|
Dátum: 2010. július 01. | 16:07:01. Forrás : doksi.net/hu |
Karinthy Frigyes kispolgári család fia volt. Egy nagy költő, a Nyugat nagyjaival egyenrangú költő, akit az olvasók kezdettől fogva, mint irodalmi parodizálót veszik tudomásul Karinthyt, holott ő maga ezt a műfajt mellékesnek tartotta munkásságában. A valószerűségnek, a hihetőségnek az-az igénye, mely Kosztolányi írását áthatotta, nem jellemző kivétel nélkül minden írásműre. Shakespeare-nél „színház az egész világ”, Karinthynál cirkusz.
A cirkusz egy furcsa lidércnyomásos álomról, egy fantasztikus történetről számol be. Hétköznapi logikával követhetetlenek az események, s az író nem is akarja, hogy valóban megtörténtként fogadjuk el azt, amit leírt. A valóság elemeit használja ugyan, de ezeket úgy csoportosítja, hogy a történet egyáltalán nem valószerű. Ezt az irreális világot az álomkerettel teszi elfogadhatóvá, hiszen az álomban minden megtörténhet, összekuszálódhat a hétköznapi valóság. A fantasztikumnak valóságfeltáró szerepe van. Ennek a novellának a valót és a valótlant keverő fantasztikus jellege figyelmeztet, hogy a mű egésze s benne minden egyes részlet, csupán átvitt, jelképes értelemben fogható fel. A történet hőse, aki nem a cirkusz nézőterére akar bejutni, nem szórakozni akar, hanem a szívében megszületett dalt szeretné eljátszani a hegedűjén a közönség előtt: a művészi jelképe: a cirkusz a nagyközönség alantasabb izgaloméhségét kielégítő nem művészi szórakoztatás színtere. A cirkusz egész világa az emberi művészet tagadása. Mi kell az igazgatónak és a közönségnek? Gyilkos, embertelen szenvedélyek, önkínzó véres bohóckodás, zenegépből hangzavar, látványos akrobatika. Ha valaki ezekhez, a mutatványokhoz nem ért azt a hullakamra süllyesztője várja.
Az igazi művész nem létezhet ebben a világban. S ha mégis évek múlva, kimondhatatlan szenvedések után, és szörnyű veszedelmek közepette egyszer alkalma nyílik, hogy eljátszhassa azt a melódiát, amit régen, régen, régen hallott egyszer zengni és zokogni a szívében”. A közönség akkor sem a dalra figyel, hanem az akrobatikát csodálja. Mire a hegedűművész előadhatja a gyerekkori dallamot, eltelt az élet. Győz de csak kompromisszumok árán.
Cirkusz az egész világ. Ez a művész tragédiája.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az anarchizmus
Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
A forint történeteNéhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik- Liszka-Sályiné - Magyar nyelvtan és irodalom szakmódszertan / 2004, 65 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2011 / 2011, 37 oldal
- Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2017 / 2017, 40 oldal
- Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba / 2014, 12 oldal
- Irodalom kidolgozott kisérettségi tételek / 2011, 92 oldal
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c. költeményeik összehasonlító elemzése
A tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...
Hazaszeretet a magyar irodalombanA hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...
Gárdonyi Géza, A láthatatlan emberGárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
