|
Dátum: 2010. július 01. | 15:51:44. Forrás : doksi.net/hu |
Babits háborúellenes költészete az I.Világháború idején
Mint minden problémát, a háborúhoz való viszonyát is először bölcseleti szinten tisztázza Babits. Kant „Az örök béke” című művéhez írt tanulmányában mutat rá a háborúnak erkölcsfilozófiai szinten embertelen voltára. Azért, mert az örök béke a valóságban nem valósulhat meg, az ember, illetve az emberiség nem mondhat le ennek megvalósításáról.
Babits háborúellenes költészete kevésbé homogén, s bizonyos szempontból kevésbé jelentős, mint Adyé. Az 1914-15-ben írt verseit még a fiatal életek kiontásán érzett fájdalmas meghatottság és szomorúság hatja át (Fiatal katona, Miatyánk). A „Játszottam a kezével” című verséért felséggyalázás címen perbe fogták. Valójában azonban a költemény nem a háború ellen íródott, hanem egy ősi toposzt felhasználó szerelmes vers. Babits a betegsége idején jegyezte fel Beszélgetőfüzeteibe, hogy „politikáról nem beszéltem, de mikor szükségét éreztem megszólaltam”. Kb. 1916-tól erősödik fel és válik egyértelművé költészetében a háború-ellenesség. Kétféle magatartást is helyénvalónak tart: az egyik a kiáltás, mely túlharsogja a háború hangzavarát és a hallgatást, mely éppen némaságával tüntet az artikulálatlan hangerő ellen.
Húsvét előtt
1916.március 26-án a Nyugat zeneakadémiai matinéján Babits együtt szerepelt Adyval, Móriczcal, Ignotussal, Karinthyval, s itt olvasta föl Húsvét előtt című háborúellenes versét.
A vers műfaja rapszódia: zaklatott hangvételű lírai költemény. Rába György elemzése szerint viszont inkább dithürambosz (önkívületi állapotban előadott közösségi érvényű ének). Az emberi szó kimondásáig történő eljutás fizikai és lelki szempontból egyaránt gyötrelmes folyamatát tárja elénk a költemény.
A cím a feltámadást, a béke eljövetelének reményét kelti, ebből is látszik, hogy a költő a fel-támadást a békével azonosítja. A szabadversre emlékeztető forma, melyben az áradó belső tartalmak szétfeszítik a fegyelmezett kereteket az expresszionizmus felé való közeledést mutatja. A háború eltávolítja Babitsot az impresszionizmustól és inkább a belső világot vizsgálja. A ritmusa nyugtalan, inkább a hangsúly, mint az időmérték visz lendületet a sorokba.
A vers üzenete a békevágy kinyilvánítása, de, hogy eljusson idáig, félelmeit le kell győznie, és közben sok merésznek számító gondolatot sodor magával az erőfeszítés.
A felfokozott lelkiállapotot jelzik a vers ismétlődő fordulatai, mint például a négyszer megjelenő, szenvedést is vállaló mellékmondat egy megszakított főmondat kezdetével: ”S ha kiszakad ajkam, akkor is...” Ezek alkotják a vers gerincét. Ez a csigavonal szerkezet, a körülmények, mellékmondatok, visszatérő, késleltetés szerepű megjelenése, Vörösmarty A Guttenberg albumba című epigrammájára emlékeztet. A végső gondolat világgá kiáltása előtt felidézi a háború embertelenségét, melynek visszatérő szimbóluma a szintén Vörösmartytól (A vén cigány) kölcsönzött „szörnyű”, „nagy”, „pokoli” malom. A malom felőrli a búzát, mint a háború az embert. Nem a hőst ünnepli, hanem azt, aki először ki meri mondani a béke szavát, s a lírai én annyi késleltető előkészület után maga mondja ki ezt a szót egy zsúfolt jelzőbokorral kiemelve és felnagyítva a béke mindent megváltó erejét.
Ezek után a könnyed, magyaros dalforma jelzi a lélek viharainak elcsitulását: dallalmos, két-ütemű hetes és hatos sorok váltakozása hirdeti az általános megbékélést. A félrímek csengése a húsvéti feltámadási ünnep harangszavát idézi, a mondatok és ritmikai egységek egybeesése pedig az áhított békét hirdeti.
Fortissimo
Az 1917-es Fortissimo hangja az előző versnél sokkal erőteljesebb és elkeseredettebb. Ezt támasztja alá a cím is, mely egy olasz műszó, jelentése: még erősebben. Babits csalódott, mert Magyarországnak nem sikerült kilépnie a háborúból. Emiatt megrendült a hite és a vers stílusa miatt istenkáromlás vádjával perbe fogták.
A költemény rapszódia jellegű: a hang, amellyel Istent fel kell ébreszteni, már nem lehet han-gosabb.
Nietzsche filozófiájának hatása érződik, mikor Babits „alvó” ill. „halott” jelzővel illeti az Istent. A narrátor ezt a süket Istent, aki nem hallja meg az emberek kínjait és jajveszékeléseit, próbálja felébreszteni az anyák irgalmatlan sírásaival, vagy ha ez nem lenne elég, akkor a férfiak durva káromkodásaival. Az lenne jó, ha az ember is süket lenne és nem hallaná a háború borzalmait. Nem Isten fordult el az embertől, hanem az ember lépett ki az isteni és teremtett világ termékeny csöndjéből, s ennek tragikuma és következménye a háború és a zűr-zavar.
A vers lezárása önkínzó pesszimizmus: nemcsak az Isten érzéketlen, süket a föld, süket minden, „csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra”.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Inka birodalom
Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Grúziáról bővebbenGrúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Barna Gábor - Római birodalom / 2002, 17 oldal
- Irodalomtudomány közérthetően 4., A líra jellemzői, műfajai / 2022, 40 oldal
- Az ókori Római birodalom, a kezdetektől Ceasarig / 2004, 7 oldal
- Frank birodalom / 2010, 2 oldal
- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz / 2011, 99 oldal
Arany János élete és munkássága
Élete Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...
Három élet, három halál, három ábrázolásmódGogol: A köpönyeg (1842), Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) és Csehov: A csinovnyik halála (1883) című mű azonos korban és helyen játszódik: a 19. század bürokratikus Oroszországában. A főszereplők foglalkozása is azonos: mindhárman hivatalnokok. Nyikolaj Vasziljevics Gogol az írók közül elsőnek látta be, mennyire paradox a történelmi Oroszország élete. A kezdő...
Csokonai Vitéz Mihály élete és munkásságaA Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
