Középiskola > Műelemzések > A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása

Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s magát felelősnek e semmiségért.

Mind a két vers formája egyszerű, rendezett, mely a vers nyugodtságára is utalhat. Ugyanakkor az A la recherche 5 soros, 7 versszakból álló hexameter, míg a Talán eltűnök hírtelen, 4 soros, 5 versszakból álló vers, elégikus hangnem uralja. Mind a két versben megjelenik a múlt, jelen és a jövő képe. Valamint megjelenik a számvetés is. Az Á la recherche című versben a költő számba veszi a múltat, mert erre kényszeríti az akkori kor szenvedései és a közelgő jövő még iszonyúbb szenvedései. A 3.-4. strófa számvetése: Keresi a költő a választ, arra, hogy hova tűntek a drága barátok? A költő elsíratja azokat, akik ártatlanul pusztultak el, vagy kiűzte őket a háború, „sziget és barlang volt nékik.” Ugyanakkor számba veszi azokat is, akiket a harcba kényszerítettek.. A Talán eltűnök hírtelen című versben a 3.-4. sorban jelenik meg a számvetés. Bibliai kép jelenik meg előttünk, hisz a tékozló fiúra utal a költő, ugyanakkor a tékozló fiú bocsánatot nyer atyjától, de a költő a versben egyedül marad..

A versek negatív hatásúak. Míg Radnóti verse egy visszaemlékezés, a múlt számba vetése; belenyugvó, filozofálgató mű, addig József Attila verse a jelen, a múlt, a jövő szembesítésével tárja fel a lírai ént. Feltárja a saját hibáit. Miért olyan negatív a jelen? Mert a múlt is negatív volt. Önmagát vádolja a költő, mert úgy érzi, hogy elrontotta az életét. Nem tudta kiteljesíteni személyiségét. Bűnös, mert másnak hitte magát, mint amilyen valójában. A versben visszatér a gyermekkorába, már akkor is szomorú volt, hisz gyermekkora nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna.

Ellentétek is megtalálhatók a versekben. Míg Radnóti versében a múltról idilli képek jelennek meg, de közben ott van a szomorú jelen is /”Régi szelíd esték, Ti is emlékké nemesedtek”/ , addig József Attila, versében szembeállítja az időt és az értéket. A jövőből indít „Talán eltűnök hirtelen…”, majd a jelenben mérlegel és vádolja önmagát. „Elpazaroltam mindenem.” „Zöld vadon, Zörgő száraz ág”.
Mindkét versben megtalálhatóak a metaforák. Az Á la recherche című versben: „Hova csúszol a múltnak iszapján?”, „a szobájuk járt az eszükben, mely sziget és barlang volt nékik e társadalomban.” A Talán eltűnök hirtelen című versben: „Ifjuságom, e zöld vadont”.

Az á la recherche című vers valójában a francia Proust Az eltűnt nyomában című regényére utal. Radnótira Apollinaire nagyon nagy hatással volt, valójában így született meg a vers is.A jelen borzadalmaira és a közeljövő még iszonyúbbnak ígérkező rémségeire feszülő tekintete egy pillanatra a múlt felé fordul. Az egykori élénk eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeléből visszatekintve. Az első sor elégikus hangulatot üt meg. Az eltűnt időt szeretné megragadni a költő, megkeresni az eltűnt órákat, a visszahozhatatlan után nyúl, amely menthetetlenül elfoszlik a múlt ködében.

A Talán eltűnök hírtelen című vers, összegzés. Az összegzés nem az életút egy eseményszerű fordulójáról, távlatából történik meg. Az életút kölcsönzi anyagát, mozzanatait, de tárgyát, alakját, szerkezetét nem. Nem történetet foglal magába, hanem történelmet. „egy autonóm emberi létezés történelmét.”

A talán eltűnök hirtelen című versben elmaradnak a kötőszók, a mondatok független, egyszerű, többnyire kijelentő mondatokká önállosultak, míg az Á lá recherche című versben sok a múlt ideű kötöszó, visszatérő mondatok jelennek meg, a vers végén pedig kérdéssor következik.

A képernyőhasználat mindennapi életünk részévé vált, legyen szó munkáról, tanulásról, vagy szórakozásról. A hosszan tartó, képernyő előtt töltött idő viszont egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a hátfájást, a szemfáradtságot és a kézfej zsibbadását, vagy akár ínhüvely-gyulladást. Ezek a tünetek sokszor az ergonómia, vagyis a nem megfelelő munkakörnyezetre vagy testtartásra vezethetők vissza.

A Bismarck és a Tirpitz a tengerek félelmetes urainak készültek, ám feladatukat nem teljesítették be. A Bismarck mindjárt az első bevetésén elsüllyedt, a Tirpitz pedig hosszas agónia során veszett oda. Elsődleges feladatuk a konvojok megsemmisítése lett volna, de félelmetes fegyverzetük és páncélzatuk révén képesek lettek volna bármely Atlanti hadszintéren szolgáló csatahajó elsüllyesztésére.

A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.

• Koris-Erdődi - Torokgerendás fa fedélszék számítása az Eurocode szerint / 2003, 36 oldal
  
  
• Véghné Dr. Vörös Mária - A tőkepiac / 2005, 4 oldal
  
  
• Feszt György - Gyógyszerek és molekuláris biológia / 2013, 8 oldal
  
  
• Mikroökonómia fogalmak / 2001, 6 oldal
  
  
• A rovásírás szabályai / 2010, 4 oldal
  
  

A XIX. századi orosz irodalom talán legnagyobb alakjai Tolsztoj, Gogol, Dosztojevszkij és természetesen Csehov. Ez utóbbi volt az, aki írói korszakának elején több humoros novellát is írt, amelyben mesterien ábrázolta a kor egyik jellemző embertípusát, a talpnyaló, köpönyegforgató, tudálékos egyént, akit egy jellemző, esetleg vicces élethelyzetben mutatott be. Az ilyen témájú munkáinak...

Tóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...

Az estve: a szöveg első részében az iskolás klasszicizmus hatásai közül a pictura hagyománya, míg a második felében a sententia hagyománya idéződik. 1789-ből való az első változat, itt rövidebb a sententia – a hagyományt érintő rész. 1794-ben alakult ki a végleges változat. Az első részben (pictura) rokokó jegyek is jelen vannak. A második részben (sententia) elő-térbe...