Az 1945-után jelentkező írónemzedék egyik jelentős tagjaként mutatta be a parasztság átalakuló életét, valamint az 50-es évek első felének emberi-társadalmi torzulásait. 1956 után az értelmiség helyzetét keresve, a gondolkodók felelősségét a közösségért végzett cselekvésben látta. Az egyén belső lelki harca, vívódásai plasztikusan jelennek meg drámáiban. 1955-ben Kossuth-díjat kapott.
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
Az 1956-os forradalom története II.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Államalapításunk ünnepeÁllamalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.
Kapcsolódó doksik- Bíró-Bodor-Sarkadi - Játékos sportverseny gyakorlatanyaga / 2016, 24 oldal
- Sarkadi Ágnes - A diszlexiásnyelvtanulók angoltanításának kérdései / 2006, 8 oldal
- Apáti-Uher-Sarkadi - Őssejtek a kutatásban és az orvosi gyakorlatban / 2013, 27 oldal
- Sarkadi-Vámos - Diszlexia és idegennyelvtanulás / 2016, 24 oldal
Vörös és fekete (tartalom), 1. rész
A mű eredete: A mű legnagyobb része megtörtént eseten alapszik. 1827. december 28. és 31. között a Gazette des Tribunaux (Törvényszéki Hírlap) részletesen beszámolt egy Antoine Berthet nevű ember peréről. Berthet egy vidéki patkolókovács tehetséges fia volt. Papnak készült, de négyéves szemináriumi képzés után elhagyta az intézetet, s egy újgazdag nemesi családnál vállalt...
A falu jegyzőjeAz 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját), e lap hasábjain közli folytatásokban újabb epikai művét, amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. A regény egy hajtóvadászat leírásával...
Petőfi Sándor - A helység kalapácsa c. művének elemzéseA mű keletkezése 1844-es kemény debreceni tél után eltöltött egy kis időt szüleivel Dunavecsén, majd ment Pestre és júliusban megkezdte segédszerkesztői munkáját a Pesti Divatlapnál. Közben első verses kötetét (Versek) rendezte sajtó alá. Ezután ’44 augusztusában elkezdte megírni A Helység kalapácsát, amely szeptember 10-re már el is készült, majd októberben...
Sarkadi Imre kortársai:
- Babits Mihály
- Déry Tibor
- Füst Milán
- Illyés Gyula
- Kassák Lajos
- Márai Sándor
- Móricz Zsigmond
- Nagy László
- Németh László
- Örkény István
- Ottlik Géza
- Pilinszky János
- Szabó Lőrinc
- Radnóti Miklós
- Weöres Sándor
- Váci Mihály
