Irodalom | Tanulmányok, esszék » Vörösmarty Mihály élete, főbb műveinek elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:299

Feltöltve:2010. február 27.

Méret:105 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Vörösmarty Mihály élete, főbb műveinek elemzése I. Romantika 1. Európai romantika 1. Kialakulása és kibontakozása XVIII. század vége és XIX század első két harmada Angliában, Németországban majd Európa más országaiban. 2. Kialakulásának társadalmi háttere A modern polgári társadalmak kialakulása Ny-Európában – csalódottság, kiábrándulás  útkeresés, menekülés a kiábrándító valóság elől. 3. Menekülés irányai:  Álomvilág, őrület, képzelet  Fantasztikum, mesevilág  Egzotikum, K-i kultúrák  Népi kultúra, folklór  Nemzeti történelmi múlt (pl.: Jókai Mór művei) 4. Alapelve A művész teljes szabadsága, a kivételes személyiség kultusza, a teremtő képzelet elsődleges szerepe. 5. Általános formai jellemzői: heves indulatok, felfokozott érzelmek, a valóság és a fantasztikum keveredése, végletes ellentétek, ünnepélyes előadásmód (pátosz) 6. Irodalmi műfajai: regény, verses regény,

ballada, drámai költemény, dal, óda, rapszódia verses regény: keverékműfaj (pl.: az író néha megszakítja a történet folyamát, leír egy lírai részt – tájköltemény). 7. Irodalmi művek formai jellemzői: Epikus és drámai művek (színpadi művek) - kivételes hősök rendkívüli helyzetekben - fordulatokban gazdag cselekmény - statikus hősök ( dinamikus) állandó - erőteljes konfliktusok Lírai művek - pátosz (ünnepélyes előadásmód) - látomásosság - éles ellentétek - a művészi eszközök nyomán keletkező képszerűség, erőteljes zenei hatások) - szereplő párhumazok és ellentétek 8. Legnevezetesebb képviselői: Németek: Novalis, Hoffmann, Heine, Grimm testvérek Angolok: Coleridge, Wordsworth, Byron, Shelley, Keats Franciák: Lamartine, Hugo, Dumas Oroszok: Puskin, Lermontov 2. Magyar romantika - reformkorban bontakozik ki, elsősorban a lírában - legnevezetesebb képviselője: Jókai Mór (romantikus regény) - XIX.

század első évtizedei/1800-as évek - 1820-as évek elejétől – 1848/49-ig  Refomkor (újítás kora) Két fontos kérdés vár megoldásra: 1. Habsburg Birodalomtól való függés / nemzeti függetlenség kivívása 2. Társadalmi modernizáció (polgárságnak meg kell jelennie) polgári átalakulás szükséges törvényes módon, reformokkal (feudalizmus  kapitalizmus) Hogyan végződik mindez forradalommal? 1830-as évektől radikálisabb megoldásra törekedtek. Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal Magyar romantikára jellemző:nemzeti történelmi múlt II. Vörösmarty Mihály 1. Vörösmarty Mihály életének legfőbb jellemzői Született: 1800. december 1 Pusztanyék, ma: Káposztásnyék (Fejér megye), elszegényedett katolikus nemesi családban A család mindig anyagi gondokkal küszködött (9 gyerek). Iskolái: - 1811-ig otthon tanult. - 1811-16. ciszterciek székesfehérvári gimnáziuma - 1816-tól

kegyesrendiek pesti gimnáziuma (poeta classis – poétikai klasszis = poétikai osztály) - 1817. édesapja meghalt, a család súlyos anyagi válságba került  Vörösmartynak dolgoznia kellett  - 1817. novembertől a Perczel családhoz került (Perczel Sándor 3 kisfiának nevelője) - pesti egyetem joghallgatója - 1820. Perczel családdal Börzsönybe költözött Szerelem: Perczel Etelka (áthidalhatatlan társadalmi különbség) - 1822. jogi gyakorlat szerzése a Tolna megyei Görbő alispánjánál Cél: ügyvédi oklevél - 1822-től kapcsolata a Habsburg-ellenes nemesi körökkel (nemzeti függetlenség) - 1825. Zalán futása (romantikus eposz)  siker  Budára költözött - 1824. december 20 ügyvédi vizsga  Zalán futásának sikere: eldöntötte, hogy pusztán az írásból kíván megélni - 1826. megválik a Perczel családtól - 1826-tól elismert költő, lapszerkesztő, az Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Kör elnöke - 1827-1832 Tudományos

Gyűjtemény (folyóirat) és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú szerkesztője - 1830-as évektől szabadelvű nemesi ellenzék és a kulturális élet meghatározó személyisége - 1841. Új szerelem: Csajághy Laura (Bajza József sógornője) - 1843. Házasságot kötnek - 1848: a márciusi forradalom és a Batthyány-kormány híve, állami szolgálat, képviselői tevékenység A szabadságharcosok eszméivel egyet értett  bujdosni kényszerült  kegyelem  gazdálkodás Baracskán (Fejér megye)  Nyék  5 év haldoklás  Pest - 1855. november 19 meghalt 2. Művei a.) Epikus művei:  Zalán futása (1825)  Más epikus művei a nemzeti múlt eseményeiről (Cserhalom, Eger, A két szomszédvár)  Romantikus, csodás elemekkel átszőtt elbeszélő művei (Tündérvölgy, A délsziget, Rom) b.) Drámai művei:  Csongor és Tünde (1830)  Egyéb drámai művek (pl.: Czillei és a Hunyadiak) c.) Lírai művei: 1. A 30-as években: - Az alkotó,

tettre kész hazafiság sürgetése - a „haza és emberiség” témájának lírai feldolgozása  Szózat (1836) - óda  A Guttenberg-albumba (1838) – epigramma 2. A 40-es években: - Gondolatokban és érzelmekben gazdag romantikus líra közösségi témákról  Gondolatok a könyvtárban (1844) - óda  Az emberek (1846)  Országháza (1846) - Magánéleti, szerelmi témák  Ábránd (1843)  A merengőhöz (1843) 3. 1849 után: - a nemzeti tragédia miatti megrendülés, végsőkig fokozódó elkeseredés, romantikus látomások  Előszó (1850) - óda  A vén cigány (1854) – rapszódia 3. Néhány Vörösmarty mű elemzése: Zalán futása Műfaja: romantikus eposz Témája: nemzet sorsáért való aggodalom, honfoglalás Hogyan futamodott meg a magyarok elől Zalán?  fényesíteni akarja a magyarok dicsőségét Cél: értékszembesítés Műfaji összetettség: líra + epika - Irodalomtörténet-írásunk korábban e mű megjelenési

évéhez kötötte a magyar romantika kezdetét. - A mű a honfoglalás eseménysorozatát mondatszerűen tematizálja. - mitizált és dicsőséges nemzeti múlt   hanyatló, romló jelen - A történelmi változások az emberi közösség szellemi-erkölcsi változásaiból fakadnak. - Zalán- szláv fejedelem, aki előttünk volt Mo. ura - Szembesíti a XIX. századi elpuhult férfiasságot a honfoglalás hős férfiaival) - Latinos időmértékes verselés. - Megbírálták ezt a művet (túl sok lírai betét). Ígéret: honfoglalással járó harcok leírása + értékszembesítés (emlékeztet Berzsenyire is) Csongor és Tünde Műfaja: filozófiai költemény /drámai költemény /lírai dráma /könyvdráma Igazi romantikus színpadra szánt alkotás. Szereplők: Csongor, 3 vándor (kalmár, fejedelem, tudós), 3 ördög (Kurrah, Berreh, Duzzog), Balga (parasztlegény), Tünde (tündér szóból szóelvonással), Mirigy (boszorkány), Ledér, Nemtők, tündérek, Dimitri

Jellemek: Ellentétek a szereplők között  romantika Csongor   Mirigy Kettős nyelvhasználat: könnyű, emelkedett filozófia - 1 nap alatt játszódik a cselekmény - romantikus kérdésfelvetés (Mi az élet értelme?) - csalódás a világban (előtte felvilágosodás, céljuk: polgári, ésszerű tsd. megvalósítása; megvalósulnak a polgári forradalmak  csalódtak) – Forrása: Gergei Albert 16. századi széphistóriája – Témája: két fiatal szerelmes kalandokkal teli küzdelme a boldogságért – Kérdésfeltevése: az emberi boldogság forrása, az élet célja – A mű kettős világa: (has. Hoffmann: Az arany virágcserép) - A Tündérhonba vágyó Csongor + a földi szerelmet választó Tünde - A Csongor és Tünde által képviselt fennkölt világ + a szolgáik (Balga és Ilma) által megjelenített prózai, földhöz ragadt szemlélet - Népmesei elemek + filozófiai tartalmat hordozó jelképek – Jelképes elemek a műben: életfa,

aranyalma, boszorkány, hármas út – A mű végkicsengése: - Az egyes ember élete a világegyetem méreteihez képest csak pillanatnyi közjáték (ld. az Éj monológja)  a történelem és az emberi lét értelmetlen, kilátástalan. - Az értelmetlen életben egyetlen cél lehet a világtól elforduló szerelmi boldogság. - filozófiai mondandó áll a középpontban - keresésről szól a történet (átjárás a két világ között: földi és égi) - boldogságot keresik a szerelmesek, végén egymásra találnak 3-as út: Keresi a boldogsághoz vezető utat 1. fejedelem – hatalom 2. kereskedő / kalmár – pénz 3. tudós – művészet, tudás Mi tesz boldoggá? A szerelem. Szózat Műfaja: óda Keletkezése: 1836. Keletkezéstörténet: A vers első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, a szöveg végleges formája azonban csak 1836-ban alakult ki. A Szózat Kölcsey Himnusza után a nemzet második „éneke” Tartalma és érzelmi töltése

kapcsolódik az 1832-36-os országgyűlés és az azt követő belpolitikai helyzethez. Vörösmarty a reformmozgalmak megtorpanásakor írta, amikor nyílt szakításra kerül a sor a császári udvar és a magyarok között. Ekkor szólít fel versében mindenkit a költő hűségre és hazaszeretetre. A Szózat felhívás, kiáltvány a magyar nemzethez Az 1-2. vsz E/2-ben beszél, így bensőséges kapcsolatot alakít ki az olvasóval Kulcsszava a rendületlenül. A magyarnak hazáját kell szolgálnia, mert itt született és itt hal meg. Ezt ellentéttel fejezi ki-bölcsőd, sírod, ápol, eltakar A haza és a nagyvilág egymással szemben álló fogalmak, az egyik befogad, a másik kizár. Máshol lehet, hogy jobban él a magyar, de csak hazájában igazán magyar. Ellentét: áldjon-verjen, élned-halnod A 3-4. vsz a múltat említi meg, a honfoglalást Az 5-6. vsz hangulata feszesebb lesz A szabadság metaforát használja, mert ebben az időben jellemző volt a

szabadságtörekvés. A nemzet megmaradása a cél, ez kap központi hangsúlyt. A nemzeti túlélés A 7. vsz bírálva, elismerve szól a többi néphez Folytatható-e az ezredévi szenvedés? Hogyan alakul a jövő? Ezek a kérdések foglalkoztatják a költőt. A 8-9. vsz tagadva bizonyít, amit ismétlésével nyomatékossá tesz: „Az nem lehet”, hogy a szabadságtörekvések nem érték el céljukat. „Ész, erő, s oly szent akarat” - a reformkor mottója. A 10-11. vsz két dolog közül lehet választani Hiszünk a reformkor győzelmében, és nemzetünkre jobb idő köszönt, vagy nem teszünk semmit, és a magyarság kipusztul. A 12. vsz-ban a többi nemzet siratja a magyarságot A vers az úgynevezett skót balladaformára épül. A fél rímekkel ellátott 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozásaiból felépülő négysoros strófaszerkezet. Maga a forma zaklatott, ellentmondást rejt magában Az alliterációk gyakorisága, múlt idejű igealakok használata

ünnepélyes komolyságot ad a műnek. A Himnusszal rokon: Kiérdemelte-e a magyarság a jobb sorsot? Szintén végigvezeti az olvasót a múlt eseményein, de csak a dicsőséget, a győzelmeket mutatja be konkrét képekben, a negatív dolgok, vereségek általános képekben jelennek meg. Míg a Himnusz Istent szólítja meg, és hozzá könyörög (pesszimista, csodaváró), addig Vörösmarty mondanivalója, hogy mindenki tegyen valamit a Kölcseynél csoda formájában megjelenő jobb sorsért. A Himnusz keretében a kiszolgáltatottság, a könyörgés jelenik meg, ezzel ellentétben a Szózat keretében a mozgósítás van jelen. A Hymnus és a Szózat szerkezetének összehasonlítása A Himnusz szerkezeti váza: Szerkezeti keret II. A nemzeti sors képei I. Könyörgés Nemzeti múltunk Jelen Isten áldásáért Érték- Tragikus Tragikus, kitelített múlt látástalan jelen múlt    III. Jövő Esedezés szánalomért A Szózat szerkezeti váza:

Szerkezeti keret II. A nemzeti sors képei I. Felhívás a haza iránti hűségre Nemzeti múltunk A hős elődök áldozatos küzdelmei  Jelen „Megfogyva bár, de törve nem ”  III. Jövő A A nemzet „nagyfelvi- szerű rágzása halál”  Erőteljes felszólítás a haza iránti hűségre Himnusz, Szózat Összehasonlító verselemzés - - - - - Keletkezési körülmények: o Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. o Szózat: 1836 terror, börtön. Téma: o Himnusz: a magyar nép története, múltja – jelene – jövője. o Szózat: csak a dicső múltat említi. Cím és alcím: o Himnusz: a műfajt jelenti, a cenzúra megtévesztésére. o Szózat: a néphez szóló üzenet, felhívás. A megszólítás, a megszemélyesítés iránya: o Himnusz: ima, dicsőítő ének  „felfelé” o Szózat: minden magyarhoz szól, lelkesítő, buzdító egyenrangúság  „vízszintes” Szerkezet: - - - - o Himnusz és

Szózat: keretes. Műfaj: o Himnusz és Szózat: óda. Stílusuk: o Himnusz és Szózat: patetikus, romantikus. A romantika jellemzői: múltidézés, az isten megszemélyesítése, régies szavak és ragozás. Verselés: o Himnusz és Szózat: időmértékes. Hangulat: o Himnusz: ereszkedő. o Szózat: emelkedő. Megzenésítés: o Himnusz: Erkel Ferenc, 1844 (ima, fohász, templomi ének). o Szózat: Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus). Mondanivaló: o Himnusz: A nemzeti történelem mérlege a balsors felé billen el. Nem lát kiutat a jelenlegi helyzetből  Istenhez szól. o Szózat: Szónoki kiáltvány a magyar nemzethez. A múltat idézve keresi a jelen küzdelmeinek értelmét. A Gutenberg-albumba Műfaja:epigramma Keletkezése: 1838. Guttenberg János (könyvnyomtató gép feltalálója) díszalbumába írta felkérésre  emlékvers Központi témája: haladás és maradás kérdése - nem vagyunk méltók a könyvnyomtatásra (feltételes mellékmondatok

sora -hiánypárhuzamosság) - emberiség méreteiben gondolkodik A versnek ünneprontó célzata van. Vörösmarty arról ír, hogy még nem lehet megünnepelni Guttenberg találmányát, mert nem valósult meg a béke és igazság uralma, amelyet a műveltség elterjedésétől várták a kor gondolkodói. Az áltudományok megszüntetését követeli, az örök béke magvalósulását óhajtja. A társadalmi igazságtalanság megszűntetését kéri. Kulturális egyenlőséget kíván a nép különböző rétegei között Az öt feltétel: babonaság helyett tudomány, háború helyett béke, feudalizmus megszüntetése, ész és értelem terjedése, jogi egyenlőség. A versben fokozás van Tetőpontja az „igazság” szó Műfaja epigramma. Egyetlen körmondatból áll (8 tagmondat, 14 sor) 2-2 sor egy gondolat, ami 7 disztichon, ami 14 sor. Cél: a különböző társadalmi osztályok érdekeinek összeegyeztetése. Gondolatok a könyvtárban Keletkezése: 1844. Műfaja: (nagy

terjedelmű) óda, nagy gondolati (filozófiai) tartalmú lírai mű - Ünnepélyes előadásmódban keresi az emberi élet legfőbb értékeit. - könyvtár = szellemi értékek - legfőbb szerkesztési elve: ellentét - belső vitáról szól (önmagával vitázik a költő)  válaszok: +/- a szemünk láttára szembesíti gondolatait állítások + tagadások = gördülékeny vers - formailag nem tagolódik vsz.-okra, de vannak bekezdések, melyek elválasztják a gondolatmenetet - „sár fiai”- porból lettünk és porrá leszünk, emberek egyelőek, XIX. sz Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Ellenvetés: négerek nem egyelőek a fehérekkel Mégis fáradozni kell, mert új fajta modern gondolkodás kezd elterjedni  alapja:testvériség eszméjének terjedése - össznépi összefogásra van szükség (Bábel tornya) - Mi dolgunk a világon? (2-szer teszi fel ezt a kérdést)  has. Csongor és Tünde - mindennek ellenére érdemes a küzdés az örömért és az

egész dicsőségért Megjelenik a nemzet! - könyvekben jókat írunk, de értékei nem nyilvánulnak meg az életben - ellentéte (rom. Mű) - gazdag érzelmekben - felkiáltó és kérdő mondatok gyakorisága - látszatra világméretekben gondolkodik - belehelyezi a magyar nemzet sorsát  magyarság problémája A költemény rapszódia, kínlódó monológ tele kétséggel, önmarcangoló vívódással. Ekkoriban adták át az Akadémia könyvtárát, s Toldi Ferenc meghívta Vörösmartyt megnézni a könyvtárat. Vörösmartyt mindig foglalkoztatta, hogy az ember életében milyen szerepe van a könyvnek. A költemény terjedelme hosszú Nem könnyű olvasmány, a költő elmélyült gondolkodására utal. Szerkezete három részből áll: Az 1. részben a költő hangulata elkeseredett Hiába van kultúra, ha „nyomorra milliók születnek”, és nem a felemelkedést szolgálja. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” - erre tagadó választ ad. A hangulatát jól

jellemzi a gúnyos felkiáltás: „országok rongya, könyvtár a neved!”. A 2. részben megváltozik a hangulat A költő úgy érzi, mégsem volt felesleges, amit az írók és tudósok leírtak. Hiszen nem a kultúra a felelős a tömegek nyomoráért A szellemi élet nagyjai azért dolgoztak, hogy segítsenek a nép helyzetén. A 3. részben a költő véleménye egyértelmű Az első rész bizonytalansága teljesen megszűnt. Vallja, hogy a könyv segíti a haladást Ennek érdekében kell mindenkinek törekednie. „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért” - ez szállóigévé vált. Vörösmarty a vers végén az írók és költők feladatáról is szól ”Előttünk egy nemzetnek sorsa áll” - ezzel utal arra, hogy a nép felemelkedéséért kell dolgozniuk. A könyvnyomtatás célja tehát az ember megnemesítése kulturálisan és erkölcsileg, ez herderi gondolat, szemben Rousseauval. A másodlagos jelentések szintjén azt sugallja, hogy ez

nem is létezik, mert a világosság sose terjedhet nyugatról keletre. Előszó Műfaja: óda Keletkezése:1850. - világosi fegyverletétel után írta  forradalom - világméretű fájdalom - allegorikus forma  lelki állapotok Időbeli előrehaladás: természeti képekkel (évszakváltás toposza)  Tavasz képei: reformkor, készülődés a nagy eseményre várakozó feszültség  Nyár képei: kitört a vész, vagyis a szabadságharc  pusztító erejű viharhoz hasonlítja  kozmikus méretű képek  Tél képei: most, zenei hatások, vizuális (rom.) kiüresedettség Milyennek látja a jövőt? Lehet, hogy új tavasz jön, de az már nem lesz igazi, mint rég. Kérdéssel fejezi be „vén kacér”- Föld (kacér- erkölcstelen nő) Haza: anya, mi: gyermekei Bizonytalan jövőkép! A szabadságharc bukása után íródott. A nemzet sorsa a természet évszakváltozásaival fonódik egybe. Az 1. részben a költő hangulata kellemes A közelmúltra

emlékszik, a forradalomra Ezt fejezi ki a természeti képekkel („zöld ág virított”). A 2. részben az 1 rész kellemes hangulata komorrá válik „A vész kitört” - állapítja meg a költő. A szabadságharc bukásával kapcsolatban hátborzongató képeket idéz fel („emberfejekkel labdázott”). Jelenleg a tél, az elmúlás évszaka uralkodik („Most tél van, és csend, és hó, és halál”). A 3. részben már bizakodóbb A tavaszt idézi fel a költőt Az évszakot hajfodrászhoz hasonlítja. A vén cigány Műfaja: rapszódia Keletkezése: 1854. Címszereplő cigány: Babits: Cigány a siralomházban Értelmezése: 1. önmagát bátorítja, hogy írjon 2. zokogó állapot (kozmikus méretű bánat) - tovább fokozza a romantikus elemeket - nem tudjuk mi a baja, néha elszólja magát - befejezése pozitív (hirtelen váltás  elhallgattatja a cigányt) Utolsó befejezett költeménye, melynek műfaja rapszódia. A címben szereplő cigány jellegzetes

nemzeti motívum: a magyar mulatozás sokat emlegetett kísérője, aki muzsikájával elfeledteti a bánatot. A költeménynek az első strófa és a refrén adja a bordal keretet A „Húzd rá cigány” felkiáltás elkeseredett ember sírva vigadását idézi, azt a vigasztalhatatlan állapotot, melyet csak a bor és a zene mámora oldhat fel. A vén cigány itt az idős költő metaforája is: a költő önmagának is mondja, amit leír a műben, önmagát buzdítja, „muzsikálásra” szólítja fel, azaz versírásra. A többi refrén - az utolsó kivételével - ezt az önfelszólítást támasztja alá újabb érvekkel. A szenvedés mélypontja után szükségszerűen valami jobbnak kell jönnie A refrén a közelgő halál érzetével fokozza a buzdítás, a felszólítás erejét. A versben beszélő vén cigány tehát az utolsó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni önmagát. Ehhez felül kell emelkednie a gondokon, le kell győznie legalább a bor és a zene

zsongító hatásával a fájdalmakat. Milyen legyen ez az utolsó, halál előtti pillanat? Erre a meg nem fogalmazott kérdésre adja meg a választ a 2-3. strófa: legyen olyan hatalmas, hogy vegye igénybe a költő minden szellemi és fizikai energiáját. De tovább halad a képsor: az utolsó alkotás legyen olyan rendkívüli erejű, mint a „zengő zivatar”, mert csak így lehet méltó a nemzeti és emberi katasztrófákhoz. Miért kell ilyen verset írni? A válasz a következő két strófából olvasható ki (4-5.) A 4 vsz iszonyatos hangjai egyéni, nemzeti és emberi tragédiákról adnak hírt. Ezek a szörnyű természeti csapások követelik az utolsó alkotást, de a „vakmerő remények” képtelen illúziója is belejátszik az okokba. Olyan megdöbbentő időket élünk - sugallja az 5 vsz -, mint amilyen végzetes csapás volt az emberiség számára a Paradicsom elvesztése. Mindezt csak halljuk, vizuálisan semmi sem jelenik meg. A 6 vsz-ban a történelem

előtti múltba távozást a térbeli távolodás váltja fel. A hang bizakodóra fordul, sejtetve, hogy a kozmikus távlatból már látni lehet egy emberibb jövő jeleit. Közeledik a tisztító történelmi vihar, s Noé bárkája egy új világot zár magába. Az utolsó szakasz fennhangon hirdeti a reményt: „Lesz még egyszer ünnep a világon”. A hit, a remény valós indoklása elmarad ebben az ódai emelkedettségben Megváltozik a refrén is: ebben az új világban érdemes újra felvenni a vonót, amikor a vén cigány már örömről énekelhet, s nem kell törődnie a világ gondjával. A vén cigány, a költő az új világ derült homlokú poétájává magasodik, a költemény rapszodikus hangja ódaivá tisztul