Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s magát felelősnek e semmiségért.
Mind a két vers formája egyszerű, rendezett, mely a vers nyugodtságára is utalhat. Ugyanakkor az A la recherche 5 soros, 7 versszakból álló hexameter, míg a Talán eltűnök hírtelen, 4 soros, 5 versszakból álló vers, elégikus hangnem uralja. Mind a két versben megjelenik a múlt, jelen és a jövő képe. Valamint megjelenik a számvetés is. Az Á la recherche című versben a költő számba veszi a múltat, mert erre kényszeríti az akkori kor szenvedései és a közelgő jövő még iszonyúbb szenvedései. A 3.-4. strófa számvetése: Keresi a költő a választ, arra, hogy hova tűntek a drága barátok? A költő elsíratja azokat, akik ártatlanul pusztultak el, vagy kiűzte őket a háború, „sziget és barlang volt nékik.” Ugyanakkor számba veszi azokat is, akiket a harcba kényszerítettek.. A Talán eltűnök hírtelen című versben a 3.-4. sorban jelenik meg a számvetés. Bibliai kép jelenik meg előttünk, hisz a tékozló fiúra utal a költő, ugyanakkor a tékozló fiú bocsánatot nyer atyjától, de a költő a versben egyedül marad..
A versek negatív hatásúak. Míg Radnóti verse egy visszaemlékezés, a múlt számba vetése; belenyugvó, filozofálgató mű, addig József Attila verse a jelen, a múlt, a jövő szembesítésével tárja fel a lírai ént. Feltárja a saját hibáit. Miért olyan negatív a jelen? Mert a múlt is negatív volt. Önmagát vádolja a költő, mert úgy érzi, hogy elrontotta az életét. Nem tudta kiteljesíteni személyiségét. Bűnös, mert másnak hitte magát, mint amilyen valójában. A versben visszatér a gyermekkorába, már akkor is szomorú volt, hisz gyermekkora nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna.
Ellentétek is megtalálhatók a versekben. Míg Radnóti versében a múltról idilli képek jelennek meg, de közben ott van a szomorú jelen is /”Régi szelíd esték, Ti is emlékké nemesedtek”/ , addig József Attila, versében szembeállítja az időt és az értéket. A jövőből indít „Talán eltűnök hirtelen…”, majd a jelenben mérlegel és vádolja önmagát. „Elpazaroltam mindenem.” „Zöld vadon, Zörgő száraz ág”.
Mindkét versben megtalálhatóak a metaforák. Az Á la recherche című versben: „Hova csúszol a múltnak iszapján?”, „a szobájuk járt az eszükben, mely sziget és barlang volt nékik e társadalomban.” A Talán eltűnök hirtelen című versben: „Ifjuságom, e zöld vadont”.
Az á la recherche című vers valójában a francia Proust Az eltűnt nyomában című regényére utal. Radnótira Apollinaire nagyon nagy hatással volt, valójában így született meg a vers is.A jelen borzadalmaira és a közeljövő még iszonyúbbnak ígérkező rémségeire feszülő tekintete egy pillanatra a múlt felé fordul. Az egykori élénk eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeléből visszatekintve. Az első sor elégikus hangulatot üt meg. Az eltűnt időt szeretné megragadni a költő, megkeresni az eltűnt órákat, a visszahozhatatlan után nyúl, amely menthetetlenül elfoszlik a múlt ködében.
A Talán eltűnök hírtelen című vers, összegzés. Az összegzés nem az életút egy eseményszerű fordulójáról, távlatából történik meg. Az életút kölcsönzi anyagát, mozzanatait, de tárgyát, alakját, szerkezetét nem. Nem történetet foglal magába, hanem történelmet. „egy autonóm emberi létezés történelmét.”
A talán eltűnök hirtelen című versben elmaradnak a kötőszók, a mondatok független, egyszerű, többnyire kijelentő mondatokká önállosultak, míg az Á lá recherche című versben sok a múlt ideű kötöszó, visszatérő mondatok jelennek meg, a vers végén pedig kérdéssor következik.
A rulett egy kaszinókban elterjedt szerencsejáték, amelynek neve a francia roulette (kis kerék) kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza, de pontos eredete nem bizonyított. A játék lényege, hogy a játékvezető (krupié) megforgatja egy irányba a tárcsát, amellyel ellentétesen a golyót is elgurítja; fogadni a folyó megérkezési pozíciójára lehet. Minden kis boxhoz tartozik szám és szín, így ezek különböző kombinációjára lehet érvényes tétet tenni.
A szarvasmarhaA szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.
A mézelő méhA mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
Kapcsolódó doksikA mű 1955-ben született, s a következő évben jelent meg. A regény alcíme: „Egy kutya története”, de kiegészíthetnénk a summázást a következővel: és egy bírósági eljárás nélkül börtönbe zárt ártatlan, megalázott ember és megnyomorított életű feleségének története. A regény Csobánkán kezdődik, 1948 tavaszán. Niki betolakodik egy házaspár életébe. Ancsa...
Arany és Petőfi levelezéseHa megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...
A Kuruc kor költészetérőlA vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó...