|
Dátum: 2012. március 10.16:49:44. Forrás : doksi.net/hu |
A mű az 1500-as évek végéről származik. Műfaja ballada. Greguss Ágost fogalmazása szerint: „tragédia dalban elbeszélve”. Ez azt tükrözi, hogy a ballada a három műnem - líra, epika, dráma – határán van. Cselekménye sűrített, elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A balladák rendszerint valamilyen tragédiát mondanak el, így a Kőmíves Kelemen is.
A mű, a balladák belül, a népballadák közé sorolható. Vonásaiban megegyezik a műballadákkal, viszont szerzőjüket nem ismerjük. Általában szájhagyomány útján terjednek, mint más népköltészeti alkotások, mint például a népdalok. Ebből kifolyólag több változatát ismerjük.
/ Átkozott legyen hát maga Déva vára,
Még a nap se süssön fényesen reája,
Elvesztettem érte a kedves feleségem,
Árván maradt érte a kicsi gyermekem! /
Ebben az idézetben Kőmíves Kelemen megátkozza Déva várát, ezért kellett elveszítenie a feleségét.
A Kőmíves Kelemen című ballada hátterében ősi hiedelem rejlik. Az 1500-as években élő emberek babonásan féltek természeti csapásoktól. Úgy gondolták, hogy ha a természeti hatalmak kedvében akarnak járni, akkor állatokat, terményeket, néha emberi életeket kell feláldozniuk. Déva vára valóban létezett, egy magas, meredek hegyre épült Erdélyben. A régi felfogás miatt valóságalapja lehetett a mű cselekményének. A kőművesek azt hitték, hogy átok ül a váron, azért omlik le mindig, amit fölépítettek. Úgy vélték, hogy az átoktól úgy szabadulhatnak meg, ha valamelyikük feleségét, aki legelőbb megy meglátogatni a férjét, elégetik, és hamvait a vár falába építik.
A népballada nyelvezete, szóhasználata népies és régies. Erre példa, hogy a versszakokban megjelenik a régi múlt idő („van vala rakva”, „esős idő vala”, „imádkozik vala”), szavakban, kifejezésekben érződik a népies tájszólás. A be kötőszó itt rendszerint é betűvel van írva, és egyes e betűk helyett ö betűt láthatunk. Ebből is tudhatjuk, hogy ez a ballada Erdélyből származik. Az ott élő emberek beszédére jellemzőek ezek a jegyek. A csillagom megszólítás is előfordul a műben, amely főleg a népdalokra jellemző. Nemcsak népdal egyes jellemzőinek találkozunk a ballada olvasásakor, hanem a népmesékre annyira jellemző bűvös számokkal is. Ezeknek nagy jelentőssége van. Rögtön az első versszak elején megjelenik a tizenkettes szám. A tizenkét kőműves fogadalmat tesz, ami egy nagyon fontos eleme a műnek. Ez a szám még háromszor előfordul, mely nyomatékosítja a fogadalom fontosságát. A másik szám a hármas. Háromszor olvashatjuk a következő idézetet:
/ Kinek felesége legelőbb jő ide,
Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
Keverjük a mészbe a gyönge teste hamvát,
Avval állítsuk meg magos Déva várát. /
Először a második versszakban található, ekkor fedethetjük fel a ballada egyik jellegzetességét, a balladai homályt. Valójában nem tudjuk, hogy miért egy gyönge női test hamva fogja megállítani a vár leomlását. A mű közepén megismétlődik ez a négy sor, amelynek szerepe Kőmíves Kelemenné tájékoztatása a kőművesek fogadalmáról. Majd, amikor a tragédia bekövetkezik, harmadszorra is olvashatjuk a fogadalom lényegét. Ez teszi a balladát olyan mítikussá.
Az előző idézetben ellentétet fedezhetünk fel Kőmívesné gyönge teste és a magas, erős várfalak között. A gyenge női hamvak állítják meg mégis a vár leomlását. Ez utal Kőmívesné erős jellemére, hogy nem riadt vissza a fogadalomtól, a barátaitól való elbúcsúzás után önszántából megy vissza a tizenkét kőműveshez. Erős egyénisége már a ballada elején magmutatkozott, mikor a kocsisnak parancsolja, hogy fogja be a lovakat. A kocsis hiába figyelmezteti, mondja el neki az álmát, amely utal a végkifejlettre, az asszony figyelembe se veszi azt. A kocsis felszólítására Kőmíves Kelemenné parancsoló stílusban válaszol, amelyben érződik az úrnő-szolga viszony.
/ Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza,
A lovak se a tiéd, a hintó se a tiéd,
Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elébb. /
A kocsi megláttakor Kőmíves Kelemen elkezd imádkozni. Az ima általában Istenhez szól, és pozitív dolgokat kér. Ezzel szemben a Kőmíves azt kér, hogy a lovak lábai törjenek ki, a hintó kerekei is roncsolódjanak meg, hogy ne az ő felesége legyen az áldozat. E két ellentét és a párbeszédékben kifejeződő ellentétes szándékokból fakad a ballada feszültsége. A negatív kérésből, átokból és a házaspár beszélgetéséből arra következtethetünk, hogy a kőműves és felesége között egy szeretetteljes kapcsolat lehetett. A férj gyengéden szólítja meg az asszonyát, mondanivalójában érezhető az aggodalom.
/ Édös feleségem, neked is jó napot!
Hát ide mér jöttél a veszedelmedre,…/
Az első tragédia bekövetkezik, a kőművesek feláldozzák az asszonyt a vár felépüléséért. Miután Kőmíves Kelemen hazaérkezik, fia érdeklődik az anyja iránt, viszont nem vallja be a fiának az igazságot. Próbál szemet hunyni a történtek felett, kímélni akarja fiát a fájdalomtól. Ezt tekinthetjük kegyes hazugságnak is. A fia mégis tovább érdeklődik az édesanyja holléte felől, mire a Kelemen megmondja fiának az igazságot. A fiú a vár előtt az édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmában meghal. A kocsis álma, az előre jelzett esemény, itt következett be.
Kőmíves Kelemen két ütközőpont középpontjában áll. Egyik a kőművesek fogadalma, a másik pedig a családja iránt érzett szeretet és ragaszkodás. Elfogadja az ajánlatot, de ekkor még nem tudta, hogy az ő felesége fog megérkezni először Déva várához. Amiért feláldozta az asszonyt a várért, ezért kell bűnhődnie úgy, hogy a fiát is elvesztette. A közös és az egyéni érdek csap össze a műben. A közös érdek győz, mert feláldozták a nő testét a várért. Mégis az egyéni érdek a fontosabb, mert a szeretet hatalma a nagyobb, ezért hal meg a fiú a bánatában.
Az emberi érzelmek és a sorsok és a természeti jelenségek között párhuzam van, merta vihar jelzi a bajt és a föld is meghasad a fiú bánatában.
A ballada párhuzamos szerkesztésű, nagyon sok az ismétlés benne, amelyeknek a szerepe a nyomatékosítás és a lényegkiemelés.
/ Amit raktak délig, leomlott estére
Amit rakta estig, leomlott reggelre. /
Ezek az ismétlések és a párhuzamos szerkezet felhívja az olvasó figyelmét a fontos eseményekre és a feszültségre. Másfelől ezek biztosítják a ballada ritmusát, adnak a műnek egyfajta lüktetést. A tizennégy versszak változó hosszúságú, soraiknak száma nem egyezik meg, amely szintén a feszültséget fokozza. A sorok tizenkét szótagból állnak, és azok végén párosrímek talalhatók. Ezek a jegyek egyfajta dallamosságot adnak a műnek.
„A Kőmíves Kelemen című népballada tragikus végű változata görög sorstragédiához hasonlítható.” (Alföldy Jenő: Irodalom 6. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2002.)
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az infláció és a hiperinfláció
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Grúziáról bővebbenGrúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Kapcsolódó doksik- Fővárosunk a szépirodalomban / 2006, 2 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 1997 / 1997, 127 oldal
- Májer Ferenc - Az Azték birodalom / 2000, 4 oldal
- Új királyságok a Nyugat-Római Birodalom romjain / 2016, 14 oldal
- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
Gondolatok Petőfi Apostoláról
Petőfi Sándor Az apostol című művéig hosszú út vezetett. Petőfi eleinte egyál-talán nem foglalkozott a politikával, huszonhárom éves koráig inkább élvezte az éle-tet, a fiatalságot. Világszemléletében a döntő változást az 1846-47-es szalkszentmártoni válság hozta, amelyet többek között a Felhők ciklusban örökített meg. Itt már jelentős számban szerepelnek olyan alkotások...
Egy dunántúli mandulafáról1466 márciusában írta ezt az epigrammába (epigramma: disztichonban -egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata- írt rövid, tömör, előkészületből és csattanóból álló sírfelirat) sűrített elégiát. Az elégia itt már nem csupán a disztichonban írt (általában epikus jellegű) művet jelenti, mint a görögöknél, hanem a rezignált, szomorú hangvételű filozofikus verset általános...
Ady Endre Új versek című művének elemzéseAdy Endre a „Nyugat-kánon” egyik kiemelkedő alkotója, a folyóirat első hiteles szerzője, annak indulásától főmunkatársa. Szemléletének meghatározó vonásai a magyar nemzeti és történelmi, valamint a kálvinista és ótestamentumi hagyományokhoz való kötődés, valamint elsősorban Nietzsche személyiség-felfogásának hatása. Költészetének – különösen a pálya első...
