Történelem | Középiskola » Magyarország a Habsburg birodalomban

Magyarország a Habsburg birodalomban III. Károly, Mária Terézia, II József uralkodása I. Új hatalmi szervezet kialakulása Magyarországon: 1711 - A szatmári béke után a török uralom helyett a Habsburg elnyomás következett. (Zrínyi Miklós jóslata bevált) Az ügyek intézésére Magyarországon kormányszékeket állítottak fel.  A kancellária Bécsben székelt  A kamara Pozsonyban működött  A helytartó tanács Budán volt. A Bécsi udvar Nádort nevezett ki Magyarország élére. Az ország területi egységét nem állították helyre. Erdély nagyfejedelemség lett, élén a kormányzóval. (Gubernátor) Magyarország sorsáról Bécsben döntöttek. A Habsburgok tanácsosa a katolikus egyház volt. II. III. Károly uralkodása 1711-1740: A birodalom megszilárdítására törekedett. Az 1722-1723-as országgyűlésen elfogadták a PRAGMATICA SANCTIOT, mely biztosította a nőági örökösödést. III Károlynak nem volt fiú örököse Az Osztrák

örökösödési háború 1740-1748-ig tartott. Harc folyt a trónért a Poroszokkal és a Franciákkal Ebből Mária Terézia került ki győztesen és megszilárdította hatalmát. A Magyar nemesség is támogatta őt. /Életünket és vérünket/ mondták a nemesek III. Mária Terézia uralkodása 1740-1780: Felvilágosult uralkodó volt. Hosszú uralkodása alatt felülről hozott reformokat, hogy megszilárdítsa hatalmát és konzerválja a feudalizmust. Merkantilista gazdaságpolitikát folytatott. Magyarországot nyersanyagforrásnak tekintette, ezért gátolta a magyar ipar fejlesztését. Kettős vámhatárt állítottak fel, mely az Osztrák árukat helyezte előnybe. A jobbágyság helyzete a következő volt:  Többféle adót fizettek  A jobbágy egyházi tizedet fizetett a katolikus egyháznak.  Kilencedet fizetett a földesúrnak.  Köteles volt katonáskodni.  Robottal tartozott a földesúrnak évi 52 napon. A parasztság differenciálódott. 1704-ben

volt Erdélyben a MÁDÉFALVI Veszedelem. A székelyeket be akarták sorolni katonának. Azok ellenálltak Az Osztrákok közéjük lőttek. Ezért a székelység egy része elmenekült Moldovába, őket nevezzük bukovinai székelyeknek. 1807-ben Úrbérrendezésre került sor. A törvény szabályozta a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Megállapította az adókat és szolgáltatásokat Ezzel törvényes helyzetet teremtett. Végső soron védte a jobbágyságot a teljes kizsákmányolástól. Ez az állam érdeke is volt, ezért a nép szerette az uralkodónőt. 1777-ben adták ki a RATIO EDUCATIONIS törvényt Ebben szabályozták az alsó és középfokú oktatást. Kötelező iskolába járást írtak elő a 6-12 év közötti gyerekeknek. A kötelező nyelv a német volt Mária Terézia egészségügyi reformokat is bevezetett. Az orvosi és védőnői hálózatot épített ki Mária Terézia felvilágosult uralkodó volt és intézkedéseivel az abszolutizmust akarta

megszilárdítani. IV. II József uralkodása és reformjai: 1780-1790 40 éves korában lett uralkodó. Nem koronáztatta meg magát ezért kalapos királynak hívták. Az abszolutizmus híve volt Eszményképe: - Az egységes állam megteremtése - Az erős központi irányítású birodalom létrehozása. Ezért szembe került a katolikus egyházzal és a pápával is. Legfontosabb rendeletei:  Türelmi rendelet: ebben szabad vallásgyakorlatot biztosított Mindenkinek (ez haladó törvény volt)  Jobbágyrendelet: a jobbágyság helyzetén tovább javított, az Örökös jobbágyi állapotot megszüntette  A szerzetes rendeket feloszlatta, az egyházi és nemesi birtokot meg akarta adóztatni  A közigazgatást átszervezte, tartományokat hozott létre, élükre kormányzókat nevezett ki.  Nyelvrendeletet adott ki: a német nyelvet kötelezővé tette.  Népszámlálást és földmérést hajtott végre. 1784-ben Erdélyben parasztfelkelés tört ki, melyet

levertek. (Horia, Closca és Crisan vezetésével). II József támogatóit „jozefinistáknak” nevezték A nép nem támogatta az uralkodót. Az uralkodó rádöbbent, hogy tévedett és helytelen politikát folytatott, és halálos ágyán visszavonta törvényei többségét