Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jogi alapismeretek

Jogi ismeretek Jogi alapismeretek Jog: szabályrendszer, az állam alkotja, betartását az állam kényszerítő eszközökkel biztosítja Jogrendszer: egy adott állam jogszabályainak összessége Jogág: az azonos viszonyokat szabályozó jogszabályok:  Alkotmányjog  Államigazgatási jog  Polgári jog  Polgári eljárási jog  Bűntető jog  Bűntető eljárási jog  Család jog  Munkajog  Földjog Szövetkezeti jog  Pénzügyi jog  Nemzetközi jog  Nemzetközi magánjog Jog forrás: -egyes jogszabályokat nevezik így -jog alkotói hatáskörrel felruházott állami szervek:  Országgyűlés  Kormány  Helyi önkormányzatok Jogszabályok hierarchiája: alá- és fölérendeltség; a felsőbb szintű jogszabály übereli az alsóbb szitűt Jogszabály: állam által alkotott magatartási szabály, amely mindig valamilyen cselekvésre vonatkozik. Valamely cselekvést tilt, Megenged, vagy kötelez -Felépítése: - Hipotézis:

tényállas - Rendelkezés: magatartás: kötelező vagy tiltó vagy megengedett - Jogkövetkezmény: szankció Jogszabály érvényessége: - Feltétel: - megfelelő eljárási rend betartása szerint készült, - megfelelő módon és helyen van kihírdetve - Jogosság: -mikor, hol, kire vonatkozik Jogviszony: hasonló viszonyokat szabályozó jogszabályok - Alanyai: kik vehetnek részt a jogviszonyban - Tartalma: azok a jogok, kötelezettségek, amelyek a jogviszonyban résztvevő alanyokra vonatkoznak - Tárgya: a tartalomra vonatkozik Jogviszony alanyai: a.) Természetes személyek: - jogképes és cselekvőképesség szerint csoportosítjuk - Jogképes: fogantatástól a haláláig - Cselekvőképesség szerint: a.) Cselekvőképes -1- Jogi ismeretek b.) Korlátozottan cselekvőképes c.) Cselekvőképtelen b.) Állam (szervek, intézmények): nem élveznek kivételt c.) Jogi személyek: szervezetek: vagyonuk van, állam által elismert d.) Jogi személyiség nélküli

szervezetek -2- Jogi ismeretek Alkotmányjog Kódex jellegű törvény, alapelveket fogalmaz meg, s ezek elvi jellegűek. Alapelvek: - Magyarország jogállam: senkit sem lehet semmire kötelezni, amit törvény nem kötelez - az állam önkormányzó, aláveti magát a törvényeknek - a társadalmat, az államot szabályozó törvények nem lehetnek ellentétesek a társadalom által elfogadott eszmékkel, értékrenddel -Magyarország köztársaság, ahol a népfelség elve (a nép kezében van a hatalom) valósul meg Hatalom gyakorlás: -Közvetlen: népszavazás -Közvetett: általános választójog Állami szervek: hatalmi ágak 1. Törvényhozó hatalom 2. Végrehajtó hatalom 3. Igazságszolgáltató hatalom 4. Ügyészségek 5. Egyébb szervek Köztársasági elnök: -Jogköre: -az állam élén áll, egységét jelenti -35 év feletti, 50 országgyűlési képviselő javasolja őt -országgyűlés választja meg 2/3-os többséggel -Megbizatása megszűnik: - ha lejár

- ha meghal - ha 90 napon túl nem tudja ellátni hivatalát - bármikor lemondhat - ha összeférhetetlenség valósul meg - ha törvényt sért -Feladata és hatásköre: - Törvények kihírdetése - Kinevezési jogköre: - miniszterek - államtitkárok - MNB elnöke - egyetemi tanárok - rektorok - közszolgálati személyek - MTA elnöke -Joga van visszavonni. - Nemzetközi szerződések - Címek, kitüntetések ajándékozása - Kegyelmet adhat - Fegyveres erők főparancsnoka - Rendkívüli állapot kihírdetése -3- Jogi ismeretek Törvényhozó hatalom: Országgyűlés: -Legfőbb népképviseleti szerv -Összetétele: - képviselők (386) - tisztviselők: - országgyűlés elnöke -alelnökök - jegyzők - állami bizottságok Képviselők: Jogkörük: - ellenőrzés - interpeláció - kérdezés joga - mentelmi jog - összeférhetetlenség Országgyűlés működése: - őszi – tavaszi ülésezés - nyílvános és zárt ülésezés -Hatásköre: - törvényalkotás -

alkotmány módosítása - alkothat jogszabályokat Önkormányzatok: - helyi hatalomgyakorlás szervei - önkormányzati képviselőszervek teljesen önállóak - 3 csoport: 1. Települési önkormányzatok: a) községi önkormányzatok b.) városi önkormányzatok 2. Megyei önkormányzatok: a) megye területére kiterjedő önkormányzatok b.) megyei jogú városok 3. Fővárosi önkormányzatok: a) főváros területére kiterjedő önkormányzat b.) kerületi önkormányzatok Települési önkormányzatok: - alapvető feladatok: - alapfokú oktatás - szociális, egészségügyi ellátás - közvilágítás - helyi közutak fenntartása - helyi köztemető - hatalom gyakorlása: - közvetett: képviselők által Önkormányzati képviselői testület: -saját működéséről dönteni kell - rendelet, jogszabály alkotás - adók mértékét, nemét határozzák meg - hitelfelvételről dönt - közvetlen: népszavazás: - község szétválásakor, egyesüléséről - közös

önkormányzati kép› előtestület létrehozásakor Megyei önkormányzatok: - feladatai: - középfokú oktatás - közlekedés - kórház - közszolgáltatások -4- Jogi ismeretek Igazgaztási szervek: -legfontosabb szerve a kormány Kormány: - miniszterelnök a feje (országgyűlés választja meg) - tagjai: - miniszterek - államtitkárok Miniszterek: - egy adott ágazatért felelnek Kormány tevékenysége: - jogilag szabályozott, rendszeresen ülésezik - döntések végrehjtásában vesznek részt Kormány alárendelt szervezetei: - miniszerelnöki hivatal - bizottságok létrehozása - kabinettek - kormánybiztosok Kormány feladatai: - alkotmányos rendszer védelme - törvények végrehajtása - társadalmi, gazdasági tervek végrehajtása - önkormányzatok törvényességi ellenőrzése - közrend, közbiztonság védelmére szolgáló intézkedések - államigazgatási szervezetrendszer összefogása, irányítása Kormány jogköre: - bármely másik

államigazgtási szerv feladatait átveheti -alárendelt szerv feladatait megszüntetheti - rendeleteket hozhat Országos hatáskörű állami igazgatási szervek: Minisztériumok: - vezetői: miniszterek - államtitkárok: - politikai államtitkár - közigazgatási államtitkár Országos hatáskörű, de nem miniszteri jogállású szervek: Országos Szabadalm- 5 -- 5 -- 5 -- 5 -- 5 -- 5 -- 5 -- 5 -l KSH Centrális alárendeltségű szervek: Felügyeleti szervek (pl.: Környezetvédelmi felügyeletek Munkavédelmi felügyeletek Egyébb szervezetek: rendőrség, földhivatalok, ) Igazságszolgáltatási szervek: - állami szervektől függetlenül működik Felépítése: - Helyi bíróságok: elsőfokon ők tárgyalnak - Megyei bíróságok: első- és másodfokú tárgyalások - Legfőbb bíróság: - elsőfok: legfőbb ügyész nyújtja be a keresetet - másodfok: fellebezések a megyei bíróságoktól - egységes igazságszolgáltatás - az ártatlanság védelme - tárgyalás

nyílvánossága -5- Jogi ismeretek - jogorvoslathoz, védelemhez való jog - bíróságok kizárólagosságának elve Ügyészségek: - teljesen független szervek - Feladatai: - igazságszolgáltatás - nyomozás feletti törvényességi terület, nyomozások ellenőrzése - nyomozati jogkörrel is rendelkeznek - büntetésvégrehajtás feletti terület - figyeli a kormány alatti rendeleteket Egyébb szervezetek: Alkotmánybíróság: - nem folytathatnak más kereső tevékenységet - 9 évre választják - mentelmi jog - párttatlannak kell lennie - Feladatai: - jogszabályok előzetes, utólagos kontrollja - köztársasági elnök ügyei - az alkotmány értelmezése - Beadvánnyal bárki fordulhat az alkotmánybírósághoz, a beadványbenyújtás feltétele: - legyen 1 kérés - 2 jogszabály összehasonlításvizsgálatát kérjük - közvetlenül az alkotmánybírósághoz küldjük - 1 témakörből csak 1 beadványt lehet benyújtani Állami számvevőszék: -

pénzügyi felügyeleti szerve az országgyűlésnek - 12 évre választja meg az országgyűlés az elnököt - országgyűlés elutasíthaja, a kormány kérheti ellenőrzésekre - Feladata: - az éves költségvetés végrehajtható-e - MNB pénzkibocsátását is ellenőrzi - pártok költségvetésének ellenőrzése - Eljárásai: -hozzáférhetnek az intézmény minden iratához - minden helységbe bemehetnek - Kötelezettségei: - jelentés készítése, amit kötelességük az intézménynek átadni, mielőtt felterjesztik az országgyűlésnek - a vizsgált fél is tehet megjegyzéseket a jelentéshez -6- Jogi ismeretek Polgári jog -Olyan személyijogokat szabályoz, melynek vagyoni kihatása van. Felépítése: 1. Vagyonjog: - tulajdonjog (közös tulajdon, használati jog) - kötelmi jog: - szerződés jog - szellemi alkotásokhoz fűződő jog - öröklési jog 2. Személyi jog: - személyhez fűződő - szellemi alkotáshoz fűződő jog Alapelvek: - Értelmezési

alapelv: összhangban kell, hogy legyenek különböző jogszabályok - Analóg jogalkalmazás - Személyek vagyoni és személyhez fűződő jogainak védelme - Tulajdon védelmének elve - A jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése - Joggal való visszaélés tilalma - Magatartásért való helytállás -Bírósági útnak a lehetősége Tulajdonjog: - 3 összetevője van: 1. Használat: a tulajdonos használhatja tulajdonát, hasznait beszedheti2 Birtoklás: olyan helyzetet kell teremteni, hogy világos legyen kinek a tulajdona3. Rendelkezés: a tulajdonos szabadon rendelkezhet tulajdonával- Jogtárgyát képezheti minden birtokba vehető dolog:- ingó és ingatlan dolgok- forgalomképes és forgalomképtelen dolgokelhasználható és elhasználhatatlan dolgok- helyettesítő és nem helyettesítő dolgokosztható és oszthatatlan dolgok- Összetevői: - tartozékok (pl.: autorádió), gyümölcsnövedék (pl: fa, ami kinő földünkön)- Tulajdonjog alanyai: -

természetes személyekTulajdonjog szerzése: - eredeti: - nem volt előtte tulajdonosa - volt tulajdonosa, de tárgyát megszüntették - származék: - átruházza valaki valakire a tulajdonjogot - a tartalom átszáll egyikről a másikra - Konkrét tulajdonjog szerzése: 1.) Adásvétel, csere, ajándékozás jogcímen, de tárgyát át is kell adnunk - fontos a szándék 2.) Hatósági határozat, árverés: a határozat jogerőre emelkedik, ha kifizetik a vételt - mentelmi joás: - ingó dolgokra az elbirtoklás 10 év - ingatlan dolgokra az elbirtoklás 15 év 4.) Találás: - nem vonatkozik kincsekre - felkutatni az eredeti tulajdonost, s ő 1 évig ne jelentkezzen 5.) Gazdátlan javak elsajátítása 6.) Feldolgozás: valaki másnak a tulajdonából valami dolgot létrehoz munkája során - Ha a feldolgozás rosszhiszemű volt, akkor mindig az anyagtulajdonos dönt: a.) igényt tart-e a dolog tulajdonjogára b.) lemond a dolog tulajdonjogáról - Jóhiszeműségnél

megegyezhetnek. 7.) - Beépítés: idegen anyaggal építkezünk saját földre -7- Jogi ismeretek - Ráépítés: anyag adott, a föld másé, épület értékesebb, mint a földterület - Túlépítés: saját vagy más földjére épít, átnyúlik a rész más telkére 8.) Kisajátítás: csak állami, szigorú feltételek, azonnali kártalanítás 9.) Termék, termény és szaporulat elsajátítása 10.) Vadak és halak tulajdonának megszerzése 11.) Növedék 12.) Örökléssel 13.) Élettársi kapcsolatból való részesedés alapján - Tulajdonjog speciális esetei: 1.) Közös tulajdonjog: - egy dolgot többen használnak, birtokolnak - 1 tulajdonosra jutó hányadát meg kell állapítani - a ráeső részből származnak a jogok, belső- és külső jogviszonyok - Belső: - tulajdonosok egymás közötti viszonya - tulajdoni hányadok meghatározottak - költségüket a tuladoni hányaduk alapján állják - Külső: - a tulajdon egészével való rendelkezés - csak

egyhangúlag dönthet - határozattal lehet a tulajdont megszűntetni - megosztása: egyiknek megszűnik, amit a másik megszerez - közös tulajdon eladása: árverés Használati jog: - csonka tulajdoni jog: nem ő a tulajdonos - személyhez kötött - szolgalomnak is hívják Földhasználat: 1.) Föld tulajdonosa átengedi valakinek a földjét egy épület létesítésére - Kötelezettségei: - föl kell húznia az épületet - rendeltetésszerűen kell használnia - tűrnie kell, hogy a tulajdonos ellenőrizze - költségek viselése - épület megszűnik, akkor a földhasználat is 2.) Haszonélvezet - valaki a más tulajdonában lévő dolgot használhatja - Szolgalom megszűnése: - az előre meghatározott időpont lejár - a haszonélvezet tárgya megsemmisül -zerv felaélvező meghal - Haszonélvező jogai: -rendes kiadások fizetése - tovább adni a haszonélvezetet - Haszonélvezet tárgyai: -elhasználhatatlan dolgok - tartós használatra szóló dolgok -

elhasználható dolgok -8- Jogi ismeretek 3.) Használat - csak a dolog birtoklására és használatára terjed ki és csak korlátozott - itt a hasznokat nem értékesíthetjük - továbbvihető a használat Telki szolgalom: - két egymással határos földterület (egyik használja a másik telkét) - ha nincs út a beeső telekhez, akkor felhasználhatja a külső telek egy részét - vízvétel, vízelvezetés - szerelvények elhelyezése -épület megtámasztása Kötelmi jog: Szerződés jog: - alanyai személyek (természetes, mesterséges) - tárgya: szolgáltatás (vagyon értékű bármi) - Csoportjai: - egyszeri vagy folyamatos - osztható vagy oszthatatlan - tevőleges vagy nem tevőleges - személyekhez kötött vagy nem személyekhez kötött - ingyenes vagy viszterhes - egyedi vagy fajlagos vagy zártfajú - Irányelv: szerződéses szabadság: bárki bárkivel köthet szerződést, bármikor - Tilos: - tartalma valamilyen jogszabályt sért - valamely jogszabály

megkerülésével kötetik - jóerkölcsbe ütköző szerződések - lehetetlen szerződések - Kötelező szerződések: - közszolgáltatási szerződés - felelősségi szerződések - blanketta szerződések - előszerződések - Ellenszolgáltatás: - kimaradhat a szerződésből - a szolgáltatásoknak és ellenszolgáltatásoknak egyenértékűnek kell lenniük - nem kötelező ellenszolgáltatások: -elévült - jövedékszerű követelések - fogadásból eredő követelések - fogadás céljára kért kölcsönt nem lehet visszaadni - kocsmai hitelek - Szerződés megkötése: - 3 módja van: 1.) ráutaló magatartás 2.) szóban 3.) írásban - Írásbeli szerződések formái: - egyszerű írásbeli - minősített - közokirati forma - Alanyai: - érdekelt felek - kiskorú törvényes képviselője - szervezeti képviselet - gazdasági képviselet - Szerződéskötések folyamata: -9- Jogi ismeretek - Az egyik fél ajánlatot tesz; időt kell adni a másik félnek

(türelmi idő), ami nem meghatározott - A feleknek meg kell egyezniük - egymást kölcsönösen tájékoztatni kell - Tartalma: 3 tartalmi elem: - Akaratnyilatkozat - Szolgáltatás - Felek aláírása - Szerződés módosítása és érvénytelensége: - Módosítása bármikor lehetséges, az akaratnyilatkozatot egyezően kell módosítani. - Érvénytelen: - Semmiség: - abszolút semmiség - nincs személyi, idő hatálya - nem kell semmit tenni - tilos szerződés is semmis - Megtámadhatóság: személyi, időbeli feltétel - jelentősen nagy az értékkülönbség a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között - megtévesztés - kényszerített szerződési jogviszony - Eljárás: - felszólítás a módosításra - határidő: 1 éven belül - Érdekek: mellékkötelezettségek: - foglaló (pénzösszeg) - ködbér (szerződésben résztvevő felek állapodnak meg - jótállás (max 1 év) - bankgarancia - jogvesztés kikötése - zálogjog (- jelzálog jog: a tulajdonos

használhatja - kézizálogjog: a tárgy átadása) - kezesség (- 3. személy jelenléte -egyszerű, sortatói -kézfizetői) - tartozás elismerés - Szerződés teljesítése: - Szerződésszerűen: - tartalomnak megfelelően, mennyiség és minőség szerűen, rendeletetésszerűen lehessen használni, a felekk közözz kölcsönös együttműködés legyen - Tejesítés helye: - nincs megállapodás, akkor a saját lakhelyén kell teljesíteni - Teljesítés ideje: - nem muszáj megállapodni benne - határnap (pl.: dec18) - határidő (pl.: 1 hónap) - szerződéskötés napja nem számít bele - Ingyenes szerződésekkel való szolgáltatás: - a jogosult bármikor kérheti a szolgáltatást, ha nincs meghatározott határidő - Visszterhes szerződésekkel való szolgáltatás: - Egyszeri: egyidejűleg kell teljesíteni a szolgáltatástés ellenszolgáltatást - Folyamatos: járadékszerű - 10 - Jogi ismeretek - Teljesítés módja: - kötelezett joga: teljesítés után

nyugtát követelhet - jogosult joga: a teljesítésről meggyőződhet - Szerződés szegés: 4 eset: 1.) Késedelmes fizetés: lejár a határidő - jogosult felszólítja a kötelezettet, aki ha nem teljesít kártérítéssel tartozik - tartozás esetén késedelmi kamatot kell fizetni 2.) Hibás teljesítés: a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben leírtaknak 3.) Teljesítés lehetetlenné válása: - nem lehet teljesíteni a szerződésben leírtakat - külső okok okozzák - kötelezett vagy jogosult hibájából, akkor kártalanítással tartozik 4.) Teljesítés megtagadása - Szerződéses jogviszony megszűnése: - betölti a rendeltetését a szerződés - betöltés előtt: a felek közös megegyezése - a szerződés megszűntetése - szerződés felbontása: Visszamenőleges hatályú: - egyik fél kívánja megszűntetni:- lehetősége: szerződésről való elállás -ha a jogosult és a kötelezett: -kötelezett halálával halálával megszűnhet, ha

személyre szóló a kötelezettség Felelősségi jog: - Társadalmi kategóriát jelent - Következményekkel jár - Prevenció- megelőzés Polgári jogi felelősség feltételei 1. jogellenes magatartás 2. vagyoni kár 3. kettő közötti ok-okozati kapcsoalt 4. vétkes, hogy keletkezzen vagyoni kár - kivétel: - a károsult beleegyezik a kárba - jogos védelem során keletkezett - vagyoni kár összetevői:  valóságban beálló értékcsökkenés  elmaradt vagyoni előny  látvány csökkentésének vagy kiküszöbölésének költségei  járadék, károsult személyesen megsérül  károkozó a kárért együttesen fizet - ha a károsult hozzájárult ahhoz, hogy kára legyen: ármegosztás - objektív: károkozó okozta a kárt - objektív felelősség: nem a vétkességen alapul speciális eset:  veszélyes üzem működéséből okozott károk  cselekvőképtelen ember által okozott kár  gyerek után apja fizet  alkalmazott, mebgízott (vki

nevében jár el) - 11 - Jogi ismeretek  állattartók felelőssége Öröklés - Tulajdonjog átszállásának egyik formája. 1. gazdátlanul maradt vagyon ne legyen gazdátlan 2. maradjon a családban a vagyon - hagyaték: tárgyak, pénz, vagyoni értékű jogok, kötelezettségek Örökösök  vkit megneveznek a végrendeletben  törvényes örökösök  szükség örökös (állam) 1. örökhagyó leszármazottjai 2. nincs gyerekházastárs 3. szülők 4. nagyszülőkleszármazottak 5. dédszülők, ük~ - speciális esetek: 1. ági öröklésszülőnagyszülő 2. osztályra bocsátás 3. köteles rész -Örökös kötelezettségei:  el kell temetnie örökhagyóját  hagyaték átvételének költségei  tartozások kifizetése  köteles rész kifizetése  meghagyáson alapuló kötelezettség csak addig kell kifizetni a kötelességeket, amíg a köteles rész tart Személyi jogok Az emberi és a polgári jogok összefüggenek

egymással. A személyi jogok nem csak az országhatáron belül vannak szabályozva. Alkotmányban megjelenő személyi jogok: 1. jog az élethez és az emberi méltósághoz 2. szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog 3. egyenlőség a bíróság előtt 4. szabad mozgáshoz és a tartózkodás megválasztásához való jog 5. jóhírnévhez való jog 6. magánlakás sérthetetlenségéhez való jog 7. személyes és magánbirtok védelme 8. jog a szabad véleménynyilvánításhoz 9. egyesülési jog 10. diszkrimináció tilalma 11. testi és lelki egészséghez való jog 12. tudományos és művészeti élet szabadságához való jog 13. bírósági út joga - 12 - Jogi ismeretek Polgárjogban megjelenő személyi jogok:  ezeket a jogokat tiszteletben kell tartani  törvény védelme alatt állnak  nem lehet mások érdekeit sérteni  diszkrimináció tilalma (hátrányos megkül.)  névviseléshez való jog (2 azonos tevékenységet űző társaság

nevének el kell térnie)  jóhírnév védelme  más képmásával és hangfelvételével való visszaélés tilalma (kivétel: közszereplőkre nem vonatkozik, közérdekből [pl kőrözött személyek, eltűnt személyek], szinkronizálás, tömegfelvételek  titok védelme: minden olyan adat vagy tény, melynek kikerülése érdekeket sért=titok (levéltitok, magántitok [hivatásbeli, pl orvosi, ügyvédi titoktartás], üzlei titok  magánlakás (ahol élünk) és hivatali helység (ahol természetes szeély dolgozik) védelme  adatvédelem Sérelem estéhez fűződő szabályok:  azok léphetnek fel, akivel történik vagy akiknek közük van hozzá (pl: örökös meghalt személynél)  bírósági út: jogsértést állapítsák meg  jogsértő eltiltása jogsértő magatartástól  elégtételt követelhet  sérelmes helyzet megszüntetése  kártérítési igény  bírság kiszabását is kérheti Szellemalkotáshoz fűződő jogok

Szerzői jogvédelem, ipari jogvédelem Szerzői jogvédelem:  szoftverek  nyilvánosan tartott beszédek  rajzok, festmények, szobrok (szellemi tevékenységből származó eredeti, egyéni jellegük van) Kivételek:  jogszabályok, nyilvános határozatok, szabványok, ötletek, tervek, kigondolások, matematikai műveletek az alany (szerző) mindig természetes személy Több szerző hoz létre egy művet: 1. szerzőtársi viszonyban hozzák létre: a mű önálló részekre nem osztató Egyenlő arányban illetik meg a szerzőket a szerzői jogok 2. társszerzői viszony: a mű bontható Saját részének tekintetében illetik meg a szerzőket a jogok Ha nincs szerző, de van mú, akkor a szerzői jogok a kiadót illetik meg (pl felvett név esetén) A nyilvánossághozatalával kezdődik a szerzői jogvédelem. - 13 - Jogi ismeretek 1: Személyhez fűződő jogok: a műre és a nyilvánosság hozatalára vonatkozik  nyilvánosságra hozza-e a művet, vagy sem

 jogosult neve feltűntetésére  a mű egyes részeinek közlésére joga van  név nélkül is kiadhatja  szerzői minőséget senki ne kérdőjelezze meg  engedélyt adjon művének meghatározására, feldolgozására ezek a jogok a szerőt és a jogutódjait illetik meg 70 évig 2: Vagyoni jogok: anyagi ellenszolgáltatást kap, ha művét feldolgozzák vagy felhasználják  szerőt és a jogutódjait illetik meg 70 évig  vagyoni jogokat átadhatja a szerző Felhasználási módok:  többszörözés  terjesztés  előadásának joga  mű sugárzása  mű átdolgozásának joga (pl fordítás) ha a munkaköri kötelezettsége a mű megírása (újságíró) akkor a munkáltatóé a jogok. Tovább adás esetén a szerzőt illetik a jogok. Kivételek  Ha idézünk a szerzű munkájából: eredetihez híven kell idézni a szerő nevének feltűntetésével  Műnek az átvétele bizonyos célokra: iskolai oktatás, tudományos

ismeretterjesztés, másolása a műnek magáncélre, tény- és híranyagok átvétele, nyilvános beszédek  Szerző művét többszörözik fogyatékosoknak (pl: vakok)  Ha - 14 -ági eljárásokban Iparjogvédelem: Kapcsolatban állnak a gazdasággal 1. újítás: üzemen belül új eljárás, amiért az újítók jogok illetik meg, ha a vezetés elfogadja 2. Szabadalom: minden új feltalálói tevékenységen alapuló és iparilagalkalmazgható dolog. A feltalálónak joga és kötelezettsége találmányának alkalmazása 3. védjegyek: megkülönböztet két terméket Lehet szó, betű, kép 4. Ipari minta: termék külső alakjára vonatkozik 5. Használati minta: termék szerkezeti elrendezésére vonatkozik 6. mikroelektronikai félvezetők topográfiájának védelme 7. földrajzi tényezők: a, földrajzi jelzés pl: Skót Whisky b, származási hely: pl: Tokaji bor 8. Áruként szereplő műszaki gazdasági ismeretek (Know how) Társasági vagy gazdasági Jog 

  Feladat meghatározó, ajánló jogszabályok Leegyszerűsítik, de ugyanakkor sokszínűsítik a dolgokat Gazdasági jog és a gazdasági politika kapcsolata jelentős - 14 - Jogi ismeretek Gazdasági jog területei: 1. angolszászjog  nem jelentős a törvényhozás, általában szokások alapján szabályoznak 2. Francia jog  Visszanyúlnak a római joghoz  Szabályozás alapos, de ugyanakkor bontják a dolgokat 3. Német jog  Ide tartozik Mo is  Római jog szabályait próbálják alkalmazni  Jogalkotás alakítja a gyakorlatot és a gyakorlat alapján alakítják a jogszabályokat Magyar gazdasági jog kialakulása:  19. sz elején kezdődik  1875 kereskedelmi törv. könyvaz első nagy törvény a gazdasági jogban  1948 a szovjet típusú gazdasági jog átvétele (68ig tart)  1968 után a szocialista piacgazdaság megteremtése a cél 1988, 89 megindul a jogalkotás Gazdasági jog csoportjainak szempontjai: 1.) Jogi személyek-e

vagy nem 2.) Gazdasági tevékenységet folytatnak-e vagy nem 3.) Személyegyesülés vagy tőkeegyesülés 4.) Nyilvántartott-e vagy sem 5.) Intézménytípusú vagy személyközösség Jogi személyiség nélküli jogalanyok: egyéni vállalkozás, Kht, Bt, Polgári Társaság Jogalanyok a gazdasági jogban: - Állam: - Kincstári Vagyonigazgatóság, Állami Privatizációs Részvénytársaság - az állami vállalatoknak kötelező volt gazdasági társaságokká alakulniuk - Önkormányzatok: - költségvetési szervek, gazdasági társaság - Közhasznú szervezetek (Non profit szervezetek): - társadalmi szervezetek (állampolgárok által önként létrehozott, pl. pártok) - alapítványok (tartós, közérdekű cél megvalósítása, bárki alapíthat) -közalapítványok (szervezet hozhatja létre: országgyűlés, kormány, önkormányzat) - köztetstületek (közfeladat ellátása, MTA, gazdasági kamarák) - közhasznú társaságok (közhasznú tevékenység folytatása

a cél) - Polgárjogi társaság (létrehozásához nem szükséges vagyon, csak akkor, ha gazdasági tevékenységet folytat) - Egyesülés (gazdasági társaságok) - Szövetkezetek - Egyéni vállalkozás Jogi személyek jellemzői: - gazdasági élet fellépésében minősül jogi személynek - állam ruházza fel jogokkal Feltételek: - a szervezet és a tagság különüljön el egymástól - tagok felelőssége csak a vagyon hozzájárulásáig terjed ki - 15 - Jogi ismeretek - legyen egy állam által elismert működési célja - a tagok vagyonától elkülönült a társaság vagyona - legyen neve és székhelye Egyéni vállalkozás: - természetes személy saját nevében és saját kockázatára rendszeresen és haszonszerzés céljából folytatott üzletszerű tevékenysége - egyéni vállalkozó lehet minden cselekvőképes személy, aki: - belföldi - állandó, bejelentett lakhellyel rendelkezik - nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlatából - nem

szükséges az egyéni vállalkozói igazolvány mezőgazdasági termékek, szellemi termékek előállításához - állami monopol tevékenységet nem folytathat - Megszűnik az egyéni vállalkozás: - visszaadja engedélyét - megszűnést kiváltó ok bekövetkezik - átalakul - a vállalkozó meghal vagy elveszíti cselekvőképességét Gazdasági társaságok: - azok a szervezeti formák, melyek a gazdaságban elsődlegesen gazdasági tevékenységet végeznek - Csoportjai: 1.) Jogi személyiség nélküli: KKT, BT 2.) Jogi személyek: Közös vállalat, KFT, RT - bármilyen jogalany alapíthat, bel- és külföldi is - alapításához minimum 2 személy kell (ilyenkor társasági szerződést kell kötni), de KFT, RT alapításához 1 személy is elég - Társasági szerződés: - forma: írásbeli + ügyvédi aláírás + tagok aláírása - Tartalmi forma: 1.) társaság neve és székhelye 2.) Társaság tagjainak neve, lak- vagy székhelye 3.) Társaság tevékenységi

területe 4.) Társaság vagyona 5.) Vezetői tisztségviselők neve, lakhelye 6.) cég jegyzésével megbízottak neve, cégjegyzés módja 7.) ha van határideje a társaságnak, akkor ennek a határozott időnek is benne kell lennie 8.) ha van felügyelőbizottság, akkor nevüket és címüket is fel kell tüntetni - Könyvvizsgáló: - csak az lehet, aki a könyvvizsgálói jegyzékben szerepel - kötelező alkalmazni: kft, rt - A társaság ellenőrzése kívülről is ellenőrizve van a cégbíróság által - Társasági határozatok felülvizsgálata: ha egy tag szerint jogszabályt sért egy határozat, kérheti a bíróságon felülvizsgálatát keresetet benyújtva is - Tagok kizárása: - a bíróság dönt a tag kizárásáról - Nem lehet kizárni: - részvényest - 2 személyes társaság tagját - olyat, aki a szavazatok ¾-vel rendelkezik - Írásba kell foglalni + indoklást kell adni, hogy miért akarják kizárni - 16 - Jogi ismeretek - Kisebbségi jogok: ha

nem tetszik az irányítás kezdeményezhetnek taggyűlést. Meg kell jelölni az okot is - Választott bíróság: - eseti bíróságok: a jogvitákban érintettek hoznak létre - állandó választott bíróságok: a gazdasági kamarák hoznak létre - Előtársaság: - a cégbíróságnak meghatározott időn belül kell jegyeznie a társaságokat - alapítástól a bejegyzésig terjedő időszakban vannak - nem folytathat hatóságilag köteles tevékenységet - nem változtathat nevet, vagyon mértéket - nem zárhat ki tagot - Társaságok megszűnése: 1.) Jogutóddal: átalakulhat, vagy több társaság egyesül, esetleg szétválik  2 alkalommal kell összehívni a taggyűlést: - régi trásaság megszűnéséről döntenek - új társaság megalakulásáról döntenek 2.) Jogutód nélkül: a) végelszámolással: ha vagyona van a társaságnak b.) felszámolási eljárással: nincs elegendő vagyona a társaságnak, még a hitelezőket sem tudja kifizetni -

cégbíróság hivatalból is törölheti, ha a társaság papíron még létezik, de a gyakorlatban nem - megszűnhet még akkor is, ha tagjainak száma 1 főre csökken - csődeljárás: nem a társaság megszűnését jelenti, csak kiegyeznek a hitelezőkkel Jogi személyiség nélküli társaságok: Közkereseti társaság: - tagok kötelezettséget vállalnak, hogy korlátlan és egyetemleges felelőségük mellett üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják - vagyont a társaság tagjai határozzák meg - Társasági szerződés plussz tartalmi elemei: - tagok által végzett tevékenység - taggyűlés működtetésének szabályai - Egyhangú szavazás kell: - társaság szokásos üzleti tevékenységéhez nem tartozó ügyek - társasági szerződés megváltoztatásához - Minőségi többséget igényel: - tag kizárása - üzletvezető megváltoztatása - bármi más, amit a tagok

meghatároznak - Egyszerű többség kell: - minden, ami kimaradt az előzőekből - Tagok lehenek: bel- és külföldi személyek - Nem lehet tag: - egyéni vállalkozó - BT beltagja - más KKT tagja - Belső jogviszonyok: - a tagok határozzák meg ki vezesse az üzletet - cégjegyzés: aki az üzletet vezeti, az vezetheti az üzlet képviseletét, de szét is oszthatják - nem tartozik az üzletvezető jogkörébe: - társasági szerződés módosítása - üzletvezetők közötti vita - 17 - Jogi ismeretek - szokásos üzleti tevékenységhez nem tartozó ügyek - bármi más, amit a taggyűlés meghatároz - Tagfelvétel: bármikor felvehetnek tagot, akinek a felelőssége vonatkozik a tagsága előtti társasági tevékenységre - Tagsági viszony megszűnése: - tag nem teljesíti vagyoni hozzájárulását - egy tag a többivel megbeszélve kilép - felmondással, ha határozatlan időre alakult a társaság -azonnali hatályú felmondás - tag halálával  örökös

folytathatja, amihez egyhangú döntés kell - Társaság megszűnése: ha 1 főre csökken a taglétszám, de ekkor még van 3 hónap türelmi idő egy új tag felvételére Betéti társaság: - nem sokban tér el a KKT-től - tagok kötelezettségvállalása üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan, és a többi beltagéval egyetemleges és legalább 1 tag (kültag) csak a bevitt vagyoni betétja mértékével felel a társaság kötelezettségeiért. - Társasági szerződés plussz tartalmi elemei: - kültagok neve, címe nem kell, hogy szerepeljen, csak a számuk - a társaság vagyonából mennyit vittek be a kültagok - üzletvezető nem lehet kültag, de beltag lehet - a felelősség új beltag és kültag esetén is kiterjed az előző tevékenységre is Jogi személyiségű táraságok: Közös vállalat: - gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel, de ha ez a

vagyon nem fedezi a tartozásokat, akkor a tartozásokért a tagok együttesen, kezesként felelnek - Társasági szerződés plussz tartalmi elemei: - tagok szavazati jogának mértéke - adózott eredményből való részesedés módja - tag kilépése esetén hogyan adják ki bevitt vagyonát - társaság megszűnésekor a társaság fennmaradt vagyonát hogyan osszák el - Szervezetek: - igazgatótanács: évente minimum 1 alkalommal ülnek össze - igazgató: ő hívja össze, ő képviseli a társaságot - Tagság: bárki bármikor beléphet: - új tag vállalhatja a kötelezettséget belépése előtti társasági tevékenységeiért - Kilépés: - csak év végén lehetsége, s legalább 3 hónappal előbb be kell jelenteni - bevitt vagyonát ki kell adni 3 éven belül Korlátolt Felelősségű Társaság (KFT): - olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzstőkével alakul és amelyben a tagok kötelezettsége a társasággal szemben csak a

törzsbetét szolgáltatására terjed ki - a KFT személygyűlésből alakul, s egyszemélyes is lehet - Társasági szerződés plussz tartalmi elemei: - vagyon (minimum 3 000 000 Ft) - törzsbetét (minimum 100 000 Ft) - a tagok szavazati jogának mértéke - 18 - Jogi ismeretek - Tagok kötelezettségei: -törzsbetét teljesítése - mellékszolgáltatási kötelezettség - Tagok jogai: - szavazati jog - őket megillető rész - Üzletrész átruházása: - nyílvános árverés útján (nem lehet kisebb az értékénél - tagokra bármikor, mert elővásárlási joguk van (fel kell ajánlani a többi tagnak, és az veszi meg, akinek (törzsbetét alapján) a legnagyobb a joga) - KFT szervezete: - taggyűlés évente egyszer kötelező, a vezető tisztségviselők hívják össze, meghívóval kell a tagokat meghívni, napirendi pontokat meg kell határozni, helye a társaság székhelye - ügyvezető(k): nyílvántartási kötelezettség (határozatok, tagok

nyílvántartása) - felügyelő bizottság: - ha a törzstőke 50 millió Ft - ha évente átlag 200 embert foglalkoztat - Törzstőke emelésének módja: 1.) a képződött vagyont beolvassák és emelik a tőkét, emiatt módosul a szerződés, tagok üzletrészei megnőnek 2.) új törzsbetétek befizetése - KFT megszűnés módjai: - végelszámolás: 1.) hitelezők 2.) pótbefizetések, visszafizetések 3.) társasági vagyon felosztása - 19 -