|
Dátum: 2026. július 17. | 11:38:44. Forrás : doksi.net/hu |
A régóta meglévő jegeket szondázva sok mindent sikerült kideríteni. Nem csak Grönlandon, az Antartiszon is fúrtak, ugyanis ott találtak olyan jégmintát, mely nem mozog, és folyamatosan zárta magába a légköri jellemzőket, ahogyan a friss hó ráhullott a meglévő rétegre, és tömörödés közben magába zárta a pihék közötti levegőt.
Véleménycikk olvasónktól, Merksz Pétertől.
A szondázásnak köszönheti visszanézés ma már 1 millió évnél tart. A jégmintából kiszabadított levegőminták alapján azt sikerült megállapítani, hogy úgy 100.000 évente a Föld légköre lassan lehűl, majd hirtelen emelkedés tapasztalható. A légköri emelkedés okát a Föld nap körüli pályamozgásával, a Föld forgási tengelyének mozgásával (kicsit imbolyog, mint a búgócsiga, amikor lassulni kezd) hozzák öszefüggésbe. (Milankovitch ciklus).
A Milankovic-élmélet szerinti ciklusok az utóbbi egy millió évben
Először a légkör kezd melegedni, ennek hatására kezdenek benne növekedni az üvegház hatású (ÜH) gázok, fokozva a melegedést. A melegedés hatására a felmelegedett tengervízből a korábban elnyelt széndioxid kiszabadul, mert minél melegebb a tengervíz, annál kevesebb széndioxidot tud magában tartani (a langyos szódásban kevesebb a széndioxid, a buborék).
Ez gyorsítja a melegedést, és a légkör egyre több párát tud befogadni. Ez erősíti a melegedési folyamatot, melyhez hozzájárul a metán is.
Összességében a végeredmény: az ipari forradalom kezdetére a légkör 33 fokkal melegebb, ahhoz képest, mely az ÜH gázok nélkül lenne.
Ebből 20,7 fokot a párának, 7,2 fokot a CO2-nek, és 2,4 fokot a metánnak tulajdonítanak.
Ekkor úgy 13,000 km3 víz volt a levegőben.
Egy részét soha nem látjuk, egy része ködként, felhőként, esőként, jégesőként, hóként látható.
A leheletedben télen, nyáron nagyjából ugyanannyi pára van, de csak télen, hidegben látható. Amikor a lehelleted látszik, a levegő hőmérséklete, melybe kifújod a levegőt az ún. harmatponton, vagy az alatt van. Azért látszik, mert a relatív páratartalom elérte, meghaladta a 100 % relatív páratartalmat, s így kicsapódik.
Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vizet képes magába foglalni anélkül, hogy azt látnánk. Érzékeljük, mert az alacsony relatív páratartalom mellett könnyű és gyors a párologtatás, könnyen tudjuk szabályozni testhőmérsékletünket.
Ha magas a relatív páratartalom, akkor értelemszerűen a párologtatás nehezebben megy, ezért nehezen viseljük a nagy hőmérséklet mellett a magas páratartalmat akkor is, ha mozog a levegő, fúj a szél.
Az ipari forradalom kezdete óta már 1,5 Celsius fokot emelkedett a légkör hőmérséklete.
A levegő ezért több párát tud magában tartani, így most a légkörben úgy 14,000 km3 víz van.
Amikor hegyes vidéken járunk, tapasztaljuk, hogy a hegyvidéken hűvösebb van.
1000 méterenként a levegő hőmérséklete 6 fokkal csökken. 20 C fokos léghőmérséklet esetén a tengerszinthez viszonyított 2000 méter magasan csak 8 fok körüli a hőmérséklet, (nagyjából ennyi a harmatpont), ezért ekkor már elkezdenek ezen a magasságon kialakulni az alacsony szinttű rétegfelhők.
Ha a tengerszinten (Szeged például kb. 60 méterrel fölötte) 38 fok van, akkor a felhők nem 2000, hanem 5000 m magasságban kezdenek kialakulni, mert ott található a harmatpont.
Nem alakulnak ki alacsony szintű felhők, a légkörben lévő víz ugyan több, de kevesebb a felhő.
A felhő felülről fehér, (magas az albedója), ezért visszaveri a napsugárzást, ha kialakul.
Ha nincs felhő az égen, több sugárzás éri a földet, így a légkör gyorsabban melegszik, és mert a több a légköri pára, több hőt tud visszatartani.
Mivel több hő is éri a földet, hiszen kevesebb a felhő a rétegfelhők hiánya miatt, a légkör tovább melegszik.
A Homo Sapiens kialakulását a tudomány úgy 300,000 évvel ezelőttre teszi, de az előtte élt őseink is túlélték a 100.000 évente jelentkező nagyobb hőingadozásokat, (jégkorszakokat, és a mainál magasabb hőmérsékletű időszakokat.)
A Milankovitch ciklus szerint, annak alapján, a Föld légkörének most hűlnie kellene. De a jégminták szerint még sohasem volt annyi széndioxid a légkörben, mint amennyi most van.
A légkörbe kerülő széndioxid forrása a melegedő óceán, a vulkáni aktivitás, az égő erdők, az élő természet, (mert nem csak az állatvilág, hanem a növényvilág is bocsát ki széndioxidot, amikor a növények lebomlanak) és az ember iparával együtt.
A CO2-t a növények felhasználják életfolyamataikhoz, a növekedésükhöz (ezért egyes üvegházakban dúsítják a széndioxid szintet, hogy gyorsabban fejlődjenek az ott nevelt zöldségek). Ezen kívül az óceánok és az esővíz is elnyeli (gondolj a savas esőkre, és a cseppkőbarlangokra). A légkörbe kerülő CO2 95 %-át a természet bocsátja ki, s nyeli is el.
A baj többes. A temészet nem igazán válogat, hogy melyik CO2 molekulát bocsátotta ki az ember, és melyiket a természet. Folyamatosan vonja ki a levegőből, de kevesebbet, mint az összkibocsátás. Ennek oka, hogy melegszik az óceánok vize, és egyre több földterületen nincs növény, mert írtjuk az erdőket, és sokszor azonnal lebetonozzuk a felszabadult terület egy részét (útépítések a vadonban, hogy a kitermelt (tarra vágott) erdők fáit el lehessen szállítani, és mert a helyükön termesztett növények CO2 megkötő képessége nem éri el az erdőét, az őrült ütemű urbanizációról nem is beszélve....
Van ugyan olyan növény, mely sokkal több széndioxid megkötésére képes, mint az erdő (2-6 tonna hektáronként): az ipari len, kender 8-15 tonna hektáronként, de ezeket a műanyag ipar leselejtezte, ma alig használjuk a kenyérből, lenből készíthető hálókat, köteleket, pedig a (nem lebomló) műanyag hulladéka mára már az emberi szervezetbe is beépült mikroműanyagként.
A legnagyobb baj azonban az, hogy a légköri víz szerepét - az én meglátásom szerint - a mostani politika, és így a tudomány sem értékeli a helyén. 1 tonna CO2 kivonása a légkörből ipari eszközökkel nagyon költséges, ezért nem kalkulálnak vele, de egy tonna víz kivonása könnyedén megoldható.
Dél-Amerikában, az Andokban régóta lopják a ködöt: azt a légköri vizet, amiből már nem lesz eső, hálók kifeszítésével, s az arra lecsapódó víz összegyűjtésével biztosítanak maguknak ivó-, és öntöző vizet.
A módszer terjed, de még lassan. Ha az emberiség a most a légkörben lévő 14,000 km3 légköri víz mennyiségéből napi 0,5-1 km3 vizet kivonna, netán abból havat szórna a gyorsan zsugorodó gleccserekre hóágyúval, (megnövelve mind tömegüket, mind albedójukat) az globálisan érzékelhető hőmérséklet-csökkenést okozna.
Arról nem beszélve, hogy folyóink, tavaink nyári vízellátása egyenletesebbé, biztonságosabbá válhatna...
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az acélról átlagembereknek
Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Elf Bar: tinédzserek káros álmaAz elf bar, magyarra fordítva manórúd egy édes, nikotin tartalmú folyadékkal feltöltött, akkumulátorral ellátott, eldobható elektromos cigaretta, ami mindenféle karbantartás nélkül használható a megadott alkalommal. Népszerűsége az egyszerűségében rejlik: nem kell karbantartani, a színes-mintás rudacskák pedig a fiatalok stílusához illeszkednek.
09.11-én omlott össze a WTCA Világkereskedelmi Központ (World Trade Center - WTC) 110 emeletes, 414 méter magas, Manhattan sziklatalapzatába 20 méter mélyen beágyazott ikertornyainak gyors romba dőlése számos technológiai kérdést is felvetett, melyek évekre ellátták kutatási témával az építészeket. Az okok magyarázata messzire vezetett.
Kapcsolódó doksik- Dr. Lakotár Katalin - A légköri elektromosság / 2016, 20 oldal
- Biró-Ronkay-Madarassy - Az Intel legkorszerűbb chipkészletei / 2002, 18 oldal
- Víz a légkörben, felhőfajták, csapadék képződés / 2014, 2 oldal
- A légkör fizikája, elektromágneses hullámok terjedése a légkörben / 2014, 19 oldal
- A Föld légkörével kapcsolatos környezeti problémák / 2000, 15 oldal
A legyek ura
Az ún. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. műve nyitotta meg. Gyerekhősök a XIX. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. A nevelési célzatú, romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon, az ősi, vad környezeten, a természeti erőkön. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a...
Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz c. művének elemzéseA címbeli „töredék” utalhat arra, hogy a vers valójában episztolaként indul- megszólítással, az érdeklődő kérdésre adott válaszlátszólagos megtagadásával-, de hamarosan elejti a levél címzettjét, s a költő figyelme önmagára irányul; vonatkozhat melankolikus, letört hangulatára is, mely képtelenné teszi egy episztola szabályos kikerekítésére, befejezésére. A remek...
Bűn és bűnhődés (tartalom)Történet: Első rész 1. Egy meleg júliusi nap délutánján Raszkolnyikov kilépett pétervári lakásából, ahol albérletben élt. Örült, hogy elkerülte a Praszkovjával való találkozást, mivel már jelentős összeggel tartozott neki. Útja egy öreg uzsorásasszonyhoz, Aljonához vezetett. Látszólagos célja egy ezüstóra zálogba adása, valódi célja azonban a...
Ami rosszat, lebecsülőt, olykor egyenesen megvetőt el lehet mondani, írni, gépiesen ismételni egy igazán jelentékeny, mindig nagyon érdekes, születése után két évszázaddal is a legtöbbet olvasott íróról, azt elmondták, leírták, ismételték évtizedről évtizedre az idősebb Alexandre Dumas-ról. A francia irodalomban - közismerten - ugyanis két Alexandre Dumas lett
