Középiskola > Műelemzések > Balassi Bálint - Valedicit patria amicis iisque omnibus quae habuit carissima

(A cím fordítása: "Búcsúzik a hazától, a barátoktól és mindazoktól, akik számára oly kedvesek")

Költészetére a reneszánsz stilus a jellemző. Verseiben nagy hangsúlyt fektet a harmoniára. Fö témájuk általában a szerelem, és katonadal.

A XVI. század legkiemelkedőbb magyar költője Balassi Bálint volt. dalok. Verseiben ő szólal meg először magyarul. Verseit ciklusokba rendezte. Balassi költészetéből egész idáig hiányzott a hazaszeretet. A változás valószínűleg hazátlanságának köszönhető, hisz bujdosnia kellet Lengyelországba a tatárok hadjárata idején. A vers felépítése fölé és mellérendeltségi viszony, harmónia érvényesül a vers egészében. Uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Tehát szerkezet: hárompillérű verskompozíció e három pillér az 1, 5, és 9. strófa.

Első versszak: érezni lehet, hogy szeretettel gondol vissza a hazájára s megfigyelhető hogy a vers nem csak a vitézekről szól hanem egyúttal hozzájuk is.

Második szerkezeti egység a 2. versszaktól a 4. versszakig tart : a hangsúlyán érezni lehet az átélést, elégedettséget s azt hogy mennyire nagyra becsüli a vitézeket, még akkor is hogy tudatába van az életük nehézségeivel is. A harmadik strófában erre utal a következő részlet: Gyakorta kergetnek, s hol penig szaladnak, ezek után egészséget kíván nekik. Rendkívül dicsőnek tartja az ifjakat de ugyanakkor érezni a féltés a sorok közt: Éntűlem s Istentűl légyen már békesség!

Az ötödik versszak egyben a második pillér is. Érezni lehet szavaiban, hogy reméli neve nem mered feledésbe az idők során. A következő versszakban a táj leírás segítségével tökéletesíti a vers harmónia érzetét s a mezőket szépítik a csaták. A hetedik strófában barátainak emléke elkeseríti a költőt s a vers kicsit búskomor hangulatra vált. Itt érezhető a hangulat és érzelmi váltás a költő lekivilágában.

A vers ezen szakaszán megkezdődik a búcsúzás. A költő részletesen búcsúzik a múltjától, és fájdalmas hangvételben teszi ezt. Nem éreztető a versben a jövő jobbra valló fordulásának reménye.

Harmadik pillér: a kilencedik strófából kivehető életének nagy szerelméhez való búcsúzása is és a fájdalom melyet valószínű Losonzy Anna okozott neki. Már a strófa elején érezhető a jelző és a jezett szó közti feszültség, mely a hölgyhöz füzödö érzelmeit is képviseli: szerelmes ellenségem.

Az utolsó és egyben vers záró strófa a költő végleg elkeseredettségét bizonyítja.

Munkáságát értéktelenek tartja, úgy érzi versei csak fájdalmat s rossz kedvet okoztak neki s mintha úgy akarná megsemmisíteni e fájdalmakat, hogy kiírja magából azt hogy kívánsága lenne az hogy műveit tűzvész pusztítsa el s ezzel ő merüljön feledésbe.

A vers két idő sémában mozog az egyik a dicső mult a másik a fájdalmas jelent mutatja be s a jövőkép a vers egészéből hiányzik.

Végig érezni lehet a költő érzelmi váltásait s a harmóniát. Számomra Balassi költészete mindig tud új dolgokat mondani. A vers többszöri elolvasása után is mindig adott valami plusz érzést, ami számomra nagyon szimpatikussá teszi Balassi verseit hisz mindig valami újat kapok.