Cikkek » Juhász Gyula költői világának jellemzői

Gmail-re akadozik a levélküldés. Ha teheted, használj másik címet a regisztrációhoz.
Juhász Gyula költői világának jellemzői Dátum: 2011. február 18.09:11:35.
Forrás : doksi.net/hu



Helye és jelentősége a magyar irodalomban:
„Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.”

A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki egyensúlyú költő.

Szeged szülötte és költője, leggyakoribb tájmotívuma a tiszai táj. A nagy szerelem Nagyváradhoz fűzte, ő volt Sárvári Anna. Hozzá írta az Anna-verseket.

Látásmódját meghatározza:
Elszigetelődöttség – tanári állásokat csak vidéken, a fővárostól távol kapott, ezért kiszorult a szellemi élet központjából.
Magány
Társtalanság, beteljesületlen szerelem
A szülőföld szeretete

Költészetének jellemzői:
Ígéretes tehetség, de kiszorul az irodalmi élet központjából: Egyszerű, érthető nyelvezetű versek, rövid, zárt kompozícióban. Kedvelt versformája a klasszikus szonett. Nagyfokú formaérzékenység, jellegzetesen impresszionista hangulatlíra. Mélyen hitt a szépségben és a művészetekben. Nagy elődök alakjai gyakran jelennek meg verseiben, jelképes alakok számára.

Vidéki élethelyszínek: Juhász Gyula lírájában is egyéni színt jelentenek szimbolikus tájversei. A költő a maga érzésvilágát rávetíti a tájra, a tájat humanizálja. Verseiben erős hangulati töltéssel egybeforr az egyén és szülőföldje.

Érzékeny idegrendszer, depresszió: Az elszigetelődött költő magánya és viszonzatlan szerelme miatt hajlamos volt a depresszióra, gyenge idegrendszere volt. Élete során többször is megpróbált öngyilkosságot elkövetni, amelyek közül az utolsó esetben már nem tudták megmenteni, gyógyszer-túladagolásban halt meg.

A magánélet boldogtalansága: Juhász Gyula költészetének egy jelentős részét az Anna-versek teszik ki. Egész életében fájó pont volt benne Anna iránti viszonzatlan szerelme. Szerelmének valójában nem volt élményi alapja, a költő egyre távolodó emlékeiben finomult Anna alakja halhatatlan múzsává.

Versértelmezések:
Tiszai csönd:

A vers vezérmotívuma a tiszai hajók képe, a páratlan szakaszokban nyíltan megjelennek. A vezérmotívum a páros szakaszokban is, de rejtve, a szöveg utal rá.

A vers a 20. sz-i tájversek egyike: itt már nem a 19.században megszokott tájleírás dominál (Petőfi), a táj nem önmagáért való, a költő tájhoz való viszonya válik fontossá.

A költő gondolatai, hangulata, lelkiállapota jelenik meg a leírt tájban. A magányosság, a társtalanság, az otthon, a szülőföld szeretete a fő témája a versnek.

Hangok, képek teszik élővé a verset. Hangok: mozdulatlanság, harmonikaszó, tücsökciripelés → lágy hangok, csönd. Képek: „az est, a nagy barna pók” → teljes metafora, „hálót fon az est” megszemélyesítés, „égi rónán” részleges metafora, „hallgatják halkan a harmonikát” – alliteráció

A vers szerkezete szabályosságot, harmóniát mutat. Az impresszionista hangulatlíra verse. Pillanatnyi lelkiállapot tükrözője. A vers képei is pillanatnyi állapotot írnak le.

Anna örök:

A vers formája és záródás imaszerű. A megjelenő gondolatokat a soráthajlások viszik tovább. Ez a vers a szabad vers jellegét erősíti.

A költő nyugalma látszólagos: az emlékek elevenen élnek még benne. Anna alakjának végleges eltűnését nyomatékosítja. Ismétlésekkel nyomatékosítja a „ma” látszólagos nyugalmát.

Az utolsó mondat jövőidejűségében az emlékek, a múlt végleg diadalomra jutnak. A verszáró imaformula Anna alakját az isteni szféra magasába emeli.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A vámpírok eredete

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Az aranyszamár, 2. rész

Thiasusnál, az előkelőnél: Az előkelő, akit Thiasusnak hívnak, egyik szolgájára bízza a szamarat. A szolga számtalan mutatványra meg tanítja meg Luciust. A csodaszamár gazdája hírét növeli, vannak akik csak ismerik meg Thiasust. Egyszer amikor az hivatalra tesz szert, játékokat rendez, amelyekre csodaszamarán érkezik. Ketrece előtt, hogy láthassák, sorban állnak az emberek, és...

Berzseni Dániel élete és munkássága

1776. május 7-én született Hetyén (Vas megye, Kemenesalja) egyetlen gyerekként, meghalt: 1836-ban. Apja jogvégzett, de gazdálkodó ember volt. Erőtlen fiát ő tanította, nevelte otthon. Izmos fiúként 1788-ban kerül a soproni líceum előkészítő osztályába és 7 évet tanul itt. Sokat olvasott, főleg latin műveket. 1793-ban elszökik Sopronból, katonának áll be, majd onnan is menekül. 1795-ben...

Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján

A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!