Középiskola > Műelemzések > Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének elemzése

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a versen, ezek a „hiába és „mégis” szavak.

Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. Úgy érzi, hogy hazája épp oly elzárt, elmaradott, mint a két pogány fejedelem népe.

Az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű. Hasonló a kezdősoruk. Ady visszatekint történelmi gyökereihez, és ezzel magyarságát hangsúlyozza.

„Góg és Magóg fia vagyok én”,
„Verecke híres útján jöttem én.”

Nyomatékosság teszi mondanivalóját a sorok végi „ én”-nel.
Mindkét versszak kérdéssel zárul, ez is a párhuzamvonás eszköze. A sorkezdés is azonos:

„szabad-e sírni …”
„szabad-e Dévénynél betörnöm…”

Egy sajátos költői magatartást állít előtérbe ezekkel a kérdésekkel, a küldetéses ember szerepét vállalja magára.

A második versszakban szerepel két történelmi hely, Verecke és Dévény, ami szimbolikus jelentésű. Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe. (A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja.) A két név nemcsak szimbolikus, de ellentétet is hordoz. Ady vállalja a lázadó szerepét:

„Legyek az új, az énekes Vazul”.

A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére. Ezzel is nyomatékot ad magyarságának, ősi magyar voltának.

Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. Ez ellen lázad Ady és vállalja az újért a küzdelmet és a megpróbáltatásokat:

„Fülembe forró ólmot öntsenek..”
„Tiporjatok reám, durván, gazul”.

Szenvedéseire utalnak az utolsó versszak sorai:

„sírva, kínban, mit se várva”.

A költő elszántságát az ismétléssel hangsúlyozza. Háromszor ismétli a mégis szót:

„mégis csak száll
mégis győztes
mégis új és magyar”.

Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a költészet megújítására utal.

A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

• Király Zsófia - Ady Endre szerelmi költészete / 2021, 4 oldal
  
  
• Fábián Zoltán - Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versének elemzése / 2000, 2 oldal
  
  
• Poprády Géza - A papír bűvöletében és szolgálatában / 2012, 2 oldal
  
  
• Szilády Szilvia - Kinek a szex, kinek az erőszak, avagy a választás szabadsága és a szabályozás lehetőségei / 2008, 8 oldal
  
  
• dr. Bartos-Elekes István - Egy fekete-doboz szerkezetének megfejtése, Laborgyakorlat és versenyfeladat a nagyváradi Ady Endre Líceumban / 2021, 12 oldal
  
  

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...

Ady rokonságot érzett Vajda János költészetével. Vajda a hidat jelentette Petőfi és Ady között. Adyra a kitárulkozó szerelmi líra volt jellemző. Életének első szakaszát nagyon züllötten élte le, amolyan éjszakai ember volt. Végzetes nagyváradi élménye volt az a hosszabb ideig tartó szerelmi viszony egy orfeumi táncosnővel, amelynek következményeképpen életébe „belecsapott a...

Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden, Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimban S éles, szomoru nézéseimben. Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az...