Középiskola > Műelemzések > Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének elemzése

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a versen, ezek a „hiába és „mégis” szavak.

Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. Úgy érzi, hogy hazája épp oly elzárt, elmaradott, mint a két pogány fejedelem népe.

Az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű. Hasonló a kezdősoruk. Ady visszatekint történelmi gyökereihez, és ezzel magyarságát hangsúlyozza.

„Góg és Magóg fia vagyok én”,
„Verecke híres útján jöttem én.”

Nyomatékosság teszi mondanivalóját a sorok végi „ én”-nel.
Mindkét versszak kérdéssel zárul, ez is a párhuzamvonás eszköze. A sorkezdés is azonos:

„szabad-e sírni …”
„szabad-e Dévénynél betörnöm…”

Egy sajátos költői magatartást állít előtérbe ezekkel a kérdésekkel, a küldetéses ember szerepét vállalja magára.

A második versszakban szerepel két történelmi hely, Verecke és Dévény, ami szimbolikus jelentésű. Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe. (A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja.) A két név nemcsak szimbolikus, de ellentétet is hordoz. Ady vállalja a lázadó szerepét:

„Legyek az új, az énekes Vazul”.

A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére. Ezzel is nyomatékot ad magyarságának, ősi magyar voltának.

Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. Ez ellen lázad Ady és vállalja az újért a küzdelmet és a megpróbáltatásokat:

„Fülembe forró ólmot öntsenek..”
„Tiporjatok reám, durván, gazul”.

Szenvedéseire utalnak az utolsó versszak sorai:

„sírva, kínban, mit se várva”.

A költő elszántságát az ismétléssel hangsúlyozza. Háromszor ismétli a mégis szót:

„mégis csak száll
mégis győztes
mégis új és magyar”.

Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a költészet megújítására utal.

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

• Csanády Dániel - A civil társadalom szerkezete / 2002, 6 oldal
  
  
• Várady Lajos - Adatbázis-kezelés gyakorlat / 2004, 57 oldal
  
  
• Dr. Schuster-Ady - Biztonságkritikus szoftverfejlesztés / 2018, 46 oldal
  
  
• Király Zsófia - Ady Endre szerelmi költészete / 2021, 4 oldal
  
  
• Dr. Neogrády-Dr. Mátis - A szénhidrát-anyagcsere zavarai 2 / 2017, 34 oldal
  
  

Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának mennyisége csak Jókaiéhoz mérhető. Hihetetlen termékenységgel dolgozott: irt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat. Válogatás nélkül publikált mindenütt, a legkülönfélébb lapokban és folyóiratokban, de nem sokat...

I. Biblia Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik meghatározója a görög-római, a másik a zsidó-keresztény kultúra, amelynek foglalata a Biblia a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget. A Biblia...

Kosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed...