|
Dátum: 2010. július 01.16:07:01. Forrás : doksi.net/hu |
Karinthy Frigyes kispolgári család fia volt. Egy nagy költő, a Nyugat nagyjaival egyenrangú költő, akit az olvasók kezdettől fogva, mint irodalmi parodizálót veszik tudomásul Karinthyt, holott ő maga ezt a műfajt mellékesnek tartotta munkásságában. A valószerűségnek, a hihetőségnek az-az igénye, mely Kosztolányi írását áthatotta, nem jellemző kivétel nélkül minden írásműre. Shakespeare-nél „színház az egész világ”, Karinthynál cirkusz.
A cirkusz egy furcsa lidércnyomásos álomról, egy fantasztikus történetről számol be. Hétköznapi logikával követhetetlenek az események, s az író nem is akarja, hogy valóban megtörténtként fogadjuk el azt, amit leírt. A valóság elemeit használja ugyan, de ezeket úgy csoportosítja, hogy a történet egyáltalán nem valószerű. Ezt az irreális világot az álomkerettel teszi elfogadhatóvá, hiszen az álomban minden megtörténhet, összekuszálódhat a hétköznapi valóság. A fantasztikumnak valóságfeltáró szerepe van. Ennek a novellának a valót és a valótlant keverő fantasztikus jellege figyelmeztet, hogy a mű egésze s benne minden egyes részlet, csupán átvitt, jelképes értelemben fogható fel. A történet hőse, aki nem a cirkusz nézőterére akar bejutni, nem szórakozni akar, hanem a szívében megszületett dalt szeretné eljátszani a hegedűjén a közönség előtt: a művészi jelképe: a cirkusz a nagyközönség alantasabb izgaloméhségét kielégítő nem művészi szórakoztatás színtere. A cirkusz egész világa az emberi művészet tagadása. Mi kell az igazgatónak és a közönségnek? Gyilkos, embertelen szenvedélyek, önkínzó véres bohóckodás, zenegépből hangzavar, látványos akrobatika. Ha valaki ezekhez, a mutatványokhoz nem ért azt a hullakamra süllyesztője várja.
Az igazi művész nem létezhet ebben a világban. S ha mégis évek múlva, kimondhatatlan szenvedések után, és szörnyű veszedelmek közepette egyszer alkalma nyílik, hogy eljátszhassa azt a melódiát, amit régen, régen, régen hallott egyszer zengni és zokogni a szívében”. A közönség akkor sem a dalra figyel, hanem az akrobatikát csodálja. Mire a hegedűművész előadhatja a gyerekkori dallamot, eltelt az élet. Győz de csak kompromisszumok árán.
Cirkusz az egész világ. Ez a művész tragédiája.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Az Inka birodalomAz Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Kapcsolódó doksik- Spira Veronika - Segédanyagok az irodalomtanításhoz / 2011, 99 oldal
- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007 / 2007, 27 oldal
- Bors Mónika - Irodalom érettségi tételek, 2006 / 2006, 49 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom III / 1996, 43 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010 / 2010, 48 oldal
Kőmíves Kelemen című népballada elemzése
A mű az 1500-as évek végéről származik. Műfaja ballada. Greguss Ágost fogalmazása szerint: „tragédia dalban elbeszélve”. Ez azt tükrözi, hogy a ballada a három műnem - líra, epika, dráma – határán van. Cselekménye sűrített, elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A balladák rendszerint...
Balassi Bálint és a reneszánszAz olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzéseMárai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
