Középiskola > Műelemzések > Illyés Gyula élete és munkássága

Jelentősége

Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó.

Élete

1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Iskolái: Dom-bóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban, vöröskatona. 1921-ben beiratko-zik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.

1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóirat. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 45 után a Nem-zeti Parasztpártnál képviselő. Az 50-es években tartózkodik a közéleti szerepléstől. Az 1960-as évek-ben magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.

Költészete

Első verseit avantgárd folyóiratok közlik. Ezek szürrealista versek.

1937: Rend a romokban: Új korszak kezdődik Illyésnél: Töprengő, vitázó költemények, drámai monológok. 1945 után versekkel köszönti a romokból hazát építő munkásságot és parasztságot. Pl: Megy az eke. 1948 után fordulat következik be az életébe: Bizalmatlanul szemléli a körülötte zajló eseményeket. 1950-től kezdve inkább csak történelmi drámákat ír. 1956. november 2. Irodalmi Újság-ban megjelenik az Egy mondat a zsarnokságról című verse: egyfajta vélemény a totális diktatúráról. 1956: Kézfogások című kötet.

Az utolsó évtizedekben átalakul a költészete: meditáció, meditálás kap nagy szerepet: gyakori téma az élet-halál kérdése. Tömörebb, bonyolultabb mondatfűzés figyelhető meg a költeményeiben. Feszültség, drámaiság, zaklatottság uralja a verseket. Műfaji változatosság: szonett, óda, hosszúvers, prózavers, képvers.

Egy mondat a zsarnokságról

A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kordokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága. A mű mintája Eluard A szabadság című költeménye. Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.
A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen több-szörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, ez a Rákosi-korszak.
A vers szerkezete:

A vers első fele: A zsarnokság jellemzői és a XX századi megnyilvánulási formái.

A vers középső része: A zsarnokságnak a művészetben való megnyilvánulási formái.

A vers harmadik fele: A zsarnokság megjelenése a magánéletben.

Idősíkok, időszemlélet:

A versben a jelen idő uralkodik. Lényegi változásoktól mentes.

A múlt hiányzik. A jövő idő is hiányzik, tehát az ellenállás lehetetlen.

A zárlat: Végkimerülés-szerűen elhalkuló.

Aki élt zsarnoki korban, az nem törölheti életéből ezt a szakaszt akkor sem, ha átmeneti jellegű.

Bartók

A zeneszerző halálának 10. évfordulójára írta, 1955 októberében. A Színház és Mozi című heti-lapban jelent meg. Műfaja: rapszodikus óda. A vers első részében a költő Bartók zenéjének kritikusai-hoz szól. A költeményt az indulat formálja. A rettenet kimondásának jogáért emeli fel a szavát. Ellen-tétet állít a Bartók zenéjét szeretők és az azt elutasítók között. Első csoport számára Bartók zenéje vi-gaszt, a második csoport számára hangzavar. A költő értetlenül szemléli azokat, akik nem ismerik fel Bartók zenéjének népi gyökereit.

A következő rész a „Bánatomat sérti” kezdetű sortól Illyés Gyula Bartók küldetésére utal. Azt hangsúlyozza, hogy a kor zaklatottságát nem lehet verklifutamokkal kifejezni. A zene szerepe: a disz-harmónia kifejezése, ami a társadalomban és a lélekben egyaránt jelen van.

A művészet feladata: katarzist teremteni, rádöbbenteni az embereket az élet zord igazára. Mo-dern ars poétika, egyben Illyés Gyula költői hitvallása is.

Az utolsó szakaszban a vers menete lelassul. A költő a pátosz hangján fejezi ki Bartók iránt tiszteletét. Összegzi a vers témáit, gondolatait. Pozitív kicsengésű a vers, mert hogy a zene emberi jövőt ígér.

Zaklatott, egyenlőtlen hosszúságú sorokból és változatos rímképletű versszakokból áll. A szerkezet íve leginkább egy spirálvonallal írható le, ugyanis a motívuma újra és újra visszatérnek és ezek viszik tovább a költeményt. Sok a retorikai alakzat, felkiáltás, párhuzam, kérdés, ellentét.

Koszorú

1970-ben írta a Kortárs folyóiratban jelent meg. Szabad vers, a nemzeti közösségi élmény legszebb vallomása. Kemény felütéssel indul a költe-mény. Hatásos késleltetés után mondja ki a költő, hogy a vers tárgya a magyar nyelv. Az első részben az idősík a jelen. A szavak a tűz képét asszociálják. Majd a kép átalakul és a kígyó hasonlatban folyta-tódik a gondolat. A második részben a költő visszalép a múltba a történelem századait idézi. Felsorolja azokat az embereket, akik a nyelv épségét megőrizték.

Az utolsó részben egyre sodróbbá válik a mű menete. A költő birtokos jelzők sorozatával szól a magyar nyelv milyenségéről. Az idő és a tér fokozatosan tágul. A vers tetőpontján megjelenik a lírai én és megvilágosodik a cím jelentése. Minden elismerés, amit a költő kaphat, a nyelvet illeti. Verszár-lat patetikus hangvételű: a költő tiszteletadása, tanúságtétele.

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

• Illyés Marianna - Oroszország gazdasági körzeteinek bemutatása, fejlődése / 2003, 32 oldal
  
  
• Illyés Gyula, Koszorú című versének elemzése / 2007, 2 oldal
  
  
• Illyés Gyula, Bartók című művének elemzése / 2007, 3 oldal
  
  
• Illyés András - A növényi inváziók hatása a társulások nitrogén-körforgalmára / 2003, 74 oldal
  
  
• Bratek-Illyés-Szegő-Vértényi - Az orchidea típusú mikorrhiza képződésének és működésének egyes kérdései / 2001, 9 oldal
  
  

A mű eredete: Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. Szereplők: - Toldi Miklós - Bence, a szolgája - Pósafalvi János, hírnök - Lajos...

Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő...

Sütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” – vallja az író. Milyen indításra, ösztönzésre született ez a könyv? Az egyik az anya biztató...