Cikkek » Petőfi Sándor tájköltészete

Dátum: 2010. szeptember 17. | 16:30:03. Forrás : doksi.net/hu

Petőfi Sándor a szabadság, szerelem és az életöröm költője. Költészetére a romantika jellemző, de annak szélsőségei nélkül. Közvetlenségével megteremtette a lírai realizmust. Az így létrehozott költészet teljesen megváltoztatta az irodalom arculatát, szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is.

Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, de ez tudatos művészi munka eredménye. Stílusának forrása a mindennapi beszélt nyelv és a népköltészet. Ilyen eszközök a verset indító természeti kép, a sorismétlés, a szerkezet egyszerűsége. Gyakran használ egymáshoz közel álló asszociációkat, kedvelte az ellentéteket is. Mondat fűzése egyszerű, a mindennapi beszélt nyelvet követi.

Elvetette a klasszicizmus elvontságát és választékosságát, kerülte a romantika bonyolultságát és nyelvi pompáját is. Stílusa a forradalom után gazdagodott, de annak kiteljesülése már nem történhetett meg. Petőfi megmutatta, hogy lehet egyszerűen, közérthetően, természetesen, de mégis költőien írni.

A romantika korában a tája nagy szerepet kapott. Vad sziklákkal, patakokkal méltó a romantika érzelmeihez.

„A magas hegyek nekem érzelmek”
Byron

Petőfi korai verseiben megjelennek a romantikus elemek, erre kitűnő példa a Bújdosó című verse. 1842-ben már elszakadt ettől, Dunavecsén a Hazámban című versében a rónát dicséri, a puszta síkvidékét rajzolja meg, mely később a szabadság jelképévé válik.
A téma és a költő egymásra találása Az alföld című vers.

„ A költői festés perspektíva kezelésének a szűkítésének, tágításának mesterműve”
Illyés Gyula

Eszközeiben egyszerű ez a vers, félrímes, négy soros strófák. Az ütemhangsúlyos és időmértékes verselés váltakozik, ezáltal növeli a természetes hatást. A mű kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset, a továbbiakban a látókör tágításával és szűkítésével, egy ponttá zsugorításával, végül a horizont legtávolabbi széléig való lendítésével a költő az Alföld végtelenségének illúzióját keli fel.

A kezdésbe nagy érzelmi telítettségű felkiáltás található, mely Petőfi leglendületesebb verskezdése. Ebben a szakaszban a romantika jelzőit használja. A második szakaszban egy teljes metafora található (börtönéből szabadult sas lelke). Ez a perspektíva váltás eszköze, önmagát a sassal azonosítja és a magasba emeli. A harmadik strófában a látókörtágítás folytatódik, szinte az egész Alföldet látja. Ezt követően szűkíti a látókört. A következő szakasztól részleteket ábrázol.

A 11. szakaszban perspektívaváltás következik ismét, a legvégtelenebb messzeségbe vezeti az olvasót. A következő versszakban szép vallomás érzéséről versel és egy személyes vallomás zárja le a költeményt.

„ Nem tudom leíró versei közül nem ez-e a legnagyobb. Megrázóbbnak ez a legmegrázóbb, noha személyes rész ebben nincs egy szó sem. Ebből a humor színei is hiányoznak, tán ebben a téli hidegben a legvalódibb a kor és Magyarország.”
Illyés Gyula

1848 januárjában Pesten írta a Puszta, télen című leírókölteményét. Az alföld derűs szemléletét itt már túlhaladja. Észreveszi a sokat magasztalt alföldi táj árnyoldalait, az elmaradottságot, kopárságát, az utak hiányát, a lelassult, stagnáló életvitelt.

A művet három nagy szerkezeti egységre lehet osztani, az elsőben(1-3.vsz) a téli táj, puszta szépségét írja le, a következőben (4-6.vsz) az emberi élet színhelyei felé fordul, majd a harmadik egységben (7-9) a táj, mint a költő képzeletének kivetítése jelenik meg.

A verset felkiáltó szójátékkal indítja, majd megszemélyesíti az őszt, mely derűs hangulatot áraszt. Negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti csendjét. A negatívumokra épülő képek visszasóvárogják a múlt, a nyár értékeit, ezek a képek elégikus hangnemet keltenek.

A következő versszakokban az emberi élet színterei felé fordul, egyetlen hasonlat, metafora sincs ebben a részben, csakis kijelentéseket tesz a költő. Az ötödik versszakban leírja, hogyan gyújt rá a béres a pipájára, hét cselekménymozzanat szövődik egybe.

A hetedik versszaktól ismét a kinti világban találjuk magunkat, a szelek, a viharok félelmetes és vad kavargása lép a nyugodtság helyébe. Ebben a dinamikus környezetben jelenik meg a fenyegetett emberi lét a kilátástalan sorsú betyár alakjával. A nyolcadik szakasz emberi tragédiát sűrít magába, a komor hangulat folytatódik a záró strófa hasonlatában is. A kiűzött király véres koronájának lehullása megfelel Petőfi ekkori politikai elképzeléseinek, a társadalmi lét a végső megoldás felé halad.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Kapcsolódó doksik

• Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története III / 2005, 98 oldal
  
  
• Horváth Péter - A lélekfilozófia értelmezési perspektívái a 20. századi Arisztotelész irodalomban / 2013, 16 oldal
  
  
• Godzsa Anikó - Klasszikus magyar irodalom I / 2003, 41 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1995 / 1995, 103 oldal
  
  
• Új királyságok a Nyugat-Római Birodalom romjain / 2016, 14 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Balassi Bálint költészete

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében

A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében A remény keresése és elvesztése, majd a reményvesztés után az irracionális remény utáni puszta vágyakozás Vörösmarty Mihály költészetében meghatározó jelentősséggel bíró, alapvető téma - legyen szó akár személyes sorsról, akár nemzeti létről, akár az emberiség jövőjéről. Ezen...

Janus Pannonius és a humanizmus

Búcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan