A ballada tipikusan romantikus műfaj, az epika műnemébe tartozik. A három műnem elemei keverednek benne: versben íródik, történetet mesél el, párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus. Előadásmódja szaggatott, jellemzi a balladai homály. Mély lélektani elemzés jelenik meg benne.
A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre; a dán, a skót, és a székely népballadákat tekintette mintaként. Több versében a bűn és bűnhődés problematikáját állítja középpontba. Ezek a balladák arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy ez a büntetés kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.
Lélektani ballada az Ágnes asszony is. 1853-ban íródott, Nagykőrösön. Az első 4 strófában – a „balladai homálynak” megfelelően – még csak sejthető valamiféle bűn, erre utalnak a következő sorok:
„Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.”
„Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.”
A refrén („Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”) vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magában. Ez a sor ritmikailag is elkülönül a megelőző négy sortól.
A következő szerkezeti egységben (5 - 19. vsz.) a színhely a börtön és a bíróság, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finom eszközökkel festi a megőrülés folyamatát. A részletező elbeszélést párbeszédek szakítják meg, melyekből kiderül Ágnes asszony bűne: szeretőjével együtt megölte férjét.
A 20. strófától a ballada visszatér a vers indításához, s hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba.
Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” – e sorokkal érzékelteti a költő az idő múlását és az állandóságot.
A bűntudat súlya kergeti tébolyba A walesi bárdok véreskezű, népelnyomó Edward királyát is. 1857-ben felkérték Arany Jánost, hogy írjon üdvözlő ódát a Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére. Ő elutasította a felkérést, és nekifogott egy balladának: így született meg ez a költemény, melynek versformája ún. skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével).
Új motívum a lelki folyamatok ábrázolása mellett a költők, a walesi bárdok példaértékű, bátor helytállása. Az ötszáz vértanúvá lett énekes közül „egy se bírta mondani, / Hogy: éljen Eduárd”, egy sem lett hazaáruló renegát.
A fenti két költemény egyszólamú ballada: az események egy cselekményszálon bontakoznak ki.
Arany János balladáival a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a nemzet erkölcsi erejét, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Kísérleti állatok utolsó percei
A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú c. versének elemzése
Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni...
Petőfi Sándor élete és forradalmi költészete
I. Petőfi pályaképe (rövid életútja)
Magánéleti nehézségek
1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...
Ady magyarság-versei
Ady Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat művészi forradalmának legnagyobb alakja. Új értékrendet és kifejezésmódot teremtett. 1906-ban megjelent Új versek című kötetével egyszerre vált a modern magyar irodalom vezető egyéniségévé, másokat is saját egyéniségük kibontakoztatására ösztönző mesterévé. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű...