Középiskola > Műelemzések > Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének elemzése

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a versen, ezek a „hiába és „mégis” szavak.

Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. Úgy érzi, hogy hazája épp oly elzárt, elmaradott, mint a két pogány fejedelem népe.

Az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű. Hasonló a kezdősoruk. Ady visszatekint történelmi gyökereihez, és ezzel magyarságát hangsúlyozza.

„Góg és Magóg fia vagyok én”,
„Verecke híres útján jöttem én.”

Nyomatékosság teszi mondanivalóját a sorok végi „ én”-nel.
Mindkét versszak kérdéssel zárul, ez is a párhuzamvonás eszköze. A sorkezdés is azonos:

„szabad-e sírni …”
„szabad-e Dévénynél betörnöm…”

Egy sajátos költői magatartást állít előtérbe ezekkel a kérdésekkel, a küldetéses ember szerepét vállalja magára.

A második versszakban szerepel két történelmi hely, Verecke és Dévény, ami szimbolikus jelentésű. Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe. (A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja.) A két név nemcsak szimbolikus, de ellentétet is hordoz. Ady vállalja a lázadó szerepét:

„Legyek az új, az énekes Vazul”.

A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére. Ezzel is nyomatékot ad magyarságának, ősi magyar voltának.

Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. Ez ellen lázad Ady és vállalja az újért a küzdelmet és a megpróbáltatásokat:

„Fülembe forró ólmot öntsenek..”
„Tiporjatok reám, durván, gazul”.

Szenvedéseire utalnak az utolsó versszak sorai:

„sírva, kínban, mit se várva”.

A költő elszántságát az ismétléssel hangsúlyozza. Háromszor ismétli a mégis szót:

„mégis csak száll
mégis győztes
mégis új és magyar”.

Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a költészet megújítására utal.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Ady szerelmi lírája, 2006 / 2006, 3 oldal
  
  
• Ady Endre, Góg és Magóg fia vagyok én, Harc a nagyúrral, A Sion-hegy alatt c. műveinek elemzése / 2007, 10 oldal
  
  
• A ló és lovas motívum Ady költészetében / 2001, 2 oldal
  
  
• Kovács Flóra - Oféliák mozgóképen, Stanley Kubrick Lady Lyndonjától Enyedi Ildikó Máriájáig / 2021, 31 oldal
  
  
• Várady Lajos - Adatbázis-kezelés előadásjegyzet / 2000, 37 oldal
  
  

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...

Tóth Árpád 1886. április 15-én született. Apja szobrász. Ügyesen festett, rajzolt, reáliskoláját kitűnően végezte, majd 1905-ben beiratkozott a pesti egyetemre, ahol a Négyessy-féle stílusgyakorlatra járt. Hét, Vasárnapi Újság, Nyugat közölte verseit. Első verseskötete, későn, 1913-ban jelent meg, de nagy elismerés fogadta (Hajnali szerenád). Hatvany Lajos segítette, majd az ő...

Az 1848-as forradalom egyik kezdeményezője, a szabadságharcban elesett nemzeti hős. Alföldi, paraszti életmódból felemelkedő, tudatosan magyarosodó családból származik. 1823. január 1.-én, Kiskőrösön született, apja Petrovics István mészáros, anyja a szlovák anyanyelvű Hruz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez...