Oktatás | Pedagógia » Bujdosó Iván - A tökéletes módszer keresése egy tervezett nyelv oktatásakor

A tökéletes módszer keresése egy tervezett nyelv oktatásakor Bujdosó Iván ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Kulcsszavak: eszperantó, didaktikai modell, (meta)nyelvi tudatosság, propedeutika 0. Bevezetés 0.1 A különböző nyelvű emberek egymás közötti kommunikációját többféle módon mozdíthatjuk elő. 0.2 Egyik megoldás lehetne a nyelvi közvetítők – tolmácsok és fordítók – munkájának széleskörű igénybevétele. Ez a szolgáltatás a társadalom legtöbb tagja számára ma még csak különleges esetben vehető igénybe. 0.3 Még ennél is kevesebb anyagi eszközt áldoz a társadalom a gépi fordítás kifejlesztésére Bár az elektronizáció széleskörű elterjedésével a gépi fordítás a közeljövőben minden bizonnyal mindennapi tevékenységgé válik. 0.4 Az általános, mindenkire kiterjedő nyelvtanulás a jelenleg legelterjedtebb megoldás, és ez a társadalom nagy anyagi erőforrásait mozgósítja. A

nyelvtanulásra fordított társadalmi és egyéni költségek becslésékor támaszkodhatunk Haszpra Ottó elemzésére, aki kimutatta, hogy egy használható nyelvtudás megszerzésére az egyén körülbelül 2000 óra tanulási időt fektet be, ami aktív munkás élete egy évének felel meg (HASZPRA 2000). A tervezett nyelv, az eszperantó támogatói szerint ugyanilyen szintű kommunikációs képesség megszerzése ennek az időnek a törekéke alatt lehetséges. A viszonylag magas társadalmi ráfordítás érthetővé teszi, hogy ezzel a problémával az elmúlt évszázadokban sokan forlalkoztak. Kezdetben a tökéletes nyelvet keresték (ECO 1998), mára azonban világossá vált, hogy a tervezett nyelvnek autonómnak, de a többi nyelvhez hasonlónak kell lennie (VARGA-HASZONITS 1986). A kialakult gyakorlatból arra következtethetünk, hogy a nyelvtanulásnak a nyelvtudás megszerzésén kívül még egyéb járulékos haszna is van, ami miatt a társadalom és az egyén

vállalja ezeket a költségeket. 0.5 Jelen dolgozat ezt a járulékos hasznot is figyelembe veszi és a nyelvtanuló, a „fogyasztó” szemszögéből szeretné az időráfordítást és az elérhető eredményt bemutatni. Az eszperantó tanulásának technikája az egyén különböző életkorában és következésképpen külonböző előismeretének függvényében más és más, és az alább tárgyalandó csoportok megkülönböztetése lehetséges. 1. Célcsoport: felnőttek 1.0 Módszer: Direkt módszer és bemerülés 1.1 A direkt vagy Cseh-módszer 3 hónapos tanulási idő jelent Utána ajánlott egy nemzetközi rendezvényen való résztvétel (CSEH 1929). A módszer az anyanyelv (majdnem) teljes kikapcsolása esetén a leghatásosabb, ezért nagyon sokszor külföldi, a tanulók anyanyelvét nem értő tanárt hívnak meg a tanfolyam vezetésére. Külön intézetet alapítottak a módszer fejlesztésére és oktatására, amely oktatói bizonyítványt ad. 1.2

Motiváció: A Cseh-módszer tulajdonképpen társalgás, szórakozás A tanulókat motiválja még egy rendezvényen való részvétel lehetősége is. 1.3 Előnye: Alaposan, percnyi pontossággal kidolgozott, 80 év alatt kifinomodott módszer 1.4 Hátránya: színészi képességű tanár kívánatos 1.5 Változata: Egy fokozatosan bővülő nyelvtanú és szókincsű regény (ld BAGHY 1982) olvasása és feldolgozása tanulócsoportban. Ehhez elég egy lelkes eszperantista, de ez csak egy kisebb csoportban alkalmazható. 2. Célcsoport: főiskolai végzettségűek 2.0 Módszer: Fordítás, azonnali használat 2.1 Motiváció: Azonnali hasznosítás 2.2 Az eszperantó oktatásának van még egy egyedülálló jellegzetessége Amikor elindult nyelvtervezetként, azonnal akadtak aktív beszélői. Ilyen könnyű lenne ezt a nyelvet megtanulni? Tolsztoj például az írta, hogy néhány óra tanulás után már el tud olvasni eszperantó nyelvű szövegeket. Polgár Zsuzsa sem

tanult lényegesen többet az eszperantó nyelvvizsgájára, de ő akkor már ismert néhány nyelvet. De mások is, például Korach Mór is beszámolt arról, hogy nagyon rövid idő alatt elsajátította a nyelvet úgy, hogy el tudta olvasni a szakmájába eső szakcikkeket. Ez a kérdés engem is izgatott és már többedik alkalommal hirdettem meg egy speciális szemináriumot az ELTE-n "Honlapszerkesztés és nyelvtanulás" címmel. Ez a szeminárium elsősorban a nem eszperantó szakos hallgatóknak lett kitalálva, bár senkit sem utasítottam el, így a legutóbbi szemeszteren a jelentkező 5 hallgatóból 3 fő egyáltalán nem tud eszperantóul, ketten pedig alapfokon ismerik. 2.3 A tananyag az interneten egy tiz részből álló cikk, szerzője Franko Luin: „Enkonduko en HTML” [Bevezetés a HTML-be]. Megtalálható: wwwesperantonet/veb (sic!) Miután a honlapszerkesztés nemcsak kódok beadásából áll, hanem speciális ismereteket is igényel, ezért a

tanfolyam elején szükséges az ezirányú tanári közreműködés. 2.4 A speciális ismeretek: 2.41 Hogyan lehet ingyenes tárolóhelyet szerezni honlapunk számára Ez nem is olyan egyszerű, mert előzőleg már kell legyen egy alternatív címünk. 2.42 Hogyan kell bejelentkezni, hogy feltölthessük adatainkat az internetes területünkre 2.43 Hogyan lehet az interneten elérni az eszperantó-magyar szótárt (www.eszperantohu/szotar) 2.5 Az első két leckénél speciális grafikus jelekkel (színes betű, a szimbólumtáblázatban szereplő ábrák segítségével) igyekeztem a szövegfeldolgozást megkönnyíteni. Ebben a két leckében a tanulók megismerkedtek a ragozással, a szóképzéssel. Az a tapasztalatom, hogy a harmadik órától kezdve a hallgatóknak nincs már szükségük speciális tanári segítségre, értik a szöveget, csak az ismeretlen szavakat kell megnézniük. 2.6 A jelenlegi szemeszter hallgatói saját honlapot készítettek és azon formázzák a

saját magukról szóló információt (www.geocitiescom/esperantofako1) Ezen a honlapon elolvashatják az érdeklődők a 2.41 és a 242 pontokra vonatkozó információt 2.7 A tanfolyami anyag feldolgozása kétféle dolgot jelent, egyrészt a szöveg megértését, hogy speciális célok eléréséért mit kell csinálni, másrészt pedig azt, hogy ezt a hallgatók azonnal ki is próbálják. Ha a várt eredmény jelenik meg, akkor megértették az instrukciót. 2.8 Beigazolódott tehát az, hogy nagyon sok területen az eszperantó azonnal használható egy másik nyelvet már ismerő felnőtt számára. Az interneten működő eszperantó-magyar szótár nemcsak a szó jelentését adja meg, hanem elvégzi a lehetséges felbontásokat is. Ez emlélkeztet az eszperantó megjelenésének kezdeti idejére, amikor az első eszperantó könyvek úgy jelentek meg, hogy a szóösszetételeket tipográfiai jelekkel mutatták. 3. Célcsoport: gyerekek 6-tól 14 éves korig 3.0 Ezen belül

alcsoportokat kell megkülönböztetni aszerint, hogy milyen pedagógiai eredményt akarunk elérni 3.1 A nyelvtanítás a személyiség fejlődésére pozitív hatást gyakorol (Budaörs, TalentoLernejo) 3.11 A legsikeresebb kísérlet itt Magyarországon, Budaörsön történt 1989 és 1993 között A Polgár család sikerén felbuzdulva úgy határoztak, hogy nevelési módszerét nemcsak családi körben, hanem iskolai keretekben is kipróbálják (POLGÁR 1989, LUKÁCS 1993). 3.12 Az eszperantót egy lengyel, magyarul nem tudó eszperantista oktatta, Esperantina Mirska (MIRSKA 1993). Az első félévben magyar segédtanár is részt vett az órákon Az oktatás direkt módszerrel történt, ezért a segédtanárra csak ritkán volt szükség. Az első négy hónapban a gyerekek olyan jól megtanultak eszperantóul, hogy más tárgyakat is tanultak eszperantóul. Az eszperantót tehát 3 óra/nap * 5 nap/hét 16 hét, azaz 240 óra alatt sajátították el a 6-7 éves

gyerekek. A gyerekek eszperantóul tanulták a továbbiakban a szépírást és a japán számológépet, a szorobánt. Ezt egy japán nő, Kimie Markarian oktatta eszperantóul négy hónapig. 3.13 Mivel ez a kísérlet egyedülálló volt, ezért sokan érdeklődtek iránta: rádió, televízió (a CNN és a BBC is sugárzott róla negyedórás adást), újságok, oktatási szakemberek és eszperantisták (én magam is többször jártam és beszélgettem eszperantóul a gyerekekkel). A tanárok és a tanulók sok bemutatón vettek részt: 1990-ben Budapesten és 1992-ben Münchenben a tehetségek európai konferenciáján (Conférences Européennes pour la Recherche de Talents), 1991-ben Hágában a tehetségek világkonferenciáján. Eszperantista közegben tettek látogatást 1990-ben Olaszországban, 1991-ben Angliában és 1993-ban Svájcban és Franciaországban. Ez utóbbi esetben francia osztályokat is meglátogattak, mivel a 3. évtől kezdve a francia nyelvet tanulták

3.14 A budaörsi kísérletben a tanulók egész fiatal korban felsőfokon elsajátították az eszperantót és ez egész személyiségüket pozitív módon befolyásolta. Erre utalnak a különböző nemzetközi rendezvényeken, pl. a Tehetségek Világtalálkozóján való sikeres szerepléseik. Ez a kísérlet több éven keresztül a közelünkben folyt a magyar és a nemzetközi televízió, rádió és sajtó gyakori híradásaival ellenőrízhetően. 3.2 Az eszperantó és az anyanyelvi tudatosság (Olaszországi kísérlet) 3.20 Az eszperantó pozitív transzfer szerepét tudományos vizsgálatára Olaszországban a kilencvenes években egy több éves kísérletsorozatot végeztek. 3.21 A vizsgálat főbb megállapításai a következők: Az eszperantóul tanult, 50 tagú kísérleti csoport metanyelvi próbákon magasabb eredmény ért el, mint a 68 tagú, ugyanolyan kulturális-intellektuális közegből származó (Róma külső kerületében élő,

alsó-középosztálybeli), megegyező életkorú kontrollcsoport, melynek tagjai eszperantót nem tanultak. A metanyelvi vizsgálat az alábbiakat tesztelte: szinonima, kétértelműség, nyelvtani szerep, fonémaszegmentáció (PINTO – CORSETTI 2001). 3.3 Az eszperantó szerepe a nyelvtanulás motiválásában (Ausztráliai kísérlet) 3.30 Az eszperantó oktatásának egy harmadik aspektusáról is kell beszélni Míg az előző esetben az eszperantó oktatását egy másik idegen nyelv ismerete könnyítette meg, felvetődhet az a kérdés is, hogy mi a helyzet a másik irányból kiindulva, azaz, megkönnyíti-e az eszperantó más idegen nyelvek tanulását. 3.31 Motiváció: Az idegen nyelv tanulását döntően befolyásolja a motiváció. Az eszperantó itt is pozitív szerepet játszik. 3.32 Az alábbi ismertetés Alan Bishop (Nevelési Fakultás, Monash Egyetem, Melbourne, Ausztrália) beszámolója alapján készült. A beszámoló két változatban készült el A (www

education.monasheduau/projects/esperanto) alatt a rövidebb változat angolul és eszperantóul olvasható. A részletesebb változat angolul: http://www.educationmonasheduau/projects/esperanto/97ekjbrshtm 3.33 1994-ben Victoria állam kormánya javaslatot tett az idegennyelv-tanulás (LOTE Language Other Than English = más, nem angol nyelv) bevezetésére az elemi iskolákba, 6-12 évesek számára, legalább 2,5 órában hetenként. Nyolc nyelvet javasoltak: négy európait és négy kelet-ázsiait. Sok iskolában nehezen tudták eldönteni, hogy milyen nyelvet tanítsanak, és hogy hol találjanak képzett tanárokat. Hagyományosan csak európai nyelveket tanítanak, de most, kereskedelmi okokból, a kormány a kelet-ázsiai nyelveket javasolja. 3.34 Az európai kísérletekből már világos volt, hogy az eszperantó segíti az európai nyelvek tanulását, mint ahogy azt Symoens kutatásai is mutatják (SYMOENS 1992). Ugyanakkor még semmilyen kutatás nem történt az

irányban, hogy az eszperantó korai tanulása segíti-e a kelet-ázsiai nyelvek tanulását. Ezért a Victoria állambeli szituáció ideális volt, hogy esélyt adjon egy ezt kutató projekt elvégzésére. A projekt elnevezése eszperantóul: Esperanto Kiel Propedeutiko al Rapidigo de Orientlingvo-Lernado kaj Instruado [eszperantó mint előkészítő a keletázsiai nyelvek tanulásának és tanításának meggyorsítására], kezdőbetűi alapján EKPAROLI, aminek magyar fordítása: megszólalni. A projekt fő célja, hogy megvizsgálják, hogy az eszperantónak az elemi iskolákban való oktatása milyen hatással van a középiskolában a kelet-ázsiai nyelvek tanulására. 3.35 1994 októberében az összehasonlítás célját szolgáló projekt elkezdődött. Három iskolában eszperantót tanítottak (tananyag a BBC tanfolyam eszperantó változata: Mazi en Gondolando), egy iskolában egy európai nyelvet, három iskolában keletázsiai nyelvet. A teljes mintát 115 lány és

108 fiú alkotta Négy idegen nyelvet tanultak: az eszperantót 80, a japánt 57, a németet 40, az indonézt 44 tanuló. 3.36 Két vizsgálat történt 3.361 Az első vizsgálat adatait kikérdezésben szerezték, amelyet 1995 decemberében a 6 osztályosoknál és tanáraiknál végeztek el. 3.3611 Mennyire fontos az idegennyelv-tanulás kérdésre adott válaszok: nagyon fontos 54 elég fontos 123 nem nagyon fontos 38 nem tudom 8 3.3612 Mennyire hasznos az idegen nyelv tanulása kérdésre a válaszok sorrendben: német, japán, eszperantó és indonéz 3.3613 Szerette-e a tanuló az idegen nyelvet tanulni kérdésre a válaszok: A kedvelt tantárgyaim közé tartozik: eszperantó, német, indonéz. Nem igazán kedvelem: japán 3.362 1996 januárjában ezek a tanulók átmentek a középiskolába Ott egy másik idegen nyelvet tanultak, de nem az eszperantót. Az év végén újból kikérdezték őket, hogy kiszámíthassák azt a relatív előnyt, amit az eszperantó ad

előkészítő nyelvként a további nyelvtanulásnál. A tanulókat két csoportba osztották: eszperantó előéletű tanulókra és nem eszperantó előéletű tanulókra. 3.3621 Az idegennyelv tanulása iránti motivációt a tanárok egy ötfokozatú skálán mérték (százalékos értékek). Az idegen nyelv tanulását pozitívan fogadó tanulók (az ötfokozatú skálán ezt a 4-es vagy az 5-ös érték jelzi) az eszperantó esetében 86% volt, a többi idegen nyelv esetében 55%. Ez a tanulás perspektívájából fontos Ha az elemi iskolákban történő eszperantó oktatás a középiskolákban a nyelvtanulást serkenti, ez már eredménynek számít. érték eszperantó előéletű tanulók nem eszperantó előéletű tanulók összes 5 19 31 30 4 67 24 27 3 2 1 10 22 22 5 9 9 0 13 12 3.3622 A második idegennyelv eredményei egy ötfokozatú skálán (százalékos értékek). Az eszperantó előéletű tanulók eredményei kedvezőbbek, mint a másik csoport

tanulóinak eredményei. Ez a tanulási perspektíva szempontjából is érdekes Ha az általános iskolai eszperantó oktatás képes pozitívan hatni a középiskolai nyelvtanulásra, akkor ez eredménynek számít. érték eszperantó előéletű tanulók nem eszperantó előéletű tanulók összes 5 9 32 30 4 61 26 28 3 26 23 23 2 4 9 9 1 0 10 9 3.3623 Az idegennyelv beszédkészségének eredményei. Ami a beszédkészséget illeti, az eszperantó előéletű tanulók összehasonlítása a más nyelvet tanuló tanulókkal feltűnően jó eredményt ad, mert minden tanuló legalább 3-as jegyet kapott. Az eszperantó egyszerűsége és szabályossága megerősítette a tanulók önbizalmát az idegen nyelv használatával kapcsolatban. érték eszperantó előéletű tanulók nem eszperantó előéletű tanulók összes 5 10 6 6 4 43 27 29 3 48 46 46 2 0 8 12 1 0 12 11 3.3624 A fenti vizsgálatból levonható következtetés, hogy az oktatandó idegen nyelv választásánál

szempont lehet: amelyikben a tanulók hamar érnek el sikereket amelyiket élvezettel tanulják amelyik az idegennyelv-tanulás fontosságát mutatja amelyik sikeresen felkészíti őket a további idegennyelv-tanuláshoz 3.3625 Az EKPAROLI-projekt vizsgálatai alapján az eszperantó mindezeket a feltételeket jobban teljesíti, mint bármelyik más vizsgált nyelv. 3.4 Az eszperantó tanítása megkönnyíti más nyelvek tanulását (Paderborni Modell) 3.40 Mint ahogy egy másik idegen nyelv tudása megkönnyíti az eszperantó tanulását, ugyanúgy az eszperantó tudása pozitívan hat a másik nyelv tanulásakor. 3.41 A Paderborni Modell (FRANK 1979) az egyetlen olyan modell, amelynek nincs célnyelve, vagy annak szerepe nem jelentős, és ami még fontosabb, a gyermek tanulásának első ciklusához illeszkedik. A módszer értelmét az alábbi példával magyarázzák. Hogy a képen látható jeleket és azok sorrendjét megjegyezze egy gyermek, legalább 2 percnyi időre van

szüksége. De egy speciális előkészítő oktatás, amely csak 10 másodpercet vesz igénybe, oly mértékben képes megkönnyíteni a tanulást, hogy bárki megtanulhatja 10 másodperc alatt a jeleket és sorrendjüket. (A 10 másodpercből is 5 másodperc a csodálkozással fog eltelni). 3.42 A speciális előkészítő oktatás az alábbi információból áll: A jelek szimmetrikusak, csak a felső részüket kell figyelni. Takard le a sor alsó részét egy papírdarabbal Ez az egyszerű információ azonnal felfedi, hogy a nyolc elrejtett ábra semmi más, mint az első nyolc törzsszám. 20 másodperc alatt legalább 100 másodperc tanulási idő lett megspórolva. Az az elképzelés, hogy egy kezdeteknél egy kis időt kell "elpazarolnunk", hogy azután később sokkal többet visszanyerjünk, nem ismeretlen a tudományban. Mielőtt egy tantárgyat a maga komplexitásában tanítanánk, előbb egy pedagógiailag megfelelő modellt mutatnak be. A biológia

tanításánál egy műanyagból készült, teljesen szabályos és az emberi csontváz torzulásaitól és hibáitól mentes eszközt használnak. Ez szétszedhető, hogy az egyes alkotó elemeit szabadon lehessen tanulmányozni, ami a való életben nem lehetséges. A Paderborni Egyetem Kibernetikai Pedagógiai Intézetében az idegen nyelvek oktatását egy hasonló módszerrel tanulmányozták, és kísérletileg elemezték. Ebben az intézetben az előkészítő oktatás lehetőséget nyújt a tanulóknak, hogy betekintést nyerjenek a nyelvek lényeges jellemzőibe, az eszperantót mint modellt használva. Ebben az esetben az eszperantót mint a nyelvek egy elemi algebráját használják, mivel az egyszerű, világos szerkezetű, teljesen szabályos és agglutináló jellegénél fogva morfológiailag moduláris részekre tagolható. Ennek a modellnek alapján könnyű az idegen nyelvek tanulására pozitív hozzáállást kialakítani. 3.43 Az eszperantót mint előkészítő

nyelvet Németországban oktatták is, de itt a célkitűzés az volt, hogy az angol későbbi tanulását megkönnyítsék. Azt találták, hogy két évnyi előkészítő oktatás után az angol oktatásánál 30% megtakarítást értek el. Általános iskolásokat két csoportba osztottak. Az egyik csoport a harmadik osztályban elkezdett angolul tanulni (A), míg a másik csoport eszperantóul (B) és csak az 5. osztályban kezdett angolul tanulni. Az eszperantó összesen 160 órában oktatták, ami óriási időpazarlásnak tűnik. De a végső eredmény azt mutatta, hogy a 7 osztályban a B csoport beérte angol tudásban az A csoportot és a 8. osztályban lehagyta eredményességben. A nyelvi orientációs oktatásban részesülő csoport több időt nyert a későbbiekben, mint amennyit az elején az előkészületekre ráfordított. 4. További kísérletek előkészületei 4.0 A fentiekben áttekintettük az eszperantó oktatásával kapcsolatos eddigi kísérletek közül

néhány jelentősebbet. Az eszperantó-oktatás lehető legjobb módszerének keresését még az is indokolja, hogy az európai közgondolkodásban változás állt be. Arra mutatnak a jelek, hogy egy módszertanilag megalapozott, több országra kiterjedő kísérlet anyagi fedezetét elő lehetne teremteni. Ezt a kínálkozó alkalmat az eszperantó módszertanával foglalkozó kutatóhelyek felismerték. Jelenleg 3 helyen folynak előkészületek kísérleti programok meghatározására. 4.1 Olaszország 4.11 Az Olasz Közoktatási Minisztérium által összehívott bizottság 1993 december 22-én elkészített egy tanulmányt az eszperantónak a közoktatásban való használatáról. Ez megjelent: Bulletino del Ministero della Publica Instruzione (Hivatalos Közlemények) Nro 21-22, 1995. május 25 - junius 1, pp 7-43 4.12 Olaszországi központtal megalakult egy munkacsoport, amely az Európai Unió 25 jelenlegi országában végezne kísérletet az eszperantó

alkalmazhatóságáról. Az olasz oktatási miniszter Letizia Moratti igéretet tett, hogy hivatalosan javasolni fogja ennek a kísérletnek a támogatását. 4.2 Amszterdami Egyetem 4.21 Egy munkacsoport tevékenykedik, az eszperantó propedeutikai értékét szeretné bizonyítani. A projekt neve: NEIGHBOUR, ami az angol: New Educational Initiative Guaranteeing Heterogenity and Bilingualism, Observing Univesal Rules kezdőbetűiből adódik. (Ugyanezt adja ki az eszperantó kifejezés is: Nova Eduka Iniciato Garantianta Heterogenecon kaj Bilingvismon, Observante Universalajn Regulojn). 4.3 Paderborni Modell 4.31 Új kísérletek előkészítése folyik, az Európai Unió Socrates cselekvési programjának (Lingua ill. Grundtvig) támogatására pályázva 5 Konklúziók 5.0 Áttekintve az eszperantó oktatásának széles spektrumát, azt a megállapítást szűrhetjük le, hogy 5.1 Oktatásának időtartama a néhány órától 240 óráig terjed 5.2 Az oktatási módszer direkt

vagy kommunikatív, de a többi nyelv oktatásában nem használt módszerek is sikeresek lehetnek. 5.3 Oktatásánál valmilyen társadalmilag vagy egyénileg hasznos célt igyekeznek társítani 5.4 A nyelvtudás hasznosítás egyrészt a szakirodalom tanulmányozása, szakmai tapasztalacsere; másrészt a tanulók személyiségfejlődéséhez való hozzájárulás: metanyelvi tudatosság növelése, a nyelvtanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítása, a tanuló önbizalmának növelése. 6 Irodalom BAGHY, JULIO (BAGHY GYULA eszperantósított neve) 1982: La verda koro. HEA, Budapest. CSEH, ANDREO 1929: La kurso de Andreo Cseh. Internacia Esperanto-Instituto, Den Haag ECO, UMBERTO 1998: A tökéletes nyelv keresése. Európa születése, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest. FRANK, HELMAR 1979: La esencaj trajtoj de la Paderbona Modelo por la lingvo-orientiĝinstruado. In: Carlevaro, T –Lobin, G (eds): Einführung in die Interlinguistik Leuchturm-Verlag. HASZPRA OTTÓ 2000:

Az eszperantó hármas haszna. Magyar Tudomány 2 LUKÁCS ANDRÁS 1993: Talento lernejo. Fondaĵo Talento, Budaörs MIRSKA, Esperantina 1993: Lerneja eksperimento en Budaörs. Szakdolgozat ELTE, Eszperantó szak. PINTO, M. A – CORSETTI, R 2001: Imparare lesperanto e migliorare le capacità di riflettera sullitaliano. Unesperienza al livello dei scuola media Rivista de psicolinguista applicata, 2001. 2 POLGÁR LÁSZLÓ 1989: Nevelj zsenit! Interart, Budapest. SYMOENS EDWARD 1992: Al nova internacia lingvopolitiko: la propedewtika valoro de Esperanto. Esperanto-dokumento no 28-29e VARGA-HASZONITS ZSUZSA (szerk.): 1986: Interlingvisztikai szöveggyűjtemény I kötet, A naturalista irányzat. Kézirat Tankönyvkiadó, Budapest ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Eszperantó nyelvtanár szak; Főiskolai szintű képzés 2004/2005 2.félév Kód EPN-111 EPN-112 Tanegység megnevezése Alapfokú nyelvtanfolyam 1. Bevezetés a nyelvtudományba Jellege Heti

Összóraszám Kredit óraszám Oktató G 3 45 3 Bujdosó Iván E 1 15 2 Gecső Tamás EPN-113 Bevezetés az eszperantológiába E 1 15 EPN-114 Alapfokú nyelvtanfolyam 2. Interkulturális tanulmányok G 3 45 E 1 15 Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe A nyelvi leírás elmélete 1. Eszperantó leíró nyelvészet 1. E 1 15 E 2 30 E 2 30 G 2 30 E 2 30 2 Bujdosó Iván EPN-251 EPN-261 Eszperantó nyelvgyakorlat 1. Számítógépes nyelvészet 1. Stilisztika 1. A világ nyelvei 3 VargaHaszonits Zsuzsa 2 VargaHaszonits Zsuzsa 2 Kelemen Sándor 2 VargaHaszonits Zsuzsa 2 Bujdosó Iván G E 1 1 15 15 EPN-271 Szemiotika E 1 15 EPN-212 A nyelvi leírás elmélete 2. Eszperantó leíró nyelvészet 2. E 2 30 E 2 30 Eszperantó nyelvgyakorlat 2. Számítógépes nyelvészet 2. Stilisztika 2. A nyelvtudomány története G 2 30 1 Máthé Árpád 1 VargaHaszonits Zsuzsa 1 Kelemen Sándor 2 Kelemen Sándor 2 VargaHaszonits Zsuzsa

2 Bujdosó Iván E 2 30 2 Bujdosó Iván G E 1 15 1 15 EPN-291 Fordítás G 2 30 EPN-292 EPN-421 Tolmácsolás A nyelvoktatás technológiája (Szakmódszertan) G G 1 15 2 30 1 Máthé Árpád 1 VargaHaszonits Zsuzsa 1 VargaHaszonits Zsuzsa 1 Bujdosó Iván 2 Bujdosó Iván EPN-115 EPN-116 EPN-211 EPN-221 EPN-231 EPN-241 EPN-222 EPN-232 EPN242 EPN-252 EPN-281 2 VargaHaszonits Zsuzsa 3 Bujdosó Iván Bujdosó Iván, Varga-Haszonits Zsuzsa és Máthé Árpád közismereti kurzusai Honlapszerkesztés és nyelvtanítás Az internet és az eszperantó oktatása Multimédia és az eszperantó oktatása A világ nyelvei G 2 30 2 Bujdosó Iván G 2 30 2 Bujdosó Iván G 2 30 2 Bujdosó Iván G 2 30 Az eszperantó dióhéjban G 2 30 A világ közvetítő nyelvei G 2 30 Nemzetközi irodalom G 2 30 Az eszperantó kultúra G 2 30 2 Varga-Haszonits Zsuzsa 2 Varga-Haszonits Zsuzsa 2 Varga-Haszonits Zsuzsa 2 Varga-Haszonits Zsuzsa 2 Máthé

Árpád Ez az oldal a(z) http://www.geocitiescom/bujdosoivan/manyeayhtm weboldal G o o g l e által gyorsítótára A G o o g l e által gyorsítótárban tárolt változat az adott tartalomnak egy olyan pillanatképe, amelyet rendsz Előfordulhat, hogy az oldal tartalma azóta megváltozott. A jelenlegi oldal kiemelés nélküli megtekintéséhez Ez a gyorsítótárban tárolt változat olyan képeket is tartalmazhat, amelyek már nem érhetők el. A csak szöve Az alábbi oldalra történő hivatkozáshoz vagy a kedvencekhez való hozzáadáshoz használja a következő UR http://www.googlecom/search?q=cache:11PqFplbzxYJ:wwwgeocitiescom/bujd A Google nem áll kapcsolatban ennek az oldalnak a s A következő keresési kulcsszavak láthatók kiemelve: bujdosó iván eszperantó Bujdosó Iván ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék MANYE Kongresszus, Győr, 2003-04-14.16 2. szekció: Az idegen nyelv elsajátításának mérése és értékelése Tud Ön magyarul?

Az ITK Origó eszperantó írásbeli nyelvvizsgájának tapasztalatai Tárgyszavak: eszperantó, fordítás, megértés, anyanyelv, tudatosság Egy év alatt 3449 személy tett írásbeli vizsgát eszperantó nyelvből, így a vizsgaeredményekből már érvényes következtetések vonhatók le. Míg a teszt, a fogalmazás, a magyarra fordítás és a szövegértés rendkívül jó (63, 53, 61 ill. 76 százalék), addig a magyarról eszperantóra való fordítás csak 32 százalékban sikeres. Tendenciájában ugyanez az eredmény adódik az angol és német nyelv írásbeli vizsgáinál is. A dolgozatok javításakor nyilvánvalóvá vált, hogy a sikertelen fordítás oka az anyanyelvi ismeretek hiányosságaiban, a nyelvi tudatosság nem kellő fejlettségében keresendő. A szóbeli vizsgákon történt megfigyelések is ezt látszanak megerősíteni. 1 Résztvevők Az eszperantóból nyelvvizsgát tevők száma az elmúlt néhány évben tömegessé vált. A vizsga

letételére a legtöbben az ITK Origó nyelvvizsgáztatását választották. Az ITK-nál 2002 évben eszperantó nyelvvizsgára jelentkezettek megoszlása nyelvvizsga típus és fok szerint: Alapfok A típus: csak szóbeli 191 B típus: csak írásbeli 222 C típus: szóbeli és írásbeli 587 A+B+C 1000 Középfok 1837 1628 2412 5877 Felsőfok 40 35 135 210 Összesen 2068 1885 3134 7087 1. táblázat A táblázatból az adódik, hogy középfokú eszperantó írásbeli vizsgára 1628 és 2412, azaz 4040 fő jelentkezett. Ebből értékelhető dolgozatot készített 3449 fő Az ITK Nyelvi Mérce kiadványban (FEKETE 2001, 2002) olvasható az angol és a német középfokú írásbeli nyelvvizsgáról szóló elemzés. Jelen dolgozatomban az eszperantó középfokú írásbeli nyelvvizsga adatokat ennek a dolgozatnak az adataival összehasonlítva (is) ismertetem. Nemek szerinti megoszlás: 2380 nő (69%), 1069 férfi (31%). 1.1 AZ EREDMÉNYEK MEGOSZLÁSA Az eredmények

megoszlását az 1. ábra mutatja Az áttekinthetőség kedvéért 12 csoportban, 8as bontásban adom meg az adatokat (pontszám 07, 815, stb) Felrajzoltam a átlag = 55,81 és szórás =18,65 értékhez tartozó normál eloszlás görbét is. 1. ábra 1.2 VIZSGAEREDMÉNYEK Az ábrán látható, hogy a vizsgázók átlagosan 60 pont alatt teljesítettek. Ezért csak a vizsgák 49,3%-a volt sikeres. Sikeresség szempontjából az eszperantó a nyelvek között a középmezőnyben helyezkedik el. 1.3 ÉLETKOR ÉS TELJESÍTMÉNY A vizsgálat első kérdése: milyen összefüggés van az életkor és a nyelvi teljesítmény között. 1.31 Életkor szerinti megoszlás Az életkor szerinti megoszlás azért érdekes, mert az teljesen eltér a nagy nyelveknél (angol, német) tapasztalt életkori megoszlástól. Ott a vizsgázók döntő többsége a középiskolás korosztályból kerül ki. Az eszperantóból vizsgázók döntő többsége a felsőfokú oktatás végzős hallgatói. Az

2 ábra mutatja a kormegoszlást 2. ábra 1.32 Eredmények az életkor függvényében A 3. ábrán feltüntettem az egyes születési évekhez tartozó átlageredményeket és a fordítás magyarról eszperantóra feladat - 500n-nel rövidített - átlageredményeit. Az ábrából láthatjuk, hogy az életkor nem játszik szerepet a vizsga sikerességében. Az életkor szerinti átlageredmények alig térnek el az egész népességre vonatkozó átlagtól. Az 1986-ban születettek eredménye mintha kivétel lenne ez alól, de ez nem mérvadó, mert csak 5 személy átlagáról van szó. 3. ábra Ezt az eredményt összevetettem egy régebbi felméréssel (BOVET, 1948:12). Ebben a felmérésben 46 oktató 84 tanfolyamán 1738 hallgatót mértek fel 15 országban. Akkor kíváncsiak voltak egy bizonyos módszer (Cseh-módszer) eredményességére is, ezért az eredményeket ebben a bontásban közölték. Nem az átlagot, hanem a medián értékeket adták meg. Különböző

módszerek tanfolyam életkor 5 15-ig 2 15-19 15 felnőtt összes: 22 érték 56,25 73,87 73,12 Cseh-módszer tanfolyam életkor 6 15-ig 2 15-19 54 felnőtt összes: 62 érték 73,75 80,62 80 2. táblázat A két vizsgálat eredményei összhangban vannak, azaz az 15 év felett az életkortól független az eredmény. 2 Az egyes részvizsgák statisztikai jellemzői A vizsgált népesség teljesítményének mutatói Átlag %-ban Szórás Mérési hiba Teszt 9,50 63,33 3,94 0,06 500n 7,96 31,84 7,03 0,12 Íráskészség 7,94 52,93 4,46 0,01 Fordítás 15,26 61,04 6,22 0,10 Szövegértés 15,15 75,75 4,83 0,01 Összpont 55,81 55,81 18,65 0,32 3. táblázat A százalékos értékek azt mutatják, hogy az eredményességi sorrend az alábbi: szövegértés, teszt, fordítás eszperantóról magyarra, íráskészség, fordítás magyarról eszperantóra. A táblázatból az is látható, hogy a magyarról eszperantóra való fordítás eltér a többi adat jellemzőitől. A

többi nyelvnél is hasonló a helyzet 3 Összehasonlítás más nyelvekkel A német és az angol vizsgákkal együtt ábrázolva a vizsgaeredményeket: Angol % Német % Eszperantó % Teszt 50 58 63 500n 43 37 32 Íráskészség 53 54 53 Fordítás 49 51 61 Szövegértés 45 50 75 Összpont 48 49 56 4. táblázat 4 A vizsgaeredmények jellemzése 4.1 TESZTFELADAT A tesztfeladatnál az eszperantó jobb eredménye a nyelvtan könnyűsége miatt magától értetődő. A tesztvizsgák néhány visszatérő kérdése: a vizespohár és a pohár víz; a tárgyeset használata; a mennyiség kifejezése. De ezt az egy tucatnyi problémát a felkészítő tanárok is könnyen be tudják gyakoroltatni készségszintű alkalmazássá. 4.2 ÍRÁSKÉSZSÉG Az íráskészség feladatban az eredmények majdnem tökéletesen egyformák a vizsgált nyelveknél, 53 ill. 54% Véleményem szerint ez azért van, mert ebben a feladattípusban adható témák nem lehetnek változatosak, ezekre

nagyon jól fel lehet készülni. 4.3 FORDÍTÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS A fordítás idegen nyelvből és az idegen nyelvű szöveg értésénél eszperantóul határozottan jobbak az eredmények. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az eszperantót megjelenésekor azzal népszerűsítették, hogy passzív megértése egy művelt ember számára nagyon rövid idő alatt elérhető. Az életkori megoszlásból következik, hogy vizsgázóink már találkoztak egy idegen nyelvvel, többségük főiskolai hallgató. Ez a magyarázata annak, hogy az összpontszám átlaga 7 ill. 8 ponttal magasabb, mint a két nagy nyelvnél 4.4 FORDÍTÁS MAGYARRÓL Az 500n feladatokban az eredmények meglehetősen alacsonyak a vizsgált nyelveknél és különösen az eszperantó esetében. 5 Vizsgafajták közötti kapcsolat Néhány vizsgálatot végeztem arra vonatkozólag, hogy milyen kapcsolat van az egyes vizsgafajták eredményessége és az összpontszám között. Az alábbi táblázatot

szolgáltatta az SPSS program: Korreláció Összpont Teszt 500n Fogalmaz Összpont 1 0,551 0,788 0,733 Teszt 1 0.320 0,343 500n 1 0.520 Fogalmazás 1 Fordítás Értés Fordítás 0,771 0,251 0,467 0,445 1 Értés 0,597 0,206 0,243 0,297 0,395 1 5. táblázat 5.1 ÖSSZEFÜGGÉS A MAGYARRÓL VALÓ FORDÍTÁS PONTSZÁMA ÉS A TÖBBI FELADAT EREDMÉNYE KÖZÖTT A fenti adatokból az következik, hogy a magyarról idegen nyelvre való fordítás - R = 0,788 eredménye van legszorosabb kapcsolatban az összpontszámmal. Ha csak egy részvizsgálatra lenne lehetőségünk, akkor az 500n vizsga alapján becsülhetnénk meg legjobban az összeredményt. A fenti korrelációs adatok a valóságosnál szorosabb kapcsolatot mutatnak, mert az összpontszámban benne van saját értékük is. Mivel az 500n valós korrelációs értékére fontos, ezért képeztem a többi = összpontszám-500n értéket. A korreláció a többi és az 500n között = 0,549. A 4 ábrán azt látjuk, hogy

feltűnően sok a nulla pontosok aránya A vizsgázók tudják, hogy ez a legnehezebb feladat, ezért ezt hagyják legutoljára. Ezt az is bizonyítja, hogy a nulla pontosok közül is vannak összpontszámban sikeres vizsgázók. Az ábrán látható a regressziós egyenes, valamint a korrelációs együttható négyzete. Az ebből kiszámítható érték természetesen a már előbb említett 0,549 érték. 4. ábra 5.2 VIZSGAEREDMÉNY BECSLÉSE AZ 500N EREDMÉNYEK ALAPJÁN A 4. ábrából látható regressziós egyenes szerint, ha a sikeresség az 500n-ben nő, akkor a sikeresség az összpontszám-500n értékeknél is emelkedik. A regressziós görbe 40 pontról indul, várható tehát, hogy aki legalább 10 pontot ér el az 500n feladatban az teljesíti a sikeres vizsgához szükséges 60 pontot. A tényleges eredményeket az 5 ábra mutatja 5. ábra 6 Szóbeli és írásbeli vizsgára való felkészülés hatása A vizsgázók egy része szóbeli vizsgát is tesz. Csak

szóbeli vizsgát tesz: 1228 fő, írásbeli vizsgát is tesz: 1709 fő. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy sikeresebbek a szóbeli vizsgán azok, akik írásbeli vizsgát is tettek. Osszuk két részre a résztvevőket eredményességük alapján A szóbeli vizsgánál középfokon az a sikeres, aki 42 pontot ér el. Így az alábbi táblázatot nyerjük, : sikeres bukik összes A vizsga 853 = 69% 375 = 31% 1228 = 100% C vizsga 1292 = 76% 417 = 24% 1709 = 100% A+C 2145 = 73% 792 = 27% 2937 = 100% 6. táblázat A százalékos adatok alapján arra gondolunk, hogy szignifikáns különbség van a szóbeli vizsga sikerességét illetőleg azok között, akik csak szóbeli vizsgát tesznek és azok között, akik szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek. Ennek megvizsgálására szolgál a khí-négyzet próba A 6. táblázat alapján elkészíthető a várható értékek táblázata: sikeres bukik összes A várható 896,85 331,15 1228 C várható 1248,15 460,85

1709 2145 792 2937 7. táblázat A szakirodalom alapján (FALUS Iván - OLLÉ János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó é n) kiszámolva az egyes eltéréseket sikeres bukik összes A khi 2,14 5,81 7,95 C khi 1,54 4,17 5,71 3,69 9,98 13,67 8. táblázat A khí-négyzet érték 13,67. Esetünkben a szabadságfok, szf=1 A táblázat szerint annak a valószínűsége, hogy két különböző mintáról van szó, több mint 99,9%. A táblázatkezelő programja a pontosabb 99,98%-os értéket adta. Ez az eredmény túlságosan is kézenfekvőnek tűnik, bár még nem találkoztam ennek hasonló számszerű igazolásával a szakirodalomban. Érdekességként vessük össze az átlagos megfelelést, ami 73% ennél a vizsgánál. A több évtizeddel ezelőtt lefolytatott vizsgálatnál - különböző módszerek alkalmazásakor - uggyanez az érték adódott. 7 A magyarról idegen nyelvre fordítás problémái 7.1 AZ ESZPERANTÓ OKTATÁSÁNAK

HAGYOMÁNYAI Az eddigiekben vázolt problémák magyarázata több rétegű. A legegyszerűbb magyarázat az eszperantó oktatásának hagyományaiban rejlik. A már idézett nagyszabású, az eszperantó oktatásával kapcsolatos felmérés nem vizsgálta a fordítási készséget, mivel az nem szerepelt az eszperantó oktatásában. A felmérésben emlegetett Cseh-módszer direkt módszer A tanfolyamszervezők igyekeztek külföldi tanárokat hívni, akik nem ismerték tanulóik anyanyelvét. A legutóbbi időkig is a Cseh-módszert tartják az eszperantó oktatásához leginkább alkalmasnak. Csak mostanában kerül előtérbe az eszperantó világhálós oktatása Ebben az esetben a mindkét irányú fordítás szerepet kap. 7.2 A MAGYAR SZÖVEG ÉRTELMEZÉSE A másik magyarázat talán abban rejlik, hogy a lefordítandó magyar szöveg értelmezési nehézségeket jelent a vizsgázók többségénél. Itt nem a megértésről van szó, hanem arról, hogy a magyar szöveget

először értelmezni kell. Nézzük az alábbi mondatokat, amelyeken töprengve jutottam el előadásom címéhez. Az alábbi példákban a magyar tud négyféleképpen fordítandó eszperantóra (aláhúzással jelöltem a kérdéses szavakat). Tud Ön magyarul? Ĉu vi parolas hungare? Tudnál segíteni? Ĉu vi povus helpi? Sose lehet eleget tudni (a sikeres nyelvvizsgához) Oni neniam povas scii sufiĉe (por la sukcesa lingvoekzameno) Tudja az utat Li konas la vojon Ha valaki az eszperantót a magyar közbeiktatás nélkül tanulta, a fenti mondatokat eszperantóul minden nehézség nélkül érti és valószínűleg elő is tudná állítani. Ellenkező irányból azonban már nem ilyen egyszerű a helyzet, mint ahogy a fenti példák is mutatják. 8 Zárszó Ezúton szeretnék köszönetet mondani az ITK igazgatónőjének, Dr. Gáborján Lászlónénak, aki hozzájárult, hogy tanulmányozhassam a vizsgákról készített adatokat. Külön köszönöm Fekete Hajnalnak

sokoldalú segítségét és értékes tanácsait. 9 Irodalom BOVET, Pierre 1948: Enketo pri internacia helplingvo. Sveda Esperanto-Federacio, Stockholm. FEKETE Hajnal: Az írásbeli nyelvvizsga a számok tükrében. Az ITK ORIGÓ angol középfok. in: Nyelvi Mérce (főszerkesztő: Fekete Hajnal) 2001 1-2 szám, pp 54-58 Idegennyelvi Továbbképző Központ, Budapest. FEKETE Hajnal: Az írásbeli nyelvvizsga a számok tükrében. Az ITK ORIGÓ német középfok. in: Nyelvi Mérce (főszerkesztő: Fekete Hajnal) 2002 1-2 szám, pp 45-56 Idegennyelvi Továbbképző Központ, Budapest. Kánai András : Aki eszperantóul gondolkodik Manapság rendkívül sokakat foglalkoztat a kétezredik év. Akadnak aztán olyanok is, akik a már régebb óta meglévő kérdésekre, például a nemzetek közötti egyszer?bb kommunikációra keresnek megoldást. Beszélgetésünk egy olyan emberrel készült, aki úgy véli, hogy már megtalálta a közös nyelvet. Ő Ertl István, az Esperanto

cím?, Hollandiában készülő folyóirat főszerkesztője. Ertl István végzettsége szerint bölcsész: francia, latin és eszperantó szakos diplomával rendelkezik. A fiatalember néhány év könyvkiadói gyakorlat után 1991ben, sikeres pályázat eredményeként került az Eszperantó Világszövetség hivatalos lapja, a hollandiai Esperanto cím? havilap élére. Amikor arról kérdezem, milyen körülmények játszottak közre az eszperantó kialakulásában, elsőként a nyelv kezdeményezőjét, kitalálóját, L. L Zamenhofot említi meg. A későbbi kutatások szerint Zamenhof, aki egy soknemzetiség?, a cári Oroszországhoz tartozó lengyel város, Bialystok szülötte , az első cionisták egyikeként olyan közös nyelvet szeretett volna létrehozni, amelyet a majdani közös hazában élő, soknyelv? zsidó közösség minden tagja egyfajta közös nyelvként használna. Nos, nem rajta múlt, hogy nem így történt Az 1887-ben megjelent első eszperantó

nyelvkönyv fogadtatása arra ösztönözte Zamenhofot, hogy a nyelvet szélesebb körben elterjessze, miután – nem kis adag romantikával – úgy gondolta, a közös nyelv az emberiség jobbulását fogja elősegíteni. A dolog érdekessége, hogy egy hivatása szerint nem nyelvész (Zamenhof szemorvos volt), diákként egy olyan nyelvet talált ki, amely a mai napig m?ködik. Az írott formájában latin és germán szavakra épülő, kiejtésében olaszos és néhol szlávos hangzású nyelvnek 1887 óta változatlan a nyelvtani rendszere: az igen egyszer? szisztéma a szó- és mondatképzés rendkívül nagy számú variációját teszi lehetővé. Az eszperantó, a létező nyelvek mintegy "prototípusaként" igen plasztikus nyelv, s mint ilyen, élő társaihoz képest meglepően eredetien tolmácsolja a legkülönbözőbb kultúrák képviselőinek gondolatait: ez különösen a m?fordítások területén érzékelhető. Hányan is beszélnek ma eszperantóul?

Ertl az eszperantó szervezetek taglétszámát, az eladott könyvek és újságok példányszámát alapul véve 500 ezer és 2 millió közé teszi ezt a számot. Az eszperantó helyzete Európában (régebben Közép-Európában) a relatíve legjobb, habár az utóbbi években jelentősen nőtt a nem európai eszperantisták száma: főként Vietnamban, Indiában, Brazíliában, Japánban és Kínában. (Magyarország nem ismeretlen a külföldi eszperantisták között: az eszperantó irodalom egyik mindmáig legnagyobb hatású literátora Kalocsay Kálmán volt, míg a hazánkban m?ködő, egyetemi diplomát adó eszperantó szak a maga nemében egyedülálló a világon.) A legelső elképzelésekkel és vágyakkal szemben az eszperantó nem robbanásszer?en terjed, hanem lassan, de fokozatosan. Ebben szerepet játszik egyrészt az, hogy a vele kapcsolatos kulturális intézményeket és termékeket is szinte teljes egészében az eszperantisták finanszírozzák, ismertsége

tehát szerényebb anyagi bázisától is függ. Másrészt, ahogy Ertl István fogalmaz, az eszperantó egyre inkább elvesztette mozgalmi, helyenként messianisztikus jellegét, és ehelyett a pragmatikus oldal kerül előtérbe. Arra a kérdésre, hogy miért, illetve milyen haszon reményében kezd el valaki az eszperantóval foglalkozni, válaszul a főszerkesztő olyan áruhoz hasonlítja ezt a nyelvet, amelynél csak a birtokba vétel után jön rá az illető, mire is jó az. (Egy előnye azonban már a tanulás kezdetén biztos: a nyelv – mivel beszélői gyakorlatilag minden földrészen megtalálhatók – széleskör? kapcsolatteremtési és információszerzési lehetőséget tesz lehetővé.) Statisztikai adatok alapján elmondható: az átlagos eszperantista legfeljebb középkorú, férfi, tanár, esetleg alkalmazott, viszonylag jómódú és általában nyitott személyiség?. Közbevetem, hogy általában mégis ellenérzés kíséri az eszperantót. Ertl

István ennek okát legfőképp abban látja, hogy az emberek nem tudják, mi az eszperantó. Másrészt az eszperantóról szinte mindenkinek az ugrik be, hogy az mesterséges dolog. Egy csecsemőnek viszont minden nyelv mesterséges – állítja Ertl – és csak egyéb tényezőktől függ, melyiket kezdi el megtanulni. Az sem igaz, hogy az eszperantisták minden nyelvet el akarnának törölni. Az angollal mint lehetséges közös nyelvvel szemben pedig az az eszperantisták ellenvetése, hogy nem demokratikus egy nyelvet a többi fölé helyezni, hiszen az adott ország kultúrája is a többi fölé nő, befolyása pedig egyre nagyobb lesz a többin. Ertl István egyébként eszperantótudásának köszönheti, hogy megismerte francia feleségét, és két gyerekük így többnyelv? környezetben nevelkedhet. "Egymás közt eszperantóul beszélünk, de munkám során sokszor azon kapon magam, hogy eszperantóul is gondolkodom" – teszi hozzá mosolyogva. Megkérdezem

tőle, hogy szerinte lesz-e az Európai Uniónak közös nyelve (ahogy a középkori Európának a latin volt). Ertl úgy véli, hogy már most, a közép-európai országok csatlakozása előtt is nagy gondokat okoz a tolmácsolás, hiszen az unióban minden nyelv munkanyelvnek számít. Nagyok a fordítási költségek is, azonban maga Ertl is úgy látja, hogy a fennálló helyzet a demokrácia velejárója. És különben is, Svájc egész jól elboldogul közös nyelv nélkül. Furcsa mód az a nyelv, amely az emberiség közötti megértést, szolidaritást, egymás jobb megismerését t?zte zászlajára, a történelmi tanulságok szerint leginkább a puha diktatúrákban virágzik, ugyanis Ertl István meglátása szerint ebben az esetben tölti be az egyik leghasznosabb funkcióját: nyitott ablak a világra. BUJDOSÓ, Iván: Lernmaterialoj enplektitaj en rakontojn en la instruado de Esperanto BUJDOSÓ, Iván – scienca helpkun-laboranto de ELTE, Katedro Ĝenerala kaj

Aplikata Lingvistiko, Esperanto-fako – prelegis en la Kongreso de la Asocio de Hungaraj Apliklingvistoj en la Sekcio Aplikata Lingvo-pedagogio, 26-28.032002, urbo Szeged Jen la prelego senigita de la detaloj konataj al esperantistoj. 1 La periodoj de la instruado de Esperanto En tiu ĉi studo mi analizas la historion de la instruado de Esperanto. Mi ŝatus demonstri, ke en la sukcesaj metodoj komuna trajto estas la rakontado. Mi dividas la historion de la instruado de Esperanto en tri periodoj, kiuj estas akceptataj ĉe la divido de la literaturo de Esperanto. 2 La unua periodo: ideo por la mondo 2.1 La lernado de Esperanto en la komencaj jaroj En la unua periodo ne montriĝis problemo la metodo de lingvolernado. Tio sekvis el la koncepto, ke Esperanto estas alproprigebla por la edukitaj homoj per malmulte da lernado, ĉar ĝi estas hindeŭropa lingva modelo. Tio koncernas la gramatikon, la vortojn Oni koncedis, ke la vortkreado bezonas praktikadon. Zamenhof, la inicianto de la

lingvo kredis tion En la Ekzercaro krom la ĉiutagecaj frazoj leono estas besto ni trovas rakonton pri feino. Zamenhof konsciis pri la graveco de literatureskaj rakontoj. 2.2 Kiel lernis Esperanton la sciantoj de multaj lingvoj? Estis tipe, kiel ellernis Esperanton la hungara kemiisto KORACH Mór, akademiano. Li rakontas, ke en 1913 li estis universitata asista profesoro en la universitato de Padua (Padova) en Italio. Laŭ propono de lia profesoro ili ambaŭ lernis Esperanton dum kelke da semajnoj kaj ili ekzamenis sin reciproke. Ili publicis ankaŭ Esperante en revuo pri kristalografio, kiun la profesoro redaktis. Ili aldonis al ĉiuj numeroj la vortaron kaj la gramatikon de Esperanto 2.3 Lingvoperado kaj lingvolernado en la unua periodo En la unua periodo la lingvoperanto estis la skribita teksto, la lingvolernado okazis laŭ ekzemploj, la karaktero estis reprodukta-respegula. 3. La dua periodo: la provo de la ideo 3.1 Novaj rolantoj en la lingvolernado Post la unua mondmilito

ŝanĝiĝis la situacio. La lernantoj venis ne nur el la elito scianta multe da lingvoj, sed estis simplaj laboristoj, oficistoj. En multaj kazoj la instruistoj ne povis kalkuli pri la scio de bazaj gramatikaj kategorioj flanke de la lernantoj. La lernantoj lernis la lingvon kiel la unuan fremdan lingvon. 3.2 La Cseh-metodo Tiam komenciĝis la sukcesa aplikado de la rekta metodo, konata kiel Cseh-metodo. Ĝiaj karakterizaĵoj: la instruisto parolas nur Esperante, li uzas relative malmulte da vortoj kaj li enkondukas la gramatikon laŭpaŝe. Por garantii la principon, ofte eksterlanda estis la instruisto. La avantaĝoj de la rekta metodo: tuja paroligo, instigo, ke la parolo okazu en la lernata lingvo. La iniciatinto de tiu metodo, CSEH András, fondis Instituton en Nederlando por flegi la metodon kaj ĝi eĉ hodiaŭ funkcias. 3.21 La tekniko de la Cseh-metodo En la Cseh-metodo la instrumaterialo estas dividita en 264 paŝoj. La instrumaterialo estas plene ellaborita, ĉio, kion la

instruisto diras, estas skribita (Cseh, 1929). Ĉe ĉiu unuopa parto estas aparte montrite, kio estas tiam lernigenda. Ni rigardu, ekzemple, la partojn 118, 119 kaj 120. Tie la celo estas lernigi, ekzercigi la adverbon ‘ankaŭ’ La rakonto portanta tiun ĉi celon estas: letero enhavanta amkonfeson, respondo kun la sama enhavo, edziĝpropono, traktado pri la doto. 3.3 La lingva konscio La propreco de la Cseh-metodo estas, ke ĝi instruas ankaŭ gramatikajn konceptojn. Ĝi klopodas gvidi la lernantojn, ke ili mem trovu la solvon de la gramatikaj problemoj, konstatu la regulojn. La instruado de la gramatiko estas pravigebla, la lernanto ja ricevas ilon, per kiu li povos plivastigi siajn sciojn. Elformiĝos lingva konscio, kono pri scio Tio estas tre grava pro la speciala propreco de Esperanto. Tiuj parolas Esperanton bone, kiuj kapablas formi novajn vortojn dum la parolado. En Esperanto oni ne nur el pretaj vortoj formas frazojn, sed laŭ la dezirata direndo ni kreas vortojn

priskribantaj la celatajn objektojn, fenomenojn. En Esperanto la aplikadon de tia dumparola vortkreado limigas nur la kompreneblo, ĉar ĉio estas bona, kio estas logika. 3.31 Eksperimento pri la efiko de Esperanto al la lingva konscio Eksperimento estis farita en Italio kaj montris la sekvajn rezultojn (Pinto, M.A & Corsetti, R, 2001:67-84). Grupo de 50 lernantoj lernis Esperanton, la kontrola grupo konsistanta el 68 lernantoj ne lernis ĝin. La membroj de la du grupoj venis el la sama kultura-intelekta ĉirkaŭaĵo: loĝantaj en la periferio de Romo, laŭstatuse submezklasaj. La eksperimenta grupo atingis pli altajn poentojn ol la kontrola grupo en la metalingvaj esploroj testantaj pri: – sinonimo – dusencaĵo – gramatika rolo – fonem-segmentado. 3.4 La lernolibro-romano Oni povas preni kiel varianton de la Cseh-metodo, la lernolibro-romanon. Bona ekzemplo estas la romano de Julio Baghy: La verda koro (Baghy, 1982). La scenejo de la romano estas Siberio. En la romano

estas amikeco, amo, tragedio Ĝi estis verkita kun strebo al literaturo La vortprovizo en la opaj ĉapitroj estas severe limigita, la uzataj afiksoj kaj gramatikaĵoj estas enkondukitaj nur laŭpaŝe. La lernado el tia materialo ebligis la plej oportunan manieron: la lernemuloj renkontiĝis regule ĉe scianto de Esperanto kaj ili legis kaj priparolis unu ĉapitron. Ili post tri monatoj jam havis bonan parolkapablon en Esperanto (Laŭ la afabla informo de FAJSZI Károly). La Cseh-metodo bezonis instruiston kun aktora kapablo, tiu ĉi metodo bezonis nur unu fervoran esperantiston. 3.5 La literaturo kiel ekzercotereno La ĉefa agado de la Esperanto-movado inter la du mondmilitoj moviĝis al literatura tereno. Kvankam estis pozitiva la raporto de la asista ĝenerala sekretario de la Ligo de Nacioj pri la instruado de Esperanto, anstataŭ celhava traktado oni transdonis al komisiono la demandon pri enkonduko de Esperanto. La intereso de esperantistoj turniĝis al la literaturo unue por

demonstri la taŭgecon de la lingvo, due por kontentigi la bezonojn de la parolantoj. 3.6 La lingvoperado kaj la lingvolernado en la dua periodo La lingvoperanto estas la instrumaterialo kaj la homo respektive. Tiuj kreas ĉirkaŭaĵon, el kiuj estas rekonebla la komunikada intenco kaj el ĝi oni povas eltiri la lingvan materialon. Tia alproprigo havas respegulan-krean karakteron. 4 La tria epoko: teorio kaj praktiko 4.1 La teknikaj rimedoj, la evoluo de la lingvoinstrua teorio La lingvoinstruado post la dua mondmilito fariĝis amasa. Ankaŭ la teknikaj kondiĉoj de la lingvoinstruado ŝanĝiĝis. Aperis teknikaj rimedoj: sonregistrado, bilda prezento kaj komputilo ebligis la registradon kaj la reuzon de la lingva scio de la instruisto, kontraste al la ĝistiamaj metodoj baziĝintaj sur la scio de la instruisto kaj skribo. 4.11 La aktuala situacio Ni posedas multajn rimedojn por instrui Esperanton. Sen celi kompletecon mi listigas kelkajn: – 70-mil vorta hungara-Esperanta

vortaro en presita kaj en diĝita formoj. – La firmao Transparent Language pretigis instru-programon por Esperanto. Ĝi estas tia, kia estas programo por iu el la aliaj 101 lingvoj. – Oni povas aĉeti la E-version de Mazi de BBC. Oni aplikas ĝin multloke – Pretiĝis la vidbenda instrumaterialo Esperanta: Esperanto, pasporto al la tuta mondo. – Ekzistas komputila Leksikono en Interreto. – Ekzistas libere pliampleksigebla enciklopedio en Interreto . – Ekzistas hejmpaĝaro pri la edukado en E-o. Ĝi ebligas, ke lerngrupoj el la tuta mondo kontaktu unu la alian, ili diskutu pri temoj difinitaj de tempo al tempo. Ĝi ebligas, ke instruistoj pridiskutu siajn metodojn. 4.2 La rolo de la lingvoinstruisto La teknikaj rimedoj do ebligas, ke ni ricevu preta tion, kion niaj antaŭuloj devis produkti per multe da mono, tempo kaj peno. Nun jam ne estas limigo la malproksimeco Ĝis nun la lernmaterialoj sufiĉe kostis, sed nun jam oni povas produkti ilin propramane. La kurson de bona

instruisto oni povas registri sur sonbendon aŭ vidbendon kaj per ĝi oni povas multe pli efike lerni. Kio do estu nia instrua strategio en tiu ĉi situacio? Kiuj estas la veraj bezonoj, kiujn ni devas kontentigi? La emfazo nun estas sur la bezonoj de la individuo. 4.3 Kion bezonas la lingvolernanto? – memevoluigo (personevoluiga efiko de la lingvoscio) – informakiro (ekkono de vivmanieroj, turismo) – komunuma travivaĵo (kongresoj, kluboj) – scienca agado (fakaj konferencoj ekzemple kadre de AIS) La hungaria situacio estas speciala, nome ĉe ni Esperanto povas esti studobjekto de la abiturienta ekzameno, ĝi alportas kelke da plusaj poentoj en la priakcepta ekzameno de superaj lernejoj, ĝi estas multloke akceptata por plenumi la postulon de diplomiĝo aŭ kandidatiĝo. Tiel Esperanto fariĝis parto de nia socia vivo 4.4 La instrua ĉirkaŭaĵo farita de la tekniko En la nova situacio jam ne la instruisto diras al la lernanto, kiel alproprigi la lingvon, sed mem la lernanto

povas zorgi pri sia lingvolernado. La rimedoj menciitaj permesas, ke la lernanto reguligu la informojn alfluantajn al ŝi/li. Oni povas haltigi la magnetofonon, registri la lingvolecionon kaj poste pli atente aŭskulti la parolon de la instruisto. Aŭ oni povas mem elekti el Interreto, kio estas interesa en tiu momento. 4.5 La rakonto estas motiviga rimedo Oni povas kunvivi kun la rolantoj de iu pretende verkita rakonto, la rolantoj donas sian ĉirkaŭaĵon. Oni volonte relegas la rakonton, tiel oni povas akiri pli bonan scion 4.6 La lingvolernanto estas la ĉefrolanto de sia historio Eble rakonto fariĝas la plej interesa, se la lernanto enmetas en ĝin sian propran vivhistorion. Nun tie ĉi mi parolas pri la rakonto en larĝa senco. Ni prenu tiel la rakonton, ke la lernanto mem verkas sian vivhistorion. 4.61 Unua rakonto: lingvolernado, interamikiĝo, vojaĝo La babila kanalo donas tian eblon. Mi konigas unu el la sukcesa programo: – komenco de lingvolernado en aprilo, kontakto kun

alilandaj esperant-istoj post kelke da tagoj – en somero junulara tendaro (ne lingvotendaro!) – tradukado de la ŝatata romano en Esperanton, poste por kontrolo oni povas rigardi la tradukon en la reto – ĉiutaga babilado en Interreto kun la amikoj akiritaj en la tendaro – en novembro sukcesa supera ŝtata ekzameno Mi aldonas al la vera historio, ke estas speciala metodo kiel lerni en Interreto. Tion la instruisto ja devas apliki. La avantaĝoj, kiujn la babila kanalo donas en Interreto: laŭdezira eniĝo en la komunikan procezon, la envenanta informo ne estas tro rapida kaj estas reguligebla, oni povas fari komunan celon kun la interparolanta partnero, ktp. 4.62 Dua rakonto: Vojaĝo ĉirkaŭ la mondo Oni povas ofte legi en la Esperanta gazetaro, ke iu entreprenas tuteŭropan aŭ ĉirkaŭmondan vojaĝon kaj serĉas gastigantajn lokojn pli malpli konvenajn al la planita vojo. La vojaĝantoj poste raportas pri siaj travivaĵoj, kie ĝuste ili estis, kion ili faris. La

lingvolernantoj povas sekvi tiujn rakontojn, kio donas tre bonan motivon por lerni la lingvon. 4.7 La lingvoperado kaj la lingvolernado en la tria periodo La lingvoperanto estas mem la realo. La rolo de la instruisto estas kapabligi la lernanton uzi la akireblajn fontojn. La lingvo-alproprigado estas mem la partopreno en la praktiko 5 La dezirata lingvoscio Sekve, do, konturiĝas la dezirata lingvoscio kaj la lingvolernado konforma al ĝi en la diversaj epokoj. Ni povas resumi jene: 5.1 Respegula-reprodukta Oni lernas laŭ ekzemploj Oni instinkte rekonis la veran proprecon de Esperanto, la gravecon de la kombinado de liberaj morfemoj, oni klopodis pri ĝia montrado. 5.2 Respegula-krea La instruistoj eksplicite instruas, ekzercigas la kombinadon de la memstaraj morfemoj. 5.3 Praktikado La transpreno de la pozitivaj trajtoj de la pli fruaj metodoj En la praktiko mem la lernanto povas difini sian lernan strategion, povas reguligi la instruan fonton. Tiel oni akiras la aktivajn frazkrean

kaj vortkrean kapablojn necesajn por la plua evoluo. Se ni volas kompari tiun kapablon kun la rezultoj akiritaj de aliaj fremdaj lingvoj, ni povas konstati, ke lernanto post la alproprigo de relative malmulte da vortoj ricevas eblon de altnivela produkta kapablo. Literaturo § Baghy, Julio (1982). La verda koro Budapest: HEA § Cseh, Andreo (1929). Baza Cseh-kurso Den Haag: IEI, 1992 (8-a eldono) § Pinto, M.A & Corsetti, R (2001) Imparare lesperanto e migliorare le capacità di riflettere sullitaliano. Unesperienza al livello dei scuola media Roma: Rivista di psicolinguistica applicata, 2001/2