Pszichológia | Felsőoktatás » Kérdések és válaszok pszichológiából

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 25 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:146
Feltöltve:2009. december 20
Méret:151 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Kérdések és válaszok pszichológiából I. A pszichológia tudománya 1. Mit jelent a spekulatív pszichológia?A spekulatív pszichológia korszakában a lélekkel, majd a tudattal foglalkoztak a filozófusok, tudományos módszer alkalmazása nélkül. Az ókortól a XIX. sz végéig tartott A tudósok csak gondolkodtak, elmélkedtek a lelki jelenségekről, az emberi természetről, viselkedésről. Semmilyen vizsgálati kutatás nem támasztotta alá Az ókor jellegzetes képviselői ezen a téren: Platón, Arisztotelész, Thalész, Démokritosz. 2. Melyek voltak az asszociációs lélektan alaptételei?John Locke angol filozófus a XVII szban az angol asszociációs lélektan megalapítója Locke híres „tabula rasa” (tiszta lap) elmélete szerint az ember lelke, mint tiszta lap jön a világra, amelyet a tapasztalás „ír tele”. Szerinte a külvilág hatásait, az ingereket az érzékszerveinkkel fogjuk fel. Ez a jelenség az érzékelés Saját lelkünk

tevékenységét egy „belső érzékszerv” fogja fel, ez a ráeszmélés. Locke szerint a pszichológia tárgya az ami a belső észrevevés révén megismerhető. A tudat a ráeszmélésben megjelenő egymáshoz kapcsolódó élmények összessége. A képzetek a külvilág hatására bennünk keletkező képek, amelyek egymáshoz kapcsolódnak. Az összekapcsolódás folyamata az asszociáció (képzettársítás). Herbart szerint a képzetek nem csak kapcsolódnak egymáshoz, de harcban is állnak egymással, az erősebb kiszorítja a gyengébbet. 3. Mivel foglalkoztak a pszichofizikusok?A XIX században a természettudományok rohamos fejlődésének hatására a pszichológiában fizikai és fiziológiai módszereket kezdenek alkalmazni az Ún. pszichofizikusok (pszichológiai kérdésekkel foglalkozó fizikusok) A legjobban megragadható tudati jelenséggel az érzékeléssel foglalkoznak Máig érvényes eredményeik: - Müller – specifikus érzékszervi energiák tana -

Weber – az érzékelés abszolút és különbségi küszöbei - Fechner – pszichofizikai alaptörvény 4. Mitől válta a pszichológia a modern értelemben vett tudománnyá? - A mai pszichológia kutatja a tudtai jelenségeket elemeikben és összefüggéseiben egyaránt, a tudat működésmódját - Foglalkozik a viselkedéssel, a környezet szerepével és a genetikai hatásokkal - Elemzi a tudattalan élmények keletkezését és hatásait és a személy szubjektív élményvilágát 5. Milyen jelenségekkel foglakoztak a tudtalélektan kutatói? Első pszichológiai laboratórium, az önálló, tudományos, kísérleti pszichológia kezdete Módszer: introspekció ötvözete rendszeres kísérletezéssel. Fő téma: a tudat jelenségei (tudatlélektan) – ezen belül is az alapjelenségek az érzetek. Az érzetek a lelki működés atomjai, az asszociáció köti őket össze bonyolultabb képzetekké (elementarista felfogás) 6. Mit jelent az S-R kapcsolat? A viselkedés a

szervezetnek a külső hatásra, a környezet igényeire adott válasza, amely mérhető izommozgásokból áll – ezt kell vizsgálnia kísérleti módszerrel a modern tudományos pszichológiának. Az inger (stimulus) és a válasz (response) közötti kapcsolat, az S-R kapcsolat törvényszerűségeit kell feltárni, szabályozott kísérleti helyzetekkel, kizárva az introspekció torzításait (ezért használnak emberek helyett állatokat patkány, macska, galamb, stb.) Az S-R pszichológia nem foglalkozik a belső, vizsgálhatatlan tényezőkkel, ez a fekete doboz az O (organizmikus belső állapot). Hamarosan azonban módosítani kell az induló merev tételt, hiszen az O is számottevően belejátszik az S-R folyamatba. (pl az éhes v jóllakott patkány másképp reagál az ételre, mit ingerre Így a viselkedés az R az S és az O függvényére bomlik fel. 7. Mi volt az alaklélektan alaptétele? Wertheimer, Kaffka, Köhler a mentális folyamatok szerveződésével

foglalkoztak. A benyomás nem pusztán a az ingerek fizikai sajátosságaitól függ, hanem az ingerek közötti viszonytól az alaktól, az egértől. Fontos az élmény szerepe a kutatásban, amelyhez a szabad önmegfigyelés a fenomenológiai szemlélet nélkülözhetetlen. A fő kutatási témáik: észlelés, gondolkodás, tanulás. 8. Mit vizsgál a pszichoanalitikus irányzat?A viselkedés nem mindig tudatos, nem minden írható le az S-R formulával, a tudattalan fontossága irányítja a figyelmet. Módszere a szabad asszociációs beszélgetés. A pszichoanalízis felszínre tudja hozni a tudatból kiszorult, elfojtott tartalmakat (gondolat, vágy, stb.) A pszichoanalízis szerint a pszichológia feladata a tudattalan működésmódjának feltárása. 9. Mit tekint a fenomenológiai irányzat a pszichológia feladatának?A pszichológia feladata az egyén szubjektív élményeinek, egyedi észlelésének tanulmányozása. A kísérletezés helyett az emberek

megértését, a bennük lévő önfejlesztő erők kibontakoztatását tarja elsődlegesnek. Az empátia, az önismeret egyéni és csoportos fejlesztésére dolgoz ki módszereket. 10. Melyek a pszichológia nézőpontjai?A modern pszichológia nézőpontok az előzőleg tárgyalt irányzatoból fejlődtek ki és 5 nagy csoportba sorolhatók: biológiai nézőpont,behaviorista nézőpont, kognitív ?? nézőpont,pszichoanalitikus nézőpont,fenomenológiai nézőpont II.A pszichológia területei és alkalmazásai 1. Melyek a pszichológia fő területei a kutatás tárgya szerint? emberlélektan, egyénlélektan – normál jelenségek lélektana és kóros jelenségek lélektana, társas lélektan,állatlélektan, 2. Melyek a pszichológia fő területei a kutatás célja szerint? általános lélektan, összehasonlító lélektan,differenciálpszichológia és pszichometria,személyiséglélektan,tipológia,karakterológia, fejlődéslélektan, szexuálpszichológia,

etnopszichológia, 3. Mivel foglakozik az általános pszichológia? Az általános lélektan a felnőtt, normális, ép ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének, tevékenységének általános, közös jellemző jegyeit, törvényszerűségeit igyekszik feltárni. 4. Milyen ágai vannak a differenciálpszichológiának? Az egyének közötti pszichés eltérések, egyéni sajátosságok kutatásával foglalkozó tudományterület. 5. Mely tudományok foglalkoznak – a pszichológia mellett – a megismerés kutatásával? A megismerés-tudományok a kognitív folyamatokkal (észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással, stb.) foglalkoznak. Azt kutatják, hogyan történik a külvilág felfogása, leképzése az elmében (mentális reprezentáció) és hogyan megy végbe az információk feldolgozása, milyen műveletek zajlanak az elmében (mentális komputáció). A megismeréssel foglalkozik a filozófia, a logika, a nyelvészet, a neurobiológia és a

számítástudomány is. 6. Mely tudományok foglalkoznak – a pszichológia mellet – a pszichés fejlődés kutatásával? A fejlődéstudomány (evolúciós tud.) a pszichés fejlődéssel foglalkozik Központi gondolata az, hogy a biológiai mechanizmusokhoz hasonlóan a pszichológiai mechanizmusok is a természetes kiválasztás során fejlődnek ki, genetikai alapjuk van és jelentősek a túlélés és a szaporodás szempontjából (ilyen mechanizmus pl. az agresszió vagy a szexuális partnerválasztás) A fő kérdés tehát a mentális működés eredete, kialakulása, fejlődés. A pszichológia mellet a biológia, az antropológia, a genetika és a pszichiátria játszik szerepet a közös magyarázatokban 7. Mi a magatartástudomány feladata, melyek a fő kutatási irányai? A magatartás-tudomány (behavioral sciences) azokkal a mechanizmusokkal foglalkozik, amelyek lehetővé teszik, hogy a környezet hatásai a pszichikum közvetítésével testi (szervi)

elváltozásokhoz vezetnek. Egyik ága azt vizsgálja, hogy az emberi agy, a központi idegrendszer hogyan befolyásolja egészségünket, a betegségek kialakulását, lefolyását és a gyógyulást. A másik kutatási irány a társadalmi folyamatokkal foglalkozik a környezeti szociális tényezők és az egészségi állapot összefüggését elemzi. A magatartás-tudományi kutatásokban a pszichológia mellett az orvostudomány, a szociológia, az antropológia, a biológia, olykor a politikai tudományok is részt vesznek. 8. Mit jelent az alkalmazott pszichológia kifejezés? Az alkalmazott pszichológiák a pszichológiai ismereteket, módszereket valamely más tudomány vagy a gyakorlat területén használják fel. A pszichológiát nagyon sok tudomány (nyelvészet, történelemtudomány, matematika stb.) és a gyakorlati élet szinte valamennyi területén alkalmazzák (divat, reklám, marketing, stb.) Így az alkalmazási területek száma rendkívül nagy 9.

Ismertesse a pszichológia néhány alkalmazási területét! Pedagógiai pszichológia: az oktató-nevelő munka pszichológiai törvényszerűségeit kutatja - nevelési tanácsadás - iskola pszichológia Gyógypedagógiai pszichológia a sérült, fogyatékos gyerekek nevelésében használható pszichológiai ismereteket öleli fel. Orvosi lélektan a gyógyító munkában szerepet játszó pszichés tényezőket vizsgálja - Klinikai pszichológia a lelki eredetű megbetegedésekkel foglalkozik - Pszichoterápia: a lelki eredetű betegségek gyógyításával foglalkozik - Farmakopszichológia a gyógyszerek hatásainak pszichés tényezőit elemzi. Munkalélektan a szakmai képzéssel, a munkavégzést befolyásoló tárgyi és személyi tényezőkkel, a mh. mint emberi környezet szerepével foglalkozik - pályaválasztási pszichológia: pályaválasztási döntés előkészítésével, a pályára való szakmai felkészüléssel, a pálya betöltésével és a beváltással

kapcsolatos pszichológiai kérdéseket kutatja. - alkalmasság pszichológia egyes tevékenységek, munkakörök betöltéséhez szükséges tulajdonságok feltárását és ezek méréséhez szükséges pszichológiai eszközök kimutatását, alkalmazását (pszicho diagnosztika) végzi. - szervezet- és vezetéspszichológia a szervezetekben jelentkező személyiségpszichológiai és szociálpszichológiai kérdésekkel foglalkozik. Reklám pszichológia Művészet pszichológia: a műalkotás és a befogadás lélektani tényezőit vizsgálja Sportpszichológia: a sportoló személyiségének tárgyi és személyes környezetének pszichológiai kérdéseivel foglakozik Kriminálpszichológia a bűnözés folyamatának pszichológiai okait és a bűnüldözés és a büntetésvégrehajtás pszichikus hatását tárgyalja. Katonai pszichológia Vallás pszichológia II. A pszichológia módszerei 1. Mi a különbség a kutatás és a vizsgálat között - kutatási módszerek

új tudományos eredmények feltárását célozzák vizsgálati módszerek a már rendszerezett kutatási eredményeket alkalmazzák) 2. Melyek a tudományos megfigyelés kritériumai? A tudományos megfigyelés abban különbözik a hétköznapi megfigyeléstől, hogy céltudatos (meghatározzák a megfigyelés célját és tárgyát), tervszerű (előre meghatározzák az eljárásmódokat) és rendszeres (huzamosabb időn keresztül vagy vissza-visszatérve minden jelentős mozzanatot megragadnak és rögzítenek jegyzőkönyv, magnetofon vagy film segítségével) 3. Milyen változatai vannak a megfigyelésnek? - Önmegfigyelés (introspekció) olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelés valamely saját élménye. Ha saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, akkor retrospekcióról beszélünk. - A másik megfigyelése (extrospekció) az önmegfigyelésnél megbízhatóbb, ellenőrizhetőbb megismerést tesz lehetővé. Megfigyelhető a

másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelt adatok azonban a külső észlelés tényei, a jelenségek okainak feltárása, az összefüggések felderítése további elemzést igényel. 4. Mi a kísérleti módszer lényege? A kísérleti módszer lényege, hogy a megfigyelni, elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg. A feltételek biztosításával a vizsgálni kívánt jelenség biztosan előáll (a megfigyeléssel ellentétben, ahol a jelenség megfigyelése véletlenszerű) a helyzet megismerhető, kontrolálható. 5. Mikor és miért alkalmaznak kontrollcsoportos kísérletet? Kontroll-csoportos kísérletben a független változó valami olyasmi, ami vagy jelen van vagy nincs. A kísérleti csoportnál jelen van (fennáll a feltétel), míg a

kontroll csoportnál nem (hiányzik a feltétel). H a kísérleti és a kontroll csoport minden más tényezője azonos és a vizsgált jelenség eseményei között a különbség statisztikailag szignifikáns, akkor az eltérés a független változó hatásának tudható be. 6. Mit fejez ki a korrelációs együttható, az r? Ha nincs mód feleletvariációs kísérletre, a kutatók a korrelációs módszert használják. A módszerrel azt határozzák meg, hogy a természetesen megjelenő (a kutató által nem befolyásolható) különbségek egy másik, a kutatót érdeklő különbséghez kapcsolódnak-e. Az egyik változó mért értékét matematikailag összevetik a másik változó mért értékével. Az összefüggés mértékét a korrelációs együttható, az r értéke jelzi, 0 és 1 között. A kapcsolat hiánya esetén az r=0, tökéletes együtthatás esetén az r=1 Ahogy az r értéke 0 és 1 között változik, úgy nő a kapcsolat erőssége. A korreláció

előjele poz. vagy neg lehet A neg előjelű korreláció fordított (negatív) összefüggést mutat a változók között (az egyik növekedésével a másik csökken) Pszichológiai kutatásokban a 0,6 feletti r érték erős kapcsolatot mutat. A 0,2 és 0,6 közötti korrelációt elméleti feltételezések megfogalmazására használják. A 0,2 alatti korreláció kevéssé használható A kísérlet a vizsgált jelenségek közötti oki kapcsolatot bizonyítja vagy zárja ki. A korreláció a mért változatok közötti kapcsolat erősségét határozzák meg, de ez még nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. 7. Melyek az explorációs módszer szóbeli változatai? Az irányított beszélgetés menetét a pszichológus szabja meg, előre megtervezett kérdések vagy témakörök alapján folyik. A beszélgetés irányulhat az élettörténet, az előzmények, a pszichikus fejlődés folyamatának a feltárására – ezt nevezzük anamnézisnek. Ilyen beszélgetés pl a

nevelési tanácsadóban a pszichológus és a vizsgálatra hozott gyermek szülei között, amikor a szülőt kikérdezik a gyermek fejlődéstörténetéről. A beszélgetés irányulhat az aktuális pszichés állapot, a problémák feltárására is. Ez a szűkebb értelemben vett exploráció. A szabad asszociációs módszer lényege, hogy nem irányított, a beszélgetés során a kliens asszociációi szabadon áramlanak. A szabad asszociációs módszer a pszichoanalízis legfőbb módszere. A klinikai beszélgetés esetén az első, megtervezett kérdés után a további kérdések, mindig a kapott válaszhoz igazodnak. 8. Mi a különbség a kérdőíves és a skálamódszer között? Kérdőívek írásban megfogalmazott kérdéseire a válaszolótól vagy szabadon megfogalmazott választ kérünk vagy előre megadott válaszlehetőségek közül kell választanai (zárt végű kérdőív), előnye, hogy rövid idő alatt sok személytől, nagyszámú információ

nyerhető, amely számítógéppel feldolgozható. Hátránya, hogy nincs személyes kontaktus, a kapott válaszok nem tekinthetők objektív tényeknek. A skála nem kérdéseket, hanem állításokat tartalmaz, ezek közül kell a személynek a rá leginkább jellemzőt kiválasztania. Az állításban foglaltakkal való egyetértést vagy egyet nem értést 5-7-9 fokozatú skála segítségével lehet árnyalni. 9. Mi a tesztmódszer lényege? A teszt angol eredetű szó, jelentése: próba. A tesztek egységesített feladatokat tartalmaznak, kiértékelésük az átlag (standard) alapján történik. A tesztet felhasználás előtt széles körben kipróbálják, így számítják ki az átlagot. Az egyéni teszt teljesítmény eredményét az átlaghoz viszonyítva határozzák meg 10. Mit jelent az érvényesség és a megbízhatóság? A tesztnek, érvényesnek és megbízhatónak kell lennie. Az érvényesség azt jelenti, hogy a teszt azt méri amire szánták, megbízható

egy teszteljárás akkor, ha megismételt vizsgálatnál is hasonló eredményt mutat. 11. Melyek a tesztmódszer fajtái? Az intelligencia tesztek különböző, szóban és cselekvésben megoldandó részpróbákból állnak, amelyek száma és jellege attól függ, hogy a teszt kidolgozója miket tekint az intelligencia fő összetevőinek. A képességvizsgáló tesztek egy-egy meghatározott képességet mérnek, legtöbbször valamilyen feladatra való alkalmasság szempontjából. Projekciós tesztek: a személyiség mélyebb rétegeinek feltárására szolgálnak. III. A pszichikus működés biológiai alapjai 1. Mi az idegrendszer alapegysége? Az idegrendszer alapegysége az idegsejt (neuron) – számuk az emberi agyban kb. 10 milliárd Az idegsejtből számos nyúlvány ágazik el. Az ingerület felvevő rövid nyúlványok a dendritek, az ingerülettovábbító hosszú egyetlen nyúlvány az axon. Az idegsejtek specializálódtak: az érzékszervek felől érkező

impulzusokat az érző idegsejtek (szenzoros neuron) veszik fel és továbbítják a központokba. A mozgató idegsejtek (motor neuron) a központból a végrehajtó szervhez küldik az impulzusokat. Harmadik fajtájuk közvetítő szerepet játszik az agyban és a gerincvelőben – ezek a közvetítő idegsejtek (interneurón) Az axon (rostok) kötegeket alkotnak, ezek az idegek. 2. Hol és hogyan történik az ingerület átvitele az idegsejtek között? Az ingerület a neuronon, mint elektrokémiai impulzus (akciós potenciál) fut végig a dendritektől az axon végéig. Az ingerület átvitele az idegsejtek találkozásánál lévő, ún szinapszisoknál történik Az axon végződéseknél speciális vegyi anyagok szabadulnak fel. (neurotranszmitterek), amelyek áthaladnak az ún. szinasztikus részen és megkötik a fogadó sejt nyúlványában lévő neuroreceptorokat 3. Melyek a központi idegrendszer fő részei? Az agy részei: az emberi agy 3 koncentrikus rétegből áll:

- központi mag (az agy legalsó, legrégebbi része) nyúltvelő (légzés, testtartás szabályozása) kisagy (mozgás koordináció) talamusz és hipotalamusz (alvás, ébrenlét, ill. evés, ivás, szexualitás, érzelmek szabályozása) retikuláris (hálózatos) rendszer (éberség, figyelem szabályozása) - Limbikus rendszer (középső része) – szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal (ösztönös viselkedés szabályozása) - Nagyagy (legnagyobb, legfelső, legújabb rész) két féltekéből áll, melyeket alul ún., kérges test (corpus calossum) köt össze A kérges test hangolja össze a két agyfélteke működését Kívül kéreg (cortex) borítja. A kéreg idegsejtekből áll, szürke színű, ez az ún szürkeállomány Belül idegrostokból álló, fehér színű, ez az ún. fehérállomány A kéreg felszínén 4-4 lebeny van (homloki, fali, halántéki és nyakszirti lebeny) Kérgi központok: - mozgató (motoros), érző (szenzoros), látó,

beszédértő, halló, asszociációs kéreg (első része a gondolkodásban, hátsó része a mintafelvételben játszik szerepet) - Latrealizáció és dominancia A gerincvelő A test és az agy különböző részeit összekötő idegrostok a gerincvelőben gyűlnek össze. A szervezetet érő ingerek hatására keletkező ingerületek itt kapcsolódnak át – gerincvelői reflex. Innen indulnak az oldalirányú és az agyhoz futó (le- és felszálló) idegpályák kötegei. 4. Mi a szerepe a hippocampusnak és az amygdalának az emlékezésben? A hippocampus az új események tartós emlékként való tárolásában (konszolidációjában) kulcsfontosságú. A régebbi emlékek előhívásához azonban nem szükséges, ezeket az agykéreg tárolja Az amygdala az eseményekhez társiló érzelmek megőrzésében játszik szerepet, egyfajta érzelmi emlékezetként működik. 5. Melyek az agykérgi központok? - mozgató (motoros) érző (szenzoros) látó beszédértő halló

asszociációs kéreg (első része a gondolkodásban, hátsó része a mintafelvételben játszik szerepet) 6. Milyen következményekkel jár a kérges test átmetszése? A kérges test átmetszése után megszűnik az összehangolt működés a két félteke között. Sperry kísérleti személyei olyan epilepsziában szenvedő betegek voltak, akiknél a rohamok csökkenése érdekében átmetszették a kérges testet. Ezáltal az egyik féltekében keletkező epilepsziás roham nem terjedt át a másik féltekére. Az operált betegek hétköznapi viselkedésében semmilyen változás nem állt be. 7. Melyek a szimpatikus hatás következményei? - vérnyomás és szívritmus nő légzés felgyorsul pupillák kitágulnak izzadás fokozódik, nyálelválasztás csökken vércukorszint emelkedik véralvadás gyorsul a sebeknél emésztés lassul - „libabőrözés” 8. Milyen génpárok esetében lesz megnyilvánuló öröklési sajátosság? Az öröklés egységei a

kromoszómák (23 pár, 46 darab), amelyek minden sejtben osztódáskor megkétszereződnek. A kromoszómák hordozzák a géneket, 1-1 kromoszómában kb. 1000 gén van (a DNS molekulában) A gének szintén párokban vannak. A gépár egyik felét az anya, másik felét az apa adja át az utódnak A gének lehetnek dominánsok – az általuk hordozott örökletes sajátosság az utódban feltétlenül megjelenik. 9. Milyen módszerekkel kutatnak a viselkedésgenetikusok? A viselkedés genetikai vizsgálatának módszerei a szelektív tenyésztés (állatoknál), az ikervizsgálatok (embereknél), bizonyos örökletes betegségek vizsgálata és a génsebészet, géntérkép. Humán genom program 2000. 10. Milyen vizsgálati helyzetben lehet leginkább kimutatni az öröklődés szerepét az ikerkutatásokban? Mivel emberekkel nem lehet szelektív tenyésztési kísérleteket folytatni, helyette az egymással rokoni kapcsolatban álló személyek vizsgálatát szokták

elvégezni. Különösen alkalmasak a vizsgálatra azok az egypetéjű ikrek, akik valamilyen okból (háború, árvaság, nevelőszülők stb.) külön nevelkedve eltérő körülmények között nőnek fel. Ilyen esetben a pszichológiai jellemzőkben tapasztalt hasonlóság oka nem lehet az azonos környezet, hanem csak az öröklésnek tudható be. IV. Tudat és tudatállapotok 1. Mi alkotja a tudat tartalmát? Az egyén tudatában van a környezeti eseményeknek és saját testi érzékletének, érzéseinek, emlékeinek, gondolatainak, azaz annak, hogy mi történik körülötte és benne. Ezek alkotják a tudat tartalmát. A tudat tehát a személyes élményfelfogás és feldolgozás, a világról és önmagunkról való szubjektív tudás, amely szabályozza a környezethez való alkalmazkodásunkat, cselekedeteinket. 2. Melyek a tudat funkciói? - önmagunk és környezetünk folyamatos követése (annak tudatosítása, mi történik a környezetben és saját testünkben)

cselekvéseink folyamatos kontrollja (cselekvéseink szabályozása, annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzuk a környezet eseményeivel) 3. Melyek a tudat szintjei? - tudat tudatelőttes – azok az emlékek alkotják, amelyek hozzáférhetőek a tudat számára, de pillanatnyilag nincsenek a tudatban (pl. cipőfűzés, autóvezetés) Tudattalan - olyan emlékek, indítékok, vágyak, amelyek nem hozzáférhetőek a tudat számára. Elnyomott, elfojtott érzelmek, amelyekről nem akarunk tudomást venni 4. Melyek a disszociáció jelenségei? Bizonyos feltételek mellett a gondolatok és cselekvések leválnak (disszociálhatnak) a tudat többi részétől és a tudaton kívül az akaratlagos kontrolltól függetlenül működhetnek. Stresszes helyzetben néha „kikapcsoljuk” elménket, hogy hatékonyak maradhassunk – unalom esetén nappali álmodozásba foghatunk. 5. Milyen szakaszai vannak az alvásnak? Az alvásnak 4 mélységi szakasza van (1. alfa-hullámok

szabálytalanná válnak, 2 szakasz: alvás mélyül, alvási orsók, 3-4. szakasz: delta-hullámok) és egy ötödik, gyors szemmozgással (rapid eye movement – REM) kísért álmodó szakasza van. 6. Milyen agyhullámok jellemzik az egyes alvási szakaszokat? Az 1. szakasz a lehunyt szemű ellazulás, szabályos 8-10 mp-nkénti agyhullámokkal az alfa hullámokkal jár. A 2 szakaszban, a hullámok egyre szabálytalanabbá válnak, eltűnnek, sűrűbb (1216Hz-es) hullámok jelennek meg (alvási orsók) Ez az alvás felszínesebb szakasza A 3 és 4 szakaszban az alvás mélyül, az alvót nehezebb felébreszteni, a hullámok egyre lassulnak, másodpercenként 1-2 Hz-esekké válnak, ezek a delta hullámok. Az 5 szakaszban (kb 1 órányi mély alvás után) az álmodás szakasza a REM szakasz. A hullámok az ébrenléti, figyelmi hullámokhoz hasonlóak. 7. Mikor álmodunk? Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti és képzeti képek időlegesen összekeverednek a

külső valósággal. Mindenki álmodik (az is, aki nem emlékszik rá) Az álomtartalmak Freud szerint a tudattalanból törnek fel, azokat a szükségleteket és vágyakat fejezik ki, amelyek ébrenlétben elfogadhatatlanok (vágyteljesítő álom). 8. Mi az álommunka? A cenzor (felettes én) átalakítja a látens (rejtett) álomtartalmakat elfogadható, nyílt (manifeszt) álomtartalommá, hogy az álmodót a szorongástól és a bűntudattól megóvja. Az álomtartalom ilyen átalakítása az álommunka. 9. Milyen célt szolgál a relaxációs tréning? A meditációhoz hasonló belső állapot létrehozását szolgála, misztikus élmények nélkül. 10. Mi jellemzi a hipnotikus állapotot? A cselekvésszabályozás, a tudat kontrollfunkciója megszűnik: a hipnotizált személy nem kezdeményez semmilyen cselekvést, megvárja a hipnotizőr utasításait és annak engedelmeskedik. A környezet eseményeinek figyelemmel kísérése, mint tudati funkció csökken, a figyelem

szelektívvé válik: a hipnotizált személy csak a hipnotizőr hangjára figyel, minden más hangot kirekeszt a tudatából. A realitás érzék csökken, kritika nélkül elfogadja a valóság bizonyos fokú torzulásait, hallucinatorikus élményei keletkeznek. Könnyen kiváltódó gazdag fantáziatevékenység, fokozott befolyásolhatóság (szuggesztibilitás), hipnózis utáni emlékezetkiesés (poszthipnotikus amnézia), amikor a hipnotizált személy nem emlékszik a hipnózis alatt történtekre. 11. Mivel foglalkozik a parapszichológia? A rendkívüli, rendellenes lelki jelenségeket, az ún. PSZI- jelenségeket tanulmányozó tudomány A PSZI- jelenségek olyan pszichológiai történetek, amelyeket a hivatalos tudomány mai ismereteivel, fogalmaival nem tud megmagyarázni. V. A személyiség 1. Milyen értelmezései vannak az éntudat fogalmának? Az éntudat – mindenekelőtt – tudás önmagamról, képes vagyok elhatárolni magamat a környezettől, azonosnak

érzem magam önmagammal, folytonosnak érzem a létezésemet. Az éntudat - önmagunk (testünk, érzéseink, gondolataink) elhatárolása a környezettől - személyes létezésünk és azonosságunk biztos kritériuma - a személyiség egyfajta központi magja 2. Milyen szakaszokon keresztül alakul ki az éntudat? - - csecsemőnek még nincs éntudata, nem képes magát elhatárolni a környezetétől, a kinn és benn összeolvad 8 hónapos korban már különbséget tud tenni ismerős és idegen között (a Te felismerése megelőzi az Én felismerését) 1 éves kor körül kialakul a saját test tudata, a testi én 2 éves kor körül felismeri majd a tükörben, megjelenik a saját név majd az én szó használata 2-3 éves korban felfedezi saját akaratát és megpróbálja azt érvényesíteni – önérvényesítés (autonómia szükséglet – negatívizmus) megjelenik a mások értékelése, összehasonlítás nyomán) 4-6 éves kortól a testi én-érzés

intenzívebbé válik gyermek én-központú (saját álláspontját abszolútnak véli, eltérő nézeteket nem képes elfogadni) Megjelenik a tulajdon érzése, az én kiterjesztése tárgyakra, személyekre A környezet visszajelzései alapján alakul ki az énkép 6-12 éves korában elkezd gondolkodni önmagáról – reflektív én serdülőkor – az énazonosságért vívott küzdelem, énképe nem szilárd, szerepeket próbálgat, megjelennek a személyes célkitűzések 3. Mi az énkép? Az énkép az önmagunkról kialakított elképzelés, a milyen vagyok? kérdésre adott válasz, saját testünkről, tulajdonságainkról, képességeinkről, viselkedésünkről. 4. Hogyan törekszik az énkép a konzisztencia fenntartására? A viszonylag kialakult énkép állandóságra (konzisztenciára) törekszik. Az emberek nem szívesen változtatják meg az önmagukról kialakított képet, akár kedvező, akár kedvezőtlen az. Nem szívesen fogadják el mások eltérő

véleményét. A kialakult énkép ezért ellenáll az újabb ellentmondó véleményeknek, amelyek felborítanák az eddigi elképzelést önmagunkról. 5. Ismertessen példával néhány énképvédő manővert! - válogatás: emberi kapcsolatokban (kinek a véleménye számít), énkép elemei között (melyik sajátosságunk fontos) torzítás: az információ fel- vagy leértékelése (pl. dicséretnél: a főnök mindenkinek ezt szokta mondani, nincs jelentősége!, kritikánál: lám már ő is látja, hogy semmire sem vagyok jó!) hárítás: tudomásul nem vétel (perceptuális hárítás), kivetítés (projekció, pl.: azért vádolsz engem féltékenységgel, mert te magad vagy féltékeny!) 6. Határozza meg az identitás fogalmát! Az identitás a társas valósággal valókölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt én-élmény. A ki vagyok én? kérdésre adott válasz. Ericsson szerint az identitás a személyiség magva, az életben a legfőbb dolog, hogy

kialakítsuk és megőrizzük identitásunkat. 7. Milyen összetevői vannak az identitásnak? Az identitás összetevői: nemi-, etnikai-, nemzeti-, vallási-, családi-, kutatási-, foglalkozási-, stb. azonosságtudat 8. Mi a tartalma és hogyan fejleszthető az önismeret? A ki vagyok én? és a mi vagyok én? kérdésekre adott válaszok összessége. Az önismeret szintjei: - adottságok, képességek, ismeretek, tulajdonságok, célok ismerete - élmények, törekvések befolyásoló szerepének tudatosítása, indítékok, vágyak ismerete, viselkedés és célok összhangjának ismerete - elvárások (szerep) és megfelelés viszonya, énkép és szociális kép (ahogy mások látnak) összhangja Az önismeret szintjei: - mások visszajelzésére való fogékonyság - őszinte, nyílt, emberi kapcsolatok - valódi közösségek - önmegfigyelés, önelemzés - pszichológiai ismeretek - pszichológiai tanácsadás - önismeret fejlesztő tréning csoportok 9. Mi az

empátia? Az empátia (beleélés, megértés) olyan képesség, amelynek segítségével a személy a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni agát annak lelki állapotába. ennek nyomán meg tud érteni és érezni a másikban olyan érzéseket, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az direkt módon nem fejez ki és amelyek a társas érintkezés szempontjából nem következnek törvényszerűen. 10. Melyek az empátia működésének feltételei? - személyes (informális), egyenrangú (szimmetrikus) kapcsolat közvetlen kommunikáció odafigyelés, őszinte érdeklődés metakommunikáció felfogása és értelmezése érzelmi ráhangolódás értelmezés VI. Az értelmi (kognitív) működés I (érzékelés, észlelés és figyelem) 1. Melyek a közvetlen és a közvetett kognitív folyamatok? Az értelmi (kognitív) működést a kognitív folyamatok valósítják meg. A kognitív folyamatok rendszere az alábbiakból áll: -

érzékelés (recepció) - észlelés (percepció) - figyelem (szelekció) - emlékezés (memória) - képzelet (fantázia) - gondolkodás 2. Hogyan történik az érzékelés? Az érzékelés során az érzékszervekre ható ingereket felfogjuk, ennek nyomán az agyban érzékletek jönnek létre. Az érzékelés a legegyszerűbb, elemi megismerési folyamat, erre épülnek a bonyolultabb folyamatok. 3. Mit jelent az érzékenység az érzékelésben? Az érzékenység valamennyi érzéklet közös jellemzője. Azt fejezi ki, hogy az adott érzékszerv milyen erősségű ingert képes felfogni, illetve milyen mértékű változásra reagál. 4. Mit fejeznek ki az érzékelési küszöbök? Az abszolút alsó küszöb a legkisebb, már érzékelhető ingererősség, az abszolút felső küszöb a legnagyobb, még érzékelhető ingererősség. Az alsó küszöb alatti ingernél nincs érzéklet, a felső küszöb feletti inger pedig károsítja az érzékszervet, fájdalomérzetet

okoz. A különbségküszöb az a legkisebb ingerősségbeli változás, amit már változásként érzékelni tudunk. A különbségi küszöb érzékelési fajtánként eltérő. A különbségi küszöb mindig az alapinger konstans hányada, azaz, minél erősebb az inger annál nagyobb változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a különbséget érzékeljük. 5. Melyek az érzékelés fajtái? Külső: látás, hallás, szaglás, ízlelés, hőérzékelés, nyomásérzékelés, fájdalomérzékelés Belső: testérzékelések (testhelyzet, mozgás és belső szervek működésének érzékelése) 6. Hogyan történik az észlelés? Észleléskor a felfogott érzékeket egésszé szervezzük (integráljuk), a tárgyakat, jelenségeket (amelyek az ingereket küldték az érzékszervekhez) a maguk valóságában, egységében fogjuk fel. – észlelet keletkezik. 7. Melyek az észlelés funkciói? Tárgyak felismerése (mintafelismerés) Tárgyak helyének meghatározása (téri

lokalizáció) A mintafelismerésben a tárgy jellemző inger-tulajdonságai játszanak szerepet. Legfontosabb az alak, a forma. Ezután a méret, a szín, a felszín tulajdonságok és az irány Távolság észlelése az ún. távolsági jelzőmozzanatok felfogásával történik 8. Mit jelent az észlelési szerveződés? Az elemek összetartozása egésszé az észlelési szerveződés az ún. perceptuális organizáció (a Gestalt irányzat kutatói tárták fel) elvei szerint működik. Ezek a következők: - közelség, zártság, hasonlóság, jó folytatás, közös távolság, közös mozgás 9. Melyek az észlelési konstanciák? - világosság – és szín konstancia (megvilágítás változása) alak és hely konstancia (nézőpont változása) nagyság konstancia (távolság változása) 10. Melyek a figyelem tulajdonságai? - erőssége ( a koncentráció mértéke) tartóssága (idői jellemző) terjedelme (hány jelenségre terjed ki) megoszlása (hány

tevékenységet tud egy időben végezni) átvitele (a lekötött figyelmeket képes-e átváltani másra) VII. Az értelmi (kognitív) működés II Emlékezés 1. Mi teszi lehetővé az emlékképek felidézését? Az aktivált idegsejtekben tartós szerkezeti változás jön létre az RNS molekulában – ez teszi lehetővé az emlékképek felidézését. 2. Melyek az emlékezési folyamat szakaszai? - kódolás (az információ átalakítása) - tárolás (megőrzés) előhívás (felidézés) 3. Milyen típusai vannak az emlékezésnek? - Rövid távú memória (RTM) - Hosszú távú memória (HTM) RTM: amikor az információt csak másodpercekre, 1-2 percre jegyezzük meg, az emlékezés 3 szakasza azonban ilyenkor is működik. HTM: amikor az információt hosszabb ideig, esetleg egész életre szólóan őrizzük meg, percektől évekig, évtizedekig tárolódik 4. Mekkora és hogyan növelhető a RTM tárolási kapacitása? Az RTM tárolási kapacitása nagyon

korlátozott 7+-2 egység, az RTM terjedelmét tömbesítéssel követni lehet. A tömbesítéskor valamilyen kapcsolatot létesítünk az elemek között, pl a megjegyezni kívánt betűkből szavakat, a szavakból mondatokat alkotunk, s így kapacitásunk a 7+-2 körüli szó vagy mondatmennyiség lesz. 5. Mit jelent a kettős memória modell? Az RTM a HTM előszobája – kellő számú ismétléssel vagy a jelentés kódolásával az információ átkerül a HTM-be 6. Hogyan történik a kódolás a HTM-ben? A HTM-ben az információ kódolása elsősorban a jelentés alapján történik. Ez az ún szemantikai kód Minél kidolgozottabb a jelentés és minél szervezettebb az agy, annál jobb az emlékezés. Előfordulhat akusztikus kódolás is, amikor pl. neveket tanulunk Képek, dallamok, ízek, szagok, mozdulatok szintén tárolódhatnak a HTM-ben 7. Hol zajlik a konszolidáció és hol tárolódik a végleges emlékanyag? A HTM-ben a tárolás nem azonnali, az információnak

néhány hétre van szüksége a megszilárduláshoz. Ez a folyamat a konszolidáció. Az agyban a hipocampus és az amygdala a felelős a konszolidációért Innen a véglegesen megszilárdult emlékanyag az agykéregbe kerül, és ott tárolódik. 8. Melyek a felidézést segítő és gátló tényezők? Amihez erős érzelem társul, nem felejtjük el (villanófény emlék – egy megrázó esemény apró részleteire is emlékszünk) - a kontextus (összefüggés) hasonlósága segít - ha a felidézés körülményei hasonlítanak a rögzítés körülményeire, könnyebb a a felidézés - rögzítés és felidézés fizikai-érzelmi állapotának hasonlósága is segít - az előhívási támpontok segítik a felidézést - zavaró hatás (interferencia) az információk között gátolja a felidézést - szorongás rontja a felidézést - a elfojtás megakadályozza a felidézést 9. Mit jelent az explicit és implicit memória? Az explicit (kifejtet) memória az adatok,

tények, ismeretek tárolására szolgál, a felidézés gondolatokban vagy beszédben jelenik meg. Fajtái az epizodikus (személyes események) és szemantikus (általános tudás) emlékezet Az implicit (rejtett) memória a nem verbális és mozgásos élményeket őrzi meg és eleveníti fel (készségek, képességek, mint pl. biciklizés, úszás) – a teljesítmény javulását eredményezi tudatos előhívás nélkül. 10. Hogyan működik a konstruktív emlékezet? Emlékeink gyakran hiányosak – ezt kiegészítjük korábbi ismereteinkkel, illetve következtetésekkel (gondolkodás). Emlékeinket hozzáillesztjük sztereotípiáinkhoz (emberek egy csoportjára bontható általános, túlzó megállapítások) – ez torzíthatja is az eredeti emlékanyagot. A sémák (tárgyak, jelenségek csoportjáról alkotott ismeretek) is befolyásolják az emlékezést mind a kódolási, mind az előhívási szakaszban. VIII. A tanulás 1. Melyek a tanulás formái? 4 féle

tanulást különböztetünk meg: - habitució (hozzászokás) - klasszikus kondicionálás - operáns kondicionálás - komplex tanulás 2. Mit jelent a habitució? A tanulás legegyszerűbb formája – azonban az ingereknek a figyelmen kívül hagyása, amelyek egy idő után ismerőssé, megszokottá válnak és nincs komoly következményük. pl: egy idő után már nem halljuk az óra ketyegését. 3. Hogyan zajlik a klasszikus kondicionálás folyamata? Pavlov klasszikus alapkísérlete az örökletes, létfontosságú, mindig megjelenő feltétlen reflexre épül (pl.: az étel látványa elindítja a kutya nyálelválasztását) Az étel adása előtt pár mp-cel felvillanó fény egy idő után önmagában is kiváltja a nyáladzást – a kutya új viselkedést tanul, az ételt jelző fényingerre reagálni. Kapcsolat jön létre a feltételes inger (fény) és a feltétlen inger (étel) között. A kialakuló tanult válasz a feltételes reflex. A feltétlen inger mindig

megelőzi a feltétlen ingert – jelzi annak bekövetkezését. A kapcsolat kialakulásához kb. 30-40 ismétlés (próba) kell A feltétlen inger (étel) megjelenése megerősíti a kapcsolatot. A megerősítés elmaradása a válasz fokozatos csökkenésével jár – ez a kioltás. Újabb megerősítésnél a válasz újra (hamarabb, kevesebb próba után) megjelenik. 4. Mit jelent a másodlagos kondicionálás? A kialakított feltételes kapcsolatot újabb feltételes ingerhez lehet kapcsolni. Pl: fény + ételhez társítanak hangot is a fény előtt – kellő számú próba után csak a hangra is megjelenik a feltételes reflex a nyáladzás 5. Magyarázza meg a generalizáció és a diszkrimináció jelentését! Generalizáció (általánosítás) – a kialakult feltételes reflex a hasonló (feltételes) ingerekre is kiváltódik (pl. különböző magasságú hangok) Diszkrimináció (különbségtétel) – szelektív megerősítéssel (két hasonló feltételes inger

közül csak az egyiket követi megerősítés) az élőlény megtanul a két inger közt különbséget tenni, Csak az egyikre ( a megerősítettre) válaszol. 6. Hogyan történik a fóbia kialakulása? A feltételes ingert (pl. hang) egy félelmet kiváltó feltétlen ingerrel (pl áramütés) társítják – a próbák után a hang önmagában is félelmi reakciót fog kiváltani (fóbiák kialakulása) 7. Mi jellemzi az operáns kondicionálás folyamatát? Az operáns kondicionálásnál a válasz ugyanúgy szétterjed (jutalom megerősítés esetén) a hasonló cselekvésre, mint a klasszikus kondicionálásnál. A diszkriminációs tanulásnál bizonyos inger azt jelzi, hogy lesz-e megerősítés vagy sem, eszerint a válasz is diszkriminatív lesz – jutalmat jelző ingernél valószínű, annak hiányában nem. 8. Mi az effektus törvénye? Az effektus törvénye – az állat próba-szerencse viselkedést végez, a jutalommal követett (hatékony, sikeres)

viselkedésforma megerősödik, azaz megtanulja az új viselkedésformát. 9. Milyen fajtái vannak az averzív kondicionálásnak? - - Büntetés használatakor a választ negatív inger követi, amely elnyomja vagy gyengíti a válasz következő megjelenését. Célja a nemkívánatos viselkedésmód valószínűségének csökkentése Meneküléses tanulásnál az állat azt tanulja meg, hogy egy folyamatban lévő averziót leállítson, azaz elmeneküljön a büntetés elől. pl: a Skinner dobozban a patkány az egyik részről áramütésre átugorjon a másik, árammentes részre. Elkerüléses tanulásnál az élőlény megtanulja megakadályozni az averzív esemény létrejöttét (pl. az áramütést jelző hangjelzésre is átugrik a Skinner-doboz másik részébe, így teljesen elkerüli a fájdalmat. 10. Mi a komplex tanulás lényege? Lényege, hogy az élőlény elméjében leképzi, mentálisan reprezentálja magában a világot és ezeken a reprezentációkon hajt

végre műveleteket (nem a valóságban) IX. Az érzelmi (kognitív) működés III. Gondolkodás, képzelet 1. Melyek a gondolkodás fajtái? - Propozicionális (fogalmi) gondolkodás – fogalmakban, ítéletekben történő, elvont, nem szemléletes jellegű gondolkodás (pl. egy logikai feladat megoldása) Vizuális (képzeleti) gondolkodás – képekben történő, szemléletes (vizuális) gondolkodás (pl. egy műszaki probléma vagy műalkotás elgondolása) motoros (mozgásos) gondolkodás – mentális mozdulatokban történő gondolkodás (pl. fizikai munkavégzés vagy sporttevékenység) 2. Mi a fogalom és milyen típusai vannak? Az észlelt és elraktározott információkat nem képi, hanem elvont (absztrakt) formában, fogalmakban raktározzák el. (lásd HTM) és ezekkel gondolati műveleteket végzünk - A fogalom a tárgyak, jelenségek egy osztályának közös, lényeges jegyeit tartalmazza (pl. gyümölcs) - Kategórizáció (csoportba sorolás) az adott

tárgy hozzárendelése a fogalomhoz - A fogalom prototípusa (mintapéldája), ami állandóan eszünkbe jut a fogalom kapcsán (pl. a gyümölcsnél az alma, kerek, piros, fán nő). A prototípus nem tartalmazza feltétlenül a fogalom lényeges jegyeit (nem minden gyümölcs kerek és piros) - A fogalom magját az adott fogalom meghatározó érvényű tulajdonságai alkotják (a gyümölcs estében a növénytani meghatározás) - A fogalmak egymás fölé hierarchiába szerveződnek (pl.: alma- gyümölcs-növény) 3. Mi a propozíció? A propozíció fogalmak kombinálásai egy személy vagy tárgy összekapcsolása a leírását tartalmazó fogalommal. (pl: alany + állítmány = kijelentő mondat) 4. Mi az induktív és deduktív következtetés közti különbség? - A deduktív következtetés esetén általános kijelentésekből következtetünk az egyénire, az egészből a részekre. Induktív következtetés esetén egyes esetekből következtetünk az

általánosra, valószínűség elmélettel kapcsolatos. 5. Melyek a nyelv funkciói és szintjei? A nyelvhasználatnak két funkciója van: a közlés (produkció) és a megértés. A nyelv szintjei: beszédhangok, szavak, mondatok. 6. Miért nem taníthatók meg az állatok beszélni? Jól tudjuk, hogy az állatok kommunikálnak. Az állati kommunikáció ismert és olykor lenyűgöző példái ellenére, úgy tűnik az állatok nem képesek beszélni. Más fajoknak is vannak kommunikációs rendszereink, de ezek minőségileg eltérnek az emberei beszédtől. A szakemberek szerint a nyelvelsajátítás veleszületett képessége egyedül az emberi faj sajátja. 7. Miben különbözik a problémamegoldó gondolkodás a megértő gondolkodástól? A gondolkodás lehet megértő, magyarázó jellegű (meglévő ismeretek mozgósításával) és lehet problémamegoldó. Ilyenkor egy cél felé haladunk, amelyhez nincsenek kész eszközeink 8. Milyen problémamegoldó stratégiák

vannak? A problémahelyzet alcélokra való felbontása a probléma-megoldási stratégia - különbségcsökkentés – pillanatnyi és a célállapot közötti különbség csökkenése (lépcsőzetes megközelítés) - cél-eszköz elemzés – a pillanatnyi és a célállapot közötti legfontosabb különbség kiiktatása (ehhez keresünk eszközt – ha ennek alkalmazását valami gátolja, az ún. alcél ennek a különbségnek a kiiktatása lesz) - visszafelé haladás – a céltól visszafelé haladva egyre kisebb alcélokig jutunk, amíg el nem érünk egy olyan szintet, ahol már a megoldáshoz kész eszközeink vannak. 9. Mi a képzet? A képzet (a fogalomhoz hasonlóan) a tárgyak, jelenségek egy osztályának közös, lényeges jegyeit tartalmazó szemléletes forma. 10. Melyek a képzelet műveletei? A képzeleti műveletek megfelelnek (analógok) a tárgyakkal végzett műveletekkel: - mentális forgatás - egy elrendezés elemeinek letapogatása (pl. mentális

térképen – fejben – való tájékozódás) X. A kognitív képességek Intelligencia és kreativitás 1. Mit értünk kognitív képességeken? A kognitív (értelmi) képességek a kognitív folyamatok működésének egyénenkénti eltérő szintjét jelentik. Különösen az emlékezet-képzelet és a gondolkodás bonyolultabb folyamataiban vannak az emberek között jelentős eltérések. A két jelentősebb, átfogó jellegű kognitív képesség az intelligencia és a kreativitás. 2. Milyen képesség az intelligencia? Az intelligencia az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és környezetében hatékonyan működjön. 3. Hogyan számítjuk ki az IQ-t? Terman vezette be az intelligenciahányados (int. kóciens) az IQ fogalmát A mentális kor és az életkor hányadosa, amelyet 100-zal szorzunk, hogy egész számot kapjunk. 100-as IQ az átlagnak felel meg. 4. Melyek az IQ övezetekhez tartozás

kategóriái? - 90-110 átlagos 110-120 magas 120-130 nagyon magas 130-140 kiemelkedő 140 felett zseni 90-80 alacsony 80-70 igen alacsony 70 alatt értelmi fogyatékos 70-55 enyhe értelmi fogyatékos 55-40 középsúlyos értelmi fogyatékos 40-25 súlyos értelmi fogyatékos 25 alatt nagyon súlyos értelmi fogyatékos 5. Milyen szerepe van az intelligenciában az öröklésnek, ill a környezeti hatásoknak? - - Genetikai tényezők (rokonsági fok és intelligencia szint összefüggéseinek vizsgálata: szülők és gyermekeik közötti egyezés r=0,4 szülők és örökbefogadott gyermekeik r=0,3 egypetéjű ikrek közt r=0,86 kétpetéjű ikrek közt és testvérek r=0,6 Környezeti tényezők – megfelelő gondozás, táplálás, intellektuálisan serkentő környezet, emocionálisan biztonságos család, a rendszeres iskolai oktatás növeli, ezek hiánya csökkenti az örökletesen adott intelligencia életkorral járó fejlődését. 6. Milyen képesség a

kreativitás? A kreativitás összetett mentális képesség, a mentális folyamatok egész különleges fajtája, amely ötletességben, új megoldások keresésében, alkotó gondolkodásban nyilvánul meg. 7. Melyek a kreativitás tényezői? - probléma iránti érzékenység, a probléma felismerése – problématudat újszerű kérdések felvetése, a hagyományos kérdések át (újra) fogalmazása- redefinició lényeglátás (nem veszik el a részletekben) elemző és összegző képesség (kérdéskomplexumok részekre bontása és a távoli dolgok közötti összefüggések felismerése) – analízis, szintézis ötletgazdagság, értelmes ötletek sokasága – fluencia a gondolkodás rugalmassága, egy elfogadott, megszokott gondolatmenet elejtése és más, új megoldási út felé fordulás – flexibilitás eredetiség, újszerű, szokatlan gondolati megoldások – originalitás 8. Milyen tulajdonságok jellemzik a kreatív ember személyiségét? - Az alkotó

ember igyekszik kivonni magát a merev sémák alól, a szabályok, előírások nem szentek számára a konvenciókat, a tekintélyt, a hivatalos álláspontot elutasítja vagy megkérdőjelezi (nonkonformizmus) nem bajlódik a részletekkel, nagyvonalú, hajlamos a szétszórtságra és rendetlenségre (ugyanakkor képes elmélyülni és kínos precizitással dolgozni valamin) impulzív (nyers érzelmi-indulati reakciói vannak) változó körülményekhez gyorsan tud alkalmazkodni általában jó a stressz tűrő képessége, kevéssé szorong, mentes a kisebbrendűségi érzéstől könnyen teremt kapcsolatokat, meggyőző, természetesen viselkedik, általában jól kommunikál 9. Milyen szakaszai vannak az alkotás folyamatának? 4 szakaszra lehet elkülöníteni: - előkészítés (hipotézis felállítása, adatgyűjtés) - lappangás (inkubáció) - megoldás (intuíció) - kidolgozás 10. Van-e összefüggés az intelligencia és a kreativitás között? Getzels és Jackson

vizsgálatai szerint magas intelligencia szintig az intelligencia és a kreativitás szintje nagyjából együtt jár. 120-as IQ felett a kétféle képesség elválik, szinte semmilyen összefüggés nem mutatható ki a magas intelligencia és a kiemelkedő kreativitás között. XI. A motiváció 1. Mi a motiváció? A motiváció az élőlényeknek a tevékenység végzésére irányuló késztetése, amely erőssége szerint a mélyalvásban mutatott alacsony és az éber állapotra jellemző, magas szintek között váltakozik 2. Melyek az alapvető motívumok? Szükségletek – a szervezet hiányállapotát jelzik és a hiány megszűnését célzó cselekvésre vezetnek. A hiányállapotok pszichikus vetülete a szükségérzet (pl. éhség, szomjúság) Homeosztatikus késztetések Drive – alapvető drive-ok - általános aktivitás drive Érzelmek Vágyak 3. Hogyan működnek a homeosztatikus késztetések? A homeosztázis a szervezetnek azon törekvése, hogy a változás

külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. A normális szinttől való legkisebb eltérés megindítja a szervezet védekező mechanizmusát, amelyek helyreállítják a normális állapotot (pl. hőmérséklet szabályozás, légzés szabályozás) A szabályozás automatikus (reflexes), a termosztát működéséhez hasonlóan történik. 4. Mi a drive? Drive akkor keletkezik, ha a szervezetben fellépő hiányállapot automatikus szabályozása nem elégséges. Olyan speciális viselkedésre késztet, amely a hiányt megszűnteti (pl éhség érzetnél szükséglet akkor keletkezik, ha a vércukorszint az ideális szint alá esik, a máj automatikusan cukrot bocsát a vérkeringésbe, ez a homeosztázis. Ha ez nem elégséges, akkor fellép a drive, ami magas cukortartalmú táplálék keresésére indít). 5. Melyek az alapvető drive-ok? Éhség, szomjúság, ürítés, szexuális és utánpótlási, alvási és védekezésre irányuló

késztetések, valamint az általános aktiválás-drive és a kutató-tájékoztató drive. Általános aktivitás drive az idegrendszer aktivizációs szintjét emeli (az unalom elűzésére szolgál). Mozgásos és szellemi aktivitás fokozódásában nyilvánul meg. Kutató-tájékozódó drive (explorációs) a környezet felderítésére, megismerésére késztet. Állatokban elsősorban helyváltoztató mozgásokban nyilvánul meg, embernél főleg a tárgyakkal végzett kézmozgásokkal (manipuláció) történik 6. Milyen hatása van a szándéknak a figyelemre és az emlékezésre? A szándék olyan speciális emberi motiváció, amely a céltudatos tevékenységgel kapcsolatos. A cselekvés elhatározása után fellépő, jellegzetes feszült lelki állapot, amely mindaddig fennáll, amíg a kitűzött cselekvést el nem végezzük. A szándék esetén bizonyos tárgyak, helyzetek felszólító jelleget nyernek (kiemelkednek az észlelési térből, felkeltik a figyelmet),

amely a cselekvés befejezés után megszűnik Befejezetlen cselekvés esetén a szándék az emlékezetre is hat, kevésbé felejtjük el, mint a befejezett cselekvést (Zeigarnik –effektus). 7. Mire késztet a kompetenciamotívum? A kompetencia (hatékonyság, hozzáértés) önjutalmazó motívum. – akárcsak az aktivitás-drive és az explorációs késztetés. A sikeres cselekvésre, a tárgyakkal való bánni tudásra, a helyzetek hatékony kezelésére irányuló késztetést jelent. Fontos szerepe van az én-élmény kialakulásában, az önértékelésben. 8. Mi jellemzi a sikerorientált és a kudarcorientált beállítottságú embereket? A sikerorientált emberek szeretnek kockáztatni. Akkor a legmotiváltabbak, ha a siker és kudarc valószínűsége nagyjából egyforma (a feladat nehézsége közepes). Sorozatos siker esetén növelik, kudarcok esetén csökkentik igényszintjüket. A kudarckerülő emberek bizonytalanok önmagukban, esetleg szorongóak, nem

szívesen vállalnak kockázatot. Vagy könnyen teljesíthető feladatot választanak, ahol a siker biztosra vehető, vagy túlzottan nehezet, ahol a bekövetkező kudarc miatt nem kell szégyenkezniük. Az elért sikert nem saját képességüknek, hanem a véletlennek vagy a szerencsének tulajdonítják, ezért a siker nem ösztönzi őket magasabb teljesítményre. 9. Melyek Maslow motivációs piramisának szintjei? - Fiziológiai késztetések (éhség, szomjúság) Biztonsági igények (fizikai védettség, érzelmi biztonság) szociális motívumok (szeretet, gyengédség, emberi kapcsolatok, valahová tartozás) Önbecsülés motívumai (önbizalom, hasznosság, szükségesség érzése) Önmegvalósítás iránti igény (elérni a bennünk rejlő lehetőségeket) 10. Hogyan befolyásolja az arousal-szint változása a cselekvést? A drive-redukció elmélet szerint a drive által keltett feszültség csökkenése a cél, a motivált cselekvés maga kielégülést okoz. Nem

minden motívumra alkalmas a drive – redukciós magyarázat. A feszültség növelése a drive indukció is lehet a szervezet számára kielégítő hatású (pl. kíváncsiság, kaland, izgalomkeresés) Az előző kettőt egyesíti az optimális arousal-szint elérésének elmélete. Eszerint a motiváció alapvetően az optimális arousal-szint elérésére törekszik – ha magas, csökkenti, ha alacsony, növeli. XIII. Az érzelmek 1. Mi a hasonlóság és a különbség a motiváció és az érzelem között? Érzelmek és motívumok szorosan összetartoznak, egyaránt aktiválják és irányítják a viselkedést. Az alapvető különbség, hogy a motívumok belülről aktiválódnak, az érzelmek kívülről irányítottak, külső események váltják ki. 2. Melyek az érzelmek összetevői? - belső, testi válaszok, elsősorban vegetatív idegrendszeri reakciók - kognitív kiértékelés (gondolatok, vélekedések, amelyek minősítik az eseményt, pozitív vagy

negatíve az esemény, ami végbe megy) - érzelmek kifejezése (mimika, hang, mozgás) - érzelmi reakciók (pl.: düh esetén agresszió) 3. Milyen elméletek születek az érzelmek magyarázatára? James és Lange (egymástól függetlenül) azt állította, hogy a vegetatív idegrendszer aktivációja nem az érzelem hatására jön létre, hanem magát ezt az aktivációt érzékeljük, mint érzelmet (azért félünk, mert elfutunk) Cannon és Bard (amerikai fiziológusok) cáfolták James-Lange elméletét. A különböző érzelmekkel járó vegetatív reakciók (pl. öröm vagy harag) nem sokban különböznek egymástól Singer és Schachter elmélete szerint a z érzelem minősítése kognitív folyamat, melynek 2 része van, a kiértékelő folyamat és annak eredménye, a helyzetről való vélekedés. Kiértékelés nélküli érzelmek a hirtelen testi fájdalom érzetek, a csecsemőkori érzelmek vagy a kondicionáláson alapuló érzelem (pl. fóbiák) ezek az ún

prekognitív érzelmek 4. Mi alapján lehet osztályozni az érzelmeket? Az alapérzelmek az alapvető élethelyzetekkel hozhatók összefüggésbe. Számuk viszonylag kicsi (6-8), minden emberi kultúrában és az állatvilágban is megtalálhatók (pl. félelem-fenyegetettség, haragakadáy, meglepődés-váratlan, új tárgy) Más megközelítés szerint az élethelyzetekkel kapcsolatos kognitív kiértékelés elemei alapján osztályozzák az érzelmeket (pl. a helyzet kívánatos és bekövetkezik = öröm, a helyzet kívánatos és nem következik be = bánat, nem kívánatos és megtörténik = aggódás, nem kívánatos és nem történik meg = megkönnyebbülés) 5. Milyen elméleti magyarázatai vannak az agressziónak? Az agresszió speciális érzelmi reakció. Szociális jelentősége miatt kiemelten foglalkoznak vele A pszichoanalízis az agresszió ösztönös jellegét és feszültségcsökkentő szerepét hangsúlyozza, míg a szociális tanulás elmélet az

agressziót tanult válasznak tekinti, amelyet a környezettől (család, média) utánzással sajátítunk el. 6. Hogyan csoportosíthatók a stresszorok? - - Traumák: megrázó, az emberei tapasztalat határán kívül eső események, pl. természeti katasztrófák, háborúk, merényletek, nemi erőszak Befolyásolhatatlan események: pl. súlyos betegség, haláleset, minél inkább úgy érezzük, hogy nem tehetünk ellene semmit, annál stresszkeltőbb Megjósolhatatlan események pl. tűzoltók, mentők munkája, kiszámíthatatlan házastárs vagy főnök. Ha számítunk valamire, még ha befolyásolhatatlan is, kevésbé stresszkeltő, mint a váratlan, kiszámíthatatlan esemény. A kiszámíthatatlan helyzet állandó készenlétben (alarmreakció) tartja a szervezetet, amely hamar kimerül Próbatétel: olyan helyzetek, mik képességünket, tudásunkat és én-képünket teszik próbára és azzal fenyegetnek, hogy kudarcot vallunk, kialakított én-képünk sérül.

Azok a helyzetek, ahol - valamit produkálni kell (pl. szereplés, felvételi vizsga), ill ahol a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell (pl. válás, munkahely elvesztése) Belső konfliktusok: összeegyeztethetetlen célok vagy cselekvések közül kell választani vagy egyidőben fellépő belső szükséglet vagy motívum is lehet konfliktus forrása. (pl intimitás iránti igény kontra magány szükséglete, érzelmek nyílt kifejezése kontra társadalmi kontroll behatása) 7. Melyek a stresszre adott pszichikai reakciók? - - - Szorongás: leggyakoribb válasz a stresszre (aggódás, feszültség, alvászavar, félelem, rossz előérzet) Katasztrófa szindróma: traumák hatására tipikus tünetegyüttes, a traumát elszenvedett személy eleinte kába, sokkos, a trauma után is passzív, képtelen cselekedni, szorong, a traumát újra és újra átéli, nem tud mással foglalkozni, kognitív képességei zavart szenvednek. A stresszkeltő tényező

frusztrált (akadályozott) állapotot idéz elő, a frusztráció érzelmi vetülete a kudarc, a csalódottság, az ennek nyomán keletkezett érzelem, a düh, a harag. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint a frusztráció agresszióhoz vezet. Az agresszió lehet verbális vagy fizikai. A frusztráció forrására irányuló agresszió nem mindig lehetséges, ilyenkor az agresszió áttevődhet más, védtelen, ártatlan személyre (bűnbak-képzés), tárgyakra (rombolás) vagy a frusztrált személy saját magán tölti ki az indulatait (önagresszió). Tanult tehetetlenség – sorozatos befolyásolhatatlan vagy annak vélt események hatására fásultság (apátia), lehangoltság (depresszió) léphet fel, amit cselekvés hiány jellemez (pl. bántalmazott feleségek meg sem kísérlik a menekülést, hosszas munkanélküliség után az álláskereső már nem is keres) Kognitív károsodások Koncentráció zavara, gondolatok összerendezésének zavara, emlékezet

zavara Céltalan cselekvésmintákhoz való merev ragaszkodás, képtelenség az ésszerű megoldások keresése Gyermeki viselkedés mintákhoz való visszatérés (regresszió), amelyek nem felelnek meg a helyzetnek (pl. sírás, toporzékolás) 8. Milyen kapcsolat van a stressz és a betegség között? A stresszkeltő események folyamatos jelenléte kimeríti a szervezet erőforrásait, hajlamosít a betegségre (magas várnyomás, szívbetegségek, immunműködés csökkenése) A pszichoszomatikus betegségek kialakulásában az érzelmek központi szerepet játszanak, a betegség valódi, a szervi elváltozás nem különbözik a tisztán fizikai eredetű elváltozástól. A stresszhatás közvetlenül (állandósult túlizgalom, immunműködés csökkenése) is hat az egészségre közvetlen azáltal, hogy kölcsönkapcsolatba lép egy korábban is létező biológiai fogékonysággal valamilyen betegségre, azaz a betegség iránt sérülékenyebbé tesz az egyént

(sérülékeny stressz modell). Hathat az életmódon keresztül – a gyakori stressz mellett nem figyelünk magunkra, egészségtelen életmódot folytatunk és ezzel fokozzuk a betegség kialakulásának valószínűségét. 9. Mi jellemzi az ún A típusú személyiséget? Viselkedésére a teljesítményorientált, versenyző magatartás, a munkába fektetett rendkívül sok energia, másokkal kapcsolatban az ellenséges, türelmetlen, agresszív magatartás jellemző. Állandóan többet akar elérni, ezért nem képes lazítani. A szívkoszorúér betegségek gyakori áldozataivá válnak 10. Milyen módjai vannak a stresszel való megküzdésnek? Azt a folyamatot, ahogy a személy megpróbál szembeszállni a stresszel megküzdésnek nevezzük. A problémaközpontú stratégia aktív lépéseket jelent a probléma megoldására a helyzet megváltoztatására vagy jövőbeni kivédésére. Az érzelemközpontú stratégia esetén a küzdelem nem a problémára, a helyzetre,

hanem a velejáró érzelmek enyhítésére szolgál. Ilyen lehet a - kérődző stratégia (elzárkózás a világtól, a problémán való rágódás) - elterelés (sportolás, szórakozás) - negatív elkerülés (munkába vagy alkoholba temetkezés) A pszichoanalízis szerint az érzelemközpontú megküzdés tudattalan stratégiái az ún. elhárító mechanizmusok. XIV. A tevékenység 1. Mi a tevékenység? A tevékenység cselekvések láncolata, magasabb egységbe szerveződése, amelyet a tevékenység célja szabályoz. A célt gondolatban előrevetítjük, ez az anticipált cél vezérli az egész tevékenységet. A tevékenység indítéka a motivációk széles köréből bármi lehet (szükséglet kielégítése, jutalom megszerzése, kíváncsiságstb.) 2. Mi jellemzi a motívum tevékenységformát? és cél viszonylatában a három fő emberi - A játék – a játék önmagáért, a játék öröméért végzett tevékenység. Az ismeretszerzés korai

és hatékony formája. A gyermekkor fő tevékenységi formája - A tanulás – a tanulás célja az ismeretek, jártasságok, készségek, a környezethez való sikeres alkalmazkodásmódjának elsajátítása. Motivációi a kíváncsiság motívum mellett a jutalom megszerzése, a büntetés elkerülése, a modell személyekkel való azonosulás, a társadalmi státus elnyerésestb. Az iskoláskortól a felnőtté válásig a leggyakoribb tevékenység Egyre inkább jellemző felnőttkorra is. - A munka – célja az eredmény, a munka termékének a létrehozása, míg a munkát végző ember motívumai a pénzszerzés, a társadalmi elismerés igénye, az önbecsülés fokozása, a feladattudat és kötelességérzet stb. 3. Milyen fajtái vannak a cselekvésnek? - Érzékeléses cselekvések (pl. olvasás,zene hallgatás) Manuális cselekvések (pl. írás, rajzolás,dobolás) Mozgásos cselekvések (pl. járás, futás,úszás) Hangadással kapcsolatos

cselekvések (pl. sírás, beszéd, ének) Mentális cselekvések (információ kódolás, emlékezeti keresés) 4. Melyek a cselekvés kialakulásának fő mozzanatai? - - A feltételes reflexek kialakulása; a feltételes reflexek egyre bonyolultabbá válnak, összekapcsolódnak, egész cselekvésláncolatokká szerveződnek A cselekvés elsajátításának alapja a szenzomotoros koordináció, az érzékszervek működésének és a mozgásnak az összekapcsolása, összehangolt működése. (pl a csecsemő megtanul a látott tárgy felé nyúlni, megfelelő mozdulattal elérni, megfogni majd magához húzni.) Az elsajátított feltételes reflexekből és a szenzomotoros koordinációs egységekből egész cselekvésláncolatok állnak elő. A cselekvésláncolatok agyi mintázata rögzül, ez az un. dinamikus sztereotípia 5. Milyen elvekkel magyarázzák a kutatók a cselekvés tanulását? - A cselekvés tanulása a tanulás elméleteknek megfelelően, a

próbaszerencse elv alapján, az eredmény megerősítő hatására, az effektus törvénye szerint történik. - Az emberi cselekvés tanulásának fontos szerepe van az utánzásnak, a modellkövetésnek. - A cselekvéses műveletek tanulásában az embernél a magyarázat, a leírás is fontos tanulási elem. Elmagyarázzák a szükséges cselekvést, megnevezik a részműveleteket, elmondják a műveletek sorrendjét. (Pl háztartási gépek kezelési útmutatói) - Az emberi cselekvés elsajátításában nagy szerepe van a belátásnak, a helyzetben fennálló összefüggések felismerésének, a cél-eszköz kapcsolat megértésének. 6. Mi a transzferhatás? A cselevések megtanulása sohasem teljesen speciális. Valamely cselekvés elsajátítása, begyakorlása hat más hasonló cselekvésekre, javítja a teljesítményt. Ez a hatás a transzfer (pl. aki megtanul labdával célba dobni, lőfegyverrel is jobban fog célozni) 7. Milyen fajtái vannak a transzferhatásnak? Az

átvitel lehet negatív is, zavaró hatás léphet fel – ez a negatív transzfer. Oka, hogy az elsajátított cselekvéselemeket akkor is átvisszük hasonló feladatra, ha az nem illik oda, s ezzel zavaró hatást (interferenciát) okoz. A bilaterális (kétoldali) transzfer a jobb és baloldali mozgásokban jelentkező átvitel. Ha valamit megtanulunk jobb szemmel, kézzel vagy lábbal végezni, azt baloldali szemmel és végtagokkal is jobban tudjuk kivitelezni. 8. Mi a készség? Az automatizált részcselekvés a készség. A készség általában nem korlátozódik egyetlen mozdulatra, mozdulatsorok egymásutánjából áll (pl. futás, cipőfűzés stb) A mentális vagy intellektuális alapkészségek a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás 9. Milyen szakaszokon keresztül alakul ki a készség? A készségek kialakulása 5 szakaszból áll: 1. Részműveletek elsajátítása 2. Részműveletek egyesítése egységes cselekvéssé 3. Felesleges erőkifejtés és

felesleges mozdulatok kiiktatása 4. Külső érzékeléssel (látás, hallás) történő ellenőrzés csökkentése, az ellenőrzés fokozatosan a mozgás belső érzékelésére (propriócepció) tevődik át. 5. A cselekvés különböző módjainak, vagy eltérő körülmények közötti végrehajtásnak elsajátítása. 10. Miben különböznek a készségek a szokásoktól? A szokások szintén beidegződött, automatikus cselekvések. Bizonyos helyzetekben, időpontokban, bizonyos testi,szellemi állapotban belső késztetést érzünk a szokáscselekvés elvégzésére (pl. munkavégzés utáni rendrakás) A szokások segítségével az adott helyzetben gyorsan és megfelelően tudunk viselkedni (pl. udvariasság, étkezési, közlekedési szokások) A készségek mindig fontosak (esetleg feleslegesek, de nem károsak). A szokások lehetnek hasznosak és károsak is (pl. alkoholfogyasztás, dohányzás) XV. Mit értünk a fejlődés fogalmán? 1. Mit értünk a fejlődés

fogalmán? A fejlődés filozófiai értelemben olyan változások sorozata, amelyben a változó jelenség új, minőségileg magasabb fokot ér el. A változások mozzanatai egymásból következnek, időbeli egymásutánjuk is megállapítható. A pszichikus fejlődés belső hajtóerői a belső ellentmondások. Az ember, mint önszabályozó rendszer, a külső és belső feltételek változási közepette igyekszik megőrizni belső egyensúlyát. Az egyensúly felbomlása feszültséget eredményez, amely alkalmazkodási folyamatokat indít el, ezek vezetnek el az ellentmondás feloldásához, egy magasabb szintű egyensúlyi állapothoz. 2. Melyek a fejődést meghatározó külső-belső tényezők? Belső feltételek: Az öröklés – az elődök tulajdonságai az utódokban megjelennek. Az öröklést a gének biztosítják. Az egyének közötti különbségek 50%-a genetikai Legnagyobb fokú az örökletesség az intelligenciában, a mentális képességekben és a

temperamentumban. Az érés – genetikailag meghatározott testi – lelki változások sorozata, amelyek viszonylag függetlenek a környezeti hatásoktól (növekedés, hízás, járás stb.) A gyakorlás bizonyos fokig gyorsíthatja az érést, a kellő időben történő tanulás elmulasztása esetén az érés lelassul. Külső feltételek: Természeti környezet (életfeltételek) Társadalmi környezet, kultúra Közvetlen környezet, család Nevelés 3. Milyen elméletek alakultak ki az öröklés környezet kérdésében? Elméletek - biogenetikus (preformizmus) elmélet: Az öröklés hangsúlyozása. A gyermeket úgy tekintették, mint egy kicsinyített felnőttet, aki öröklött tulajdonságokkal-képességekkel jön a világra. E nézet szerint, a személyiség tulajdonságai eleve meghatározottak, mindenki az elődei sajátosságait viszi tovább. - szociáldeterminizmus elmélete: A környezet, a nevelés hangsúlyozása. Tagadta az öröklés szerepét a

személyiség alakulásában (elsőként Locke: „tabula rasa”, a tapasztalat írja tele). A XX. sz viselkedés – lélektani irányzat képviselői, Watson és Skinner Szerintük a neveléssel a gyermekből bármilyen felnőttet lehet formálni. - konvergenciaelmélet: Az előző két nézet összehangolása. Megalkotója: W Stern német pszichológus. Az elmélet jelentőséget tulajdonított mind az öröklés, mind a környezeti hatásoknak. Stern a fejlődés meghatározásában az öröklés szerepét 60%-ban, a környezet szerepét 40%-ban állapította meg. (Legújabb kutatások 50-50%) 4. Milyen fajtái vannak a személyiség és a környezet közötti kölcsönhatásnak? A személyiség is hat a környezetre, a kétféle hatás összefonódik. Az interakció módjai: Reaktív interakció - A különböző egyének ugyanazt a környezetet másképp élik át, egyénien értelmezik, eltérően reagálnak rá. Evokatív interakció – Minden személy a maga jellemző

viselkedésével eltérő választ vált ki a környezetéből. Proaktív interakció – A személy maga is formálja a környezetét azzal, hogy személyekhelyzetek közül választ, ezzel alakítja az őt körülvevő s rá ható környezetet, s így a saját személyiségének alakítójává válik. 5. Melyek a fejlődés ütemzavarai? Akceleráció (felgyorsult fejlődés) Retardáció (lelassult fejlődés) Regresszió (egy már meghaladott fejlettségi szintre való visszaesés) Fixáció (megrekedés a fejlődés valamely szintjén) 6. Melyek a fejlődés irányzavarai? Magatartási rendellenességek (gátoltság, agresszivitás stb.) Neurotikus személyiségfejlődés (szorongás, fóbiák stb.) Devianciák kialakulása (aszociális, antiszociális, kriminális viselkedés) 7. Mit jelent a szociológia? A szocializáció a társadalmi beilleszkedés folyamata, a személyiségfejlődés társadalmi vetülete. 8. Mi az elsődleges és másodlagos szocializáció? Legfőbb

közege a mikro miliő, a kiscsoportok. A család az elsődleges szocializáció legfőbb tényezője. Az iskola, a munkahely a másodlagos szocializáció színtere 9. Melyek a szocializációs tanulás módjai? - Utánzás – a gyermeki szocializáció legkorábbi formája. Elsősorban jól megfigyelhető cselekvések, viselkedések másolását jelenti. Tanulás modellek alapján (modellkövetés) A modell választás szempontjai: szeretet, sikeres modell ( empatikus utánzás), szerepirigység, szociális hatalom, jutalmazás, büntetés. - Azonosulás (identifikáció) - Az azonosulásnál az egyén a kiválasztott modellnek nem csak a viselkedését utánozza, hanem belsőleg is idomul a modellhez, megpróbál olyan lenni, mint a modell. Átveszi a modell viselkedésmódját, elvárásait, értékeit, viszonyulásait, érzelmeit. - A belsővé tétel (interiorizáció) A szociális tanulás legmagasabb szintje – a modellkövetésnek az a formája, amikor az egyén azért

fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével. A vélemény átvétele kielégülést jelent számára, az átvett viselkedést hasznosnak, célszerűnek tartja. Az így átvett viselkedés – vélemény fokozatosan függetlenedik a külső forrástól (a modelltől) és beépül a személyiségbe, annak részévé válik. 10. Milyen jelentőségének? kísérleti bizonyítékai vannak az anya-gyermek kapcsolat A szocializáció alapja a kora gyermekkori biztonságot adó anya-gyermek kapcsolat, a pozitív kötődési készség kialakulása. A kiegyensúlyozott anya – gyerek viszony biztonságot, kötődési mintát ad és feltétele a későbbi személyes kapcsolatok kialakulásának. Az anya – gyerek kapcsolat nem korlátozódik a vérszerinti anyára. Az apa, nevelőszülő, a nagyszülő vagy a testvér ugyanúgy betöltheti az egyszemélyes biztonságot adó kapcsolati szerepet a gyerek életében.