Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus.
Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként számon tartott ballada került előtérbe.
A ballada népköltészeti és műköltészeti kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz. Epikai jellege abból fakad, hogy történetet beszél el, ugyanakkor a cselekménye a szereplők drámai párbeszédeiből vagy lírai monológjából bontakozik ki. Cselekménye a lényeg kiemelésével, a fordulatokra összpontosítással sűrít, elhagyja a mellékes körülményeket, így az elbeszélés szaggatott, homályos, drámai lesz. A külső történések többnyire jelzésszerűek, a szereplőkben zajló lelki folyamatok, lélekállapot-változások kerülnek előtérbe, ami lírai vonás.
A balladák csoportosítása, jellemzői
1.) A népi balladák az ún. alföldi balladáktól nyertek ihletést. Ez a típus a mélylélektani módszert is felmutatja (pl. Ágnes asszony), sőt a hézagosság révén a skót illetve a székely népballadákkal is rokonságot tart. (pl. Vörös Rébék)
2.) A drámai balladák középpontjában egy jelenetsor áll, emellett a párbeszédes forma, a síkváltások, a tömörítés is jellemzi ezeket a műveket. (pl. Tetemre hívás; V. László)
3.) Históriás énekek hatását mutató balladák. Légkörük tragikus, de katartikus hatású. (pl. Török Bálint; Szondi két apródja)
4.) A románcos balladákra a derűs színezet a jellemző. (pl. Rákócziné)
5.) A romantikus balladák a kísértetballada, a rémromantika hatását mutatják. (pl. Híd-avatás)
6.) Anekdotikus balladák. Kétséges a balladákhoz való besorolásuk (pl.: A méh románca, Pázmán lovag).
A balladák elemzésekor a művek különböző rétegeire figyelhetünk fel. E rétegek közül talán a legfontosabb az eszmék, a jelképek síkja, az erkölcsi értékek felmutatása.
A történelmi múlthoz, a megtörtént eseményekhez kötődő balladákban a feldolgozás módja, az esetleges módosítások sokat elárulnak a művész céljáról. A történelmi balladák 1848 után példát mutatnak a hűségre, a helytállásra, a lelkierő megőrzésére. Ez egyaránt fontos a költő és a nemzet számára is.
Az egyes balladákhoz kapcsolódó háttér információk gazdagíthatják a művek jelentésrétegeit. Gondoljunk pl. A walesi bárdok keletkezésének körülményeire. A történelmi balladák legnagyobb értéke a történelem művészi - gondolati kiaknázása, a közös eszmények megteremtése.
Ágnes asszony:
Arany lélektani balladáiban nagy gondot fordít a lélektani hitelességre, a bűn és bűnhődés problémáját állítja középpontba. Ilyen lélektani ballada az Ágnes asszony (1853). Megírásának közvetlen élménye az volt, hogy Arany gyakran látott egy szótlan parasztasszonyt, aki estig mosott a patakban. Kulcsmotívuma a már említett bűn és bűnhődés, mely az első négy strófában - a balladai homálynak megfelelően - még csak sejthető (véres lepedő, hajdú megjelenése enged erre következtetni). A mű elején és végén helyet foglaló patak-jelenet mintegy keretbe foglalja. Ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös szerkezetűnek is tekinthető. A mű három szerkezeti egységre osztható a helyszínek szerint: 1-4. szakasz: patak partja; 5-19. szakasz: börtön, tárgyalóterem; 20-26. szakasz: patak partja. A ballada az asszony megőrüléséről szól. Ágnes elmezavara megrázkódtatásszerűen következik be a vér láttára.
Már az 1. szerkezeti egységben lélektani ábrázolás figyelhető meg. Ágnes félre akarja vezetni a falubelieket férjét illetően. Az asszony bűne itt még csak sejthető. A refrén: "Oh, irgalom atyja ne hagyj el" többrétegű: mondhatja Ágnes belső zűrzavarában, mondhatja a költő csodálkozva a bűn fölött, s majd a 2. szerkezeti egységben mondhatják a bírák, szintén csodálkozásukban.
A következő szerkezeti egységben a színhely a börtön és a bíróság helyisége, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finoman festi meg a megőrülés folyamatát, a kezdeti kényszerképzetektől a teljes tébolyig. A részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg. Ágnes asszony bűne - szeretőjével együtt megölte férjét - csak ezekben a dialógusokban világosodik meg. Az asszonyt a bírák is szánalommal nézik. Ágnes a vádat fel sem fogja, csak annyi jut el a tudatáig, hogy nem mehet haza, nem moshatja ki a vérfoltot a lepedőből. Balladai homály fedi a bírák viselkedésének okát, hiszen nem tudni miért engedték haza, s miért ejtették el az életfogytiglani börtönbüntetést. Arany is mély részvétet érez iránta, de bűne alól feloldozni mégsem tudja: "eredj haza szegény asszony! | Mosd fehérre mocskos lepled".
A 3. szerkezeti egység visszatér a vers indításához, a patak-parti jelenthez. Ez a pár strófa hosszú évek történetét sűríti magába. Az idő megmásíthatatlan múlását néhány motívum jelzi: a ronggyá foszlott lepedő, a szöghaj, a finom arcon szanaszét megjelenő ráncok. Az itt felhangzó refrén a már megtébolyult asszony gépies, üres motyogása. A lélektani folyamat mellett a másik értelmezési lehetőség az erkölcsi: a földi bírák Ágnest hazaengedik, mert létezik-e az őrületnél nagy büntetés; A harmadik értelmezési lehetőség szerint Ágnes a bűnbe esett ember jelképe. Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát rá, mert ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve az örök kárhozatot. A mitikus olvasat még ennél is tragikusabb: a mű az örök, értelmetlen, hiábavaló munkát jeleníti meg. Ágnes szánandó és félelmetes alakja sikálja "régi rongyát", mintha évezredek óta mosná a véresnek látott lepedőt.
Az örök zsidó:
A korszakot lezáró nagy vers elégikus líra és tragikus ballada ötvözete. Arany új verstípust alakít ki e művében, mely a XIX. század közepén jelent meg az európai költészetben. Drámai monológot, amelyben a lírikus valamely történeti vagy költött személy álarca mögül szól az olvasóhoz. A szereplírának ez a formája áltörténetiséget s távlatot és tárgyiasságot ad a szubjektív lélekállapotnak. Arany lírai nyelven fogalmazta meg a kérdést, mely Világos után tépelődésre késztette: körkörös-e a történelem vagy létezik fejlődés? A mű nagyszerűen felépített és feszültséggel teli költemény. Első két szakaszában a fenyegetettséget a térbeliség nyelvén fogalmazza meg: a beszélőnek futnia kell, mert a fönt agyonnyomja, a lent pedig kifut alóla. A következő öt sor időbeliségbe vetíti át az ellenséges erők haragját; múlt, jelen s jövő mind vészterhes, az örök zsidónak nincs helye a mindenségben. A lét idegen az egyéntől, semmi nem azonos önmagával: ez az újabb két versszak metaforáinak betű szerinti jelentése. Az újabb 10 sor a beszélő teljes elmagányosodását fejezi ki. Az örök zsidó alakját Arany az egyén lélektani elidegenedésének jelképévé fejleszti. Eddig tart a saját léthelyzet leírása. A második szerkezeti egység három versszaknyi fokozás. Elmélkedés, amely az egyéni lét céltalanságának kérdését veti fel. A kereszténység a túlvilágban jelölte meg a lét célját. Arany számára bizonytalanná vált e magyarázat. Hitevesztettségét az örök zsidó alakjában juttatta kifejezésre. Mérlegelvén, vajon a természetben nem ér-e minden inkább célhoz, mint az ember. Amikor a mű címszereplője a záró versszakban az irgalomra tereli a szót, a befejezés ironikusnak, és nem megoldásszerűnek hat. Nem célba érésről van itt szó, csupán megpihenésről. Az örök zsidó azt reméli, hogy egyszer talán megáll a végtelen rohanás. Mivel a szöveg végig egy elképzelt szereplő magánbeszéde, ezért eldöntetlen, vajon a létnek értelmet ad-e a vég. (A költemény művészi hatása összefügg azzal, hogy Arany kínzó kérdésként fogalmazza meg s egyetemes jelképbe kivetítve tárgyiasítja a belső feszültségnek okát, mely döntő szerepet játszott élményvilágában.) Arany legjelentősebb alkotói korszakát lezáró mű ez.
Szondi két apródja:
A kétágú történet alapjául az időbeli eltérés szolgál. Az apródok a múltat idézik fel, Ali szolgája viszont a jelenről beszél, s a két szólam egymásra vonatkoztatottsága nyilvánvaló. Arany kétszólamú balladái az adagolás, a felépítés mintapéldái; formájuk önteremtő fejlődés során jön létre, az előrehaladás addig tart, amíg a hangnem ki nem meríti önmaga lehetőségeit. Ezen a tetőponton a belső ismétlések zsúfoltsága („álla halála”) már-már a mesterkéltséget súrolná, de ekkor a kevésbé megmunkált nyelvű, mondattanilag annál világosabb szerkezetű záradék hirtelen befejezi a történetet. A költő tökéletesen ellenőrzése alatt tartja anyagát, az írásmód pontosan követi a szerkezet fordulópontját. Történeti balladái politikai célzatosságot rejtenek magukban. Az 1850-es években fel kellett rázni a nemzetet fásultságából, s Arany magára vállalta ezt a feladatot.
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
Választókerület-manipulációA választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.
Miért fontos a testzsír-százalék?Aki azt gondolja, hogy a testsúlya az egyetlen fontos mérőszám, amely megmutatja, milyen formában van, az téved. Hiszen pusztán a kilogrammok számából nem derül ki, milyen arányban zsíros vagy izmos a testünk. Egy nyolcvan kilós férfi lehet elhízott és csupa izom – ennek a pontos kiderítésére szolgál a testzsír-százalékmérés. – ismerteti dr. Babai László, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója.
Kapcsolódó doksik„A humort akár avultnak sejteném”, „sőt, külön és rövid szavakkal elmondva, az ötleteket talán kissé üresnek is találnám.” Babits Mihálynak, az Esti Kornél novellafüzér elsőszámú értelmezőjének, a Nyugatban megjelent kritikája e szavakkal illette Kosztolányi írásművészetét. A felszínességre és az ürességre mondott kritika talán nem teljes mértékben...
Özvegy és leányaA mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura...
Generációs konfliktusok a Rómeó és Júlia című drámábanA kritikusok, és az egész világ egyetért abban, hogy Shakespeare műve a Rómeó és Júlia mindenidők legmegkapóbb és legszebb szerelni története. E színmű bemutatja, hogy a szerelmes párnak milyen nehézségekkel és konfliktusokkal kell elérnie célját. Az író, Shakespeare ezekkel a szavakkal kezdi halhatatlan tragédiát: „A szép Verona tárul itt elénk Hol két jeles család...