; a dán, a skót, és a székely népballadákat tekintette mintaként. Több versében a bűn és bűnhődés problematikáját állítja középpontba. Ezek a balladák arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy ez a büntetés kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.
Lélektani ballada az Ágnes asszony is. 1853-ban íródott, Nagykőrösön. Az első 4 strófában – a „balladai homálynak” megfelelően – még csak sejthető valamiféle bűn, erre utalnak a következő sorok:
„Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.”
„Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.”
A refrén („Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”) vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magában. Ez a sor ritmikailag is elkülönül a megelőző négy sortól.
A következő szerkezeti egységben (5 - 19. vsz.) a színhely a börtön és a bíróság, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finom eszközökkel festi a megőrülés folyamatát. A részletező elbeszélést párbeszédek szakítják meg, melyekből kiderül Ágnes asszony bűne: szeretőjével együtt megölte férjét.
A 20. strófától a ballada visszatér a vers indításához, s hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba.
Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” – e sorokkal érzékelteti a költő az idő múlását és az állandóságot.
A bűntudat súlya kergeti tébolyba A walesi bárdok véreskezű, népelnyomó Edward királyát is. 1857-ben felkérték Arany Jánost, hogy írjon üdvözlő ódát a Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére. Ő elutasította a felkérést, és nekifogott egy balladának: így született meg ez a költemény, melynek versformája ún. skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével).
Új motívum a lelki folyamatok ábrázolása mellett a költők, a walesi bárdok példaértékű, bátor helytállása. Az ötszáz vértanúvá lett énekes közül „egy se bírta mondani, / Hogy: éljen Eduárd”, egy sem lett hazaáruló renegát.
A fenti két költemény egyszólamú ballada: az események egy cselekményszálon bontakoznak ki.
Arany János balladáival a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a nemzet erkölcsi erejét, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Karácsony ünnepének eredete
A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Kísérleti állatok utolsó percei
A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik
- Irodalomtudomány közérthetően 4., A líra jellemzői, műfajai / 2022, 40 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsga megoldással, 2011 / 2011, 51 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi feladatsor, megoldással, 2006 / 2006, 30 oldal
- A Parthus Birodalom rövid története / 2004, 6 oldal
- Gyermekirodalom / 2008, 84 oldal
Középiskolai anyagok
Sirály
Az 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot.
A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...
Ady Endre élete, költészete
ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest
Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...
Arany János balladái
Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus.
Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...