Arcok > Magyar uralkodók > I. Ferdinánd (1526 - 1564)

I. Ferdinánd 1503. március 10-én született Alcalá de Henares-ben, Spanyolországban. Spanyol Habsburg főherceg, német-római császár, magyar és cseh király. [1]

Édesanyja Aragóniai Johanna („Őrült Johanna”), Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd lánya; szülei Kolumbuszt támogatták Amerika felfedezésében. Édesapja Burgundiai Fülöp („Szép Fülöp”). Ferdinándnak öt testvére volt: egy bátyja, Károly; két nővére, Eleonóra és Izabella; két húga, Mária és Katalin. Anyja Johanna, annyira szerette csapodár férjét, hogy annak 1506-ban bekövetkezett korai halála után gyászában megőrült. [1]

A család többi tagja között azonban nem alakult ki ilyen szoros kapcsolat. Ferdinánd például csak 15 éves korában találkozott életében először nála 3 évvel idősebb bátyjával, mivel ő Spanyolországban nevelkedett, míg Károly a Németalföldön. A spanyol udvarban mindent a túlzásba vitt szigorú vallásosság határozott meg, például mindenki csak fekete ruhát hordhatott. Ennek ellenére mégis Ferdinándnak kellett többször a protestánsokkal szembeni türelemre inteni bátyját, és fia, Miksa sem részesült igazi katolikus nevelésben. [1]

Anyanyelvként Ferdinánd a spanyolt beszélte, így később Kelet-Európában nyelvi gondjai akadtak alattvalóival. Bátyjával is nehezen tudott társalogni, mivel ő franciául beszélt. Mindkét testvér örökölte a Habsburgok családi jegyét, a jellegzetesen széles állkapcsot. [1]

Az 1522-es év két szempontból is döntő volt a 18 éves Ferdinánd életében. Ekkor kapta meg bátyjától – a brüsszeli szerződések értelmében – az osztrák főhercegi címet, és Ausztriával együtt Stájerországot, Tirolt, Karintiát és Krajnát, s bár a német-római császári címet még Károly viselte, a birodalmi ügyek intézését elfoglaltságai miatt 18 éves öccsére bízta. [1]

Ferdinánd hatalmas jóakarattal és fiatalos lelkesedéssel érkezett a meleg Spanyolországból a Birodalom keleti részébe. Számára teljesen idegen volt a keleti, hatalomra vágyó nemesség, neki a spanyolországi abszolút királyi hatalom volt természetes. Ebből konfliktusok adódtak, melyeket az is tetőzött, hogy az ifjú uralkodó még csak akkor kezdte a német nyelv tanulását. Az erőszakos rendeken feldühödve Ferdinánd 1522 augusztusában jó spanyol szokás szerint több nemesembert kivégeztetett. Ezután létrehozta az öttagú Titkos Tanácsot, mely később is fontos támasza volt a Habsburg uralkodóknak. [1]

I. Miksa császár még 1515-ben kötött egy házassági szerződést II. Ulászló magyar és lengyel királlyal, hogy valamelyik unokája majd feleségül veszi Ulászló leányát, Annát. Ferdinánd már látta, hogy keleti irányban kell politikai kapcsolatokat keresnie, ezért önként vállalta a férj szerepét. A menyegzőt 1521. május 25-én tartották Innsbruckban. Ferdinándnak szép, nagy családja lett; Anna 3 fiút és 12 lányt szült neki. [1]

1526-ban II. Lajos, aki Csehország és Magyarország királya volt, elesett a mohácsi csatában. A magyar és cseh rendek Ferdinándot választották királyuknak, aki a köpcsényi esküben fogadalmat is tett, hogy megtartja Magyarország törvényeit és szokásait. A koronázást 1526. december 17-én tartották Pozsonyban. [1]

János és Ferdinánd között háború tört ki az ország uralmáért. 1527-ben Ferdinánd fegyveresei először a Tiszántúlra, majd Lengyelországba űzték Jánost. A lengyel király szövetséget kötött vele, majd sereget adott neki. János ezzel nem elégedett meg, ezért a törökökkel is szövetkezett, hogy hatalmát visszaszerezze. 1528-ban János vissza is tért Magyarországra, majd a belgrádi (nándorfehérvári) pasa segítségével visszahódította Erdélyt és a Tiszántúlt. [1]

1530-ban római királlyá koronázták Ferdinándot, mely a német-római császári címet megelőző lépcsőfok volt. [1]

1538-ban Váradon Ferdinánd és Szapolyai János hosszú küzdelem után titkos megállapodást kötött (Váradi béke). A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész Jánosé, a nyugati Ferdinándé lett. Ezen kívül kimondta, hogy I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll. János ekkor már idős volt, és sem felesége, sem fia nem lévén, elfogadta a szerződés feltételeit. [1]

1540-ben János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, János Zsigmondot juttatja a trónra. [1]

Ferdinánd harccal próbált érvényt szerezni akaratának. Fráter György segítséget kért a szultántól, de mire a hatalmas török sereg megérkezett, a magyarok már legyőzték a németeket. Szulejmán csellel elfoglalta Budát, és kivette a magyar király fennhatósága alól. Magyarország ezzel három részre szakadt. [1]

Ferdinánd a további török terjeszkedéstől tartva megerősíttette és korszerűsíttette a magyar végvárakat. Az ostromot követő török hadjáratokban (1543-1545) elesett Pécs, Esztergom, Tata, Fehérvár, Visegrád, Nógrád és Hatvan is. 1547-ben Ferdinánd 5 éves békét vásárolt Szulejmántól. [1]

1551-ben Ferdinánd és Fráter György újra megpróbálták egyesíteni az országot, de a kísérlet vallási okokból sikertelennek bizonyult. [1]

Az egyesítési kísérletet török megtorló hadjárat követte 1552-ben. Hadim Ali budai pasa és Kara Ahmed vezetésével elfoglalták Veszprémet, majd a kettévált sereg egy része Temesvárt, másik része pedig Drégely várát vette birtokba. A hadak Szolnoknál egyesültek, és elfoglalták azt. Végül Eger ostrománál megtorpantak a török hadak; a Dobó István vezette vár ellenállt. [1]

Ferdinánd hozta tető alá 1555-ben, a Német-Római Császárságban az augsburgi vallásbékét, amely a lutheránus vallást egyenrangúnak ismerte el a katolikus mellett. Bátyja 1556-os lemondása után Ferdinánd a birodalom császára lett. [2]

1556-ban Erdélyben, török segítséggel újra János Zsigmondot emelték a trónra. Néhány sikertelen tárgyalási kísérlet után a bécsi udvar megszakította a békés politikai kapcsolatot Erdéllyel. 1562-ben Ferdinánd az ország középső részének visszafoglalásáról is lemondott egy időre, mivel 8 éves békét kötött Szulejmánnal. [1]

Ferdinánd építette ki Magyarországon azt a közigazgatási rendszert, amely évszázadokig változatlan maradt, s megalapozta a tartós Habsburg hatalmat. Pozsonyban, az ország új fővárosában székelt a nádor és a Királyi Tanács, a fontos ügyeket azonban Bécsben tárgyalták meg. [1]

Ferdinánd 1564. július 25-én halt meg Bécsben, 61 éves korában. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferdin%C3%A1nd
[2] Officina Nova - Királyok Könyve

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

• Architektúrák II. Broczkó-felvonás / 2004, 27 oldal
  
  
• Borján-Óvári - Katonai vitorlázó repülőgépek a II. Világháborúban / 2013, 16 oldal
  
  
• Informatikai navigátor, Gondolatok a szoftverek használatáról és fejlesztéséről II / 2010, 51 oldal
  
  
• Gál Zoltán - Fegyveres szervek és vagyonvédelem II / 2015, 63 oldal
  
  
• II. Világháború, Párducok a harcmezőn / 2010, 18 oldal
  
  

Szereplők: - Ivan Jegorovics Sebek, bíró - Fjodor Vasziljevics, ügyész, Golovin barátja - Pjotr Ivanovics, ügyész, Golovin barátja - Schwarz, hivatalnok - Geraszim, felszolgáló inas - Praszkovja Fjodorovna Mihel, Golovin felesége - Szokolov, tálaló inas - Liza Ivanovna Golovin, Golovin lánya - Fjodor Petrovics Petriscsev, vizsgálóbíró, Liza jegyese - Vaszilij Ivanovics Golovin...

1920-ban járunk, Erdélyben. A székely család, Szakálék otthonában. Az anya fiával, Ábellel van otthon – csak ebéd után jár el pityókát ásni -, az apa, Gergely középbirtokossági erdőpásztor, hetente 1-2 alkalommal jár haza. Egy ilyen esettel indul a mű. Az apa nyulat hoz, amit tréfa során vesz észre a fiú. (Az apa kint hagyja, Ábel azt „hazudja”, hogy nem látta, sőt...

A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet...