Nyelvtanulás | Magyar » Hangtan

Hangtan 1. A hangképző szervek: a) tüdő b) légcső c) gégefő a hangszalagokkal, a hangszalagok alapállásai – zárállás = zöngés hangok – résállás = a h hang képzése – nyitott állás = zöngétlen hangok – suttogóállás = suttogás – lélegző állás = légzés d) garatüreg a nyelvcsappal e) orrüreg f) szájüreg – nyelv – szájpadlás – fogak – ajkak 2. Nyelvünk hangállománya: 14 magánhangzó + 25 mássalhangzó 3. A magánhangzók képzésének jellemzői: a) képzésük során mindig megrezegnek a hangszálak, tehát mind zöngések. b) képzésük során a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba. 4. A magánhangzók képzésében szerepet kap a) a képzés időtartama b) a nyelv vízszintes mozgása c) a nyelv függőleges mozgása d) az ajkak működése 5. A fenti szempontok szerint csoportosíthatók a magánhangzók: a) hosszú – rövid a e i o ö u ü á é í ó ő ú ű b) magas (palatális) – mély (veláris) e

i ü ö - é í ű ő á u ú o ó ü ű u ú i í d) ajakréses (illabiális) – ajakkerekítéses (labiális) e i o a ö u á é í ó ő ú ü ű c) alsó – középső – felső nyelvállású e a ö o á é ő ó a - 6. A magyar nyelv sajátossága a hangrendi harmónia Eszerint a szavak lehetnek: a) magas hangrendűek b) mély hangrendűek c) vegyes hangrendűek 7. Az illeszkedés törvénye: a) magas hangrendű szó+ magas hangú végződés b) mély hangrendű szó + mély hangú végződés c) vegyes hangrendű szó + leggyakrabban mély hangú végződés d) A háromalakú toldalékok (pl. –hoz, -hez, - höz) az ajakműködés szerint is illeszkednek a szó hangrendjéhez. 8. A mássalhangzók képzésének jellemzői: a) képzésük során nem mindig rezegnek meg a hangszálak, b) a tüdőből kiáramló levegő akadályba ütközik (a h hang kivételével). 9. A mássalhangzók csoportjai a képzés sajátossága szerint: a) a hangszalagok működése

szerint: – zöngés – zöngétlen mássalhangzók b p dz c dzs cs d t v f gy g k ty h j - l - m - z zs r sz s - c dz n - ny - r - zs z s sz j - gy b) a képzés helye szerint: – ajakhangok – foghangok – szájpadláshangok v f b p m - dzs cs l - n - d t c) a képzés módja szerint: – zárhangok – réshangok – zár-rés hangok – pergőhang (r) v z l zs j b m d ny g n p t k f sz s - ny - h ty dz dzs c cs g k gy ty d) a kiejtés időtartama szerint: – hosszú – rövid mássalhangzók (b – bb, c – cc, cs – ccs stb.) 10. A mássalhangzótörvények: a beszédben az egymás mellé kerülő mássalhangzók módosulhatnak vagy megváltozhatnak. a) Hasonulás: két egymás mellé kerülő mássalhangzó a kiejtésben részlegesen vagy teljesen hasonul egymáshoz. – Részleges hasonulás: a hasonuló mássalhangzó egyetlen képzési sajátosságában hasonul az utána következő mássalhangzóhoz.  zöngésség szerinti a

mássalhangzó megváltoztatja a zöngésség szerinti tulajdonságában hasonul az utána következőhöz (zöngés  zöngétlen, zöngétlen  zöngés). Pl: hoztunk, hegytető, részben  a képzés helye szerinti részleges hasonulás: (a) az n foghang a mellé kerülő ajakhang hatására m ajakhanggá hasonul. Pl: önmaga, színvak, ellenfény, azonban (b) az n foghang a mellé kerülő gy, ty szájpadláshang hatására ny szájpadláshanggá hasonul. Pl: rongy, poronty, konty – Teljes hasonulás: a hasonuló mássalhangzó teljesen hasonul a mellé kerülő mássalhangzóhoz.  írásban jelölt teljes hasonulás: a hasonulást írásban is jelöljük. Pl: vassal, nézzük, szabaddá, azzal, afféle  írásban jelöletlen teljes hasonulás: a hasonulást írásban nem jelöljük. Pl: gondolja, anyja, egészség, b) Összeolvadás: két egymás mellé kerülő mássalhangzó egy harmadik hanggá olvad össze. Pl: segítség, hatszor, mondjuk c)

Mássalhangzó-rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, és a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük. Pl: visszhang, hallható, mondd d) Mássalhangzó-kiesés: három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és a beszédben a középső hang kiesik. Pl: jelentkezés, férjhez megy, röntgen 11. A hangok írásban megjelenő jelei a betűk