József Attila 1905. április 11- én született Budapesten. Édesapja József Áron, édesanyja Pőcze Borbála. Attila hároméves, amikor apja elhagyva őket Romániába távozott- ezzel kilátástalan nyomorba taszítva háromgyerekes családját. Az anyja rákényszerült arra, hogy gondozásba adja két kisebb gyermekét, így kerül fia is két és fél évre Öcsödre. 1919 decemberében meghalt a mama. A makói gimnázium diákja lett. 1922 decemberében Szegeden megjelent első kötete, a Szépség koldusa- Juhász Gyula ajánlásaival. A szegedi egyetem hallgatója lett (1924-25) majd Bécsben (1925-26) ill. Párizsban töltött egy- egy tanévet (1926-27). Hazatérve egy ideig Budapesten folytatta tanulmányait. 1928 Vágó Márta iránt érzett szerelmének éve. A szakítás után először került idegösszeomlással szanatóriumba a költő. 1930-ban ismerkedett meg Szántó Judittal, akivel 1936-ig élt együtt. Szintén 1930-ban kapcsolódott be szervezetten az illegális Kommunista Párt munkájába, ahol 1933-ig aktív mozgalmi tevékenységet folytatott (szemináriumokat vezet, röplapokat, agitatív verseket írt)
1936 januárjától a Szép Szó című új folyóirat egyik szerkesztője lett. Pszichoanalízissel (lélekelemzés) próbálta magát gyógyíttatni, állapota azonban egyre súlyosbodott, élete utolsó hónapjaiban már gyógyíthatatlan beteg volt. 1937. december 3- án Balatonszárszón öngyilkos lett.
A táj ábrázolása és szerepe költészetében:
József Attila legismertebb tájábrázoló verse a Holt Vidék, Igazán nagy tájleíró versei nincsenek, minden versében szerepel a táj, annak egy bizonyos részlete, de szerepük inkább egy központi motívum, mint például A Dunánál c. versben a Duna motívum.
A Holt vidékben is a tél, a fagy, a dermedtség uralkodik. A költő itt nem a közvetett agitáció hangján szól, hanem a táj elemeit jeleníti meg tárgyias ábrázolással. A valóságos világ egy-egy eleme azonban olyan gondolati gazdagságot elevenít meg, hogy mégsem minősíthetjük a verset hagyományos tájleíró versnek. És ez a gondolati gazdagság a táj elemeivel minden tájleíró versében benne van. A versben megjelenített vidék legfőbb jellemzője a csönd, a dermedtség, a mozdulatlanság. A hanghatások is ezt a hatást fokozzák. A Holt vidék megjelenítése tájképpel kezdődik, aztán a tanya leírásán át jutunk el a kis szobában töprengő parasztokig. A táj külső kietlensége egyben az emberi lét reménytelenségét is szimbolizálhatja a versben. A természeti jelenségek emberi jelleggel vannak felruházva. A vidék főképpen az emberi nyomorúságtól haldoklik. A nyomorúságnak a magyarázatát a vers végén tudjuk meg: „Uraságnak fagy a szőlő“.
A Téli Éjszakában a tájleírás szintén nem vidám, boldog hangulatú. A vers maga is felszólítással kezdődik mintegy felkészít minket az emberi világ szörnyűségeire. A táj maga egy téli éjszaka idején jelenik meg, a tél pedig az elmúlás a halál időszaka általában a versekben. Leperzselt föld, hang és ember nélküli, kietlen, jeges vidékről indulunk. Minden élettelen, majd az ember nélküli tájról az ember világába kalauzol minket a költemény. Először a távoli hegyek között a „párolgó tanyát” látjuk, majd a kép a tanyáról a végtelenbe tárul, és ezek után pedig a város képe következik. A városban is szenvednek az emberek, a költő pedig kíméletlen pontossággal rögzíti a városi élet tényeit is. Ebben a versben kétszer is előfordul az ág, az ágon fennakadás motívuma ezt a költő előszeretettel használta több versében is.
Kapcsolódó olvasnivalók
BSA Börtönnapló :-)
1. hét - Hétfő
Bevittek az előzetesbe. Van itt néhány nagydarab tetovált rab. Főleg gyilkosok és rablógyilkosok. Elmondtam, hogy nálam találtak egy másolt CorelDraw-t. Elsápadtak, majd tisztelettel arrébb húzódtak. Az egyik felajánlotta, hogy szívesen kitisztítja majd a cipőmet, ha igényt tartok rá. Talán nem lesz itt annyira rossz.
Tücsök és Hangya :)
A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.
Kísérleti állatok utolsó percei
A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Frankenstein, vagy a modern Prométheusz
Keretes regény. A mű az elején és a végén levélregény. Egy Robert Walton nevű tudós, felfedező arról ír leveleiben húgának, Margaretnek, hogyan akarja teljesíteni nagy vállalkozását, hogy eljusson az Északi-sarkra. A felfedező út különböző állomásiról ír naplószerűen. Ír belső és külső küzdelmeiről, melynek árán teljesíteni akarja dicsőségesnek vélt vállalkozását...
Iszony (tartalom)
Szereplők:
- Kárász Nelli – főszereplő
- Takaró Sanyi – Nelli férje
- Nelli anyja és apja
- Sanyi anyja és apja
A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó...
Vajda János - A virrasztók c. versének elemzése
Az induló Vajda Jánost Petőfi-epigonként aposztrofálta a korabeli irodalmi közélet. Politikai költészetének legértékesebb darabjai mégsem Petőfi aktuállírájára emlékeztetnek, hanem sokkal inkább Arany János jóval modernebbnek mondható allegorikus költeményeivel mutatnak rokonságot. Sőt, Vajda költészete - mint látni fogjuk - ezen is túlmutat, allegóriái ugyanis többféleképpen...
