Történelem | Középiskola » Hunyadi Mátyás rendi állama, központosító törekvései

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:178
Feltöltve:2010. március 20
Méret:44 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Hunyadi Mátyás rendi állama, központosító törekvései A trónutódlás kérése - Hunyadi János halála után, János két fia (László és Mátyás) közül a családi ügyek intézését az idősebbik fiú, László veszi át. A Hunyadiakat nem támogató Garai-Czillei liga a Hunyadi birtokok, várak és jövedelmek megszerzésére törekedett. 1456 nyarán László és Mátyás meghívták magukhoz, a Hunyadi kastélyba a királyt és az őket nem támogató jelentősebb bárói csoportokat. Itt Lászlóék minden Hunyadi ellenes embert (így pl. Czillei Ulrikot is) megöltek a király szeme láttára. Ezért az uralkodó, büntetlenséget ígért nekik, így elengedték V Lászlót -1457-ben az uralkodó lefejeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig „fogság”-ba vetette: Podjebrád György, cseh uralkodóra bízta. -1457-ben V. László pestisben meghalt, így az ország ismét király nélkül maradt - Mátyás fogsága csak látszat fogság volt. Podjebrád György

elengedte Mátyást, de ennek az volt a feltétele, hogy Mátyásnak György lányát, Podjebrád Katalint kellett feleségül vennie (így ő lesz Mátyás 1. felesége) - 1458: A Cilleiek és a Hunyadiak egyezséget kötnek, mely szerint Mátyás lesz az uralkodó, de mindkét család beleszólhat az ország irányításába. A Cilleiek korlátozni szerették volna Mátyást - 1458-ban a Rákos mezei országgyűlésen Hunyadi Mátyást megválasztják királynak, kikiáltják Magyarország királyává. Ekkor még sokan nem támogatták Mátyást Az ekkor fellépő bonyodalmak: - nem volt törvényes koronázás, mert a korona még III. Frigyesnél volt - a bárók egy része nem támogatta Mátyást: Mátyás ellenében III. Frigyest hívták meg uralkodónak - 1463-ban megszületik a végső megállapodás Frigyes és Mátyás között: Bécsújhelyen békét kötnek egymással: - Frigyes visszaadta Mátyásnak a koronát 80ezer aranyért. - örökösödési szerződést

kötöttek: ha Mátyás fiú örökös nélkül hal meg, a trón a Habsburgoké lesz. Hunyadi Mátyás uralkodása (1458-1490) Belpolitikája Első dolga: hatalmának megszilárdítása - Nevelőapját, Szilágyi Mihályt lemondatja a kormányzóságról, és elküldi a délvidékre, a törökellenes harcokba, ahol nemsokára meghal. - Szétveri a rablóbandává züllött huszitákat. - Elkezdi kiépíteni a rendi államot. - Hozzáfog a bárók visszaszorításához (kb. 1458-65) Eszközei: - az általuk kisajátított felségjogok, a széjjelhordott királyi jövedelmek visszaszerzése. - birtokelkobzás és a méltóságviselők leváltása (pl. Garai, Újlaki) és kicserélése köznemesi híveivel. - a bárói összeesküvés elszigetelése - III. Frigyes kikényszerítése az országból (1463-ban békére kényszeríti - győzelem a török felett (1458 – Galambóc, 1463 – Jajca, 1464 – Szrebernik, 1479 – Kenyérmező) - a déli védelmi vonal megerősítése A rendi

állam gazdasági alapjai, a központosítás gazdasági feltételei: - a paraszti árutermelés fejlődése (intenzívebb földművelés és állattartás). - a földbirtokosok bekapcsolódása a piaci értékesítésbe. - az iparral foglalkozó lakosság növekedése. - növekvő áruforgalom, bővülő piaci kapcsolatok. - a népesség növekedése (3,5 – 4 millió) A magyarországi központosítás anyagi terheinek jelentős részét a jobbágyságnak kellett viselni, mert a városi polgárság fejletlen volt. Mátyás gazdaságpolitikája: Kincstári reform (1467): (Janus Pannonius, Ernust János) - A régi adókat új néven veti ki (a régi adók alól sokan kaptak mentességet): - kapuadó  a királyi kincstár adója („füstpénz”). A kapuadót könnyű volt kicselezni A zsellérektől és a jobbágytelken élő nemesektől is behajtották - harmincadvám  koronavám - rendkívüli hadiadó: évi 1 arany, háztartásonként évente többször is

behajtották. Rendkívül súlyos, de még elviselhető állami adó; ugyanakkor Mátyás védi a jobbágyokat a jogtalan földesúri zaklatásoktól, adóztatástól és többször megerősíti szabad költözési jogukat.  Jövedelmeinek összege: 500.000 – 700000 Ft (jobbágyoktól, városoktól, kül. ker-ből, családi birtokokból, regálékból) Kísérlet a rendi állam központosítására a. a központi hivatalszervezet kiépítése: - a nagykancellária (a legfontosabb államügyek intézése, dipl. levelezés, oklevelek kiállítása, stb.) - a kincstartóság (élén: Janus Pannonius, Ernust János) b. az igazságszolgáltatásban: „a király személyes jelenléti bírósága” (a nádor v az országbíró időszakosan ülésező törvényszéke helyett. Szakképzett, köznemesi, polgári, jobbágyi származású királyi hivatalnokok dolgoztak.) c. hadügyi reformot hajt végre: - hadserege: zsoldos sereg, melynek kezdeti létszáma 6–8 ezer fő. Ez egy

állandó hadsereg, békeidőben is fennáll. Létszámát fokozatosan növeli, a sereg maximális létszáma (béke idején) 15-20 ezer fő. Cseh, német, lengyel zsoldosok, valamint magyarok, délszlávok és románok alkották. Ez a „fekete sereg” (Csak Mátyás halála előtt néhány évvel kezdték így nevezni. Nincs egyértelműen bizonyítva, hogy miért így hívják, de valószínűleg öltözékük színéről vagy a Hunyadi család címerállatának, a hollónak a színéről kapta nevét.) Legjelentősebb vezetője: Kinizsi Pál, aki a kezdetektől ott van a seregben Ott van az alapításnál, de ő számolja fel a sereget (vele veretik szét a sereg maradékát Mátyás halála után). - dunai naszádflottát épít: Csehország és Ausztria felé sokat háborúzott. A központosító törekvések, az adóemelés és a költséges külpolitika következménye: - az erdélyi főurak lázadása (1467) - újabb bárói összeesküvés, élén régi hívei állnak.

Mátyás leszámol az ellene fordulókkal: Janus Pannonius Itália felé menekült, amikor végzett vele a tüdőbaj; Vitéz János pedig gyűlölt ellensége, az egri püspök foglyaként halt meg.  az uralkodói gyakorlat változása: - abszolutisztikus tendenciák: a rendek háttérbe szorítása, az országgyűlés mellőzése, rendeletekkel való kormányzás, a központi hivatalok hatáskörének növelése a helyi önkormányzati szervek rovására, stb. - despotikus vonások: kegyencekkel veszi körül magát: pl. Bakócz Tamás Mátyás törekvéseinek nagy ellentmondása: A bárók növekvő ellenállásával szemben továbbra is a köznemességre (uralkodása végén már csak a kegyencekre) támaszkodott. Befolyásukat növelte a megyékben és az országos politikában egyaránt. A nemesi vármegye hatáskörének és önállóságának növelése ellensúlyozta a főuak hatalmát, de csorbította a központi kormányzatot. Külpolitikája: 1. törökökkel szembeni

politikája a törökökkel szembeni vitás kérdések lezárására és a délvidék megerősítésére törekedett, bár Boszniába és Szerbiába kétszer is vezetett hadjáratot várak elfoglalására: 1463-ban Jajcán, 1475/76-ban pedig Szabácson arat győzelmet Mátyás. Ezzel megerősíti és bebiztosítja a déli végvárvonalat. 2. Európai politikája - 1468-78. között Mátyás szövetségeseket keres, létre akar hozni egy közép európai nagy personal– uniót, hogy egyesült erővel léphessen fel a török ellen. - 1468: támadás Csehország ellen, de csak félsiker: megszerzi Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi trónon osztoznia kell Jagelló Ulászlóval. - 1476-ben (dinasztikus) házasságot köt az itáliai származású Beatrix-szal (Beatricse-vel), így szembekerül Velencével és a pápával. - 1485-ben elfoglalja Bécset, ennek következményeként jelentős osztrák területeket szerez meg: Alsó-Ausztria, Stájerország, Karinthia

térségét, így lesz Ausztria hercege, de német királynak Habsburg Miksát választják meg. Megismerkedik Edelpeck Borbálával, aki bécsi, polgári származású nő. Törvénytelen fia születik tőle: Corvin János Mátyás kísérletet tesz fia törvényes örökösségének elismertetésére, de ez nem sikerül neki, mert a bárók nem fogadják el örökösnek. Összegezve: Mátyás nagy terve, egy erős Duna-menti monarchia megteremtése nem sikerül (ezt majd a Habsburgok fogják megteremteni), sőt élete végén diplomáciailag teljesen elszigetelődik. Mátyás 1490. április 6-án, Bécsben, agyvérzés következtében halt meg Mátyás a rendi monarchia központosítására törekvő politikájával megteremtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt, megállította a török további terjeszkedését. Igazi nagyságát nem hódító háborúi mutatják. Kiemelkedő személyiségnek azért tekintjük, mert az ország gazdasági és társadalmi erőit

össze tudta fogni. Csakhogy halála után azonnal jelentkeztek munkája folytatásának nehézségei. Emléke mégis példaként élt az utódokban, jelkép maradt az idegen hódítók, a belső bomlasztók elleni küzdelemben. Halála után a terhek alatt nyögők is felismerték emberségét, igazságát.