Középiskola > Műelemzések > A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása

Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s magát felelősnek e semmiségért.

Mind a két vers formája egyszerű, rendezett, mely a vers nyugodtságára is utalhat. Ugyanakkor az A la recherche 5 soros, 7 versszakból álló hexameter, míg a Talán eltűnök hírtelen, 4 soros, 5 versszakból álló vers, elégikus hangnem uralja. Mind a két versben megjelenik a múlt, jelen és a jövő képe. Valamint megjelenik a számvetés is. Az Á la recherche című versben a költő számba veszi a múltat, mert erre kényszeríti az akkori kor szenvedései és a közelgő jövő még iszonyúbb szenvedései. A 3.-4. strófa számvetése: Keresi a költő a választ, arra, hogy hova tűntek a drága barátok? A költő elsíratja azokat, akik ártatlanul pusztultak el, vagy kiűzte őket a háború, „sziget és barlang volt nékik.” Ugyanakkor számba veszi azokat is, akiket a harcba kényszerítettek.. A Talán eltűnök hírtelen című versben a 3.-4. sorban jelenik meg a számvetés. Bibliai kép jelenik meg előttünk, hisz a tékozló fiúra utal a költő, ugyanakkor a tékozló fiú bocsánatot nyer atyjától, de a költő a versben egyedül marad..

A versek negatív hatásúak. Míg Radnóti verse egy visszaemlékezés, a múlt számba vetése; belenyugvó, filozofálgató mű, addig József Attila verse a jelen, a múlt, a jövő szembesítésével tárja fel a lírai ént. Feltárja a saját hibáit. Miért olyan negatív a jelen? Mert a múlt is negatív volt. Önmagát vádolja a költő, mert úgy érzi, hogy elrontotta az életét. Nem tudta kiteljesíteni személyiségét. Bűnös, mert másnak hitte magát, mint amilyen valójában. A versben visszatér a gyermekkorába, már akkor is szomorú volt, hisz gyermekkora nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna.

Ellentétek is megtalálhatók a versekben. Míg Radnóti versében a múltról idilli képek jelennek meg, de közben ott van a szomorú jelen is /”Régi szelíd esték, Ti is emlékké nemesedtek”/ , addig József Attila, versében szembeállítja az időt és az értéket. A jövőből indít „Talán eltűnök hirtelen…”, majd a jelenben mérlegel és vádolja önmagát. „Elpazaroltam mindenem.” „Zöld vadon, Zörgő száraz ág”.
Mindkét versben megtalálhatóak a metaforák. Az Á la recherche című versben: „Hova csúszol a múltnak iszapján?”, „a szobájuk járt az eszükben, mely sziget és barlang volt nékik e társadalomban.” A Talán eltűnök hirtelen című versben: „Ifjuságom, e zöld vadont”.

Az á la recherche című vers valójában a francia Proust Az eltűnt nyomában című regényére utal. Radnótira Apollinaire nagyon nagy hatással volt, valójában így született meg a vers is.A jelen borzadalmaira és a közeljövő még iszonyúbbnak ígérkező rémségeire feszülő tekintete egy pillanatra a múlt felé fordul. Az egykori élénk eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeléből visszatekintve. Az első sor elégikus hangulatot üt meg. Az eltűnt időt szeretné megragadni a költő, megkeresni az eltűnt órákat, a visszahozhatatlan után nyúl, amely menthetetlenül elfoszlik a múlt ködében.

A Talán eltűnök hírtelen című vers, összegzés. Az összegzés nem az életút egy eseményszerű fordulójáról, távlatából történik meg. Az életút kölcsönzi anyagát, mozzanatait, de tárgyát, alakját, szerkezetét nem. Nem történetet foglal magába, hanem történelmet. „egy autonóm emberi létezés történelmét.”

A talán eltűnök hirtelen című versben elmaradnak a kötőszók, a mondatok független, egyszerű, többnyire kijelentő mondatokká önállosultak, míg az Á lá recherche című versben sok a múlt ideű kötöszó, visszatérő mondatok jelennek meg, a vers végén pedig kérdéssor következik.

A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.

A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

• Kinematika / 1998, 7 oldal
  
  
• Eged Bertalan - Posztmodern technoesztétikák a vizuális kultúrában / 2023, 6 oldal
  
  
• Az állatok viselkedéséről / 2007, 1 oldal
  
  
• Hartman Mátyás - Szervestrágyázás / 2010, 47 oldal
  
  
• Csajági-Andrássy - Élelmiszerbiztonság az Európai Unióban és Magyarországon / 2003, 36 oldal
  
  

Utolsó befejezett költeménye, melynek műfaja rapszódia. A címben szereplő cigány jellegzetes nemzeti motívum: a magyar mulatozás sokat emlegetett kísérője, aki muzsikájával elfeledteti a bánatot. A költeménynek az első strófa és a refrén adja a bordal keretet. A „Húzd rá cigány” felkiáltás elkeseredett ember sírva vigadását idézi, azt a vigasztalhatatlan állapotot, melyet...

Bár Arany János (1817-1882) inkább epikus műveit vallotta életútjának, elsősorban lírai költő. Költészetére jellemző a tárgyasítás. A verseiben megjelenő alapvető életérzés a keserű kiábrándultság, reménytelenség, rezignáció, bezártság, kirekesztettség. A tűnődő, töprengő, önvizsgáló magatartás vé-gigkíséri pályáján, gyakori a létösszegző, az önmegszólító vers...

Petőfi Sándor a helység kalapácsa című komikus eposzát 1844 augusztusában írta Pesten. A magyar romantika kedvenc műfaját, az eposzt parodizálja. Négy énekből áll. Első ének: Fölébred álmából a fogoly, aki elaludt a vasárnapi Istentiszteleten. A 40 éves kovács, vagy ahogy a falu népe hívta, “A helység Kalapácsa” rájön arra hogy bezárták. Hosszasan...