Informatika | Vállalati információs rendszerek » Dén-Mórocz-Rochy - SAP, Baan, Oracle rendszerszemléletű összehasonlítás

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 6 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:134

Feltöltve:2010. június 22.

Méret:61 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

RENDSZERSZEMLÉLETI ÖSSZEHASONLÍTÁS SAP VS BAAN/ORACLE vállalatirányítási rendszerek kis- és középvállalkozások számára KÉSZÍTETTÉK Dén Mátyás András Mórocz Tímea Rochy Péter gazdinfo L/1 Alapvetően a ma piacon lévő vállalatirányítási rendszerek teljes egészében nem összehasonlíthatók. A nagyvállalati célcsoport mellett a multinacionális szoftvergyártó vállalatok körülbelül három éve fejlesztenek integrált vállalatirányítási rendszereket a kis- és középvállalati szegmensnek is, de már a nagyság kapcsán is felmerülnek kérdések. Tőlünk nyugatra és hazánkban (és számos más országban is) eltérő mi számít kis- és közepes vállalatnak, illetve nagynak. Általában elmondható, Magyarországon a közepes vállalatok éves forgalma 1–8 milliárd forint között van, a kisvállalatoké 1 milliárdnál kisebb. Annak, hogy a szoftvergyártók feléjük fordulnak, többféle oka van – az indokok cégenként is

eltérők –, az azonban kétségtelen, hogy a nagyvállalati szektor az utóbbi években telítődött, az üzleti folyamatok standardizálódtak, és elindult egy szoftverpiaci konszolidáció is. A kicsiknek és közepeseknek kedvezett tehát, hogy jól leképezhetővé váltak a vállalati folyamatok, a rendszerek már egyre kevésbé igénylik a testreszabást. Emellett a projektek átfutási ideje is csökkent, kompaktabbá váltak a szoftverek, amelyek a kis- és középvállalatok munkafolyamataihoz is illeszkedni tudnak. Lényeges továbbá, hogy a pár évvel ezelőtti állapothoz képest a hardver- és adatbázisplatformok száma is jelentősen csökkent. SAP Kulcsr@kész Az SAP 1972 óta van a piacon és vezető e-biznisz megoldásaival több mint 50 országban van jelen világszerte. Magyarországon öt éve van jelen a cég termékeivel, öt év alatt 322 hazai ügyfelet szerzett a vállalat. Az SAP kezdetben nagyvállalatok részére készített integrált ügyviteli

és irányítási rendszereket, melyek minden vállalati folyamatot tartalmaztak, moduláris formában. A cégóriás által nemrégiben bemutatott mySAP.com e-business verziójára épülő Kulcsr@kész megoldás a kis- és közepes méretű szolgáltató vagy kereskedelmi vállalkozások számára készült, és template/sablon alapú. Ez a nagyvállalati mySAPcom rendszer előre paraméterezett verziója, a tipikus magyar kis- és középvállalat alapfunkcióit támogatja. A Kulcsr@kész SAP-ban megtalálható a pénzügyi számvitel, a controlling, az eszköz- és anyaggazdálkodás, a szervizmenedzsment (ügyfélszolgálat), a raktárgazdálkodás és az értékesítési modul, továbbá az internetes áruház. Az előre konfigurálással jelentősen csökkennek a bevezetés költségei: az oktatási és tanácsadói napok száma, ami megtakarítással jár. A Kulcsr@kész SAP a kis- és közepes vállalatok igényeire szabott modulokat és opciókat tartalmazza, de ezzel nem

korlátozza a felhasználó lehetőségeit, kérésre a mySAP.com rendszer összes komponense aktivizálható. Oktatása mintegy 30, a teljes bevezetése átlagosan 60-70 tanácsadói napot vesz igénybe. A bevezetést nem az SAP Hungary Kft. végzi, hanem a szerződött partnerei A hardverrel együtt – a vállalatra van bízva, milyen szervert választ – a komplett Kulcsr@kész vállalatirányítási rendszer 25–40 millió forintból bevezethető – amennyiben a megoldás megfelel a vállalatnak –, amelyben benne foglaltatik a mintavállalatra szabott megoldáscsomag, a funkcionális leírás, az oktatás és a tanácsadás. A 2000 augusztusi megjelenés óta több mint 35 cég döntött a rendszer mellett. Baan-modellezés A német SAP-hez hasonlóan a holland Baan sem mostanában fordult először a kis- és középvállalati szegmens felé, már három évvel ezelőtt is létezett alacsony felhasználószámra kialakított csomagos megoldása. A cég

vállalatirányítási rendszere minden vállalatméretre könnyen rászabható, nincs butított verzió, különbségek csak a bevezetett modulok számában és kapcsolatában jelentkeznek. Az alaprendszerhez és az integrálható, „feláras” add-on csomagokhoz, illetve modulokhoz – például az E-Enterprise/E-Collaboration, amely interneten elosztott rendszert valósít meg, a házi pénztár, a Data Navigator vagy az üzleti intelligencia (BaanBIS) – még további három, kisebb egységre osztott nagy terület kapcsolódhat: az SCM (Supply Chain Management – szállítóilánc-kezelés), a CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolatkezelés) és a még újnak számító PLM (Product Lifecycle Management – termékéletciklusmenedzsment). A Baan szoftvereket forgalmazó Datorg Team Kft.-nek a magyarországi kis- és középvállalatokra kialakított csomagmegoldása a standard Baan IV vállalatirányítási rendszerre épül, amelyben a szokásos ERP

modulokon kívül – mint a pénzügy-számvitel, kontrolling, beszerzés, értékesítés, raktárgazdálkodás, gyártás- és termelésirányítás – megtalálható a projektkezelés, a szolgáltatás-karbantartás (például alkatrészek nyilvántartása, gépjavítás), a szállítmányozás-fuvarozás és a minőségbiztosítás is. Az alaprendszer magában foglalja a dinamikus vállalatmodellező eszközt is. A csomagmegoldásban ezt 12 darab, megvásárolható referenciamodell egészíti ki, amelyek tartalmazzák az iparág-specifikus megoldásokat, illetve az üzleti funkciókat, folyamatokat, azok leírását és kapcsolatát, továbbá a vállalaton belüli feladatköröket. Ezért a legtöbb vállalattípusra szinte azonnal, minimális testreszabással alkalmazható a rendszer, ami jelentősen lerövidíti a bevezetési időt. A magyarországi csomagban természetesen a magyar nyelvi modul és lokalizáció is megtalálható. A csomag a Baan IV alkalmazói szoftveren és

referenciamodelleken kívül a szükséges hardver- és egyéb szoftverkomponenseket (például adatbázis-kezelő), valamint minimális tanácsadási szolgáltatást is tartalmaz. Egy ilyen rendszer 16 felhasználóra 20-25 millió forintból alakítható ki, amely már csak a bevezetéshez szükséges – a vevői és testreszabási igényektől függő – szakmai szolgáltatásokkal (oktatás, konzultáció) egészítendő ki. Középvállalatoknál az ERP rendszer bevezetése átlagosan 6-8 hónapot vesz igénybe, a kicsiknél átlagosan 3-4-et, amely előre konfigurált megoldással – testreszabás nélkül – akár 2 hónapra is csökkenthető. Előre paraméterezett Oracle-rendszer Az Oracle koncepciója hasonló a Baanéhoz. Az kis- és középvállalatok is ugyanazt az alaprendszert – az Oracle E-Business Suite 11i-t – kapják, de a vállalati igényekhez idomulva limitálják a funkciókat. Egy 120 munkaállomásos, közepes ERP rendszer bevezetése körülbelül 3-4

hónapot vesz igénybe, ám egy pénzügyi rendszer már 60 „embernapon” belül működhet (az idő a döntéshozók számától is függ a cégnél). Középvállalati (minimum évi 1,5–2 milliárd forintos éves forgalom) projektekből évi 15–20 darabot tart számon az Oracle. Egy 10–20 felhasználós pénzügyi rendszer körülbelül 12 millió forinttal terheli meg a cég kasszáját, ha a tágabb E-Business Suite-et vesszük (beszerzés, disztribúció, termelésirányítás, értékesítés), az összeg 40 millió forintra rúghat. Ehhez további funkciókat lehet kapcsolni, olyanokat, mint az emberierőforrás-kezelés, a marketing, a szállítóilánc-kezelés, a projektmenedzsment vagy a CRM. A bevezetést egyébként itt is az Oracle szerződéses partnerei végzik. Szempont Modulok SAP Kulcsr@kész pénzügyi számviteli controlling eszköz- és anyaggazdálkodás  szervizmenedzsment (ügyfélszolgálat)  raktárgazdálkodás  értékesítési modul

 karbantartás  internetes áruház              Területek, funkciók      Pénzügy, számvitel Beszerzés Termelés Értékesítés marketing Emberi erőforrás menedzsment        BAAN/Oracle pénzügyi-számviteli controlling beszerzés értékesítés raktárgazdálkodás gyártás- és termelésirányítás projektkezelés szolgáltatáskarbantartás szállítmányozásfuvarozás minőségbiztosítás E-Enterprise/ECollaboration házi pénztár Data Navigator üzleti intelligencia (BaanBIS) SCM (Supply Chain Management – szállítóilánc-kezelés) CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolatkezelés) PLM (Product Lifecycle Management – termékéletciklusmenedzsment). Általános jellemzők Inputok Outputok Bevezetéséhez szükséges időtartam  Oktatás  Teljes bevezetés tanácsadással Bevezetéshez szükséges költség  Rugalmasság  Bővíthetőség

 Nyitottság  Gyors testreszabhatóság  Bővíthetőség  Integráció  Szabványosság  Modularitás  Integráció Bevitt szövegek (text), vagy Bevitt szövegek (text), vagy importálható adatbázisok importálható adatbázisok  Beszámolók,  Adatbányászat jelentések, elemzések,  Vezetői jelentések lekérdezések  Ügyfélkezelés  Előrejelzések  Elemzés eredményei  Előrejelzés,  Kimutatások kockázatelemzés  Pénzügyi és egyéb  Pénzügyi, számviteli mutatószámok kimutatások  Adatbányászat  Kimutatások grafikus megjelenítéssel 30 nap 60-70 nap 25–40 millió forint a vállalat méretétől függően 30 nap Vállalati üzemmérettől függően 3-tól akár 8 hónapig is tarthat a teljes bevezetés 20–25 millió forint a vállalat méretétől függően Honi helyzetkép Az európai uniós csatlakozást megelőzően Magyarországon is már érezhető volt a fellendülő érdeklődés az

integrált vállalatirányítási rendszerek piacán. Különösen a kis- és közepes vállalatok részéről nő egyre inkább az érdeklődés, hiszen mára nyilvánvalóvá vált, ez a versenyképesség egyik feltétele. Egy vállalatirányítási rendszernek ma meg kell felelnie a mai magyar valóságnak és az európai uniós követelményeknek egyaránt. A felhasználó a választásnál optimalizál ár, funkció és a szerint, hogy a szoftver minél időállóbb legyen, üzleti és jogi szempontból is. Igaz, a jogszabályok állandóan változnak Ezért ha funkcióban és árban azonos a külföldi és a magyar fejlesztésű ERP-rendszer, a cégek valószínűleg a külföldit választják, mert úgy gondolják, ezzel nem lesz gond, hiszen onnan származik, ahová Magyarország tart. Továbbá a nemzetközi partnerei is jobban elfogadják, mint minősítő tényezőt. Mégis, a szakemberek véleménye szerint informatikai szempontból a nyugati rendszerek nem egyértelműen

jobbak a magyar fejlesztésűeknél, amelyeket két-három év alatt azonos szintre lehet hozni. Az ERP árnyékos oldala Melyek a ma ismert ERP rendszerek főbb hibái? Először is az elnevezésük. A rövidítés jelentése: vállalatierőforrás-tervező, ám a valóságban szó sincs forrásokról s még kevésbé tervezésről. Az ERP kifejezést azokra a rendszerekre szokás használni, amelyek egyetlen számítógépes adatbázisra építve igyekeznek átfogni egy vállalat irányításának összes főbb tudnivalóit; a pénzügyi, az anyag- és eszközgazdálkodási, a humán erőforrások, a dokumentációs, a könyvelési és a kereskedelmi tranzakciók információit. A fókusz tehát a vállalaton van, illetve az integrált adatbázison. Ezért valamivel jobb elnevezés a magyar VIR (vállalatirányítási rendszer), vagy – a sokak által javasolt, de révbe nem ért – BPM (Business Process Management), azaz: üzleti folyamatok kezelése. Az üzleti alkalmazási

modulokat valamely nagy adatbázisgyártó alapjaira építve fejlesztették ki. A fejlesztői eszközök tehát különböző platformokról és generációkból származnak, az egyes rendszerek így nehezékként cipelik magukkal a zárt, gyakran erkölcsileg elavult, a korszerűsítést nehezen vagy költségesen engedő eszközöket. A rendszerek nettó ára magas, és különösen az az úgynevezett teljes élettartamra eső költség (TCO – Total Cost of Ownership). Ez utóbbiba a beszerzési ár mellett beleértendő a felhasználók betanításától kezdve a rendszernek megfelelő hardverigényen át a konzultációig, a garanciális és szervizszolgáltatásokig, jogszabály- és programverzió-követésig sok minden. A mai, bonyolult rendszerek bevezetési ideje rendkívül hosszú, különösen nagyvállalatnál, a szokásos időtartama – beleértve a dolgozók munkamenetének átszervezését, szemléletének átalakítását is – inkább 1–3 évre tehető. És

általában ez utóbbi az ERP rendszerek legnagyobb buktatója. Soha nem igazodnak ugyanis a megrendelő bevált vagy csak megszokott munkamenetéhez. Mi több, amit lehet, felborítanak azzal, hogy a megvásárolandó szoftverrendszerhez igazítják a vállalat összes munkafolyamatát, s a működés során jelentkező a legkisebb hiba is jelentős mértékben fokozza az amúgy is meglévő ellenérzéseket. Ebből a szempontból jobb az előre elkészített, igazodást követelő szabványszoftver; a fejlesztők pedig készen állnak a testreszabásra. Mert gyakran könnyebb a szoftvert a felhasználók igényeihez szabni, mint az utóbbiak hozzáállását gyorsan megváltoztatni. Dén Mátyás András Mórocz Tímea Rochy Péter Budapest, 2004. május 5