Cikkek » A bűnüldözés mesterei: Szombatfalvy Albert

Pénzügyi tudatosság képzés indul, értékesítési szándék nélkül: Bővebben itt
A bűnüldözés mesterei: Szombatfalvy Albert Dátum: 2026. október 21. | 09:16:32.
Forrás : doksi.net/hu

Szombatfalvy Albert színészből, sőt, színiigazgatóból lett Splényi báró után a székesfőváros detektívtestületének második vezetője. Szombatfalvy azonban – akárcsak elődje – nem csupán erről volt híres: egyfelől elkötelezett hazafiként, másfelől világfiként ismerték, és a társadalmi élet emblematikus alakjaként tartották számon.

Az írás szerzője: Dr. Kovács Gyula

Az írás eredeti címe: HÍRES KRIMINALISTÁK ÉS DETEKTÍVEK V., A bűnüldözés mesterei a boldog békeidőktől napjainkig – Szombatfalvy Albert[1]

Bevezetés

A kriminalisztikatörténet a kriminalisztika általános részéhez tartozik,[2] és mint ilyen – idem per idem –, a kriminalisztika történetével foglalkozik. Ez olyannyira kézenfekvő, hogy ezt a címszót például a Boda-féle Rendészettudományi szaklexikon nem tartalmazza.[3]

Példának okáért, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Bűnügyi szakjogász (BSZJ) szakirányú továbbképzésen a „Híres bűnügyek, híres kriminalisták” tantárgyat a kriminalisztikatörténet keretén belül oktatják (tantárgykód: AJ BSZJ150208K). Első kézből tudom, mert közel kilenc évig (2014 őszétől 2023 tavaszáig) voltam a képzés egyik alapító oktatója. A tantárgyprogramban – egyebek között – a dánosi rablógyilkosság; Mágnás Elza megölése; az első magyarországi (újpesti) fegyveres bankrablás; a tiszaeszlári vérvád (Solymosi Eszter esete); „asszonyirtó” Kiss Béla cinkotai bádogosmester gyilkosságsorozata; valamint Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés nyomozása szerepel. A képzés hallgatói a „híres kriminalisták” megnevezés alatt, számos egykori detektívfőnök, főkapitány és főkapitány-helyettes életművével ismerkedhetnek meg.

A „Híres kriminalisták és detektívek” sorozatcímmel, jellemzően a bűnüldözés azon mestereinek a vázlatos pályaképét tesszük közzé, akik a ’boldog békeidőkben’ (1867–1914) éltek, alkottak és szolgálták a hazát. „Jellemzően”, mert mindezek mellett, néhány olyan kriminalista és detektív életútját is bemutatjuk, akik a két világháború között, illetve azt követően tevékenykedtek (például, ez utóbbiak közül a „kékfényes”, dr. Dobos János r. ezredes vagy Tonhauser László r. ezredes). Nekem elhihetik – mai kifejezéssel élve –, egyikük sem volt ’kispályás’.

A sorozatban ötödikként szombatfalvi Szombatfalvy Albert munkásságát ismertetjük, aki színészből, sőt, színiigazgatóból lett Splényi báró[4] után a székesfőváros detektívtestületének második vezetője. Szombatfalvy azonban – akárcsak elődje – nem csupán erről volt híres: egyfelől elkötelezett hazafiként, másfelől világfiként ismerték, és a társadalmi élet emblematikus alakjaként tartották számon.

A második detektívfőnök – nem mellesleg – a mágnás-földbirtokos Szemere Miklósnak[5] (aki családját hivatalosan elismerten Huba vezérig vezette vissza) volt a másod-unokatestvére. Az ugyancsak népszerű világfi, versenyló-istálló tulajdonos Szemere (Krúdy Gyula[6] A vörös postakocsijának főhőse), a magyar ’kártyatörténelem’ legnagyobb nyereményének kiharcolója: Bécsben, 1890-ben, 2.400.000 korona[7] ütötte a markát, a Jockey Club baccarat[8]-asztalánál. Ezzel a hatalmas nyereménnyel még Ferenc József császár haragját is kivívta, aki darab ideig kitiltotta Bécsből.[9]


Szemere Miklós[88]

*

Esterházy János[10] szerint: „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága”[11]. Jómagam, e sorozat szerzője és szerkesztőjeként ehhez tartom magam.

Kellemes múltba révedést és hasznos időtöltést kívánok!

*

Szombatfalvi Szombatfalvy Albert, a székesfőváros második detektívfőnöke

Mókás (fogalmazzunk így), hogy jónéhány évvel korábban, az ’ezerarcúként’ aposztrofált színészről, színiigazgatóról, detektívfőnökről és közszolgáról ’hivatalos’ pályaképet jószerivel csak a Schöpflin-féle színészlexikonban[12] és a Szomor Sándor[13] nevével fémjelzett detektívtörténeti internetes portálon[14] olvashatott az érdeklődő (meglepő módon, még a Wikipédia is csak később ’kattant rá’). Ne hagyjuk ki a Szomor-féle Jubileumi Emlékalbumot[15] sem, habár ez a hiánypótló mű egyfelől nem lexikon, másfelől nem érhető el az interneten. Szerencsére, napjainkra megváltozott a helyzet: a világhálón se szeri, se száma a Szombatfalvy-hivatkozásoknak. (A szerénységem is tiltja azoknak a munkatársaknak a nevesítését, akiknek ez javarészt köszönhető).

Szombatfalvy gyermek- és ifjúkora

A hivatkozott források szerint, szombatfalvi Szombatfalvy Albert Szakolyban[16] született, 1848. január 14-én (meghalt Kispesten[17], 1922. január 28-án). Előkelő családból származott: apja Szombatfalvy György földbirtokos; anyja Gulácsy Ottilia; testvérei Klára, Miklós és Ilona.

Szombatfalvy – Szeőy álnéven – 1866. január 14-én, 18 évesen lett színész (nemes egyszerűséggel megszökött otthonról, és egy vándorszínész társulathoz szegődött); 1869-ben Kőmíves Imre[18] pesti színtársulatához szerződött, ahol különösen epizódszerepekben tűnt fel. Joviális ember volt, igazi bohém. 1872-ben rövid ideig színiigazgatóként tevékenykedett, de vajmi kevés siker koronázta a próbálkozását. Felesége, Kovács (vagy Póki) Róza énekesnő, akivel 1869-ben Kőmíves társulatában ismerkedett meg (mindketten ott voltak szerződésben).[19]

Szombatfalvy „a kalandokba kicsit beleunva visszatér családjához, és megpróbál megfelelni az atyai elvárásoknak. A Zilahon folytatott jogi tanulmányokat követően jegyzői vizsgát tett. Ehhez kapcsolódó első munkahelye Érdmindszenten volt, ahol 1874-től aljegyzőként tevékenykedett. A [Bihar és Szilágy vármegyei] nemesi felmenőkkel rendelkező Szombatfalvy kapcsolata valószínűleg ettől az időszaktól datálható az Ady családdal”[20]. [Érmindszent (ma román nevén Adyfalva) a Szatmár megyei Partiumban található kis település, amely Ady Endre[21] szülőhelyeként vált ismertté. Az elszegényedett, de kisnemesi származású Ady család diósadi gyökerekkel rendelkezett. A falu központi látványosságai az egykori családi birtokokhoz köthetők.[22]]

A ’tékozló fiúnak’ innen egyenes út vezetett a székesfővárosi államrendőrséghez.

Szombatfalvy Albert hivatali évei, rendőri pályafutása

Miháldi báró Splényi Ödönt, 1889 novemberében rendőrtanácsosként „a VII. kerületi[23] kapitányság vezetésével bízták meg. Helyére, a detektívosztály élére, [1890 júniusától szombatfalvi] Szombatfalvy Albert [elsőosztályú] rendőrfogalmazó került, [kapitányi ranggal és jelleggel,] aki hosszabb időn át nagy ambícióval vezette a detektívkar ügyeit, és a mai magyar detektívtestület alapjait ő vetette meg.[24]


Budapest kerületei 1893-ban[85]

Szombatfalvy Albert valamikor színész volt, Szeőy néven játszott, majd színiigazgató lett, de tönkrement. Ekkor [, igazából 1882-ben] lépett napidíjasként a rendőrség szolgálatába[25] ahol csakhamar kitűnt tehetségével.[26] Szombatfalvyt 1886 áprilisában, tehát az önálló detektívtestület megalakulásának évében, megbízták a Zala vármegyei Bogárdi csárdában, 1878. január 22-én elkövetett hármas gyilkosság nyomozásával. Erényeit megismerve, Splényi báró maga mellé vette mintegy szárnysegédnek, és szívesen tanítgatta a szakma rejtelmeire.[27]

Szombatfalvynak „[s]okat köszönhet […] a detektívkar intézménye. Ő kezdte meg a bűnügyi nyilvántartás rendszeres, most már hivatalos és pontos vezetését. Az új, második detektív-szabályzat az ő sürgetésére készült el. [A] detektívfelügyelő előterjesztésére a belügyminiszter 1892. augusztus 3-án kelt rendeletével a működési kör kiszélesítése miatt, egy detektívfelügyelő-helyettesi állást is rendszeresített a testületnél”[28].

Szombatfalvy Albertet 1899-ben kinevezték a III. kerületi[29] rendőrkapitányság élére. Szakmai kvalitásait és emberi mivoltát munkatársai a következőképpen ítélték meg: „erélyeskezű, megértő lelkű, áldozatra kész detektívvezető volt, aki nehéz időben lendítette a detektívtestület intézményét olyan nívóra, hogy az bármelyik nyugat-európai rendőrhatóság nyomozótestületével felvehette a versenyt. Előkelő modora, biztos és energikus fellépése, nagy és fölényes szakismerete és képzettsége, melegszívű, de mindig igazságos, kissé patriarchális kollegialitása, friss, nívós, összetartással teli szellemet teremtett a detektívszobák körül, s népszerűséget és közszeretetet szerzett az úri és színmagyar gondolkozású főnök számára”[30].

Szombatfalvy utódja a detektívtestületnél darab ideig Ruttner Sándor[31], majd Krecsányi Kálmán[32] lett.

A rendőrtanácsos III. kerületi kapitányként, 1901. szeptember 30-án – kérelmére – nyugállományba vonult. Erről a Pesti Hirlap 1901. szeptember 21-i száma a következőket írta: „Szombatfalvy Albert rendőrtanácsos, a III. kerületi kapitányság vezetője, nyugdíjaztatása iránt beadta a kérvényét. A belügyminiszter tudomásul vette a kérelmet és e hó végétől számítva nyugalomba helyezte az érdemekben gazdag rendőrtanácsost. A nyugalomba vonuló tanácsos, aki mindössze 53 éves, annak idején a rendőrség bűnügyi osztályában tünt fel tehetségével és a bűnügyi nyomozások terén aratta is legszebb sikereit. Szombatfalvy a szakirodalom terén is működött s mint a detektiv-osztály vezetője, ő fejlesztette ezen intézményt azzá, ami ma. Érdemei elismeréséül a király a Ferenc József-rendet adományozta neki, azonkívül a porosz királyi korona-rend III. osztályának és a román kir. korona-rend III. osztályának[33] is birtokosa.”[34]

Szombatfalvy Albert kitüntetései

Szombatfalvy számára sem maradt el a komoly elismerés: 1898 decemberében a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.[35]

További elismerései, a teljesség igénye nélkül:

– rendőrtanácsossá kinevezés a belügyminiszter által (1896)[36]
– Porosz Királyi Koronarend (Königlicher Kronen-Orden) harmadik osztálya (1897)[37]
– Románia Csillaga Rend Lovagkeresztje (Crucea de Cavaler a Ordinului Steaua României) (1898)[38]

Szombatfalvy szakírói munkássága

Szombatfalvy Albert publikációs tevékenységének felleltározása ’külön történet’ lesz. Itt és most – mintegy tallózva –, csupán egy töredékét ismertetjük az írásainak.

– A garam-kis-sallói rituális gyilkosság. Magyar Szalon XV. évfolyam, XXIX. kötet, 1897–1898/2. szám, 1187–1224. oldal
– A tiltott szerelem – népszínmű. Kispest, Fischhoff Nyomda, 1913
– Elmélkedés a kátyuban – politikai röpirat (Bök Péter álnéven). Budapest, Hornyánszky Nyomda, 1906
– Hat bűnügyi előnyomozás. Nagykároly, Seper Kajetán Könyvnyomdája, 1899
– Képe a magyarországi választókerületeknek az általános választói jog alapján a nemzet tájékoztatására (az 1900. évi népszámlálási adatok alapján). Budapest, Hornyánszky Nyomda, 1905
– Virágvölgyi emlék. Fürdőben (versek). Poprád, Fusch Gyula, 1901

A rendelkezésre álló források szerint, Szombatfalvy további két népszínművet írt: Miksa császár és Páter Ubryk.[39] Az előbbi nyomát mindössze Buza Péter hivatkozott írásában találtam meg, ez utóbbiról pedig Buza cikke mellett a Debreczen napilap 1869. augusztus 16-i száma[40] is említést tesz: „Az Ubrik-láz még mindig dühöng. Már nem elég, hogy Borbálát szinpadra hurczolták, most egy szinmü került ismét deszkára, melynek >>Páter Ubrik<< a czime.”[41]

Szombatfalvynak a népszínművein és az esetleírásain (lásd a bűnügyi előnyomozásokat) kívül, a Keresztények Lapjában jelentek meg cikkei, főleg politikai publicisztikái. A szerző ezek egy részét, Bök Péter álnév alatt, kötetbe rendezve is kiadta.

Közéleti és társadalmi tevékenysége

Szombatfalvy nyugállományba vonulása után is aktívan részt vett a közéletben: 1904-ben a kispesti képviselőtestület tagja lett, 1906-ban pedig a II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak hazahozatalát szervező bizottságban tevékenykedett. Hosszú évekig elnöke volt a kispesti Lövész Egyletnek.

Élénk társasági életet élt: Ady Endrével továbbra is tartotta a kapcsolatot, és számos esetben tiszteletét tette Boncza Miklósnál, Csinszka (Ady felesége) apjánál. Kispesti házának[42] rendszeres vendége volt Miklóssy Gábor színiigazgató[43] és Móricz Zsigmond[44], akinek első, „Tasziló, az aranyos” című operettjét – vélhetően Szombatfalvy közbenjárására – 1903-ban, a kispesti, Üllői úti kőszínházban mutatták be.


Az Üllői úti Kőszínház Kispesten[84]

Móricz Zsigmond huzamosabb ideig Szombatfalvy testvérénél, Hildenstabné[45] Szombatfalvy Kláránál lakott Kispesten, a mai József Attila utcában. Az özvegy postamesterné házában igencsak zajlott a társasági élet. Móricz az asszony első házasságából született fiáról, a debreceni kollégista Majthényi Miklósról mintázta a Légy jó mindhalálig[46] Gyimesijét. Az ekkor még a nagyközönség előtt ismeretlen Móricz gyakran ezeken a társasági összejöveteleken olvasta fel írásait, és a baráti kör tagjaitól számtalan biztatást kapott.[47]

*

Egy fővárosi külső kerületben, csendes, kertvárosi övezetben, egy családi ház verandáján olvasható a következő – kőtáblába vésett – négysoros felirat:

„Egy kálvária, hol most álassz, státio rajta
Minden egyes kőlap, melyre a szem letekint.
Egykor vértanú útját téve e márványon ment
Halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos.”

A veranda padlóját nagyméretű vörös márványlapok borítják, és ha hinni lehet a ’városi legendának’, „e márványon ment halni a szent ügyért” a vértanú gróf németújvári Batthyány Lajos[48], Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. A vörös márványlapok ugyanis a mai Szabadság tér helyén egykoron éktelenkedő Újépület[49] azon cellájának a padlózatából valók, amelyben a mártír gróf a kivégzését megelőző estét töltötte.

A márványlapok gyaníthatóan örökre elkallódtak volna, ha a kispesti ház tulajdonosa 1897-ben, az Újépület bontásakor – jó hazafiként – meg nem vásárolja azokat, a cellaajtóval (tokostól és kilincsestül) egyetemben, hogy aztán a saját házában találjon helyet az ereklyéknek.[50]


Szombatfalvy kispesti háza napjainkban[86]

Ugye, nem kell sokat találgatni a ház egykori tulajdonosának személyét illetően?

Szombatfalvy Albert családja

Szombatfalvy Albert nemesi családból származott: apja Szombatfalvy György földbirtokos; anyja Gulácsy Ottilia; testvérei Klára, Miklós és Ilona. Miklósról és Ilonáról részletes információ egyelőre nincs. Szombatfalvy Klára, a kispesti postamester azonban darab ideig Kispesten, a mai József Attila utcában lakott, és egy évvel élte túl Szombatfalvy Albertet (1923-ban halt meg).

Szombatfalvy házastársa Kovács/Póki Róza, akit 1869-ben Kőmíves Imre pesti színitársulatánál ismert meg. A házasságukból gyermek nem született.





Szombatfalvy Albert családfája[82]

Szombatfalvy Klára első férjétől, Majthényi Alberttől 1882-ben elvált. E házasságból született közös gyermekük, Majthényi Miklós.

Klára asszony 1888-ban feleségül ment Hildenstab Antal gyógyszerészhez. A második házasságból három gyermek született: György, Lajos és Jucika. A gyógyszerész 1897-ben tüdőbajban meghalt. Szombatfalvy úgy segített a családon, hogy testvérhúga összes gyermekét (tehát mind a négyet) örökbe fogadta.

Szombatfalvy halála és emlékének továbbélése

Szombatfalvy Albert, a székesfőváros detektívtestületének egykori legendás vezetője, 1922. január 28-án hunyt el Kispesten. A néhai detektívfőnököt a Kispesti Öreg Temetőben helyezték örök nyugalomba (1196 Budapest, Zalaegerszeg utca 67–69.). Haláláról ekképpen tudósított a Magyarság 1922. január 29-i száma: „Szombatfalvy Albert ny. m. kir. államrendőrségi tanácsos, a Ferenc József rend és több külföldi rend lovagja, a budapesti államrendőrség egyik régi népszerű kiválósága, élete 74-ik, özvegysége második évében e hó 28-án meghalt. A kispesti Kossuth Lajos utca 27/B. számu gyászházból a ref. egyház szertartásai szerint e hó 29-én délután félnégy órakor fogják eltemetni a kispesti régi temetőbe. A régi érdemes rendőrtisztviselőt kiterjedt rokonság gyászolja.”[51]

Szombatfalvy emlékét Kispesten a mai napig őrzik: a Kossuth utca 29. számú valamikori háza, Batthyány-kegyeleti hely. Például a Budapesti Városvédő Egyesület és a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett egy tárlatot. A megnyitón Siklós Zsuzsa gyűjteményvezető egy kerületi Batthyány-emlékhelyre hívta fel a diákok és tanáraik figyelmét: a Kossuth utca 29. alatti házban tábla igazítja el a látogatót, miszerint olyan épületben jár, amelybe Szombatfalvy Albert, az egykori tulajdonos beépíttette a mártírhalált halt politikus börtönének egyes elemeit (a zárka ajtaját, a padlózat kőlapjait).[52]

A bevezetést követő második részben azt írtam, miszerint korábban, az ’ezerarcúként’ aposztrofált színészről, színiigazgatóról, detektívfőnökről és közszolgáról ’hivatalos’ pályaképet jószerivel csak a Schöpflin-féle színészlexikonban és a Szomor Sándor nevével fémjelzett detektívtörténeti internetes portálon olvashatott az érdeklődő. Másképpen fogalmazva: a székesfővárosi államrendőrség második detektívfőnökét – némi túlzással – kiváló kollégám, Szomor mester fedezte fel a 2000-es évek első dekádjában.

Ez persze csak részben volt igaz. Mentségemre szolgáljon, hogy abban az időszakban még nem ismertem, így nem is olvashattam Buza Péter[53], e pályaképben többször hivatkozott, Bök Péter a „civilrendőr” című írását, amely 1981-ben jelent meg a Budapest folyóirat 8. számában (ezek szerint, számomra volt új a nap alatt). Azt viszont fenntartom, hogy a Szomor-féle (ugyancsak sokszor idézett) Jubileumi Emlékalbummal[54] kezdődött a Szombatfalvy-reneszánsz, vagyis a második detektívfőnök újrafelfedezése, ami nem kevés róla szóló vagy vele kapcsolatos műben is megnyilvánult.

A következőkben – szintén a teljesség igénye nélkül – néhány ilyen írás címe olvasható.

– A Budapesti Napilapok Rendőri Rovatvezetőinek Szindikátusa (BNRSZ) 50 éves jubileumi évkönyve. Budapest, BNRSZ, 1930 (a műben 2 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Baksa János (szerk.): Rendőrségi almanach. Budapest, Rend (Stephaneum Nyomda), 1923, 46. oldal
– Borbély Zoltán (szerk.) – Kapy Rezső (szerk.): A 60 éves magyar rendőrség 1881–1941. Budapest, Halász (Pesti Lloyd Nyomda), 1942, 23. oldal
– Buza Péter: Bök Péter a „civilrendőr”. Budapest folyóirat 1981/8. szám (augusztus) 18–21. oldal
– Kovács Gyula: Szombatfalvy Albert a színész, a színiigazgató és a második detektívfőnök. Detektívportrék. In: Fröhlich János – Kovács Gyula: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők. Detektívtörténetek a 19. század végéről. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2022, 240–243 oldal
– Kovács Gyula: Szombatfalvy Albert a színész, a színiigazgató és a második detektívfőnök. In: Kovács Gyula (szerk.): Válogatott kriminalisztikai tanulmányok. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti értekezések. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2022
– Mátyás Szabolcs: Magyar kriminalisták arcképcsarnoka I. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2025 (a műben 1 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Rácz Lajos (szerk.): A fővárosi rendőrség története I. (1914-ig). Budapest, Budapesti Rendőr-főkapitányság, 1995, 267. és 326. oldal
– Szigetvári Oszkár: A fővárosi rendőrség detektívtestülete 1885–1918. In: Parádi József (szerk.): Ünnepi parergák Ernyes Mihály 65. születésnapja tiszteletére. Salutem, 3. Budapest, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2016, 133–162. oldal (a műben 1 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szigetvári Oszkár: A fővárosi rendőrség detektívtestülete. A detektívtevékenység és detektívszervezet gyökerei, kialakulása és fejlődése Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola, 2023 (a műben 3 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szigetvári Oszkár: A magyar bűnügyi nyilvántartás kezdete. In: Parádi József (szerk.): Ünnepi parergák Boda József 65. születésnapja tiszteletére. Salutem, 4. Budapest, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2018, 169–180. oldal (a műben 1 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szomor Sándor: A bosszú örvénye. Krecsányi Kálmán és csapata elől nincs menekvés. Második, kiegészített kiadás. Budapest, Szomor Sándor, 2023 (a műben 52 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szomor Sándor: A bosszú örvénye. Krecsányi Kálmán és csapata elől nincs menekvés. Első kiadás. Budapest, Szomor Sándor, 2023 (a műben 58 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szomor Sándor: A második magyar detektívfőnök – Szombatfalvy Albert. Szomor Sándor szakmatörténeti és írói oldala: https://detektiv-tortenelem.hu (2026. 08. 28.)
– Szomor Sándor: Az ezerarcú Szombatfalvy Albert. In: Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére. Budapest, Országos Rendőr-főkapitányság, 2011, 180–184. oldal
– Szomor Sándor: Detektívtörténelem. Rendkívüli kiadás. Budapest, Dr. Szomor Sándor, 2026
– Szomor Sándor: Elgurult a gyógyszered? Krecsányi Kálmán és csapata elől nincs menekvés. Budapest, Szomor Sándor, 2024 (a műben 23 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szomor Sándor: Lelketlen lélekkufárok. Krecsányi Kálmán és csapata elől nincs menekvés. Budapest, Szomor Sándor, 2025 (a műben 53 esetben szerepel Szombatfalvy Albert)
– Szomor Sándor: Szombatfalvy Albert a második detektívfőnök regényes élete (előadásvázlat): https://detektiv-tortenelem.hu (2026. 09. 06.)
– Szomor Sándor: Szombatfalvy Albert a második detektívfőnök: https://detektiv-tortenelem.hu (2026. 09. 06.).
– Vécsey Leo (szerk.): A 40 éves Budapesti Detektívtestület Jubileumi Albuma. Budapest, Magyar Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, 1926, 20. oldal

De ki is volt szombatfalvi Szombatfalvy Albert?

Szombatfalvy Albert ismertségével kapcsolatban készítettem egy kérdőívet, amelyet Hoxa[55] internetes portálján az útjára bocsátottam.

A közvélemény-kutatás eredményét e pályaképben közzéteszem. A kérdőívben kettő – egymáshoz szorosan kapcsolódó – kérdést tettem fel. Hallottál már Szombatfalvy Albertről? Mivel foglalkozott (puskázni nem ér)? A portállakók a következő válaszlehetőségek között válogathattak (az opciók után a százalékpontok az egyes válaszok számarányát jelentik):

1. Nem hallottam róla, fogalmam sincs, kicsoda: 97,2%
2. Hallottam róla, de nem tudom, mivel foglalkozott: 0,0%

Hallottam róla:

3. bűnügyi nyomozó (rendőr), kriminalista volt: 1,4%
4. celeb, influenszer, médiaszakember volt: 0,0%
5. énekes, zenész, zeneszerző, zenetudós volt: 0,0%
6. jogász (ügyvéd, jogtanácsos, ügyész, bíró) volt: 0,0%
7. jogtudós (egyetemi, főiskolai oktató), akadémikus volt: 0,0%
8. képzőművész (festő, grafikus, szobrász stb.), művésztanár volt: 0,0%
9. közszereplő, közigazgatási szakember, politikus volt: 0,0%
10. publicista (szak- és közíró), lapszerkesztő, újságíró volt: 0,0%
11. szépíró, költő, irodalmár volt: 0,0%
12. színházi és filmes szakember (színművész, színiigató, rendező, operatőr) volt: 1,4%

Jól látható, hogy a kérdőívet kitöltőknek, lényegét tekintve fogalma sincs arról, kicsoda volt Szombatfalvy Albert. Helyes választ a megkérdezettek 2,8%-a adott. Azt gondolom, ezt teljesen felesleges tovább kommentálni. Mindenesetre, nem repestem az örömtől.

Megjegyzendő, hogy a Hoxa.hu portálon[56] a kérdőív a mai napig aktív, tehát az eredmények változhatnak (és változnak is).

Töredékek Szombatfalvy Albertről[57]

„Ki adja, s készíté, nem ács, nem asztalos,
hanem székely primőr, Ferenc József, Porosz
Korona és Román Csillag Rend lovagja,
Volt detektív főnök, tanácsos – nyugdíjba.
Miklósnak barátja, kiben barátot nyert.
És ki ma üdvözli: Szombatfalvy Albert.”[58]

A kicifrázott székelykapu valamikor a megajándékozott, Szemere Miklós lőrinci lőterét díszítette. Három télen át faragta az ügyeskezű nyugalmazott „civilrendőr". Ahogy el is meséli a bal oldali ajtófélfára vésett betűkkel: „Ez székely kapun dolgoztam – kispesti nagy házamban – feleségem türelmes – szeméttakarítása mellett – az 1904., 1905. és 1906-os esztendők telén…” A Vörös postakocsi[59] urát, az őseit Huba vezérig visszavezető kártya- és lóversenykirályt, aligha kell bemutatnunk. Szombatfalvy Albertről viszont, aki a „fejedelem” másodunokatestvére – nagyszüleik: Boronkay Anna és Mária édestestvérek voltak –, egyelőre nem sokat tudunk. Legfeljebb annyit, hogy húgánál, Klári néninél – a kispesti postamesternél – talált új családot a húszéves Móricz Zsigmond, s hogy „bátyó”, a ház gyakori vendége, beszélte rá ifjú barátját egy operett[60] megírására. Móricz Miklós[61], az író öccse – ezeknek az éveknek krónikása – maga is emlegeti ezt az ismeretséget, ha itt-ott téved is az adatokat illetően…


Szombatfalvy és Szemere, a Szemere-lövölde előtt[83]

Szombatfalvy Albert ezekben az években már nyugalmazott rendőrtanácsos, és a fővárosi rendőrség detektívosztálya vezetőjeként fejezte be a szolgálatot. Ez, mint tudjuk, nem így van: Szombatfalvy 1899-től nyugállományba vonulásáig (1901. szeptember 30) a budapesti III. kerületi rendőrkapitányság vezetője volt. Az emlékező Móricz Miklós azt is rosszul tudja, hogy Pesten van háza. Maga a faragott kapu is elárulja: Berci bácsi Kispesten élt.[62] A Kispest–Szentlőrinci névtár 1896-ban megjelent füzetéből azt is megtudhatjuk, hogy a Kossuth Lajos utca 27. (napjainkban: 29.) szám alatti házban. Különös épület. Egykori gazdájának érzelmeiről árulkodik.

A 100 éves Kispest[63] című monográfia írja: „A Kossuth Lajos utca 29. szám magasföldszintes, szerény családi háza 48-as emléket őriz… Szombatfalvy Albert az Újépület bontási anyagából vásárolta meg a kőlapok és az ajtók egy részét.”

Batthyány Lajos egykori cellájának 36 nagyméretű vörösmárvány lapja az üvegezett veranda padlatát fedi. A konyhában, fürdőszobában, éléskamrában még kétszer ennyi lelhető fel e különös természetű relikviákból. Az ajtók és kilincsek is az Újépületből származnak. A veranda falán fekete márványtábla, szinte olvashatatlanná fakult arany betűi a házigazda disztichonokba foglalt tiszteletét hirdetik…

Szombatfalvy Albertet, a tekintélyes rendőrtanácsost, 1904-ben Kispest község képviselő-testületének tagjai közé is beválasztják. Hosszú évekig elnöke a kispesti Lövész Egyletnek. (Itt vett először puskát a kezébe Prokopp Sándor, a stockholmi olimpikon[64]). 1906-ban tagja annak a fővárosi bizottságnak, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak fogadási ünnepségeit szervezi. Közvetítése révén a nemzeti kegyelet kísérte koporsót kispesti asztalosmesterek készítik el.

Azt, hogy mikor érkezett ide, a főváros árnyékában meghúzódó településre, mikor épített itt házat, nem tudjuk. Az azonban egészen bizonyos, hogy még aktív korszakában, valamikor az 1880-as évek elején. Amikor napidíjasként a fővárosi kapitányság szolgálatába állt. Ez egyébként 1882-ben történt. Addig azonban megesett egy és más, ami rászolgálhat figyelmünkre.

*

Szombatfalvi Szombatfalvy Albert Szakolyban született 1848-ban. Jogásznak készül – tipikus dzsentri pálya –, de ügyvédbojtárként, tizennyolc éves korában, 1866. január 14-én színésznek áll. Apja el is tiltja családi nevének használatától, és a „tékozló fiú” Szeőy néven lép fel a világot jelentő deszkákon. „Különösen epizódszerepekben aratott sikert” – írja róla a Színészeti Lexikon[65]. 1869-től Kőmíves Imre pesti társulatánál játszott, 1872-ben pedig megpróbálkozott a színigazgatással is. Egy szezonra futotta erejéből, aztán szélnek eresztette társulatát. Ekkor, 24 évesen visszatér a szülői házba, és egy évvel később leteszi Zilahon a jegyzői vizsgát. De, ha új időszámítás kezdődött is életében – és ez már egyéniségre vall –, régi énjét sohasem tagadta meg. Kispesti házának kertjében ott állt Feleky Miklósnak, a színésznek[66] szobra. E vendégszerető hajlékban töltött a századforduló után évről évre hosszú hónapokat a kor jeles színigazgatója: Miklóssy Gábor. Népszínműveket írt Szombatfalvy Albert – a Páter Ubryk, a Miksa Császár és a Tiltott szerelem[67] címűt –, az utóbbit már a főváros detektívfőnökeként. Házastársát is a színpadnak köszönhette: mint az a bevezető részben említésre került, felesége, a ’vitatott vezetéknevű’ Kovács/Póki Róza énekesnő, annak idején szintén Kőmíves társulatánál volt szerződött primadonna.

1873-ban azonban mégiscsak új élet kezdődött a volt színész számára. Letévén a jegyzői vizsgát, 1874-től kezdődően a Szilágyság különböző községeiben jegyzőként, körjegyzőként, szolgabíróként tevékenykedett. Köztisztviselői pályafutását mint segédjegyző, egy néhány száz lelkes szilágysági falucskában, Érmindszenten kezdte. „Édes”[68] akkor 16 éves nagylány volt, anyai nagybátyjánál, Kabay Gábornál nevelődött, s éppen ebben az évben ment férjhez a Lompértról érkező Ady Lőrinchez. Szombatfalvy bizonyára ekkor ismerkedett meg az Ady családdal.

1882-ben a fővárosi rendőrséghez kerül. Nyolc év alatt lesz napidíjasból Budapest detektívfőnöke. Ez a testület „megtisztulásának” korszaka. A poroszlók és biztosok hírhedt főkapitányát, a botrányosan élő, panamázó Thaisz Eleket[69] 1884-ben váltják le[70] magas tisztségéből. 1886-ban állítják fel az első külön rendőrségi osztályként szervezett detektívtestületet, amelynek felügyelője báró Splényi Ödön lesz. (Harmadik férje Blaha Lujzának[71], akinek főhősünk Tiltott szerelem című művét ajánlja.) Három év múlva – amikor Splényit a belügyminiszter a VII. kerületi kapitányság vezetésével bízza meg – Szombatfalvy Albert veszi át a testület munkájának irányítását. Tízéves működése alatt megszervezik az ország első bűnügyi nyilvántartását, megszületik az új detektívszabályzat[72], és nagyszabású nyomozások sikeres sorozata kezdődik. Ezek közül a legnagyobb, mondhatni európai elismerést kivívó siker volt a nemzetközi körözés alatt álló, görög illetékességű Papakosta kasszafúró trió budapesti lefülelése.[73] Több, régi adósságot is törlesztett az újjászervezett gárda. Tizenegy év után kerültek rendőrkézre egy harmincezer forintos postarablás tettesei: Csombor Imre és társai.[74] És nem utolsó feladatként rájuk várt a millenniumi világkiállítás rendjének és biztonságának szavatolása. Szombatfalvy Albert, akit időközben rendőrtanácsossá neveztek ki, 1899-ben vonult vissza a detektívtestület éléről.

*

Néhány „saját kezű” akciójának történetét maga Szombatfalvy írja meg Hat bűnügyi előnyomozás[75] című kötetében, amely a testület élére történő kinevezését megelőző évben, 1889-ben jelent meg. Különös olvasmány. Ha helyünk volna, szívesen idéznénk valamelyiket a színesen megírt, s ma már naivnak tetsző világszemléletről árulkodó történetei közül…

Nagy kedvvel és ügyesen alakoskodott, s úgy is írt. Népszínművein s „esetein” kívül politikai publicisztikát is. Főleg a Keresztények Lapjában[76] jelentek meg cikkei, amelyeknek egy részét Bök Péter álnév alatt kötetbe rendezve is megjelentette. A vékonyka könyv fellelhető nagy könyvtárainkban. De mivel szerzőjének álnevét eddig egyetlen bibliográfusnak és biográfusnak sem sikerült megfejtenie, a címleírás mindenütt Bök Péter név alatt került a katalógusokba. Nézetei nem konzervatívak, nacionalizmussal elegy liberalizmus s felvilágosult gondolkodás jellemzi ezeket az írásait. Persze – s érthetően –, osztálya gondolkodásának korlátai között…

Szombatfalvy Albert ilyesmiket gondol. És székelykaput farag Kossuth utcai házának verandáján. Egy fiatal újságíró[77] pedig támogatókat keres párizsi útjához. 1903 telén megjelenik a nyugalmazott detektívfőnök rezidenciáján.

*

1917. január 5-én, 69 éves korában halt meg Boncza Miklós. Népes gyülekezet kísérte a lőrinci régi temetőbe vezető utolsó útjára. Ott volt a nem kívánt vő, Ady Endre is, aki ekkor látta először apósát. S persze, ott volt a jóbarát és rokon: Szombatfalvy Albert, akivel most találkozunk utoljára ebben a hosszúra nyúlt történetben. Berci bácsi utódok nélkül 1922-ben hagyta el az árnyékvilágot. Még a neve se maradt fenn, amire pedig oly büszke volt. – Sírját sem találni, ahogy az egykori kispesti postamesterét, Szombatfalvy Kláráét vagy a csúcsai várúr, Boncza Miklós keresztjét is hiába keresnénk. Már régen nincs, aki a végső nyugalmat megváltsa számukra, a hely pedig kell az újabb halottaknak.

*

Egy kis adalék a fenti bekezdéshez: Szombatfalvy Klára, Szombatfalvy Albert testvérhúga, első férjéről, Majthényi Alberttől 1882-ben elvált. Közös gyermekük, Majthényi Miklós.

Az asszony 1888-ban feleségül ment Hildenstab Antal gyógyszerészhez. E házasságból három gyermek született: György, Lajos és Jucika. Hildenstab nem kedvelte felesége előző házasságából született gyermekét. A nagymama, aki Debrecenben élt – a családon belüli feszültségek csökkentése érdekében – magához vette Miklóst, aki csak az érettségi után, 1890-ben költözött vissza az anyjához. A gyógyszerész időközben 1897-ben, tüdőbajban meghalt. Szombatfalvy Albert, mintegy segítség és gondoskodás gyanánt, adoptálta, ha úgy tetszik, a nevére vette húga négy gyermekét.[78]

Nem mellesleg, Szombatfalvynak három testvére született (a már említett Klára, valamint Miklós és Ilona). Jóllehet, Klára csupán egy esztendővel élte túl a detektívfőnököt. Mindezekre tekintettel, barokkos túlzásnak tartom Búza Péter meglátását, miszerint „Berci bácsi [szinte magányosan] utódok nélkül 1922-ben hagyta el az árnyékvilágot”[79] (jó hogy nem szegényen és elhagyatva).

Nem értem azt sem, hogy az ’50-es évek elején miért nem váltották meg Szombatfalvy sírhelyét? Nem akadt élő hozzátartozó (ideértve az örökbefogadott gyerekeket is)? – nem hiszem. Azt pedig, miszerint „még a neve sem maradt fenn, amire pedig olyan büszke volt”[80] – erősen kétlem…

Epilógus

Megkerestem a Kispesti Öreg (régebben Mária utcai) Temető Irodáját. Lovas Norbert temetővezető megerősített abban, miszerint Szombatfalvy Albertet valóban ott helyezték örök nyugalomba. A vezető arról is tájékoztatott, hogy a régi nyilvántartások hiányosak, számos dokumentum megsemmisült, amikor a második világháború során az irattárat bombatalálat érte. Csupán a névmutató ’élte túl’ a háború viszontagságait, amelyben szerepel Szombatfalvy neve. A név és az elhalálozás időpontja mellett, a sírhelyhez mindössze az „I. Tábla” felirat van bejegyezve (ezt később átnevezték parcellának). A pontos sírhelyet tehát nem sikerült megállapítani.

Lovas Norbert közölte azt is, miszerint a kérdéses parcellát azóta „újra temették”, és Szombatfalvy sírja nem szerepel az újratemetett 1-es parcella nyilvántartásában. Ez azt jelenti, hogy amikor a sírhely az ’50-es években lejárt, azt újból senki nem váltotta (hosszabbította) meg. Vagyis, a sír megszűnt, azt felszámolták (szanálták), és oda mást temettek.

Beszereztem továbbá Szombatfalvy Albert halotti anyakönyvi bejegyzésének a másolatát. A 63. számú bejegyzés szerint, a nyugállományú rendőrtanácsos, református vallású, Kispest, Kossuth utca 27. szám[81] alatti lakos, 1922. január 28-án délelőtt 8 órakor, 74 éves korában meghalt. Házastársa: néhai Póki Róza; szülei: néhai Szombatfalvy György és néhai Gulácsy Ottilia. A halálokot érelmeszesedésben állapították meg.


Szombatfalvy Albert halotti anyakönyvi bejegyzése[87]

Forrás- és irodalomjegyzék

Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978
Beck Mihály (főszerk.) – Peschka Vilmos (főszerk.): Akadémiai Kislexikon Második Kötet L–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990
Belügyi Közlöny IV. évfolyam, 1899/4. szám (február 15.)
Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika 1. Budapest, Belügyminisztérium (BM) Duna Palota és Kiadó, 2004
Boda József (főszerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019
Buza Péter: Bök Péter a „civilrendőr”. Budapest folyóirat 1981/8. szám (augusztus) 18–21. oldal
Csekei Varjú Elemér (szerk.): Révai kis lexikona A–Z. Budapest, Révai Irodalmi Intézet, 1936
Debreczen – Politikai és Közgazdászati Hírlap 1869/33. szám (augusztus 16.)
Egyetértés 1890/19. szám (január 20.)
Fröhlich János – Kovács Gyula: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők – Detektívtörténetek a 19. század végéről. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2022
Hevesi István: Rendőrkapitány a prostitúció élén – Thaisz Elek (1820–1892) életútja. Belvedere Meridionale 1995/VII. 1–2. szám, 40–42. oldal
Hollós László (szerk.): Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és vértanúi halála. Pest, Vasárnapi Újság kiadó-hivatala, 1870
Kenyeres Zoltán: Ady Endre (Kézirat). Forrás: https://m-szilvi.web.elte.hu/kronologia.htm (2026. 07. 01.)
Kis Ujság 1890. június 5. és 6. száma
Kovács Gyula: A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek – https://doksi.net/hu/articles.php?order=DisplayArticle&id=2694 (2026. 09. 06.)
Kovács Gyula: Krecsányi Kálmán detektívfőnök és rendőrfőkapitány-helyettes. In: Kovács Gyula (szerk.): Válogatott kriminalisztikai tanulmányok. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti értekezések. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@], 2022, 332–336. oldal
Kovács Gyula: Thaisz Elek, a ’48-as hős, Pest és a székesfőváros Rendőrfőkapitánya. In: Kovács Gyula (szerk.): Válogatott kriminalisztikai tanulmányok. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti értekezések. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@], 2022, 309–316. oldal
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi. Budapest, Singer-Wolfner Kiadó, 1913
Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai alapismeretek. Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 2005
Magyarság III. évfolyam, 1922/24. szám (január 29.)
Markó László (főszerk.) Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs) Budapest, Helikon Kiadó, 2007
Markó László (főszerk.): Egyetemes lexikon. Budapest, Magyar Könyvklub, 1994
Molnár Géza (szerk.): A 100 éves Kispest. Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1972
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Budapest, Athenaeum Kiadó, 1920
Nemzet (esti kiadás) XIV. évfolyam, 1895/343. szám (december 13.)
Országos Hirlap II. évfolyam, 1898/45. szám (február 14.)
Országos Hirlap II. évfolyam, 1898/45. szám (február 14.)
Pesti Hirlap XIX. évfolyam, 1897/267. szám (szeptember 26.)
Pesti Hirlap XVII. évfolyam, 1895/343. szám (december 14.)
Pesti Hirlap XX. évfolyam, 1898/44. szám (február 13.)
Pesti Hirlap XXIII. évfolyam, 1901/261. szám (szeptember 21.)
Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931 oldal.
Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon IV. Rabatinszky Mária – Zwischenakt. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931
Szombatfalvi(y) Albert: Tiltott szerelem – Népszínmű. Kispest, Fischhoff Nyomda, 1913
Szomor Sándor (szerk.): Detektív Emlékalbum 1886–2011 (Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére). Budapest, Országos Rendőr-főkapitányság, 2011
Szomor Sándor: A második detektívfőnök. Szombatfalvy Albert. Forrás: https://detektiv-tortenelem.hu (2026. 07. 03.)
Szomor Sándor: A második magyar detektívfőnök – Szombatfalvy Albert. Szomor Sándor szakmatörténeti és írói oldala: https://detektiv-tortenelem.hu (2026. 08. 28.)
Szomor Sándor: Az ezerarcú Szombatfalvy Albert. In: Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére. Budapest, Országos Rendőr-főkapitányság, 2011, 180–184. oldal
Szomor Sándor: Detektívregények a valóságban. In: Sz. Molnár Szilvia (felelős szerk.): Első magyar krimifesztivál. Antológia a résztvevők írásaiból. Veszprém, Magyar Krimiszemle, 2023, 331–367. oldal
Tiszántúl 1896/50. szám (február 28.)
Vécsey Leo (szerk.): A 40 éves Budapesti Detektívtestület Jubileumi Albuma. Budapest, Magyar Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, 1926

Internetes hivatkozások

http://nol.hu/kultura/a-vertanu-akinek-sirjan-annyi-allt-g-b-l-1490357 (2026. 06. 08.)
http://szakoly.hu/ (2026. 06. 08.)
http://users.atw.hu/szbmrtt-rtf/RTF/RTF_XXIXevf_58sz_181-195.pdf (2026. 06. 08.)
https://archive.bp18.hu/a-kerulet/a-kerulet-nevezetessegei/item/58-olvaso-lany/ (2026. 07. 01.)
https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2026. 06. 30.)
https://bagyinszki.eu/archives/12340 (2026. 06. 30.)
https://bti.budapestikozmuvek.hu/kispesti-oreg-temeto (2026. 09. 06.)
https://cedruskonyv.hu/Hat-bunugyi-elonyomozas (2026. 08. 26.)
https://detektiv-tortenelem.hu (2026. 09. 06.).
https://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592 (2026. 06. 08.)
https://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592 (2026. 09. 06.)
https://egykor.hu/budapest-xix--kerulet/kispesti-szinhaz/3609 (2026. 09. 06.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Thaisz_Elek (2026. 04. 04.).
https://lexikon.katolikus.hu/K/Kereszt%C3%A9nyek%20Lapja.html (2026. 08. 26.)
https://litera.hu/irodalom/publicisztika/egy-szivalaku-regeny-a-legy-jo-mindhalaligrol.html (2026. 07. 01.)
https://oktober6.kormany.hu/batthyany-lajos-eletrajza (2026. 06. 08.)
https://pestbuda.hu/cikk/20190209_legfobb_dicsoseg_a_vitezseg_a_szemere_lovolde_tortenete (2026. 09. 06.)
https://prezi.com/p/kdpgk5xmdotf/papakoszta-kasszafuro-bandaja/ (2026. 08. 25.)
https://uj.kispest.hu/ (2026. 06. 08.)
https://uj.kispest.hu/kispest/helytortenet/485-kispest-tortenete (2026. 09. 06.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szemere-miklos-77ED5/ (2026. 06. 30.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/esterhazy-janos-grof-75464/ (2026. 06. 30.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/komives-imre-766D8/ (2026. 06. 08.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/blaha-lujza-eredetileg-reindl-74C36/ (2026. 04. 03.)
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizedik-kotet-9475/szombatffalvy-csalad-szombatfalvi-AF8A/ (2026. 09. 06.)
https://www.beac.hu/beac-az-elsok-kiallitas/az-elso-arany (2026. 07. 01.)
https://www.budapestfolyoirat.hu/rolunk/szerzoink/buza-peter (2026. 09. 05.)
https://www.citatum.hu/szerzo/Esterhazy_Janos (2026. 06. 30.)
https://www.hoxa.hu/ (2026. 09. 06.)
https://www.hoxa.hu/hallottal-mar-szombatfalvy-albertrol-mi-szavazas (2026. 09. 06.)
https://www.kispest.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=10193&cntnt01returnid=139 (2026. 07. 01.)
https://www.uh.ro/az-egykori-varos-feleky-miklos-a-szekely-szinhazigazgato/ (2026. 07. 01.)

Végjegyzet

[1]Eredeti megjelenés: Fröhlich János – Kovács Gyula: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők – Detektívtörténetek a 19. század végéről. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@]™, 2022, 240–243. oldal. MTMT azonosító: 32809158. A pályakép a kriminalisztikatörténeten belül a Híres bűnügyek, híres kriminalisták témakörhöz kapcsolódik. A Doksi.net weboldalán a szerkesztett, kiegészített és 2026. június 30-tól hatályos változatot olvashatja a tisztelt érdeklődő.
[2]Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika 1. Budapest, Belügyminisztérium (BM) Duna Palota és Kiadó, 2004, 55. oldal; Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai alapismeretek. Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, 2005, 15. oldal.
[3]Boda József (főszerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019.
[4]Miháldi báró Splényi Ödön (Csermend, 1842. november 24. – Budapest–Erzsébetváros, 1909. január 3.).
[5]Szemerei Szemere Miklós [Kisazar (Szlovákia), 1856. április 21. – Bécs (Ausztria), 1919. augusztus 20.): magyar író, jogász, diplomata, császári és királyi kamarás, lótenyésztő, országgyűlési képviselő, a századforduló jellegzetes közéleti alakja. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szemere-miklos-77ED5/ (2026. 06. 30.).
[6]Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest–Óbuda, 1933. május 12.): író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Markó László (főszerk.): Egyetemes lexikon. Budapest, Magyar Könyvklub, 1994, 512. oldal. Krúdy A vörös postakocsi című regénye Budapesten, Singer-Wolfner kiadásában 1913-ban jelent meg.
[7]Kétmillió-négyszázezer korona: 2025-ös értéken hatmilliárd-ötszázötvenhatmillió-nyolcszázezer forint. Forrás: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2026. 06. 30.).
[8]Baccarat: egyfajta hazárd kártyajáték. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978, 83. oldal.
[9]Szomor Sándor: Az ezerarcú Szombatfalvy Albert. In: Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére. Budapest, Országos Rendőr-főkapitányság, 2011, 180. (180–184.) oldal.
[10]Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, 1957. március 8.) az egykori Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya, mivel szimbólummá vált. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/esterhazy-janos-grof-75464/ (2025. 06. 30.).
[11]Forrás: https://www.citatum.hu/szerzo/Esterhazy_Janos (2026. 06. 30.).
[12]Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon IV. Rabatinszky Mária – Zwischenakt. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931, 314. oldal.
[13]Dr. Szomor Sándor címzetes r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, jogász, kriminalista és szakíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának mb. oktatója. A nagybetűs életnek gépész karbantartó üzemmérnöki diplomával a kezében vágott neki, majd 1986-tól több mint két évtizedig nyomozóként dolgozott. Aktív pályafutásának utolsó tizenöt évében jogászként tevékenykedett. A Rendőrségnél 40 évet szolgált, jelenleg ’nyugdíjelőkészítő’ tanfolyamra jár: az idén, 2026-ban tölti be a 65. életévét. Szomor mester Rejtő, Ady, Shakespeare és rock rajongó, valamint műkedvelő gasztronómus (és ezt nagyon jól csinálja). Közel harminc éve kutatja az állami rendőrség első ’civilruhás’ nyomozó egységének, a budapesti detektívtestületnek (1886-1945) a történetét. Az ezzel kapcsolatos eredményeit az általa létrehozott és szerkesztett https://detektiv-tortenelem.hu oldalon teszi mindenki számára megismerhetővé. A közelmúltban megjelent három, a XX. század elején nagy visszhangot kiváltó eseteket is feldolgozó bűnügyi kalandregénye, az úgynevezett „Krecsányi trilógia”. Nem áll tehát tőle távol a betűvetés, egyik alap- vagy fő műve 2011-ben, az Országos Rendőr-főkapitányság gondozásában megjelent Detektív Emlékalbum 1886–2011 (Jubileumi Emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére).
[14]Forrás: https://detektiv-tortenelem.hu/ (2026. 06. 08.).
[15]Szomor (szerk.) i. m. uo.
[16]Szakoly: község Szabolcs-Szatmár-Bereg vámegyében, a Nagykállói járásban. Forrás: http://szakoly.hu/ (2026. 06. 08.).
[17]Kispest: egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor a fővároshoz csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult. Az akkor Vecséshez tartozó Szentlőrinc pusztának Pest határához közeli részén 1869-ben létrejött telep, 1871. június 11-én alakult önálló községgé, majd 1922-ben kapott városi rangot. Forrás: https://uj.kispest.hu/ (2026. 06. 08.).
[18]Kőmíves (Csobánszky) Imre (1839–1921): vándorszínész, színiigazgató, költő. Társulata 1869-ben a pesti Városligetben is játszott. Komikus és énekes szerepeket alakított. Bohózatai és népszínművei vidéki színpadokon kerültek előadásra. Sok lapban közölt verseket. A Lekaszálták már a rétet című dalt Blaha Lujza számára írta. Ismeretlen helyen öngyilkos lett. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/komives-imre-766D8/ (2026. 06. 08.).
[19]A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikonnal ellentétben, Szombatfalvy Albert halotti anyakönyvi bejegyzése szerint, házastársa néhai Póki Róza. Gyaníthatóan a kettő közül valamelyik felvett, úgynevezett művésznév. Schöpflin (szerk.) i. m. 314. oldal.
[20]Szomor (szerk.) i. m. 180–181. (180–184.) oldal.
[21]Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre [Érdmindszent (Románia), 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Markó (főszerk.) i. m. 14. oldal.
[22]Forrás: https://bagyinszki.eu/archives/12340 (2026. 06. 30.).
[23]Anno az egyesített székesfőváros VII. kerülete Erzsébetváros volt. Forrás: https://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592 (2026. 06. 08.).
[24]Kis Ujság 1890. június 5. és 6. számában a következőket írja: „Ugyancsak a belügyminiszter; Szombatfalvy Albert elsőosztályú fogalmazót detektív-felügyelővé nevezte ki kapitányi ranggal és jelleggel. [Szombatfalvy] igen jelentékeny erő, a bűnügyi nyomozásokban Splényi bárónak volt a jobbkeze és sok bűntény szálait volt képes kideríteni. Nyomozásának eredményeiről könyvet is írt” (június 5.). „Splényi báró utóda, Szombatfalvy Albert rendőrkapitány már elfoglalta új hivatalát. Sélley Sándor rendőrtanácsos tegnap adta át neki a detektív-osztály hivatalos iratait. S a detektívtestület tagjai ma délelőtt 10 órakor jelentek meg uj főnükük előtt, hogy üdvözöljék őt” (június 6.).
[25]Ez így önmagában nem fedi a valóságot. Szombatfalvy jogi tanulmányait követően 1874-től Érdmindszenten aljegyző volt, és csak 1882-ben lépett az államrendőrség kötelékébe. Schöpflin IV. (szerk.) i. m. 314. oldal.
[26]Vécsey Leo (szerk.): A 40 éves Budapesti Detektívtestület Jubileumi Albuma. Budapest, Magyar Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, 1926, 21. oldal.
[27]Vesd össze Szomor (szerk.) i. m. 182. (180–184.) oldal.
[28]Vécsey (szerk.) i. m. 21. oldal.
[29]Anno az egyesített székesfőváros III. kerülete Óbuda volt. Forrás: https://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592 (2026.06. 08.).
[30]Vécsey (szerk.) i. m. 32. oldal.
[31]Dr. Ruttner Sándor 1899-től 1891-ig volt a székesfőváros detektívtestületének a vezetője. Forrás: http://users.atw.hu/szbmrtt-rtf/RTF/RTF_XXIXevf_58sz_181-195.pdf (2026. 06. 08.).
[32]Krecsányi Kálmán (Pest, 1856. október 7. – Budapest, 1936. január 25.): 1902. január 1-jétől a detektívtestület főnöke. 1912-től kinevezték Budapest rendőrfőkapitány-helyettesének; 1913 nyarán megvált detektívfőnöki állásától, és a toloncház vezetője lett; 1917-ben visszahívták a detektívtestület élére. Az 1918-as októberi „őszirózsás” forradalmat követően nyugállományba vonult. Kovács Gyula: Krecsányi Kálmán detektívfőnök és rendőrfőkapitány-helyettes. In: Kovács Gyula (szerk.): Válogatott kriminalisztikai tanulmányok. Krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti értekezések. Budapest, Dr. Kovács Gyula [KGyul@], 2022, 332. (332–336.) oldal.
[33]Ez gyaníthatóan elírás. Szombatfalvy ugyanis 1898-ban a Románia Csillaga Rend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
[34]Pesti Hirlap XXIII. évfolyam, 1901/261. szám (szeptember 21.), 11. oldal.
[35]„Ő cs. és apostoli királyi Felsége […] Szombatfalvy Albert rendőrtanácsos[nak…] a Ferencz József-rend lovagkeresztjét […] adományozni méltóztatott” (Személyi hírek – Kitüntetések a székesfővárosi államrendőrségnél). Belügyi Közlöny IV. évfolyam, 1899/4. szám (február 15.), 135. oldal.
[36]Nemzet (esti kiadás) XIV. évfolyam, 1895/343. szám (december 13.) 1. oldal; Pesti Hirlap XVII. évfolyam, 1895/343. szám (december 14.), 8. oldal.
[37]Korabeli elnevezéssel: királyi porosz korona-rend. Országos Hirlap II. évfolyam, 1898/45. szám (február 14.), 6. oldal; Pesti Hirlap XIX. évfolyam, 1897/267. szám (szeptember 26.), 8. oldal.
[38]Korabeli elnevezéssel: királyi román csillagrend. Pesti Hirlap XX. évfolyam, 1898/44. szám (február 13.), 10. oldal; Országos Hirlap II. évfolyam, 1898/45. szám (február 14.), 6. oldal.
[39]Szomor Sándor: A második magyar detektívfőnök – Szombatfalvy Albert. Szomor Sándor szakmatörténeti és írói oldala: https://detektiv-tortenelem.hu/ (2026. 08. 28.).
[40]Debreczen – Politikai és Közgazdászati Hírlap 1869/33. szám (augusztus 16.).
[41]Buza Péter: Bök Péter a „civilrendőr”. Budapest folyóirat 1981/8. szám (augusztus) 18–21. oldal.
[42]Szombatfalvy Albert kispesti (Budapest XIX. kerületi) háza a Kossuth Lajos utca 29. szám alatt a mai napig áll.
[43]Miklóssy Gábor (Máramarossziget, 1871. június 27. – Kiskunfélegyháza, 1925. október 30.) magyar színész, színiigazgató. Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931, 254. oldal.
[44]Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.): magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja. Beck Mihály (főszerk.) – Peschka Vilmos (főszerk.): Akadémiai Kislexikon Második Kötet L–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 227. oldal.
[45]Korábban Majthényiné Szombatfalvy Klára (Sződemeter, 1852 – Kispest, 1923).
[46]A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond 1920-ban az Athenaeum Kiadónál megjelent regénye. A főszereplő, Nyilas Misi, a debreceni kollégium diákja. 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették a regényt. Kitűnő gyermekregényként tartják számon, pedig Móricz nem annak szánta (és valóban nem az). A műfaja leginkább társadalmi regény. Forrás: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/egy-szivalaku-regeny-a-legy-jo-mindhalaligrol.html (2026. 07. 01.).
[47]Vesd össze: Szomor i. m. 183. oldal.
[48]Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (1807–1849) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Az 1848/49-es forradalom- és szabadságharc vértanúja. Forrás: https://oktober6.kormany.hu/batthyany-lajos-eletrajza (2026. 06. 08.).
[49]Az Újépület (Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt. Batthyány fogva tartásának pontos helye az épület északkeleti 5-ös pavilon felső emeletén volt. Hollós László (szerk.): Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és vértanúi halála. Pest, Vasárnapi Újság kiadó-hivatala, 1870, 18–19. oldal.
[50]Forrás: http://nol.hu/kultura/a-vertanu-akinek-sirjan-annyi-allt-g-b-l-1490357 (2026. 06. 08.).
[51]Magyarság III. évfolyam, 1922/24. szám (január 29.), 11. oldal.
[52]Forrás: https://www.kispest.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=10193&cntnt01returnid=139 (2026. 07. 01.).
[53]Buza Péter könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a Nagy- Budapest Törzsasztal tagja. Részletesebben: https://www.budapestfolyoirat.hu/rolunk/szerzoink/buza-peter (2026. 09. 05.).
[54]Szomor i. m.
[55]Hoxa.hu – Az életről és egyéb jóságokról. A több mint 600.000 tagot számláló portál jelenlegi formájában 2005 októberében alakult. Két fő témaköre az egészséges életmód, a diéták és gyermekvállalás, illetve gyermeknevelés mellett, foglalkozik a párkapcsolatokkal, a lelki egészséggel, valamint a szabadidős tevékenyéggel. Forrás: https://www.hoxa.hu/ (2026. 09. 06.).
[56]Forrás: https://www.hoxa.hu/hallottal-mar-szombatfalvy-albertrol-mi-szavazas (2026. 09. 06.).
[57]E fejezet elkészítéséhez – a hivatkozott források mellett – felhasználtam Buza Péter már idézett írását: Buza i. m. 18–21. oldal.
[58]Szemere Miklós által Puszta Szent Lőrincen alapított lövőház (Lőrinci lövölde) székelykapujának egyik felirata. A székelykaput Szombatfalvy Albert, Szemere Miklós unokatestvére, három évig faragta. Forrás: https://archive.bp18.hu/a-kerulet/a-kerulet-nevezetessegei/item/58-olvaso-lany/ (2026. 07. 01.).
[59]A Vörös postakocsi Krúdy Gyula 1913-ban megjelent regénye, amelynek hősét az író, Szemere Miklósról mintázta.
[60]Móricz „Tasziló, az aranyos” című operettjét 1903-ban, a kispesti, Üllői úti kőszínházban mutatták be.
[61]Móricz Miklós (Prügy, 1886. december 7. – Budapest, 1966. május 5.): magyar újságíró, szerkesztő, statisztikus, közíró. Móricz Zsigmond öccse. Csekei Varjú Elemér (szerk.): Révai kis lexikona A–Z. Budapest, Révai Irodalmi Intézet, 1936, 691. oldal.
[62]Kispest városa, XIX. kerületként 1950. január 1-jétől vált Nagy-Budapest részévé. Forrás: https://uj.kispest.hu/kispest/helytortenet/485-kispest-tortenete (2026. 09. 06.).
[63]Molnár Géza (szerk.): A 100 éves Kispest. Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat, 1972.
[64]Dr. Prokopp Sándor István János (Kassa, 1887. május 7. – Budapest, 1964. november 4.): magyar sportlövész, olimpiai bajnok (Stockholm, 1912), jogász, fővárosi jegyző. Forrás: https://www.beac.hu/beac-az-elsok-kiallitas/az-elso-arany (2026. 07. 01.).
[65]Schöpflin (szerk.) i. m. 314. oldal.
[66]Nagygalambfalvi Feleky (Feleki) Miklós (1818. december 18. – Budapest, 1902. március 16.): színész, színházi rendező, drámaíró, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, Bem József seregében, századosként harcolt. Forrás: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-feleky-miklos-a-szekely-szinhazigazgato/ (2026. 07. 01.).
[67]Szombatfalvi(y) Albert: Tiltott szerelem – Népszínmű. Kispest, Fischhoff Nyomda, 1913.
[68]„Édes”: Pásztor Mária, Ady Endre édesanyja. 1851-ben születik Ady Lőrinc (Ady Endre édesapja), 1858-ban Pásztor Mária (a költő édesanyja). 1874-ben kötnek egymással házasságot. Mindketten túlélik fiukat: Ady Lőrinc 1929-ben, Pásztor Mária 1937-ben hal meg. Kenyeres Zoltán: Ady Endre (Kézirat). Forrás: https://m-szilvi.web.elte.hu/kronologia.htm (2026. 07. 01.).
[69]A minden vonatkozásban megosztó személyiségű és ellentétes megítélésű Thaisz Elek [Pest, 1820. április 30. – Velden (Ausztria), 1892. augusztus 13.] rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Thaisz 28 évesen részt vett az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban (Görgey tábornok seregében az őrnagyi rendfokozatig vitte), amely tevékenységéért Hevesi István szerint: „Világos után, tízévi várfogságra ítélték – nehéz vasban”. Mások tudni vélik, hogy az „1850-es években, a Bach-korszakban az osztrák titkosrendőrség ügynökeként, informátorként kereste a kenyerét”. Hevesi István: Rendőrkapitány a prostitúció élén – Thaisz Elek (1820–1892) életútja. Belvedere Meridionale 1995/VII. 1–2. szám, 40–42. oldal; https://hu.wikipedia.org/wiki/Thaisz_Elek (2026. 04. 04.). Megjegyzendő, hogy a szócikk szerzője forrásként a Markó-féle életrajzi lexikonra hivatkozik [Markó László (főszerk.) Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Budapest, Helikon Kiadó, 2007, 704. oldal]; Kovács Gyula: Thaisz Elek, a ’48-as hős, Pest és a székesfőváros Rendőrfőkapitánya. In: Kovács [(szerk.) 2022] i. m. 309–316. oldal.
[70]Thaisz Elek „leváltása”: Thaisszal szemben számos, a rendőrség tevékenységét bíráló észrevétel hangzott el a Parlamentben. Az 1884. november 5-én előterjesztett beadvány oly sok negatívumot tárt a plénum elé, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök a belügyminisztert vizsgálat elrendelésére utasította. A vizsgálat 1884. november 7-től 1885. március 11-ig tartott, amelynek lefolytatását közvetlenül Jekelfalussy Lajos belügyminisztériumi osztálytanácsos felügyelte. Thaiszt a vizsgálat idejére kényszerszabadságra küldték, ha úgy tetszik, felfüggesztették. A főkapitányi feladatokat a vizsgálatot felügyelő Jekelfalussy látta el. Tisza miniszterelnök 1884. december 6-án – ugyancsak a rendőrséget bíráló interpellációra adott válaszában – Thaisz Elekkel kapcsolatban a következőket mondta: hogy a „főkapitány úrral mi fog történni, az attól függ, mit fog a vizsgálat eredményezni. Egyet azonban megmondok ma: […] már csak egészségi állapotánál fogva is a főkapitányi hivatalát többé viselni nem fogja”. Kovács Gyula: A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek – https://doksi.net/hu/articles.php?order=DisplayArticle&id=2694 (2026. 09. 06.).
[71]Blaha Lujza; eredetileg Reindl (1850–1926), színésznő, a századvégi népszínművek híres primadonnája, „a nemzet csalogánya”, miháldi báró Splényi Ödön felesége. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/blaha-lujza-eredetileg-reindl-74C36/ (2026. 04. 03.).
[72]Az új, második detektívszabályzat Szombatfalvy érdeme. A szabályzatot 1890. június 1-jén hagyta jóvá gróf Szapáry Gyula belügyminiszter. A rendelkezésnek külön érdekessége volt, hogy már nem detektívosztálynak, hanem detektívtestületnek nevezték az új szervezetet. Nem mellesleg a szabályzat szoros összefüggésben állt a bűnügyi osztály átszervezésével. Megjegyzendő, hogy akkoriban a detektívtestület önálló nyomozást nem folytatott, a detektívek csupán a bűnügyi előadók (fogalmazók) szigorú és pontos utasításai alapján végezték a munkájukat. Vécsey (szerk.) i. m. 20. oldal.
[73]A budapesti rendőrség detektívjei hosszas és kitartó nyomozás eredményeképpen 1895-ben elfogták a világszerte körözött, vakmerő és példátlanul ügyes görög kasszafúró banda vezéreit: Papakosta Dimitri mérnök-feltalálót, Affendakisz Periklész nagykereskedőt és dr. Stalio Matthias orvost. Ők hárman a tudás, az intelligencia, a technikai zsenialitás és a tőke fegyvereit bűnös cél szolgálatába állították, és úri kasszafúró bandájukkal Európa és Amerika nagyvárosainak rettegett gonosztevői lettek. A hatalmas károkat okozó, rejtélyes kasszafúró kompániát az egész világ rendőrhatóságai hajszolták. Miután a budapesti detektívek elfogták az előkelő nemzetközi bűntetteseket, a földkerekség sajtója és rendőrsége tapsolt a pompás eredményhez. A székesfőváros megtelt külföldi újságírókkal, valamint magasrangú külföldi rendőrtisztviselőkkel, akik őszinte szívvel gratuláltak a nem mindennapi sikerhez. Vécsey (szerk.) i. m. 22. oldal. További források: https://prezi.com/p/kdpgk5xmdotf/papakoszta-kasszafuro-bandaja/ (2026. 08. 25.).
[74]Egy régi csorbát is kiküszöbölt ekkor a budapesti rendőrség. A detektívek ez idő tájt fogták el az 1884-ben, a Thaisz korszak bukásának idején elkövetett híres, 240.000 forintos postalopás tetteseit: Csombor Imrét és Supisich Jánost. A tényleges posztkiszli (postadoboz) tolvaj Csombor cselekménye már elévült, ezért felmentették a lopás bűntettének vádja alól, azonban polgári úton beperelte a posta. Vécsey (szerk.) i. m. 22–23. oldal; Tiszántúl 1896/50. szám (február 28.), 6. oldal.
[75]A Hat bűnügyi előnyomozás, a magyar rendőrség- és kriminalisztikatörténet egyik korai, ritka alapműve, amelyet Szombatfalvy Albert még a Fővárosi M. Kir. Államrendőrség Bűnügyi Osztályának előadójaként (rendőrfogalmazójaként) írt. A 200 oldalas könyv 1889-ben jelent meg Nagykárolyban, Seper Kajetán könyvnyomdájában, a szerző magánkiadásában: ekkor Szombatfalvy már a detektívtestület vezetője volt. A kötet előszóval kezdődik, majd a következő címekkel hat bűnügy nyomozást ismerhet meg az olvasó: 1. A bogárdi csárdai rablógyilkosság; 2. Egy álkulcsos tolvajbanda; 3. A pár papucs; 4. A maszlag; 5. Egy drága ölelés; 6. A csodadoktor. A könyvben Szombatfalvy saját, valós nyomozásait dolgozta fel, amivel a korszakban úttörőnek számított, és megelőzte a későbbi klasszikus magyar bűnügyi szakkönyveket. A mű bepillantást enged a dualizmuskori pesti és vidéki titkosrendőrség működésébe, a korabeli nyomozási cselekmények (pl. helyszíni szemle, tanúkihallgatás, illetve egyéb krimináltechnikai és -taktikai eljárási módszerek) végrehajtásába. Forrás: https://cedruskonyv.hu/Hat-bunugyi-elonyomozas (2026. 08. 26.); Szomor Sándor: Detektívregények a valóságban. In: Sz. Molnár Szilvia (felelős szerk.): Első magyar krimifesztivál. Antológia a résztvevők írásaiból. Veszprém, Magyar Krimiszemle, 2023, 344. (331–367.) oldal; Egyetértés 1890/19. szám (január 20.), 2. oldal.
[76]A Keresztények Lapja egy történelmi magyarországi újság volt, amely 1903. december 4. és 1911. augusztus 12. között jelent meg Budapesten, mint a budai polgárok tudósítója. Forrás: https://lexikon.katolikus.hu/K/Kereszt%C3%A9nyek%20Lapja.html (2026. 08. 26.).
[77]A fiatal újságíró nem más, mint Ady Endre.
[78]Szomor Sándor: A második detektívfőnök. Szombatfalvy Albert. Forrás: https://detektiv-tortenelem.hu/ (2026. 07. 03.).
[79]Buza i. m. 18–21. oldal.
[80]Buza i. m. uo.
[81]A kispesti Kossuth utcát később átszámozták. Szombatfalvy egykori háza napjainkban 29. szám alatt áll.
[82]Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizedik-kotet-9475/szombatffalvy-csalad-szombatfalvi-AF8A/ (2026. 09. 06.).
[83]Forrás: https://pestbuda.hu/cikk/20190209_legfobb_dicsoseg_a_vitezseg_a_szemere_lovolde_tortenete (2026. 09. 06.).
[84]Forrás: https://egykor.hu/budapest-xix--kerulet/kispesti-szinhaz/3609 (2026. 09. 06.).
[85]Forrás: https://egykor.hu/budapest/budapest-keruletei-1873-ban/2592 (2026. 09. 06.).
[86]Forrás: Google-fotó (2026. 09. 06.).
[87]Forrás: https://bti.budapestikozmuvek.hu/kispesti-oreg-temeto (2026. 09. 06.).
[88]Forrás: https://pestbuda.hu/cikk/20190209_legfobb_dicsoseg_a_vitezseg_a_szemere_lovolde_tortenete (2026. 09. 06.).

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A bűnüldözés mesterei: Splényi Ödön

Splényi katonatisztből és ludovikás oktatóból lett a székesfőváros Detektívtestületének első vezetője, vagyis a Thaisz-korszak utáni budapesti rendőrség detektívfőnöke. Splényi báró azonban nem csupán erről híres: ő volt a „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza harmadik férje, aki mellett a nagyasszony, a báró 1909-ben bekövetkezett haláláig kitartott.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Bűn és bűnhődés (tartalom)

Történet: Első rész 1. Egy meleg júliusi nap délutánján Raszkolnyikov kilépett pétervári lakásából, ahol albérletben élt. Örült, hogy elkerülte a Praszkovjával való találkozást, mivel már jelentős összeggel tartozott neki. Útja egy öreg uzsorásasszonyhoz, Aljonához vezetett. Látszólagos célja egy ezüstóra zálogba adása, valódi célja azonban a...

Goriot apó (elemzés)

A történetíró a francia társadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az írnoka legyek. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket, csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit, s jellemeket rajzolok, kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit, típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével, talán sikerül megírnom azt a történelmet, melyről a historikusok...

A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján

A romantika a francia román szóból származik, jelentése: regényes. Ez a XIX. század jellemző korstílusa. Kiváltó oka, az hogy csalódtak a polgári társdalomban. A romantika korstílus, tehát a művészet valamennyi ágában megtalálható. A romantika kezdeményezői olyan polgárok voltak akik kiábrándultak a francia forradalomból és szembefordultak a felvilágosodással. A romantikus irodalom...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!