A mű az 1500-as évek végéről származik. Műfaja ballada. Greguss Ágost fogalmazása szerint: „tragédia dalban elbeszélve”. Ez azt tükrözi, hogy a ballada a három műnem - líra, epika, dráma – határán van. Cselekménye sűrített, elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A balladák rendszerint valamilyen tragédiát mondanak el, így a Kőmíves Kelemen is.
A mű, a balladák belül, a népballadák közé sorolható. Vonásaiban megegyezik a műballadákkal, viszont szerzőjüket nem ismerjük. Általában szájhagyomány útján terjednek, mint más népköltészeti alkotások, mint például a népdalok. Ebből kifolyólag több változatát ismerjük.
/ Átkozott legyen hát maga Déva vára,
Még a nap se süssön fényesen reája,
Elvesztettem érte a kedves feleségem,
Árván maradt érte a kicsi gyermekem! /
Ebben az idézetben Kőmíves Kelemen megátkozza Déva várát, ezért kellett elveszítenie a feleségét.
A Kőmíves Kelemen című ballada hátterében ősi hiedelem rejlik. Az 1500-as években élő emberek babonásan féltek természeti csapásoktól. Úgy gondolták, hogy ha a természeti hatalmak kedvében akarnak járni, akkor állatokat, terményeket, néha emberi életeket kell feláldozniuk. Déva vára valóban létezett, egy magas, meredek hegyre épült Erdélyben. A régi felfogás miatt valóságalapja lehetett a mű cselekményének. A kőművesek azt hitték, hogy átok ül a váron, azért omlik le mindig, amit fölépítettek. Úgy vélték, hogy az átoktól úgy szabadulhatnak meg, ha valamelyikük feleségét, aki legelőbb megy meglátogatni a férjét, elégetik, és hamvait a vár falába építik.
A népballada nyelvezete, szóhasználata népies és régies. Erre példa, hogy a versszakokban megjelenik a régi múlt idő („van vala rakva”, „esős idő vala”, „imádkozik vala”), szavakban, kifejezésekben érződik a népies tájszólás. A be kötőszó itt rendszerint é betűvel van írva, és egyes e betűk helyett ö betűt láthatunk. Ebből is tudhatjuk, hogy ez a ballada Erdélyből származik. Az ott élő emberek beszédére jellemzőek ezek a jegyek. A csillagom megszólítás is előfordul a műben, amely főleg a népdalokra jellemző. Nemcsak népdal egyes jellemzőinek találkozunk a ballada olvasásakor, hanem a népmesékre annyira jellemző bűvös számokkal is. Ezeknek nagy jelentőssége van. Rögtön az első versszak elején megjelenik a tizenkettes szám. A tizenkét kőműves fogadalmat tesz, ami egy nagyon fontos eleme a műnek. Ez a szám még háromszor előfordul, mely nyomatékosítja a fogadalom fontosságát. A másik szám a hármas. Háromszor olvashatjuk a következő idézetet:
/ Kinek felesége legelőbb jő ide,
Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
Keverjük a mészbe a gyönge teste hamvát,
Avval állítsuk meg magos Déva várát. /
Először a második versszakban található, ekkor fedethetjük fel a ballada egyik jellegzetességét, a balladai homályt. Valójában nem tudjuk, hogy miért egy gyönge női test hamva fogja megállítani a vár leomlását. A mű közepén megismétlődik ez a négy sor, amelynek szerepe Kőmíves Kelemenné tájékoztatása a kőművesek fogadalmáról. Majd, amikor a tragédia bekövetkezik, harmadszorra is olvashatjuk a fogadalom lényegét. Ez teszi a balladát olyan mítikussá.
Az előző idézetben ellentétet fedezhetünk fel Kőmívesné gyönge teste és a magas, erős várfalak között. A gyenge női hamvak állítják meg mégis a vár leomlását. Ez utal Kőmívesné erős jellemére, hogy nem riadt vissza a fogadalomtól, a barátaitól való elbúcsúzás után önszántából megy vissza a tizenkét kőműveshez. Erős egyénisége már a ballada elején magmutatkozott, mikor a kocsisnak parancsolja, hogy fogja be a lovakat. A kocsis hiába figyelmezteti, mondja el neki az álmát, amely utal a végkifejlettre, az asszony figyelembe se veszi azt. A kocsis felszólítására Kőmíves Kelemenné parancsoló stílusban válaszol, amelyben érződik az úrnő-szolga viszony.
/ Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza,
A lovak se a tiéd, a hintó se a tiéd,
Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elébb. /
A kocsi megláttakor Kőmíves Kelemen elkezd imádkozni. Az ima általában Istenhez szól, és pozitív dolgokat kér. Ezzel szemben a Kőmíves azt kér, hogy a lovak lábai törjenek ki, a hintó kerekei is roncsolódjanak meg, hogy ne az ő felesége legyen az áldozat. E két ellentét és a párbeszédékben kifejeződő ellentétes szándékokból fakad a ballada feszültsége. A negatív kérésből, átokból és a házaspár beszélgetéséből arra következtethetünk, hogy a kőműves és felesége között egy szeretetteljes kapcsolat lehetett. A férj gyengéden szólítja meg az asszonyát, mondanivalójában érezhető az aggodalom.
/ Édös feleségem, neked is jó napot!
Hát ide mér jöttél a veszedelmedre,…/
Az első tragédia bekövetkezik, a kőművesek feláldozzák az asszonyt a vár felépüléséért. Miután Kőmíves Kelemen hazaérkezik, fia érdeklődik az anyja iránt, viszont nem vallja be a fiának az igazságot. Próbál szemet hunyni a történtek felett, kímélni akarja fiát a fájdalomtól. Ezt tekinthetjük kegyes hazugságnak is. A fia mégis tovább érdeklődik az édesanyja holléte felől, mire a Kelemen megmondja fiának az igazságot. A fiú a vár előtt az édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmában meghal. A kocsis álma, az előre jelzett esemény, itt következett be.
Kőmíves Kelemen két ütközőpont középpontjában áll. Egyik a kőművesek fogadalma, a másik pedig a családja iránt érzett szeretet és ragaszkodás. Elfogadja az ajánlatot, de ekkor még nem tudta, hogy az ő felesége fog megérkezni először Déva várához. Amiért feláldozta az asszonyt a várért, ezért kell bűnhődnie úgy, hogy a fiát is elvesztette. A közös és az egyéni érdek csap össze a műben. A közös érdek győz, mert feláldozták a nő testét a várért. Mégis az egyéni érdek a fontosabb, mert a szeretet hatalma a nagyobb, ezért hal meg a fiú a bánatában.
Az emberi érzelmek és a sorsok és a természeti jelenségek között párhuzam van, merta vihar jelzi a bajt és a föld is meghasad a fiú bánatában.
A ballada párhuzamos szerkesztésű, nagyon sok az ismétlés benne, amelyeknek a szerepe a nyomatékosítás és a lényegkiemelés.
/ Amit raktak délig, leomlott estére
Amit rakta estig, leomlott reggelre. /
Ezek az ismétlések és a párhuzamos szerkezet felhívja az olvasó figyelmét a fontos eseményekre és a feszültségre. Másfelől ezek biztosítják a ballada ritmusát, adnak a műnek egyfajta lüktetést. A tizennégy versszak változó hosszúságú, soraiknak száma nem egyezik meg, amely szintén a feszültséget fokozza. A sorok tizenkét szótagból állnak, és azok végén párosrímek talalhatók. Ezek a jegyek egyfajta dallamosságot adnak a műnek.
„A Kőmíves Kelemen című népballada tragikus végű változata görög sorstragédiához hasonlítható.” (Alföldy Jenő: Irodalom 6. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2002.)
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A Pápa
A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt.
Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
Özvegy és leánya
A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura...
Törökországi levelek
Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette.
A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló...
