Arcok > Történelmi arcok > Dwight David Eisenhower (1890 - 1969)


Dwight David Eisenhower Az Amerikai Egyesült Államok tábornoka és 34. elnöke.
1890. október 14-én, szegény körülmények között látta meg a napvilágot a Texas állambeli Denisonban. Hat testvére volt; ő volt a harmadik gyermek. Édesapja David Jacob Eisenhower tejüzemi munkás, édesanyja Ida Elizabeth Stover. Keresztény, azon belül mennonita nevelést kapott. Az Abilene-i Középiskolában, valamint a West Point Katonai Akadémián végezte tanulmányait. [1] [3]

Iskolaévei után San Antonióba ment, ahol hadnagyként dolgozott. Itt ismerte meg későbbi feleségét is, Mamie Geneva Doud-t. 1916-ban házasodtak össze, s két gyermekük született, de csak a második élte meg a felnőttkort. [1]

Az I. világháború idején egy páncélos kiképző központ parancsnoka lett, ahol századosi rangig jutott. 1922-től 1924-ig az USA fennhatósága alatt álló Panama-csatorna övezetében teljesített szolgálatot. Őrnagyi rangot kapott, miután befejezte a Forth Leavenworth hadvezetési és vezérkari iskolát. A továbbiakban Washingtonban, majd a széles belső önkormányzatisággal bíró amerikai gyarmat Fülöp-szigeteken szolgált. [1]

A II. világháború idején ezredesi rangot kapott, majd a 3. hadsereg vezérkari főnöke lett. Washingtonban a háborús tervezési osztály főparancsnokává nevezték ki. Előbb dandártábornoki, majd vezérőrnagyi rangot kapott. Később a hadügyminisztérium hadműveleti osztályának vezetője, emellett az USA Európában harcoló csapatainak parancsnoka lett. [1] [3]
1942-ben megkapta az altábornagyi rangot is: a szövetséges haderők partraszállását irányította Észak-Afrikában, majd 1943-ban Olaszországban teljesített szolgálatot. 1943 karácsonyán kinevezték a szövetséges európai haderők főparancsnokává. [1] [2]

1944-ben a szicíliai és olaszországi seregek tábornokaként bevette Rómát. Részt vett a híres Overlord-hadművelet előkészítésében, melynek keretein belül 1944. június 6-án hajnali 2 órakor megtörtént az amerikai és brit erők normandiai partraszállása, a második világháború legnagyobb tengerideszant-hadművelete. Katonaként higgadt, jó szervezői erényekkel rendelkező parancsnoknak ismerték. Néha szemére vetették túlzott óvatosságát, de elismerték, hogy kitűnő érzékkel tudta kezelni a szövetségesek egymás közötti konfliktusait. [1] [2] [3] [4]

1943-ban szóba került a neve az amerikai elnökválasztás kapcsán is. [1]

1944. decemberében ötcsillagos tábornokká nevezték ki. Irányította a német hadsereg, a Wehrmacht 1945-ös kapitulációját eredményező hadműveleteket. A háború után a hadsereg vezérkari főnöke lett, majd 1948-ban szerelt le, és a Columbia Egyetem rektoraként dolgozott tovább. [1] [2]

1950-ben megkapta a kapitalista nyugati országokat tömörítő katonai szervezet, a NATO (North Atlantic Treaty Organisation - Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, amelynek Magyarország 1999 óta tagja) főparancsnoki posztját. 1952-ben vonult vissza a katonai pályáról, s innentől kezdve koncentrált igazán politikai karrierjére. [1]

1952-ben a republikánus párt jelöltjeként amerikai elnökké választották. Alelnöke Nixon lett. A választásokon demokrata ellenfele E. Stevenson volt, de Eisenhower népszerűsége és választási ígéretei elsöprő győzelmet hoztak a republikánus pártnak (az 52 államból 39-ben nyert). [1] [2]

Elnökségét konzervatív belpolitika jellemezte. Csökkentették az adókat, kevésbé avatkoztak bele a gazdaságba, valamint törvényen kívül helyezték az Amerikai Kommunista Pártot. 1953-ban létrehozták az Egészségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztériumot. A külpolitika terén a békepártiság jellemezte a kormányzatot. 1957-ben Eisenhower javaslatára 62 ország megalapította a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséget (IAEA - International Atomic Energy Agency). [1] [3]

1956. novemberében újraválasztották, így pozícióját még négy évig birtokolhatta. A második ciklusban fellépett a faji megkülönböztetés ellen – 1957-ben el is fogadták a polgárjogi törvényt. [1] [2]

Eisenhower csökkentette a katonai kiadásokat, s kevesebb pénzt szánt az űrkutatásra is. A Szovjetunió viszont fellőtte az első, emberiség által gyártott űreszközt, a Szputnyik műholdat (1957), amelyre válaszul 1958-ban megalapították a NASA-t (National Aeronautics and Space Administration – Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala), hogy megindulhasson a nagyszabású űrprogram. Ennek keretében célul tűzték ki, hogy a hatvanas évek végéig embert küldenek a Holdra, amely esemény 1969. november 14-én be is következett. Második elnökségének idejéhez kötődik az Eisenhower doktrína, mely kimondta, hogy az USA köteles segítséget nyújtani minden olyan közel-keleti államnak, amely támogatást kér az Amerikai Egyesült Államoktól a kommunista elnyomással szemben. [1]

1959-ben Európába, Ázsiába és Afrikába utazott, majd 1960-ban Latin-Amerikát látogatta meg. A Hruscsov vezette Szovjetunióval a javuló diplomáciai viszonyokat az rontotta meg, hogy 1960-ban a szovjetek lelőttek egy amerikai kémrepülőgépet. A Fidel Castro-vezette Kubával 1960-ban szakadtak meg a kapcsolatok. [1]

Elnöksége után gettysburgi birtokára vonult vissza. Ekkor írta meg emlékiratait: „A megbízás a változásra szól” (1963), „Békeviselés” (1965), „Kényelmesen: Történetek, melyeket barátaimnak mesélek” (1967). [1]

Szívbetegségben hunyt el 1969. március 28-án. A kansasbéli Abilene-ben temették el, ahol ifjúkorát is töltötte. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Dwight_David_Eisenhower
[2] http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/kislex/biograf/eisenhow.htm
[3] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/ike.html
[4] http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=5647

Kapcsolódó olvasnivalók

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Hány faj él a Földön?

A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!