Arcok > Magyar uralkodók > Wittelsbach Ottó (1305 - 1307)

Wittelsbach (Bajor) Ottó Burghausenben született 1261. február 11-én. A bajor Wittelsbach-házból származó magyar király III. Ottó néven Alsó-Bajorország hercege volt, 1290. február 3-ától haláláig. A magyar királyi címet 1305. december 5-től haláláig viselte. Apja XIII. Henrik, Bajorország hercege, anyja pedig Erzsébet, IV. Béla leánya volt. Ottónak két öccse született. [1]

Henrik 1290. február 3-án meghalt, s a kiszabott idő eltelte után Ottó és öccsei – III. Lajos (1269. – 1296. május 13.) és I. István (1271. – 1310. december 21.) – együtt kormányozták Alsó-Bajorországot. [1]

Ottó első felesége I. Habsburg Rudolf leánya, Katalin volt, de Katalin 1282. április 4-én meghalt. [1]

1301-ben Ottó, Habsburg Albert szövetségeseként vett részt annak hadjárataiban. [1]

1304 őszén német, bajor és a Károly Róbert párti magyar csapatokkal hadjárat indult Csehország ellen, amelyben Ottó is részt vett. A cél a Kutna-Hora-i ezüstbányák elfoglalása volt, de az ostrom nem járt sikerrel, aminek következtében Albert és Ottó szövetsége felbomlott. Ottó átállt Vencel oldalára, aki csapatainak fővezérévé és tanácsadójává tette. Ennek az átállásnak a következménye lett végül, hogy Ottóból magyar király lett. [1]

1305. június 21-én meghalt II. Vencel cseh király. Utóda, III. Vencel messze nem rendelkezett apjához hasonló uralkodói tehetséggel, így 1305. október 9-én Brünnben ünnepélyesen lemondott a magyar trónhoz való jogáról, és azt a koronával együtt Ottónak adta át. Eközben Magyarországon Ottó jelentős támogatói táborra tett szert; az egyik legbefolyásosabb oligarcha család, a Kőszegiek kezdeményezték Magyarországra jövetelét és megkoronázását. [1]

Ottó Magyarországra jövetele nem volt veszélytelen, mert III. Habsburg Rudolf osztrák herceg megkísérelte a Magyarországra vezető utakat elzárni előle. [1]

A szerencsésen Magyarországra érkező Ottót Székesfehérvárott Rádi Benedek veszprémi- és Antal csanádi püspökök koronázták meg. A koronázás tehát nem felelt meg a magyar szokásjognak, mert nem az esztergomi érsek végezte. A koronázás után az új király seregével Budára vonult és a Szent Koronával a fején bejárta az egész várost. [1]

Ottó uralma csak az ország kis részére terjedt ki, s egyre fogyó híveit is megbénította, hogy a Károly Róbert irányába elkötelezett V. Kelemen pápa egyházi átkot mondott ki rájuk. [1]

Ottó rövid uralkodásáról keveset lehet tudni, de az biztos, hogy adományaival az őt támogató főúri és egyházi csoportokat próbálta erősíteni. 1307 elején Erdélybe indult, mivel ott, az őt támogató erdélyi németekkel akarta kapcsolatait erősíteni – más források szerint viszont feleségül kívánta venni Kán László erdélyi vajda leányát. Kán László elfogta a magyar királyt, a nála lévő Szent Koronával együtt. Ottó csak néhány hónapos rabság után, váltságdíj ígéretével szabadult, s feladva magyarországi uralmi terveit, Bajorországba távozott. Hazatérésekor a bajorok hősként ünnepelték, s uralkodójuk kudarcát az osztrákok cselszövésének tulajdonították. [1]

1308. május 1-jén meghalt Ausztriai Albert, így Ottó előtt még egyszer felcsillant a remény a Habsburgokkal való leszámolásra. Albert fiai, Lipót és Frigyes ellen azonban nem sikerült döntő győzelmet aratnia, ezért 1311. április 7-én Passauban kénytelen volt békét kötni. [1]

1311. június 15-én kiadatott egy dokumentumot: az Ottó-féle kötelezvény kiszélesítette a bajor nemesség jogait, beleértve az intézményes ellenállás jogát is. A dokumentum nem csak Ottóra, hanem utódaira is vonatkozott, ezért az alapvető bajor rendi szabadságjogok dokumentumának tekintik. Ottó 1312. szeptember 9-én halt meg Lanshtuban. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Ott%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Költészetében már kezdettől fogva jelen vannak a gondolati elemek. Korán ébredő filozófiai érdeklődését mutatja, hogy már első köteteiben is találkozunk az élet alapvető kérdéseire választ kereső versekkel. Az Ülni, állni, ölni, halni című versében például a választás, a döntés kényszerét mutatja fel és azt a felismerést, hogy minden döntésünkkel a lehetőségek végtelen...

Az ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...

Stendhal kései remekművének, a Vörös és feketének ötletét több újsághírből meríti; legfontosabb nyersanyagát, egy falusi nevelő bosszútörténetét, kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. a mű mottóját) - a színlelés problematikájának felhasználásával - Julien...