Szociológia | Tanulmányok, esszék » Elhelyezési osztály szervezeti és működési szabályzata

ELHELYEZÉSI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az osztály működését szabályozó törvények, rendeletek: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI Törvény és annak módosításai 2. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX10) Korm Rendelet és módosítása 3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV30) NM rendelet 4. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII17) Korm Rendelet és módosítása 5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás

előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V20) ESZCSM rendelet A szabályzat célja, tartalma: 1. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek ügyeivel kapcsolatos adminisztratív és ügyintézői munka folyamatának szabályozása 2. Az átmeneti és tartós nevelésbe vételi eljárás, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében összehívott elhelyezési értekezletek szabályozása 3. A gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatása érdekében összehívott elhelyezési értekezletek szabályozása 4. Az örökbefogadó szülők alkalmasságának vizsgálata, az ezzel összefüggő eljárásnak a szabályozása 5. A gyermek örökbefogadók családjába helyezése és az ezt előkészítő folyamatnak a szabályozása 6. A pszichoterápia, fejlesztő foglalkozás, tanácsadás lehetőségei 7. A szaktanácsadás területei, lehetőségei 8. Kapcsolat- és

együttműködési rendszerek meghatározása 9. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat e szakterülettel foglalkozó munkatársainak feladat- és hatáskörének meghatározása 10. Nyilvántartás, jelentés és dokumentáció rendjének szabályozása A szabályzat hatálya kiterjed: - az osztály valamennyi dolgozójára az osztály szolgáltatásait igénybe vevőkre A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek ügyeivel kapcsolatos ügyintézői munka szabályozása: 1. A gyermekvédelmi ügyintéző határozat alapján nyilvántartásba veszi az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket. 2. A nyilvántartásba vételről értesíti az illetékes gyámhivatalt és gyermekjóléti szolgálatot, a gondozási helyet, a szakértői bizottság vezetőjét. A speciális gyámigondozói tanácsadót, a számítógépes nyilvántartást 3. Az ügyintéző a határidők betartásával ütemezi és elkészíti az elhelyezési értekezletek

beosztását. 4. Kiküldi az elhelyezési értekezletek meghívottjainak az értesítést az értekezlet időpontjáról. 5. A számítógépes adatrögzítő a gyermekek adatait felviszi a gépre 6. Az adatokban történő változásokat az ügyintézők folyamatosan vezetik (pl státuszváltozás, családi jogállás változása) 7. Az iratkezelő-irattáros az iratkezelési szabályokat betartva gondoskodik az iratok megfelelő helyre való elhelyezéséről és továbbításáról. Ügyeleti telefonos szolgálat, 24 óra időtartamban: Az ideiglenes és átmeneti gondozást is ellátó nevelőszülők és gyermekotthonok üres férőhelyeiről ad felvilágosítást a gyámhivatalok és egyéb érintett szervek, személyek számára. Gondozási helyváltozás, áthelyezés, megszüntetés: 1. Az ügyintéző összehívja az elhelyezési értekezletet 2. A gyermekvédelmi ügyintéző a gyámhivatal gondozási hely megváltoztatását elrendelő határozata alapján –a gondozási

hellyel egyeztetve- átvezeti a változásokat, vagy törli a nyilvántartásból a gyermeket. 3. A változásokról értesíti az érintetteket A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követő intézkedések és a nevelésbe vételi eljárás szabályozása: 1. A speciális gyámi-gondozói tanácsadó az ideiglenes beutalást és a nevelésbe vételi eljárás megindítását követően 30 napon belül elhelyezési értekezletet hív össze. 2. A gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének alapján javaslatot tesz a gyermek gondozási helyére, a gondozási hely megváltoztatására, az elhelyezés megszüntetésére. 3. Elkészíti a gyermek egyéni elhelyezési tervét Az elhelyezési értekezlet működésének szabályozása: Célja: A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének előmozdítása, illetve tartós, családszerű környezetének biztosítása

érdekében. Az értekezlet résztvevői: • • • • • • • • • • • • a speciális gyámi-gondozói tanácsadó, mint az értekezlet vezetője, az illetékes gyámhivatal gyámügyi ügyintézője, az ügyben illetékes családgondozó, a gyermek gondozója-nevelője, nevelőszülője, a gyermeket befogadó nevelőszülő, gyermekotthon, lakásotthon képviselője, a gyermek gyámja, hivatásos gyámja (szükség szerint), a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója, pszichológus, gyógypedagógus, (szükség szerint), a szakértői bizottság tagjai (szükség szerint) a szülő, előző törvényes képviselő, a gyermek (amennyiben életkora, egészségi állapota lehetővé teszi), bárki, aki a gyermek ügyével kapcsolatban érdemi információval szolgál. Az elhelyezési értekezlet feladatai, működésének szabályai: 1. Az értekezleten résztvevők összetételét az aktuális gyermekügyek határozzák meg 2. Vitás

illetve bonyolult esetekben az értekezlet vezetője az igazgatóval, az általános igazgatóhelyettessel vagy az osztályvezetővel konzultál. 3. Az elhelyezési értekezleten be kell szerezni a szülő és a gyermek véleményét az elhelyezési helyről. 4. Meg kell állapodni a kapcsolattartás módjáról, rendjéről, a leendő gyám személyéről 5. Az elhelyezési javaslatban ezeket dokumentálni kell és a résztvevőkkel a javaslatot alá kell íratni. 6. Az egyéni elhelyezési tervet az elhelyezési javaslattal egy időben kell elkészíteni 7. Az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatnak meg kell felelnie a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltaknak. 8. Ha a gyámhivatal nem fogadja el az egyéni elhelyezési tervet, a gyámhivatal megkeresésére a terv módosítására új értekezletet kell összehívni. 9. Az elhelyezési javaslatot és az egyéni elhelyezési tervet az úgynevezett „macis” lapokon –4-es és 5-ös számú adatlapokon-

kell továbbítani a gyámhivatal felé. Ugyanezt az eljárási rendet kell követni a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, a gyermekvédelmi gondoskodás megszűnése esetén is. Az örökbefogadó szülők alkalmasságának vizsgálata, az ezzel összefüggő eljárás szabályozása: A szakszolgálat a Hajdú-Bihar megyei lakóhelyű örökbefogadásra jelentkezők alkalmassági vizsgálata ügyében jár el. 1. Jelentkezők fogadása: Örökbefogadáshoz szükséges adatok felvétele Tájékoztatás – az örökbefogadás menetéről, feltételeiről, - a környezettanulmány és a pszichológiai alkalmassági beszélgetés várható időpontjáról, céljáról, lényegéről, - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam céljairól, várható időpontjáról, - az adatlapon szereplők információk, kérdések pontosítása, értelmezése a jelentkező igénye szerint. Nyilatkozat – hozzájárulás az orvosi szakvélemény

beszerzéséhez, - szükséges igazolások beszerzéséről, - központi nyilvántartásba vétel iránti igényről, az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvételről, a körülményekben, családi állapotban való változás esetén bejelentési kötelezettségről, A jelentkezés akkor lép életbe, ha az örökbefogadásra jelentkező a szükséges igazolásokat, adatokat a szakszolgálat rendelkezésére bocsátja és az örökbefogadás iránti kérelmet benyújtja. A kérelem tartalma: • • • • • az örökbefogadás indoka, a gyermekről alkotott elképzelések, az örökbefogadandó gyermekek száma, korábban kezdeményezett örökbefogadás eredményei, országos nyilvántartás iránti igény. Mellékletei: • • • • • jövedelemigazolás fénykép erkölcsi bizonyítvány adatlap nyilatkozatok 2. Egészségügyi javaslat megkérése: A jelentkező által megjelölt családorvostól, illetve szükség

szerint szakorvostól a szükséges hozzájárulás beszerzését követően. 3. Környezettanulmány készítése: A környezettanulmány kiterjed: - az örökbefogadásra jelentkező lakókörnyezetére, - annak infrastrukturáltságára, - családi és lakáskörülményekre, - az együtt élő családtagok örökbefogadással kapcsolatos véleményére, - rokonok, családtagok és szomszédok örökbefogadási szándékukra adott reakciójára. 4. Alkalmassági vizsgálat és tanácsadás: A pszichológiai vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező személy személyisége alapján alkalmas-e a nála elhelyezhető gyermek(ek) kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására. Vizsgálandó területek: • Az örökbefogadás motivációja, • Családmodell, a házaspár családi élethelyzete, • A házaspár személyisége, kapcsolatuk, életkor, • Az örökbefogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárások, nevelési elképzelések, • Az örökbefogadás

speciális problémáinak ismerete, problémaérzékenység. A tanácsadás célja: hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak. Titkos és nyílt örökbefogadás esetén egyaránt a szakszolgálat végzi az alkalmassági vizsgálatot és a tanácsadást. Az alkalmassági vizsgálat eredménye a beadástól számított 60 napon belül kerül ismertetésre az örökbefogadó házaspárral. 5. Örökbefogadói tanfolyam: Célja: a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással járó konfliktusok kezelésének módjaival. Időtartama: 21 óra 6. Javaslattétel: Az adatok, vélemények, ismeretében javaslattétel a házaspár/jelentkező alkalmasságára, ennek továbbítása a lakóhelyük szerint illetékes gyámhivatal felé. 7. Nyilvántartásba vétel: A

gyámhivatal határozata alapján nyilvántartásba vétel a házaspár/jelentkező igénye szerint helyi, vagy helyi és központi nyilvántartásba. 8. Kapcsolattartás az örökbefogadásra váró házaspárokkal: Félévente személyes találkozás, az örökbefogadók oldaláról jelentkező igény szerinti tájékoztatás. Célja: - tájékozódás a jelentkezők életében bekövetkező változásokról, - tájékoztatás a házaspár/jelentkező várakozó listán belül elfoglalt helyéről. A gyermek örökbefogadók családjába helyezése és az ezt előkészítő folyamat szabályozása: 9. Az örökbefogadásra váró gyermekek nyilvántartása: Az örökbefogadáshoz szükséges vélemények (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai) beszerzése. Adatlap vezetése az örökbe fogadható gyermekekről, az adatok továbbítása az NSZCSI központi nyilvántartása felé. 10. Illesztés: Cél: az örökbefogadásra várók gyermekekhez, testvérekhez

legmegfelelőbb szülő kiválasztása a jelentkezés sorrendjének fegyelembe vétele mellett. Formája: örökbefogadási elhelyezési tanácskozás 11. Bemutatás: • • • • A bemutatásról a szakszolgálat az örökbefogadásra váró gyermek törvényes képviselőjének és gondozójának bevonásával dönt, az időpontról írásban értesíti a gondozóhelyet. A bemutatás során a gyermek nem tudhat a találkozás céljáról. A bemutatás lebonyolításában a szakszolgálat munkatársa mellett a gyermekhez közelálló, őt ismerő gondozó személy működik közre. A bemutatás során az örökbefogadásra jelentkező házaspár teljeskörű tájékoztatást kap a bemutatásra kerülő gyermekkel kapcsolatban (szakvélemények, egészségügyi iratok ismertetése, bekerülésének körülményei, speciális tényezők a gyermek életében stb.) A bemutatás után az örökbefogadó nyilatkozik, hogy kívánja-e látogatni a gyermeket a családba helyezés

céljából. 12. Kapcsolatfelvétel, ismerkedés az örökbefogadó házaspár és az örökbefogadásra váró gyermek között. Az ismerkedés lebonyolításában, a gyermek erre való felkészítésében a gyermekhez közelálló gondozó személy együttműködése szükséges. 13. Az örökbefogadási tanácsadó a gyermek gyámjával, gondozójával és az örökbefogadó házaspárral kapcsolatot tartva tesz javaslatot az ismerkedés várható időpontjára, a bemutatásra, a kihelyezés és az örökbefogadás közötti időtartamra vonatkozóan az illetékes gyámhivatal felé. (12 évesnél idősebb gyermek esetében szükséges a gyermek véleményének csatolása is.) 14. A központi adatbank értesítése az örökbefogadás folyamatáról, a kihelyezésről kapott gyámhivatali döntésről. 15. Az örökbefogadási tanácsadó családgondozást végez a kötelező gondozási időszak (30 nap) alatt. A tapasztalatok alapján javaslat a gyermek családba történő

beilleszkedéséről, az örökbefogadás jóváhagyása, engedélyezése érdekében a gyámhivatal felé a határozatban megjelölt idő leteltével. Az örökbefogadási tanácsadó jelzéssel él az eltelt időszak alatt az alkalmasságot jelző változásokról. 16. Szükség szerint a gyámhivatal által kért további vizsgálatok elvégzése, igazolások, szakvélemények beszerzése. Külföldi állampolgárok általi örökbefogadás: 1. A külföldi állampolgárságú örökbefogadók közvetlenül a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez fordulhatnak örökbefogadási kérelmükkel. Ez az örökbefogadás feltétele, erről a szakszolgálathoz fordulókat tájékoztatni kell. 2. A külföldi állampolgár(ok) örökbefogadni szándékozó iratanyagát, iratanyagait a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet küldi meg a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. Illesztés az Örökbefogadási Szabályzat szerint történik A Nemzeti család- és

Szociálpolitikai Intézettől érkezett iratanyagok alapján az örökbefogadók közül azt, aki a gyermekhez illesztésre került értesíteni kell a személyes kapcsolat felvételéről. Külföldi állampolgárok csak olyan Hajdú-Bihar megyei illetőségű gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket fogadhatnak örökbe, akit sem a megyében, sem az országos adatbankban nyilvántartásban lévő hazai örökbefogadók nem fogadtak örökbe. Ennek megállapítása érdekében a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat köteles az örökbe fogadható gyermekekről adatlapot kitölteni és azt az országos nyilvántartás számára folyamatosan megküldeni, a változásokkal egyetemben. 4. A bemutatás, személyes kapcsolatfelvétel után, az örökbefogadó kérelmére iratai, valamint a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket, a gondozásra vonatkozó javaslattal együtt 8 napon belül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak. Amennyiben a

személyes kapcsolatfelvétel után a külföldi örökbe fogadni szándékozó személy a bemutatott gyermek örökbefogadását nem kéri, iratanyagát a szakszolgálat visszaküldi a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez. 5. Ha a gyámhivatal a gyermek(ek) gondozásba való kihelyezéséről döntött, a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási tanácsadója figyelemmel kíséri a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, tanácsaival segíti a szülőket. 3. Jelzi, ha pszichológusi segítségadás indokolt. A gondozás figyelemmel kísérése után a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási tanácsadója 15 -indokolt esetben 30- napon belül a gyámhivatal elé terjeszti az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. A gyámhivatal a kölföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó alkalmasságát – a javaslat birtokában – az örökbefogadás engedélyezése során állapítja meg. 6. A gondozásba való kihelyezéshez szükséges

javaslat és a családba történő nevelkedésről készített javaslat megegyezik a 13-15. pontokban foglalt általános rendelkezéssel. A javaslatot az örökbefogadási tanácsadó készíti el és azt felterjeszti az egyéb szükséges iratokkal együtt a gyámhivatalhoz. Pszichoterápia, fejlesztő foglalkozás, tanácsadás lehetőségei, folyamatának szabályozása: A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló - elsősorban a nevelőszülői hálózatban - és családjaik számára biztosított lehetőség. Lehetséges problématerületek: • • Krízishelyzetek, Szokásostól eltérő, újonnan jelentkező tünetek, reakciók, • • • • • Visszatérő konfliktusok, illetve problémaszituációk, illetve ezek adekvát megoldása, Teljesítményproblémák, Magatartásproblémák, Beilleszkedési nehézségek, Pszichoszomatikus tünetek stb. 1. A pszichológusok és a gyógypedagógus elvégzi az egyéni gondozási-nevelési terv végrehajtásához

szükséges vizsgálatokat. 2. A nevelőszülői és családgondozói szakterület körébe eső pszichológiai és pedagógiai jellegű vizsgálatokat végez, pl.: kapcsolattartással összefüggő ügyekben, konfliktuskezelésben segítséget nyújt. 3. Fejlesztő foglalkozásokat, krízisterápiát végez a nevelőszülői, örökbefogadói gondozás körébe tartozó esetekben. A szaktanácsadás területei, lehetőségei: 1. Az osztály dolgozói szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához. (pszichológiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés tanácsadás) 2. Javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását. 3. A halmozottan előforduló problémák okainak, hátterének felderítése, megoldásra szolgáló javaslatok készítése, elemzése és ezek közreadása a gyermekvédelmi gondoskodást nyújtó intézményeknek, személyeknek. 4.

Felkérésre szakvizsgálatok végzése, szakvélemények készítése különleges szakértelmet igénylő esetekben -abúzus, öngyilkosság, bűncselekmény, stb.- a szakellátás körébe tartozó esetekben gyermekotthonok, a gyermek gyámja, rendőrség, bíróság, gyámhivatal, települési önkormányzat jegyzőjének kérésére. 5. Tanácsadás, konzultáció – munkatársak, külső gyermekvédelmi szakemberek számára 6. Továbbképzésekben való részvétel Nevelőszülők, örökbefogadók felkészítésében, hivatásos nevelőszülők képzésében, munkatársak továbbképzésében való részvétel. 7. Felkérésre – előadások tartása gyermekotthonok, illetve más szervezetek, intézmények számára. 8. Módszertani feladatok ellátása, új eljárások, módszerek kipróbálása, elemzése Kapcsolat- és együttműködési rendszerek meghatározása: Az osztály tagjai munkavégzésük során együttműködnek minden olyan szervvel, szervezettel, akik a

gyermek ügyében érintettek. A szakemberek a konzultációs és a folyamatos információáramlás lehetőségét biztosítani kell, mert csak így valósulhat meg a hatékony együttműködés. Az elhelyezési osztály kapcsolatot tart: • gyámhivatallal, • • • • • • • települési önkormányzat jegyzőjével, rendőrséggel, módszertani intézménnyel, képzési, oktatási intézménnyel, egészségügyi intézménnyel, gondozóintézménnyel, a szakszolgálat valamennyi szakemberével. Az osztály munkáját segítő fórumok: • • • dolgozói munkaértekezletek, érdekképviseleti szervezetek, osztályértekezletek. Osztályértekezlet: Havi rendszerességgel az osztályvezető hívja össze és vezeti. Az értekezlet feladatai: • • • az eltelt időszak alatt végzett munka értékelése, a tapasztalt hiányosságok feltárása, azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, az osztály előtt álló feladatok megfogalmazása, az

osztály munkáját érintő javaslatok megtárgyalása. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat e szakterülettel foglalkozó munkatársainak feladatai: Az osztály dolgozóinak feladatait a vonatkozó jogszabályok alapján a munkaköri leírások tartalmazzák. Nyilvántartás, jelentés és egyéb dokumentáció rendje: Nyilvántartást kell vezetni: 1. A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről. 2. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőkről, gyermekotthonokról. 3. Az örökbe fogadhatónak nyilvánított, illetve örökbe fogadható gyermekekről 4. Az örökbefogadásra váró szülőkről 5. Az eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra kirendelhető személyekről 6. Az állami és nem állami fenntartó által működtetett intézményben, illetve nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási napjairól. 7. Az utógondozói ellátásban illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőtt gondozási napjairól. Jelentési kötelezettség: • • Az 1-2. és 5 pontokban meghatározott nyilvántartásról és az abban bekövetkezett változásokról a szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a megyei gyámhivatalt. A 3-4. pontokban meghatározott nyilvántartásokban szereplő adatokat és az abban bekövetkezett változásokat a szakszolgálat folyamatosan továbbítja az NSZCSI által vezetett országos örökbefogadási nyilvántartás számára. Dokumentáció: • • • • Az osztály minden dolgozója munkaidejének regisztrálására vezeti a jelenléti ívet. A pszichológus és a gyógypedagógus vizsgálati naplót vezet, a speciális gyámigondozói tanácsadó és az örökbefogadási tanácsadó munkanaplót vezet, melyet az osztályvezető havonként ellenőriz, az ellenőrzést

aláírásával igazolja. Az örökbefogadási tanácsadó hetenként köteles fogadónapot tartani, melynek ideje megegyezik az intézmény ügyfélfogadási idejével: 9.00-1500 óráig Az ügyiratkezelés, levelezés, postázás részletes rendjét az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. GYÁMI-GONDOZÓI TANÁCSADÓI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az osztály működésére vonatkozó jogszabályok • A gyermekek védelméről és a gyámügy igazgatásáról szóló módosított 1997. évi XXXI törvény 63.§ • A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelemi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló módosított 15/1998. (IV.30) NM rendelet Az osztály munkáját meghatározó feladatcsoportok 1) Folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti a gyermekotthoni gyámok, hivatásos gyámok, nevelőszülői gyámok gondozói, nevelőszülői gyámok gondozási, nevelői illetve gyámi

tevékenységét. 2) Segíti és ellenőrzi a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását. 3) Ennek érdekében köteles szükségszerinti gyakorisággal, de legalább havonta egyszer felkeresni a gondozási helyet és találkozni a gyermekkel, a gondozóval, a gyámmal és szoros kapcsolatot fenntartani a gyermekjóléti szolgálatokkal. 4) A látogatásokon szerzett tapasztalatait írásban dokumentálnia kell, és munkájáról a gyámhivatal kérésére, ennek hiányában félévente hivatalból köteles jelentést készítenie (7.sz adatlap Helyzetértékelés) Ebben tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, illetve javaslatot tehet: − Az elhelyezési terv fenntartásáról, vagy módosításáról a nevelésbe vétel megszüntetéséről, vagy fenntartásáról − a gyermekgondozási helyének

megváltoztatására − a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására − a gyám jogkörének korlátozására, illetve a gyám felmentésére vagy elmozdítására. 1) Az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorúak gondozási helyének megváltoztatása illetve nevelésének megszüntetése esetén a gyámi-gondozói tanácsadó az alábbiak szerint jár el. 1. Amennyiben nem a Nevelőszülői hálózatba elhelyezett kiskorú az érintett, akkor Helyzetértékelést készít, amely tartalmazza az üggyel kapcsolatos javaslatát, indoklással együtt. Ezt átadja az elhelyezési osztály részére. 2. A nevelőszülői hálózatban elhelyezett kiskorúak esetében Helyzetértékelést készít, amely tartalmazza a javaslatot, indoklással együtt. Emellett koordináló szerepet is ellát az ügyben érintett munkatársak között. Beszerzi a nevelőszülő tanácsadó és a gyám Helyzetértékelését, javaslatát, továbbá, ha indokolt a Szakszolgálat területén

dolgozó pszichológusának szakvéleményét is. Amennyiben szükséges esetmegbeszélést tart az érintett szakemberek (nevelőszülő tanácsadó, gyám, pszichológus) részvételével, melyről írásos összefoglalást készít. A fenti írásos dokumentációkat átadja az elhelyezési osztály részére. 6) A gyámi-gondozói tanácsadó nyitott a szaktanácsadáshoz kapcsolódó feladatok ellátására Pl. javaslatot tesz az intézmények szakmai programjának, házirendjének, egyéb dokumentumainak elkészítéséhez, továbbképzések szervezéséhez. Munkaidő: A gyámi-gondozói tanácsadó munkaideje heti 40 óra. Munkaidejét kötetlen időbe-osztásban látja el, a feladatrendszerhez igazodóan tervezve, ütemezve. Ügyelet: A gyámi-gondozói tanácsadók hetente 1 munkanapon ügyeletet tartanak. Ezen a napon kötelesek a Szakszolgálat épületében tartózkodni 9.00 –1500 óráig Nyáron a napi ügyelet helyett heti ügyeleti rend érvényesül, melynek

meghatározása előzetes előzetes egyeztetés alapján történik. Körzet: Gondozási hely alapján felosztva, törekedni a közel azonos esetszám elérésére. Dokumentáció: A gyámi-gondozói tanácsadók az alábbi nyilvántartások folyamatos vezetésére kötelesek: - Jelenléti ív - Munkanapló - Látogatások nyilvántartása Nyilvántartást vezet továbbá az átmeneti és tartós nevelt gyermekek vonatkozásában. NEVELŐSZÜLŐI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A nevelőszülői hálózat szabályozásának jogi alapja: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997 évi XXXI törvény 2. A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló módosított 261/2002.(XII18) Korm rendelet 3. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX10) Korm rendelet 4. A személyes gondoskodást

nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló módosított 15/1998.(IV30) NM rendelet 5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003.(IV20) ESZCSM rendelet A szabályzat célja, tartalma: 1) A nevelőszülői alkalmasság vizsgálatának, az ezzel összefüggő eljárásnak a szabályozása 2) A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása A nevelőszülői jogviszony megszünése illetve megszüntetése 3) A gyermek nevelőcsaládba helyezése és az ezt előkészítő folyamatnak a szabályozása 4) A segítés, szaktanácsadás, ellenőrzés módja, a folyamat szabályozása 5) A gyermekek ellátásával összefüggő teendők szabályozása

6) Kapcsolat- és együttműködési rendszerek meghatározása 7) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat e szakterülettel foglalkozó munkatársainak feladat- és hatáskörének meghatározása 8) A nyilvántartás, jelentés és dokumentáció rendjének szabályozása A szabályzat hatálya: Kiterjed: 1) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal jogviszonyban álló, illetve jogviszonyt létesítő nevelőszülőkre, hivatásos nevelőszülőkre, speciális nevelőszülőkre. 2) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál jelentkező és a nevelőszülők nyilvántartásába felvett személyekre. A nevelőszülői hálózat működtetésében érintett munkatársakra, különös tekintettel a nevelőszülő tanácsadókra, család- és utógondozókra és a hivatásos nevelőszülők munkáját segítő gyámi gondozói tanácsadóra. A nevelőszülői jogviszony tipusai: 1) nevelőszülő 2) hivatásos nevelőszülő 3) speciális feladatokat ellátó hivatásos

nevelőszülő 4) átmeneti (ideiglenes) gondozást ellátó nevelőszülő II. A nevelőszülői szabályozása: alkalmasság vizsgálata, az ezzel összefüggő eljárás A nevelőszülői alkalmasság feltételeit, A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló módosított 1997. évi XXXI tv-ben foglaltak határozzák meg. 1) A nevelőszülői tevékenység vállalására a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál személyesen vagy írásban lehet jelentkezni. Jelentkezni lehet továbbá a jelentkező lakhelye szerint illetékes nevelőszülő tanácsadónál, illetve a lakhelye szerint illetékes gyámhivatalnál. (Utóbbi esetben a jelentkezést a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz továbbítják.) A jelentkezést követően azonnal, legkésőbb 30 napon belül a jelentkező a számára szükséges tájékoztatást az eljárás menetéről szóban vagy írásban megkapja. A tájékoztatást

követően a jelentkező “adatlapot” tölt ki. 2) A lakhely szerint illetékes nevelőszülő tanácsadó 30 napon belül környezettanulmányt, készít, s azt, egy hónapnál nem régebbi orvosi alkalmassági és jövedelemigazolással együtt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak átadja. A területi koordinátorok a jelentkezési anyagokat átnézve javaslatot tesznek a nevelőszülői osztályvezetőnek a nevelőszülők felkészítő tanfolyamára beiskolázható családokról. 3) Ha a környezetre, életvitelre, egészségi állapotra és jövedelmi viszonyokra vonatkozó tényfeltárás alapján már egyértelműen kiderül, hogy nevelőszülői jogviszony létesítésére nincs lehetőség, a szakszolgálat vezetője erről a jelentkezőt írásban értesíti 15 napon belül. Az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás konkrét indokát(it). 4) Az érvényes jelentkezést követően, a nevelőszülőnek jelentkező jogszabályban kötelezően előírt

felkészítésen vesz részt, (FIKSZ-tréning). A tréningre való bekerülés feltétele a Nev rendeletben meghatározottakon kívül, a legalább a 8 általános iskolai osztály megléte. A képzés két részből áll, időtartama 60 óra, tematikája kötelező központi oktatási program szerint előírt. Ha a tréning beindításához elegendő 15 fős csoportlétszám rendelkezésre áll, azonnal meg kell szervezni a képzéstfelkészítést. Ennek időpontjáról, időtartamáról, a tematikáról írásban, értesíteni kell a jelentkezőket. A tréninget csak erre kiképzett, és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által nyilvántartott kiképzők végezhetik, központi oktatási program alapján. 5) Amennyiben a képzés első felében (28 órás tréning) olyan problémára derül fény, amely további szakértői vizsgálatot igényel, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat pszichológusa vizsgálatot végez, szükség esetén más

szakvizsgálatokra is sor kerülhet az alkalmasság megállapítása céljából. A pszichológiai és egyéb szakvizsgálatokra akkor is sor kerülhet, ha az egészségügyi vagy más dokumentációk és információk alapján az alkalmatlantság alaposan feltételezhető. 6) Hivatásos nevelőszülőknek jelentkezők esetében az eredményes tréninget 300 órás szakképzés követi. Ez a szakképzés csak központi oktatási program alapján, a külön jogszabályban előírt feltételek szerint történhet. A képzést akkor kell megszervezni, ha egy csoport indítására megfelelő számú jelentkező kapcsolódhat be. A nevelőszülők képzését más megyék, intézmények és szervezetek részére is felvállalhatja a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat. A nevelőszülői képzés költségeit a képzésben résztvevők által fizetett tandíj, a működtető hozzájárulása, illetve egyéb, esetenként pályázható hozzájárulások fedezik. A képzésről, az ezzel

kapcsolatos költségfedezetről a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a képzésben résztvevő személyekkel szerződést köt. 7) A nevelőszülői feladatra alkalmas, a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő személyt, erkölcsi bizonyítvány és tulajdoni lap leadása után, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nyilvántartásba veszi. 8) Megköti vele az általános megállapodást, amely arra tér ki, hogy milyen kötelezettségek mellett, milyen tipusú feladatokra vállalkozik, s e feladatot hány, milyen életkorú, nevű, egészségügyi állapotú gyermekre vonatkozóan vállalja. Ezt követően a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat részére a megyei gyámhivatal működési engedélyt ad ki. (a fenntartón keresztül a működtető nyújtja be igényét) 9) A nevelőszülői feladatra nem alkalmas személyt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője írásban értesíti. A döntést meg kell indokolnia A feladatra jelentkező

elutasított személy panasszal élhet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez. 10)Az alkalmassági eljáráshoz tartozó információk, szakvélemények, dokumentációk esetében az adatvédelem betartásával, és a személyiségjogok tiszteletben tartásával kell eljárni. Ezekről csak az érintett személy tudtával és beleegyezésével adható felvilágosítás 11) A nevelőszülő szakmai alkalmasságát a működtető háromévente felülvizsgálja. A gyámi tanácsadó és a nevelőszülői tanácsadó a működtetőnél rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet, különösen, ha ezt a nevelőszülő egészségi állapota vagy körülményeinek változása szükségessé teszi. A nevelőszülői jogviszony létesítésének, a megállapodás tartalmának és érvényességének meghatározása: 1) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint működtető az alkalmassá nyilvánított nevelőszülővel általános megállapodást köt, amely

kölcsönösen tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A megállapodást a mellékelt iratminta (nevelőszülői megállapodást) kitöltésével kell írásba foglalnia. 2) Az írásba foglalt megállapodás alapján kell a megyei gyámhivatalt értesíteni a nevelőszülői férőhelyről. 3) A nevelőszülői megállapodás a gyermek kihelyezéséről szóló gyámhivatali határozattal lép érvénybe. Az általános megállapodást minden egyes gyermek kihelyezésekor konkretizálni szükséges, erről a nevelőszülői megállapodás II. szól A nevelőszülői jogviszony megszünése: A nevelőszülői jogviszony megszűnését illetve megszüntetését a Gyvt. és végrehajtási rendeleteiben foglaltak alapján kell és lehet lebonyolítani. 1) A döntéshez szükséges információkat, ellenőrzési tapasztalatokat, jelentéseket, bejelentéseket minden érdekelt fél (nevelőszülő tanácsadó, gyám, nevelőszülő) a döntést, illetve a tényeken alapuló adatok

felderítését követően azonnal köteles jelezni a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat felé, és jogszabályokban meghatározott hatóságok és személyek felé írásban bejelenteni. 2) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője haladéktalanul köteles az összes körülményt mérlegelve a jogszabályokban előírtak alapján a szükséges intézkedések megtételére. 3) A gyermekek elkerülése gyámhivatali határozat alapján történik, s ezt a nevelőszülői megállapodás II. felbontásában rögzítik 4) A nevelőszülői jogviszony megszüntetése a nevelőszülői megállapodás I. felbontását vonja maga után, amennyiben a nevelőszülő kéréséből vagy hibájából történik, mely megszűnhet - közös megegyezéssel - vagy felmondással. Utógondozói ellátás a nevelőszülős család keretein belül: 1) Az átmeneti vagy tartós nevelésben lévő, nevelőszülői családban nevelkedő fiatal gyámja, a nagykorúság előtt három

hónappal felkeresi a fiatalkorút. Ha a vele illetve a nevelésben érintett felnőttekkel való megbeszélés és helyzetértékelés alapján indokolt, beszerzik és az illetékes gyámhivatalhoz felterjesztik az utógondozói ellátás megállapításához szükséges jogszabályban előírt iratokat. Az utógondozói ellátást a gyámhivatal határozattal rendeli el, egyben a fiatal részére utógondozót rendel ki. 2) Az utógondozói ellátást tartalmazó határozat kézhezvételét illetve az ellátás megkezdését követő 15 napon belül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat az ellátásban részesülő fiatallal megállapodást köt (melléklet), s vagyonfelhasználási tervet készít. A megállapodás egy példányát az intézmény gazdaságvezetőjének azonnal át kell adni, aki: gondoskodik az ellátás kiutalásáról - az intézményvezető által megállapított térítési díjjal kapcsolatos intézkedésekről. A fiatallal kötött megállapodás

során személyenként vizsgálva kell meghatározni (a jövedelmi viszonyaival is összefüggésben) az ellátás mértékét, módját. 3) Az utógondozó az ellátásban részesülő fiatallal való együttműködés során segítséget nyújt abban, hogy utógondozottja minél hamarabb megkezdhesse önálló életét. A vagyonfelhasználási terv elsősorban az önálló lakhatási megoldást kell, hogy szolgálja. Az utógondozó a segítő-együttműködő kapcsolat során ellenőrzi a megállapodásban foglaltak betartását. A problémákat, vagy a megállapodás szerinti feltételek megszegését azonnal, írásban három napon belül jelenti a szakszolgálat vezetőjének. Ha az ellátás biztosításában más személy is résztvesz (pl. nevelőszülő) a jelzési kötelezettség az ő vonatkozásában is fennáll. Az utógondozói ellátás elrendelésének szabályait, megszűnését, illetve megszüntetését a Gyvtv. 93§, valamint a 15/1998 (IV 30.) NM rendelet

részletesen tartalmazza 4) Amennyiben az ellátás határozatban megjelölt időtartama lejárt, s az életkörülmények indokolják, az ellátás meghosszabbítását kérheti a fiatal. A meghosszabbítás iránti kérelmet az utógondozó terjeszti fel a gyámhivatalnak az ellátást nyújtóval és az utógondozói ellátást biztosítóval való konzultációt követően. Az utógondozói ellátásban nem részesülő fiatal nagykorúságát követően egy évig a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat utógondozója segítséget nyújt a szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedésben, a megfelelő életvitel kialakításában, munkahelykeresésben stb. Ennek érdekében az utógondozott rendszeres kapcsolatot tart utógondozójával. Az utógondozó havonként illetve szükség szerint meglátogatja, s heti fogadónapon biztosítja az elérhetőséget. Segíti az otthonteremtési támogatás igénylésében, ennek és a fiatal saját vagyon felhasználásának

megtervezésében, a rendeltetésszerű felhasználás lebonyolításában. Segít felkutatni azokat a szervezeteket, melyek a fiatal élethelyzetének javítására szolgálhatna. Megfelelő információkkal, tájékoztatással, tanácsadással segíti a fiatalt abban, hogy hozzájusson az Őt megillető, vagy helyzetét javító szolgáltatásokhoz. Erről illetve az utógondozott helyzetéről, együttműködéséről negyedévenként jelentésben tájékoztatja a gyámhivatalt és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. Az utógondozás a nagykorúságot követő egy évig akkor is fennáll, s a negyedévenkénti jelentés akkor is kötelező, ha a fiatal nem működik együtt. A gyermek nevelőcsaládba helyezése és az ezt előkészítő folyamatnak szabályozása: 1, Befogadás: A nevelőszülő otthonába abban az esetben fogadhat be gyermeket, ha a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat javaslata alapján a gyámhivatal az ideiglenesen kihelyezett, átmeneti vagy

tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyéül határozatban kijelölte. 2, A gyermek nevelőcsaládba helyezésének előkészítése: A nevelőszülőnek és a gyermeknek a kihelyezését megelőzően meg kell ismerkednie. Ez alól az azonnali elhelyezést igénylő, és ideiglenes elhelyezés körébe tartozó esetek képezhetnek kivételt. Az első találkozást a nevelőszülő tanácsadó a területi koordinátorokkal egyeztetve szervezi. A bemutatásra a nevelőszülőt és a gyermeket is fel kell készíteni. Az első találkozónál a nevelőszülő tanácsadó jelenléte kötelező. A nevelőszülő a gyermeket a kihelyezés előtt rendszeresen látogatja, amely addig tart, amíg a zökkenőmentes befogadáshoz szükséges kötődés a gyermekben ki nem alakul. Az ismerkedés folyamatáról, a kihelyezés aktualitásáról, a gondozóintézmény javaslatot véleményt készít, amelyet az elhelyezési tanácskozáson készült elhelyezési javaslattal együtt a

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a gyermek lakhelye szerint illetékes gyámhivatalnak a gondozási hely kijelölésének megalapozása érdekében felterjeszti. A gyámhivatal gondozási helyet kijelölő határozatának keltét követően kerülhet sor a nevelőcsaládba helyezésre. A kihelyezéssel egyidőben meg lehet kötni a gyermekre vonatkozó megállapodást, s elkészíteni, illetve átadni minden szükséges dokumentációt. A gondozó intézmény a gyermek előző gondozási-nevelési tervét, korcsoportos fejlődési munkafüzetét szintén átadja a nevelőszülőnek. Előző gondozó intézmény hiányában a nevelőszülő és a nevelőszülő tanácsadó, vérszerinti szülő és gyermek elkészíti a gyermek gondozási-nevelési tervét, a gyámhivatali határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A segítés, szaktanácsadás ellenőrzés módja, a folyamat szabályozása: A nevelőszülőt tevékenysége során a feladat szerint illetékes

munkatársain keresztül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint működtető segíti és ellenőrzi feladata ellátásában. A nevelőszülői tanácsadás, család- és utógondozás, mint komplex tevékenység: A komplex gondozás területi elvek alapján szerveződve rendezi a nevelőszülős családok és az ott nevelkedő gyermekek mellé a tanácsadói munkát végző kollegát. • A tanácsadó legalább 3 hetenként meglátogatja a családot otthonában, szükség szerint a gyermek iskolájában, munkahelyén, egyéb nevelésében érintett intézményekben is látogatást tesz. Figyelemmel kíséri a gyermek ellátását, gondozási-nevelési tervének végrehajtását. Szakmai tanácsaival elősegíti a nevelés gondozás folyamán felmerült problémák megoldását, a gyermek beilleszkedését a nevelőcsaládba, iskolába, környezetébe. • A gyámhivatali határozat szerint szervezi és koordinálja a gyermek és szülő kapcsolattartását, mindkettőt

folyamatosan ellátja a szükséges és megfelelő információkkal. • Segít felkészíteni a gyermeket a találkozóra, illetve annak hatásai kezelésére. • Elősegíti a kapcsolat rendeződését, a gyermek vérszerinti családjába való visszahelyezését. • Együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal a vérszerinti kapcsolattartás érdekében, információt kér és ad, hogy a kapcsolattartás minél zökkenőmentesebb legyen. • A gyermekjóléti szolgálat családgondozójával tartott közvetlen és közvetett kapcsolat keretében utána érdeklődik a vérszerinti szülő esetleges távol maradása okának, s erről tájékoztatja a gyermeket. • A nevelőszülői hálózat keretében nagykorúvá vált fiatalok esetében előkészíti, segíti a gyermek fejlődését, felnőtté válását, támogatja a fiatalt az önálló életvitel felé haladás útján, nagykorúvá válása után is kapcsolatban marad vele, s mint utógondozó segíti Őt a

továbbiakban. • Tapasztalatait, látogatásait a helyzetértékelés folyamatos vezetése során rögzíti, s azt félévenként lezárva továbbítja az illetékes gyámhivatal, és a gyermekjóléti szolgálat felé az éves felülvizsgálathoz kapcsolódóan. • Szükség szerint rendkívüli eseményekről soron kívül is összegző jelentést készít. Ezesetben is kitér a szülővel való kapcsolattartásra, annak tapasztalataira, s a kapcsolattartás további menetére, esetleg a gondozási hely változásra, illetve a vér szerinti családba való visszahelyezés lehetőségére. • Különleges szakértelmet igénylő esetekben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat jogi, pszichológiai, gyógypedagógiai tanácsadást illetve segítséget is nyújt, más speciális végzettséggel rendelkező munkatársain keresztül. Ennek koordinálását, szervezését a nevelőszülő tanácsadó jelzése alapján a területi koordinátorok végzik. A Területi Gyermekvédelmi

Szakszolgálat félévente 6 órában minden nevelőszülő számára biztosítja a kötelező továbbképzést, amelynek során minden munkájához szükséges új információt és ismeretet közvetít. A gyermekek ellátásával összefüggő teendők szabályozása: 1) A nevelőszülői családban elhelyezett gyermek(ek)et teljes körű ellátás illeti meg, amelyet a nevelőszülőnek kiutalt ellátmányból, nevelési díjból és családi pótlékból kell biztosítani. Ennek összegéről, a felhasználási kötelezettségekről a kihelyezést megelőzően szóban, a kihelyezéssel egy időben írásban kell értesíteni a nevelőszülőket. 2) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint működtető a nevelési díj és ellátmány összegét évenként a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben határozza meg, s erről a nevelőszülőt értesíti. 3) A nevelőszülő tanácsadó köteles a kihelyezést követően és a nevelőszülői nevelést

követően azonnal értesíteni a gazdaságvezetőt írásban az ellátás megkezdése illetve megszüntetése érdekében. 4) A nevelőszülő tanácsadó rendszeresen ellenőrzi a gyermek ellátását, s azt, hogy a nevelési díjat, családi pótlékot, és az ellátmányt a gyermekre fordítják-e. Az ezzel kapcsolatos problémát azonnal jelzi a működtetőnek. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője szükség esetén tételes elszámolást rendelhet el. 5) A nevelőszülő tanácsadó figyelemmel kíséri, illetve előzetesen megvizsgálja és jelzi a gyermek ellátásában jelentkező rendkívüli, speciális szükségleteket és kiadásokat. A nevelőszülői osztály szervezeti felépítése: A nevelőszülői osztály egészének szakmai munkáját közvetve és közvetlenül, az osztályvezető irányítja. A megyében található 17 terület 3 körzetben van központosítva, a körzetek munkájának, és az ott dolgozó nevelőszülő tanácsadók

irányítása, koordinálása a területi koordinátorok feladata. GYÁMI OSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja: A módosított 1997. évi XXXI tv 62 §-a alapján a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet. Ha a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában vagy nevelőszülőnél helyezte el és a nevelőszülő gyámul nem rendelhető vagy a nevelőszülő a Csjt. 100§ (3) bekezdés alapján a gyámságot nem vállalta, vagy ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el, a gyámhivatal a TGYSZ részéről hivatásos gyámot rendel ki. A kirendeléshez a hivatásos gyám személyére a TGYSZ tesz

javaslatot a gyámhivatal felé. A hivatásos gyámra a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak A hivatásos gyám munkáltatója, a munkáltatói jogkör gyakorlója a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója. A gyám működésében a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt áll, feladatainak ellátásához a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítséget nyújt. A hivatásos gyám, eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok munkája során a legjobb tudása szerint jár el, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal. Ügykezelés: A hivatásos gyámok, eseti- és vagyonkezelő gondnokok a nevükre szóló illetve az őket érintő postai és egyéb úton érkező küldeményeket külön névre szóló iktatókönyvben veszik át. Az átvétel idejét megjelölik és az átvételt kézjegyükkel igazolják. Kötelesek legalább két munkanaponként az iratokat a fentiek szerint átvenni. A tartósan távollevők iktatókönyvét az

osztályvezető áttekinti és szükség esetén intézkedik. Az osztályvezető távollétében az ügyeletes tekinti át az iktatókönyvet, amennyiben intézkedés szükséges, úgy elsősorban az általános igazgatóhelyettest, távolléte esetén a TGYSZ vezetőjét keresi meg. Tartósan távollevő hivatásos gyám vagy vagyonkezelő gondnok helyett eseti gondnok jár el kirendelés alapján. A hivatásos gyámok, eseti és vagyonkezelő gondnokok a kiskorúakra vonatkozó iratokat névre szóló aktában, elkülönítve kezelik. A vagyonos kiskorúak esetében külön vagyonnyilvántartást vezetni kötelesek. A kimenő iratokat saját maguk írják alá, a hivatalos iratokon jogosultak a szakszolgálat bélyegzőjét használni. A kimenő leveleket az osztályvezető áttekinti, másolati példányát szignálja és a postázóba leadja. A szakszolgálat, mint munkáltató biztosítja a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket, a hivatásos gyámok és gondnokok

munkájuk ellátásához igénybe veszik a szakszolgálat adminisztrációs hátterét (iktatás, fénymásolás, postázás, irattározás). Munkavégzés, a gyermekkel való kapcsolattartás céljából jogosultak az intézmény gépkocsiját igénybe venni, indokolt és igazolt útiköltségeiket elszámolni. Ügyeleti és munkarend: A hivatásos gyámok hetente egy munkanapon ügyeletet tartanak. Ügyeleti napon hétfőtől csütörtökig 9.00-1500 óráig, pénteken 900-1330-ig kötelesek a szakszolgálat épületében tartózkodni és az esetleges eseti gondnoki kirendelés alapján eljárni. A hét többi napján szükség szerint a szakszolgálat épületében, vagy területen (látogatás, ügyintézés) végzi a munkáját. A munkaidőt, amely heti 40 óra a munkanaplójában és a jelenléti íven dokumentálja. Nyáron a napi ügyelet helyett heti ügyeleti rend érvényesül. A téli időszakban külön napi ügyeleti beosztás érvényesül. A heti ügyelet

meghatározása az osztályvezetővel előzetes egyeztetés alapján történik. A vagyonkezelő gondnokot az ügyeleti rend nem érinti, munkáját munkanapokon, hétfőtől csütörtökig 7.30-1600 óráig, pénteken 730-1330-ig végzi A hivatásos gyámokat és a vagyonkezelő eseti gondnokot 20 perc ebédszünet illeti meg. 1145 és 12.45 között Kapcsolattartás: Az osztály tagjai kötelesek munkájuk során az érintett szakemberekkel együttműködni, mind a szakszolgálaton belül, mind pedig azon kívül. A hivatásos gyám és a vagyonkezelő gondnok kapcsolatot tart: - az illetékes gyámhivatallal, - a nyugdíjfolyósító igazgatósággal, a területi államháztartási hivatallal, - pénzintézetekkel. A hivatásos gyám kapcsolattartásra és együttműködésre köteles: - a gyermekkel és az őt gondozó nevelőszülővel, gondozási hellyel, - a gyermek hozzátartozóival, - gyermekjóléti szolgálattal, - rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, -

nevelőszülő tanácsadóval, családgondozóval, - gyámi, gondozói tanácsadóval és az - elhelyezési osztály munkatársaival. Helyettesítés: A hivatásos gyámok, eseti gondnokok személyükben nem helyettesíthetők. Helyettük és nevükben más személy nem járhat el. Igazolt távollétük idején a halaszthatatlan ügyekben helyettük az ügyeletben lévő munkatársuk jár el eseti gondnoki kirendelés alapján. Nyilvántartások: A hivatásos gyámok az alábbi nyilvántartások folyamatos vezetésére kötelesek: - Jelenléti ív - Munkanapló - Látogatások nyilvántartása - Vagyonnyilvántartás • • • • A jelenléti ívben a hivatásos gyám és a vagyonkezelő eseti gondnok a munkaidő azon részét tünteti fel, amelyet a munkavégzés székhelyén tölt. A munkanapló tartalmazza a hivatásos gyámok azon munkaidejének regisztrációját, amelyet a hivatásos gyám a munkavégzés székhelyén kívül tölt –a gyermek gondozási helyén, a

gyermek ügyében, érdekében más hatóságnál vagy más szervnél, intézményben. A látogatások nyilvántartása tartalmazza a gyermek nevét, gondozási helyét, azt, hogy a gyermeken kívül kivel beszélt még a hivatásos gyám, milyen feladatok, kérések fogalmazódtak meg a gyermek és a gondozó vagy más érintett részéről a gyermek érdekében és milyen lépések szükségességét látja a hivatásos gyám. A vagyonnyilvántartás a vagyonos kiskorúak esetében tartalmazza a gyermek nevét, törzsszámát, bankszámlaszámát, a gyermek vagyonáról készült vagyonleltárt, adott esetben a nyugdíjfolyósítási törzsszámát, a bankszámla kivonatokat, a rendes és az eseti számadásokat, valamint a vagyonkezelői tisztség megszűnése esetén a végszámadást. A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI GYERMEKVÉDELMI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szakértői bizottságot a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

működteti, munkáltatója, a munkáltatói jogkör gyakorlója a TGYSZ igazgatója. A szakértői bizottságban feladatot ellátó szakemberek munkavégzését közvetlenül a bizottság vezetője irányítja és hangolja össze. A szakértői bizottság vezetője és a bizottsági tagok a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozata alapján kerülnek kijelölésre. A szakértői bizottságban munkakört ellátó dolgozó a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy megbízási illetve vállalkozási szerződéses jogviszony keretében végzi feladatait. A szakértői bizottság tagjai: - a bizottság vezetője szociális munkás gyermek szakorvos klinikai gyermek szakpszichológus gyógypedagógus gyermekpszichiáter szakorvos asszisztens A szakértői bizottság felkérésére munkájába bevonható(k) a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti

szakértő(k) is. Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény, vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges (pl. a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy és fogyatékosságban szenved, továbbá beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küszködik), akkor eseti szakértőként a bizottság elsősorban nevelési tanácsadót, szakértői és rehabilitációs bizottságot, tanulási képességet vizsgáló bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt, esetleg szakértői névjegyzékbe felvett személyt kér fel közreműködésre. A szakértői bizottság feladatait és működését meghatározó törvények, rendeletek: - 1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás módosítása - 2003: IV. törvény: 46 § - 50 § - 14/2003. (II 12) Korm rendelet a 149/1997 (IX10) Korm rendelet módosításáról: 62. § - 66 §; 68 §; 73 § A szakértői

bizottság feladatai: 1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vételi eljárással érintett gyermek illetve fiatal gondozási helyének meghatározásához - a TGYSZ elhelyezési javaslatának és a gyámhivatal döntésének kialakításához - szakvéleményt készít, amely tartalmazza az érintett gyermek illetve fiatal állapotának leginkább megfelelő elhelyezési formára és az egyéni elhelyezési terv tartalmára vonatkozó javaslatot, indoklással együtt. 2) A gondozási hely, az ESZCSM fenntartásában működő speciális gyermekotthonba történő megváltoztatásakor minden esetben, egyéb gondozási hely változtatáskor - felkérésre szakvéleményt készít. 3) Nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás során, a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére, a nevelési felügyelet megszüntetésére irányuló eljárás során pedig a gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készít. 4) A városi

gyámhivatal egyéb eljárásai során, pl. átmeneti/tartós nevelés éves felülvizsgálata, megszüntetés, egyéni elhelyezési terv módosítása, stb, - külön felkérésre készít szakvéleményt. 5) A szakértői bizottság tevékenységéről évente beszámolót készít a Megyei Gyámhivatal részére. A szakértői bizottság működési rendje - A TGYSZ-be érkező, a szakértői bizottság nevére címzett küldemények a bizottság részére rendszeresített iktatókönyvbe kerülnek. Azok a határozatok, megkeresések, egyéb dokumentumok - (pl. a gyermek alapellátásban keletkezett adatlapjai stb), amelyek nem a bizottság nevére érkeznek, de az iratokban foglaltak ismerete nélkülözhetetlen a bizottság munkavégzéséhez, illetve konkrét esetben a feladatellátás megkezdését jelentik, a postát átnéző munkahelyi vezető címkézése után kerülnek az iktatókönyvbe. - A bizottság tagjai a fenti iratokat minden munkanapon kötelesek átvenni, azt

az iktatókönyvben kézjegyükkel igazolni, az átvétel idejét megjelölni. - A bizottság az iratokat az érintett gyermek illetve fiatal nevével ellátott dossziéban helyezi el. - Amennyiben szakvélemény elkészítésére irányuló felkérés, vagy határozat érkezett, az e célra rendszeresített ún. esetkísérő lapon felvezetésre kerül az érkezés dátuma, a felkérés tárgya, a városi gyámhivatal megnevezése, a határozat száma, a nyilvántartásba felvételről szóló szakszolgálati értesítőt követően a gyermek nyilvántartási száma. Ezen az esetkísérő lapon rögzítődnek a továbbiakban a komplex szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a bizottság tagjai által eszközölt összes intézkedések, történések, vizsgálatok, explorációk, (anyagok bekérésének és érkezésének időpontja, információk, egyeztetések, vizsgálatok időpontjai stb.) egészen az elkészült szakvéleménynek az Elhelyezési Osztály részére

történő átadásáig. - A gyermek nevét tartalmazó dossziéba kerülnek elhelyezésre az eset felméréséhez, az előzmények összefoglalásához kapcsolódó iratok, feljegyzések, információk, források, illetve a szakvélemény megfogalmazásához, a javaslat kialakításához szükséges dokumentumok, részvizsgálatok eredményei is. - A dossziék a szakértői bizottság irodahelyiségében biztonságos, de más munkatársak által hozzáférhető módon tárolódnak névsor- illetve ügytípus szerint sorba rendezve. - A bizottság az esetfelmérő vizsgálathoz illetve a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratokat (adatlapok, gondozási hely tapasztalatai, gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett dokumentumok, az anamnézishez szükséges adatok, esetleges korábbi vizsgálatok, szakvizsgálatok anyagai, orvosi-, szakorvosi vélemények stb.) maga kéri be az érintettektől. Levelezésein saját bélyegzőt használ, a bizottság vezetőjének

aláírásával. - A bizottság összegyűjti a rendelkezésre álló információkat, ami alapján esetfelmérő vizsgálat keretében összefoglalja az eset előzményeit, körülményeit, az előzetes gyermekvédelmi gondoskodás legfontosabb jellemzőit, okokat, tényeket, az anamnézishez birtokába jutott adatokat. - A vizsgálatok szervezésénél, ütemezésénél törekedni kell arra, hogy a megye különböző helyeiről minél kevesebbszer kelljen a gyermekeket utaztatni, továbbá a vizsgálatokat össze kell hangolni az Elhelyezési Osztály vizsgáló szakemberinek munkavégzésével, a munkaidő és a vizsgáló helyiségek hatékony kihasználása céljából. - A szakértői bizottság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fogyatékos, retardált, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, illetve kora miatt speciális elhelyezést igénylő, továbbá súlyosan disszociális, vagy pszichotikus illetve neurotikus tüneteket mutató gyermek

problémái feltárásra, definiálásra kerüljenek (diagnózis), és a szükséges ellátási, beavatkozási formák, szolgáltatások megjelölésre kerüljenek (terápia). Ennek érdekében további szakvizsgálatok kezdeményezhetőek, társintézmények, más szakértői bizottságok szakvéleményeit is figyelembe szükséges venni. - Az esetfelmérő vizsgálat, anamnézis és a szakvizsgálatok eredményeit a bizottság tagjai összegzik, majd valamennyi részvizsgálat eredményeit tartalmazó komplex szakvéleményt készítenek, javaslatot fogalmaznak meg az ellátás formájára, az egyéni elhelyezési terv tartalmára vonatkozóan. - A szakvéleményt az elkészítésében résztvevő bizottsági tagok írják alá. - Az elkészült szakvéleményt a bizottság az Elhelyezési Osztály részére átadja. - Indokolt esetben az egyes vizsgálatok a TGYSZ-en kívül, a gyermek tartózkodási helyén (pl. gondozási helyen) is elvégezhetőek - Különösen indokolt

esetben a bizottság tagjai a helyszínen is tájékozódhatnak az eset előzményeiről, a gyermek és családja helyzetéről, körülményeiről. A szakértői bizottság kapcsolatrendszere - A szakértői bizottság együttműködésre törekszik. Szoros munkakapcsolatokat épít és tart fenn a gyermek és családja sorsának alakulásában felelősen érintett valamennyi intézmény (gyermekjóléti szolgálatok, gyámhatóság, gyámhivatal, gondozási helyek) képviselőivel. Továbbá a gyermek egészségügyi, érzelmi, értelmi, pszichés szükségleteinek feltárásához, a komplex szakvélemény kialakításához, az esetleges beavatkozások, terápiák végrehajtásához segítséget nyújtani, ezekben közreműködni tudó intézményekkel, bizottságokkal, személyekkel (Nevelési Tanácsadó, Rehabilitációs Szolgáltató Központ – Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, háziorvos, kezelő szakorvos, stb.) - Hasonlóképpen szoros munkakapcsolat és

együttműködés szükséges a szakellátásban illetve a TGYSZ-en belüli szereplők esetében az ügyben érintett szakemberekkel is (gyámok, hivatásos gyámok, gyámi-gondozói tanácsadók, Elhelyezési Osztály munkatársai stb.)