Tartalmi kivonat
Kovács András Ferenc 1. Kovács András Ferencről (1959- ) a kortárs magyar nyelvű líra egyik jelentős és népszerű alkotója egyik legismertebb romániai költő, esszéíró, műfordító „álarcos líra” képviselője különböző régebbi költők stílusában ír Hidat képez a múlt és jelen között az intertextualitás eszközével Fontosabb kötetei: Költözködés (1993) Lelkem kockán pörgetem (1994) Üdvözlet a vesztesnek (1994) És Christophorus énekelt (1995) 2. Palimpszeszt a palimpszeszt (görög férfin ’vissza’ és pszesztosz ’letakarva’) eredetileg olyan pergament, ritkábban papiruszt jelentett, amelyről takarékossági okokból (újrafelhasználás) lemosták, ledörzsölték vagy lekaparták az írást. A modern régészet különféle vegyszerek segítségével több eltüntetett szöveget tett újra olvashatóvá. A ma irodalomtudományában a fogalom általánosabb jelentésben használatos: a
szövegköztiség bizonyos sajátosságainak megnevezésére. A posztmodern poétikák értelmezésében minden szöveg újraírja a saját látószögéből fontos hagyományt, mintegy rájuk rétegződve alkot új jelentést. Tehát a felszíni rétegek alól metaforikuson újabb és újabb előzménynek tekinthető szövegrétegek kerülnek elő az idézetés utalástechnika eljárásaiból következően. A palimpszeszt Kovács András Ferenc költészetében versei más szövegekkel kezdeményeznek időbeli párbeszédet a hagyományok, a formák, a hangzás történetiségén keresztül más művekhez viszonyul az irodalmi beszéd tárgya a kulturális hagyomány Szövegköztiség sajátos alakzatai: idézet utalás rájátszás ráértés Intellektuális élményt jelent; provokatív költészet 3. Bírálóimhoz Születésnapomra Plágium! ↓ Bírálóimhoz: KAF bírálói Horger Antal (József Attila bírálója), Tiszta szívvel bírálata
Születésnapomra: József Attila azonos című versére utal Plágium: A plágium más szerzők gondolatainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásában utalna. a vers 1995-ben jelent meg KAF És Christophorus énekelt című kötetében a versforma megegyezik a Születésnapomra című József Attila-vers formájával ambroziánus sorok a sorok olyan négy jambikus lábból állnak, melyekben az ötödik szótag után cezúra található. Szimultán típusú vers. Ütemhangsúlyosként is olvasható (5/3). „divat bölcs” = bírálók Horger Antal okoskodik egész versen végig vonuló önmegszólítás, önmérlegelés (J. A utolsó pályaszakasza) az irónia a versben épp ennek az erkölcsi indíttatású költőszerepnek a végleges ellehetetlenülését nyomatékosítja („nem vált meg vers, se bű, / se báj. / Sebaj”) az irodalmi beszéd tárgya csak maga az irodalom; a
megértés, az önértékelés lényege pedig a hagyománnyal folytatott párbeszéd lehet („Azt mondják arcom régi maszk.”) Álarc mögötti szerző: Nem elégedett élete mérlegével