Arcok > Irodalmi arcok > Gárdonyi Géza (1863 - 1922)

Eredetileg Ziegler. Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon, Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál igazi otthonra. Közéleti szerepléseitől és az irodalmi élettől visszavonul. Remetének nevezik, önkéntes magányában születik jelentős alkotásainak egész sora: Az én falum (1898), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1907), Szunyoghy miatyánkja (1916). De mint az író vallja: legjobb műve az Egri csillagok (1901), legkedvesebb A láthatatlan ember (1902), legszebb az Isten rabjai {1908). Mindhárom történelmi regény, és mindhárom ma már ifjúsági olvasmány. Az Egri csillagok azért, mert nem kizárólag az egri vár török ostromának és sikeres megvédésének története, hanem az ifjú Bornemissza Gergely életének krónikája is, amelyet a gyermekkortól mesél el, s egy diadalmas órában, a csodával határos győzelemmel zár le. Egy jobbágyivadékból lett vitéz katona emberi fejlődésének és társadalmi érvényesülésének tanúi lehetünk. A láthatatlan ember sem egyszerűen a népvándorlás korába, Attila hun birodalmába visszavezető szakszerű regény, hanem a főhős, Zéta és Emőke love storyja, gazdagon áradó, mindig eleven és fordulatos mese. Az Isten rabjai az író naiv katolicizmusával festi meg a középkori barátok és apácák kolostori életét. Boldog Margit szenvedéstörténetét mondja el a Nyulak szigetén, de egy jobbágyfiú, a kiskamasz Jancsi fráter szemszögéből és áhítatával. Gárdonyi Géza regényeinek vannak ifjúsági változatai, főleg a Dante-kiadásokban, amelyeket a szerző fia, Gárdonyi József (1891-1948) igazított át - irodalmilag megengedhetetlenül. Dicsérendő munkája az utókornak viszont az, hogy igyekezett összegyűjteni az író kisebb gyerekeknek szóló írásait: Cifra mese (1967). Lipp Tamás (1946-) felrajzolta a fiataloknak a pályaképet is: így élt Gárdonyi Géza (1989). Az író sírhelye az egri vár Bebek-bástyáján diákcsoportok zarándokhelye.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.

• Gárdonyi Géza - Egri csillagok elemzés, 2009 / 2009, 8 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - Jézus és a gyermek, rovásírással / 2011, 1 oldal
  
  
• Németi Imre - Gárdonyi Géza élete és A láthatatlan ember című regényének elemzése / 2003, 5 oldal
  
  
• Gárdonyi András - A globalizáció fogalma, folyamata. A globális világ kihívásai és ellentmondásai / 2017, 3 oldal
  
  
• Keller Péter - Dédapám, Gárdonyi Géza / 2011, 93 oldal
  
  

A történet röviden: A trák származású művelt görög, Zéta maga vállalja a rabszolgaságot, csakhogy szerelme, Emőke közelében lehessen. A regény sikerének oka legfőbb érékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, melyet a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak. A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga...

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

Gárdonyi Géza kortársai:

- Ady Endre
- Arany János
- Babits Mihály
- Csáth Géza
- Déry Tibor
- Füst Milán
- Illyés Gyula
- Jókai Mór
- Juhász Gyula
- Karinthy Frigyes
- Kassák Lajos
- Kosztolányi Dezső
- Krúdy Gyula
- Márai Sándor
- Mikszáth Kálmán
- Móricz Zsigmond
- Németh László
- Szabó Lőrinc
- Tóth Árpád
- Vajda János
- Móra Ferenc