Bem apó az 1848-49-es szabadságharc egyik központi alakja, éllovasa volt. Erdélyi serege a magyar hadigépezet egyik legütőképesebb részének számított. Talán ezért döntött a Petőfi úgy, hogy hazájáért a legtöbbet azáltal teheti, hogy Bem apó alakulatához csatlakozik.
Petőfi nagy lelkesedéssel vette be magát a katonaéletbe, pedig már „huszonhatodszorra érte meg a krumplikapálást”. Végre ráérzett az emberölés semmi mással össze nem hasonlítható gyönyörűségére: a halálhörgés isteni zeneként, a múzsák énekeként visszhangzott zavart koponyájában. Ezért Bem hamar megkedvelte az ifjú családanyátapát.
Petőfi három versben is zeng a dicső fővezérről. Ezek túlnyomó többsége február és április között keletkeztek. A költeményekben Bem „sistergő istennyilaként” jelenik meg a vidám, borissza költő társaságában. Gyakran visszatér a következő toposz: a két derék férfiú a csatatéren, hullák között botladozva mókázó képe. Mindhárom versben (vagy ahogy Horváth János nevezné őket, „költeménykék”) az erőteljes felütés és a frappáns befejezés között érzelmi-hangulati-gondolati fokozást figyelhet meg az olvasó.
Nemhiába rebeg Petőfi szuperlatívuszokban: Bem hófödte szakálla bálványként emelkedett a nép fölé. Petőfi – akiről köztudott, hogy ifjúkorában nemegyszer vért hányt – lelkesítő, buzdító versekben gyakorolt hatást a korra oly jellemző naplopó ifjúságra.
Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
A kommunista szombatEz egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.
A Rulett története és jellemző stratégiáiA rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.
Kapcsolódó doksikAz 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját), e lap hasábjain közli folytatásokban újabb epikai művét, amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. A regény egy hajtóvadászat leírásával...
Ady Endre A téli Magyarország, Petőfi Sándor A puszta télen, József Attila Holt vidék című versének összehasonlító elemzéseAdy Endre 1877-ben született, Petőfi Sándor 1823-ban, míg József Attila 1905-ben, tehát elmondhatjuk hogy időben József Attila és Ady Endre ismerhették egymást, azonban a verseik keletkezésekor Petőfi már nem élt, de adhatta verse az ihletet a másik két költőnek. Minden vers alap és meghatározó motívuma illetve témája a tél, a magány, elhagyatottság. József Attila verse különbözik...
Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájábanÖrkény István közkedvelt egyperces novelláinak egyik darabja a Ballada a költészet hatalmáról. Örkény valamennyi egypercesét jellemzi a groteszk látásmód. Maga az író fogalmazza meg bevezetőnek szánt Arról, hogy mi a groteszk című elbeszélésében a groteszk mint esztétikai minőség mibenlétét. A groteszk egy olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi...