Árpád fejedelem fia, Árpád unokája, aki apja halála után, 907-ben szerezte meg a fejedelmi rangot. A krónikák igen homályosan írnak erről a korról. Valószínűleg hatalmi harcok bontakoztak ki Árpád trónjának megszerzéséért, és ezért Zolta hatalma csak árnyéka lehetett honfoglaló ősének. [1][2]
Négy idősebb testvére a krónikák szerint Árpád halálakor már nem élt, ezért apja még életében a fejedelmi székbe ültette a gyermek Zoltát. [1]
Ezzel azonban megszegték a szeniorátus, tehát a trónt nem a fejedelmi ház legidősebb férfi tagja örökölte, hanem a fejedelem gyermeke. Ebből a későbbiekben Zoltának sok gondja származott, ami végül bukását is okozta. A gyermekfejedelem uralkodása alatt erőre kaptak az ország erős vezérei, főképpen Bulcsú horka (a magyar törzsszövetség rangban harmadik méltósága). A fejedelmi hatalom meggyengült, és háttérbe is szorult. A környező államok vezetői már azt írták leveleikben, hogy a magyarok hordája is arra a sorsra jut, mint Attila nagy birodalma. [1][3]
Zolta egyetlen fiáról tudunk, akit Taksonynak neveztek. Taksony azonban apja halála után, 947-ben még nem tudta megszerezni a fejedelmi hatalmat, s a szeniorátus elve alapján Fajsz lett a fejedelem. [1][3]
Az újabb kutatások szerint Zolta fejedelemsége csak Anonymus találmánya, s Árpádot egy másik fia követte az uralkodásban. Kristó Gyula történész szerint a tévedés arra vezethető vissza, hogy mivel Zolta fia fejedelem lett, Anonymus a primogenitura (gyakori öröklési rend, melyben a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli) szabálya szerint feltételezte, hogy apjának, Zoltának is fejedelemnek kellett lennie. [1][3]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://www.sulinet.hu
[3] Veresegyházi Béla: Magyar Uralkodók
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
Az 1956-os forradalom története I.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik- Fábián Zoltán - Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének elemzése / 2001, 1 oldal
- Mariska Zoltán - A filozófia nevében / 2003, 122 oldal
- Dr. Benyó Zoltán - Az idegműködés alapjai / 2009, 20 oldal
- Nagy Zoltán - Pénzügyi jogi eszközök a vidékfejlesztés területén / 2018, 12 oldal
- Németh Zoltán - Római jog / 2017, 166 oldal
Gárdonyi Géza, Egri csillagok tartalom
I. Hol terem a magyar vitéz? “A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy lány." Az ötéves Vicuska a közeli falu urának, Ceceynek a lánykája. A hétéves Gergő apja kovács volt Pécsett, de már meghalt. Egy félszemű török riasztja meg a két gyereket. A bokorba bújnak előle, de mikor az elköti a szürke lovat, amit a kisfiú nagyapja bízott rájuk, Gergő nagy bátran elé...
BovarynéGustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság; műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. Ötvenöt hónapi megfeszített munka után, 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni -...
Tündérkert, 1. részTörténelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...
