Gazdasági Ismeretek | Üzleti terv » Az üzleti terv

2. AZ ÜZLETI TERV 2.1 Az üzleti terv fogalma, felépítése A vállalkozási ismeretek második fejezetének az üzleti terv témakörét választottuk. Valamennyi induló vállalkozásnál célszerű lenne előzetesen üzleti tervet készíteni, amely jó keretfeltételeket biztosít arra, hogy a szárnyaló fantáziát, az idealizált elképzeléseket a reális valósággal szembesítse. Az üzleti terv készítése tehát a legelső lépés lehet, megelőzve a vállalkozási forma kiválasztás, alapítás stb teendőit A már működő vállalkozások is készíthetnek üzleti tervet a következő gazdasági év, vagy évek folyamatainak kidolgozására. Jelenleg Magyarországon üzleti tervet egy esetben kötelező készíteni, ha a vállalkozások valamely beruházásra, egyéb projectre banki hitelkérelmet adnak be, az üzleti terv benyújtásával bírálja el a bank a terv megalapozottságát. Az üzleti tervet "önkéntesen" nem túl jelentős vállalati

körben készítenek Magyarországon. A nyugat-európai országokban széles körben elfogadott módszer az üzleti terv készítése, s a vállalkozásokat segítő központok nyújtanak segítséget az üzleti terv elkészítéséhez, főként induló vállalkozásoknak. Az üzleti terv részletezettsége, szerkezete különböző lehet, lényege az alábbiakban foglalhatók össze: Az üzleti terv olyan egy, vagy több évre szóló koncepció, amely a vállalkozás környezetének és belső helyzetének reális felmérése alapján tartalmazza a vállalkozás konkrét üzleti céljait, számszerűen bemutatja a célok elérésének eredményeit, feltételeit, külső és belső forrásait. Az üzleti terv a vállalkozás céljának, jellegének megfelelően többféle felépítésben készülhet el. 5 Fontosabb részei: · Bevezető · Összefoglaló · Az üzleti magatartás elvei · A vállalkozás szolgáltatásainak leírása · Marketing terv ·

Munkaerő-humánpolitika · Pénzügyi terv · Ütemterv a megvalósításhoz Az ajánlott fejezetek fő tartalmi részeit a következőkben foglaljuk össze. Bevezető Ebben a fejezetben mutatjuk be a vállalkozást. Ismertetjük a vállalkozás legfontosabb adatait, így: – név, cím – tulajdonosok neve, címe – tulajdonosok részesedési aránya a vállalkozásban – a vezetés adatai – a vállalkozás alapításának éve, eddigi fejlődésének rövid bemutatása – a cég finanszírozásának módja – az üzleti terv készítésének célja Összefoglaló Ha az üzleti tervet külső felek (így bank, potenciális befektető stb.) számára készítjük, ez a fejezet képezi az üzleti terv legfontosabb részét Általában az összefoglalót olvassák el először, s ha az ebben foglaltak kedvező benyomást keltenek, akkor számíthatunk az üzlet iránti további érdeklődésre. Az összefoglalót a terv kidolgozása után, az összes

információ birtokában készítjük el. Amíg a bevezető a múlt és jelen bemutatását célozza, addig az összefoglaló a jövőre koncentrál. 6 Az összefoglalóban be kell mutatni: – a vállalkozás céljai, indoklása (a vállalkozás milyen tevékenységének szolgáltatásának növelését irányozták elő, milyen piacokon, megvalósulásával milyen eredmény várható) – a figyelembe vett feltételek, kockázati tényezők, a környezet, a piac, vevők, versenytársak – tervezett finanszírozási módok: mekkora összeg szükséges és milyen forrásból biztosítjuk – a legfontosabb pénzügyi mutatók tervezett alakulása Az üzleti magatartás elvei Ha a vállalkozásnál stratégiai tervet is készítenek, amely jövőbeli irányzatokat vázol fel, ez esetben nem szükséges ennek a fejezetnek az elkészítése. A vállalat vezetők, tulajdonosok által közösen elgondolt jövőkép, stratégiai alapelvek megfogalmazása nélkül nem lehet

színvonalas üzleti tervet készíteni. Az üzletpolitikai elvek összeállításánál meg kell fogalmazni a vállalat magatartási normáit a legfontosabb partnerekkel. Így: – ügyfelekkel (vevők, eladók) – versenytársakkal – tulajdonosokkal – munkatársak magatartására vonatkozó elvárások – finanszírozási elvek – eredmény felhasználás elvei – társadalmi környezettel szembeni magatartás formák Ezek a meghatározások általában rövid, tömör kifejtést igényelnek, pl. finanszírozásra vonatkozóan: elsődleges elv, hogy a vállalkozás bővítésekor a szükséges pénzforrásokat saját forrásból s nem banki hitelből finanszírozzuk. 7 A vállalkozás szolgáltatásai (termékei) Ismertetni kell a vállalat jelenlegi tevékenységét, termékeit, szolgáltatásait és a fejlesztésükkel kapcsolatos elképzelést.Elemezni lehet az egyes szolgáltatások eredményességét, fedezeti hányadát. A szolgáltatások

fejlesztésére vonatkozó elképzelések képezik e fejezetrész legfontosabb részét. Ez tartalmazhatja: – a forgalom növelésére vonatkozó elképzeléseket – a megcélzott új piacokat – a tervezett forgalom eléréséhez szükséges fejlesztési ráfordításokat – a szükséges pénzügyi forrásokat. A fejezetben a főbb számok ismertetése mellett csak az indoklásra helyezzük a hangsúlyt. Itt kell meggyőzően bizonyítani, hogy az elképzelések helyesek A piacra, eredményességre vonatkozó részletes adatokat a megfelelő fejezetekben kell kifejteni. A főbb fejlesztési irányok kifejtése mellett célszerű számbavenni azokat az tényezőket, amelyek a bizonytalanság forrását jelentik. Marketing terv Az üzleti terv marketinggel foglalkozó része ugyanazon információ bázisra épül, mint a termékek, szolgáltatások fejezet, csak itt a rendező elv a piacok szerinti tagolás. Először célszerű bemutatni átfogóan a fő piacokat és ezek

jellemzőit Le kell írnunk miért ezen a piacon értékesítünk és hogyan, miért akarunk változtatni. Érvelnünk kell a megcélzott piaci szegmensek előnyei mellett. Főbb tartalmi elemei: – a piacok megnevezése, jelenlegi és jövőbeli nagysága, a várható növekedés, a vállalat jelenlegi és tervezett részesedése az egyes piacokon 8 – a jelenlegi forgalom értéke és a tervezett volumen (mennyiség, ár, részarány) – a piacon megjelenő megrendelők, vevők ,felhasználók fizetőképes kereslete jelenleg és várhatóan a jövőben – a piacon versenyző konkurens cégek megnevezése, jelenlegi és várható részarányuk a piacon. A piacok áttekintése során arra is kell gondolni, hogy milyen új igények jelennek meg a piacon. Végül fel kell vázolni az alapvető marketing stratégiát: – milyen pozíciók elérésére milyen stratégiával törekszünk (támadó, védekező, követő stb.) – árstratégia (milyen árakat alkalmazunk

és milyen árképzéssel fogjuk a piaci részesedés és nyereség céljainkat elérni) – hogyan akarjuk az értékesítést marketing oldalról elősegíteni (reklám, hirdetés, PR tevékenység) A marketing munkában kevésbé járatosak számára hasznos segítséget nyújthat a következő könyv: Philip Kotler: Marketing management, Műszaki Kiadó 1994. Munkaerő-humánpolitika Ez a fejezetrész elsősorban külső befektetők számára bír jelentőséggel. A befektetők például fokozottan érdeklődnek a vezetés, a menedzsment képessége iránt Be kell bizonyítani, hogy a vezetés és az alkalmazott gárda képes bizonyos kitűzött célokat megvalósítani. Ajánlott témakörök: – vezetési struktúra – a kulcspozíciókat betöltők szakmai- vezetői tevékenysége – cégvezetés és alkalmazottak erős és gyenge pontjai – várható változtatások a foglalkoztatás területén – vezetők–alkalmazottak érdekeltsége, jóléti ellátása

Pénzügyi terv Míg az előző fejezeteknél a verbális kifejtés dominál elsősorban, a pénzügyi fejezetnél a jövőbeli elképzelések számszerűsítése a cél. A megelőző részekhez képest, amelyeknél az egyszerű, logikus kifejtés is megengedett, a pénzügyi tervben a gazdasági-számviteli ismeretek szakszerű alkalmazására van szükség. 9 A pénzügyi mutatókat és előirányzatokat az előző két évre visszamenőleg és az üzleti terv időszakára szokásos kidolgozni. A pénzügyi tervben a következő fontosabb információkat kell szerepeltetni: – értékesítés alakulása (mennyiség, ár) – fix és változó költségek – fedezet – a vállalkozás vagyoni helyzete, mérleg, egyszerűsített mérleg – tervezett eredmény – készpénz bevételek és kiadások, Cash Flow – beruházások – finanszírozási módok Hasznos lehet ebben a fejezetben rámutatni a kockázati tényezőkre. Ha a marketing fejezetben a

forgalomnál megjelöltük, hogy az egyes relációkban milyen valószínűséggel várható értékesítés, ebben a fejezetben bemutatjuk ennek pénzügyi kihatásait A pénzügyi terv egyes fontosabb részeit, amelyek alapvető számviteli ismereteket is igényelnek az 1.2 pontban részletesebben is kifejtjük 10 2.2 Pénzügyi terv A pénzügyi terv elkészítéséhez a következő fontosabb alapismeretek szükségesek: 2.21 Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontban, rendszerint az üzleti év utolsó napján. A vagyont meghatározott szerkezetben mutatja A mérleg a vagyoni állapotot egyensúly formájában mutatja be. Egyrészt kimutatja a vállalkozás reáleszközeit (ez szerepel a mérleg egyik oldalán), valamint a reáleszközök pénzügyi forrásait (ez képezi a mérleg másik oldalát). A vállalat eszközeinek és forrásainak összege egyenlő az alapvető mérlegegyezőség követelménye alapján A fő tételeket a következő

ábrában szemléltetjük, amelyet a hivatalos beszámoló formától eltérően kétkarú mérleg alakban ábrázolunk. EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG A. Befektetett eszközök C. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök II. Tőketartalék III. Befektetett pénzügyi eszk III. Eredménytartalék IV. Egyszmérleg sz eredmény D. Tartalék B. Forgóeszközök E. Céltartalék I. Készletek F. Kötelezettségek II. Követelések I. Hosszúlejáratú köt III. Értékpapírok II. Rövidlejáratú köt IV. Pénzeszközök Eszközök összesen Források összesen 11 Eszközök Az eszközök képviselik a vállalat azon vagyontárgyait, amelyek a jövőbeli gazdálkodást szolgálják, ill. hasznot hoznak a vállalatnak Az eszközök első csoportját a befektetett eszközök alkotják, mindazok a reáljavak, amelyek a vállalkozást egy éven túl is szolgálják. Ezek egyik csoportját alkotják az immateriális javak, amelyek

megszerzéséért fizetett a vállalkozás, és cserébe speciális vagyontárgyat kapott. Ilyen pl a szabadalom, üzlet bérleti jogának és más vagyoni értékű jognak a megvásárlása. A tárgyi eszközök közé tartoznak az épületek, gépek, berendezések, járművek. A befektetett eszközök közé soroljuk az egy évnél hosszabb időre lekötött, értékpapírokba, más vállalkozásokba befektetett pénzeszközöket. Az immateriális és tárgyi eszközök "valós" értéküknek megfelelően kerülnek be a mérlegbe, azaz az eredeti beszerzési árat csökkenteni kell az avulás mértékével, az értékcsökkenési leírással. Az eszközök másik nagy csoportját a forgóeszközök képezik, ezek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás működését. A készletek közé a vásárolt anyagok, előállított félkész és késztermékek tartoznak A követelések közül a legfontosabbat a vevőköveteléseket emeljük ki, ez olyan

pénzeszköz, amely még nem folyt be, tehát nincs a pénzeszközök között, de mivel a vállalat teljesített, az árut kiszállította, olyan eszköznek minősül, amelyre a vállalat joggal tart igényt. Az értékpapírok az egy éven belüli befektetések értékét mutatják. A pénzeszközök pedig a házipénztárban ill a bankszámlán a fordulónapon levő pénzmennyiséget mutatja Források A források a vállalat vagyonát fejezik ki, annak eredete, származása, tulajdonosa, pénzügyi forrása alapján. Első nagyobb csoportja a saját tőke, amely az alapításkor befizetett alaptőkéből (jegyzett tőke), a tőketartalékból áll, amely a később megemelt, kapott tőkerészt tartalmazza és amelyet a cégbíróságon nem jegyeztek be. Az egyszerűsített mérlegben a saját tőke része az eredménytartalék, amely az egyszerűsített mérleget készítőknél a "kiegyenlítő tartály" szerepét tölti be, azaz a 12 mérleg főösszegből

(eszközök ill. források összesen) a többi forrás adat levonásával kapjuk meg. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény, vállalkozás tárgyévi tiszta vagyon növekedését mutatja, amely megegyezik az eredménylevetés utolsó sorával, az adózott eredménynek a kifizetett osztalékkal csökkentett összegével. 1997 től új sor a tartalék, amely az eredménytartalék mellett hasonló technikai jellegű kiegyenlítést szolgál (Kiszámítása: +saját termelésű készletek + vevő állomány szállítokkal szembeni kötelezettség - egyéb rövidlejáratú kötelezettség-céltartalék). Céltartalék Az egyéni vállalkozók számára nem teszi lehetővé a törvény céltartalék képzését, de gazdasági társaságoknál igen. Az adó törvény szigorúbb korlátot állít a céltartalékként kivonható összegekre, mint a számviteli tv A társasági adó tv szerint céltartalék képezhető a garanciális kötelezettségekre és a lejárt követelések

meghatározott %-ára. Kötelezettségek A forrásoknak ez a csoportja a vállalat tartozásait mutatja ki, mindazon pénzügyi kifizetést, amely a vállalat számára a belátható jövőben a már beérkezett áru, felvett hitel alapján esedékes. A vállalat külön mutatja ki az 1 éven belül és az 1 éven túl esedékes kötelezettségeket. Az egyszerűsített mérleg és a nagyobb vállalakozások által készített mérleg lényegében részletezettségben különbözik, alapstruktúrájuk megegyezik. 2.22 Eredménykimutatás Egy vállalkozás üzleti évének eredmény levezetését, adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Míg a mérleg statikusan, egy adott időpontban tükrözi a vállalkozás reáleszközeit, ezek pénzügyi forrásait, az eredménykimutatás ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az adott vagyontárgyak hogyan hasznosulnak egy időszak, többnyire január 1. és december 31 között Az eredménykimutatás tipusai: -

eredménylevezetés (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások) 13 - eredménykimutatás (kettős könyvvitelt vezető vállalkozások) A kisebb vállalakozások (kkt, bt), amelyek egyszeres könyvvitelt vezetnek, az egyszeres könyvvitel formájából (pénztárkönyv, naplófőkönyv) következően másként vezetik le az eredményt, mint a kettős könyvvitelt vezető cégek. A két könyvvezetés eltérését a 4.1 fejezetben tárgyaljuk 1997-től az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik a számviteli törvény, a vállalkozás eredményének megállapitásáról a személyi jövedelemadó törvény rendelkezik. Továbbra is pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint rögzitik a gazdasági eseményeket (pénztárkönyv), de az eredmény megállapitás szabályait és formáját a személyi jövedelemadó tv. határozza meg Tartalmi szempontból az eredmény megállapitása megegyezik a társas vállalkozások eredményének levezetésével. Bármelyik eredmény

levezetési formának a logikai szerkezete azonos: ÁRBEVÉTEL – KÖLTSÉGEK = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY – ADÓ = = ADÓZOTT EREDMÉNY A számviteli tv. és az adótörvények eltérnek néhány ponton abban a vonatkozásban, hogy mekkora költségek írhatók az árbevételből Mivel az adótörvények szigorúbb korlátot állítanak, a későbbiekben is e szerint értelmezzük a leírható költségeket. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalakozások közül a kkt, bt eredmény levezetésének leegyszerűsített logikai szerkezete a következő: + Értékesítés árbevétele és egyéb bevételek - Termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások – anyagbeszerzés – munkabér és járulékai – egyéb költségek és ráfordítások = Naplófőkönyv (pénztárkönyv) szerinti eredmény – Amortizáció (Zárókészlet-Nyitókészlet) -------------------------------------------------------------------------------= Adózás előtti eredmény –

Adófizetés 14 = Adózott eredmény Az eredménylevezetés hivatalos formája azonban ennél bonyolultabb, követi a naplófőkönyv, pénztárkönyv fontosabb oszlopait. Az adó kötelezettség megállapítása szempontjából figyelmen kivül kell hagyni a nem adóköteles bevételeket és nem lehet levonni a költségnek nem minősülő kiadásokat. Az eredménylevezetés azonban komplex módon ezeket is kimutatja és egyúttal le is vonja ezeket a pénzösszegeket, így az adózás előtti eredményre nincs hatásuk. Az eredménylevezetés előírt tagolása: EREDMÉNYLEVEZETÉS A. Végleges pénzbevételek I+II 1. Nettó árbevétel 2. Adóköteles egyéb bevételek I. Adóköteles bevételek 1+2 II. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek B. Végleges pénzkiadások III+IV 3. Anyag és árubeszerzés költségei 4. Személyi jellegű ráfordítások 5. Egyéb termelési és kezelési költségek III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások 3+4+5 6.

Beruházási kiadások 7. Egyéb kiadások IV. Jövedelemadózásban nem érvényesíthető kiadások 6+7 C. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása A-B V. Jövedelembe nem számító végleges pénzmozgás II-IV D. Pénzügyileg realizált adózás előtti eredmény +C-V 8. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések 15 E. Adózás előtti eredmény+D+8 9. Fizetendő adó F. Adózott eredmény +E-9 10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 11. Az osztalék jóváhagyott összege G. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény +F+10-11 A kettős könyvvitelt vezetők eredmény kimutatást készitenek.Az eredménykimutatáson belül is megkülönböztetünk egy egyszerűbb és egy részletesebb változatot. A következőkben az egyszerűbb változatot, az egyszerűsített éves beszámoló eredmény kimutatásának fő tartalmi elemeit mutatjuk be Eredménykimutatás 16 + Értékesítés árbevétele – Anyagköltség – Munkabér és közterhei –

Értékcsökkenési leírás = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + Pénzügyi művelek bevételei – Pénzügyi műveletek ráfordításai = Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozási eredmény (üzemi+pénzügyi ered.) + Rendkívüli bevételek – Rendkívüli ráfordítások = Adózás előtti eredmény – Adó fizetési kötelezettség = Adózott eredmény – Osztalék kifizetés, eredménytartalék = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Az eredmény levezetést és az eredmény kimutatást összehasonlítva, fő különbség sorrendbeli eltérés, ill. az eltérő részletezettség Az eredménykimutatás külön tartalmazza a vállalkozás alaptevékenységének eredményét és ettől elkülönítve a pénzügyi műveletek (kapott kamat–fizetett kamat, részesedés) és a rendkívüli események eredményre gyakorolt hatását. Az egyszeres könyvvitelben nincs meg ez az elkülönítés. A nagyobb vállalatoknál fontos

elkülöníteni az alaptevékenységet más hatásoktól, így tisztán kimutatható, hogy a vállalat eredményét/veszteségét milyen hatások okozzák. Az eredménykimutatásban az adózott eredményből lehet a tulajdonosoknak osztalékot fizetni vagy tartalékot képezni. Ha a vállalkozás továbbfejlesztése a cél, akkor ennek vállalati belső forrása az adózott eredményből az osztalék-kifizetés után maradó pénz. Tehát fejleszteni, új gépet vásárolni csak adózott pénzforrásból lehet. Ha idegen forrást veszünk igénybe (hitel), akkor ennek törlesztése is csak az adózott eredményből lehetséges. A hitel használatának díját, a kamatot költségként le lehet írni, de a tőketörlesztést nem. Az adózott eredményből a vállalat fejlesztésére fordított pénz, a visszaforgatott nyereség, (hivatalos elnevezéssel a mérleg szerinti eredmény), a vállalat tárgyévi vagyon növekedését mutatja saját forrásból. Ezt a zárómérlegben is

jelezzük, így a záró mérleg mérleg szerinti eredmény sora megyegyezik az eredménykimutatás utolsó sorával, a mérleg szerinti eredménnyel. 2.23 Cash flow Elterjedése, használata a kisvállalkozói körben is növekvő. A Cash Flow a vállalkozás pénzbevételeinek és pénzkiadásainak rendszerint naptári hónapokra lebontott ütemezése. A Cash Flow a vállalkozás likviditását mutatja, azt hogy a pénzbevételek mennyire nyújtanak fedezetet az esedékes kifizetésekre. A vállalkozás ugyanis év végén nyereségesnek bizonyulhat, de ha a pénzáramlások ütemezése nem megfelelő, könnyen fizetőképtelenség helyzetébe kerülhet. A Cash Flow az eredménykimutatással mutat leginkább hasonló vonásokat, de a különbségek, eltérések felismerése nagyobb jelentőséggel bír, mint azonosságuk. 17 Eredménykimutatás alapszerkezete: ÁRBEVÉTEL – KÖLTSÉGEK Cash Flow alapszerkezete: PÉNZBEVÉTELEK – PÉNZKIADÁSOK Különbségek: PÉNZBEVÉTEL

 ÁRBEVÉTEL PÉNZKIADÁS KÖLTSÉGEK A pénzbevételek rendszerint meghaladják a vállalkozások adóköteles árbevételét. A bevételek között ugyanis van olyan pénzbevétel, amely az adott vállalakozásnál nem adóköteles, így a kapott hitel összege, a visszatérített adó, a pénztár nyitóállománya év elején stb. A pénzkiadások többsége olyan kiadás, amely egyúttal költségként is elszámolható, de bizonyos pénzkiadások nem számolhatók el költségként. A költségelszámolás alapelve: az adott év árbevételével szemben ténylegesen felmerült és megfizetett erőforrás-felhasználás számolható el költségként. Egy adott évben pl. a gépbeszerzés összege pénzkiadás, az esedékes összegre elő kell teremteni a pénzt. Költségként azonban a teljes gépbeszerzés értéke nem számolható el, hiszen a gépet több éven keresztül használják, több éven keresztül termel árbevételt Költségként a teljes gépértékből az

ez évi árbevételre eső értékcsökkenés számolható el (Ez az általános helyzet, de meg kell jegyezni, hogy az adóhatóság, amely az elszámolható amortizációt korlátozza, egyes esetekben kivételt is tehet, 1996-ban pl. egyéni vállalkozó a tárgyévi gépbeszerzés teljes értékét költségként leírhatta, de 2000-ben már nem.) Különbség lehet az ún. reprezentációs költségek tekintetében is, az adóhatóság korlátot állít, költségként az éves árbevétel 0.5 %-át lehet levonni a reprezentációs célra fordított kiadásoknak. 18 Ezen kívül különbség van az anyagbeszerzés és az anyagköltség összege, valamint egyes bírság és büntetés költségként való elszámolhatósága között. Az elszámolható anyagköltségre a későbbiek során még visszatérünk Általában a bírság, büntetés költségként nem számolható el, de pl. az önellenőrzési bírságot az adóhatóság megengedi költségként elszámolni A Cash

Flow kimutatásnak több változata, formája van. Két alaptípusa: – direkt – indirekt Az indirekt Cash Flow az eredménykimutatásból visszafelé származtatva alakítja ki a pénzforgalmi adatokat. Mi az egyszerűbb változatát a direkt Cash Flow-t fogjuk használni. 2.24 Fedezet A banki hitelkérelem elbírálására készített üzleti terv kötelező része a fedezetszámítás. De az újonnan induló vállalkozás számára is fontos lehet tudni, mikor ér el először nyereséget. A fedezeti pont megmutatja mekkora értékesítési volumen szükséges az összes költség fedezésére. A vállalkozásoknál felmerülő költségeket két csoportban soroljuk, állandó vagy fix és változó költségekre. A fix költségek azok, amelyek akkor is felmerülnek, ha nincs termelés, szolgáltatásnyújtás. Jellemző fix költségek: – amortizáció – kamatteher – adminisztrációs költség, állandó személyzet bérköltsége – bérleti díjak –

karbantartás, javítás költségei – közüzemi szolgáltatások (telefon, villany, gáz, vízdíj) 19 – biztosítási díjak A változó költségek a termelési, értékesítési forgalom változásával együtt változnak. Jellemző változó költségek: – anyagköltség – termékre, szolgáltatásra jutó bérköltség – egyéb értékesítési költségek Fedezeti pont grafikus ábrája ┴rbevÚtel K÷ltsÚgek ßrbevÚtel Íssz.k÷ltsÚg Fedezeti pont Fix k÷ltsÚ ╔rtÚkesÝ volumen A termelt termékmennyiség függvényében ábrázolható tehát a különböző termelési szintekhez tartozó árbevétel és költségek viszonya. Ingatlanforgalmazás esetén mivel a termékmennyiség nem értelmezhető, ezért fedezeti árbevételt célszerű számítani. Képlete: Fedezeti árbevé tel  Fix költség Vá ltozó költsé g 1 Árbevé tel /Ha a szövegben hiba jelzést talál, kapcsolja be Controll Panel/International/Elválasztás/ ,

jelet!/ 20 Azt mutatja meg, hogy az éves összes költség mekkora árbevételi szint mellett térül meg először. 2.25 Pénzügyi mutatók Az üzleti terv készítés során sokféle mutatószámot lehet készíteni, amely a vállalkozás helyzetének megítélését segíti elő. Ezek többségét a mérleg és eredménykimutatás adatainak felhasználásával lehet elkészíteni. A sokféle mutató közül néhány fontosat emelünk ki. Eredményességi mutatók: Eszköz arányos árbevétel = Tőkearányos árbevétel = Árbevétel Összes eszköz Árbevétel Saját tőke Tőkearányos eredmény = Eredmény Források összesen Likviditási mutatók: Likviditási mutató = Forgó eszköz Rövid lejáratú kötelezettség Likviditási gyorsráta = Forgó eszköz – Készlet Rövid lejáratú kötelezettség Tőkestruktúra: Eladósodottság = Kötelezettségek Források összesen Idegen – saját tőke arány = Kötelezettség Saját tőke 21 2.26 A

pénzügyi terv belső összefüggései Eddigiek során megismerkedtünk a pénzügyi terv készítés elemeivel. Az egyes elemek között is vannak összefüggések, alap egyenlőségek, amelyet a terv készítés során be kell tartani. Ezeket egy induló vállalkozás leegyszerűsített, modellszerű példáján keresztül mutatjuk be. A Pillér bt. január 1-én kezdi meg tevékenységét Egyszeres könyvvitelt, naplófőkönyvet vezet és társasági adót fizet. A bt. alapítói alapításkor összesen 200 e Ft készpénzt fizettek be a cég bankszámlájára, valamint apportáltak 2,3 millió Ft értékű személygépkocsit Január 1-től bérelnek egy lakást üzleti célra, de az önkormányzattal már megegyeztek, hogy április 1-től megvehetik egy kitűnő helyen levő üzlet bérleti jogát 700 e Ft-ért. Ennek megvásárlásához 500 e Ft hitelt kértek az Iparbankháztól, törlesztését csak egy év múlva kell megkezdeni. A hitel elbírálásához az alábbi

pénzügyi tervet készítették, az következő feltételezésekkel: Várható árbevétel január 50000 február 150000 március–október 320000 november–december 170000 Üzlet bérleti joga április 700000 Ennek bérleti díja áprilistól, havonta 26000 Lakás bérleti díja január–március 35000 Számítógép vásárlás február 150000 Munkabér (a tulajdonosok az alkalmazottak, az első öt hónapban csak minimálbért vesznek ki június–december, 2 fő, személyenként 35000 Várható kiadások: 22 Rezsi lakásra, üzletre, átlag január–december 15000 Személygépkocsi benzin, szerviz, átlagban január–december 20000 Hirdetés, reklám január–március 15000 Hitelfelvétel várható kamata április–december 12000 Anyagbeszerzés, év végén 12 ezer Ft értékű készlet marad január–március 8000 április-december 33000 Egyéb költségek január–december 6000 A társasági adóelőleg fizetésének

negyedévente tesz eleget. Az amortizáció a naptári hónapokkal arányosan számolható el. Amortizációs kulcsok: személygépkocsi: 20 %, számítógép: 33 %, bérleti jog lineárisan 10 évre Osztalékot az első évben nem fizetnek. A becslés alapján elkészítjük a bt. nyitó mérlegét, cash flow-ját, tervezett eredménylevezetését és záró mérlegét. Pillér bt. Nyitómérleg (ezer Ft) január 1 A. Befektetett eszközök C. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök 2300 III. Befektetett pénzügyi eszk 2500 II. Tőketartalék III. Eredménytart IV. Egysz m szeredm D. Tartalék B. Forgóeszközök E. Céltartalék I. Készletek F. Kötelezettségek II. Követelések I. Hosszúlejáratú köt III. Értékpapírok II. Rövidlejáratú köt IV Pénzeszközök 200 23 Eszközök összesen 24 2500 Források összesen 2500 Pillér Bt. cash flow (ezer Ft) Pénzáramlás Pénzbevétel: Árbevétel Hitel Össz

bevétel Pénzkiadás: Bérleti jogra Bérleti díj Számítógép Munkabér minbér:22500 Bér járulékok 33+3%+3900FT/fő Rezsi Benzin Hirdetés Kamat Anyagbeszerzés egyéb Társasági adó Pénztár nyitó Pénztár záró Jan. Febr. Márc. Ápr. Május Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Összes 50 150 320 320 320 320 320 320 320 170 170 50 150 320 320 500 820 320 320 320 320 320 320 170 170 3100 500 3600 35 26 26 26 26 26 26 26 26 45 35 150 45 700 26 45 45 45 70 70 70 70 70 70 70 700 339 150 715 20 20 20 20 20 29 29 29 29 29 29 29 303 15 20 15 15 20 15 15 20 15 15 20 15 20 15 20 15 20 15 20 15 20 15 20 15 20 15 20 12 33 6 12 33 6 12 33 6 10 12 33 6 12 33 6 12 33 6 10 12 33 6 12 33 6 12 33 6 12 180 240 45 108 321 72 42 35 8 6 8 6 8 6 10 200  585 25 Tervezett eredmény (ezer Ft) Árbevétel 3100 Anyagbeszerzés -321 Munkabér és járulékai –1018 Egyéb költség

és ráfordítás –984 bérleti díj 339 rezsi 180 benzin 240 hirdetés 45 kamat egyéb 108 72 Naplófőkönyv sz. eredmény 777 amortizáció 558 Záró-nyitókészlet +12 Adózás előtti eredmény 231 Társasági adó (18 %) 42 Adózott eredmény 189 Osztalék 0 Mérleg sz. eredmény 189 Amortizáció kiszámítása: Bérleti jog: 700e Ft/10 = 70e Ft évente, ebből 9 hónapra jutó összeg: 53e Ft. Személygk.: 2300 eFt x 0,2 = 460e Ft évente Számítógép: 150e Ft x 0,33 = 49,5e Ft, ebből 11 hónapra jutó összeg: 45e Ft. Amortizáció összesen, kerekítve: 558e Ft. Egyúttal a befektetett eszközök értékét is csökkentjük az éves amortizáció összegével, a záró eszközállományban a csökkentett érték szerepel. 26 Az eredménylevezetése az előírt tagolás szerint: EREDMÉNYLEVEZETÉS A. Végleges pénzbevételek I+II 3600 1. Nettó árbevétel 3100 2. Adóköteles egyéb bevételek 0 I. Adóköteles bevételek 1+2

3100 II. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek 500 B. Végleges pénzkiadások III+IV 3173 3. Anyag és árubeszerzés költségei 321 4. Személyi jellegű ráfordítások 1018 5. Egyéb termelési és kezelési költségek 984 III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások 3+4+5 2323 6. Beruházási kiadások 850 7. Egyéb kiadások 0 IV. Jövedelemadózásban nem érvényesíthető kiadások 6+7 850 C. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása A-B 427 V. Jövedelembe nem számító végleges pénzmozgás II-IV -350 D. Pénzügyileg realizált adózás előtti eredmény +C-V 777 8. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések -558+12 E. Adózás előtti eredmény+D+8 231 9. Fizetendő adó 42 F. Adózott eredmény +E-9 189 10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 0 11. Az osztalék jóváhagyott összege 0 27 G. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény +F+10-11 189 Pillér Bt. Zárómérleg (ezer Ft)

december 31. A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszk C. Saját tőke 647 1.945 B. Forgóeszközök I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék IV. Mérleg sz eredmény 2500 189 E. Céltartalék I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV Pénzeszközök 12 Eszközök összesen 3.189 F. Kötelezettségek I. Hosszúlejáratú kötelezettség II. Rövidlejáratú köt 500 Források összesen 3.189 585 Az üzleti terv készítése során az értékesítés nagyságának, a felmerült költségeknek bizonyító erejű alátámasztását részletesen is ki kell dolgozni, például a marketing terv alapján. A bemutatott példát modell jellegű, amely azt a célt szolgálja, hogy az alapvető összefüggésekre világítson rá. Összefoglalva: a következő számszaki alapegyezőségek betartását követeli meg a pénzügyi terv készítése: Mérleg egyenlőség Eszközök összesen = Források

összesen Mérleg és eredménykimutatás egyezősége Mérleg sz. eredmény = Mérleg sz. eredmény (eredménykimutatás utolsó sora) (mérleg forrás oldalán) Mérleg és Cash Flow egyezősége Záró pénztári állomány 28 = Pénzeszközök (Cash Flow utolsó rovata) (mérleg eszköz oldalán) A Pillér bt. fedezeti pontja Fix költségnek tekinthető az adott vállalat esetében a bérleti díj, rezsi, amortizáció, és kamat. A fix és a változó költségek közötti határ meghúzása a vállalat jellegéből következik, azok a költségek tekinthetők fix költségnek, amelyek ha nincs forgalom akkor is biztosan felmerülnek. Fedezeti árbevétel = 1185 = 2598 eFt 1684 1– 3100 Fedezeti árbevétel = 2598 e Ft Ha az árbevétel eléri a 2598 e Ft-ot (kb. 10 hónapban), ez fedezetet nyújt az egész évi költségekre. Pillér bt. pénzügyi mutatók Eszközarányos bevétel = Árbevétel 3100 = = 0,97 Eszközök 3198 Az eszközök minden egyes forintja

0,97 Ft árbevételt eredményez, ez magas arány. Hiba! Az eszközök és források áltagosan 6 %-os jövedelmezőséget biztosítanak. Eladósodottság = Kötelezettségek 500 = = 0,16 Eszközök összesen 3.189 Idegensaját tőke arány = Kötelezetteség 500 = = 0,19 Saját tőke 2.689 Az eladósodottság mértéke rendkívül alacsony, az 1 és az e feletti értékek számítanak kedvezőtlennek. 29