Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Alkotmánybírósági évkönyv, 2006

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 1 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Alkotmánybírósági évkönyv 2006 2 Előszó A testület teljes ülésének döntése alapján 2005. november 13-ától látom el az elnöki teendőket az Alkotmánybíróságon. Elnökként egyik feladatomnak tartom az Alkotmánybíróságon bevált működési rend és szabályok megőrzését, a bírák szakmai döntési szabadságának maximális tiszteletét, a bírói törzskarok "autonómiájának" elismerését. Ugyanakkor meggyőződésem az, hogy a nagytekintélyű és nagy hatalommal rendelkező Alkotmánybíróságnak - annak döntéshozó szervei: a teljes ülés, a hármas tanácsok, továbbá a bírói törzskarok és a hivatali szervezet - racionális és hatékony munkaszervezetként kell működnie. Elnökként azt tattom a legfontosabbnak, hogy az Alkotmánybíróság munkáját hatékonyabbá tegyem. Ehhez modem munkaszervezetre van szükség, mert a teljesítményt csak

így lehet növelni. Ebben még vannak tartalékaink Bizonyos eredmények már most is láthatók: az Alkotmánybíróság 2006-ban rekordot döntött. Az elmúlt tizenhat év alatt még egyetlen esztendőben sem született annyi döntés, mint most. Az alkotmánybírák 2006-ban 412 határozatot, illetve végzést hoztak, csaknem hatvan százalékkal többet, mint 2005-ben (264). Sajnos nincs mód minden ügyet azonnal lezárnunk. Az Ab előtt 2007 január 1-jén is 1488 ügy volt folyamatban. Csak 2006-ban 1215 indítvány érkezett a bírósághoz Az Ab fennállása óta, azaz 1990 óta huszonkét és fél ezer indítványt kapott, és ezek közül több mint 21 ezret intézett el. Az ügyhátralékot teljesen felszámolni sosem lehet, de azt magam is elfogadhatatlannak tartom, hogy még mindig vannak 2000 előtti ügyeink is. Alkotmánybírósági elnökként az az ambícióm, hogy a hátralékot a felére csökkentsük, és két éven belül elérjük az évi ötszáz döntést -

ennek érdekében az elmúlt évben nyolc-tíz, a munka hatékonyságát javító intézkedést tettünk. Hiányzó szabályzatokat készítettünk el, új beléptetési rendet vezettünk be, amely többek között lehetővé teszi a kerekesszékkel történő bejutást az épületbe. 5 oldal Komoly eredménynek tartom, hogy az Ab szakmai fóruma keretében vendégünk volt és előadást tartott tavaly Juhász Endre, az Európai Bíróság magyar bírája, Czúcz Ottó, a luxembourgi Elsőfokú Bíróság bírája, Vékás Lajos akadémikus, Luzius Wildhaber, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke és Baka András, a strasbourgi bíróság magyar tagja. Áprilisban az Európa Tanács Velence Bizottságával és a Budapesti Fórum Európáért Alapítvánnyal közösen kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztünk, amelyen az alkotmányjog és az európai jog kapcsolatát vitattuk meg. Az Ab honlapján tavaly július óta nem csupán a határozatok, hanem az indítványok

között is lehet keresni. A "nyitott Alkotmánybíróság" jegyében rengeteg közérdekű adat vált hozzáférhetővé. Sokszor az újságírók lepődnek meg a legjobban, ha a "kényesnek" vélt kérdéseikre kész válaszokat, adatokat találnak a honlapunkon. A döntések után néhány órával már az interneten olvashatóak határozataink. Az érdeklődők komfortosan "szörfözhetnek" weblapunkon: pénteken megtudhatják, hogy miről tárgyal a testület a következő héten, információkhoz juthatnak hírleveleinkből. A cél az, hogy minél több, a működést étintő információ legyen elérhető a világhálón. Céljaink teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy a törvényben meghatározott számú taggal, vagyis teljes létszámmal működjék a testület. Az Ab teljes ülésén búcsúztattuk el Tersztyánszkyné Vasadi Évát, akinek február 23-án lejárt az alkotmánybírói mandátuma. Megüresedett helyét február 24-étől

Paczolay Péter foglalta el, akit február 6-án választott meg alkotmánybírónak az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság június 19-i teljes ülésén köszönt el Bagi Istvántól, akinek június 17-én járt le kilencéves alkotmánybírói megbízatása. 2006 júniusa óta tizenegy alkotmánybíró helyett csak tíz van. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3 ÉVKÖNYV 2006 2007 áprilisáig további három alkotmánybírónak jár le a mandátuma. Ez azt jelenti, ha a parlament nem választ új alkotmánybírákat, akkor április 20-án működésképtelenné válik az Alkotmánybíróság. A határozatképességhez ugyanis legalább nyolc alkotmánybíró szükséges Bízom abban, hogy az Országgyűlés - ígéretéhez híven - februárban megválasztja a testület új tagjait. Az alkotmánybíráskodás külön jogászi szakma, amit sem az egyetemen, sem máshol nem lehet megtanulni. Egy új alkotmánybíró egy-két év alatt sajátítja el a szakma fortélyait 6oldal azt a

sajátos elemzési és érvelési módot, amelyet a testület tizenhat éves fennállása alatt kialakított Az Országgyűlésnek jogszabályi restanciája is van. 2007 január 1jén huszonhárom olyan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó - alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget. Ezek közül az Ab egy esetben a kormányt, huszonkét mulasztás vonatkozásában pedig az Országgyűlést kötelezte jogalkotásra. A teljesítetlen jogalkotói mulasztások kőzött "szakállas" ügyek is vannak. A törvényhozás hosszú évek óta nem rendezi többek között a Párizsi Békeszerződés által előírt kártalanítást és a Csehszlovákiból áttelepítettek kárpótlását Alkotmányossági szempontból különösen aggályos az Országgyűlés Házszabálya, hiszen régóta rendezetlen a parlament ülésezési rendje és a vizsgálóbizottságok

státusza. Ugyancsak adós a törvényhozás a népszavazások speciális jogorvoslati határidővel. Kilenc jogalkotói mulasztás pótlására megállapított határidő még nem telt le, illetőleg egy esetben a mulasztást csak részben pótolta az Országgyűlés. Összesen tizenhárom olyan mulasztás van, amelynek esetében a jogalkotó az Alkotmánybíróság által előírt határidőig még részben sem teljesítette jogalkotási feladatát A közszférát érintő költségvetési megszorítások az Alkotmánybíróság Hivatalát is elérték. A 2007-es költségvetési törvény az Ab bérkeretét 64,3 millió forinttal, a létszámát 10 százalékkal, vagyis 12 fővel csökkentette. Az elvont bérkeret nagysága miatt az alkotmánybírák döntés-előkészítő munkáját közvetlenül segítő jogász munkatársak számát 25 százalékkal kellett csökkenteni. Így az Ab belső munkatársainak létszáma a leépítést követően 122-ről 110-re olvadt. Az Ab részt

vesz a politikai közélet alakításában - de nem másként, mint a döntéseivel. Az elénk kerülő ügyek egy része ugyanis erős politikai tartalommal bír, hiszen a pártpolitikai hadszíntérről nemegyszer hozzánk tornásszák fel - okkal vagy ok nélkül - azokat. Mi a többségi döntésünkkel ilyen esetekben is mindig szakmai válaszokat adunk, ám amikor azok visszakerülnek a politikába, természetesen befolyásolják azt a határozat valakinek kedvez, másnak meg kevésbé. A politikát tehát szükségképpen befolyásoljuk, de ebből nem következik, hogy a döntéseink politikai irányultságú döntések volnának. Morális, szakmai és közéleti kötelezettségünk, hogy indokolásunkban el tudjunk számolni azzal, hogy mely döntés miért született – és ezt minden esetben meg is tesszük. Fokozott a felelősségünk, mert komoly hatalom van kezünkben. Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok

alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. meggyőződésem szerint pótolhatatlan alkotmányossági kontrollt végez Tükröt állít a jogalkotók elé. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 4 Az Alkotmánybírósági évkönyv megjelentésével önmagunk elé tartunk tükröt. Beszámolunk arról, mit végeztünk az első esztendőben, hol tartunk melyek a hiányosságaink. Az évkönyv közreadásával hagyományt szeretnénk teremteni. Tájékoztatni, informálnia közvéleményt és a sajtót az Alkotmánybíróság munkájáról. Dr. Bihari Mihály az Alkotmánybíróság elnöke 7 old 1 2006 A SZÁMOK TÜKRÉBEN 1.1 Indítványok és döntések 2006-ban folytatódott az Alkotmánybíróságon az ügyhátralék ledolgozása. Az év folyamán 63 olyan ügyben született döntés, amelyekben az indítványt még 2000 előtt terjesztették elő. Ennek következtében az 1999. december 31 előtt

benyújtott és még el nem bírált ügyek száma 35-re (az összes folyamatban lévő ügy 2,4 százalékra) csökkent. 2006 végén az öt évnél régebbi ügyek száma 203 (14 százalék) volt. Indítványok és döntések 2001-2006 között Év Beérkezett indítványok 2001 1188 2002 947 2003 960 2004 1233 2005 1136 2006 1215 Össz. 6679 döntések száma 262 287 284 317 264 412 1827 Ha megvizsgáljuk az elmúlt tizenhat év adatait, akkor kiderül, hogy a legtöbb indítvány a kilencvenes évek elején érkezett az Alkotmánybírósághoz: 1990-ben 1625, 1991-ben 2302, 1992 1700. A legkedvesebb kérelmet 2000 és 2003 között iktatták: 2000-ben 1031-et, 2001-ben 1188-at, 2002-ben 947-et 2003-ban 960-at. Az elmúlt három esztendőben viszont ismét nőtt az indítványozási kedv: 2004-ben 1233, 2005-ben 1208, 2006-ban 1215 beadvány futott be a bírósághoz. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 5 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság az elmúlt tizenhét esztendőben 22 554

indítványt kapott, és ezek közül 2006. december 31-ig 21066 ügyet fejezett be Vagyis az év végén 1488 ügy volt folyamatban Harminccal kevesebb, mint 2005.december 31-én (1518) Ami a kiszignált indítványokat illeti, 2006 végén a tízből hat alkotmánybírónak átlagosan százhatvan-százhetven folyamatban lévő ügye volt. 12 old Három bíró - Erdei Árpád, Harmathy Attila és Kiss László ennél kevesebb, 120-125 ügyön dolgozott. Ennek az a magyarázata, hogy az ő alkotmánybírói mandátumuk 2007 tavaszán lejár Az Alkotmánybíróság elnökének 47 ügye volt. Döntések 2006-ban Az Alkotmánybíróság 2006-ban rekordot döntött. Az elmúlt tizenhat év alatt még egyetlen esztendőben sem született annyi döntés, mint most. Az alkotmánybírák 2006-ban 412 határozatot, illetve végzést hoztak, csaknem hatvan százalékkal többet, mint 2005-ben (264). Az Alkotmánybíróság teljes ülése 200G-ban 181 határozatot és 56 végzést fogadott el

(2005-ben 127-et, illetve 47-et). A hármas tanácsok teljesítménye is nőtt: 2006-ban 62 határozatot és 59 végzést írtak alá, míg az azt megelőző évben 45 határozatot és 44 végzést. Több mint duplájára nőtt a különvélemények száma: 2006-ban az alkotmánybírák 50 esetben éltek ezzel a lehetőséggel. (2005-ben összesen 24 különvélemény született) A legtöbb különvéleményt Bragyova András jegyezte (9), őt 7 különvéleménnyel Bihari Mihály, 6-6 különvéleménnyel Balogh Elemér és Kiss László követte. Egyedül Kukorelli István nem élt ezzel a jogával 2006-ban. 1990. január 1-je óta a köztársasági elnökök 27 alkalommal fordultak indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Először 1990-ben Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök Göncz Árpád 1990 és 2000 között nyolc esetben fogalmazott meg indítványt, többek között a kárpótlási törvény, az igazságtétel és a földtörvény ügyében. Utódja, Mádl

Ferenc 2000 és 2005 között tizennégy indítványt címzett az Alkotmánybíróságnak. Mádl egyebek közt a felsőoktatási törvény és az ügynöktörvény kapcsán jelölte meg alkotmányos aggályait. A jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, aki 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke volt, 2006. március 13-án fordult az állami kitüntetések ügyében alkotmányértelmezési kérdésekkel utódjaihoz. Ezt követően a köztársasági elnök augusztus 2-án a felsőoktatási törvény módosítása, december 28-án pedig az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, illetve az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvények kapcsán kért előzetes normakontrollt. 2006-ban kétszer tartott az Alkotmánybíróság nyilvános teljes ülést. Február 14-én a testület megsemmisítette a 2005. évi költségvetésről szóló törvénynek azokat a szabályait, amelyek más törvények módosításáról rendelkeztek. Október 3-án a

mobiltelefon-hálózat kialakításához szükséges átjátszó- és adótornyok építésével, valamint az átjátszó antennák telepítésével kapcsolatos törvényi szabályozásról hozott határozatát hirdette ki. 13 old 2006-ban számos fontos határozatot fogadott el az Alkotmánybíróság. Soron kívüli eljárást követően szeptember 25-én helyt adott Sólyom László köztársasági elnöknek a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán beterjesztett előzetes normakontrollra irányuló indítványának. A testület - törvényi előírás alapján - ugyancsak soron kívül tárgyalta az Országos Választási Bizottság határozatai ellen benyújtott kifogásokat. 2006-ban összesen negyven kifogás érkezett népszavazási ügyben, a testület húsz népszavazási tárgyú határozatot hozott, és az év végén húsz ilyen ügy volt folyamatban összesen kilenc témában. Az Ab augusztus 28-án úgy döntött, hogy soron kívül tárgyalja a nyáron

elfogadott pénzügy tárgyú törvénycsomag kapcsán benyújtott indítványokat. A testület az ügyek kiemelt társadalmi súlyára tekintettel ; biztosított elsőbbséget annak a több mint félszáz indítványnak, amely ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 6 ÉVKÖNYV 2006 az úgynevezett Gyurcsány-csomag egyes részeit támadta. A testület az : í év végéig nyolc ilyen ügyben hozott döntést: - az november 7-én nem találták alkotmányellenesnek a nyugdíj és, más jövedelem összevonását egy adóalapba; - november 13-án megsemmisítették a házipénztár-adóról szóló, törvényt; - november 21-én megsemmisítették a 2006. évi központi költségvetés céltartalékának felhasználásáról szóló kormányrendelet egyik rendelkezését; - november 28-án elutasították azokat az indítványokat, amelyekben banki különadóval kapcsolatos szabályozást kifogásolták; - december 5-én alkotmányellenesnek találták a fegyveres szervek hivatásos állományv

tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely alapján automatikusan felmenthető volt az, aki szolgálati nyugellátásra jogosultságot szerzett; - december 5-én formai okok miatt alkotmányellenesnek ítélték a közoktatási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a tanítási időkeretbe be kell számítani a tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát; - december 5-én elutasították azt a beadványt, amely az áfatörvény rendelkezéseit kérdőjelezte meg; - december 12-én alkotmányosnak minősítették a cégtelefon magáncélú adóztatásának szabályozását. 14 old 1.2 Teljesítetlen jogalkotói mulasztások 2007. január 1-jén huszonhárom olyan - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó - alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget. Ezek közül az Alkotmánybíróság

egy esetben a kormányt, huszonkét mulasztás vonatkozásában pedig az Országgyűlést kötelezte jogalkotásra. " A teljesítetlen jogalkotói mulasztások sorában számos "szakállas ügy is van. A törvényhozás hosszú évek óta nem rendezi többek között a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, a Párizsi Békeszerződés által előírt kártalanítást és a Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlását. Alkotmányossági szempontból különösen aggályos az Országgyűlés Házszabálya, hiszen régóta rendezetlen a frakcióalakítás joga, a parlament ülésezési rendje és a vizsgálóbizottságok státusza. Ugyancsak adós a törvényhozás a népszavazások speciális jogorvoslati határidőivel. Kilenc jogalkotói mulasztás pótlására megállapított határidő még nem telt le, illetőleg egy esetben a mulasztást csak részben pótolta az Országgyűlés. Összesen tizenhárom olyan mulasztás van, amelynek esetében a

jogalkotó az Alkotmánybíróság által előírt határidőig még részben sem teljesítette jogalkotási feladatát. 15 old Már letelt határidő: 1.) 35/1992 (VI 10) AB határozat Forrás: (ABH) 1992, 204 Mulasztás tárgya: kisebbségek parlamenti Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 1992 december 1. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 2.) 37/19% (IX 4) AB határozat Forrás: (ABH) 1996, 122 Mulasztás tárgya: Párizsi Békeszerződés - magyar állampolgárok kártalanítása. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 1997 június 30 Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 3.) 27/1998 (VI 16) AB határozat Forrás: (ABH) 1998, 197 Mulasztás tárgya: frakcióalakítási jog. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 7 ÉVKÖNYV 2006 - 46/ 1994. (IX 31) OGY határozat (H Felhívott jogalkotó: Országgyűlés Határidő: 1998 szeptember 30. Orvosolták-e a mulasztást? NEM 4.) 4/1999 (VI 16) AB határozat: Forrás: (ABH) 1999, 52 Mulasztás tárgya: Országgyűlés ülésezési

rendje - 46/1994. (IX 31) OGY határozat (Házszabály) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés Határidő: 1999. december 15 Orvosolták-e a mulasztást? NEM 5.) 45/2003 (IX 26) AB hat4rozat Forrás: (ABH) 2003, 474 Mulasztás tárgya: Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlása Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2004. június 30 Orvosolták-e a mulasztást? NEM 6.) 50/2003 (XI 5) AB határozat Forrás: (ABH) 2003, 566 Mulasztás tárgya: országgyűlési vizsgálóbizottságok státusza és eljárása Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2004 március 31 Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 7.) 54/2004 (XII i3) AB határozat Forrás: (ABH) 2004, 690 Mulasztás tárgya: kábítószerrel kapcsol nemzetközi egyezmények kihirdetésén a Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2005. május 31 Orvosolták-e a mulasztást? a) Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény (1991.évi LXIV tv) és a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott

forgalmazása elleni egyezmény (1998. évi L tv) szabályainak megfelelő jogszabályok megalkotása - NEM. b) Egységes Kábítószer Egyezmény I-IV. listája (19G5 évi 4 tvr) és a pszichottóp anyagokról szóló egyezmény I-IV. listája (1979 évi 25 tvr) - IGEN c) Btk. 282-283/A § elkövetési tárgy meghatározása a § alkalmazása során - IGEN d) a kábítószer-élvezőket segítő, megelőző, gyógyító programokban közreműködők büntetőjogi felelősségének kérdései - NEM. e) Btk. 282-283/A § elkövetési magtartásai és az engedéllyel folytatható tevékenységeket megállapító jogszabályok összehangolásának h" NEM 17 old Ha igen, határid8ben? a) b) igen c) igen d) e) Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): a) b) 2005. évi XXX c) 2005 évi XXX d) e) 8.) 23/2005 (VI 17) AB határozat Forrás: ABK XIV. évf G szám Mulasztás tárgya: népszavazások speciális jogorvoslati határidő (1997. évi C tv) Felhívott jogalkotó:

Országgyűlés. Határidő: 2005. december 31 Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 9.) 30/2005 (VII 14) AB határozat ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 8 ÉVKÖNYV 2006 Forrás: ABK XIV. évf 7-8 szám Mulasztás tárgya: a nemzetközi polgári Egyezmény függelékei kihirdetésének elmulasztása (1971. évi 25 tvr) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés Határidő: 2005 december 31 Orvosolták-e a mulasztást? NEM 10.) 33/2005 (IX 15)AB határozat Forrás: ABK XIV évf 9 szám Mulasztás tárgya: jegyző személyi, dologi, postaköltséginek megtérítése termőföld-elidegenítés kapcsán [l6/2002. (II 18) Korm rend 7 §] Felhívott jogalkotó: Kormány. Határidő: 2005. december 31 Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 18 old 11.) 40/2005 (X 19) AB határozat Forrás: MK 138. szám Mulasztás tárgya: az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásáraműködésére vonatkozó szabályok meghozatala (1991 évi IV tv). Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidö: 2006. március 31

Orvosolták-e a mulasztást? NEM 12.) 12/2006, (IV 24) AB határozat Forrás: ABK XV évf 4 szám Mulasztás tárgya: képviselői álláspont lényegének kifejtéséhez szükséges felszólalási idő biztosításának garanciális szabályai (Házszabály) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2006. december 15 Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 13.) 32/2006 (VII 13) AB határozat Forrás: ABK XV évf 7-8 szám Mulasztás tárgya: a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendje Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2006. december 31 Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 14.) 37/2006 (IX 20) AB határozat Forrás: MK 115. szám Mulasztás tárgya: miniszter helyettesítése – jogalkotási hatáskör átruházásának tilalma (2006. évi LVII. törvény Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 200G december 31 Orvosolták-e a mulasztás? NEM., 19 old Még nem telt le a határidő: 1.) 22/2005 (VI 17) AB határozat Forrás: ABK XIV. évf 6 szám

Mulasztás tárgya: választókerületek kialakítása Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 30 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le 2.) 35/2005 (IX 29) AB határozat Forrás: ABK XIV. év f 9 szám ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Mulasztás tárgya: kisajátítás (1976. évi 24 tvr Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 30 Orvosolták-e a mulasztást? A határidő még nem telt le 9 3.) 22/2006 (VI 15) AB határozat Forrás: ABK XV. évf 6 szám Mulasztás tárgya: az Alkotmány 13. § (2) bekezdésben foglalt követélményeket biztosító törvényi feltételek a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabályozásakor. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 31 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le 4). 25/2006 (VI 15) AB határozat Forrás: ABK XV. évf 6 szám Mulasztás tárgya: a kényszerbérlettel terhelt lakások esetében

a tulajdonjog védelmét biztosító garanciális rendelkezések meghozatalának elmulasztása (1993. évi LXXVIII törvény) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 30 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 20 5.) 33/2006 (VII 16) AB határozat Forrás: ABK XV. évf 7-8 szám Mulasztás tárgya: a tulajdonosok jogorvoslati lehetőségei természetvédelmi területek védetté nyilvánítása esetén. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. március 31 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 6.) 38/2006 (IX 20) AB határozat Forrás: MK 115. szám Mulasztás tárgya: felügyeleti biztos kirendelése elleni jogorvoslat hiánya (1996. évi CXII tv Hpt.) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 30 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 7.) 45/2006 (X 5) AB határozat Forrás: ABK XV. évf 10 szám Mulasztás tárgya: a jogorvoslat kizárása a polgármester

összeférhetetlensége és megbízatása megszűnésének kimondása kapcsán (Ötv. 37/A § (~ bek) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 15 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le 8.) 47/2006 (X 5) AB határozat Forrás: ABK XV. évf 10 szám Mulasztás tárgya: az igazolás jogintézménye kapcsán az egyenlő választójog alapelve (Alkotmány 71. § (t) bek) nem érvényesül haladéktalanul (1997 évi C tv 89 § (1) bek) Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 30 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 10 9.) 62/2006(XI 23) AB határozat Forrás Mk 143 szám Mulasztás tárgya: az ellenvetés (Be 196. §) és a vádemelési határidő (Be X fejezet) be nem tartása esetén az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelme Felhívott jogalkotó: Országgyűlés Határidő: 2007 március 31 Orvosolták-e a mulasztás: A határidő még nem telt le. 2.

AZ ÉV VÁLOGATOTT DÖNTÉSEI 2.1 Január-február Népi kezdeményezés a zsidó kisebbségért 2/2006. (I 30) AB határozat (Magvar Közlöny, 2006/9) k Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amelyben hitelesítette annak az aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amely népi kezdeményezés benyújtására irányul a következő kérdésben: "A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 6l § (2) bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi zsidó kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a T Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény G1. § (1) bekezdésében a népcsoportok felsorolását a zsidó kisebbségi népcsoporttal egészítse ki." Az OVB határozata ellen kifogást

benyújtók arra hivatkozva kérték a döntés megsemmisítését, hogy nem állnak fenn a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánításának törvényi feltételei. Az Alkotmánybíróság kifejtette: csak azt vizsgálhatta, hogy az OVB törvényesen gyakorolta-e hatáskörét akkor, amikor az aláírásgyűjtő ív hitelesítése mellett döntött. Az OVB hatásköre az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése során arra terjed ki, hogy megvizsgálja: az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés eldöntése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e, az aláírásgyűjtő ív egyértelműen tartalmazza-e a megtárgyalásra javasolt kérdést, maga az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a törvényi előírásoknak. Az OVB-nek nem feladata annak vizsgálata, hogy a népi kezdeményezés teljesíthetőségének törvényi feltételei fennállnak-e. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy teljesülnek-e a népi kezdeményezésben

foglalt törvénymódosítás feltételei. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése iránti eljárásban - a hitelesítésre irányadó alkotmányi és törvényi szempontokon túlterjeszkedve - az ügyben érdemben határozzon. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött 25 oldal A költségvetési törvény sajátosságai 4/2006 (II.15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/16) Előadó alkotmánybíró: Kiss László Az Alkotmánybíróság nyilvános teljes ülésen kihirdetett többségi határozata szerint – a jogszabály kiemelt jelentőségére figyelemmel – a költségvetési törvény előkészítésének, tárgyalásának és elfogadásának a többi törvényétől eltérő, sajátos alkotmányos rendje van. Ez kizárja azt, hogy abban a költségvetési törvény szabályain kívül más rendelkezések szerepeljenek. A testület ezért megsemmisítette a 2005 évi

költségvetésről szóló törvénynek azokat a szabályait, amelyek más törvények módosításáról rendelkeztek. A határozat indoklása megállapítja, hogy a megsemmisítés nem érinti a költségvetési törvénnyel módosított törvényeket. A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András, Kukorelli István alkotmánybírák párhuzamos indokolást írtak, Bagi István, Erdei Árpád, Harmati Attila és Sólyom András alkotmánybírák pedig különvéleményt csatoltak. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 11 26 old Alkotmányellenes összeférhetetlenségi szabály 5/2006. (II 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 200G/1G) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint nem lehet önkormányzati képviselő az, aki - vagy akinek személyes közreműködésével

működő gazdasági társaság - önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el. A testület megállapította, hogy a vitatott összeférhetetlenségi szabály sérti az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyelőség követelményét, mert a jogalkotó nem alkalmazott a szabályozás alkotmányos céljából következő azonos mércét az összeférhetetlenségi okok szabályozása során, nem azonos elvek és szempontok alapján ítélte meg az önkormányzati képviselői megbízatással összeférhetetlen helyzeteket. Azonos alkotmányos indokok ellenére egyes tevékenységeket az önkormányzati képviselői megbízatással összeférhetetlennek minősített a törvényhozó, míg másokat nem. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem a kifogásolt rendelkezésben szabályozott egyes összeférhetetlenségi okok, ha nem annak

alkotmányellenességét állapította, hogy a szabályozás az azonos összeférhetetlenségi helyzetek nem azonos ismérvek szerint megítélését teszi lehetővé. Az alkotmányellenes megkülönböztetés megszüntetése érdekében a törvényhozó feladata a gazdasági összeférhetetlenség egységes ismérveinek kialakítása, és következetes érvényesítése az összeférhetetlenségi okok meghatározása során. A határozathoz Bagi István alkotmánybíró különvéleményt csatolt, amelyhez Erdei Árpád és Kiss László alkotmánybírák csatlakoztak. Alkotmányellenes kisajátítási szabály 7/2006. (II 22) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/20) Előadó alkotmánybíró Kukorelli István Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI törvény 8 § (3) bekezdését E rendelkezés alapján az állam a tulajdonszerzéstől számított három

éven belül kisajátíthatta a 2002. január elsejét kővetően vásárolt termőföldet, ha az nem a termőföldtörvényben meghatározott elővásárlásra jogosult tulajdonába került. Az Alkotmány 13 § (2) bekezdése kimondja, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A határozat indokolása megállapította, hogy a támadott rendelkezés nem felel meg a kivételesség Alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglalt követelményének. A kisajátítás ugyanis az adott szabályozásban minden nehézség nélkül pótolható enyhébb eszköz alkalmazásával. Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Földalapról szóló törvény más rendelkezéseit, továbbá a termőföldről, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény, és számos kapcsolódó kormányrendelet és -határozat szabályait kifogásoló

indítványokat elutasította. A határozathoz Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybíró különvéleményt csatolt, amelyhez Balogh Elemér és Kovács Péter csatlakozott. Népi kezdeményezés a magyar mezőgazdasági termékekért 10/2006. (II 28) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/24) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 37/2005. (X 20) számú határozatát, és az OVB-t új eljárásra utasította. Az OVB érintett határozatával megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának a hitelesítését, mert. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 12 ÉVKÖNYV 2006 megítélése szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem tartozik az : Országgyűlés hatáskörébe. A mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazta: "Kívánja-e Ön, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a magyar mezőgazdasági termékek értékesíthetőségének ügyét

és a megalkotandó új törvényben oly módon szabályozza a magyar mezőgazdasági termékek értékesítését, mely szerint a Magyar Köztársaság területén működő, élelmiszer kereskedelmi tevékenységet - vagy azt is folytató kereskedelmi egységekben az értékesítésre kínált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek legalább a fele a Magyar Köztársaság ! területén termelt vagy előállított termék legyen?" A testület a határozat indokolásában emlékeztetett: a népi kezdeményezésnek - ellentétben a j népszavazással - az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. 28 old 2.2 Március-április Az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés 1197/B/1997 AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV./3) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a Magyar Köztársaság 2006.

évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII törvény 30 § (1) bekezdés b) pontja alkotmányosságát vitató indítványt. Az érintett rendelkezés kimondja: "A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30 %ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg." A testüket indokolásában megállapította, hogy az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés nem önkényes. Egyes szakellátások beutalási rendje 331/B/1998 AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV./3) Előadó alkotmánybíró: Bagi István Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a kötelező

egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII törvény 23 § d), e) és h) pontja, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII 23) Korm rendelet 1. számú mellékletének 3, 4 és 5 pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A testület szerint nem ellentétes az alkotmány 17 §-ban meghatározott államcéllal, ha a szabályozás orvosszakmai, gazdaságossági, illetve finanszírozási szempontok miatt egyes szakellátások igénybevételét beutalóhoz köti. Az indokolás rámutat: az egészségügyi ellátásért az általánostól eltérően fizetendő térítésre való kötelezés a társadalmi szolidaritásra épülő biztosítási rendszer elvi alapjainak megfelelő, célszerű rendelkezés, 29 old ennek folytán a térítési díj fizetésének rendszerétől való eltérés sem tekinthető önkényesnek. Az

Alkotmánybíróság ezért nem tekinti alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó a beutalási rendtől való eltérés esetére a felmerült költségek részleges megfizetését írja elő. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 661/B/1997. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV 3)" Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19 § (5) bekezdés b) pontja "áthelyezés esetén" és "1992 július 1-jéig" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület megszüntette az eljárást a törvény 19. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában. Az alkotmánybírák a törvény 19 § (5) bekezdés b) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 13 ÉVKÖNYV 2006 pontjának alkotmányosságával összefüggésben

megállapították, hogy a rendelkezés tartalma világos és érthető, az "áthelyezés esetén" és "1992. július 1-jéig" szövegrészek nem teszik a norma címzettjei számára értelmezhetetlenné és kiszámíthatatlanná a szabály alkalmazását. A rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette 334/B/2004. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV/3) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az Alkotmánybíróság március 28-án aláírt határozatában elutasította a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény 292 §-a, 293 §a, 294 §-a és 296/A §-a alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó szerint alkotmányellenesek a Btk. azon szabályai, amelyek a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettét (292-294. §) és a fogyasztók megtévesztésének vétségét (296/A §) büntetni rendelik. Szerinte a

tisztességtelen piaci résztvevőket a természetes piaci mechanizmusok kiszűrik, így nincs szükség büntetőjogi védelemre. Az alkotmánybírák nem osztották a véleményt. A határozat indokolása szerint az érintett rendelkezések olyan magatartásokat hivatottak büntetni, amelyekkel szemben nem nyújt kellő védelmet a büntetőjogon kívül rendelkezésre álló egyéb jogi eszközök igénybe vétele. Az indítványozó által alkotmányellenesnek vélt tényállásokban foglalt büntető 30 rendelkezéseken keresztül az állam elsősorban a fogyasztókat védi. E védelmet azonban csak részben valósítja meg a büntetőjog eszközeivel. A Btk támadott rendelkezéseiben meghatározott magatartások társadalomra veszélyességének fokát el nem érő cselekmények elkövetőit igazgatási, valamint szabálysértési szabályok szerint vonják felelősségre, s természetesen a polgári jogi eszközök ís az érintettek rendelkezésére állnak. ~;~a A

képviselői felszólalási idő garanciális szabályai 12/200G. (IV 24) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/48) Előadó alkotmánybíró: Holló András " Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy z Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX 30) OGY határozat 23 § b) pontjával, a 47 § (4) és (6) bekezdésével, valamint a 75. § (3) bekezdésével összefüggésben nem határozta meg a képviselői álláspont lényegének kifejtéséhez szükséges felszólalási idő biztosításának garanciális szabályait. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2006. december 15-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint az Alkotmány 2 § (1) és (2) bekezdéseiből, valamint a 20. § (2) bekezdéséből fakad az a követelmény, hogy az országgyűlési képviselőknek a napirendek

tárgyalása során kellő idő álljon rendelkezésre álláspontjuk kifejtésére. A törvényhozás működését érintően az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabály, hogy a hatékony parlamenti működés védelme mellett az Országgyűlés meghatározza: mi az a legkevesebb időtartam, amely alatt az egyes képviselői felszólalások védelem alatt állnak (azaz mi az az időtartam, amely alatt - pusztán az időmúlás miatt - a szó nem vonható meg). A határozat e mellett azt is megállapította, hogy az Alkotmány 24. § (4) bekezdésében meghatározott "tárgyalási rend" és "működési szabályok", mint a minősített többséget igénylő szabályozási tárgykörök, magukban foglalják a képviselői felszólalásokra rendelkezésre álló időkeretek házszabály7 rögzítésének igényét mind a plenáris, mind pedig a bizottsági ülések vonatkozásában. A határozathoz Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleményt csatolt,

amelyhez Paczolay Péter csatlakozott. 31 old ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 14 2.3 Május- Június Környezetvédelmi engedélyhez kötött útépítés 13/2006. (V 5) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/53 Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Holló András, Kiss László és Kukorelli István) május 2-án hozott határozatában megállapította, hogy az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI 16) KöViM rendelet 5/A §-a alkotmányellenes. A megsemmisített rendelkezés szerint a környezetvédelmi engedélyhez kötött utak építése esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságot nem kell szakhatóságként bevonni az eljárásba. Az alkotmánybírák emlékeztettek: a természet védelméről szóló törvény a védett természeti értékek védelme érdekében szakhatósági jogkörrel ruházza fel a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget minden országos jelentőségű védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő hatósági eljárásban. A törvény attól függetlenül biztosítja a természetvédelmi és tájvédelmi szakhatósági jogkör gyakorlását a felügyelőségek számára, hogy az út építésére irányuló engedélyezési eljárást megelőzően sor került-e környezetvédelmi engedélyezési eljárásra, vagy sem. Ezért a rendelet vizsgált előírása alkotmányellenes. Nem lesz népszavazás a kisebbségek parlamenti képviseletéről 14/2006. (V 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/56) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság május 15-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 41/2005. (XII. 1) OVB határozatát, amelyben megtagadta a Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ívének a

hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban élő és külön törvény által már korábban elismert 32 old nemzetiségek és etnikai kisebbségek, külön törvényben szabályozott módon megválasztott országos vezetői, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének teljes jogkörrel rendelkező tagjai legyenek?" Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma ellentétes az alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontjával, valamint a 71 § (1) bekezdésével Előbbi kimondja: "nem lehet országos né szavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és P ) " szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési kérdésekről . A másik alkotmányos rendelkezés pedig leszögezi: "Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a

polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják." A testület a határozat indokolásában kifejtette: az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés arra irányul, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek országos vezetői e tisztségükből következően az Országgyűlés tagjai legyenek. Vagyis eredményes ügydöntő népszavazás esetén a törvényhozásnak lehetővé kellene tennie, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokon mandátumot szerzett képviselők mellett más - törvényben meghatározott - választáson vezetői tisztséget elnyert személyek is képviselői mandátumhoz jussanak. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság a 25/1999. (VII 7) AB határozatban általános érvénnyel állapította meg: "az alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki

választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét" Nem lesz népszavazás az államfő közvetlen választásától 15/2006. (V 15) t1B határozat (Magyar Közlöny, 2006/56) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István "" ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 40/2005. (XII 1) OVB határozatát, amelyben megtagadta a Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ívének a hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "Kívánja-e CW , hogy a Magyar Köztársaság Köztársasági Elnökét, a Magyarországon élő és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közvetlen, egyfordulós választás útján válasszák meg, a magyar állampolgársággal rendelkező és legalább

negyvenötödik életévét betöltő személyek közül, akiknek jelölését legalább háromszázezer magyar állampolgárságú és választójoggal rendelkező személy törvényben szabályozott módon hitelesített aláírásával támogatja?" Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában hivatkozott arra, hogy a 25/1999. (VII. 7) AB határozatban a köztársasági elnök közvetlen választására irányuló népszavazási kezdeményezés vizsgálatakor általános érvénnyel állapította meg: "az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az országgyűlés alkotmányozó hatáskörét." Állatvédők népi kezdeményezése 16/200G. (V 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/56) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 45/2005. (XII 15)

OVB határozatát, amelyben népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadta meg. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "Alulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben. Szükségesnek látjuk Magyarországon is, egy állami keretek között működő Állatvédelmi Szervezet /Felügyelőség, Rendőrség/ életre hívását, amelynek feladata az állatokkal szemben elkövetett bűncselekmények felderítése, szükség esetén a Rendőrség segítségével az elkövetők elleni fellépés, az adott ügy jogi úton történő elbírálásának kezdeményezése, továbbá egyéb Állatvédelmi Szervezetekkel történő összefogással segítség nyújtása és ismeretterjesztés. Az alkotmánybírák megállapították, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésre benyújtott mintapéldánya nem felel meg maradéktalanul a törvényességi feltételeknek, mert hiányzik róla a

sajátkezűségre való utalás. Márpedig a választási eljárási törvény egyértelműen a népi kezdeményezést aláírásával támogató választópolgár saját kezű aláírását követeli meg. 34 old Közfeladatot ellátó személy a múzeumi törvényben 18/2000. (V 31) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/65) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád . Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 94 § (~ bekezdését A megsemmisített rendelkezés így szól: "94. § (~ Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülhet" A testület a határozat indokolásában rámutatott: a kifogásolt törvényi rendelkezés a Büntető törvénykönyvnek a

közfeladatot ellátó személy fogalmára vonatkozó taxatív felsorolását "kívülről módosítja", anélkül, hogy a módosításnak a büntetőtörvénybe történő beiktatását elrendelte volna. A módosító rendelkezés ellentétes a jogszabályok alkotmányosságához tartozó normavilágosság és egyértelműség követelményével. Az alkotmánybírák ezért megállapították, hogy a támadott rendelkezés, annak tartalmi bizonytalansága, a Büntető törvénykönyvvel való kollíziója folytán közvetlenül sérti a jogbiztonságot. A bírák jubileumi jutalma és az ügyvédi múlt 19/2006. (V 31) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/65) Előadó alkotmánybíró: Bragyova András ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 16 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 114 § (S) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2007 május 31-i hatállyal megsemmisíti. Az

indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezés a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor indokolatlanul tesz különbséget azok között a bírák között, akik munkájuk egy részét ügyvédi tagsági viszonyban töltötték el, azokkal a bírákkal szemben, akik korábban közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében is végeztek munkát. Szerinte azért diszkriminatív a szabályozás, mert az a jogosultság megállapításakor "lényegében majdnem mindent", így a jogi munkakörhöz nem kötött (példája szerint a kazánfűtőként eltöltött) munkaviszonyt is figyelembe engedi venni a bírói jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor, ugyanakkor a jogi pályán, ügyvédi tagsági viszonyban 35 old eltöltött időtartamot nem tartja beszámíthatónak. A határozat indokolása szerint a jubileumi jutalom célja valamilyen "életpályán

eltöltött idő" külön juttatással való honorálása. A szabályozás azzal, hogy a homogén csoporton belül eltérő szabályozást alkalmaz a bírói karba történt kinevezést megelőzően foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő alapján, ésszerű indok nélkül különbözteti meg az egységes bírói kar azonos képzettségű tagjait. A megkülönböztetés önkényessége abban áll, hogy a szabályozás a homogén bírói karból - ésszerű indok nélkül egyesekkel szemben eltérő szabályokat alkalmaz. A határozathoz Erdei Árpád alkotmánybíró különvéleményt csatolt, amelyhez Balogh Elemér, Bihari Mihály és Harmathy Attila is csatlakozott. A riasztó hü és a harci szellem bomlasztása 20/200G. (V 31) AB határozat (Magyar Közlöny·, 2006/65) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. év IV törvény 3GG. § (1) bekezdésének "vagy riasztó hírt

terjeszt," szövegrészét Az érintett rendelkezés az alábbi szöveggel marad hatályban: "366. § (1) Aki háború idején a katonák között elégedetlenséget szít, kishitűséget kelt, bűntettet követ el, és egy évtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában rámutatott, hogy a riasztó hír fogalmát, "minőségi" kritériumait a Btk. nem határozza meg Ebbe a körbe tartozik minden olyan közlés, amely alkalmas lehet arra, hogy a katonák között a riadalom különböző fokozatait kiváltsa, vagy baljós következtetések levonásának, a kilátástalanság érzésének táptalajává váljék. A minden megszorítás nélkül alkalmazott "riasztó" jelző folytán az ilyen hír bármire vonatkozhat. A testület álláspontja szerint annak megítélése, hogy adott "riasztó" hír alkalmas-e a harci szellem bomlasztására, s így veszélyezteti-e a

szervezett katonai feladatok ellátását, könnyen ad lehetőséget önkényes értelmezésre és jogalkalmazásra. A vizsgált szövegrész azért alkotmányellenes, mert sérá a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Alkotmánysértő tőrvényi felhatalmazás a kormánynak 21 /200G. (V 31) AB határozat (Magyar Közlöny, 7m6/65) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság 2006. december 31-i hatállyal megsemmisítette a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXI~YIII törvény két rendelkezését A testület alkotmányellenesnek találta a jogszabály 52. § (3) bekezdésének második mondatát A bekezdés a következő szöveggel marad hatályban: "52. § (3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett." Ugyancsak megsemmisítette a törvény 83. § (2) bekezdése i)

pontjának "a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve" szövegrészét. Az érintett rész a következő szöveggel marad hatályban: "83 § (2) Felhatalmazást kap a Kormány (.) i) a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 17 ÉVKÖNYV 2006 igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek, (.) meghatározására" Az alkotmánybírák megsemmisítették a törvény végrehajtásáról 217/1997. (XII 1) Korm rendelet 32. §-ának (3) bekezdését, valamint az 1 sz mellékletét is Az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája kereste meg egy per kapcsán. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a törvény 52. §-a (3) bekezdésének második mondata minden korlátozás nélkül ad felhatalmazást a kormánynak a foglalkozási betegségek körének meghatározására. Alkotmánysértőnek minősítették a törvény 83. §-a (2) bekezdésének i) pontja "a

baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve" szövegrészét is, mert az megismétli az 52. § (3) bekezdésében található felhatalmazást. Az alkotmánysértő felhatalmazáson alapul a kormányrendelet vizsgált rendelkezése és a foglalkozási betegségek felsorolását tartalmazó melléklet is. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a melléklet eltér a felhatalmazástól, mert nemcsak a betegségek listáját tartalmazza, hanem azoknak a munkaköröknek a meghatározását is megjelöli, amelyekben dolgozóknál elismeri a baleseti ellátásra való jogosultságot. 37 old A lejegyzés mint a kisajátítás egyik formája 22/200G. (VI 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/72) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 27 § (1) bekezdése és (3) bekezdésének második mondata

alkotmányellenes, ezért azokat 2007. június 30-i hatállyal megsemmisíti A testület - hivatalból eljárva - azt is megállapította: az Országgyűlés jogalkotói 37 feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabál9ozásakor nem teremtette meg az alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülését biztosító törvényi feltételeket Az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2007. június 30-ig köteles eleget tenni Az alkotmány 13 § (2) bekezdésében szabályozott kisajátítás jogintézményének lényege az, hogy a törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott közérdeket érvényesítő hatóság csak végső soron vonhatja el a tulajdont a teljes és azonnali kártalanítás fejében; csak akkor, ha a meghatározott közérdek megvalósítása másképp nem lehetséges. A támadott jogszabály alapján viszont az

önkormányzatnak és a végrehajtó építésügyi hatóságnak nem kötelezettsége más megoldást keresni a közérdek megvalósítása érdekében, illetve ha talál más megoldást, nem köteles azt alkalmazni. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította: a törvény 27 § (1) bekezdése ellentétes az alaptörvény 13. § (2) bekezdésében foglalt, a kisajátítás kivételességéből fakadó követelményekkel. Az alkotmánybírák arra is felhívták a figyelmet, hogy a jogalkotónak az alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglalt azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás követelményének teljesítése végett úgy kell szabályoznia a közigazgatási hatósági eljárást, hogy a lejegyzést elszenvedő eredeti tulajdonos a részére megállapított teljes kártalanítás összegét legkésőbb a másik fél tulajdonszerzésével, azaz a földhivatali bejegyzéssel egyidejűleg megkapja. A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró

különvéleményt csatolt Népszavazási kezdeményezés az esküdtszékről 24/2006. (VI 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/72) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 43/2005. (XII 1) OVB határozatát és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e ()n azzal, hogy a Magyar Köztársaságban a büntető ügyekben eljáró első fokú bíróságok ítéletüket megelőzően a vádlott kérésére a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében hat " természetes személyből álló esküdtszék döntését kikérje, amely döntés kötelező ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 18 ÉVKÖNYV 2006 az ítélkező bíróra.~" Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a

kérdés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Országgyűlésre milyen tartamú jogalkotási kötelezettség hárul. 38 old Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésben nyelvtani hiba van: az összetett mondat egyik részében a többes számú alanyhoz ("bíróságok~ egyes számú állítmány ("kikérje) kapcsolódik. Ezzel együtt úgy foglalt állást, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének, véleménynyilvánító népszavazás esetén a jogalkotó meg tudná ítélni a választópolgárok állásfoglalását. A kényszerbérlettel terhelt lakások tulajdonjogi védelme 25/2006. (VI 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/72.) Előadó alkotmánybíró: Bagi István Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított, a tulajdonhoz való jogot sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett

annak következtében, hogy az Országgyűlés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvény 85 §-ában ín, kényszerbérlettel terhelt lakások esetében a tulajdonjog védelmét biztosító garanciális rendelkezéseket nem teljes körűen állapította meg. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2007. június 30-ig tegyen eleget Az alkotmánybírák álláspontja szerint a kényszerbérlettel terhelt lakóingatlan tulajdonosok az 1993as törvény hatálybalépését követően is bizonytalan helyzetben maradtak, mert a szabályozás hiányosságából következően nem kiszámítható, mennyi idő múlva kerülhet sor a kényszerbérlet megszüntetésére, valamint a tulajdonos továbbra sem dönthetett szabadon az ingatlan használatáról és hasznosításáról. Rendeleti szinten nem lehet tulajdonjogot korlátozni 28/2006. (VI 21) AB

határozat (Magyar Közlöny, 2006/74) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a háziorvosi működési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II 25) Korm rendelet néhány rendelkezését, azért, mert rendeleti szinten nem lehet a tulajdonjog 39 korlátozását kimondó feltételt meghatározni. A rendelet megsemmisített szabályai értelmében a működtetési jog elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi önkormányzat hajlandó szerződést kőtni azzal a személlyel, aki a működtetési jogot meg akarja szerezni. Ez a feltétel a működtetési jog folytatására jogosult személyek alkotmányos védelem alá tartozó vagyoni értékű jogosultságának gyakorlása szempontjából lényeges korlátozást jelent. Az Alkotmánybíróság határozata nem

foglalkozott azonban az önkormányzat és a működtetési jogot megszerző orvos közötti jogviszonnyal. A határozathoz különvéleményt írt Bihari Mihály, Bragyova András, Holló András és Paczolay Péter alkotmánybíró. Hatályban maradt a praxistörvény 29/2006. (Vl 21) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/74) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság döntött az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II törvény (az úgynevezett praxistörvény) és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet alkotmányosságát támadó indítvány tárgyában. A testület elutasította az alkotmányellenesség azon az alapon ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 19 ÉVKÖNYV 2006 történő megállapítását, hogy a kormány - bár előzetesen konzultációt folytatott - nem egyeztette a törvény tervezetét az érdekképviseleti szervekkel, továbbá, hogy a törvény az elidegenítési jog gyakorlását a hatálybalépést követő

néhány hónapra felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság - az alkotmányos feltételek meglétének hiányában - elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, megjegyezve, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az Országgyűlés által elfogadott koncepció helyett új koncepciónak a kötelezővé tételére. A határozathoz Bihari Mihály, Holló András és Kiss László alkotmánybíró is különvéleményt 40 old 2.4 Július-augusztus A kormányülések tartalmi dokumentálásának rendje 32/2006. (VII 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/84) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. A testület ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának

2006. december 31-ig tegyen eleget Az alkotmánybírák döntésük indokolásában hangsúlyozták, hogy a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülö más intézmények is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat. Az a lehetőség, hogy a kormány rövidebb-hosszabb ideig nem rögzíti a közérdekű információkat, ellehetetlenítve ezzel az információszabadságot hangsúlyozta az Alkotmánybíróság -, közvetlenül és jelentősen korlátozza az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerésének jogát. Következésképpen, a kormány tanácskozásáról készült összefoglalók, jegyzőkönyvek tartalmára, valamint az ülésen készült hangfelvétel kezelésére vonatkozó szabályok - az Alkotmány 8. § (2)

bekezdése alapján törvényhozási tárgyak A kormányülések dokumentálásáról ezért nem dönthet a kormány, az Országgyűlésnek törvényben kell megállapítania azokat a szabályokat, amelyek alapján a kormány jegyzőkönyvet, de legalábbis tartalmi összefoglalót készít az ülésein elhangzottakról. A természetvédelmi területek védetté nyilvánítása 33/2006. (VII 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/84) Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem törvényben biztosított a természetvédelmi területek védetté nyilvánításának esetére a tulajdonosoknak az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével összhangban álló jogorvoslati lehetőséget. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2007. március 31-ig tegyen eleget A testület a határozat

indokolásában rámutatott: a törvényhozónak meg kell találnia azt a módot, hogy a védetté nyilvánítást kimondó miniszteri rendelet ne kapcsolódjon össze az érintett területek helyrajzi számok felsorolásán alapuló vagy egyéb módon egyéniesítő tételes felsorolásával, hanem ezeket az egyedi döntéseket külön közigazgatási határozat tartalmazza, figyelemmel arra, hogy az adott földrajzi egység valóban megfelel-e a törvény szerinti "természetes állapot", és "természetközeli állapot" kritériumainak. A miniszteri rendelet egy nagyobb egységet illetően szükségképpen el kell, hogy végezze a minősítést - hangsúlyozta az Alkotmánybíróság -, de nem vállalhatja fel az in concreto, tulajdoni egységenkénti átminősítést. A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleményt csatolt, amelyhez Bihari Mihály csatlakozott. A jogszabályi hierarchia szabályainak sérelme ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 20

ÉVKÖNYV 2006 34/200G. (VII 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 200G/84) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Holló András, Kiss László és Kukorelli István) július 11-én hozott határozatában megállapította, hogy a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III 21) Korm rendelet 8 § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2006. október 31-ei hatállyal megsemmisítette A tanács a döntését a jogforrási hierarchia szabályának sérelmére alapozta, mondván, hogy a kormányrendelet érintett rendelkezése ellentétes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL törvény 13. § (3) bekezdésével és 78 § (1) bekezdésével, ami az Alkotmány 35 § (2) bekezdése harmadik mondatának sérelmét jelenti. E

szerint "a Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes". 2.5 Szeptember-október A szakszervezet mint képviselő a büntetőeljárásban 237/B/2005. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV./9) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az Alkotmánybíróság szeptember 12-én hozott határozatában visszautasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény 44 § (1) bekezdése, valamint a szabálysértésekről szóló 1999 évi LXIX. törvény 48 § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt Az indítványozó a két törvény hivatkozott rendelkezéseit azért támadta, mert azok nem teszik lehetővé, hogy a büntetőeljárásban, illetve a szabálysértési eljárásban a szakszervezet képviselőként járhasson el. Ez a szabályozás szerinte ellentétes az Alkotmány 4 §ával, amely szerint a szakszervezetek képviselik és védik a munkavállalók

érdekeit Erre tekintettel kérte az általa alkotmányellenesnek tartott rendelkezések megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság nem osztotta az indítványozó álláspontját, mondván, az Alkotmány 4. §-ából a szakszervezeteket vagy más érdekképviseleteket megillető konkrét képviseleti jogosultságok nem vezethetők le sem a büntetőeljárásra, sem pedig a szabálysértési eljárásra vonatkozóan. A kerettényállásos kodifikációs technika nem alkotmányellenes ° 689/B/2003. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV/9) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság szeptember 12-én elutasította a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi 1V. törvény 281 § (2) bekezdés b) 3 pontjának "élő szervezetek életközösségét" és a (3) bekezdés b) pontjának "élő szervezetek életközössége" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt

Az indítványozó álláspontja szerint a Btk. támadott rendelkezései pontatlan, bizonytalan jogfogalmakat tartalmaznak, s így sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó jogállamiság követelményét Részletes indokolásában hivatkozott arra, hogy a világos és megfelelően értel 43 old mezhető normatartalom hiányának következtében "nem egyértelmű, . hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést" Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a védett jogi tárgy összetettségére, sokrétűségére figyelemmel a támadott rendelkezés kerettényállás. Tartalmát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény, az ennek ` felhatalmazása alapján a védett és a fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentós növény- és ~ állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V 9) KöM

rendelet szabályai töltik ki Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Alkotmánybíróság már 2000-ben hozott határozatában rámutatott: "a kerettényállásos kodifikációs technika önmagában ég,~ általánosságban nem alkotmányellenes." 21 A jogalkotói hatáskör nem ruházható ár államtitkára 37/2006. (IX 20) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/115) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság szeptember 12-én hozott határozatában - hivatalból eljárva megállapította, hogy az Alkotmány 37. § (3) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII törvényben - a miniszter helyettesítése kapcsán - nem szabályozta a miniszter jogalkotó hatásköre átruházásának tilalmát. A testület a határozat

indokolásában megállapította, hogy az Alkotmány 37. § (3) bekezdését sértő alkotmányellenes helyzetet az a törvényalkotói mulasztás idézte elő, amely szerint a jogszabály a miniszter helyettesítése kapcsán nem rendelkezett arról, hogy a miniszter rendeletalkotási hatáskőre nem tartozik az államtitkárra átruházható hatáskörök közé. Az alkotmánybírák utaltak rá, az Alkotmány egyértelműen a Kormány tagjainak - a miniszterelnöknek és a minisztereknek - a rendeletalkotásáról szól, következésképpen az államtitkár a minisztert rendeletalkotási hatáskörében nem "helyettesítheti". A jogalkotó hatáskörében akadályozott miniszter más kormánytag általi helyettesítése alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31-ig tegyen eleget 44 old Hitelintézeti felügyeleti biztos kirendelése 38/2006. (IX 20) AB határozat

(Magyar Közlöny, 2006/115) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapította: az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy felügyeleti biztos kirendelése esetén nem biztosított az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében és (5) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő jogot az érintett hitelintézet képviseletében eljáró más személy számára a kirendelésről szóló döntést tartalmazó határozat elleni jogorvoslat kezdeményezésére. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatát 2007. június 30-ig teljesítse A testület a határozat indoklásában kifejtette: a hitelintézet képviseletében a hitelintézetről szóló felügyeleti határozat bírósági felülvizsgálatát csak a felügyeleti biztos kezdeményezhetné, más személy nem. Ez azt eredményezi, hogy a hitelintézet

nem vitathatja a felügyeleti biztost kirendelő döntés jogos érdeket vagy jogot sértő voltát, illetve nincs lehetősége arra sem, hogy polgári jogait bíróság bírálja el. A felsőoktatási autonómiát sértő szabályozás 39/2006. (IX 27) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/117) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Alkotmánybíróság szeptember 25-i határozatával helyt adott Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló indítványának. Az Országgyűlés 2006 július 24-i ülésnapján módosította a felsőoktatási törvényt. A köztársasági elnök nem hirdette ki az új törvényt, hanem augusztus 2-án az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő azt kifogásolta, hogy a jogalkotó a gazdasági tanácsok szerepének módosítani javasolt szabályozásával egy felsőoktatási önkormányzati szervnek nem minősülő - testület számára tette lehetővé a felsőoktatási intézmények autonómiája által védett

döntések meghozatalának megakadályozását. Az indítványt az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban bírálta el. Az alkotmánybírák rámutattak: a gazdasági tanács számára a szenátusi döntéshozatal rektori kezdeményezéséhez biztosított előzetes egyetértési jog alkalmas arra, hogy a felsőoktatási önkormányzati ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 intézmények működését, az autonóm döntéshozatalt megakadályozza. A felsőoktatási autonómiába tartozó önkormányzati 22 45 old jogok szabad gyakorlásának megakadályozása a felsőoktatási intézmény önállóságának és függetlenségének korlátozását, megszűnését jelentheti, és a felsőoktatási autonómia sérelmét vonja maga után. A felsőoktatási autonómiát sértő szabályozás ellentétes az Alkotmány 70/F és 70/G. §-aival Ezért az Alkotmánybíróság kimondta, hogy: felsőoktatási törvényt módosító törvénynek a felsőoktatási törvény 25. § (1)

bekezdésének a) pontját megállapító része alkotmányellenes. A határozathoz Kiss László alkotmánybíró csatolt különvéleményt ; Népszavazási kezdeményezés az esküdtszékről 40/2006. (IX 27) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/117) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 308/2006. (VII 4) OVB határozatát és az OVB-t új eljárásra utasította. A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az OVB-hez. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban a bűntető ügyekben eljáró elsőfokú bíróságok ítéletüket megelőzően a vádlott kérésére a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében hat természetes személyből álló esküdtszék döntését kikérje, amely döntés

kötelező az ítélkező bíróra?" Az OVB úgy ítélte meg, hogy a kérdés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Országgyűlésre milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség hárul, emiatt a 43/2005. (XII 1) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az Alkotmánybíróság a.24/2006 (VI 15) AB határozatában úgy foglalt állást, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének, ezért a 43/2005. (XII l) OVB határozatot megsemmisítette és a testületet új eljárás lefolytatására utasította. Az OVB a 308/2006 (VII 4) OVB határozatával ismét megtagadta a hitelesítést. Az Alkotmánybíróság mostani határozatában megállapította: "az OVB határozata nem indokolja meg, hogy a testület jelen ügyben miért ítélte meg úgy, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alkotmány módosítására irányul. A határozat az Alkotmány egyetlen

olyan rendelkezésére sem utal, amely kizárja a népszavazását." 46 old Népszavazási kezdeményezés az 1945. évi IX tőrvényről 41 /2006. (IX 27) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/117) ; Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 313/2006. (VII 24) OVB határozatát és a grémiumot új eljárásra~ utasította. Az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítés céljából benyújtott mintapéldánya az alábbi kérdést~ tartalmazta: "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon: kívül a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonáit emlékének megörökítéséről szóló, 1945. évi IX törvényt?" Az OVB: az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta, mivel szerinte a kérdésben az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontjának értelmében népszavazás nem tartható. Az Ab megalapozottnak

találta az OVB határozata ellen benyújtott kifogást Az alkotmánybírák a határozat indokolásában leszögezték: a feltenni kívánt kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontja értelmében nem minősül tiltott tárgykörbe tartozó kérdésnek ! A mobiltelefon-hálózat kialakításához szükséges tornyok építése : 42/2006. (X 5) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/122) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 23 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság október 3-án nyilvános teljes ülésen hirdette ki az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény 95 §-ának (1)-c: (3) bekezdése és 9G §-ának (2) bekezdése, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII törvény módosításáról szóló 1999 évi LXVI. törvény 11 § (1) bekezdés c) pontja alkotmányosságával kapcsolatos határozatát A mobiltelefon-hálózat kialakításához szükséges átjátszó- és adótornyok építésével, valamint

az átjátszó-antennák telepítésével kapcsolatos törvény szabályozás felülvizsgálatát csaknem kétszáz indítványozó kérte. A testület megállapította, hogy a törvény 95 § ának (1)-(3) bekezdése és 9G. §-ának (2) bekezdése alkotmányellenes, mert ezek a szabályok nem határozzák meg a konkrét ingatlanok tekintetében alkalmazandó tulajdonjogi korlátozás feltételeit. Ezért a testület az alkotmánynak a tulajdonjog védelméről szóló 13 § (1) bekezdésének megsértése miatt ezeket a szabályokat megsemmisítette. Az indítványozók az alkotmánynak több más rendelkezése alapján is támadták a távközlési létesítmények elhelyezéséről szóló szabályokat. 47 old Ha azonban az Ab megállapítja, hogy valamilyen jogszabály sérti az alkotmány egy meghatározott szabályát, akkor nem vizsgálja, hogy más alapon is fennáll-e a szabály alkotmányellenessége. A határozathoz Holló András alkotmánybíró különvéleményt

csatolt, amelyhez Bragyova András csatlakozott. Különvéleményt irt Paczolay Péter is Eltörölnék az autópályákon a sebességkorlátozást 46/2006. (X 5) AB határozat (Magyar Közlöny-, 2006/122) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 64/2006. (II 23) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. A népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő kérdés szerepel: "Egyetértek azzal, hogy Magyarországon, az autópályákon töröljék el a maximális sebesség korlátozását" Az OVB a határozatát arra alapította, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I, törvény 48 § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes járművek : közlekedésben használt maximális sebességét a Kormány a 28/2001. (II15) Korm rendelettel 48 old módosított, a közúti

közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II 5) KPM-BM együttes rendelet 26. §-ában állapítja meg Az OVB álláspontja szerint ennek alapján megállapítható, hogy a kezdeményezésben említett sebességhatár eltörlésének kérdése - a törvényben foglalt felhatalmazás visszavonásáig - a kormány hatáskörébe tartozó feladat. Az Alkotmány 28/B § (1) bekezdése szerint országos népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 24 ÉVKÖNYV 2006 kérdés lehet. A testület a határozat indokolásában megállapította: "a kormánynak törvényben adott jogalkotási felhatalmazás nem biztosít a kormány számára kizárólagos jogalkotási jogkört. Az Országgyűlés a felhatalmazás hatályon kívül helyezésével, korlátozásával bármikor törvényhozási hatáskörbe vonhatja a kormány számára delegált jogalkotási jogkört. Így az a tény, hogy a hatályos jogban törvényi felhatalmazás

alapján a kormány jogosult valamely társadalmi viszony jogszabályi rendezésére, nem zárja ki az Országgyűlés hatáskörét arra, hogy törvényt alkosson az adott társadalmi viszony szabályozására." A határozathoz Bihari Mihály párhuzamos indokolást, Bragyova András pedig különvéleményt csatolt. Hiányosak az igazolással szavazás szabályai 47/2006. (X 5) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/122) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság döntött azokról az indítványokról, amelyekben a választási eljárás egyes szabályainak alkotmányellenességét állították. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a szavazás napján a lakóhelyétől távol lévő választópolgár igazolással történő szavazását szabályozzák, hiányosak. Ez a hiányosság a döntés szerint az egyenlő választójog alkotmányos alapelvének sérelmét

okozza. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy 2007 június 30-ig teremtse meg maradéktalanul az egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket. Az Alkotmánybíróság döntött a választási eljárásról szóló törvényt végrehajtó belügyminiszteri rendelet egyik szabályának alkotmányellenességéről is, és megállapította, hogy ellentétes a választási eljárási törvénnyel az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a szavazás napján azt a személyt is felvegyék a lakóhelye szerinti szavazókörben a választójoggal 49 old rendelkező polgárok névjegyzékébe, akit a névjegyzékből korábban a lakóhelyétől eltérő más helyen való szavazás érdekében, kérésére töröltek. Az Alkotmánybíróság a rendelkezést a határozat közzétételének napjával semmisítette meg. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást,

Bihari Mihály, Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt írtak. Tizenegy helybenhagyott OVB határozat Az Alkotmánybíróság október 10-i teljes ülésén tizenegy OVB határozatot hagyott helyben. A 11 népszavazási kezdeményezésből tizet a Zöld Párt, egyet pedig a Magyarországi Kisebbségek Pártja jegyzett. 1.) 48/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 26/2006. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson : törvényt arról, hogy ha az államháztartás éves szinten hiánnyal zár, i akkor a pártok az éves támogatásukkal egyenértékű összeget fizessenek a Gyermekrák Alapítvány részére?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését a 2006. február 2-i ülésén hozott határozatával

megtagadta, mivel álláspontja szerint az nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III törvény 10 § c) pontjában, valamint 13 § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Hasonló indokolás született a többi esetben is 2.) 49/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 27/2006. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: , Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy csak azok a parlamenti képviselők kaphassák meg havi jövedelmüket és juttatásaikat, akik az ülésekről nem hiányoznak igazolatlanul, és csakis abban az esetben, ha országgyűlési képviselőként végzett munkájukról a nyilvánosság felé minden, hónap ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 25 ÉVKÖNYV 2006 végén írásban, a parlament honlapján

részletesen beszámolnak? Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 50 old 3.) 50/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 28/2006. (Il 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírás gyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a halálbüntetéssel kapcsolatos nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeink a választópolgárok többségének akarata esetén felülvizsgálatra kerülhessenek?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 4.) 51/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály " `: Az OVB 29/2006. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt

kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a közbiztonság javítása miatt a rendőrség teljes intézkedési jogkörhöz jusson, és a bűncselekményt elkövetők társadalmi szerepükre vagy megítélésükre való megkülönböztetés nélkül gyorsított eljárással kapják meg büntetésüket?" Az OVB az aláírás- ~ gyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 5.) 52/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 30/200G. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a bűnözés visszaszorítása miatt a börtönlakók életkörülményei szigorodjanak, valamint olyan mértékű legyen a termelőmunkába való bekapcsolásuk, hogy az eltartásuk és a börtön fenntartásának költségeit

fedezze?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 6.) 53/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 31/2006. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy állampolgáraink részére a közterületeken való parkolás ingyenes legyen?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 7.) 54/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 32/200G. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a diákok, a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élők valamennyi

tömegközlekedési eszközön ingyenesen utazhassanak. Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 8.) 55/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 33/2006. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e t7n, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy állampolgáraink részére az Internet használata ingyenes legyen?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 26 ÉVKÖNYV 2006 9.) 5G/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 200G/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 34/200G. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés vizsgálja felül és

alkosson új törvényt a páttok, valamint az országgyűlési képviselők finanszírozásának takarékosabbá, átláthatóbbá és ésszerűbbé tételéről?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. 10.) 57/200G (X 13) AB határozat (Magvar Közlöny, 2006/125) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az OVB 35/200G. (II 2) határozatával elbírált népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt "Akarja-e Ön, hogy a Zöld Párt kezdeményezésére az Országgyűlés alkosson törvényt az Életkezdési Támogatás bevezetéséről, melynek keretében 52 oldal minden újszülött I millió forintot kap az államtól, amit középfokú iskolai végzettsége megszerzését követően, a házasságkötése után, csak otthonvásárlásra használhatna fel, továbbá gyermekszületés esetén az 1 millió forint kamatait is megkapja ugyanerre a célra?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését

megtagadta. 1l.) 58/2006 (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/125) s~ Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "Kívánja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésébe az országgyűlési választások útján képviselői mandátumot szerző országgyűlési képviselők számát százötven főben határozza meg a választási törvény?" Az OVB álláspontja szerint - az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII 7) AB határozatában foglaltakra figyelemmel - az Országgyűlés létszámának meghatározása az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi, szervezetalakítási kérdés. Ennek alapján az OVB a kezdeményezést ellentétesnek találta az Alkotmány 28/C. § (5)

bekezdésének d) pontjával, mely szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről. Ezért az OVB a 42/2005 (XII 1) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az Alkotmánybíróság helyben hagyta az OVB határozatát. A szociális biztonsághoz való jog megvalósítása 59/2006. (X 20) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/12S Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: az 70/E. §-a alapján a szociális biztonsághoz való jog megvalósítása megköveteli, hogy a szociális ellátás formáinak működtetésében jelentkező különbözőségek ne akadályozzák a szociális ellátási rendszer egésze révén az emberi élet és méltóság védelméhez szükséges megélhetési minimum állami biztosítását. Az állam a szociális

ellátási rendszerek egésze útján köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni. 53 old 2.6 november-december A nyugdíj is más jövedelem egy adóalapba összevonása 703/B/2006 AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV./11) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 27 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság elutasította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI törvény 3 § (1) bekezdésével módosított 11. § (1)-(2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozók alkotmányellenesnek tartotta azt, hogy abban az esetben, ha valakinek a nyugdíja mellett más jövedelme is van, ezt az adóalap megállapításánál a nyugdíjjal összeszámítják és a kettő ősszege lesz az adóalap. Az Ab már több esetben foglalkozott a személyi

jövedelemadózás szabályainak a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó egyes rendelkezéseivel. Mint korábban már megállapította: a nyugdíjnak és más jövedelemnek az adóalapba való összevonása nem ütközik az Alkotmány 70/A. §-ának - a személyek közötti indokolatlan különbségtételt tiltó, a hátrányos megkülönböztetést büntetni és az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését elősegíteni rendelő - bekezdéseivel. Az Ab ezért nem találta megalapozottnak az indítványozók érvelését, így az indítványt elutasította. ~ Alkotmányellenes a házipénztár-adóról szóló törvény 61/2006. (X1 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/139) Előadó alkotmánybíró: Bihari 1l4ihály Az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisítette a házipénztáradóról szóló 2006. évi LX törvényt. A testütet állásfoglalása szerint a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező

jövedelemnek, illetve vagyonnak. A megsemmisítés következtében a törvény nem lép hatályba. Az alkotmánybírák első alkalommal semmisítettek meg kihirdetett, de hatályba még nem lépett adótörvényt az alkotmány 70/I. §-a sérelmére alapítottan. Ez az alkotmányi rendelkezés kimondja: minden természetes személy, jogi sze 54 old mély és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. A határozat megerősítette az Ab azon korábbi álláspontját, hogy a törvényalkotó új adónem törvényi szabályozása során széles körben mérlegelhet abban a kérdésben, hogy milyen gazdasági forrást választ az adó alapjául. Rámutat ugyanakkor arra, hogy az Alkotmány 70/I. §ában foglalt alkotmányi korlát valamennyi adó esetében fennáll, függetlenül attól, hogy milyen típusú adóról van szó, illetve, hogy a konkrét anyagi adójogszabály milyen adótárgyat

adóztat. Az Ab a törvény összes sajátosságát 9gyelembe véve megállapította, hogy az új vagyoni típusú különadó nem áll közvetlen összefüggésben az adó fizetésére kötelezett társas vállalkozások jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival, s helyzetével. Az adóalapot képező - a törvény 2 § (3) bekezdése szerint meghatározott házipénztári készpénzállomány az Alkotmány 70/I §-a alapján nem tekinthető az alkotmányi arányos közteherviselés alapját adó, a társas vállalkozások által ténylegesen megszerzett jövedelemnek, illetve vagyonnak. A többségi határozat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a törvényben, illetve annak indokolásában foglalt jogalkotói célok természetszerűleg lehetnek legitim célok, és alkotmányosan az sem kifogásolható, ha a törvényalkotó - adópolitikai megfontolásokat követve - az adó eszközével kívánja befolyásolni az adózók magatartását. E célok és megfontolások eléréséhez azonban

a törvényalkotó kizárólag olyan eszközöket vehet igénybe, amelyek nem sértik az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezését. A többségi határozathoz Bragyova András és Holló András különvéleményt írtak, mely utóbbihoz Kiss László ís csatlakozott. 55 oldal Jogvédelem a büntetőeljárási határidők túllépése ellen 62/200(. (XI 23) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/143) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: az Országg9u é5 mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 28 ÉVKÖNYV 2006 törvényben az ellenvetés intézménye ("az, akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, e törvény eltérő rendelkezése hiányában ellenvetést tehet, továbbá a vádemelési határidő szabályozásánál nem nyújtott hatékony

jogvédelmi eszközt a büntetőeljárásban résztvevő személyeknek a nyomozó hatóság és az ügyész számára megállapított törvényi határidők túllépése ellen. 55 old A testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2007. március 31-ig tegyen eleget. Az Ab több korábbi határozatában rámutatott, hogy a büntető igény érvényesítésének kockázata az államot terheli. A testület ilyen kockázatcsökkentő megoldásnak tekinti, hogy a nyomozó hatóság, valamint az ügyész határidő-túllépését a büntetőeljárásról szóló törvény nem szankcionálja jogvesztéssel vagy érvénytelenséggel. A testület egyhangúlag meghozott határozatában emlékeztetett: az Alkotmány nem rendelkezik szövegszerűen a büntető igény "ésszerű" időn belül való elbírálásának követelményéről. Az Ab azonban a büntetőeljárás egyszerűsítését szolgáló jogintézmények alkotmányossági vizsgálata kapcsán

megfogalmazta, hogy a szabályozással szemben a jogállamiság normatív tartalmából és a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogból levezethető alkotmányos követelmény az állami büntető igény megfelelő időn belüli érvényesítése és elbírálása. Az alkotmánybírák döntésük meghozatalakor mérlegelték egyrészről a nyomozó hatóság és az ügyész határidő-túllépéséből, az eljárás emiatti elhúzódásából az alkotmányos alapjogokra, illetve alkotmányosan védett érdekekre háramló hátrányos következmények súlyát, másrészről az ellenvetés szabályozását, illetve a vádemelésre rendelkezésre álló határidő túllépése elleni fellépés lehetőségének hiányát. Minderre tekintettel állapították meg, hogy a büntetőeljárás nem hatósági részt vevői számára a törvényhozó nem biztosított hatékony jogvédelmet. Rendelettel nem korlátozható a praxisjog megszerzése 63/2006. (XI 23) AB határozat

(Magyar Közlöny, 2006/143) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II törvény (az úgynevezett praxistörvény) végrehajtására kiadott 18/2000. (II 25) Korm rendelemek azt a rendelkezését, amely a működtetési jog megszerzésének feltételévé teszi a vizsgált körben az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen voltáról. Az alkotmánybírák 2006 június 21-én kelt határozatukban már vizsgálták a működtetési jog egyes kérdéseit. A testület akkor megállapította, hogy a praxistörvény nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel 56 oldal A rendelet júniusban megsemmisített szabálya értelmében a működtetési jog elidegenítésére csak akkor kerülhetett sor, ha a helyi önkormányzat hajlandó volt szerződést kötni azzal a személlyel, aki a működtetési

jogot meg akarta szerezni. A megsemmisítés indoka az volt, hogy a működtetési jog vagyoni értékű jog és így a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme illeti meg. E jog korlátozása pedig csak törvényben történhet meg A kormányrendelet érintett szabálya - hasonlóan a korábban már megsemmisített rendelkezéshez - a praxistörvény koncepciójától eltérően a működtetési jog megszerzésének feltételévé tette az adott önkormányzat előzetes döntését. A törvény szabályozásától való eltérés azonban az Ab álláspontja szerint a felhatalmazás keretein való túllépést jelent, ezért sérti a jogállamiság elvét. A többségi határozathoz Holló András és Paczolay Péter különvéleményt írtak, mely utóbbihoz Bragyova András csatlakozott. Törvény nem írható felül kormányrendelettel 64/2006. (XI 24) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/144) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 29 ÉVKÖNYV 2006

Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Balogh Elemér, Kovács Péter és Paczolay Péter) november 21-én hozott határozatában megsemmisítette a közigazgatási informatikai feladatok irányításában szükséges azonnali változtatásokról szóló 144/2006. (VI 29) Korm: rendelet egyik rendelkezését. Az érintett rendelkezés kimondta, hogy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter veszi át. Az Ab megállapította, hogy a kormányzati és központi közigazgatási szervek szervezetének általános kialakítási rendjéről, a már kialakított szervek megváltoztatásának feltételeiről és e szervek irányításáról az Országgyűlés - a korábbi helyzettől eltérően - törvényt alkotott. A testület ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a törvényben bevezetett új szabályozás egyik fő jellemzője, hogy az irányítási jogkörök rögzített

tartalmától csak másik törvényben lehet eltérni. Vagyis az Országgyűlés a törvény megalkotásával nemcsak egységesítette a központi államigazgatási szervek irányítására vonatkozó hatásköröket, nemcsak jogviszonnyá alakította az irányítási viszonyt, hanem egyben korlátozta is a kormány szabályozási hatáskörét. 57 old Az Ab ezért megállapította, hogy a kormánynak az Alkotmányban biztosított szervezetalakítási vagy irányítási jogköre nem terjed addig, hogy törvényben létrehozott szerv feletti, törvényben meghatározott irányítási jogköröket a törvénytől eltérően szabályozzon. Diszkriminatív rendelkezés a céltartalék szabályozásában 65/2006. (XI 24) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/144) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Balogh Elemér, Kovács Péter és Paczolay Péter) határozatában megállapította, hogy a 2006. évi központi költségvetés

céltartalékának felhasználásáról szóló 140/2006. (VI. 29) Korm rendelet 6 § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A kormányrendelet kimondja, hogy a központi költségvetés egyszeri hozzájárulást nyújt a központi költségvetési szerveknél megvalósuló létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A támadott rendelkezés értelmében a költségvetési szervnek befizetési kötelezettsége támad, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, akit költségvetési szervnél megvalósított létszámcsökkentés következtében végkielégítéssel bocsátottak el, az étintett munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéstől számított egy éven belül. Az Ab a támadott jogszabály rendelkezését olyan megkülönböztetésnek tartja, amely ellentétes az Alkotmányban foglalt diszkriminációtilalommal. A testület következetes gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértő

hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon. Alkotmányos a banki különadó 66/2006. (XI 29) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/146) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékokról szóló 2006. évi LIX törvény áltat bevezetett, hitelintézeteket terhelő új adónem szabályait kifogásolták. Az Ab egyhangúlag hozott határozata szerint a 2007 január 1-jétől hatályba lépő, állami kamattámogatással érintett hitelállomány alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeget terhelő járadékról szóló rendelkezések nem sértik a jogbiztonságot, sem a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét és hátrányos

megkülönböztetést sem tartalmaznak. 58 old Az alkotmánybírák a határozat indokolásában kifejtették, hogy a törvény rendelkezései a jogszabály hatályba lépését megelőző időre nem állapítanak meg kötelezettséget, és nem ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 30 ÉVKÖNYV 2006 nyilvánítanak valamely magatartást jogellenessé, nem ellentétesek a visszaható hatály tilalmának elvével. Megállapították azt is, hogy a kizárólag a hitelintézeteket terhelő járadékfizetési kötelezettség előírása nem jelent hátrányos megkülönböztetést sem. A testület arra is rámutatott, hogy a különadó ötszázalékos mértéke sem eredményez aránytalanul nagy elvonást az adóalanyoknál, ezért az adó mértékét illetően sem állapította meg a vitatott rendelkezés alkotmányellenességét. Diszkriminatív felmentési jogcím a Gyurcsány-csomagban 68/2006. (XII 6) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/149) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az

Alkotmánybíróság december 5-én határozatot hozott a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról rendelkező 2006. évi LXXII törvény több szabályának alkotmányossági felülvizsgálatáról. Az Ab az indítványokat - egy kivételével elutasította Ennek megfelelően 2007 január 1-jén hatályba lépnek azok a módosító rendelkezések, amelyek a költségvetési gazdálkodás szigorítása keretében megváltoztatták a végkielégítés és egyéb, a felmentéssel kapcsolatos juttatások kifizetésének szabályait. A döntés indokolása szerint ez a módosítás nem ellentétes sem a jogbiztonság elvével, sem pedig a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmával. A testület ugyanakkor megállapította, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény 56. § (1) bekezdés s) pontját módosító szövegrész (minden további körülmény

vizsgálata nélkül felmenthető az, aki szolgálati nyugellátásra jogosultságot szerzett) alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Ennek következtében a szolgálati nyugellátással kapcsolatos módosított tartalmú felmentési jogcím 2007. január 1-jén nem lép hatályba , Az alkotmányellenesség megállapítását azzal indokolta az Alkotmány bíróság, hogy a módosító rendelkezés diszkriminatív, mert a fegyveres szerv ennek alapján a hosszabb tényleges szolgálati idővel rendelkező személyeket a szolgálati nyugellátás igénybevételére kötelezhette volna. 59 oldal A tanítási időkeret teljesítésének számítása 69/2006. (XII 6) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/149) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság december 5-i határozatában elbírálta azokat az indítványokat, amelyeket a közoktatási törvényt módosító 2006. évi LXXI törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet pedagógusok

munkaköri feladatait érintő rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata iránt nyújtottak be. A testület úgy ítélte meg, hogy nem alkotmányellenesek a módosító törvény azon rendelkezései, amelyek annak elrendelésére adnak lehetőséget a munkáltatónak, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül - a munkakörére, beosztására előírt kötelező órájánál többet tanítson, ha erre egyéni, szabadidős, illetőleg tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Alkotmányellenesnek ítélte viszont az Ab a módosító törvény azon rendelkezését, amely szerint a tanítási időkeret teljesítésébe a 11/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból be kell számítani az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát. Nem állapítható meg, hogy a

tanítási időkeret teljesítésének számításánál az egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, illetőleg tanórán kívüli foglalkozás céljából elrendelt többlettanítás figyelembevételét a jogalkotó csak 2007. szeptember 1-jét követően, vagy már a 2006/2007-es tanévben is elő kívánta írni Ezt az előírást az Alkotmánybíróság nem tartalmának alkotmányellenessége, hanem a hatálybaléptetés jogbiztonságot súlyosan sértő volta miatt ítélte alkotmányellenesnek. Az Ab - ugyanilyen okból a kihirdetésére visszaható hatállyal megsemmisítette a közalkalmazottakról szóló 1992 évi ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló Korm rendeletnek a 186/2006 (VIII 31) Korm rendelettel megállapított 11/B. § (1) bekezdését 31 A bírósági keresetlevél késedelmes benyújtása 70/2006. (XII 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/153) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az

Alkotmánybíróság határozata szerint nem alkotmányellenes a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló polgári jogegységi határozat. 60 old Az indítványozók a jogorvoslathoz való jogba, a bírósághoz fordulás jogába és a jogállamiságba ütközőnek vélték azt a legfelsőbb bírósági értelmezést, amely szerint a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő számításánál a keresetlevél bírósághoz beérkezésének, és nem pedig a keresetlevél postára adásának az időpontja számít. Az Ab a határozat indokolásában leszögezte: nem feladata annak eldöntése, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogegységi határozat meghozatala során helyesen mérlegelt-e a különböző jogértelmezések között. Vagyis nem feladata annak végérvényes eldöntése, hogy a Polgári perrendtartás alkalmazása során anyagi jogi vagy eljárási jogi határidő-e a keresetlevél benyújtására a

különböző jogszabályokban megállapított határidő, továbbá nem feladata az arról való állásfoglalás, hogy a keresetindítási határidő része-e a bírósági eljárásnak vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság feladata, hogy az eltérő törvényi értelmezéseket egységesítse, a bírói jogalkalmazásban kötelező értelmezési tartalmat meghatározza. Az alkotmánybírósági ellenőrzés kizárólag azon alapulhat, hogy a jogegységi határozat sérti-e az Alkotmány valamely rendelkezését. Az alkotmánybírák elutasították a 4/2003. polgári jogegységi határozat alkotmányellenességének megállapítására irányuló beadványokat. Az Ab alkotmányellenességet sem a jogegységi határozat, sem a jogegységi határozat által értelmezett törvények tekintetében nem állapított meg. A határozathoz Bihari Mihály különvéleményt csatolt, amelyhez Kovács Péter csatlakozott. Ugyancsak különvéleményt írt Harmathy Attila és Kiss László. A

pihenéshez és szabadidőhöz való jog rendeleti korlátozása ~ 72/2006. (XII 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/155) Előadó alkotmánybíró: Kiss László Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet több paragrafusát, ezért azokat megsemmisítette. A testület álláspontja szerint a megsemmisített rendelkezések a pihenéshez és szabadidőhöz való alapvető jogot a törvényben meghatározott ügyeleti időkeretet meghaladó módon rendeleti úton korlátozták, és a rendeleti szintű szabályozási mód sérti az alaptörvényt. Az Ab a kormányrendelet rendelkezéseinek "pro futuro" megsemmisítésénél azt vette figyelembe, hogy a rendelkezések azonnali megsemmisítése jogbizonytalanságot okozna, ezért a megsemmisítés időpontját 2007. június 30 napjában határozta meg, hogy a

jogalkotónak elegendő idő álljon rendelkezésére az alkotmányos szabályozás kialakításához. A határozathoz Kovács Péter párhuzamos indokolást csatolt, amelyhez Kiss László csatlakozott. 62 old A szabadság kiadása az esedékesség évét kővetően 74/2006. (XII 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/155.) Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134 § (3) bekezdés a) ` pontját, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a szabadságot az esedékesség évét követően, kivételesen fontos gazdasági érdek esetén ; legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 32 ÉVKÖNYV 2006 december 31-ig adja ki. A testület álláspontja szerint az Alkotmány 70/B § (4) bekezdése által biztosított rendszeres fizetett szabadsághoz való

alkotmányos alapjogot önmagában a kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozással, valamint a korlátozás érdemi feltételeit nem tartalmazó szabályozással nem korlátozhatja a törvényhozó. Ezért az Ab a törvény vizsgált rendelkezését megsemmisítette. A megsemmisítésre nem a határozat kihirdetése napjával, hanem-a jogbiztonság érdekében - 2007. március 31 hatállyal került sor A cégtelefon magáncélú használatának adóztatása 824/B/2006. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XV/12) Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányosak a személyi ; jövedelemadóról szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek alapján 2006. szeptember 1-jétől természetbeni juttatásként adókötelessé vált a cégtelefonok és munkahelyi telefonok magáncélú használata : során a magánszemélyek által megszerzett bevétel. A jogszabály alapján adóköteles bevételnek minősül a

kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része. Tételes elkülönítés hiányában a kifizetőt a telefonszolgáltatással összefüggésben terhelő kiadás 20 százaléka számít adóköteles bevételnek. 62 old Érvénytelen okiraton alapuló tulajdonjog törlése 80/2006. (XII 20) AB határozat (Magyar Közlöny, 2006/158) Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmánysértő az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az a része, amely kimondja, hogy csak három éven belül lehet törölni olyan tulajdonjogot, amely érvénytelen okiraton alapul. Korábban, ha valakinek olyan ingatlant adtak el, ami valójában egy harmadik személy tulajdona volt, azt három év után már nem lehetett visszaperelni tőle. A törvény kifogásolt bekezdését az alkotmánybírák 2007 június 30-i hatállyal megsemmisítették.

A testület szerint ugyanis a jogszabály kifogásolt része az érvén5nelen okiratok alapján bejegyzett, jóhiszemű vásárló jogszerzését védi meg, így azonban a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozza az eredeti tulajdonost abban, hogy alkotmányos jogával élve, pert indítson elvesztett tulajdonáért. "Az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó jogbiztonság nem áll arányban azzal a jogsérelemmel, amelyet az eredeti jogosult szenved el, amikor önhibáján kívül nem tudja érvényesíteni keresetindítási jogát" - tartalmazza az Ab határozatának indokolása. A testület felidézte: ha a tulajdonjogot szerző rosszhiszemű, vagy, szerzése ingyenes, a javára bejegyzett jog, feljegyzett tény törlésének nincs időbeli korlátja. A határozathoz Paczolay Péter különvéleményt csatolt, amelyhez Bragyova András és Holló András is csatlakozott. 63 old 3 ÉV FŐBB ESEMÉNYEI 3.1 Január-február Január 17 Az államfő látogatása az

Alkotmánybíróságon ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 33 Sólyom László köztársasági elnök január 17-én látogatott az Alkotmánybíróságra. Az államfő, akit 1990 júliusától alkotmánybírói mandátuma lejártáig, 1998. november 22-ig bírótársai háromszor is megválasztották az AB elnökének, találkozott a testület teljes tagjaival. Sólyom László 2006-ban négy indítvánnyal fordult a testülethez: március 13-án az állami kitüntetésekkel és a kegyelmi jogkör gyakorlatával kapcsolatos elnöki hatáskör értelmezését kérte, augusztus 2án a felsőoktatási törvény módosítását, míg december 28-án az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, valamint az ágazati párbeszéd bizottságáról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényt küldte meg előzetes véleményezésére. 67 old Február 14 Határozathozatal a költségvetési törvényről Az alkotmánybíróság február 14-én

nyilvános teljes ülésen hirdette ki határozatát a költségvetési törvény előkészítésének, tárgyalásának és elfogadásának alkotmányos rendjéről. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 34 A francia semmitőszéki elnök a Donáti utcában Guy Canivet, a Francia Köztársaság Semmítőszékének első elnöke február 14-én látogatást tett az Alkotmánybíróságon. A francia főbírót fogadta Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke A találkozón részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Harmathy Attila és Kovács Péter alkotmánybírák. A francia legfőbb bíró látogatása végén elmondta: 68 old Rendkívül hasznos tapasztalatokat gyűjtöttem Budapesten. Magyar barátaim abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a ma működő igazságszolgáltatási rendszer igen kedvező időszakban, a rendszerváltást követő években alakult ki. Irigylésre méltó módon oldották meg a klasszikus hatalmi ágak

szétválasztását, intézményi szinten is függetlenekké váltak a bíróságok, igazgatásukra önálló szervezetet hoztak létre. Ugyancsak példaszerűen választották el egymástól a bírói és az ügyészi tevékenységet, ami Franciaország esetében már nem mondható el. Érdekesnek tartom a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság közötti feladat- és határkörök megosztását is. A francia igazságszolgáltatás most reformok előtt áll, és a magyarországi tapasztalatokat mindenképpen hasznosítani szeretnénk. Guy Cavinet a francia igazságszolgáltatás egyik sajátosságáról is szólt: - A Semmítőszéken nincsenek akták, nem nyomtatunk semmit sem papírra, az eljárás minden aktusa informatikai úton történik. Nem levelezgetünk a közreműködőkkel, az adott ügyek szereplőivel, köztük az ügyvédekkel sem, hanem számítógépen, internet segítségével kommunikálunk egymással. 69 old Február 23. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

ÉVKÖNYV 2006 Elbúcsúzott az első magyar női alkotmánybíró 35 Az Alkotmánybíróság teljes ülésén búcsúztatták el kollégái Tersztyánszkyné Vasadi Évát, akinek február 23-án lejárt az alkotmánybírói mandátuma. Megüresedett helyét február 24-étől Paczolay Péter foglalta el, akit február 6-án választott meg alkotmánybírónak az Országgyűlés. Az első magyar női alkotmánybírót két jelölttársával - Bihari Mihállyal és Kukorelli Istvánnal együtt 1999 júliusában választották meg a taláros testületbe. Tersztyánszkyné Vasadi Éva az alkotmánybírói székben férjét, Tersztyánszky Ödönt váltotta, aki 1990 nyarától kilenc évig alkotmánybíráskodott. Tersztyánszkyné Vasadi Éva 1958ban végzett az EITE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően ügyvédjelölt, 1962-1964 között ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett. 1961től 1989-ig az Országos Takarékpénztárnál dolgozott; az OTP Központ Jogi

Igazgatóságának vezető jogtanácsosa, majd a Lakáshitelezési- és Beruházási Főosztály vezetője volt. 1989-tő1 az Alkotmánybíróság főtanácsosaként dolgozott 1997 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen címzetes docensként pénzügyi jogot oktat. A jogásznő nyugállományba vonulása után a pénzügyi alkotmányosság kérdéseiről tervez tankönyvet írni. 70 old 3.2 Március-április Április 10-11. Nemzetközi alkotmányjogi konferencia Április 10-11-én rendezte meg az Alkotmánybíróság, az Európa Tanács Velence Bizottsága és a Budapesti Fórum Európáért Alapítvány azt a nemzetközi kerekasztal-konferenciáját, amelyen az alkotmányjog és az európai jog kapcsolatát vitatták meg. A budapesti tanácskozáson részt vett többek között Thomas Markert, az Európa Tanács Velence Bizottságának főtitkár-helyettese, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 36 Ninon Colneric, az Európai Bíróság bírája, Lord Bingham of Cornhill

lordbíró, Jan Mazák, a szlovák alkotmánybíróság elnöke, valamint alkotmánybírák Ausztriából, Ciprusról, 71 old Csehországból, Észtországból, Lengyelországból, Lettországból, Litvániából, Máltáról és Magyarországról. A konferencia résztvevőit a : Sándor-palotában fogadta Sólyom László köztársasági elnök is. A tanácskozás tapasztalatairól Bihari Mihály, az Ab elnöke el- mondta: - Az európai legfelsőbb bíróságok és alkotmánybíróságok egy nagy családot alkotnak: döntéseikben egymás, valamint az Európai ` Közösségek Bíróságának és az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteire hivatkoznak, részt vesznek a jogi fórumok közötti interakcióban, ezáltal hozzájárulnak az európai jogközösség fejlesztéséhez. Egymás hatáskörének és értékrendjének kölcsönös tiszteletben tartásával biztosítják a tagállami és nemzetek felett bíróságok közötti hatalmi egyensúly fenntartását. E bíróságok

közötti pátbeszéd akkor lehet igazán eredményes, ha tapasztalatainkról, kétségeinkről, fenntartásainkról nyíltan és őszintén tudunk beszélni, akár vitatkozni is. A konferencia erre a kötetlen eszmecserére nyújtott lehetőséget A vitában felmerült, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a magánszféra és a személyes adatok védelme egyre nehezebbé válik, mivel a kormányok arra törekszenek, hogy - a terrorizmus elleni küzdelem szükségességére hivatkozva egyre többet tudjanak meg az egyénekről. A kérdés - többek között - az, hogy az új kihívások nyomán felül kell-e vizsgálni az eddig kialakított alkotmányos értékrendet. 72 old Április 18. .Juhász Endre előadása az `Alkotmánybíróságon Április 18-án az Alkotmánybíróság vendége volt és előadást tartott Juhász Endre, az Európai Bíróság magyar bírája. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 37 ÉVKÖNYV 2006 Az 1952-es Párizsi Szerződés alapján létrehozott

Európai Bíróság az egyetlen olyan szervezet, amely illetékes a közösségi jogrend értelmezésére és a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok érvényességének vizsgálatára. A luxemburgi székhelyű ítélkező testület a garancia arra, hogy egységesen értelmezzék és alkalmazzák az Európai Unió valamennyi tagállamában a közösségi jogot, amelynek elsőbbségét egy konkrét ügy kapcsán 1977-ben maga az Európai Bíróság mondta ki. A bíróság előtti egyik legfontosabb eljárás, ha az Európai Bizottság vagy bármely tagállam indít pert, mert úgy látja, hogy valamelyik tagország nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Magánszemély is fordulhat keresettel a testülethez, ha úgy érzi, hogy a közösségi intézmények valamely döntése közvetlenül és személyesen sérti őt. Az Európai Bíróság huszonöt bírából és nyolc főtanácsnokból áll, akiket a tagállamok kormányai egymással

egyetértésben hat évre neveznek ki. Magyar részről 2004 május 11-től Juhász Endre tagja a bíróságnak. A bírák maguk közül választják meg három évre a bíróság elnökét Az élnök irányítja a bíróság munkáját és szervezeti egységeit, elnököl a legnagyobb létszámú ítélkező testületekben. Az Európai Bíróságra 1953. január 1 és 2005 december 31 között 13 967 ügy érkezett, és a bírák 682G ítéletet hoztak. A bírósághoz beterjesztett ügyek száma folyamatosan növekszik: 1953-ban csak né 1970-ben 79, 1980-ban 279, 1990-ben 378, 2000-ben 502, 2005-ben pedig 474 kereset futott be. A bíróság 2005-ben 574 ügyet fejezett be 73 old 3.3 Május – Június Május 7 Demokrácia-séta az Alkotmánybíróságon A polgár az európai demokráciában elnevezésű országos tanulmányi verseny döntőjében szereplő diákok és felkészítő tanáraik május 7-én úgynevezett demokrácia-séta keretében ellátogattak az

Alkotmánybíróságra. A Civitas Egyesület által szervezett eseményen Bihari Mihály elnök tartott ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 38 ÉVKÖNYV 2006 előadást az AB történetéről és munkájáról, majd mint a program egyik védnöke átadta a verseny okleveleit a diákoknak. 74 old Május 23. Nyilatkozat a művi meddővé tételről Az Alkotmánybíróság (Ab) 2005. november 12-én hozott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és 2006. június 30-aí hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, mely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. Az Alkotmánybíróság általában nem szokta kommentálni határozatait, most azonban a félreértések és félremagyarázások miatt kivételt kell tenni - nyilatkozta május 23-án az MTI-nek Bihari Mihály. "A művi meddővé tétellel kapcsolatos határozatunkat

még tavaly novemberben hoztuk, több mint héthónapos határidőt adva a jogalkotónak, hogy orvosolja a szabályozás fogyatékosságait. Hosszú hónapokig nem történt semmi és csak néhány hete került a figyelem középpontjába a kérdés. Erre tekintettel indokolt kiemelni a határozat néhány megállapítását" - mondta az Ab elnöke. Arra a sajtóban több helyütt megfogalmazódott felvetésre, hogy a határozat nem ad lehetőséget az államnak a művi meddővé tétel születésszabályozási célokból való korlátozására, Bihari Mihály így reagált: az Alkotmánybíróság nem önmagában a korlátozást, hanem az aránytalan korlátozást minősítette alkotmányellenesnek. Az alkotmánybírák rámutattak: sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog érvényesítését. Az

alkotmányellenes korhatárral kapcsolatban viszont így szól a határozat indoklása: "elsősorban a törvényalkotónak kell mérlegelnie, hogy a művi meddővé tétel feltételeinek meghatározásakor indokolt-e eltérni a cselekvőképesség általános életkori határától, és ha igen, akkor milyen mértékben." Miután a betöltött 18 életév a cselekvőképesség általános cletkori határa, a törvényalkotónak igen széles a mérlegelési tartománya. A határozatban is hivatkoztunk külföldi példákra, megjegyezve azt, hogy a sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával. Például ez Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, míg Spanyolországban 18 év: 75 old Nemzetközi összehasonlításban kivételesnek mondható a magyarhoz hasonló olyan szabályozás, amely a családtervezési célú

meddővé tételt - a döntésképességi korhatáron túl - objektív feltételektől teszi függővé - fejtette ki az Ab elnöke. Hangsúlyozta: az Ab a családtervezési célú művi meddővé tétellel összefüggésben az egyén önrendelkezési jogának súlyos és aránytalan korlátozását minősítette alkotmányellenesnek, ami nem zárja ki az arányos törvényi korlátozás lehetőségét. Az életkori határok meghúzásakor a törvényhozónak ugyanakkor mérlegelnie kell azt is, hogy, a társadalmi mobilitás és életvitel a korábbiakhoz képest jelentősen átalakult, illetve sokszínűbbé vált. Június 15. Új beléptetési rend az Alkotmánybíróságon Június 15-én új beléptetési rendet vezettek be az Alkotmánybíróságon. E szerint az épületbe beés kilépni, illetve ott tartózkodni kizárólag az erre jogosító elektronikus belépőkártyával vagy eseti engedéllyel, a személyazonosság ellenőrzését követően lehet. Nyilvános

határozathirdetés alkalmával külön belépési engedély nem szükséges. Belépőkártya, eseti engedély és a személyazonosság ellenőrzése nélkül léphetnek be az épületbe a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és alelnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, tagjai, főátkára és gazdasági igazgatója, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, valamint ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 39 ÉVKÖNYV 2006 előzetes egyeztetés alapján a külföldi delegációk tagjai. Igazolvány felmutatása és ellenőrzése alapján, belépőkártya, illetve engedély nélkül léphetnek az épületbe a kormány tagjai, a parlamenti képviselők, az ombudsmanok és az Állami Számvevőszék elnöke. Az épületbe belépők kötelesek a biztonsági mágnes kapun áthaladni, magukat táska- és csomagellenőrzésnek alávetni. Az Alkotmánybíróságra általában a Donát utcai kapun keresztül lehet belépni. Június közepétől a

kerekesszékkel közlekedők is egyszerűen meg tudják közelíteni az Alkotmánybíróságot 76 old szerűen meg tudják közelíteni az Alkotmánybíróságot: ők a Vám utcai kapunál juthatnak be akadálymentesen az épületbe. Amennyiben a belépésre jelentkező, kerekesszékkel közlekedő személvnek nincs belépőkártyája, a Vám utcai kapunál szolgálatot teljesítő objektumőr "V" feliratú, sorszámozott jelzést ad át számára, és a személyazonosító adatait telefonon közli a Donáti utcai kapunál szolgálatot teljesítő kollégájával. Kilépéskor a kerekesszékkel közlekedő vendégtől a Vám utcai kapunál vonják be a sorszámozott jelzést. június 17. Lejárt Bagi István mandátuma Az Alkotmánybíróság június 19-i teljes ülésén köszöntek el kollégái Bagi Istvántól, akinek június 17én járt le alkotmánybírói mandátuma. Bagi Istvánt - jelölttársával, Németh Jánossal együtt 1997 június 17-én választotta meg a

parlament az Alkotmánybíróság tagjának. "Nagyon büszke vagyok arra, hogy az első alkotmányos létszámú testületnek lettem a tagja" - nyilatkozta az Alkotmánybírák talár nélkül című könyvben. Bagi István Pécsett szerzett jogi diplomát 1965-ben Ügyvédjelölt, majd ügyvéd lett Pécsett. 1978 és 1983 év között a Pécsi Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tanácsvezetője, 1983-tól a Pécsi Ügyvédi Kamara átkára. 1989-töl az Országos Ügyvédi Tanács (Országos Ügyvédi Kamara) elnökségének tagja. 1981 és 1983 között az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs bizottságának munkatársa. 1973-tól 1985-ig állandó tagja és előadója a pécsi egyetemen megszervezett Polgári Jogi Munkaközösségnek. 1989 óta oktat a Janus Pannonius Tudományegyetem jogtudományi karán. 77 old Június 26. Mongol vendégek a Donáti utcában ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 40 A magyar-mongol "vegyes"

alkotmánybíróság: az alsó sorban Erdei Árpád helyettes elnök, Harmathy Attila, Za. Bjambadorzs mongol és Bihari Mihály magyar elnök, N Dzsancan alelnök, Balogh Elemér; a felső sorban Holló András, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Ktskorelli István és Paczolay Péter. június 26-án az Alkotmánybíróságra látogatott Zs. Bjambadorzs elnök vezetésév el a mongol alkotmánybírák delegációja. Legutóbb 1993-ban és 1998-ban járt mongol küldöttség Magyarországon, míg 1994-ben Sólyom László magyar alkotmánybírósági elnök utazott Mongóliába. Zs Bjambadorzs tájékoztatása szerint Mongóliában 1992-ben alakult meg a kilenctagú Alkotmánybíróság. A bírákat a Nagy Népi Hurál (mongol parlament) választja meg A bíróság kilenc tagja közül hármat . a köztársasági elnök, hármat-hármat a miniszterelnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelöl. Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az

elnököt és az alelnököt. Az elnök egyszer újraválaszt-: ható Eddig összesen három elnöke volt az Alkotmány bíróságnak, .I azaz két elnököt is újraválasztottak a kollégái N Dzsancan, aki 1998i és 2004 között elnökölt, jelenleg a bíróság alelnöke. Az 52 esztendős Bjambadorzs azt is elmondta, hogy az alelnök általában a bíróság leg-;, idősebb tagja. A kilenc alkotmánybíróból ketten hölgyek. 78 ld Az ulánbátori Alkotmánybírósághoz kérelmet nyújthat be minden mongol és külföldi, sőt hontalan állampolgár is. A bíróság hatáskörébe tartozik a törvények, elnöki határozatok, kormányhatározatok, nemzetközi szerződések vizsgálata, de megkeresés esetén döntenek az államfői és a parlamenti választások vitatott kérdéseiben is. Az ügyeket a bíróság elnöke szignálja ki a bíráknak. A legtöbb kérelem azonban nem jut el érdemi döntésig, ugyanis - közölte az elnök - a mongol Alkotmánybíróság évente

összesen húsz-huszonkét ügyben hoz határozatot. A döntési mechanizmust érdekesen alakították ki: az indítványt először egy öttagú tanács vizsgálja meg, és a döntését megküldi a parlamentnek. Ha a Nagy Népi Hurál egyetért a határozattal, akkor intézkedik - adott esetben - a megsemmisítés iránt. Amennyiben eltér a véleménye a tanácsétól, akkor az ügy az Alkotmánybíróság teljes ülése elé kerül, amelynek a döntése már végleges és mindenkire nézve kötelező. Még sohasem fordult elő, hogy az öttagú tanács döntését a teljes ülés felülbírálta volna. Bjambadorzs elnök beszámolója szerint már nem egyszer megesett, hogy egy--egy határozatuk nemcsak a parlament, hanem a nép körében is megütközést keltett június 27. Házelnöki vizit ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 41 Június 27-én az Alkotmánybíróság vendége volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki találkozott a teljes ülés résztvevőivel.

A kötetlen beszélgetésen a házelnök közölte, hogy összeült a parlamentben az alkotmánybírákat jelölő bizottság. Szili Katalin a frakciók állásfoglalását kérte arról, hogy lehetséges legyen-e továbbra is az alkotmánybírák újrajelölése, illetőleg a június 20-i megbeszélésen ismét felmerült, hogy esetleg tizenkét évre lehessen meghosszabbítani a testület tagjainak jelenleg kilenc évre szóló mandátumát. 79 old 3.4 Július-augusztus Augusztus 28 Soron kívül tárgyalják a Gyurcsány-csomagot Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy soron kívül tárgyalja a nyáron elfogadott pénzügyi tárgyú törvénycsomag kapcsán benyújtott indítványokat - tájékoztatta az MTI-t Bihari Mihály, az Ab elnöke augusztus 28-án, a testület nyári ítélkezési szünetét követő első teljes ülése után. Bihari Mihály úgy fogalmazott, hogy a testület az ügyek kiemelt társadalmi súlyára tekintettel biztosít elsőbbséget az

indítványoknak. Az elnök reményei szerint az első határozattervezetek már szeptemberben elkészülhetnek; az Ab szükség esetén rendkívüli tárgyalási napokat is beiktat. Pálffy Ilona főtitkár és Erdei Árpád, az Ab helyettes elnöke a teljes ülés előtt 80 old Augusztus 30. A luxembourgi Elsőfokú Biróság magyar bírájának előadása Augusztus 30-án az Alkotmánybíróság vendége volt Czúcz Ottó, a luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bíróság magyar bírája, korábbi alkotmánybíró, aki találkozott a teljes ülés résztvevőivel. Czúcz Ottó 1974 őszétől tanít a szegedi jogikaron 1976-ban írta meg első kiegészítő egyetemi jegyzetét a társadalombiztosítási jogi témakörben. A következő három évtizedben a terület egyik legismertebb hazai szakértője lett. 1998 decemberétől 2004 májusáig alkotmánybíráskodott. 2004 tavasza óta a luxemburgi Elsőfokú Bíróság első magyar bírája Első ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 42

ÉVKÖNYV 2006 luxembourgi hónapjaira így emlékezett vissza: - Május 12-én tettem le a hivatali eskümet, és május 14-én már ott volt az asztalomon az első tizenkét dosszié. Azóta szépen folyamatosan nő a számuk, jóllehet közben olyan ügyekben is ítéletek születtek, amelyeket az én stábom "hordott ki" az ítélethirdetésig. 2005 január 12-én hirdettük ki az első ítéletünket Ez egy közösségi védjegy ügy volt. Az volt az eldöntendő kérdés, hogy az "eutoprémium" szómegjelölést lehet-e védjegyként lajstromoztatni, illetőleg felhasználhatja-e egy vállalat, adott esetben a Deutsche Post a termékeihez. Az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette az európai védjegyhivatal határozatát Czúcz Ottó munkáját Luxembourgban három jogi referens segíti: egy spanyol, egy belga és egy magyar szakember. Rajtuk kívül van egy asszisztense is A bíróságon francia a hivatalos nyelv 81 old 3.5 Szeptember-október szeptember 21

Dicsőség Nagy Imre miniszterelnöknek Bihari Mihály szeptember 21-én az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő 50 évfordulója alkalmából koszorút helyezett el a testület nevében Nagy Imre budapesti emléktáblájánál. Az Alkotmánybíróság elnöke – miután találkozott a mártír miniszterelnök két unokájával, Jánosi Katalinnal és Jánosi Ferenccel – az alábbi sorokat jegyezte be az emlékház vendégkönyvébe: Dicsőség a legyőzötteknek! Gloria victis! – írta Albert Vamus, a nagy francia író a magyar forradalom és mártírjai emlékére. A forradalom leverése és Nagy Imre miniszterelnök halála után fél évszázaddal azt mondhatjuk, hogy dicsőség a győzteseknek. Dicsőség a mártíróknak, dicsőség Nagy Imre miniszterelnöknek 82 old Október 3 Határozathozatal a mobiltornyokról. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 43 Az Alkotmánybíróság október 3-i nyilvános teljes ülésén megsemmisítette az elektronikus

hírközlésről szóló törvény egyes, a távközlési létesítmények magánterületen történő elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseit. Csaknem kétszáz indítványozó kérte az alkotmánybíráktól az 1992-ben hozott és 1999-ben módosított távközlési törvény, valamint a 2003-ban született elektronikus hírközlésről szóló törvény több szakaszának megsemmisítését. 83 old Október 13. A strasbourgi emberi jogi bíróság ~és magyar bírája a Donáti utcában Luzius Wildhaber, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke és 8aka András, a testület magyar bírája október 13-án az Alkotmánybíróságra látogatott. A találkozón Bihari hühály, az Ab elnöke kitüntetést adott át a strasbourgi bíróság svájci elnökének. Elmondta: az Alkotmánybíróság teljes ülése úgy ítélte meg, hogy l.uzius WHdhaber kiemelkedő tudományos munkásságára, gazdag bírói tevékenységére és az alapvető jogok elómozdítása terén tett

erőfeszítéseire tekintettel - érdemessé vált arra, hogy elsőként megkapja az Alkotmánybírósági Érdemérem kitüntetést. Wildhaber az Ab munkatársai előtt tartott előadásában hangsúlyozta, hogy sokféle üggyel fordulnak az emberek az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a politikai jogok védelme a hatóságoktól a bíróságokra kerülnek át. Mint mondta, 1949-50-ben, amikor elődeink az emberi jog egyezményt megfogalmazták, azt szerették volna elérni, hogy a demokrácia ne fordulhasson vissza önkényuralomba. A jogesetek tapasztalatait összefoglalva megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a demokráciát, míg a bíróság figyeli és tiszteletben tartja az államok önvédelmi jogát. A jövő kihívásai kőzött első helyen a terrorizmussal kapcsolatos ügyekre híva fel a figyelmet. Mint megjegyezte, az ítélkezési gyakorlat feladata lesz válaszolni arra a kérdésre: lehet-e

alkalmazni ezekben az ügyekben a pártokkal kapcsolatos döntéseket? ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 44 Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája rövid előadásában arról tájékoztatott, hogy az Európa Tanács negyvenhat tagállama között Magyarország a 14. helyen áll a bírósághoz benyújtott panaszok száma tekintetében. 2005-ben 671 magyar panaszt regisztráltak Strasbourgban 2006 szeptember 1-jei adatok szerint összesen 929 magyar ügy volt folyamatban. - Annyi ügyünk van, mint Spanyolországnak - mondta Baka András, aki szerint egyre több ügy érkezik Magyarországról. A panaszosok túlnyomó többsége elhúzódó eljárásokat sérelmez, ezen belül a panaszok 97 százaléka polgári, és csak három százaléka érint valamilyen büntetőeljárást. 84 old Sokan fordulnak Strasbourghoz rendőri brutalitás és romák elleni atrocitás miatt. Én vannak szép számban kiutasítással, őrizetbe vétellel,

gyermekelhelyezéssel és láthatással kapcsolatos ügyek is. 1992 óta összesen 85 magyar érdekeltségű ügyben született az elmúlt tizennégy évben Baka szerint azért fogadnak be viszonylag kevés magyar kérelmet, mert a panaszosok 90% jogi képviselet nélkül fordul a strasbourgi bírósághoz. A bíró azt is kifogásolta, hogy Magyarországon az egyetemek nem tanítják a strasbougri esetjogot, azaz emberi jogi bíráskodás nem része az oktatásnak. 85 old 3.6 November-december December 19. Évzáró fogadás az Alkotmánybíróságon December 19-én tartották az Alkotmánybíróság éttermében a hagyományos évzáró fogadást, melyen mai és volt alkotmánybírák, alkotmánybírósági dolgozók búcsúztatták együtt az óévet, és koccintottak az új esztendőre. December 23. Szükségképpen befolyásoljuk a politikát" " "Szükségképpen befolyásoljuk a politikát" címmel interjú jelent meg a Népszabadság december 23-i

számában Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság elnökével. Részlet az interjúból: " Mostanában minden eddiginél magasabbra srófolták fel politikusaink a téteket. Hiszen a Gyurcsány-csomagot érintő Ab-döntések egyben a költségvetési egyensúly megteremtéséről is határoznak, a Fidesz népszavazási kérdéseinek átengedése pedig az ellenzéki retorika szerint egy új, ügyvezető kormány felállításának első lépése lehet. Nem jelentenek ezek minőségileg új helyzetet a testület számára? 86 old - Hogy ki és miért kezdeményez Ab-döntést, annak kommentálásához, amíg alkotmánybírók vagyunk, nincsen jogunk. Csak az alkotmányos korlátokat és a releváns törvények mércéit ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 45 ÉVKÖNYV 2006 vizsgálhatjuk. Egy népszavazási kezdeményezésnél például csak arról döntünk, hogy a kérdésről lehet-e népszavazást tartani, vagy sem. Hogy egyébként helyes-e bizonyos kérdésekben népszavazást

indítványozni, illetve helyes-e bizonyos módon feltett kérdésekről referendumot tartani, arról semmiféle, a döntéseinkben is megmutatkozó véleményünk nem lehet. - Az említett ügyeknél költségvetési, esetleg szociális szempontokat mérlegelhetnek-e? A megszorító-, illetve reformintézkedésekkel kapcsolatos beadványok esetében merülhet ez fel különösen élesen. - Nagyon egyértelmű a válaszom: pénzügyi szempontok nem befolyásolják döntéseinket. Ha emlékeznek rá, a 90-es évek elején a személyi szám ügye már az új azonosító bevezetésének többmilliárdos előkészületei után került az Ab elé, és a testület mégis az egész konstrukciót alkotmányellenesnek találta. Az akkori határozat rögzítette is, hogy pénzügyi megfontolásokat az Ab nem mérlegelt. Csupán abban van némi mozgásterünk, hogy a megsemmisítést kimondó határozatunk visszamenőleges hatályú legyen-e, vagy a kihirdetéstől, esetleg öthat hónap múlva

lépjen hatályba. Ezzel tudjuk a lehetőségekhez képest mérsékelni az esetleges gazdasági következményeket. Az igen sok embert érintő ügyekben előfordul, hogy ezt is vizsgáljuk, de hangsúlyozom, az alkotmányosság vizsgálatára ez nem lehet hatással. - Az egyik legutóbbi, népszavazásról szóló határozatukban úgy fogalmaztak: az, hogy egy kérdés érint-e költségvetési tételt, mindig egyedi elbírálás kérdése. Ezt hogyan kell érteni? - 1998 óta vannak úgynevezett tilalmi tárgyak az alkotmányban, amelyekről nem lehet népszavazást tattani. Az egyik ilyen a költségvetés, ám a népszavazási kezdeményezések hitelesítése kapcsán kellett kialakítani a mércét arra, hogy mi számít a büdzsét érintő kérdésnek. A költségvetési törvény ugyanis egy nagyon sajátos műfaj; önmagában az csak célok és szándékok összessége, amit végrehajtási törvények és kormányrendeletek sora tesz élóvé. Ez egy nagyon bonyolult,

soklépcsős folyamat, komplex hatásmechanizmussal. Hogy a célokról és az összegek mértékéről nem lehet referendumot tattani, az nyilvánvaló. 87 old tilalom határának meghúzásakor azonban esetről-esetre meg kell megvizsgálni minden egyes felmerülő kérdést, hisz alig van a gazdaságnak olyan szeiete, amely valamilyen mcídon ne kapcsolódna a büdzséhez. Azt kell tehát megnézni, hogy egy kérdés tartalma közvetlenül érint-e egy törvényben szereplő juttatást vagy elvonást, vagy másként: hogy mennyire áttételesen következik a költségvetésből. Ez tehát a mérce a precedens pedig folyamatosan alakult ki - Hasonlóan nehéznek tűnik annak megítélése, hogy mely megfogalmazások érintik a kormányprogramot - az ilyen népszavazási kérdések is "tiltólistán" vannak ugyanis. - Pontosan így van. A kormányprogram esetében a probléma talán még bonyolultabb, mint a költségvetésnél, hiszen abban még tágabb az érintett témák

köre. Egy nagyon hasonló dilemmára egyébként korábbról van már precedens. Az Ab egy határozata kimondja, hogy népszavazási kezdeményezés nem irányulhat burkolt alkotmánymódosításra. Ez a döntés akkor született, amikor ezen az úton kívánták volna feloszlatni a parlamentet, ami vitákat váltott ki a szakmában és a bírók között is. Az alkotmány 78 paragrafusa ugyanis több száz tárgykört ölel át, vagyis e precedens elvben több száz témakört zár ki a népszavazásra feltehető kérdések köréből. Eddig az Ab mégis úgy döntött - igaz, nem ellenszavazatok és különvélemények nélkül -, hogy él ez a tilalom. Mindhárom említett esettípusban egyfajta mozgó határ« mentén dönt tehát az Ab, és minden esetben konkrét, egyedi eseteket vizsgái. Ha úgy tetszik, meg kell találni az alkotmányossági rubikont. Miután azonban a népszavazási csomag jelenleg csupán a szignálás állapotában van, enné! konkrétabbat nem mondhatok

ezekről az ügyekről. - Értettük. Mikorra várható, hogy a Gyurcsány-, illetve a népszavazási csomag beadványairól határoznak? - A Gyurcsány-csomagot érintő indítványok száma csaknem ötven. Nyolc ügyben már született döntés, a legjelentősebbeket próbáltuk előre venni. Nem azért, mert valakinek kedvezni kívánunk, hanem azért, mert közjogi felelősségünkből fakad, hogy az országot erősen érintő, és a ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 46 ÉVKÖNYV 2006 közvéleményt rendkívüli módon foglalkoztató kérdésekben minél gyorsabban határozzunk. További hat-hét ügyet tárgyalunk most. A legfontosabbakban márciusig biztosan döntés születik persze az sem kizárt, hogy további beadványok érkeznek majd 88 old Népszavazási ügyekben törvény is előírja, hogy soron kívül döntsünk, és remélem, tavaszra minden kérdésben határozunk, várhatóan egymáshoz közeli időpontokban. - Az ellenzék ez utóbbi ügyben nyilvánosan megfogalmazott

sürgetése befolyásolja bármilyen módon a döntések ütemezését? - Semmilyen formában. Nem azért igyekszünk gyorsan eljárni, hogy egyik vagy másik politikai oldalnak kedvezzünk, hanem közjogi felelősségünkből fakadóan. Azt viszont - ha már a költségvetési szempontok szóba kerültek - figyelembe vesszük, hogy amennyiben egyszer népszavazásra kerül sor, akkor lehetőleg egy napon szavazhassanak az emberek minden, az alkotmányosság próbáját kiálló kérdésről, hiszen egy referendum 3,5 milliárd forintjába kerül a köznek." December 27. Ingyensör, esküdtszék és a hét kérdés Ingyensör, esküdtszék és a hét kérdés címmel közölt interjút a Magyar Nemzet december 27-i száma Bihari Mihállyal, az Ab elnökével. Néhány részlet az írásból: " A tandíj, a vizitdíj, a nyugdíjasok munkavállalása és a kormánytagok felel8ssége ügyében az Országos Választási Bizottság nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. A

patikaszerek árusítása, a kórház-privatizáció és a földvásárlás kapcsán feltett kérdéseket viszont elfogadhatónak találta. Mikor dönt az Alkotmánybíróság arról: megtartható-e a referendum a Fidesz és a KDNP hét kérdéséről? - Az OVB döntései ellen bejelentett kifogásokról - jogszabályi kötelezettségét teljesítve - soron kívül határoz az Alkotmánybíróság. Erre várhatóan a jövő év első felében kerül sor Terveim szerint március végéig határozni fogunk. A döntések mielőbbi meghozásáért több alkotmánybírót kértem fel az ügyek feldolgozására és a határozattervezetek előkészítésére. Az előadó alkotmánybírók - munkatársaik segítségével - önállóan készítik el a tervezeteket, majd a testület elé terjesztik javaslataikat. 89 old - Külön-külön vagy összevontan adják meg a választ a jogorvoslattal érintett témakörökben? - Minden népszavazási kérdésről külön kell határoznunk. Az OVB-nek

egyébként a hét kérdés ügyében hozott mind a hét határozatát megtámadták, összesen tizenhat kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az egyazon határozatokhoz benyújtott kifogásokat egyesítenünk kell - Évente hány népszavazási ügyűk van, s ön milyen elvek·, szerint osztja el ezeket a bírák között? - Az idén negyven kifogás érkezett ilyen ügyekben az Alkotmánybírósághoz. A testület húsz határozatot hozott, húsz további ügy kilenc témában még folyamatban van. A testület döntésére vár például; az ingyen sörrel és az esküdtszéki bíráskodással kapcsolatos kezdeményezés. Az egyes ügyek előadó alkotmánybíráit az Alkotmánybíróság elnöke jelöli ki. A szignáláskor figyelembe veszem a bírák ügyeinek számát s az alkotmánybírói törzskarban foglalkoztatott munkatársak speciális szakmai felkészültségét. Fontos szempont az is, hogy az adott ügynek volt-e már előzménye. Az esküdtszékről és a

kórház-privatizációról szóló kezdeményezés például korábban is járt nálunk. - Van-e ennek az ügycsoportnak valamilyen specialitása? - A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény értelmében a népszavazási ügyekben bárki kifogással élhet az Alkotmánybíróságnál. Az Ab jogorvoslati fórumként jár el: felülbírálhatja az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését. Az Alkotmánybíróság soron kívül határoz. Megjegyzem, hogy ha a testület megsemmisíti az OVB határozatát, és a bizottságot új eljárásra utasítja, a folyamat újra elindul, és a választási bizottság új határozatát ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 47 ÉVKÖNYV 2006 ismét kifogással lehet megtámadni az Alkotmánybíróságon. Amennyiben az Ab helybenhagyja az OVB-nek a kérdéseket hitelesítő határozatát, a kezdeményezőknek négy hónapjuk van az aláírások összegyűjtésére. Az OVB az összegyűjtött aláírások

hitelesítéséről is állást foglal A népszavazást ezután az Országgyűlés rendeli el, ám ez ellen is helye van jogorvoslatnak: az ügy ismét az Alkotmánybíróság elé kerülhet. A bírói testület az Országgyűlést is új határozat hozatalára utasíthatja. A népszavazás időpontját végül a köztársasági elnök tűzi ki Hiába jár el tehát soron kívül az Alkotmánybíróság, a procedúra egy· évet is igénybe vehet, az egyes népszavazási kérdések sorsa pedig eltérhet egymástól. 90 old - Nyár óta szinte hetente hallani arról, hogy az Ab ismét a Gyurcsány-csomag egyes elemeit tárgyalja. Olyan lehet ez, mint a Bokros-csomag volt Mi jellemzi ezeket az ügyeket? - Az ide sorolható rendelkezések köre igen vegyes. Azt is nehéz meghatározni, mely ügyek tartoznak az úgynevezett Gyurcsány-csomaghoz. Szakmai érdekszervezetek, politikusok és magánszemélyek egyaránt megkerestek bennünket kérelmeikkel. Az ügyek kiemelkedő társadalmi

súlyát figyelembe véve az Alkotmánybíróság még nyáron eldöntötte, hogy soron kívül bírálja el a kérelmeket. Az állampolgároknak és a gazdaság szereplőinek egyaránt érdekük, hogy minél előbb döntés szülessen, és rövid ideig tartson a bizonytalan helyzet. Az ide sorolható témaköröket is több előadó alkotmánybíró között osztottam szét. Az általuk előterjesztett tervezeteket a testület több fordulóban vitatja meg. - Végül is hány jogszabályról kell állást foglalniuk, és mennyi időn belül végeznek a munkával? - Öt törvényről, illetve törvénymódosításról és egy, kormányrendeletről gondoljuk úgy, hogy azok a csomag részei. E hat jogszabálynak szinte valamennyi rendelkezését megtámadták: összesen csaknem ötven indítványt kaptunk. A mai napig nyolc ügyben született döntés Határoztunk például a házipénztáradóról, s alkotmányellenesnek ítéltük. Állást foglalt a testület a kamatadóról, a banki

különadóról és az áfaemelés szabályairól - ezeket nem találta alkotmányellenesnek. December 19-én megkezdtük az elvárt társasági adóval kapcsolatos indítványok tárgyalását, s jelenleg más határozattervezeteken is dolgoznak a v munkatársaink. Mivel igen összetett adóügyi kérdésekről is szó van, az ügyek előkészítése több időt vesz igénybe. Reményeim szerint azonban a jövő év első felében az utolsó indítványokról is határozhatunk. 91 old 4 GAZDÁLKODÁSI ADATOK 4.1 A 2006 évi költségvetési alapokmány A költségvetési alapokmány az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII.3O) Korm rendelet alapján készült Az Alkotmánybíróság tevékenységét az 1989. évi XXXII törvény· alapján végzi, hatáskörébe tartozik: a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes

vizsgálata; b) a jogszabály-, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása; e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése; f) az állami szervnek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illea·e az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése; ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 48 ÉVKÖNYV 2006 g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket utal. A fejezet és költségvetési szerv adatai Megnevezés: Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága: Székhely·: 1015 Budapest, Donáti u. 35-45 : Irányítószám: 1525: Postafiók száma: Pf. 773 : Telefonszám: 488-30-00: 95 old

Fejezet száma 03. 4.2 Költségadatok az Alkotmánybíróság november 17-én közleményben adott tájékoztatást gépjármű-vásárlásairól. E szerint az Ab nyílt közbeszerzési eljárás keretében másfél év alatt tíz darab felső középkategóriás személygépkocsit vásárol. A közbeszerzési eljárásról szóló hirdetmény az EU Hivatalos Lapjában augusztus 30-án és a Közbeszerzési Értesítőben szeptember 1-én jelent meg. A közbeszerzési pályázat eredményét november 17-én délelőtt hirdették ki az Alkotmánybíróság hivatalos helységében. A győztes Volvo Autó Hungária Kft 2008 tavaszáig tíz darab Volvo S80 típusú személygépkocsit szállít az Alkotmánybíróságnak egyenként 14 millió forintos vételáron. A legutóbbi autóbeszerzés több mint négy éve történ, az alkotmánybírák által használt gépjárművek átlagosan kétszázezer kilométert futottak. 2006 december 31-én az Ab tulajdonában 19 gépjármű

(közöttük egy mikrobusz és egy kisteherautó) volt, amelyeknek a fenntartási, üzemeltetési költsége összesen 47 055 346 forint volt. Az Alkotmánybíróságon negyvenöt mobiltelefon előfizetés volt az év végén, ezeknek a költsége 8 917016 forintot tett ki. Az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai 2006-ban számos külföldi utazást tettek nemzetközi konferenciákra, hivatalos találkozókra. A legdrágább egy négynapos franciaországi út volt, amelynek költése két személy részére összesen 1,1 millió forintba került. 99 old 5 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 5.1 Az Alkotmánybíróság ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 5.11 Az Alkotmánybíróság létrejötte 49 Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az e tárgyalásokon előtt

megállapodásnak megfelelően módosította az Országgyűlés az Alkotmányt, és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket (32/A. §) Az Alkotmánynak ezek az új szabályai már a rendszerváltás igényeit fejezték ki. Az új intézmény létrehozásának célja a jogállam megteremtésének, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmének elősegítése volt. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII törvényt 1989 október 19-én fogadta el az Országgyűlés Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését 103 old Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmány csak néhány alapvető szabályt határozott meg az Alkotmánybíróságról, de nem szabályozta szervezetét, hanem ennek rendezését ~i ; külön törvényre hagyta. Az Alkotmány

rendelkezése szerint az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata ~ szükséges. Az Alkotmánybíróság tevékenységét függetlenül végzi Nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, önálló költségvetése van, tagjait ,:.~ az Országgyűlés választja. Költségvetése tervezetét az Alkotmánybíróság maga dolgozza ki, majd e tervezetet az állami költségvetés részeként jóváhagyás céljából az Országgyűlésnek küldi meg. Az Alkotmánybíróságnak tizenegy tagja van. Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és a helyettes elnököt, akiknek koordinációs és képviseleti szerepük van; tevékenységük nem érinti a tagok függetlenségét. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelölte meg, de ott a működési feltételek kezdettől

fogva hiányoztak. Ezért az Alkotmánybíróság megalakulása óta Budapesten működik. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. A törvények alkotmányosságáról a valamennyi tagot magában foglaló teljes ülés határoz, alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságáról pedig - főszabályként - háromtagú ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 50 ÉVKÖNYV 2006 tanácsok döntenek. A határozatokat szavazattöbbséggel hozzák Az Alkotmánybíróság határozatai közül a Magyar Közlönyben jelennek meg azok, i amelyek jogszabályt semmisítenek meg, vagy az Alkotmány valamely rendelkezését értelmezik. Valamennyi határozatot és ügyet befejező végzést közzé tesz az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos közlöny. A többségi szavazattal elfogadott határozat szövege mellett olvasható a kisebbségben maradt alkotmánybírák álláspontja (párhuzamos indokolás, különvélemény) is. A törvény szerint

az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg. 104 old 5.12 Az Alkotmánybíróság hatásköre Jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata Az Alkotmánybíróság tevékenységének középpontjában a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata és alkotmányellenesség esetén azok megsemmisítése áll. Ilyen utólagos normakontrollra irányul az indítványok zöme. Az indítványok túlnyomó többségét magánszemélyek nyújtják be. A vonatkozó szabály szerint bárki megtámadhatja a magyar jogrendszer bármelyik jogszabályát (az Alkotmányon kívül), sót az állami irányítás egyéb jogi eszközeit is (például egy miniszter utasítást), függetlenül attól, hogy érint-e, vagy sérti-e valamely alapjogát. Ilyen "popularis acáo" nyomán semmisítette meg

például az Alkotmánybíróság 1990-ben a halálbüntetést [23/1990. (X 31) AB határozat] Az Alkotmánybíróság az utólagos normakontroll hatáskörét többször és több szempontból értelmezte. Az Alkotmánybíróság egy 1993-ban meghozott döntésében kimondta, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányossági vizsgálata eredményeképpen határozattal megállapíthatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek a norma értelmezésének meg kell felelnie [38/1993. (VI I1) AB határozat] A kialakult gyakorlat szerint az Alkotmánybíróság ezzel az eszközzel akkor él, amikor a megsemmisítés nem orvosolná közvetlenül a sérelmet (mert például a hatályon kívül helyezéssel joghézag keletkezne), és az alkotmányellenesség a normaalkotmány tartalmának meghatározásával is kiküszöbölhető. 105 old . Jogszabályok alkotmányellenességének előzetes vizsgálata A jogszabályok alkotmányossági ellenőrzésének formája az

úgynevezett előzetes normakontroll. A köztársasági elnöknek ezt a jogát "alkotmányossági vétónak" is nevezik, amely a törvényhozás által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára vonatkozik. A "vétó" megakadályozza, hogy a törvény az alkotmányossági vizsgálat előtt hatályba lépjen. Jogszabály nemzetkőzi szerződésbe ütközésének vizsgálata ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 51 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróságról szóló törvény lehetőséget ad az eljárásra akkor is, ha a megtámadott jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik. Ez az Alkotmánynak arra a rendelkezésére vezethető vissza, mely szerint a magyar állam elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Ezt az eljárást meghatározott szervek kezdeményezhetik, de az Alkotmánybíróság hivatalból is

megindíthatja. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása Az Alkotmánybíróság megállapíthatja azt is, hogy a jogalkotó szerv jogalkotói feladatának elmulasztásával idézett elő alkotmányellenes helyzetet. Ez az eljárás bárki által kezdeményezhető, de az Alkotmánybíróság hivatalból is eljárhat. A mulasztás megállapítása esetén a jogalkotó szerv köteles eleget tenni az Alkotmánybíróság jogalkotásra szóló felhívásának. Ha az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg, határidő tűzésével felhívja a jogalkotót, hogy szabályozási kötelezettségének tegyen eleget. Az alkotmányjogi panasz elbírálása Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi `: panasszal a testülethez fordulhat, akinek jogsérelme egy alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán kővetkezett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségit már kimerítette. A panasz

benyújtására a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan nap áll rendelkezésre. 106 old Ebben az esetben az adott ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányosságát vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és nem azt, hogy az adott bírói ítélet vagy hatósápi határozat megsértette-e a panaszos valamely alkotmányos jogát. Egyes hatásköri összeütközések megszüntetése Az Alkotmánybíróság dönthet az állami szervek, továbbá az önkormányzatok közötti, illetve az önkormányzat és az állami szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése Az Alkotmánybíróság minden határozatával szükségképpen értelmezi az Alkotmány egyes rendelkezéseit A törvény azonban meghatározott szervek indítványára a testületet felhatalmazta egyes alkotmányi szabályok absztrakt, konkrét esethez nem kapcsolódó értelmezésére is. Egyéb eljárások Az Alkotmány rendelkezése

alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a köztársasági elnök ellen megindított felelősségre vonási eljárás lefolytatása, cselekményének elbírálása, valamint vélemény nyilvánítása a kormánynak az Országgyűlés számára készített azon javaslatairól, amelyek helyi képviselőtestületek Alkotmánnyal ellentétes működés miatt történő feloszlatására vonatkoznak. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy más törvények is az Alkotmánybíróság hatáskörébe utaljanak egyes eljárásokat. Így a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény pontosította, és egyben bővítette az Alkotmánybíróságnak az országos népszavazással kapcsolatos hatáskörét Az Alkotmánybíróság ilyen ügyekben jogorvoslati fórummá vált, a törvény soron kívüli eljárást ír elő. E hatáskör alapján az Alkotmánybíróság dönti el végérvényesen, hogy népszavazásra lehet-e bocsátani az adott

kérdést, illetve az Alkotmánybíróság határoz arról is, hogy az Országgyűlés népszavazást elrendelő vagy népszavazás kiírását elutasító döntése összhangban van-e az Alkotmánnyal. 107 5.13 Az Alkotmánybíróság tagjai Az Alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja, és meghatározza a választás szabályait. A pártatlanságot biztosítja az a szabály, amely szerint az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 52 ÉVKÖNYV 2006 Alkotmánybíróság tagjára az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot, és a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmánybírókat szemben támasztott szakmai követelményeket fogalmazza meg az a rendelkezés, amely szerint kiemelkedő elméleti tudású, vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható az

Alkotmánybíróság tagjává. A megbízatás kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70életév betöltésével megszűnik Alkotmánybíróság önállóságának és Függetlenségének garantálására a törvény összeférhetetlenségi okokat állapít meg. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti szerv vezetője és politikai párt tagja; tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. A függetlenség garanciái közé tartozik a bírákat megillető, az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog. Ennek megvonására csak az Alkotmánybíróság teljes ülése jogosult. Az alkotmánybírót az Országgyűlés nem hívhatja vissza, tisztségétől csak a teljes ülés foszthatja meg a törvényben felsorolt esetekben. Az eredeti elgondolás szerint három egymást követő időpontban

öt-öt, összesen tizenöt alkotmánybíró megválasztására került volna sor, de 1994-ben az Alkotmányt módosították, és az alkotmánybírák létszámát tizenegyben állapították meg. Az első öt alkotmánybírót 1989 végén választották meg, újabb öt alkotmánybírót pedig az 1990. májusi országgyűlési választásokat követően. Az 1990 óta eltelt idő alatt az Országgyűlés több atkalommal választott új alkotmánybírákat azok helyébe, akiknek megbízatása megszűnt. 2007. január 1-jén tíz tagja volt az Alkotmánybíróságnak 108 old Dr. Bihari Mihály (1943), az Alkotmánybíróság elnöke Az Országgyűlés 1999 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2005 novembere óta az Alkotmánybíróság elnöke. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1971 és 1974 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán szociológiát és filozófiát

hallgatott, 1974-ben szociológia oklevelet szerzett. 1970-tól az ELTE ÁJTK Állam és Jogelméleti Tanszékén gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-től egyetemi adjunktus. 1981-től 1984-ig a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztályát vezette. 1984-től az ELTE ÁJTK-n az ekkor megalakult Politológia Csoport főállású oktatója, vezetője. 1989-től, a csoport tanszékké válása óta, alkotmánybíróvá választásáig a Politológia Tanszék vezetője. 1984-ben kandidátusi, 1993-ban a tudományok doktora címet szerzett, 1993-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője. 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselő Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, amelynek 1989-töl alelnöke, 1992-tól 1994-ig elnöke. 1991-től 1994-ig alelnöke az MTA Politikatudományi Bizottságának. Dr. Erdei

Árpád (1939), az Alkotmánybíróság helyettes elnöke Az Országgyűlés 1998 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2003 augusztusa óta az ,Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 1962-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1970-ig az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 53 ÉVKÖNYV 2006 Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársa, azt követően az ELTE Államés Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének oktatója, tíz éven át tanszékvezetője. 1985-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 1994-ben habilitált. 1994-ben az Országos Választási Bizottság tagjának választották. Részt vett a büntetőeljárási törvény előkészítésében. Fő kutatási területe a bizonyítás elmélet és az összehasonlító büntető eljárási jog Dr. Balogh Elemér (1958), alkotmánybíró Az Országgyűlés 2005. novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává A szegedi JATE jogi karán szerzett diplomát

1983-ban, két évvel később jogtanácsosi szakvizsgát tett, majd a freiburgi egyetemen tanult 1989-1991 között, s ugyanott szerzett doctot iuris fokozatot 1992-ben. Az Alexander von Humboldt-Stiftung kutató ösztöndíjasaként az 19981999 akadémiai évet a müncheni Leopold Wenger Intézetben töltötte Habilitációs oklevelét 2001-ben, egyetemi tanári kinevezését 2002-ben kapta meg. A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg európai alkotmány- és jogtörténetet, valamint magyar büntetőjog-történetet oktat. Kutatási területe ezeken túl kiterjed a honi és az európai egyházi bíráskodás, valamint a szerzői jog történetére is. Dr. Bragyova András (1950), alkotmánybíró Az Országgyűlés 2005 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1975-ben 1975 és 1977 között az Általános Értékforgalmi Bankban dolgozott, 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének

munkatársa, 1999től, tudományos tanácsadó. 1990-ben Humboldt ösztöndíjasként Freiburgban kutatott. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán az 1980-as évektől a Nemzetközi Jogi, később az Alkotmányjogi Tanszéken tanított. 2000-tól egyetemi tanár, a kar Doktori Iskolájának vezetője. 1994 és 2004 között a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének állandó vendégtanára volt. 19R8-ban szerzett kandidátusi fokozatot, 2003 óta az MTA doktora. 110 old Dr. Harmathy Attila (1937), alkotmánybíró Az Országgyűlés 1998 decemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1962-ben részt vett a Cambridgei egyetem nyári jogi tanfolyamán, 19G4-19G7 között elvégezte a Strasbourg-i Nemzetközi összehasonlító Jogi Egyetem négy évfolyamát. 1962-ben került az MTA Álllam- és Jogtudományi Intézetébe. Az ELTE-n római jogot, majd polgári jogot

oktat 1974-ben docenssé, 1982-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1990 október és 1993 november között a kar dékánja volt. 1993 májusában az MTA levelező, 1998-ban rendes tagjává választották 1993 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 54 ÉVKÖNYV 2006 májusa és 1995 februárja között az MTA főtitkárhelyettese, 199G májusától alelnöke. 1972-ben kandidátusi,l981-ben doktori fokozatot szerzett. Dr. Holló András (1943), alkotmánybíró Az Országgyűlés 199G novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke. 2005 november 14én újra alkotmánybíróvá választották. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett l9GG-ban 1971-től 1979-ig ügyész. 1981-töl alapító tanárként tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, melynek 1993-ig tanszékvezetője

volt. 1979-1989 között az Á1llamigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmunkatársa, kutatásvezetője. 1989-90-ben részt vett az új Alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkár 111 old Dr. Kiss László (1951), alkotmánybíró Az Országgyűlés 1998 márciusában választotta az Alkotmánybíróság a tagjává. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem- Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1975-től a kar Alkotmányjogi-Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatója, 1993-tól tanszékvezetője. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott 1982-ben kandidátusi, 1992-ben az állam- és jogtudomány doktora fokozatot szerzett. 1988-ban és 1997-ben a Marburg-i Philipps Egyetem Humboldt ösztöndíjasa volt. A pécsi tudományegyetem t11lam- és Jogtudományi Karán jelenleg alkotmányjogot, közigazgatási jogot és törvényhozástant tanít. . Dr, Kovács Péter

(1959), alkotmánybíró .Az Országgyűlés 2005 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává A JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1983ban, majd 1983-1984-es a Nancy Centre Européen Universitaire-en kapott közösségi szakjogász diplomát. A Miskolci Egyetemen 1987-ben doctor universitatis fokozatot szerzett. 1997-ben habilitált A Miskolci Egyetemnek 1983-tól oktatója, 1998 óta egyetemi tanára, 1999-2005 között a nemzetközi ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 55 ÉVKÖNYV 2006 jogi tanszék vezetője, A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi ? tanára, 1997-2005 között tanszékvezetője. 1990-1994 között a párizsi nagykövetségen dolgozott, 1998-1999-ben az Emberi és Kisebbségi Jogi Főosztály vezetője volt. Az Európa Tanács két kisebbségvédelmi egyezményének kidolgozásában vett részt. 112 old Dr. Kukorelli István (1952), alkotmánybíró Az Országgyűlés 1999 júniusában választotta az Alkotmánybíróság

tagjává. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban szerzett jogi diplomát. 197G-tól az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékén oktat, 1991-től tanszékvezető. 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett, 1998-ban habilitált. 1999 júniusában egyetemi tanárrá nevezték ki Tagja az ELTE Egyetemi Tanácsának, 1988-1989-ben oktatási dékánhelyettes. 1995-tól az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. Tagja az Európai 6sszehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának, az MTA Közgyűlésének és Jogi Szakbizottságának. 1989-ben az Országos Választási Elnökség titkára, 1994-tól az Országos Választási Bizottság tagja, 1997-től elnöke volt. Dr. Paczolay Péter (1956), alkotmánybíró Az Országgyűlés 2006 februárjában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1980-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-tól az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszékén tudományos továbbképzési

ösztöndíjas, majd oktató, docens, 1990-2000-ben a Politológia Tanszéken docens. Közben 1992-2000-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem politológia tanszékvezető docense, 1994-98-ben dékánhelyettes. 1989 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1999-ben habilitált. 1990-199G-ig az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 199G-2000-ig az Alkotmánybíróság főtitkára. 2000-2005-ig a Köztársasági Elnöki Hivatal vezető helyettese, 2005 augusztusától alkotmánybíróvá megválasztásáig a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője volt. 5.14 Az Alkotmánybíróság munkatársai Dr. Bihari Mihály elnök titkárság Dr. Magyar Gábor - kabinetfőnök (2006. december végéig 2007 januárjától: dr Mezei AndreaJ Sereg András - sajtófőnök Riglerné Kovács Erzsébet - nemzetközi kapcsolatok r ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 56 ÉVKÖNYV 2006 Dr. Pálffy Ilona - az Alkotmánybíróság főtitkára Dr Véghelyi József-gazdasági főigazgató Az

alkotmánybírók közvetlen munkatársai Dr. Bihari Mihály elnök törzskara Dr. Mezei Andrea - főtanácsadó Dr. Potje László – főtanácsadó Dr. Térey Vilmos - tanácsadó Dr. Varga Noémi - személyi titkár Veres Györgyné titkárnő Dr. Erdei Árpád helyettes elnök törzskara Dr. Kadlót Erzsébet - főtanácsadó Dr. Ocskó András - főtanácsadó Dr. Palánkai Tiborné - főtanácsadó Dr. Dobrocsi Szilvia-személyi titkár Kasza Gabriella - titkárnő Egerszegi Géza - gépkocsivezető (elhunyt 2006 júniusában) Winkler Zoltán - gépkocsivezető 114 old Dr. Bagi István alkotmánybíró törzskara Dr. Graf Tamás - Főtanácsadó Dr. Sólyom Eszter - főtanácsadó Dr. Ugróczky Mária - főtanácsadó Dr. Tényi Géza - személyi titkár Tuhász Gyötgyné - titkámő Gergely Gergely - gépkocsivezető (Dr. Bagi István alkotmánybíró mandátumának lejártát követően Dr Sólyom Esztter Dr Balagh Elemér alkotmánybíró törzskarába került Dr. Jakab

András helyén, aki Dr Ugróczky Mária főtanácsadóval együtt távozott a~ Alkotmánybíróságról Dr. Graf Tamás ér Dr Tényi Géza rendelkezési állományba került, Juhász Györgyné a Főtitkárságra) Dr. Balogh Elemér alkotmánybíró Dr. Jakab András - főtanácsadó (2006 júniusáig) Dr. Magyarfalvi Katalin - főtanácsadó Dr. Patyi András - főtanácsadó Dr. Deák Ferenc - személyi titkár Bánffy Zsuzsanna - titkárnő Kiss Pál - gépkocsivezető Dr. Bragyova András alkotmánybíró törzskara Dr. Badó Katalin - főtanácsadó Dr. Palkovics Éva - főtanácsadó Dr. Turzó Tímea - főtanácsadó Dr. Horváth Lívia - személyi titkár Dr. Szabó Anita - munkatárs Mekota Pálné - titkárnő Gábor László - gépkocsivezető e ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 57 115 old Dr. Harmathy Attila alkotmánybíró törzskara Dr. Fábián Ferenc - főtanácsadó Dr. Mihajlov Dobromir - fótanácsadó Dr. Bodzási Balázs - munkatárs Dr. Klára

Annamária - személyi titkár Kámán Zsuzsánna - titkárnő Molnár László - gépkocsivezető Dr. Holló András alkotmánybíró törzskara Dr. Balogh Zsolt - főtanácsadó Dr. Szalai Éva - főtanácsadó Dr. Tóth Balázs - személyi titkár Badari Mária - titkámő Jelinek Ferenc - gérkocsívezetö Dr. Kiss László alkotmánybíró törzskara Dr. Fürcht Pál – főtanácsadó Dr. Gyergyák Ferenc - főtanácsadó Dr. Sík Magdolna - főtanácsadó Dr. Winkler Barbara- személyi titkár Tóth Ildikó - titkárnő Gergely Barnabás - gépkocsivezető Dr. Kovács Péter alkotmánybíró törzskara Cseh Lajosné dr. - főtanácsadó Dr. Valach Adtien - főtanácsadó Dr. Varga István - tanácsadó Dr. Gyurcsány Judit - személyi titkár Ugron Ágnes - titkárnő Szántai János – gépkocsivezető 116 old Dr. Kukorelli István alkotmánybíró törzskara Dr. Kovács Krisztina - tanácsadó Dr. Kovács Virág - főtanácsadó Dr. Tóth Gábor Attila - tanácsadó Dr.

Orosz Fruzsina - személyi titkát Penke Ferencné - titkárnő Elség Tibor - gépkocsivezető e ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Dr. Paczolay Péter (2006 februrír 24-tő!) Dr. Klicsu László - főtanácsadó Dr. Schanda Balázs - főtanácsadó Dr. Szalai Márta - főtanácsadó Dr. Csink Lóránt - személyi titkár Pálfi Rita - titkárnő Hill András - gépkocsivezető 58 Dr. Tersztyánszkyné dr Vasadi Éva alkotmánybíró törzskara (2006 február 23-ig) Dr. Klicsu László - főtanácsadó Dr. Schanda Balázs - főtanácsadó Dr. Szalai Márta - főtanácsadó Dr. Deák Ferenc - személyi titkár Lugasi Istvánné - titkárnő Hill András - gépkocsivezető 117 old A főtitkar munkatársai Dt. Grád András - indítványelemző Dr. Juhász Krisztián - indítványelemző Dr. Mineva Júlia - indítványelemző Dr. Őry Zsuzsanna - indítványelemző Dr. Udvary Sándor- indítványelemző Barsi Zsuzsánna - titkárnő Endreiné Gál Zsuzsanna - ügyintéző Hill

László gépkocsivezető Kőnyvtár Pettóczy Judit Informatika: Gyimesi Ferenc - munkatárs Hanák Péter - munkatárs Szabóné Riss Anna - munkatárs Kezelőiroda: Koós Vendelné - irodavezető. Szabó Károlyné - ügyintéző Balla Gáborné - ügykezelő A gazdasági főigazgató munkatársai Póka Pétemé - titkárnő Radványi Mária-gazdasági főmunkatárs Ribita Géza - gépkocsivezető Zellet Richárd - gépkocsivezető, gépkocsi ügyintéző Burusné Kollát Ágnes - humánpolitikus Juhász Istvánné-személyzeti és közszolgálati ügyintő 118 old Bánó Zsuzsanna - pénzügyi és számviteli főmunkatárs ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Boza Józsefné - pénzügyi és számviteli ügyintéző Gigor Olga - bér, tb. ügyintéző Juhász Györgyné - pénztáros, analitikai könyvelő Pintér Zsuzsanna - fk-i könyvelő, pénzügyi, számviteli főmunkatárs Wahl Éva - munkatárs 59 Gulyás Alfréd - gondnok, munka- és tűzvédelmi Büki

György-gépkocsi ügyintéző (2006. júniusáig Zeller Richárd - gépkocsi ügyintéző (2006. jríniusától Tóth Ferenc - műszaki szakfőtanácsadó Leveszy Ferenc - műszaki ügyintéző Bajor Ervin - karbantartó Mihalkó Sándor - karbantartó Kakuk Mária - sokszorosító Varga Lajosné – telefonközpont kezelő Árvay Sándor - takarító Dalos Edéné - takarítónő Dunai Gyuláné - takarítónő Kovács Károlyné - takarítónő Márkus József- takarító Pápai Lajosné - takarítónő Vitányi Józsefné - takarítónő 119 old 5.2 Az Alkotmánybíróság válogatott döntései (1990-2005) 1990 A kopogtatócédulák alkotmányossága 2/1990. (II 18) AB határozat (Magyar Közlöny, 1990/I6) Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálata során az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a kopogtatócédulák

használatának szabályozását. A határozatindokolása szerint a választópolgár maga jogosult eldönteni, hogy az ajánlás érdekében felfedi-e bizonyos személyes adatait egy párt, illetőleg a választás törvényességét ellenőrző szervek előtt vagy sem. Az államfői jogkör gyakorlása 7/1990. (IV 23) AB határozat (Magyar Közlöny, 1990/35) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök megválasztása előtt az államfői jogkör gyakorlására vonatkozó alaptörvényi rendelkezéseket értelmezte. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök indítványára válaszolva a testület megállapította, hogy az államfői jogkör gyakorlása szempontjából az Országgyűlés elnökén a parlament mindenkori elnökét kell érteni. A privatizáció és a reprivatizáció alapkérdései 21/1990. (X 4) AB határozat (Magyar Közlöny, 1990/98.) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Antall József

miniszterelnök a privatizáció és a reprivatizáció alapkérdéseivel összefüggésben kért alkotmányértelmezést. Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányos indokok hiányában alkotmányellenes az a megkülönböztetés, ha a volt tulajdonosok egy részének tulajdonát reprivatizálják, másokét viszont nem. 120 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 60 A halálbüntetés eltörlése 23/1990. (X 31) AB határozat (Magyar Közlöny, 1990/107) Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Az Alkotmánybíróság a büntető törvénykönyv érintett rendelkezéseinek felülvizsgálata során megállapította, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. A testület határozatában leszögezte: a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. A büntető törvénykönyvnek a halálbüntetésre vonatkozó előírásai az alkotmányba ütköznek, így

azokat megsemmisítette. Egyúttal elrendelte a megsemmisített rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó, jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre. A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata 32/1990. (XII 22) AB határozat (Magvar Közlöny, 1990/130) Előadó alkotmánybíró: Zlinszky János Az Alkotmánybíróság a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vanatkozó jogszabályok revíziója során a kormány alkotmánysértő mulasztását állapította meg. A testület az érintett rendelkezéseket megsemmisítette. Az alkotmányjogi panaszt benyújtó állampolgár ügyében pedig az alkotmánybírák agy döntöttek, hogy a megsemmisítés visszamenőleges hatályú, azaz a megsemmisített jogszabályok nem képezik hatásköri akadályát a korábban helybenhagyott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának. 1991 A

személyi szám alkotmányellenessége IS/1991. (IV 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 1991/39) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság az állami népesség-nyilvántartásról szóló bályok alkotmányossági felülvizsgálata során megállapította, hogy a korlátozás nélkül használható, áttalános és egységes személy·i szám alhotmányellenes. "A személyi szám elterjedt használata esetén a magánszféra megszűnik, mert a legtávolabb eső, különböző célú nyilvántartásokból összehozott adatokból előállítható az úgynevezett személyiség- .; profil, az érintett tetszőlegesen széles tevékenységi körére kiterjedő és ` intimszférájába is behatoló múvi kép, amely ugyanakkor az adatok ` kontextusból kiragadott volta miatt nagy valószínűséggel torz is." A köztársasági elnök jogköre l8/1991. (IX 26) AB határozat (Magyar Közlöny, 1991/103) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László .1z

Alkotmánybíróság a honvédelmi miniszter, az igazságügy-miniszter és az Országgyűlés kulturális bizottságának egyesített indítványa alapján a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos alkotmányi előírásokat értelmezte. A testület megállapította: "Az alkotmány a köztársasági elnöknek a fegyveres erők irányítására vonatkozó hatáskörén belül nem különít el és nem nevez meg a főparancsnoki funkciót kitöltő jogosítványokat. () A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője." Az államfő kinevezési jogköréről a határozat hangsúlyozta: "Csak akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy· a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Az utóbbi szempontból a köztársasági elnök a kinevezésnél kizárólag a személyre

tett javaslatot, jóváhagyás esetén pedig kizárólag a mindenkori előterjesztés tartalmát vizsgálhatja felül." A határozat harmadik ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 61 ÉVKÖNYV 2006 részében a testület rámutatott: a köztársasági elnök személyének sérthetetlensége folytán az államfő nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben. A panaszos apaságának anyakönyvi visszaállítása 57/1991. (XI 8) AB határozat (Magyar Közlöny, 1991/123) Előadó alkotmánybíró: Lábady· Tamás Az Alkotmánybíróság nemcsak alkotmányellenesnek találta a családjogi törvény egyik rendelkezését, hanem megsemmisítette az indítványt benyújtó Jánosi Antal ügyében hozott két bírósági ítéletet is. Az alkotmánysértő szabály szerint apasági perekben "a teljesen cselekvőképtelen jogosult helyett-gyámhatóság hozzájárulásával·122 old viselője léphet fel". Így általában a kiskori gyermek nevében az anya

kezdeményezhette az elvált férj apasági vélelmének a megdöntését. A gyermeket megfosztották attól, hogy nagykorúvá válva éljen jogával és kideríthesse vérségi származását. A testület az 198~ben és 1986-ban hozott bírósági ítéleteket megsemmisítette, és elrendelte a panaszos apaságának anyakönyvi visszaállítását. Az abortuszrendeletek alkotmányellenessége 64/1991. (XII 17) AB határozat (Magyar Közlöny, 1991/139) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alkotmányellenesnek találta és 1992. december 31-i hatállyal megsemmisítette a művi terhesség-megszakítást szabályozó rendeleteket. A testület azért nem helyezte azonnal hatályon kívül a jogszabályokat, mert ebben az esetben a közzététel napjától minden terhesség-megszakítás bűncselekménynek minősült volna. 1992 A Zétényi-Takács-féle elévülési tőrvény 11/1992. (III 5) AB határozat (Magyar Közlöny, 1992

23) Előadó alkotmánybírák: Sólyom László és Szabó András Az Alkotmánybíróság Göncz Árpád államfő indítványára alkotmányellenesnek minősítette az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett Zétényi-Takács-féle elévülési törvénye. Az 1944. december 21-e és 1990 május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló törvény, amely beterjesztői, Takács Péter és Zétényi Zsolt MDF-es képviselők után kapta közkeletű nevét, valamennyi pontjában alkotmánysértőnek találtatott. Az alkotmánybírák elvi éllel hangsúlyozták, hogy a már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmányellenes. A Magyar Közlöny visszadátumozása 25/1992. (CV 30) AB határozat (Magyar Közlöny, 1992/44) Előadó alkotmánybíró Kilényi Géza 123 old Az Alkotmánybíróság 1991. január I-jétől január 13-ig terjedő időszakra megsemmisítette

az 1990. évi CIV törvény azon paragrafusának alkalmazását, amely a lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelésével kapcsolatos rendelkezések visszamenőleges hatályú alkalmazásáról szólt. A határozat indoklása szerint "jogállamban senkit sem lehet felelősségre vonni olyan jogszabály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett". A közösség elleni izgatás 30/1992. (V 26) AB határozat (Magyar Közlöny, 1992/53) Előadó alkotmánybírák: Sólyom László és Szabó András ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 62 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a büntető törvény-könyv közösség elleni izgatás tényállásának azon rendelkezését, amely a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre uszítást bűncselekménynek minősíti. Az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte viszont a

tényállásnak azt a fordulatát, amely tiltja nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő, lealacsonyító kifejezések használatát. A köztársasági elnök kinevezési jogköre 36/1992. (VI 10) AB határozat (Magyar Közlöny, 1992/59) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László ;~ntall József miniszterelnök a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével összefüggésben kért az Alkotmánybíróságtól alkotmányértelmezést. A testület rámutatott: "Az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát a köztársasági elnök a kinevezési jog gyakorlásával összefüggésben akkor állapíthatja meg, ha alapos okkal arra következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv alapfeladatainak ellátására (.) képtelenné válnék A kinevezés megtagadásával a köztársasági elnök az államszervezetnek a kinevezéstől alapos

okkal várható, másként el nem hárítható, azonnal és közvetlenül fenyegető zavara esetén élhet." A Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyelete 37/1992. (VI 10) AB határozat (Magyar Közlöny, 1992/59) előadó alkotmánybíró: Sólyom László 124 old Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az 1047/1974-es minisztertanácsi határozat azon rendelkezését, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Felhívta az Országgyűlést, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a rádióval és televízióval kapcsolatos tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvényt vagy törvényeket 1992. november 30-ig alkossa meg "A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként a törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és

televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak. 1993 Az Egyházi ingatlanok tulajdoni helyzete 4/993. (II 12) AB határozat (Magyar Közlöny, 1993/15) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény kapcsán leszögezte: az államnak vallási és a lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben semlegesnek kell lennie. A határozat szerint az állami iskola nem lehet elkötelezett egyeden vallás mellett sem. Az államnak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, az állam maga azonban . nem köteles ilven iskolákat felállítani A kényszerletétbe vett ékszerek 16/1993. (III 12) AB határozat (Magyar Közlöny, 1993/29) Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes helyzet állott elő

azáltal, hogy Magyarország nem tett eleget a Párizsi Békeszerződés 27. ~ cikkében foglaltaknak Az indítványozók véleménye szerint az 1600/1944. ME rendelettel a zsidó származású vagy izraelita vallású lakosságtól letétbe vett ékszerek és aranytárgyak részükre, illetve örököseik részére visszajárnak. Amennyiben pedig örökösök nincsenek, úgy az ékszerek és vagyontárgyak, illetve az értük járó kártalanítás az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 63 125 old Országos Zsidó Helyreállítási Alapot, vagy jogutódját illeti meg az 1946. XXV törvénycikk és az 1947-ben aláírt Párizsi·Békeszerződés szerint. Az általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 21 /1993. (IV 22) AB határozat (Magyar Közlöny, 1993/38 Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eltitkolt jövedelmek feltárására és adózhatóvá tételére az általános vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettség alkotmányellenes. Az alkotmánybírák emlékeztettek rá: a fejlett adókultúrájú országokban a vagyonbevallás a vagyonadó megállapítására szolgál, ellenben a jövedelemadó ellenőrzésére nem alkalmazzák. Az adóhatóság további adminisztratív eszközökkel csak akkor élhet, ha alapos a gyanú, hogy az adózó eltitkolta a jövedelmét. ~1 testület indokolása szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog törvényi korlátozása aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba. A bírósági vezetők kinevezési szabályai 38/1993. (VI 11) AB határozat (Magvar Közlöny, 1993/75) Eladó alkotmánybíró: Tersztyánszky Ödön Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a bírósági szervezeti törvényt. Az indítványozók azért kérdőjelezték meg a bírósági vezetők kinevezési szabályainak alkotmányosságát, mert szerintük azok sértik a bírói függetlenség elvét. A határozat

indokolása szerint a bírák hatalmukat nem közvetlen választással, hanem más hatalmi ágak közvetítéséve! nyerik el. t1z igazságügy-miniszter az állásra javasoltakat nem kőteles kinevezni és döntését nem köteles indokolni. De csakis azok közül nevezhet ki bírósági vezetőt, akiket a bírói testület többségi határozattal javasolt. A I.ex Zétényi alkotmányellenessége 42/1993. ~I 30) AB határozat (Magyar Közlöny, 1993/85) Előadó alkotmánybíró: Szabó András Az Alkotmánybíróság Göncz .Árpád köztársasági elnök indítványára tartalmilag és formailag is alkotmányellenesnek minősítette az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett, az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényt 126 old A beterjesztője után Lex Zétényinek is nevezett jogszabály a határozat indokolása szerint súlyosan sérti a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás büntetőjogi tilalmát. A testület

rámutatott: a büntetőjogi felelősségre vonás célja a bűncselekmény, elkövetőinek megbüntetése. Visszaélés lenne az állam büntető hatalmával, ha az eljárást akkor is lefolytatnák, ha az elévülés miatt az elkövető már nem büntethető. Az igazságtételi törvény alkotmányossága 53/1993. (X 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 1993/147 , Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság Göncz Árpád államfő indítványára megvizsgált a az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességét. A testület az első paragrafust alkotmánysértőnek találta, míg a második kapcsán leszögezte: annak alkalmazása csak az alkotmánybírósági határozat keretei között alkotmányos. Az indokolás szerint a törvény első szakaszában szereplő tényállás nem szerepel

nemzetközi egyezményben. A második szakasz az 1949-es genfi egyezményekben meghatározott bűncselekményeket sorol fel, csakhogy a törvény szövegezése az egyezmények különböző személyi és tárgy alkalmazási körre ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 64 ÉVKÖNYV 2006 szóló rendelkezéseit egymásra vonatkoztatja és az egyezményekben nem szereplő összefüggést létesít közöttük. 1994 Az ügyész általános indítványozási joga 1/1994. (I 4) AB határozat (Magyar Közlöny, 1994/2) , Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a polgári eljárásban az ügyész általános perindítási, fellépési, fellebbezési és a jogerős felülvizsgálatra irányuló általános indítványozási joga alkotmányellenes. Az indokolás szerint a keresetindításra és perbeli fellépésre adott felhatalmazás sérti a peres felek alkotmányos jogát, azt, hogy eldönthessék: kívánják-e ügyüket bíróság elé vinni. 127 old A

népbírósági törvény alkotmányellensége 2/1994. (I 14) AB határozat (Magyar Közlöny, 1994/4/I) ~ A Előadó alkotmánybíró: Szabó András Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az 1945. évi VII tőrvény még hatályban tévő több rendelkezését. A határozat a népbírósági törvénynek csak a büntető törvénykönyv részévé vátt rendelkezéseit nem érintette. Ezek a rendelkezések (11 § 5 pont és 13 § 2 pont) a nemzetközi jog szerint is büntetendő magatartásokat fogalmaznak meg. A törvény többi rendelkezése azonban az alkotmánybírák szerint sérti a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás alkotmányos tilalmát, ezért ezeket megsemmisítette. A személyazonosító jelrendszerek használata 29/1994. (V 20) AB határozat (Magyar Közlöny, 1994/55) Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Az Alkotmánybíróság határozata szerint két személyazonosító jelrendszer kötelező használata ugyanarra a célra

alkotmányellenes. Több indítványozó is szóvá tette, hogy a tb-kártyán két személyazonosító jelrendszer is szerepel: a személyi szám és az egyedi vonalkód. Az indokolás szerint a két azonosító megkönnyíti az adatfeldolgozó-rendszerek összekapcsolását, s lehetetlenné teszi az egyénnek, hogy ellenőrizhesse, ki és mire használja a személyes adatait. Ez a megoldás nem felel meg az információs önrendelkezési jog legfontosabb garanciájának: a célhoz kötöttség elvének sem. A termőföld tőrvény alkotmányossága 35/1994. (VI 24,) AB határozat (Magyar Közlöny, 1994/68) Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Az Alkotmánybíróság Göncz Árpád köztársasági elnök indítványára megállapította, hogy nem ellentétesek az alaptörvénnyel az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett termőföldtörvény kifogásolt rendelkezései. A határozat indokolása szerint a törvény célja a termőföldpiac kialakulása, ehhez képest

a birtokmaximum előírása nem korlátozza aránytalanul a földtulajdonosok rendelkezési jogát. A jogszabály nem akadályozza, hogy valaki mezőgazdasági vállalkozó legyen. ; Az állásfoglalás ugyanakkor kitér arra, hogy termőföldtörvény korlátozó rendelkezései csak addig alkotmányosak, ameddig a korlátozások ésszerű indokai fennállnak. 128 old A hatóság vagy hivatalos személy megsértése 36/1994. (Vl 24) AB határozat (Magyar Közlöny, 1994/68) Előadó alkotmánybírák: Lábady Tamás és Szabó András ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 65 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a büntető törvénykönyvnek az a tényállása, amely a hatóság vagy hivatalos személy megsértését bünteti. A rendelkezés a közügyekben büntetni rendeli az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítást, ami az alkotmányos alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozása. Nem tesz különbséget -aközött, hogy való,

valótlan, illetve tudatosan hamis tényt állít valaki, holott a véleménynyilvánítási szabadság büntetőjogi eszközzel csak ez utóbbi esetben korlátozható alkotmányosan. A polgármesteri és az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetősége 55/1994. (XI 10) AB határozat (Magyar Közlöny, 1994/111) Előadó alkotmánybíró: Schmidt Péter Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a polgármesteri és az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetetlenségét feloldó törvénymódosítást. A testület többségi álláspontja szerint a hatalommegosztás alkotmányos elvéből nem következik sem a két tisztség összeférhetetlenné nyilvánításának alkotmányellenessége, de az sem, hogy alkotmányellenes lenne az, ha ebben a vonatkozásban törvény az összeférhetetlenséget nem állapítja meg. Rámutattak: "Önmagában az, hogy az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre

láthatták volna a jogszabály módosítását, nem ad módot a o biztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására." , Az átvilágítás személyi hatálya 60/1994. (XII 24) AB határozat (Magvar Közlöny, 1994/124) Előadó alkotmánybírák: Sólyom László és Tersztyánszky Ödön Az Alkotmánybíróság az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény alkotmányossága kapcsán megállapította: jogállamban a közhatalmat gyakorló, illetve a politikai közéletben részt vevő személyek arra vonatkozó adatai, hogy korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, az alkotmány szerint közérdekű adatoknak minősülnek 129 old A testület azonnali hatállyal megsemmisítette a , törvény· azon rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzést olyan személyekre (az egyetemek, az állami tulajdonú gazdálkodó szervek és bankok vezetőire) is kiterjesztették, akik sem a közhatalomban, sem a

politikai közéletben nem vesznek részt. Diszkriminatívnak minősítették az írott ,~s az elektronikus sajtó átvilágítása közötti megkülönböztetést is. 1995 37. A munkaszolgálatosok kárpótlása I/1995. (II 8) AB határozat (Magyar Közlöny, 1995/10) Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az ~ életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely csak a harcoló alakulat kötelékéhez tartozó munkaszolgálatosoknak adott kárpótlást, a nem harcoló egységekhez beosztottaknak nem. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy az utólagos igényérvényesítés feltételeit teremtse meg. Több indítványozó szerint a törvény indokolatlanul tesz különbséget a volt szovjet és nyugati hadifoglyok közt. Az alkotmány· bírák ezt nem osztották, mondván, a nyugati hadifogságban a fogoly

vagy nem volt köteles munkát végezni, vagy ha önkéntesen végzett is, . ellenértékre tarthatott igényt A Szovjetunióban viszont kötelező volt az ingyen kényszermunka. A tévés leépítési kormányhatározat 31/1995. (V 25) AB határozat (Magyar Közlöny·, 1995/40) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 66 ÉVKÖNYV 2006 Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a Magyar Televízió nem tartozik a kormány irányítása alá, ezért alkotmányellenes az a határozata, amellyel elrendelte a televízió létszámának ezerfős csökkentésé. Az alkotmánybírák ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a: ésszerű takarékosságra - a költségvetési előirányzat révén - az Országgyűlés kényszerítheti a Magyar Televíziót. 130 old A Bokros-csomag és a szerzett jogok viszonya 43/1995. (VI 30) AB határozat (Magyar Közlöny, 1995/56) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság öt határozata

több részletében is az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a Bokros Lajos pénzügyminiszter nevével fémjelzett gazdasági stabilizációs törvénycsomagot. Alkotmányellenesnek minősítették a szociális ellátórendszert érintő rendelkezések július 1-jei hatálybalépését. Így a gyes, a gyed, a gyet, a várandósági pótlék, a terhességi segély és a családi pótlék szabályai nem változtak. A döntés szerint a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és gyerektámogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támogatásokat a már megszületett és 1995. június 15-től számított 300 napon belül megszületendő gyermekek esetében a jelenleginél nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A Bokros-csomag éa a 25 napon betegszabadság 56/1995. (IX 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 1995/76) Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Az

Alkotmánybíróság újabb hat határozatban folytatta a Bokros-csomag alkotmányossági felülvizsgálatát. A testület helyt adott azoknak az indítványoknak, amelyek a társadalombiztosítási ellátásban előírt változtatásokat kifogásolták. Az alaptörvénnyel ellentétesnek találták a 25 napos betegszabadság bevezetését, mondván, hogy az ellentétes a tulajdon védelmének, illetve a szerzett jogok megőrzésének alkotmányos elveivel. Az ilyen arányú szolgáltatáscsökkentés aránytalan tulajdonkorlátozásnak minősül. A határozat indokolása arra is kitér, hogy a törvénymódosítás már magát a rendszert, a keresőképtelenségi betegellátást "építi le", anélkül, hogy a vele szembeálló ellenszolgáltatás kötelező elvonását megszüntetné vagy mérsékelné. A Bokros-csomag és a családi pótlék 60/1995. (X G) AB határozat (Magyar Közlöny, 1995/84) Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Az Alkotmánybíróság újabb

alkotmánysértő részeket talált a Bokroscsomagban. A testület alkotmány·ellenesnek minősítette azt a rendelkezést, amely a családi pótlékra való rászorultság megállapításakor az 131 old egy főre eső jövedelem számításánál nem vette figyelembe azokat a keresőképtelen családtagokat, akiknek eltartására a jogosult a családjogi törvény alapján köteles. 1996 Az életüktől jogtalanul megfosztottak kárpótlása 22/1996. (VI 25) AB határozat (Magyar Közlöny, 199/5l) Előadó alkotmánybírák: Lábady Tamás és Sólyom László Az Alkotmánybíróság az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlását célzó törvény módosításának előzetes alkotmányossági vizsgálata alkotmányellenesnek találta, hogy az élet elvesztéséért lényegesen eltérő mértékű kárpótlási ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 67 ÉVKÖNYV 2006 összegeket állapítanak meg. Az indokolás szerint nem lehet különbséget

tenni, hogy a sérelmet szenvedett náci haláltáborban, szovjet lágerben vagy az ÁVH pincéjében halt-e meg. A sortűztörvény alkotmányellenessége 36/ 1996. (IX 4) AB határozat (Magyar Közlöny, 1996/75) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényt. A határozat indokolása hangsúlyozza: a nemzetközi jog szerint hábonís bűncselekménynek, illetve emberség elleni bűncselekménynek minősülő bűntetteket a magyar hatóságok külön törvényi rendelkezések nélkül is üldözhetnek, és a bűnösöket megbüntethetik. 1997 A nemzetkőzi szerződések utólagos felülvizsgálata 4/1997. (I 22) AB határozat (Magyar Közlöny, 1997/7) Előadó alkotmánybírák: Lábady Tamás és Sólyom László Az Alkotmánybíróság szerint a nemzetközi szerződést

kihirdető jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálat tárgya lehet. 132 A határozat kimondja: ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződést vagy annak valamely rendelkezését az alaptörvénybe ütközőnek találja, akkor a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, ez azonban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalására kihatással nem lehet. A formailag hibás törvényhozási eljárás 29/1997. (IV 29) AB határozat (Magyar Közlöny, 1997/37) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság szerint a parlament házszabálya nem teheti függővé semmilyen feltételtől, hogy a jogosultak indítványa alapján a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatára a zárószavazás előtt sor kerülhessen. A határozat értelmében az olyan törvény, amelyet az Országgyűlés úgy szavazott meg, hogy nem tette lehetővé a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági

vizsgálatát, formai okból alkotmánysértő. "Az ilyen formai hibás törvényhozási eljárás (.) a jövőben alapot ad a törvény kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére." Az országgyűlési képviselői megbízatás és a gazdasági tisztség összeférhetetlensége 30/1997. (IV 29) AB határozat (Magyar Közlöny, 1997/37) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az összeférhetetlenségi tőrvénynek azt a rendelkezését, amely szerint nem kell lemondaniuk gazdasági tisztségükről azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik a funkciójukat a mandátumuk megszerzése előtt nyerték el. A testület szerint a gazdasági tisztségüket mandátumuk megszerzése előtt elnyert képviselők preferálása nem tekinthető pozitív diszkriminációnak, mert a megkülönböztetés mellett nem hozható fel az összeférhetetlenség ! rendeltetése szempontjából olyan indok, amely

alkotmányos alapul. szolgálhatna a megkülönböztetésre. Az orvoskamarai kényszertagság 39/1997. (VII 1) AB határozat (Magyar Közlöny) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 Előadó alkotmánybíró: Sólyom László 68 133 oldal Az Alkotmánybíróság szerint a kényszertagság kimondása a Magyar Orvosi Kamara sajátos feladatai és hatáskörei alapján nem sérti az egyesülési jogot. A határozat indokolása szerint a kötelező tagság nem érinti az orvos jogát arra, hogy akár szakmai, akár világnézeti, vagy bármely más alapon társadalmi szervezetet, illetve szakszervezetet hozzon létre, vagy azokban tag legyen. A népszavazási kezdeményezések elsőbbsége 52/1997. (X 14) AB határozat (Magyar Közlöny, 1997/89) Előadó alkotmánybírák: Kilényi Géza és Sólyom László Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt kérdezte az Alkotmánybíróságtól, hogy a parlament dönthet-e a mérlegelésére bízott kormányzati

indítványról, vagy köteles megvárni a választópolgári kezdeményezéshez tartozó aláírások hitelesítését. Az alkotmánybírák szerint a legalább kétszázezer választópolgár által kezdeményezett népszavazás, amelyet a parlament köteles elrendelni, elsőbbséget élvez a kormány, a képviselők egyharmada, az államfő, illetve százezer polgár által kezdeményezett népszavazással szemben. 1998 A parlamenti képviselőcsoport létrehozásának joga 27/1998. (VI 16) AB határozat (Magyar Közlöny, 1998/52) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az Országgyűlés ház-; szabályának azon rendelkezése, amely szerint frakciót legalább 15 képviselő alakíthat. A döntés szerint "az olyan párthoz tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta,

akkor is megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga, ha az Országgyűlés egyébként a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határoz meg." Ezt követően a 14 mandátumot szerzett MIFP frakciót alakíthatott a törvényhozásban. Az állami tulajdonú közművagyon átadása 36/1998. (IX 16) AB határozat (Magyar Közlöny, 1998/83) 134 old Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság határozata alapján alkotmányellenes az önkormányzati törvény, azon rendelkezése, hogy gázközmű esetén az önkormányzatot a közművet üzemeltető gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészének 40 százaléka illeti meg. A testület úgy foglalt állást, hogy, a villamos energiai közművek nem tartoznak az önkormányzatoknak adandó vagyoni körbe, ezért az ezt kifogásoló indítványokat elutasította. Alkotmányos követelmény, hogy az önkormányzatok a gázközművek értékének megfelelő juttatásban

részesüljenek. Ez az indokolás alapján történhet úgy is, hogy törvény állapítja meg az önkormányzatok igényeinek megfelelő juttatás értékét, és úgy is, hogy az egyes önkormányzatok bírói úton érvényesítik igényeiket. A magzati élet védelme 48/1998. (XI 23) AB határozat (Magyar Közlöny, 1998/105) Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes, ha törvény az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetővé teszi a terhesség megszakítását. Az alkotmánybírák rámutattak: a súlyos válsághelyzet fennállásának vizsgálatáról a törvényhozó azonban alkotmányosan ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 69 ÉVKÖNYV 2006 kizárólag akkor mondhat le, ha egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is megállapít. A döntés értelmében a súlyos válsághelyzet fogalmának és alkalmazása feltételeinek meghatározása kizárólag

törvényben történhet, a törvényi meghatározás hiánya alkotmányosan nem pótolható sem alacsonyabb szintű jogforrással, sem jogalkalmazói jogértelmezéssel A tb-önkormányzatok megszűntetése 50/1998. (XI 27) AB határozat (Magyar Közlöny, 1998/106) Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetését kifogásolták. A testület állásfoglalásában rámutatott: az állami szerveknek az állammal szemben nincsenek alkotmányos alapjogaik, ők az alapjogok kötelezettjei és nem jogosultjai. Az államnak nincs alkotmányos kötelezettsége arra, hogy általa meghatározott célra létrehozott, szervezeteket feladatuk és hatáskörük megszüntetése után továbbra is fenntartson azért, mert működésük érdekében vagyonnal látta el őket. 1999 Az Országgyűlés ülésezési rendje 4/1999. (III 31) AB határozat (Magyar Közlöny,

1999/27) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy a házszabályban hiányosan szabályozta a rendes ülésszakokon belüli ülésezési rendet. A testület indokolásában kifejtette: annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A folyamatosság akkor van biztosítva, ha a parlament úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszero időtartamot meg nem haladó időszakonként követik egymást A köztárasági elnök közvetlen választása 25/1999. (VII 7) AB határozat (Magyar Közlöny, 1999/62) Előadó alkotmánybíró: Németh János Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök közvetlen választását célzó népszavazási kezdeményezés kapcsán megállapította,

hogy "az alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye". Az Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás ugyanakkor ügydöntő népszavazással megerősíthető. Az önkényuralmi jelképek használatának tiltása 14/2000. (V 12) AB határozat (Magyar Közlöny, 2000/46) Előadó alkotmánybírák: Strausz János és Tersztyánszkyné Vasadi Éva ~ Nem alkotmányellenes a büntető törvénykönyv önkényuralmi jelképek; használatát tiltó rendelkezése, mivel a vitatott tényállása nem szükségtelenül 136 old és nem aránytalanul korlátozza a veleménynvilvánításhoz való jogot. A testület a véleménynyilvánítási szabadság korlátjait illetően leszögezte: " Az alkotmányosan még megengedett korlátozhatóság határa ott van, amikor a tiltott magatartás nem pusztán egy - helyesnek vagy helytelennek tartott - politikai nézetet fejez ki, hanem annál több;

a demokrácia értékei mellett elkötelezett közösségek méltóságát sértve veszélyezteti a köznyugalmat is." ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 70 ÉVKÖNYV 2006 A helyi képviselőtestület és a polgármester viszonya 24/2000. (VII G) AB határozat (Magyar Közlöny, 2000/77) Előadó alkotmánybíró: Kiss László Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányos érdek fűződik a helyi képviselőtestület és a polgármester közötti közjogi jogviszony zavartalanságához, ezért a választópolgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a képviselőtestület önkényesen nem korlátozhatja feladatai ellátásában. A kormány a hódmezővásárhelyi közgyűlés működése kapcsán kérdezte meg az alkotmányvédő testülettől, hogy alkotmányellenesen működik-e a közgyűlés, ha munkáltatói jogaival visszaélve, a polgármestert tartósan felfüggeszti közszolgálati jogviszonyából A pszichiátriai betegek gyógykezelése 36/2000. (X 27) AB

határozat (Magyar Közlöny, 2000/105) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a korlátozottan cselekvőképes betegek egészségügyi ellátással kapcsolatos önrendelkezési jogának (a beleegyezés és a visszautasítás jogának) a cselekvőképtelen betegekkel azonos korlátozása sérti az alkotmányt, az emberi méltósághoz való jogot. A testület álláspontja szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy az egészségügyi törvényben a pszichiátriai betegekre vonatkozóan nem szabályozta a személyes szabadságot súlyosan korlátozó módszerek, eljárások alkalmazásának jogszabályi feltételeit. Az élet elvesztésért járó kárpótlás 46/2000. (XII 14) AB határozat (Magyar Közlöny), Előadó alkotmánybíró: Holló András 137 old Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az 1999. évi költségvetési törvénynek azt a

rendelkezését, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás összegét harmincezer forintban állapította meg. Az ügy előzménye: a parlament módosította az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás különböző eseteit közös nevezőre hozta. A törvénymódosítás azonban nem határozta meg a kárpótlás összegét, ezt külön törvényre bízta. " A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész 10/2001. (IV 12) AB határozat (Magyar Közlöny, 2001/43) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt és végrehajtási rendeletét, ezért mindkettőt visszamenőlegesen megsemmisítette. Az indokolás szerint a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, mert a tényleges értéküktől függetlenül az üzletrészek

névértékének kifizetésére kötelezi a mezőgazdasági szövetkezeteket, és ezzel vagyonukat, illetve annak egy részét közhatalmi eszközökkel elvonja. A megsemmisített törvény a szövetkezeti vagyoni viszonyok olyan kényszer-átalakítását írja elö, amelyre a mezőgazdasági szövetkezeteknek semmiféle befolyása nincsen. Az adóhivatal titkos információgyűjtése 31/2001. (VII 11) AB határozat (Magyar Közlöny, 2001/79) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 71 ÉVKÖNYV 2006 felhatalmazzák az adóhivatalt, hogy - a rendőrséggel azonos módon - titkos információgyűjtést folytathat. A testület álláspontja szerint a megsemmisített rendelkezések sértik az alkotmányt, mert a rendőrségi törvény szabályozási koncepciójának

lényeges elemeit veszik át. 138 old Az aláírásgyűjtő íven szerepeltethető kérdések 32/2001. (VII 11) AB határozat (Magyar Közlöny, 2001/79)` Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság szerint az aláírásgyűjtő íven egymás mellett több kérdés oly módon való szerepeltetése, hogy az ajánlási jogával élni kívánó választópolgár azokra egyenként, különkülön nem tud egyértelmű választ adni és egyben a kérdések közül választani, ütközik a jogbiztonság érdekében megfogalmazott általános eljárási alapelvekkel. Az ügy előzménye: az MSZP négy kérdésben országos ügydöntő népszavazást kívánt kezdeményezni, ezért az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítésre benyújtotta az Országos Választási Bizottsághoz. A bizottság a mintapéldányt hitelesítette. A határozat ellen több kifogást nyújtottak be A válaszadás jogának szabályozása 57/2001. (XII 5) AB határozat (Magyar

Közlöny, 2001/137) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság Mádl Ferenc köztársasági elnök indítványára megállapította, hogy ellentétes az alaptörvénnyel az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely a polgári törvénykönyvben a válaszadás jogát szabályozza. A Répássy Róbert és öt Fideszes képviselőtársa nevével fémjelzett jogszabályi változtatás célja az volt, hogy lehetővé tegyék: a sajtóban a bíróság ne csak a hamis tényállítás helyreigazítását, hanem a személyiségi jogokat sértő vélemény vagy értékítélet esetén az érintett válaszának közlését is elrendelhesse. 2002 A vádkiterjesztés lehetősége 14/2002. (III 20) AB határozat (Magyar Közlöny, 2002/36) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenesek a büntetőeljárási törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a

büntetőügyben eljáró bírót arra kötelezik, hogy hívja fel az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére. A testület megállapította, hogy a jogszabály 139 old kifogásolt rendelkezései sértik az alaptörvényben rögzített pártatlan bírósághoz való jog és az ugyancsak alaptörvényben garantált védelemhez való jog alkotmányos elvét. A szexuális szokásokra vonatkozó adatok 65/2002. (XII 3) AB határozat (Magyar Közlöny, 2002/149) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek az a rendelkezése, amely alapján a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül. A testület rámutatott: a törvényalkotó úgy minősítette a szexuális szokásokra vonatkozó adatokat egészségügyi adatnak, hogy nem határozta meg a szexuális szokásokra vonatkozó

különleges adatok kezelését szükségessé tevő, pontosan körülhatárolt célokat. A jelölő szervezetek emblémája 70/2002. (XII 17) AB határozat (Magyar Közlöny, 2002/156) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 72 ÉVKÖNYV 2006 Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása kapcsán alkotott belügyminiszteri rendeletben a jelölő szervezetek emblémájának méretét szabályozó szövegrészt. A testület megállapította, hogy az alkotmányban meghatározott jogszabályi hierarchia rendjét is sérti a rendelet mellékletének az a szövegrésze, amely szerint a jelölő szervezet emblémája 20 mm átmérőjű körben jelenik meg a szavazólapon. A törvényalkotó a konkrét szavazólapok adattartalma kialakításához, az adattartalom megjelenítéséhez elegendőnek ítélte meg a választási eljárási törvény előírásait, és erre vonatkozóan nem

is adott felhatalmazást a belügyminiszter számára. 2003 A "belső harc" értelmezhetetlensége 10/2003. (IV 3) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/33) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály 140 old Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló kormányrendelet azon rendelkezése, amely kizárta a juttatásokból azokat, akiknek szabadságát a Magyar Kommunista Párt vagy a Magyar Dolgozók Pártja belső harcaihoz kapcsolódóan korlátozták. A szabályozás megfogalmazása értelmezési nehézségeket is felvet. A "belső harc" olyan értelmezhetetlen jogi fogalom, amely megalapozza a jogbiztonság elvének sérelmét. A Szovjetunióba elhurcolt személyeknek járó juttatás 11 /2003. (IV 9) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/35) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Alkotmánybíróság szerint alkotmánysértő az egyes, tartós

időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló kormányrendelet több rendelkezése, amelyek alapján a Szovjetunióba elhurcolt személyek két csoportjának biztosítottak juttatást, míg a harmadiknak nem. Így csak azok részesülhettek juttatásban, akiket politikai okból, szovjet katonai bíróság vagy egyéb hatóság döntése alapján politikai elítéltként, illetve internált polgári személyként hurcoltak el a Szovjetunióba, és ott legalább három évet zárt táborban, kényszermunkát végezve kellett eltölteniük. Nem illette meg azonban juttatás azokat, akiket hadifogolyként, vagy nem internált polgári személyként hurcoltak el. Az eutanázia szabályozásának alkotmányossága 22/2003. (IV 28) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/43) Előadó alkotmánybíró: Németh János Az Alkotmánybíróság többségi véleménye szerint nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás

visszautasításának hatályos jogi szabályozása. A határozat indokolása emlékeztetett: az 1997-es egészségügyi törvény biztosítja a jogot, hogy a gyógyíthatatlan betegek bizonyos feltételekkel visszautasíthassák az életük fenntartásához szükséges orvosi beavatkozást. A törvény érintetlenül hagyja a belenyugvás szabadságának teljességét azok számára, akik nem kívánják haláluk bekövetkeztet befolyásolni. Lehetővé teszi ugyanakkor a gyógyíthatatlan betegeknek, hogy életük befejezésének méltóságukkal összeegyeztethető módját válasszák, vagyis nem tiltja a köztudatban elterjedt kifejezés szerint, úgynevezett önrendelkezéses passzív eutanáziát. 141 old ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 73 ÉVKÖNYV 2006 Az átvilágítás személyi körének kiterjesztése 31 /2003. (VI 4) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/62) Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszkyné Vasadi Éva Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes az, hogy

az 5gy~" `nevezett átvilágítási törvényt az Országgyűlés kiterjesztette egyes közbizalmi és közvéleményt-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére is. Az alaptörvénnyel összhangban áll a politikai közvéleményt feladatszerűen alakító újságírók és pártvezetők átvilágítása abból a szempontból, hogy korábban folytattak-e a jogállamisággal ellentétes tevékenységet, illetve tagjai voltak-e olyan szervnek, amely korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott. Az Ab ugyanakkor megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely a politikai közvélemény alakítására nemcsak a közvetlen, hanem csupán : közvetett befolyást gyakorló személyek ellenőrzését is előírta. A lakosságcsere-egyezmény alapján áttelepített személyek kárpótlása 45/2003. (IX 26) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/111) Előadó alkotmánybíró: Harmathy· Attila Az Alkotmánybíróság szerint

alkotmányellenes helyzetet idézett elő az 1946-ban aláírt lakosságcsere-egyezmény alapján Csehszlovákiából áttelepített magyar nemzetiségű személyeknek az 50 hektárt meg nem haladó nagyságú mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokon fennálló tulajdonjoga elvesztéséért nyújtandó kárpótlás rendezésének elmulasztása. A testütet felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatát 2004. június 30-ig teljesítse A hivatalos iratok postai kézbesítése 4G/2003. (X 16) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/118) ° Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszkyné Vasadi Éva Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes helyzetet idézett elő az, hogy a hivatalos irat postai kézbesítéséhez fűződő, bírósági és más hatósági eljárásokban általánosan érvényesülő vélelem megdöntését rendező szabályozást a jogalkotó elmulasztotta. A testület ezért felhívta a jogalkotót, hogy a kézbesítési vélelem

megdöntésére vonatkozó jogalkotói feladatát 2004. június 30-ig teljesítse 142 old A döntés előzménye: több indítványozó sérelmezte azt a rendelkezést, amely szerint a hivatalos iratok postai kézbesítettségét kell vélelmezni a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. A parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenysége 50/2003. (XI 5) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/126) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a bizottsági vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit. Az alkotmánybírák felhívták az Országgyvlést, hogy jogalkotói

feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget Az államfő által visszaküldött törvény újratárgyalása 62/2003. (XII 15) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/145) Előadó alkotmánybíró Bihari Mihály Mádl Ferenc köztársasági elnök azzal az alkotmányértelmezési kérdéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, milyen módon tehet eleget az alkotmány azon előírásának, miszerint az általa a parlamentnek visszaküldött törvényt az Országgyűlés ismételten megtárgyalja, és ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 74 ÉVKÖNYV 2006 elfogadásáról ismét határoz. Az alaptörvény alapján az így elfogadott törvényt az államfő köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. Az államfő szerint a pusztán formális újratárgyalás az alkotmányos intézmény tartalmától való megfosztását, kiüresítését jelenti. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a parlament akkor is köteles a visszaküldött törvény érdemi újratárgyalására, ha a

köztársasági elnök észrevételei nem tartalmaznak új érveket és szempontokat. 143 old 2004 A legfőbb ügyész interpellálhatósága 3/2004. (II 17) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/17) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Alkotmánybíróság Polt Péter legfőbb ügyés2 indítványa alapján megállapította, hogy a legfőbb ügyészhez intézett interpelláció minden, a feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat, így a jogalkalmazás körében, egyedi ügyben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre is. A határozat leszögezte: a legfőbb ügyész nincs alárendelve a parlamentnek, ezért sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú, egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására. A rendőrök lőfegyverhasználata 9/2004. (III 30) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/38) Előadó alkotmánybírák: Erdei Árpád és Strausz János Az Alkotmánybíróság az élethez való jog és a

jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte a rendőrségi törvénynek a rendőr lőfegyverhasználatára vonatkozó egyes szabályait. A testület többek között megsemmisítette azt a rendelkezést ís, amely lőfegyverhasználatot biztosít a rendőrnek a "más veszélyes eszköz" ember elleni közvetlen felhasználására utaló esetben. A testület szerint a löfegyverhasznátat kizárólag fegyver, valamint az élet kioltására alkatmas más, eszköz esetén lehet alkotmányos. A közérdekű adatok megismerése 12/2004. (IV 7) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/43) ~ Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály· Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, mert a törvényhozó nem biztosította az 1992-es adatvédelmi törvényben szabályozott közérdekű adatok megismerését lehetővé tevő jogállami garanciákat. A hatályos szabályozás szerint a "belső

használatra készült" és a "döntés-előkészítéssel összefüggő" adat a kezelését követő húsz éven belül nem nyilvános. Az alkotmánybírák felhívták a parlamentet, hogy 2004. december 144 31-ig határozza meg a nyilvánosságkorlát korlátozás szükséges és arányos indokait. A gyűlőletbeszéd bűntetőjogi szankcion~t~sa 18/2004. (V 25) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/70) ; Elöadó alkotmánybíró: Kukorelli István : Az Alkotmánybíróság Mádl Ferenc köztársasági elnök indítványárá = kotmányellenesnek minősítette az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett, a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását kiegészító törvénymódosítást. A testület szerint a gyúlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások

körét, hogy az séro a szabad vélcménynyilvánítás jogát, az úgynevezett becsmérlési tényállás pedig szükségtelenül és aránytalanul korlátozza azt. A kiUtöldön tanózkodó állampolgárok válaszoójoga ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 75 ÉVKÖNYV 2006 32/2004. (IX 14) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/128) ·t Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, mert az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján külföldön tattózkodó választópoJgárok számára az országgyűlési képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának, illetőleg az országos népszavazáson a szavazásban való részvételük módját és garanciáit szabályozzák. Az Alkotmánybíróság - hivatalbcíl eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt is, hogy a törvényhozó nem alkotta meg a

külképviseleti szavezás tekintetében a s,tw~w~s titkosságát biztosító rendelkezéseket. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás 40/2004. (X 27) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/156) ~ Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszkyné Vasadi Éva Az Alkotmánybíróság helyben hagyta a parlament országos ügydöntő népszavazást elrendelő határozatát a következő kérdésről: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magvar állampolgárságot kapjon az a magát 145 magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII törvény 19 § szerintti Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja.? A kábítószerrel visszaélés büntetőjogi szabályozása 54/2004. (XII13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/189) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az

Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvénykönyvek a kábítószerrel visszaélésre vonatkozó több rendelkezését. Azonnali hatállyal kikerült a törvényből a több helyen szereplő "hatósági engedély nélkül" megfogalmazás, mondván, az nem értelmezhető pontosan. Megsemmisítették a "csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad" fordulatot is. A határozat szerint az alkotmányellenes rendelkezések egy része nemzetközi szerződésbe is ütközik. Így például több egyezményt sért, hogy a differenciálatlan szabályozás a kiskorúak helyzetére és érdekeire nem helyez kellő hangsúlyt A miniszterelnök lemondása 55/2004. (XII 13) AB határozat (Magyar Közlöny, 2004/189) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről

szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely a miniszterelnök lemondása esetén harmincnapos lemondási időt szab meg. A testület megállapította, hogy az alkotmány a miniszterelnök lemondása esetén azonnal belépő jogkövetkezményként írja elő az ügyvezető miniszterelnöki státusz és a korlátozott jogkörű kormány intézményét. 2005 Az egyéni v4lasztókerűletek nagysága 22/2005. (VI 17) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/81) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István 146 old Az Alkotmánybíróság szerint az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 76 ÉVKÖNYV 2006 jogosultak számához. Az Országgyűlés

alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabály~ feltételeket. Felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2007. június 30-ig tegyen eleget , A felvételizők esélyegyenlősége 28/2005. (VII 12) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/99) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Alkotmánybíróság határozata szerint a 2005 előtt érettségizett jelentkezők - a pontszámítás rendszerének és az új rendszer bevezetése módjának a következtében - nagyobb eséllyel nyerhetnek felvételt a kívánt felsőoktatási intézménybe. A testület megállapította: a kormány elmulasztotta azoknak a szabályoknak a megalkotását, amelyek biztosítják, hogy a különböző években érettségizettek azonos eséllyel nyerhessenek felvételt. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a kormányt, hogy 2005. december

31-ig vizsgálja felül a szabályozást, és alkossa meg az esélyegyenlőséget megfelelő módon biztosító szabályokat. A művi meddővé tétel 43/2005. (XI 14) AB határozat (Magyar Közlöny, 2005/149) ~ Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az egészségügyről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. A testület álláspontja szerint sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog gyakorlását. Ezért az egészségügyi törvény vizsgált rendelkezését 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette 147 old 5.3 Gyakori kérdések : 5.31 Hogyan nyújtható be

indítvány? Indítványt elsősorban postai úton lehet benyújtani a következő Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága · 1535 Budapest, Pf. 773 Az indítványt az Alkotmánybíróságnak (és nem annak elnökének) kell címezni. Az indítványban minden esetben fel kell tüntetni az indítványozó nevét és lakcímét (székhelyét). i 5.32 Mi történik a beadvánnyal? Az Alkotmánybíróság munkáját az Alkotmánybíróság Hivatala segíti. A hivatalon belül működő főtitkárság látja el az indítványok feldolgozásával kapcsolatos feladatokat. A beadványokat a kezelőiroda fogadja és lajstromozza. minden új ügy külön ügyszámot kap A kezelőiroda minden új ügyet bemutat a főtitkárnak, aki azokat kiadja az indítványelemzési- és kutatási egységnek. Az indítványelemzők megvizsgálják, hogy a beadvány megfelel-e az indítvánnyal szemben támasztott feltételeknek. Ha szükséges, a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót,

illetve tájékoztatja arról, hogy az alkotmánybírósági eljárás lefolytatására nincs lehetőség. A követelményeknek megfelelő indítványokat a főtitkár szignálásra bemutatja az Alkotmánybíróság elnökének. A nyilvánvalóan alaptalan indítványokat az elnök végzéssel elutasítja, a többi ügy esetében pedig kijelöli az ügy előadó alkotmánybíróját. A kiszignált és még folyamatban lévő ügyek az Alkotmánybíróság honlapján kereshetőek. Az előadó alkotmánybíró kijelöléséről és az 148 old ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 77 ÉVKÖNYV 2006 érdemi eljárás megkezdéséről a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót. A kiszignált ügyet az illetékes alkotmánybíró és stábja dolgozza fel, ők fogalmazzák meg az első koncepciót. A szellemi műhelyt az alkotmánybíró irányítja, megjelölve azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek alapján ki kell dolgozni a döntési tervezetet. Az előadó alkotmánybíró

döntése alapján sor kerülhet az ügyek elkülönítésére vagy egyesítésére. Az előadó alkotmánybíró beszerezheti a jogalkotásban érintett szerv (például minisztérium) írásos véleményét A legtöbbször komplett határozattervezet készül, amelyet eljuttatnak a főtitkárhoz, aki aztán az elnökkel egyeztetve összeállítja a teljes ülés "menüjét", napirendjét. A fajsúlyosabb ügyekben a bírói stáb nem kész határozattervezetet, hanem úgynevezett problematikát fogalmaz meg. Ez a témakör történeti, nemzetközi összehasonlító elemzését tartalmazza; megjelölve a legfontosabb elvi kérdéseket és döntési lehetőségeket. Ezt az anyagot megvitatja a teljes ülés és meghatározza azokat az alkotmányossági hangsúlyokat, amelyek alapján a stáb tovább dolgozhat. Vannak olyan ügyek, amelyek akár nyolcszor-tízszer is megfordulnak a teljes ülésen. Ha a bírák megvitatták az összes felmerülő kérdést, a beterjesztés

aláírásra előkészített ügyként kerül a teljes ülés elé. A legnagyobb döntéseknél - így történt például a köztársasági elnök hatáskörét vagy az igazságtételt érintő állásfoglalásoknál - az Alkotmánybíróság úgy dolgozott, hogy az aláírás előtt közösen olvasták el mondatonként az egész határozatot. Alkotmánybírósági határozatról csak akkor beszélhetünk, ha a döntésen rajta van a határozatképességet egyértelműen bizonyító legalább nyolc aláírás. Akinek eltérő álláspontja van, aláírja a határozatot, hiszen részese a döntésnek, de megfogalmazza különvéleményét vagy párhuzamos indokolását is. Az ügyet befejező határozat (végzés) minden esetben alkotmánybírók által meghozott testületi döntés. A döntés szótöbbséggel születik A határozatot közzéteszik az intézmény honlapján és az Alkotmánybíróság Határozatai című kiadványban, valamint közvetlenül megküldik az

indítványozónak is. 5.33 Mikor várható döntés? Az Alkotmánybíróság az ügyeket olyan sorrendben tárgyalja, ahogy azok a döntés-előkészítő tevékenység eredményeként érdemi elbírálásra alkalmassá válnak. Az előzetes normakontrollra irányuló indítványok [Alkotmány 26. § (5) bekezdés}, az OVB határozataival szembeni kifogások [a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény 130 § (3) bekezdés] és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII törvény 38 § (1) bekezdés szerinti bírói kezdeményezések [az Alkotmánybíróság teljes ülésének 3/1997. (XII 2) számú állásfoglalása) elbírálása soron kívüli eljárásban történik. 5.34 Hogyan lehet közérdekű adatot igényelni? Közérdekű adat iránti igényt szóban, írásban és elektronikus úton is elő lehet terjeszteni. A szóban előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha az igénylő szóban kéri a választ, illetve az számára

kielégítő és az igényelt adat az Alkotmánybíróság honlapján vagy más módon jogszerűen már nyilvánosságra került; vagy az igény az Alkotmánybíróság hatáskörére, eljárására, az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános tájékoztatással teljesíthető. Az igény szóbeli teljesítésére a hivatal bármelyik köztisztviselője jogosult. A szóban meg nem válaszolható igényekről feljegyzést kell készíteni, s az igénylőt egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy igényének teljesítésére írásban kerül sor. Az igény írásbeli teljesítése érdekében fel kell venni az igénylő elérhetőségét (elektronikuslevél-címét, postai elérhetőségét vagy telefaxszámát). Az Alkotmánybíróság központi számára érkező, közérdekű adat közlésére irányuló igényekkel kapcsolatos hívásokat a főtitkársági irodára (O6-1-488-3221) kell kapcsolni. Közérdekű adat iránti igény írásban elsősorban a hivatal postai

címén (1535 Budapest, Postafiók 773), elektronikus levélcímén (iroda a~nkab.hu), faxszámán (06-1-212117~, továbbá az Alkotmánybíróság honlapjának (www.mkabhu) e célra kialakított részén étkezhet ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 78 ÉVKÖNYV 2006 A hivatalhoz érkezett írásbeli igényeket, valamint a szóban meg nem válaszolható adatigénylésről készített feljegyzést az igény érkezése napján átadják az Alkotmánybíróság főtitkárának. A közérdekű adatigénylés iktatásáról az igénylőt nem kell külön tájékoztatni Ezt követően a főtitkár ellenőrzi, hogy a beérkező postai küldemények, illetve elektronikus üzenetek közérdekű adatigénylésnek minősülnek-e. Nem minősül közérdekű adatigénylésnek az alkotmányossági vizsgálatot kezdeményező indítvány. A közérdekű adatigénylésekre adandó válasz tervezetét a beadvány érkezésétől számított öt napon belül - szükség esetén az elnök kabinfőnökével

egyeztetve - kell elkészíteni. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, nyolc napon, egyébként tizenöt napon belül írásban vagy - amennyiben az igényben elektronikuslevél-címét közölte - elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása esetén a válasznak a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást - beleértve az eljáró bíróság megnevezését, valamint a per illetékmentes voltát - is tartalmaznia kell. 151 old 5.4 Szimbólumok 5.41 Az Aranybulla A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az

ország állapotjának megjobbitásáról" - olvasható az 1222-ben kiadott Aranybulla előszavában. Az oklevelet hét példányban készítették el ("irattuk egy igén hét levélbe), amelyeket II. András arany függőpecséttel ("arany bullával)erősített meg. Ez az arany fúggőpecsét lett aztán a mintája annak az aranyozott medalionnak, amelyet az alkotmánybírák hordanak a nyakukban ítélethirdetéskor. 152 old 5.42 A talár ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 79 Nem kis feltűnést keltett, amikor 1990 tavaszán az Alkotmánybíróság tagjai sötétkék talárban jelentek meg a nyilvánosság előtt. Alig egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság bírái is talárt, igaz fekete színűt, öltöttek magukra. 1999 júliusától már minden megyei bíróságon, 2000 nyarától pedig valamennyi helyi bíróságon kötelezővé vált a tóga viselete. A magyar bírák hivatalos öltözete: fekete talár, a kihajtott gallérján lila színű

rátéttel. Az ügyészek zsabója bordó, az ügyvédeké zöld. Nyugat-Európában a díszköpeny kultusza a középkorig nyúlik vissza. A talár színe, fazonja, formája, sőt viselési módja is igen változatos A leggyakoribb a fekete talár, amelyet gyakran egészít ki vörös vagy lila színű szegély, fehér gallér, ing, netán csokornyakkendő. A paróka viselése csak az úgynevezett common law országokban (például Nagy-Britanniában) szokásos, míg másutt a lapos, kerek bírói sapka, a barett terjedt el. A magyar alkotmánybírák díszköpenyeit, amelyeket a veszprémi érsekség varrodájában készítenek, szekrényben tárolják, és a bírák csak közvetlenül ítélethirdetés előtt öltik fel magukra. Szemben az~ Aranybulla függőpecsétje alapján megformázott medalionnal, amelyet mandátumuk befejeztével megtarthatnak az alkotmánybírák, ~ talárt nem vihetik magukkal. 153 old 5.43 Az Alkotmánybírósági Érdemérem Az Alkotmánybíróság

elnöke azok részére, akik példamutató munkájukkal elősegítették az Alkotmánybíróság tevékenységét, Alkotmánybírósági Érdemérem, illetve Alkotmánybírósági Emlékgyűrű elismerést adományozhat. Az Alkotmánybírósági Érdemérem olyan életút elismeréseként adományozható, amely a jogállamiság megteremtését, az alkotmányos tanok elterjesztését szolgálta. Ezt az elismerést ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 80 ÉVKÖNYV 2006 elsőként 2006. októbe: 13-án Luzius Wildhaber, az Emberi Jogok Európai Bíróságának svájci elnöke vehette át Bihari Mihálytól, az Alkotmánybíróság elnökétől. A 65 milliméter átmérőjű, ezüstből készült érdemérmet sötétkék, bőrbevonatú díszdobozban kapja meg a kitüntetett. Az érem előlapján az Aranybulla függőpecsétjének "címeres", míg hátlapján a "királyos" oldala Látható. Az előlapon körben az "Alkotmánybírósági Érdemérem" felirat, a hátlapon -

szintén körben - az "A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága" felirat olvasható. Az Alkotmánybírósági Emlékgyűrűt a távozó alkotmánybírák kapják. A testület elnöke az alkotmánybíró megbízatásának lejártát megelőző utolsó teljes ülésen adja át a gyűrűt. 5.5 Jogszabályok 5.51 Alkotmány 1949 évi XX törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül

gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. BH2002. 235 II Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX tv (Alkotmány) 2 § (1) bek, 9 § (1) bek, 35 §, 37 § (1) bek, 70/A § (1) bek., Ptk 1 § (1) bek, 2 § (1) bek, 4 § (4) bek, 7 § (1) bek, 28 § (1) és (3) bek, 198 § (1) és (2) bek., 200 § (1) és (2) bek, 205 § (1) bek, 207 § (1) bek, 219 § (2) bek, 227 § (1) bek., 300 §, 312 § (1) és (2) bek, 313 §, 318 § (1) bek, 339

§ (1) bek, 1992 évi LXXXIX tv 1. § (1) és (2) bek, 4 §, 157/1995 (XII 26) Korm r, 1992 évi XXXVIII tv (Áht) 3 § (1) bek, 7. § (1) bek, 9 §, 12 § (2) bek, 12/A §, 19 §, 22 § (1) bek, 23 § (1) bek, 28 § (1) bek, 31 §, 33. § (1) bek, 35 §, 42 § (1) bek, 151/1996 (X 1) Korm r 4 §, 1997 évi CXLVI tv 34 §]. 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazata szükséges. 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 81 (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. 5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi

szerződésekben rögzített határait. 6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. BH1984. 187 I Egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek Jogi személy csak az alapszabály külön rendelkezése alapján lehet az egyesület tagja. A polgári jogi társaság és a

gazdasági munkaközösség nem jogi személy, egyesület tagja nem lehet [Alkotmány 6. § (1) bek, Ptk 65 § (1) és (2) bek, 1981 évi 29 sz tvr 1 § (1) bek] 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok

gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57 § (2)-(4) bekezdésében, a 60 §-ban, a 66-69 §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható EBH2003. 959 Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg. Ebből következően a felek e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki, tehát a választottbírósági szerződés semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI tv (a

továbbiakban: Vbtv) 2 § (1) és (2) bek, 5. § (3) és (4) bek, 6 §, 55 § (1) bek b) és e) pont, (2) bek a) és b) pont, 1949 évi XX tv (a továbbiakban: Alkotmány) 8. § (1) és (2) bek, 57 § (1) bek, Ptk 200 § (2) bek] BH2004. 73 Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg; a felek tehát e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki; a választottbírósági szerződés emiatt semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI

tv 2 § (1) és (2) bek, 5 § (3) és (4) bek, 6 §, 55 § (1) bek. b) és e) pont, (2) bek a) és b) pont, 1949 évi XX tv (Alkotmány) 8 § (1) és (2) bek 57 § (1) bek., Ptk 200 § (2) bek] ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 82 BH2000. 471 A kiskorú korlátozott cselekvőképessége kuratóriumi taggá történő kijelölését nem zárja ki. Az alapítvány jellegét mérlegelve kell eldönteni, hogy a kiskorú kuratóriumi tagsága életkorának megfelelő tisztség-e [1949. évi XX tv 8 § (1)-(2) bek, 67 § (1) bek, Ptk 11. § (1)-(2) bek, 12 § (1) bek, 14 § (2) bek a) pont, 21/1996 (V 17) AB hat] 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. BH2003. 346 A zajkibocsátási határértéket az épülethez tartozó - pihenést szolgáló - kertben is

vizsgálni kell [1959. évi IV tv 100 §, Alkotmány 9 §, 30/1994 (X 6) KTM r) BH2002. 235 II Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX tv (Alkotmány) 2 § (1) bek, 9 § (1) bek, 35 §, 37 § (1) bek, 70/A § (1) bek., Ptk 1 § (1) bek, 2 § (1) bek, 4 § (4) bek, 7 § (1) bek, 28 § (1) és (3) bek, 198 § (1) és (2) bek., 200 § (1) és (2) bek, 205 § (1) bek, 207 § (1) bek, 219 § (2) bek, 227 § (1) bek., 300 §, 312 § (1) és (2) bek, 313 §, 318 § (1) bek, 339 § (1) bek, 1992 évi LXXXIX tv 1. § (1) és (2) bek, 4 §, 157/1995 (XII 26) Korm r, 1992 évi XXXVIII tv (Áht) 3 § (1) bek, 7. § (1) bek, 9 §, 12 § (2) bek, 12/A §, 19

§, 22 § (1) bek, 23 § (1) bek, 28 § (1) bek, 31 §, 33. § (1) bek, 35 §, 42 § (1) bek, 151/1996 (X 1) Korm r 4 §, 1997 évi CXLVI tv 34 §]. BH1994. 1 Kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult valamely jogszabály alkotmányosságának a felülvizsgálatára, ezért a büntetőeljárás során a bíróságnak valamely konkrét büntetőügy elbírálása során nincs lehetősége annak megítélésére, hogy a cselekmény elkövetése, illetőleg elbírálása során a hatályban levő büntető anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabály ellentétben áll-e a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezéssel [Alkotmány 9. § (1) bek, 32/A. § (1) bek, Btk 324 § (6) bek, Be 287 § (1) bek, 6/1992 (I 30) AB hat] BH1991. 428 III Nincs a büntetés kiszabását befolyásoló jelentősége annak, hogy a vádlott a kárt társadalmi tulajdonban okozta [Alkotmány 9. § (1) bek] 10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon (2) Az állam kizárólagos

tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak. 12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. BH1999. 566 I Nem sért jogszabályt, ezért cégbejegyzés megtagadási okaként nem vehető figyelembe a szövetkezeti alapszabálynak az a rendelkezése, amely 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot BH2002. 206 A kisajátítás közérdekű célja már nem állapítható meg, ha a véderdő céljára történő kisajátítás elrendelését követően lényeges változások következtek be [Alkotmány 13. § (2) bek., 1976 24 tvr (Ktvr) 1 §, 4 §, 1957 évi IV tv (Áe) 72 §] BH1999. 566 I Nem

sért jogszabályt, ezért cégbejegyzés megtagadási okaként nem vehető figyelembe a szövetkezeti alapszabálynak az a rendelkezése, amely (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 83 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. II. fejezet Az Országgyűlés 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az

Országgyűlés (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos

megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról; k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék

elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról; m) közkegyelmet gyakorol; n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. A törvény az Alkotmány által ismert minősített időszakok körét bővítve kiegészíti az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések felsorolását a megelőző védelmi helyzet minősített többséggel történő kihirdetésével, illetve

meghosszabbításával. Az új minősített időszak kihirdetésére vagy korábbi elrendelés esetén annak fenntartására külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. Az Országgyűlés az erről szóló döntés meghozatalakor szabadon határozza meg a minősített időszak időtartamát, egyidejűleg a veszély elhárításához vagy a szövetségi kötelezettség teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételére hatalmazza fel a Kormányt. A megelőző védelmi helyzet a békeidőszaki rendhez képest magasabb fokú védelmi készültséget jelent, azonban a rendkívüli állapottól eltérően nem ad módot az alapvető jogoknak az Alkotmány 8. § (4) bekezdése szerinti felfüggesztésére, vagyis a megelőző védelmi helyzetben hozott normatív intézkedéseket az Alkotmánybíróság az alapvető jogok korlátozásának ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV

2006 84 alkotmányossági megítélésére kialakított szükségességi/arányossági teszt alapján vizsgálhatja felül. (4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (5) (6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. BH2004. 52 II Annak eldöntésekor, hogy valamely szervezet központi költségvetési szervként, jogképességgel rendelkező jogi személy-e, annak van ügydöntő jelentősége, hogy az adott időszakban hatályos költségvetési törvény milyen rendelkezéseket tartalmaz [Alkotmány 19. § (1) bek., Ptk 28 § (2)-(3) bek, 29 § (1) bek, 36 § (1) bek, Pp 48 §, 130 § (1) bek e) pont, 157. § a) pont, 1987 évi XI tv 1 § (2) bek a) pont, 1992 évi XXXVIII tv 20 § (2) bek, 87 § (1)-(2) bek., 124 § (2) bek i) pont, 1996 évi CXXIV tv, 1999 évi CXXV tv 1 melléklet,

46/1994. (IX 30) OGY hat 145 § (2) bek b) pont, 217/1998 (XII 30) Korm r 12 § (2) bek.] 19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot

vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról, b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról, c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok

képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. (6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható. 19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti

felhasználásáról (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása estén az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 85 Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja. (5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni. 19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a

köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 20. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (3) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg. (4) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a

költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja (6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. BH1999. 51 Ha az országgyűlési képviselő ellen a képviselői megbízatásának tartama alatt de nem a képviselői minőségével összefüggésben -

elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek lefolytatása közben a képviselői megbízatása - az Országgyűlés működésének befejezésével - megszűnt: a büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya [Alkotmány 20. § (3) bek, 20/A § (1) bek, Btk 22 § i) pont, 187 § (2) bek b) pont, Be 213 § (3) bek. c) pont, 1990 évi LV tv 2-5 §, Alkotmánybíróság 1092/E/1996/3 sz hat] 20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés működésének befejezésével, b) a képviselő halálával, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével. (2) Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 86 (3) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az

Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. 21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából (2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. 22. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének

írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni. 23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. 24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van. (2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő

képviselők több mint a felének szavazatával hozza. (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. (5) 25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. (3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. 26. § (1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök

gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. (3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. (5) Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt

az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 87 (6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette. 27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. 28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. (3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés

megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. (4) (5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. (6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. (7) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. 28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (2) Ha az Országgyűlés

megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik. (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz. 28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000

választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el. (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási,

-megszüntetési) kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 88 j) a közkegyelem gyakorlásáról. (6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés

köteles megtárgyalni. 28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni. III. fejezet A köztársasági elnök 29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. 29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának

írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen (2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. (3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet

szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte. (5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni. 29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. (2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki. 29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. 29/E. § (1) A köztársasági elnök

átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. (2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 89 30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső

foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 30/A. § (1) A köztársasági elnök a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, e) részt vehet és

felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, g) népszavazást kezdeményezhet, h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, l) dönt az állampolgársági ügyekben, m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden

intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. 31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik: a) a megbízatás idejének lejártával, b) az elnök halálával, c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondással, f) az elnöki tisztségtől való megfosztással. (2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos (3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az

Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. (4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti. 31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 90 (3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos (4) Az

Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. (7)-(8) 32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. (2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (3) Ha az Alkotmánybíróság

a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. IV. fejezet Az Alkotmánybíróság 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság

tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. BH1994. 1 Kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult valamely jogszabály alkotmányosságának a felülvizsgálatára, ezért a büntetőeljárás során a bíróságnak valamely konkrét büntetőügy elbírálása során nincs lehetősége annak megítélésére, hogy a cselekmény elkövetése, illetőleg elbírálása során a hatályban levő büntető anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabály ellentétben áll-e a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezéssel [Alkotmány 9. § (1) bek, 32/A. § (1)

bek, Btk 324 § (6) bek, Be 287 § (1) bek, 6/1992 (I 30) AB hat] V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 91 (4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi

jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. (5) (6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. (7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. VI. fejezet Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank 32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami

költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. (3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az Állami Számvevőszék

szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni VII. fejezet A kormány 33. § (1) A Kormány a) miniszterelnökből és b) miniszterekből áll. (2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai

többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. (5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. 33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával, c) a miniszterelnök halálával, d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével, e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 92 f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. 33/B. § A miniszter

megbízatása megszűnik: a) a Kormány megbízatásának megszűnésével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával, e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával. 34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza 35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek

megvalósulásához szükséges feltételeket; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; h) irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben; l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal; m) a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését

érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) Veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A megelőző védelmi helyzetre okot adó

körülmény felmerülését követően a minősített időszak kihirdetésére irányuló kormányzati kezdeményezés és az arról szóló országgyűlési döntés közötti időszakban is biztosítani szükséges annak lehetőségét, hogy a Kormány megindítsa a felkészülést, amely a magasabb védelmi szint tényleges eléréséhez vezet a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működésében. Ilyen előzetes intézkedések biztosíthatják, hogy a megelőző védelmi helyzetben a hadkötelezettség azonnali elrendeléséhez szükséges intézményi feltételek megfelelő időben megteremthetőek legyenek. A törvény ezért felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a megelőző védelmi helyzet feltételeinek fennállása esetén, a minősített időszak kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés döntéséig megtegye azokat - az Alkotmány 35. § új (3) bekezdése szerint minősített többséggel elfogadott törvényben

meghatározott - intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közigazgatás, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 93 a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek késedelem nélkül elláthassák az országot fenyegető veszély vagy a szövetségesi kötelezettség teljesítése által megkívánt feladataikat. Ezen intézkedések nem érinthetik az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Az intézkedésekről a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Garanciális jelentősége van annak, hogy a törvény az Országgyűlés döntésének időpontjától függetlenül legfeljebb hatvan napban határozza meg a Kormány ezen intézkedéseinek időbeli hatályát. (4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

BH2002. 235 II Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX tv (Alkotmány) 2 § (1) bek, 9 § (1) bek, 35 §, 37 § (1) bek, 70/A § (1) bek., Ptk 1 § (1) bek, 2 § (1) bek, 4 § (4) bek, 7 § (1) bek, 28 § (1) és (3) bek, 198 § (1) és (2) bek., 200 § (1) és (2) bek, 205 § (1) bek, 207 § (1) bek, 219 § (2) bek, 227 § (1) bek., 300 §, 312 § (1) és (2) bek, 313 §, 318 § (1) bek, 339 § (1) bek, 1992 évi LXXXIX tv 1. § (1) és (2) bek, 4 §, 157/1995 (XII 26) Korm r, 1992 évi XXXVIII tv (Áht) 3 § (1) bek, 7. § (1) bek, 9 §, 12 § (2) bek, 12/A §, 19 §, 22 § (1) bek, 23 § (1) bek, 28 § (1) bek, 31 §, 33. § (1) bek, 35 §,

42 § (1) bek, 151/1996 (X 1) Korm r 4 §, 1997 évi CXLVI tv 34 §]. 35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik. (2) A Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek. 36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. 37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány

határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 38. § 39. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza. (3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.

39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 94 (3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott

előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. 39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. 39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján

halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első helyen kijelölt miniszter. 40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat (2) (3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. VIII. fejezet A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek 40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. (2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és

a belső rend védelme. (3) A Határőrség alapvető feladata az államhatár őrzése, rendjének fenntartása. (4) A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendőrségről, a Határőrségről, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 40/B. § (1) (2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő. (3) A Magyar Honvédség irányítására - ha

nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. (4) A Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (5) A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a Határőrség nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg. 40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erők 19 § (3) bekezdés j) pontja szerinti, a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 95

b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett. IX. fejezet A helyi önkormányzatok 41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik (2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A §) egyenlőek Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. (2) A helyi önkormányzati jogokat és

kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. (2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. (3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart (4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi

önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19 § (3) bek l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti. 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi

kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester A képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági

hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is. 44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 96 X. fejezet A bírói szervezet 45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. BH1997. 489 Az alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjoga a választott bírósági eljárásra is irányadó. A választott

bírósági ítélet közrendbe ütközésének elbírálási szempontjai [1949. évi XX tv 45 § (2) bek, 57 § (1) bek, 1988. évi VI tv 45 § (1) bek, 1994 évi LXXI tv 11-13 §-ai, 16-18 §-ai, 55 § (2) bek b), c) és e) pontjai]. 46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik (2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. BH1999. 401 Kizárási okot valósít meg, és az elsőfokú ítélet relatív eljárási szabálysértés miatt történő hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az ügyet elbíráló tanácsban olyan ülnök vesz részt, aki az elsőfokú bíróságnál igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban van [Alkotmány 46. §, Be. 35 § (1) bek c) pont, 36 § (1) és (2) bek, 261 § (1) bek, 1997 évi LXVI tv 4 § (2) bek, 15. § (1) bek, 1997 évi LXVII tv 3

§, 126 § (1) és (2) bek, 1997 évi LXVIII tv 8 § (1) bek f) pont]. 47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve (2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. 48. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. 49. § 50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a

jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. (3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. (5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. XI. fejezet Az ügyészség 51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 97 (2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. 52. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles

beszámolni. 53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki (2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. (4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. BH1998. 372 A méhmagzat gondnoka útján sem indíthat pert anyjának a terhessége megszakítására irányuló jognyilatkozata érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt. A bíróságnak az

ilyen igényt tartalmazó keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, illetőleg - az eljárás későbbi szakaszában - a pert meg kell szüntetnie [Alkotmány 54. § (1) bek, 56 §, Ptk 8-10 §-ai, 1992 évi LXXIX tv, Pp 48 §, 130 § (1) bek e) pont, 157. § a) pont, 64/1991 (XII 17) AB hat] 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás

vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. (5) A Magyar

Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 98 EBH2003. 987 Az Alkotmányban biztosított jogorvoslati jogot a vámigazgatási eljárásban is biztosítani kell (1949. évi XX tv 57 §) EBH2003. 959 Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami

bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg. Ebből következően a felek e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki, tehát a választottbírósági szerződés semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI tv (a továbbiakban: Vbtv) 2 § (1) és (2) bek, 5. § (3) és (4) bek, 6 §, 55 § (1) bek b) és e) pont, (2) bek a) és b) pont, 1949 évi XX tv (a továbbiakban: Alkotmány) 8. § (1) és (2) bek, 57 § (1) bek, Ptk 200 § (2) bek] EBH2002. 772 I A választottbíróság eljárásának kikötésével a felek az államilag szervezett rendes bíróság eljárását a választottbírósági törvényben meghatározott körre korlátozzák. A választottbíráskodásról szóló törvényben foglalt szabályok megtartása esetén az állami bíróságok nem avatkozhatnak be a jogvita

választottbíróság által történt elbírálásába [1949. évi XX. tv (Alkotmány) 57 § (1) bek, 1994 évi LXXI tv (Vbtv) 11-17 §-ai, 55 § (2) bek d) pont]. EBH2002. 772 II A választottbíróságok nem tartoznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI tv (Bszi) hatálya alá Ebből következően a Legfelsőbb Bíróságnak a jogegység biztosításával kapcsolatos feladata a választottbíróságokkal szemben nem érvényesíthető [1949. évi XX tv (Alkotmány) 57 § (1) bek, 1997 évi LXVI tv (Bszi) 27 § (1) bek.] EBH2002. 727 Ha az általános eljárásjogi szabályokhoz képest alkalmazandó speciális szabályok a perindításra jogosultak körét korlátozzák, e szabályokat kell alkalmazni [1996. évi XXI. tv 12 §, 1952 évi III tv 327 § (1) bek, Alkotmány 57 § (5) bek) EBH2001. 537 Az akkreditív absztrakt jellegéből, abból, hogy az akkreditív alapján teljesítendő fizetésnél a megbízó és a bank közötti, illetve a

megbízó és a vele szerződő fél közötti alapügylet nem vizsgálható és az alapjogviszonyból eredő kifogások nem hozhatók fel az következik: a benyújtott okmányoknak az akkreditív előírásain túlmenő tartalmi valósága nem vizsgálható, csak az, hogy az okmányok megfelelnek-e az akkreditívben előírt kikötéseknek. Az okmányok esetleges hamissága a bank fizetési kötelezettségét nem befolyásolja. A bank csak az esetben mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítható, hogy a hamisítást maga a kedvezményezett végezte, vagy abban részt vett [Ptk. 4 § (1) bek, 6 §, 199 §, 205 § (4) bek, 236. § (3) bek, 242 § (1) bek, 277 § (2) bek, 312 § (2) bek, 313 §, 315 §, 318 § (1) bek, 339. § (1) bek, 6/1997 (MK 61) MNB rendelkezés 14 § (5) bek, párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott Okmányos Meghitelezésre Vonatkozó Egységes Szabályok és Szokványok (Szokványok) 2. Cikk, 3 Cikk a) pont, 10 Cikk, 13 Cikk a)

és b) pont, 14 Cikk b) és c) pont, 21. Cikk, 1979 évi 13 tvr 25 § j) pont, 1996 évi CXII tv (Hpt) 82 § (4) bek, 1997. évi CXLIV tv 205 §, Be 3 §, 1949 évi XX tv 57 §] BH2004. 140 Az Alkotmány 57 § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog nem teremt közvetlen, jogi lehetőséget a határozatok elleni jogorvoslat benyújtására - A jogorvoslati jogról történő téves tájékoztatás, vagy a tájékoztatás elmulasztása nem sért személyiségi jogot [Alkotmány 57. § (5) bekezdés, 1957 évi IV tv 65 § (2) bekezdés, Ptk 78 § (1) és 84 § (1) bekezdés]. BH2004. 73 Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való

fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg; a felek tehát e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki; a választottbírósági szerződés emiatt semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI tv 2 § (1) és (2) bek, 5 § (3) és (4) bek, 6 §, 55 § (1) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 99 bek. b) és e) pont, (2) bek a) és b) pont, 1949 évi XX tv (Alkotmány) 8 § (1) és (2) bek 57 § (1) bek., Ptk 200 § (2) bek] BH2003. 127 I Választottbíróságnak az a döntése, hogy a fél által megjelölt bizonyítási indítványnak helyt ad-e vagy sem, nem tartozik az ügy előterjeszthetőségének fogalmi körébe. Annak elbírálása, hogy a fél által kért bizonyítás szükséges-e, az érdemi döntés körébe tartozik [1949. évi XX tv (Alkotmány) 57 § (1) bek, 1994 évi LXXI tv (Vbtv) 3 §

(1) bek b) pont, 11 §, 18. § (1) bek, 20 § (1) bek, 27 §, 29 §, 34 § (1) és (4) bek, 35 § (1) bek, Választottbíróság eljárási szabályzata 17. § (2) bek, 19 §, 31 §, 35 § (1) és (4) bek, 39 § (1) bek., 55 § (1) bek c) és d) pont, 57 §] BH2003. 127 IV A választottbírósági ítélet közrendbe ütközése vizsgálatánál irányadó szempontok [1949. évi XX tv (Alkotmány) 57 § (1) bek, 1994 évi LXXI tv (Vbtv) 55 § (2) bek. b) pont, Választottbíróság eljárási szabályzata 1 § (4) bek] BH2002. 500 A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949 évi XX tv. (Alkotmány) 57 § (5) bek, 1993 évi LXXXI tv-nyel és az 1997 évi XXVII törvénnyel módosított 1991. évi IL tv 6 § (4) bek, 8 § (1) bek, 51 § (1) bek, 1997 évi CXLV tv 52 § (1) bek., 54 § (1) bek b) és d) pont] BH1997. 489 Az alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjoga a választott

bírósági eljárásra is irányadó. A választott bírósági ítélet közrendbe ütközésének elbírálási szempontjai [1949. évi XX tv 45 § (2) bek, 57 § (1) bek, 1988. évi VI tv 45 § (1) bek, 1994 évi LXXI tv 11-13 §-ai, 16-18 §-ai, 55 § (2) bek b), c) és e) pontjai]. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás

sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. EBH2000. 323 Állami vagy helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek ügyintézőinek nevét és feladatkörét meghaladóan az érintett természetes személyekkel kapcsolatba hozható minden egyéb adat személyes adatnak minősül és ezért nyilvánosságra hozatalukhoz az érintett hozzájárulása szükséges. A személyes adatot önmagában nem teszi közérdekű adattá az a körülmény, hogy az érintett személy a közélet szereplőjévé vált [Alkotmány 59. § (1) bek, 1992 évi LXIII. tv 3 § (3) bek, 19 § (1), (2) bek] BH2002. 178 Az Országgyűlés vizsgálóbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy tényállításának valóságáért helytállni tartozik a bizottság tagja, ha az elhangzottakat -

anélkül, hogy ez joga vagy kötelezettsége volna - a sajtó útján nyilvánosságra hozza [Alkotmány 59. §, 61. § (1) bek, Ptk 75 § (1) bek, 78 § (2) bek, 84 § (1) bek, 355 § (4) bek, 1990 évi LV tv 4. §, 1976 évi 8 tvr, 1993 évi XXXI tvr, Pp 163 § (3) bek, 206 § (3) bek, PK 14 sz] 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény

elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 100 BH2001. 479 II A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás tanai, hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe [Alkotmány 60. §, 67 § (2) bek, 1990 évi IV tv 8 § (2) bek] BH1998. 132 II A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67 § (2) bek, 70/A §, az 1993 évi XXXI törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7 sz kiegészítő jegyzőkönyvének 5 cikke]. BH1994. 300 I A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés

megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek, 61. § (1) bek, Btk 179 §, 180 §] 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. EBH1999. 93 Nem sért jogot a kiadó, ha az adott sajtóorgánum

felfogásával, nézeteivel ellentétes vélemény közzétételét megtagadja [Alkotmány 61. § (1) bek, Ptk 75-76 §, 78 §, 206 § (1) bek., 313 §, 339 § (1) bek, 1986 évi II tv 3 § (1) bek] BH2002. 178 Az Országgyűlés vizsgálóbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy tényállításának valóságáért helytállni tartozik a bizottság tagja, ha az elhangzottakat - anélkül, hogy ez joga vagy kötelezettsége volna - a sajtó útján nyilvánosságra hozza [Alkotmány 59. §, 61. § (1) bek, Ptk 75 § (1) bek, 78 § (2) bek, 84 § (1) bek, 355 § (4) bek, 1990 évi LV tv 4. §, 1976 évi 8 tvr, 1993 évi XXXI tvr, Pp 163 § (3) bek, 206 § (3) bek, PK 14 sz] BH1999. 356 Nem sért jogot a kiadó, ha az adott sajtóorgánum felfogásával, nézeteivel ellentétes vélemény közzétételét megtagadja [Alkotmány 61. § (1) bek, Ptk 75-76 §, 78 §, 206 § (1) bek., 213 §, 339 § (1) bek, 1986 évi II tv 3 § (1) bek] BH1994. 300 I A bírálat, a kritika, a

véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek, 61. § (1) bek, Btk 179 §, 180 §] BH1994. 127 A közélet szereplői által indított személyiségvédelmi perek elbírálásánál irányadó szempontok [Alkotmány 61. § (2) bek, 1986 évi II tv 3 § (1) bek, 1976 évi 8 tvr, Ptk 76 §, 80. § (1)-(2) bek, 84 §, 354 §] BH1992. 454 Sajtótermék nyilvános közlésének megtiltása iránti kérelem elbírálásánál irányadó szempontok [1949. évi XX tv 61 §, 1986 évi II tv 3 § (1) bek, 15 § (3) bek, 12/1986. (IV 22) MT r 19-20 §] 62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazata szükséges. 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 101 65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket

hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott. (2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és

gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. BH2001. 479 II A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás tanai, hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe [Alkotmány 60. §, 67 § (2) bek, 1990 évi IV tv 8 § (2) bek] BH2000. 471 A kiskorú korlátozott cselekvőképessége kuratóriumi taggá történő kijelölését nem zárja ki. Az alapítvány jellegét mérlegelve kell eldönteni, hogy a kiskorú kuratóriumi tagsága életkorának megfelelő tisztség-e [1949. évi XX tv 8 § (1)-(2) bek, 67 § (1) bek, Ptk 11. § (1)-(2) bek, 12 § (1) bek, 14 § (2) bek a) pont, 21/1996 (V 17) AB hat] BH1998. 132 II A

világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67 § (2) bek, 70/A §, az 1993 évi XXXI törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7 sz kiegészítő jegyzőkönyvének 5 cikke]. 68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló

törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A Magyar Köztársaság területén

lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 102 napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható. (3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó

legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. (5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában

kizárták e jog gyakorlásából. (6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. BH2002. 235 II Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek

mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára [1949. évi XX tv (Alkotmány) 2 § (1) bek, 9 § (1) bek, 35 §, 37 § (1) bek, 70/A § (1) bek., Ptk 1 § (1) bek, 2 § (1) bek, 4 § (4) bek, 7 § (1) bek, 28 § (1) és (3) bek, 198 § (1) és (2) bek., 200 § (1) és (2) bek, 205 § (1) bek, 207 § (1) bek, 219 § (2) bek, 227 § (1) bek., 300 §, 312 § (1) és (2) bek, 313 §, 318 § (1) bek, 339 § (1) bek, 1992 évi LXXXIX tv 1. § (1) és (2) bek, 4 §, 157/1995 (XII 26) Korm r, 1992 évi XXXVIII tv (Áht) 3 § (1) bek, 7. § (1) bek, 9 §, 12 § (2) bek, 12/A §, 19 §, 22 § (1) bek, 23 § (1) bek, 28 § (1) bek, 31 §, 33. § (1) bek, 35 §, 42 § (1) bek, 151/1996 (X 1) Korm r 4 §, 1997 évi CXLVI tv 34 §]. BH1998. 132 II A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik

szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67 § (2) bek, 70/A §, az 1993 évi XXXI törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7 sz kiegészítő jegyzőkönyvének 5 cikke]. BH1995. 698 Azt, hogy bármilyen magatartás magánszemélyek hátrányos megkülönböztetését valósítja-e meg, a bíróság a körülményeknek és a peres felek érdekeinek egybevetésével állapítja meg [Alkotmány 70/A. § (1) bek, Ptk 8 § (1) bek, 76 §, Pp 206 § (1) bek] 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 103 BH1999. 402 A munkához való személyiségi jog megsértése a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyának jogellenes megszüntetésével [Alkotmány 70/B. § (1) bek, 70/D § (1) bek, Ptk 75-83. §-ai, 84 § (2) bek, 207 § (2) bek, 1992 évi XXXIII tv 24 §, Mt 90 § (1) bek a) pont]. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a

rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. 70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége (2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint - hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít. (3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára

törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő. (4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. A törvény a hadkötelezettség tartalmát és kötelezetteinek körét a jelenlegi alkotmányi szabályozásnál pontosabban határozza meg: az Alkotmány szintjén nevesíti a hadkötelezettséget, a polgári védelmi kötelezettséget, a honvédelmi munkakötelezettséget, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget. A hadkötelezettség visszaállítása feltétlenül indokolt hadiállapot idején, valamint ha az országot idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti; rendkívüli állapot idejére ezért a törvény automatikusan visszaállítja a hadkötelezettséget. Idegen hatalom fegyveres támadásának „egyszerű" veszélye

vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése önmagában nem minden esetben teszi indokolttá a hadkötelezettség visszaállítását, ezért a törvény megelőző védelmi helyzet idején azt a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatához köti. A törvény szerint az előző bekezdésben említett esetekben is csak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat terheli hadkötelezettség, ami a jelenlegi alkotmányi szabályozásnál szűkebb személyi kört jelent; a ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 104 honvédelmi törvény ugyanakkor jelenleg is csak a magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfiak esetében érvényesíti a hadkötelezettséget. A törvény a hadkötelezettség alsó korhatárát a jelenleg érvényesülő tizenhét évről tizennyolc évre emeli, miközben felső korhatárt nem határoz meg. Ez nem akadálya annak, hogy a törvényalkotó egy

adott életkor felett eltekintsen a hadkötelezettség érvényesítésétől, ezt azonban nem indokolt az Alkotmány szintjén szabályozni. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, ilyen kötelezettség fennállása idején továbbra is polgári szolgálatot teljesít. A polgári védelmi kötelezettség és a honvédelmi munkakötelezettség tartalmát a törvény a jelenlegi szabályokhoz képest pontosítja, azonban a kötelezettség alsó korhatárát a férfiak és a nők tekintetében azonosan, tizennyolc évben határozza meg. (5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők,

gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni ki fogások bíróság előtt érvényesíthetők. BH2000. 85 A közigazgatási szervnek - a közigazgatási jogviszony hiányára alapított hatáskör hiányát megállapító döntése érdemi határozatnak minősül [Áe 72 § (1) bek, Alkotmány 70/K. §, 3/1998 KJE] XIII. fejezet A választások alapelvei 71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. (2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar

állampolgár választható. (3) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 72-73. § XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei 74. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest 75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. 76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje

vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 105 (3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 79. § ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉVKÖNYV 2006 106