|
Dátum: 2012. március 10. | 16:49:44. Forrás : doksi.net/hu |
A mű az 1500-as évek végéről származik. Műfaja ballada. Greguss Ágost fogalmazása szerint: „tragédia dalban elbeszélve”. Ez azt tükrözi, hogy a ballada a három műnem - líra, epika, dráma – határán van. Cselekménye sűrített, elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A balladák rendszerint valamilyen tragédiát mondanak el, így a Kőmíves Kelemen is.
A mű, a balladák belül, a népballadák közé sorolható. Vonásaiban megegyezik a műballadákkal, viszont szerzőjüket nem ismerjük. Általában szájhagyomány útján terjednek, mint más népköltészeti alkotások, mint például a népdalok. Ebből kifolyólag több változatát ismerjük.
/ Átkozott legyen hát maga Déva vára,
Még a nap se süssön fényesen reája,
Elvesztettem érte a kedves feleségem,
Árván maradt érte a kicsi gyermekem! /
Ebben az idézetben Kőmíves Kelemen megátkozza Déva várát, ezért kellett elveszítenie a feleségét.
A Kőmíves Kelemen című ballada hátterében ősi hiedelem rejlik. Az 1500-as években élő emberek babonásan féltek természeti csapásoktól. Úgy gondolták, hogy ha a természeti hatalmak kedvében akarnak járni, akkor állatokat, terményeket, néha emberi életeket kell feláldozniuk. Déva vára valóban létezett, egy magas, meredek hegyre épült Erdélyben. A régi felfogás miatt valóságalapja lehetett a mű cselekményének. A kőművesek azt hitték, hogy átok ül a váron, azért omlik le mindig, amit fölépítettek. Úgy vélték, hogy az átoktól úgy szabadulhatnak meg, ha valamelyikük feleségét, aki legelőbb megy meglátogatni a férjét, elégetik, és hamvait a vár falába építik.
A népballada nyelvezete, szóhasználata népies és régies. Erre példa, hogy a versszakokban megjelenik a régi múlt idő („van vala rakva”, „esős idő vala”, „imádkozik vala”), szavakban, kifejezésekben érződik a népies tájszólás. A be kötőszó itt rendszerint é betűvel van írva, és egyes e betűk helyett ö betűt láthatunk. Ebből is tudhatjuk, hogy ez a ballada Erdélyből származik. Az ott élő emberek beszédére jellemzőek ezek a jegyek. A csillagom megszólítás is előfordul a műben, amely főleg a népdalokra jellemző. Nemcsak népdal egyes jellemzőinek találkozunk a ballada olvasásakor, hanem a népmesékre annyira jellemző bűvös számokkal is. Ezeknek nagy jelentőssége van. Rögtön az első versszak elején megjelenik a tizenkettes szám. A tizenkét kőműves fogadalmat tesz, ami egy nagyon fontos eleme a műnek. Ez a szám még háromszor előfordul, mely nyomatékosítja a fogadalom fontosságát. A másik szám a hármas. Háromszor olvashatjuk a következő idézetet:
/ Kinek felesége legelőbb jő ide,
Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
Keverjük a mészbe a gyönge teste hamvát,
Avval állítsuk meg magos Déva várát. /
Először a második versszakban található, ekkor fedethetjük fel a ballada egyik jellegzetességét, a balladai homályt. Valójában nem tudjuk, hogy miért egy gyönge női test hamva fogja megállítani a vár leomlását. A mű közepén megismétlődik ez a négy sor, amelynek szerepe Kőmíves Kelemenné tájékoztatása a kőművesek fogadalmáról. Majd, amikor a tragédia bekövetkezik, harmadszorra is olvashatjuk a fogadalom lényegét. Ez teszi a balladát olyan mítikussá.
Az előző idézetben ellentétet fedezhetünk fel Kőmívesné gyönge teste és a magas, erős várfalak között. A gyenge női hamvak állítják meg mégis a vár leomlását. Ez utal Kőmívesné erős jellemére, hogy nem riadt vissza a fogadalomtól, a barátaitól való elbúcsúzás után önszántából megy vissza a tizenkét kőműveshez. Erős egyénisége már a ballada elején magmutatkozott, mikor a kocsisnak parancsolja, hogy fogja be a lovakat. A kocsis hiába figyelmezteti, mondja el neki az álmát, amely utal a végkifejlettre, az asszony figyelembe se veszi azt. A kocsis felszólítására Kőmíves Kelemenné parancsoló stílusban válaszol, amelyben érződik az úrnő-szolga viszony.
/ Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza,
A lovak se a tiéd, a hintó se a tiéd,
Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elébb. /
A kocsi megláttakor Kőmíves Kelemen elkezd imádkozni. Az ima általában Istenhez szól, és pozitív dolgokat kér. Ezzel szemben a Kőmíves azt kér, hogy a lovak lábai törjenek ki, a hintó kerekei is roncsolódjanak meg, hogy ne az ő felesége legyen az áldozat. E két ellentét és a párbeszédékben kifejeződő ellentétes szándékokból fakad a ballada feszültsége. A negatív kérésből, átokból és a házaspár beszélgetéséből arra következtethetünk, hogy a kőműves és felesége között egy szeretetteljes kapcsolat lehetett. A férj gyengéden szólítja meg az asszonyát, mondanivalójában érezhető az aggodalom.
/ Édös feleségem, neked is jó napot!
Hát ide mér jöttél a veszedelmedre,…/
Az első tragédia bekövetkezik, a kőművesek feláldozzák az asszonyt a vár felépüléséért. Miután Kőmíves Kelemen hazaérkezik, fia érdeklődik az anyja iránt, viszont nem vallja be a fiának az igazságot. Próbál szemet hunyni a történtek felett, kímélni akarja fiát a fájdalomtól. Ezt tekinthetjük kegyes hazugságnak is. A fia mégis tovább érdeklődik az édesanyja holléte felől, mire a Kelemen megmondja fiának az igazságot. A fiú a vár előtt az édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmában meghal. A kocsis álma, az előre jelzett esemény, itt következett be.
Kőmíves Kelemen két ütközőpont középpontjában áll. Egyik a kőművesek fogadalma, a másik pedig a családja iránt érzett szeretet és ragaszkodás. Elfogadja az ajánlatot, de ekkor még nem tudta, hogy az ő felesége fog megérkezni először Déva várához. Amiért feláldozta az asszonyt a várért, ezért kell bűnhődnie úgy, hogy a fiát is elvesztette. A közös és az egyéni érdek csap össze a műben. A közös érdek győz, mert feláldozták a nő testét a várért. Mégis az egyéni érdek a fontosabb, mert a szeretet hatalma a nagyobb, ezért hal meg a fiú a bánatában.
Az emberi érzelmek és a sorsok és a természeti jelenségek között párhuzam van, merta vihar jelzi a bajt és a föld is meghasad a fiú bánatában.
A ballada párhuzamos szerkesztésű, nagyon sok az ismétlés benne, amelyeknek a szerepe a nyomatékosítás és a lényegkiemelés.
/ Amit raktak délig, leomlott estére
Amit rakta estig, leomlott reggelre. /
Ezek az ismétlések és a párhuzamos szerkezet felhívja az olvasó figyelmét a fontos eseményekre és a feszültségre. Másfelől ezek biztosítják a ballada ritmusát, adnak a műnek egyfajta lüktetést. A tizennégy versszak változó hosszúságú, soraiknak száma nem egyezik meg, amely szintén a feszültséget fokozza. A sorok tizenkét szótagból állnak, és azok végén párosrímek talalhatók. Ezek a jegyek egyfajta dallamosságot adnak a műnek.
„A Kőmíves Kelemen című népballada tragikus végű változata görög sorstragédiához hasonlítható.” (Alföldy Jenő: Irodalom 6. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2002.)
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Kapcsolódó doksik- Szlovák nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 28 oldal
- Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba / 2014, 12 oldal
- Frank birodalom / 2010, 2 oldal
- A Parthus Birodalom történelme / 2009, 5 oldal
- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban I / 2002, 84 oldal
Candide, vagy az optimizmus (elemzés)
A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. Ahhoz, hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék, vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig, meg kellett adni a valóság illúzióját, s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának...
Janus Pannonius és a humanizmusBúcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...
A mítosz és mitológiaA görög mitológia jellemzése A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...
