Heinrich Himmler 1900. október 7-én született Münchenben egy középosztálybeli család második fiaként. Szüleitől polgári, római katolikus nevelést kapott. Apja Joseph Gebhard Himmler középiskolai tanár és igazgató volt a Wittelsbacher gimnáziumban, anyja Anna Maria Himmler. Két testvére volt: bátyja Gebhard Ludwig Himmler és öccse Hermann Himmler. [1]
1910-től egy elit müncheni gimnáziumban tanult klasszikus irodalmat. [1]
1914-ben elkezdődött az első világháború. Himmler naplójából kiderül, hogy nagy hatással volt rá a háború, s szeretett volna valamelyik oldalhoz tartozni. 1917-ben önként belépett a hadseregbe, majd az I. világháború után a Landshut-szabadcsapat tagja lett. 1918-ban szülei beleegyezésével felfüggesztette tanulmányait, és a Bavarian ezredhez csatlakozott. Könnyen felvételt nyert, de háborút sosem látott. [1] [2] [3]
1919-től 1922-ig agronómiát tanult a Müncheni technikai főiskolán. [1]
1923. augusztusában belépett az NSDAP-ba, vagyis a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, majd az SS-be (Schützstaffel, Védosztag). 1923. november 9-én részt vett a müncheni nemzetiszocialista hatalom-átvételi kísérletben, a „Sörpuccsban”, ami kudarcba fulladt. [1] [2] [3]
1926-ban találkozott későbbi feleségével, Margarete Siegroth-val, akit 1928. július 3-án vett el – egyetlen gyermekük 1929. augusztus 8-án született meg (Gudrun). Házasságuk problémáit nem voltak képesek leküzdeni, ezért 1940-ben elváltak. 1941-ben ismerkedett meg Hedwig Potthast titkárnővel, akitől két házasságon kívüli gyermeke született. [1]
1925-ben Himmler csatlakozott az SS-hez. 1927-ben megszervezte Hitler testőrségét, majd helyettes SS-vezetői posztot vállalt. 1929-ben az SS vezetőjévé léptették elő. 1933-ban, amikor már az SS elég nagy hatalommal rendelkezett Németországban, Himmler 52.000 főre növelte annak létszámát. [1]
1933-ban Heinrich Himmler nyitotta meg az első koncentrációs tábort Dachau közelében. [1]
1934. júniusában a Röhm által vezetett SA (Sturmabteilung, Rohamosztag) félreállítása, vagyis a Hosszú kések éjszakája (1934. június 30. – július 1.) után az SS vált a nácik meghatározó rendőri erejévé. [2]
1936-1943 között a belügyminisztérium államtitkáraként és a német rendőrség vezetőjeként dolgozott. [3]
1943. augusztusától birodalmi belügyminiszter lett, majd 1944-től a németországi fegyveres csapatok főparancsnoka címet is magáénak tudhatta. [3]
1942-ben ölték meg Himmler jobb kezét, Reinchard Heydrichet Prágában, amelyre válaszul Himmler lemészároltatta Lidice falu teljes férfi lakosságát. [1]
1943. október 4-én Himmler egy poznani titkos találkozón már nyíltan beszélt a zsidóktól való megszabadulás gondolatáról. [1]
1944. július 20-án a Hitler ellen Stauffenberg ezredes által elkövetett merényletet követően Himmler vezetésével számolták fel az összeesküvésben résztvevők hálózatát. [2]
1945-re Himmler elvesztette a Németországba, illetve a győzelembe vetett hitét, ezért békét kívánt kötni Angliával és az Egyesült Államokkal. Himmler elutazott tehát Lübeckbe, hogy ott a svéd Bernadotte Folke segítségével nyugatra szökhessen. Azonban Hitler rájött tervére, ezért megfosztotta őt minden rangjától, majd pedig kizárta a pártból. [1]
A britek hamarosan elfogták. 1945. május 24-én öngyilkos lett. [2]
Forrás:
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Himmler
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/himmler.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Himmler
A röntgensugárzás
A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik, ennek megfelelően frekvenciája 30 PHz és 3 EHz (30ˇ1015 Hz és 3ˇ1018 Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ezért élettanilag veszélyes.
Kapcsolódó doksik- Heinrich von Stietencron - A vallás fogalma a vallástudományban / 2013, 6 oldal
Heinrich Luitpold Himmler kortársai:
- Lev Davidovics Trockij
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Mao Ce Tung
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Joachim von Ribbentrop
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Fidel Castro
- Willy Brandt
- Margaret Thatcher
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
