|
Dátum: 2010. július 01.16:30:51. Forrás : doksi.net/hu |
Ady Endre az első magyar költő, aki minden önáltató mellébeszélés nélkül látta és láttatta a
valóságot. Különleges látásmódja, témaválasztása a mai napig fájdalmasan érvényessé teszi
költészetét. Ő az első magyar költő, akinek költészete illeszkedett az akkori európai áramlatokhoz.
Az els ő szimbolista költ ő nk . Megújította a vers tartalmát és formáját is.
Tematikája és versformája akkor is és most is vegyes indulatokat vált ki. Vele szemben csak kétféle magatartás létezik a mai napig: elfogadás és hódolat vagy elutasítás és gyűlölet. Kíméletlen őszintesége a mai napig visszatetszést kelt a társadalom zömében. Tény, hogy költészete ma épp olyan időszerű, mint száz évvel ezelőtt.
Verseit tudatosan ciklusokba rendezte, tematika és mondanivaló szerint. Költészete témák alapján több csoportba sorolható. Az egyik ilyen különleges csoport az Istenes versek csoportja. Korábban számottevő Istenes kötészet, kortól eltérő hit és istenkeresés csak Balassi Bálint költészetében volt jelen.
Hagyományosan vallásgyakorló családból származik: anyja, Pásztor Mária református prédikátorok leszármazottja. Hogy mégis újfajta vallásosság volt osztályrésze, annak tudható be, hogy nagyon fiatalon, még jurátus korában súlyos fertőzést kapott: vérbajos lett. Ma már a vérbaj nem halálos kór, de száz évvel ezelőtt nem volt gyógymód, csak tüneti kezelést ismertek. Emiatt sajátos viszonyba került a halállal, kénytelen volt elfogadni a tényt, hogy az ő életkilátásai sokkal rosszabbak, mint az átlagéi. Nyilván ezért élt önpusztító életet - nem volt mire vigyázni.
A fentiek miatt szinte szükségszerűen új "kapcsolat" alakult ki közte és Isten között. Az állandó haláltudat szükségszerűen vezette el egyfajta különleges istenkereséshez és istenszemlélethez.
Tematikus Istenes költészete főként 1908-1912 között, három kötetben van jelen. Az első ilyen kötet Az Illés szekerén cím ű 1908 - ból . Az Álmom: az Isten című verse ebben az első tematikus kötetben található.
Ady istenképe folyton változik, minden egyes istenes verse más és más lelki helyzetet tükröz. Hol gyermekien ártatlan, naiv, hol szenvedélyesen perlekedő, követelőző, hol lemondó, belenyugvó. A dalszerű kis vers a pillanatnyi lelkiállapotát tükrözi, ami az életrajz ismeretében visszatérő és állandó életérzés: tudjuk, hogy rövid időszakokat kivéve sokat és sokszor nélkülözött, így lehet
batyuja a Nincsen.
Mivel előre meghatározott az élete, útja a Semmi, vagyis nem tervezhető és nem átlagosan reményteli és boldog.
Közben persze megy az úton, vagyis éli az életet, ami neki adatott. S miközben viseli az életet, álmodik egy olyan tudatállapotról, amelyben még tisztán hihet/hisz Istenben, gyermekien, ártatlanul.
Az elindított kép folytatódik: vágyik "nagy, bolond" hitre, vágyik arra, hogy újra képes legyen imádkozni. Visszavágyódik a gyermekkor ártatlanságába és talán az egészséges testi állapotába is. Árulkodó a második versszak utolsó sora:"...újból imádkozni." Itt egy istenhitét vesztett ember fájdalmas vágya jajdul.
Harmincegy éves volt, lélekben mégis aggastyán, aki visszavágyik ifjúkora hitébe és ártatlanságába. Ez a kép bomlik tovább: belefáradt az élet harcaiba, nem akar Istennel sem harcolni tovább, úgy tűnik, nem tudja folytatni az életet "vitézül" - vágyik az "Isten - szerelemre". Vágyik a feloldozásra. Vágyik a halálra.
Az egyszerű dal súlyos, fájdalmas érzéseket mond el. Micsoda élet az, amelyik a Nincsen batyujával a Semmit járva már csak Istent szeretné megtalálni? Összefacsarodik a szívünk, ezt olvasva. És ámulunk Ady Endre bátorságán, hogy legmélyebb, legféltettebb vágyát-reményét megosztja velünk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Fidel Castro élete és Kuba történeteMai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Kapcsolódó doksik- Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése / 2002, 14 oldal
- A legfontosabb adatok és ismeretek a Bibliáról, jelentősége az irodalomban / 1995, 3 oldal
- Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom II / 1995, 78 oldal
- Farkas Mária - A Római Birodalom / 2002, 4 oldal
Krúdy Gyula élete és munkássága
Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának mennyisége csak Jókaiéhoz mérhető. Hihetetlen termékenységgel dolgozott: irt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat. Válogatás nélkül publikált mindenütt, a legkülönfélébb lapokban és folyóiratokban, de nem sokat...
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzéseCsokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Hiszen pont ennek az évnek elején adták férjhez Lillát egy gazdag kereskedőhöz, és így Csokonai minden reményét elvesztette, hogy szerelme valaha is övé legyen. A költő lelkében örvénylő érzések...
Csokonai Vitéz Mihály költészeteA magyar felvilágosodás, az irodalmi élet A felvilágosodás eszméi Magyarországon (és más Kelet-Európai országban is) viszonylag későn terjedtek el. A több évszázados függés következtében nem volt erős polgárság, s ezeket az új eszméket csak a műveltebb főúri családok tudták magukévá tenni. A magyar felvilágosodás 1772-től (Bessenyei György: Ágis tragédiája) 1825-ig...
