Cikkek » A bűnüldözés mesterei: Török János

Dátum: 2025. szeptember 01.00:19:25. Forrás : doksi.net/hu

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

Az írás szerzője: Dr. Kovács Gyula

Az írás eredeti címe: HÍRES KRIMINALISTÁK ÉS DETEKTÍVEK, A bűnüldözés mesterei a boldog békeidőktől napjainkig – III. Török János[1]
*
Bevezetés
A kriminalisztikatörténet a kriminalisztika általános részéhez tartozik, és mint ilyen – idem per idem –, a kriminalisztika történetével foglalkozik. Ez olyannyira kézenfekvő, hogy ezt a címszót például a Boda-féle Rendészettudományi szaklexikon nem tartalmazza.[2] [3]

Példának okáért a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Bűnügyi szakjogász (BSZJ) szakirányú továbbképzésen a „Híres bűnügyek, híres kriminalisták” tantárgyat a kriminalisztikatörténet keretén belül oktatják (tantárgykód: AJ BSZJ150208K) – elsőkézből tudom, mert kilenc évig (2014 őszétől 2023 tavaszáig) voltam a képzés egyik alaptó oktatója. A tantárgyprogramban – egyebek között – a dánosi rablógyilkosság; Mágnás Elza megölése; az első magyarországi (újpesti) fegyveres bankrablás; a tiszaeszlári vérvád (Solymosi Eszter esete); „asszonyirtó” Kiss Béla cinkotai bádogosmester gyilkosságsorozata; valamint Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés nyomozása szerepel. A képzés hallgatói a „híres kriminalisták” megnevezés alatt, számos egykori detektívfőnök, főkapitány és főkapitány-helyettes életművével ismerkedhetnek meg.

A „Híres kriminalisták és detektívek” sorozatcím alatt, jellemzően a bűnüldözés azon mestereinek a vázlatos pályaképét olvashatja a tisztelt érdeklődő, akik a ’boldog békeidőkben’ (1867–1914) éltek, alkottak és szolgálták a hazát. „Jellemzően”, mert mindezek mellett néhány olyan kriminalista és detektív életútját is bemutatjuk, akik a két világháború között, illetve azt követően tevékenykedtek (például az utóbbiak közül a „kékfényes”, dr. Dobos János r. ezredes vagy Tonhauser László r. ezredes). Nekem elhihetik – mai kifejezéssel élve –, egyikük sem volt ’kispályás’.

A sorozatban harmadikként Török János munkásságát ismertetjük, aki Temesvár polgármesteréből lett a Székesfőváros rendőr-főkapitánya, vagyis a Thaisz-korszak (1861–1885) utáni budapesti rendőrség vezetője. Előrebocsátom, miszerint Török főkapitány szakmai megítélése összességében mindenféleképpen pozitív, sőt, Temesvár polgármestereként már életében dicsfény övezte.
*
Esterházy János szerint: „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága” . Jómagam, e sorozat szerzője és szerkesztőjeként ehhez tartom magam. [4] [5]

Kellemes múltba révedést és hasznos időtöltést kívánok!

Dr. Török János, Temesvár polgármestere, majd Budapest rendőrfőkapitánya
Török János 1843. december 27-én született Vingán, földbirtokos szülők gyermekeként. Temesváron a piarista gimnáziumban érettségizett, majd Pozsonyban és Pesten jogot tanult. Tanulmányainak befejezése után 1866-ban, születési helyén aljegyzőként tevékenykedett. Hivataláról 1867-ben leköszönt, és Temesvárra költözött, ahol ügyvédbojtár volt Rieger Nándor irodájában; később Küttel Károly polgármesternél fogalmazó és tiszteletbeli jegyző, 1872–1876 között pedig főjegyző. Temesvár polgármesteri tisztségét – Steiner Ferenc visszalépését követően – 1876-tól majd’ tíz éven át töltötte be. Ezt követően a Székesfővárosban állami (köz)hivatalt vállalt: 1885-ben királyi miniszteri tanácsossá léptették elő, és kinevezték a budapesti államrendőrség főkapitányává. [7] [8] [9]

Török János a Székesfőváros Thaisz-korszak utáni rendőri vezetője
Thaisz Elek főkapitány távozása után, 1885. március 11-én Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány. Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára, hiszen Temesvár polgármestereként feladatát képezte a rendőrséggel való foglalkozás. Beiktatása előtt járt Londonban, Párizsban, Bécsben és Berlinben, hogy tanulmányozza az ottani rendőrség munkáját. Az új főkapitány pár hónap alatt lecserélte a rendőrség személyi állományát. Számos letartóztatás és fegyelmi eljárás megindítása után, Thaisz hívei sorban nyújtották be lemondásukat, helyükre Török főkapitány képzett jogászokat nevezett ki. A budapesti államrendőrség Török János főkapitánysága alatt tette meg az első lépést a modern nagyvárosi rendőrséggé válás útján. A főkapitány feladata volt a Budapest-fővárosi rendőrségről szóló 1881. évi XXI. törvénycikk végrehajtása, az új szervezeti rend megteremtése, gyakorlatilag egy új intézmény létrehozása. [10]

„Külsőre apró, szúrósszemű, haragostermészetű ember volt Török főkapitány, belül azonban melegszívű, talpig becsületes jó kartárs, akiről kérlelhetetlen szigora dacára is a legnagyobb rajongás és elismerés hangján nyilatkoztak kortársai. Két jelszava volt – amint azt mindig hangoztatta – s ez képezte a főkapitány programját is: munka és becsület. Kemény, szinte túlfeszített munkát és feltétlen tisztaságot követelt alárendelt tisztviselőitől és a rendőrség egész személyzetétől, de aki e két követelménynek megfelelt, azt meg tudta becsülni. Amennyire elnéző volt az emberek veleszületett gyarlóságaival szemben, annyi kérlelhetetlen szigort fejtett ki minden visszaélés, a legkisebb szabálytalanság ellenében.” [11]

A Detektívtestület létrehozása
A legsürgősebb feladat egy új, hatékony bűnüldöző testület felállítása volt. Korábban a nyomozást az úgynevezett „polgári biztosok” végezték. A 40 éves Budapesti Detektívtestület Jubileumi Albuma szerint, a polgári biztosok nyomozása annyiból állt, hogy a kérdéses bűncselekmény tudomásra jutását követően elfogták az általuk ismert összes rovott múltú egyént, 8–10 napig fogva tartották őket, elegendő bizonyíték vagy gyanúok nélkül. Amennyiben valamelyikük bevallotta a bűntettet, akkor megküldték az iratokat a királyi ügyészséghez, ha nem vallott senki, akkor szélnek eresztették a társaságot. [12]

A polgári biztos intézmény helyett hozták létre a detektívtestületet. Török János 1885. december 17-i felterjesztése alapján, Tisza Kálmán belügyminiszter megalakította a detektívosztályt, ahová 28 detektívet nevezett ki. Az első detektívek 1886. január 1-jével kezdték meg a munkát. A detektívek először a főkapitányság bűnügyi osztályának referensei, a kerületi kapitányságok és az osztályvezető tanácsosok mellett dolgoztak. Ez az állapot 1886. április 17-én változott meg, amikor Splényi Ödön bárót nevezték ki a detektívosztály vezetőjévé felügyelői címmel és kapitányi ranggal. Splényi kinevezése után két hónappal létrejött az önálló, központosított detektívosztály. Török főkapitány 1886. június 18-án rendeletileg az összes kinevezett detektívet a detektívosztály kereteibe vonta vissza. [13] [14] [15]

A rendőri pálya közmegbecsülése
Török főkapitány erélyes, keménykezű, következetes tisztogató munkája, valamint az életbeléptetett fontos szervezeti változások, továbbá a rendőrségi reformok „új szellemet, friss levegőt és éltető világosságot teremtettek a budapesti rendőrség intézményében. A rendőri pálya egyre több becsületet kapott, végzett jogászok, egyetemi hallgatók jelentkeztek rendőrírnoki állásokra s éppen úgy a detektívtestület tagjai is egyre jobb és intelligensebb elemekből regrutálódtak” . [16]

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Hatvani utcában. Napjainkban a Kossuth Lajos utca és a Városház utca kereszteződése

A rendőrfőkapitányság 1887-ben a Hatvani utcai ’kinőtt’ épületből a Lánchíd pesti hídfőjével szemközti Ferenc József téren lévő régi Európa szálló átalakított, modern palotájába költözött. Török főkapitány az új épületben egy – mai kifejezéssel élve – sajtószobát alakított ki, az akkori lapok rendőri tudósítói számára. Az újdonászok minden délben egy papírlapra feljegyezve megkapták a friss rendőri híreket. [17] [18]

Az új Budapesti Rendőr-főkapitányság a Ferenc József téren, 1938-ban. Napjainkban Széchenyi tér 7.

„A rendőri sajtóiroda ezen első, ősi formájának vezetője hivatalosan Garlathy Ödön rendőrkapitány volt, ténylegesen azonban Aszalay Antal detektív, aki közvetlenül érintkezett a sajtó embereivel. Aszalay Antal eredetileg rendőrbiztos volt, 1886-ban azonban egyike lett a legelőször kinevezett budapesti detektíveknek s ekkor is és később a detektívtestület egyik legértékesebb tagjának bizonyult hatalmas emberismerete, nagy gyakorlata, képzettsége és szorgalma révén.” [19]

Török János közéleti tevékenysége és halála

Török János 1878-ben nősült, Rieger Bálint temeskutasi (kudritzi) nagybirtokos leányát, Rieger Leonát vette feleségül. Török nagy szerepet vállalt a Temesvári Királyi Állami Főreáliskola felépítésében, a neves ipariskolák és az állandó színtársulat létrehozásában. Polgármesterként helyreállította az 1873-ban leégett Miklós gőzmalmot, megkönnyítette a belváros és a külvárosok közti közlekedést, kiemelt gondot fordított a köztisztaságra, védgátakat és vasszerkezetű hidakat emelt. Népkonyhákat, árvaházat, nyugdíjalapot létesített, valamint a lakóházak egy részébe és az utcákra – elsőként Európában – bevezettette a villanyvilágítást. A szegedi árvíz idején (1879) jelentős támogatásban részesítette a Tisza-parti települést, amelynek újjáépítésében kiemelkedő szerepet vállalt. [20]

Török polgármester elnöke volt a Délmagyarországi Természettudományi Társulatnak, főparancsnoka az önkéntes tűzoltóegyletnek, főlövészmestere a polgári lövészegyletnek. Szívósan kitartott a város ’kaputágítási’ erőfeszítései mellett, a kiszélesített várkapukon át irányította a külső kerületek közlekedését a belső területek felé (a falak lebontását csak évekkel később merészelték kérelmezni). Támogatta a belvárosi utak ’aszfaltírozását’ (aszfaltozását). Temesvári tartózkodása alatt állandó munkatársa volt a helyi lapoknak. [21]
*
„Török főkapitány előkészítette a további fejlődés útját is. Új szolgálati szabályzatot, mindenféle szervezeti reformot tervezett a detektívtestületnél, éppen úgy, amint kidolgozta az 1882-es ideiglenes és már nagymértékben elavult szervezési szabályzat helyett az őrszemélyzet újabb szervezési szabályzatát is, de ennek életbeléptetését, valamint a tervbe vett detektívtestületi reformokat már nem érte meg.” [22]

A főkapitány 1892 júniusában még hazalátogatott Temesvárra, ám ugyanazon év szeptember 4-én, „munkás életének derekán, hirtelen meghal” – barlangligeti nyaralójában szívroham végzett vele (még nincs 49 esztendős, akárcsak Endrődy , a „szél kergette vagabund”). A temesvári városi tanács hazahozatta érdemes polgárnagyát, és a belvárosi temetőben örökös sírhelyen temették el. Kegyeletből 1896-ban a város (is) megfestette a mellképét, és azt a városháza tanácstermének képcsarnokában helyezték el; 2009-től Temesvár központi parkjában szobor idézi az emlékét. [23] [24] [25] [26]

„Török János halálával ideiglenesen ismét Pekáry József főkapitányhelyettes vette át az ügyek vezetését, majd néhány héttel később Sélley Sándor dr. rendőrtanácsos , a bűnügyi osztály vezetője került a budapesti államrendőrség élére. […] Sélley Sándor rövid ideig töltötte be a főkapitányi állást, de ezalatt is több jelentős alkotás és reform fűződött a nevéhez, míg a pompásnál pompásabb nyomozási eredmények, Európa-szerte feltűnést keltő detektívsikerek egész sora esett az ő főkapitánysága idejére.” Sélleyt követően – 1896-tól 1906-ig – Rudnay Béla töltötte be a főkapitányi posztot. [27] [28] [29]

Török János megítélése

Török főkapitány szakmai megítélése összességében mindenféleképpen pozitív, sőt, Temesvár polgármestereként már életében ugyancsak dicsfény övezte. Több mint jelzésértékű az is, hogy a halálát követően nem Budapesten, főkapitányi regnálásának helyszínén, hanem Temesváron – örökös sírhelyen – temetik el, noha erről, mármint a szertartás helyéről a többször hivatkozott Vécsey-szerkesztette jubileumi detektívalbum hallgat: „Hatalmas részvét mellett, díszes temetéssel kísérték utolsó útjára kartársai, barátai, elöljárói és alantasai Török János főkapitányt, az energikus és munkáséletű, szorgalmas férfiút, akinek a budapesti államrendőrség intézménye alapvető fejlődését, új, tiszta irányba való terelődését köszönheti.” [30] [31]

Érdemes azonban egy pillantást vetni a ’másik oldalra’, vagyis meghallgatni a laikus, ha úgy tetszik, civil szférát. Példának okáért Mikszáth Kálmán A főkapitány című vezércikkében a következőket írja az Országos Hírlap hasábjain: „Hát mindent összevéve konstatálhatjuk, hogy Rudnay Béla főkapitány bevált az ő nehéz, kritikus állásában. Ilyen kemény legény még alig ült a főkapitányi székben, mióta Budapestből komoly város lett. [32]

Micsoda út az a Thaisz-régimetől idáig. Thaisz olyan volt, mint maga a város: szűklátókörű, felületes, egy török pasa és egy pandúrkáplár egy személyben, ki együtt czimborázik a szegénylegényekkel s úgy tartja fel valahogy a rendet, kihúzván eközben a maga hasznát is. Utána jött egy becsületes gyenge ember, a báránylelkű Török János, aki inkább beillett volna egy leves-osztó intézet igazgatójának, mint a korrupció eltiprójának. Sélleyvel kezdődik az új aera [éra]. Ő nagyot emelt a rendőrség intézményén, a városi közigazgatás csak egyre maradt pugris fészeknek, a rendőrségi intézmény folyton emelkedett. Sélleynek európai látóköre volt s a rendőrségből is szinte erőszakkal egyszerre londoni rendőrséget akart volna csinálni, mely nem csak a rendet tartja fenn, hanem a humánus feladatokat is teljesíti: gondoskodik a szegényekről, a nyomorgókról, az eltévelyedettekről s ezáltal kevesbíti a bűneseteket; szóval: a régi markos >>fogdmegek<< helyett czivilizált, emberies érzésekkel és szeretettel gondolkozó rendőrtestületet akart alkotni. [33] [34]

Ekkor jött Rudnay. Épen mikor kellett. Thaisz után nagy nyereség volt a tiszta, de gyönge Török; Török után a nagylátókörű, de kissé puha Sélley. Egy erős férfira volt most már szükség. S ez Rudnay. Úgy jöttek egymás után, mintha diktandó lettek volna kérve a sorstól – a főváros számára”. [35] [36]

Nos, tisztelt Olvasó, mi az igazság? Milyen ember volt Török főkapitány?

Energikus, munkáséletű, szorgalmas (akivel munkás életének derekán, hirtelen szívroham végzett), avagy báránylelkű, becsületes, gyenge, tiszta (aki inkább beillett volna egy leves-osztó intézet igazgatójának, mint a korrupció eltiprójának)?

Azt gondolom, a kérdésre nincs jó válasz. A civil szféra és a szakmai közeg megítélése ugyanis ritkán esik egybe: eltérők a mérlegelési szempontok, ami természetesen nem jelent kettős mércét. Javaslom, a kérdést a vázlatos pályakép alapján, döntse el a kedves Olvasó.

Forrás- és irodalomjegyzék
BAKOS Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978
BAKSA János (szerk.): Rendőrségi Almanach. Budapest, A Rend, 1923
BÓCZ Endre (szerk.): Kriminalisztika 1. Budapest, Belügyminisztérium (BM) Duna Palota és Kiadó, 2004
BODA József (főszerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019
FRÖHLICH János – KOVÁCS Gyula: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők – Detektívtörténetek a 19. század végéről. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2022
KOVÁCS Gyula: A nyomozás nehézségei, avagy nincs új a nap alatt. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2024
KOVÁCS Gyula: A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről. Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4. szám, 16–23. oldal
KOVÁCS Gyula: Báró Splényi Ödön, a főváros első detektívfőnöke. Obsitos Detektívek Lapja 2014/3–4. szám, 4–7. oldal
KÜTTEL István: Pforzheimtől Kőszegig. A Küttel család története. Kőszegi Lapok – Helytörténeti folyóirat 2016/2. szám
LAKATOS János (szerk.): Kriminalisztikai alapismeretek. Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 2005
MARKÓ László (főszerk.): Egyetemes Lexikon. Budapest, Magyar Könyvklub, 1994
Országos Hírlap 1898/15. szám (január 15.)
VÉCSEY Leo (szerk.): A 40 éves Budapesti Detektívtestület Jubileumi Albuma. Budapest, Magyar Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, 1926

Internetes hivatkozások
http://ujdonasz.szojelentese.com/ (2025.04.06.)
http://www.kislexikon.hu/pekary.html (2025.04.07.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Barlangliget (2025.04.07.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Temeskutas (2025.04.07.)
https://lexiq.hu/bugris (2024.10.31.)
https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/091/pc009146.html#1 (2025.04.07.)
https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/106/pc010649.html#4 (2025.04.07.)
https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm (2025.04.07.)
https://pestbuda.hu/cikk/20190808_filepko_dominik_a_klasszicista_pest_eke_volt_a_ferenc_jozsef_ter_tortenete (2025.04.06.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/esterhazy-janos-grof-75464/ (2025.07.11.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/rudnay-bela-778AA/ (2025.04.07.)
https://www.citatum.hu/szerzo/Esterhazy_Janos (2024.10.31.)
https://www.diasporatm.ro/regi/upload/files/sz_Torok-Janos.pdf (2025.04.07.)

Végjegyzet
[01] Eredeti megjelenés: FRÖHLICH János – KOVÁCS Gyula: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők – Detektívtörténetek a 19. század végéről. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2022, 231–235. oldal. MTMT azonosító: 32809136. A pályakép a kriminalisztikatörténeten belül a Híres bűnügyek, híres kriminalisták témakörhöz kapcsolódik. A tanulmánykötetben a Doksi.net weboldalán a szerkesztett, kiegészített és 2025. július 31-től hatályos változatot olvashatja a tisztelt érdeklődő.
[02] BÓCZ Endre (szerk.): Kriminalisztika 1. Budapest, Belügyminisztérium (BM) Duna Palota és Kiadó, 2004, 55. oldal; LAKATOS János (szerk.): Kriminalisztikai alapismeretek. Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 2005, 15. oldal.
[03] BODA József (főszerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019.
[04] Gróf galántai Esterházy János (1901–1957) az egykori Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya, mivel szimbólummá vált. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/esterhazy-janos-grof-75464/ (2025.07.11.).
[05] Forrás: https://www.citatum.hu/szerzo/Esterhazy_Janos (2024.10.31.).
[06] Vinga (Theresiopolis): román város a nyugat-romániai Arad megyében, a megyeszékhelytől délre, a Bánát északi részén. Mária Terézia magyar és cseh királynő 1744-ben emelte rendezett tanácsú várossá, és egyben elrendelte, miszerint a Theresiopolis nevet viselje. Forrás: https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/106/pc010649.html#4 (2025.04.07.).
[07] Dr. Küttel Károly (1818–1875): magyar jogász; 1859–1861 között és 1867–1872 között a ma Romániához tartozó Temesvár polgármestere volt. KÜTTEL István: Pforzheimtől Kőszegig. A Küttel család története. Kőszegi Lapok – Helytörténeti folyóirat 2016/2. szám, 3. oldal.
[08] Steiner Ferenc (1856–1936): temesvári magyar gyógyszerész, újságíró, lapszerkesztő és politikus. Forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm (2025.04.07.).
[09] Forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm és https://www.diasporatm.ro/regi/upload/files/sz_Torok-Janos.pdf (2025.04.07.).
[10] Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Thaisz Pesten született 1820. április 30-án, és 1892. augusztus 13-án, a karintiai Veldenben, életének 73. évében elhunyt. FRÖHLICH – KOVÁCS i. m. 225–230. oldal.
[11] BAKSA János (szerk.): Rendőrségi Almanach. Budapest, A Rend, 1923, 40. oldal.
[12] VÉCSEY Leo (szerk.): A 40 éves Budapesti Detektívtestület Jubileumi Albuma. Budapest, Magyar Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, 1926, 8–9. oldal.
[13] A detektívek név szerint: Aszalai(y) Antal, Bammes Flóris, Bolla István, Bóttha Béla, Dalos István, Dobroviczky Imre, Ewinger János, Farkas Géza, Gondé Antal, Haga Aladár, Haluska Lajos, Heim Rezső, Horváth Péter, Jamszky József, Kassay Lajos, Kovács József, Krapp Mihály, Kubó János, Nagy Pál, Nemes II. Sándor, Öszterreicher Lipót, Sorecz Alajos, Szakály József, Tóth Ambrus, Trapka Kálmán, Türki János és Vitáczky Antal. Az első detektívekkel egyidőben nevezték ki a detektívosztályhoz Siegelbauer Ferenc díjnokot. VÉCSEY (szerk.) i. m. 16–17. oldal.
[14] Miháldi báró Splényi Ödön (1842–1909), honvédtiszt, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia alapító tanára, a Székesfőváros első detektívfőnöke, rendőrtanácsos, kerületi rendőrkapitány, Blaha Lujza férje. FRÖHLICH – KOVÁCS i. m. 236–239. oldal.
[15] KOVÁCS Gyula: Báró Splényi Ödön, a főváros első detektívfőnöke. Obsitos Detektívek Lapja 2014/3–4. szám, 5–6. oldal.
[16] VÉCSEY (szerk.) i. m. 19–20. oldal.
[17] Ferenc József tér: napjainkban Széchenyi tér 7. szám. A főkapitánysági épület az Európa szálló előtt Ullmann-ház néven volt ismert (1834). Az épület 1944/45-ben az ostrom alatt olyannyira megsérült, hogy elbontották. A helyén épült fel 1972–1980 között az úgynevezett Spenótház. Forrás: https://pestbuda.hu/cikk/20190808_filepko_dominik_a_klasszicista_pest_eke_volt_a_ferenc_jozsef_ter_tortenete (2025.04.06.).
[18] Újdonász: újságíró, aki az újonnan felmerült napi eseményeket külön rovat alatt följegyzi. Forrás: http://ujdonasz.szojelentese.com/ (2025.04.06.).
[19] VÉCSEY (szerk.) i. m. 20. oldal. Megjegyzendő, hogy a Vécsey-szerkesztette Jubileumi Albumban Aszalay Antal vezetékneve kétféleképpen (i vagy y végződéssel) szerepel.
[20] Temeskutas (szerbül Гудурица / Gudurica, németül Kudritz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Temeskutas (2025.04.07.).
[21] Forrás: https://www.diasporatm.ro/regi/upload/files/sz_Torok-Janos.pdf (2025.04.06.).
[22] VÉCSEY (szerk.) i. m. 21. oldal.
[23] VÉCSEY (szerk.) i. m. ugyanonnan.
[24] Barlangliget (Tatranská Kotlina): szlovák üdülőhely a Tátrában, az eperjesi kerület poprádi járásában; 1999-től a Magas-Tátra részét képezi. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Barlangliget (2025.04.07.).
[25] Kisendrédi Endrődy Géza (1851–1900): ludovikás honvédtiszt, csendőrtiszt, közszolga, lapszerkesztő, szakíró, Losonc és Gyula rendőrkapitánya. KOVÁCS Gyula: A „szél kergette vagabund” – Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről. Obsitos Detektívek Lapja 2018/1–4. szám, 16–23. oldal.
[26] Forrás: https://www.diasporatm.ro/regi/upload/files/sz_Torok-Janos.pdf (2025.04.06.).
[27] Zebegnyői Pekáry József (1834–1914): királyi tanácsos, budapesti rendőrfőkapitány-helyettes. Forrás: http://www.kislexikon.hu/pekary.html (2025.04.07.).
[28] Dr. Sélley Sándor (1855–1920): jogász, ügyész, belügyminisztériumi államtitkár, Budapest rendőrfőkapitánya, a Magyar Fém- és Lemezipari Rt. igazgatóságának elnöke. Forrás: https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/091/pc009146.html#1 (2025.04.07.).
[29] VÉCSEY (szerk.) i. m. 21. oldal. Megjegyzendő, hogy a rendőrtudós Rédey (Rohrbacher) Miklós (1868–1931), Sélley Sándor főkapitány felkérésére került 1893-ban a győri rendőrségtől Budapestre, ahol kezdetben a Fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség IV. és V. kerületi Kapitányságán fogalmazóként dolgozott. Részletesebben lásd KOVÁCS Gyula: A nyomozás nehézségei, avagy nincs új a nap alatt. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2024, 124–139. oldal.
[30] Rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla Gábor István (1857–1932): a budapesti magyar királyi államrendőrség rendőrfőkapitánya, Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok főispánja, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze, az Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, családtörténész. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/rudnay-bela-778AA/ (2025.04.07.).
[31] VÉCSEY (szerk.) i. m. 21. oldal.
[32] Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (1847–1910): író, újságíró, parlamenti tudósító, országgyűlési képviselő; a magyar irodalom kiemelkedő alakja. Regényeiben, elbeszéléseiben, karcolataiban finom iróniával, illúzióit egyre inkább elveszítve ábrázolta a 19. századvégi Magyarországot, és főként a dzsentriréteg világát. MARKÓ László (főszerk.): Egyetemes Lexikon. Budapest, Magyar Könyvklub, 1994, 612. oldal.
[33] Thaisz-régime: Thaisz-rezsim. BAKOS Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978, 719. oldal.
[34] Pugris: a bugris népies formája. Jelentése faragatlan, műveletlen, goromba ember. Forrás: https://lexiq.hu/bugris (2024.10.31.).
[35] Diktandó: tollba mondott szöveg; tollbamondás utáni írás. BAKOS (szerk.) i. m. 185. oldal.
[36] Országos Hírlap 1898/15. szám (január 15.), 1. oldal.
[37] FRÖHLICH – KOVÁCS i. m. 270. oldal.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Kapcsolódó doksik

• Orosz Tímea - Nyomozás, bűnüldözés / 2015, 28 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

A falu jegyzője

Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját), e lap hasábjain közli folytatásokban újabb epikai művét, amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. A regény egy hajtóvadászat leírásával...

Bűn és bűnhődés (tartalom)

Történet: Első rész 1. Egy meleg júliusi nap délutánján Raszkolnyikov kilépett pétervári lakásából, ahol albérletben élt. Örült, hogy elkerülte a Praszkovjával való találkozást, mivel már jelentős összeggel tartozott neki. Útja egy öreg uzsorásasszonyhoz, Aljonához vezetett. Látszólagos célja egy ezüstóra zálogba adása, valódi célja azonban a...

Éjjeli menedékhely

A századforduló táján a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere - így pl. az Éjjeli menedékhelynek -, amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének festetlen és piszkos tárgyakkal berendezett sötét, barlangszerű...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan