A történet hajnalban indul, amint két indián várakozik egy csónakra a tóparton. Az egyik a fiatal Nick, a másik pedig az apja, aki épp egy terhes nőhöz igyekszik, hogy világra segítse gyermekét. A nő három napja próbálja megszülni a gyermeket. Nick apja megoperálta a lányt, aki szült egy fiút. Aztán Nick apja azt veszi észre, hogy az anya férje öngyilkos lett. Nick is látta mi történt. A történet végén Nick kérdezgeti apját a halálról, és a beszélgetés végére úgy érzi, hogy ő sose fog meghalni.
Az apa valószínűleg beavatás céljából viszi Nickie-t a szülésre, de végül a beavatás túl jól sikerült. Nicknek szembesülnie kellett élettel-halállal egyaránt. Életében először találkozott ezzel a fogalommal. Az apa először megbánja, hogy elvitte Nicket, aki az öngyilkosságról kérdezgeti apját.
Az elbeszélés látszólag éppen csak leírja azt, ami történt, mintha egy személytelen szemtanú szavait hallanánk. E módszer mögött ott van a behaviorizmus lélektani irányzata is, amely a század eleji Amerikában bontakozott ki, s a viselkedés egzakt kutatását tekinti fő céljának, de nem a lelki, hanem a kívülről is megfigyelhető tényezőket. Legélesebben az öngyilkos férj sorsában láthatjuk ezt: sejthetjük, de nem tudjuk biztosan tettének mozgatórugóit. De Nick, a fiú gondolatait is csak néhány rövid párbeszéd s a záró érzés fejezi ki.
A cselekmény egy napnyi történet, melynek során Nick, az öt-hat éves gyerek megismerkedik a halállal és az öngyilkossággal. A novellában szinte minden eseményt két-három mondatban mesél el Hemingway, kivéve azokat a pillanatokat, amikor Nick az apjával beszél. Ekkor ugyanis szinte érezzük a félénk, két-három szavas kérdések mögötti és közötti hallgatást, és azt, hogy mindek kérdés mögött ott egy fontosabb, amit lehallgat Nick. A novella elbeszélőjét nem találjuk meg a novellában, a szövegen kívül áll. Nem tudjuk meg, hogy ki meséli el a történetet. Abból azonban, hogy az események hogyan gyorsulnak és lassulnak, hogy melyik esemény mekkora helyet foglal el a szövegben, kiderül, hogy a főszereplő nem az öngyilkos indián, hanem Nick.
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Fizikusok
Főbb szereplők:
- Dr. Mathilde von Zahnd – ideggyógyász
- három ápolónő
- három ápoló
- Richard Voss – detektívfelügyelő
- Herbert George Beutlet – NEWTON
- Ernst Heinrich Ernesti – EINSTEIN
- Johann-Wilhelm Möbius
- Oscar Rose – misszionárius
- Lina Rose – felesége
- a három Möbius fiú (Adorf-Freidrich, Wilfred-Kaspar, Jörg-Lukas)
-...
Ernest Hemingway - Indián tábor
A történet hajnalban indul, amint két indián várakozik egy csónakra a tóparton. Az egyik a fiatal Nick, a másik pedig az apja, aki épp egy terhes nőhöz igyekszik, hogy világra segítse gyermekét. A nő három napja próbálja megszülni a gyermeket. Nick apja megoperálta a lányt, aki szült egy fiút. Aztán Nick apja azt veszi észre, hogy az anya férje öngyilkos lett. Nick is látta mi történt...
Frankenstein, vagy a modern Prométheusz
Keretes regény. A mű az elején és a végén levélregény. Egy Robert Walton nevű tudós, felfedező arról ír leveleiben húgának, Margaretnek, hogyan akarja teljesíteni nagy vállalkozását, hogy eljusson az Északi-sarkra. A felfedező út különböző állomásiról ír naplószerűen. Ír belső és külső küzdelmeiről, melynek árán teljesíteni akarja dicsőségesnek vélt vállalkozását...
