Szociológia | Családszociológia » Szociális és családjog szigorlati tételek

http://www.doksihu Szociális és családjog szigorlati tételek 1. Az Alkotmányban a gazdasági, szociális, kulturális jogok katalógusa Az Alkotmány megfogalmazza a gazdasági, szociális és kulturális jogokat nemre, színre, nyelvre, vallási hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni, születési vagy egyéni helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A hátrányos megkülönböztetés büntetendő. Gazdasági jogok: - Mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához - Egyenlő munkáért, egyenlő bér - A dolgozóknak olyan bérhez van joga, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének - Mindenkinek joga van a pihenéshez, szabadidőhöz és a rendszeres szabadsághoz - Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon - sztrájkjog Szociális jogok: - A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető

legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez - Ezt a jogot a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszerzésével, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg - Az állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra - Az ellátáshoz való jogot a TB útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg Kulturális jogok: - A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot - Ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban résztvevők anyagi támogatásával valósítja meg - A

Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát - Az alapjogok a XVII- XVIII. Sz- ban alakultak ki Az Alkotmány az 1949 évi XX tv A magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében és rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Az Alkotmány kötelezettséget is előír: • Haza védelme /nincs hadkötelezettség, • Közteherviselés • Kiskorú gyermek tanítása • Jogszabályok megtartása http://www.doksihu 2. Az 1993 évi III, tv megalkotásának szükségessége, a törvény főbb elvei, általános szabályai, eljárási kérdések Nemzetközi kitekintés: - A középkorban a szociális gondoskodás az egyház feladata, - Állami megjelenésre Angliában kerül sor a XVI. században dologházakat hoznak létre 1601. Erzsébet szegénytörvénye - XVIII- XIX. Századi

intézkedések oktatásügy és járványügyben - XIX. Sz TB- rendszer, nyugdíjrendszer - II. világháború után „jóléti állam” koncepciót dolgoznak ki 50- 60- as évek Svéd jóléti állam a mintakép. Hazai áttekintés: • 1800- as évekig egyházi feladat a szociális gondoskodás. • 1867- ben jogszabály- gyermekmunka, munkaidő szabályozása. • Horthy korszak – lakásépítések, roncs- házak, nagyatádi földosztás, • 1950- szocializmus- teljes foglalkoztatás, újjáépítés, 1968- új gazdaságirányító rendszer, életszínvonal-emelkedés. • 70- es évek- gyermekekhez kötődő ellátások, Gyes, Gyed. • 80- as évek vége- munkanélküliség • rendszerváltás- privatizáció, munkanélküliség, szegénység, hajléktalanság, stb. 1993- ig idősellátás, segélyek. Ezek a juttatások nem voltak képesek a problémák kezelésére E tv. célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam

által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A tv. hatálya kiterjed a Magyarországon élő: magyar állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel rendelkezőkre, letelepedési engedéllyel rendelkezőkre, menekültként elismert személyekre, Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket • a helyi önkormányzat képviselő- testülete • a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, a szociális finanszírozás elveit és intézményrendszerét, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, ill. az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét. A törvény hatálya nem terjed ki a TB ellátásaira Definiálja a fogalmakat. Eljárási

rendelkezések: Az 1957. évi IV tv- t kell alkalmazni a szociális törvényben meghatározott eltérésekkel • Hajléktalan ügyben az a szerv az illetékes, mely területet a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként megjelölte • A települési önkormányzat tekintet nélkül hatásköre és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkeztetést, ill. szállást biztosítani • Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. • A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, ill. igazolja ezeket http://www.doksihu • A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás

során ideiglenes intézkedésnek van helye. 8 normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról, természetben nyújtott szociális ellátásról, személyes gondoskodást nyújtó szociálisintézménybe való beutalásról. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. 3. Az ellátások rendszere, csoportosításuk a törvény alapján, az intézményrendszer felépítése A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeni szociális ellátás nyújtható. 1.Pénzbeli ellátások, alapellátás keretében: Időskorúak járadéka, Rendszeres szociális segély, Lakásfenntartási támogatás, Ápolási díj, Átmeneti segély, Temetési segély 2.Természetben nyújtott szociális ellátások A képviselő testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók: Lakásfenntartási támogatás, Átmeneti segély, Temetési segély,

Köztemetés, Közgyógyellátás, Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, Adósságkezelési szolgáltatás 3.Szociális szolgáltatások, alapszolgáltatások -a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás -szociális információs szolgáltatás -étkeztetés -házi segítségnyújtás -családsegítés -jelzőrendszeres házi segítségnyújtás -közösségi ellátások -támogató szolgáltatás -utcai szociális munka -nappali ellátás 4. szakosított ellátási formák - ápolást, gondozást nyújtó intézmények - rehabilitációs intézmények - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - lakóotthonok - az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése http://www.doksihu 4. A munkanélküli ellátások változásai a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély A passzív munkaerő-piaci műveletek közé soroljuk a munkanélküli ellátást, a jövedelempótló

támogatást, a szociális segélyeket (amelyek lehetnek rendszeresek, vagy egyszeriek), továbbá a korengedményes nyugdíjazás intézményét. A kormány 1999. II félévi kezdeményezése a munkanélküli segély folyósításának időtartamát 9 hónapra korlátozza. Ha a segélyezett 6 hónapon belül át-, továbbképzésben, szak-, illetve felsőoktatásban való részvételre vállalkozik, a segélyezés időtartamát a tanulmányok befejezéséig meghosszabbítják. Munkanélküli járadék: jogosult rá az a munkanélküli, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; munkaviszonyban nem áll, kereső tevékenységet nem folytat (kivételt képez az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony); a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként tartja nyilván; elhelyezkedése érdekében együttműködik a kirendeltséggel. A

munkanélküli járadék összege: az előző évi átlagkereset 65%-a, azonban el kell, hogy érje az öregségi nyugdíjminimum legalább 90%-át (2005-ben 22.230-Ft) Felső határa az előbbi összeg kétszerese (44460,-Ft) A járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap (kilenc hónap). A járadékra való jogosultsághoz minimálisan 200 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges Aki csak ennyivel rendelkezik, az 40 napra kaphat munkanélküli járadékot. A munkanélküli járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezést követő naptári nap. Munkanélküliek rendszeres szociális segélye: az a személy jogosult rá aki − a 18 életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, és a havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 % -át; vagy − aktív korú nem foglalkoztatott, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 % -át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át. A munkanélküliek rendszeres szociális segélyének összege: -a első csoportba tartozók esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (2005-ben 19760,-Ft); -aktív korú nem foglalkoztatott esetén 70 %-a (2005-ben 17.290,-Ft) A munkanélküli járadék lejárta után a települési önkormányzat állapítja meg http://www.doksihu 5. A lakáshoz kapcsolódó támogatások, az ápolási díj Lakásfenntartási támogatás: A települési önkormányzat által a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik

viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 25%-át az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele 25 év alatti tanuló gyermek vagy fogyatékos személy. A fenti kategóriákba nem tartozó háztartások esetében, ha a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30%-át. A lakásfenntartási támogatás összegének biztosítania kell a lakhatás feltételeinek megőrzését Az önkormányzat rendeletében határozza meg a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget, b) a lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek körét, c) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre

számított havi jövedelmi határát, d) a jogosultság feltételeként a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított azon arányát, amely felett a támogatást biztosítja, e) a lakásfenntartási támogatás összegét úgy, hogy annak egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, f) a lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakot és a költségek igazolásának módját. Az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni a) a jövedelemhatárt, hogy az a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%ánál alacsonyabb nem lehet, b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát hogy az a jövedelem 35%-át nem haladhatja meg. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatásra jogosult. Költségeken a lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában lakbért vagy

albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit, továbbá ha az önkormányzat rendelete lehetővé teszi, a lakáskarbantartás költségeit kell érteni. Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg 18 év alatti személy ápolását, gondozását végzi. Az ápolási dijat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzatnál, kell kérvényezni. Nem jogosult

ápolási díjra a hozzátartozó: ha az ápolt személy 2 hónapot meghaladóan fekvőbeteg- gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, rendszeres pénzellátásban részesül, http://www.doksihu szakiskola, középiskola, ill. felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, keresőtevékenységet folytat Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását. 6. Az átmeneti segély, lehetséges formái, a temetési segély, köztemetés A települési önkormányzat képviselő- testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az ellátás megállapításánál figyelembe

vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%- nál alacsonyabb nem lehet. Az á s adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként ill. az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott eügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. Temetési segély: a települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó

volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%- nál alacsonyabb nem lehet. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%- nál, de elérheti annak teljes összegét is. Köztemetés: a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha • Nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy • Az eltemettetésre köteles személy a temetésről nem gondoskodik. Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési

önkormányzat a köztemetés költségét az 1 bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. Az igényt a köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül kell bejelenteni. Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerinti települési önkormányzat • A költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy • Az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. http://www.doksihu 7. Az alapellátások köre, jellemzői; szerződések a szociális szolgáltatások ellátására Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A települési önkormányzat az alapellátás keretében gondoskodik különösen az

időskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezéséről. A tevékenységek összehangolása a szolgáltatást igénybe vevő személy szociális ellátása érdekében - ha gondozási központ nem működik a települési önkormányzat feladata. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) speciális alapellátási feladatok. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem

gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. Családsegítés szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében a települési önkormányzat

segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A települési önkormányzat köteles legalább általános jellegű segítő szolgáltatást biztosítani az egyének és családok számára. Speciális alapellátási feladatok A közösségi pszichiátriai ellátásról és a támogató szolgálatokról a települési önkormányzat gondoskodik. A speciális alapellátási feladatokról elsősorban a gondozási központ, ennek hiányában a családsegítő szolgálat keretében is lehet gondoskodni. Amennyiben a településen nem működik gondozási központ vagy családsegítő szolgálat, a speciális alapellátási feladatok megszervezéséről a települési önkormányzat önállóan gondoskodik, vagy segítséget

nyújt az ellátást igénylőnek a speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz. a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) a megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, http://www.doksihu c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítése A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. 8. Az intézményi jogviszony keletkezése, megállapodások tartalma, a jogviszony megszűnése A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást

igénylő, ill. törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését • A lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő testületének határozata • A bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése • A bírói ítélet • A gyámhivatal határozata • Az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás kérelméről • A települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető • A megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében,

az intézményvezető • A települési önkormányzat által fenntartott bentlakásos intézmény esetén az intézményvezető dönt • Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető dönt. Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást, igénylőt, ill. törvényes képviselőjét Ha az ellátást igénylő a döntést vitatja a 8 napon belül a fenntartóhoz, fordulhat. A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza: • Az ellátást nyújtó intézmény megjelölését • Az intézményi ellátás időtartalmát a hozzájárulás összegét Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, ill. törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntésén alapul. Az

intézményvezető a megállapodást 15 napon belül megküldi a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza: • Az intézményi ellátás tartalmát • Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét • A személyes térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat • A hozzájárulás összegét Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, ha indokolt az azonnali elhelyezésről gondoskodik. Az intézményi jogviszony megszűnése: A intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult törvényes képviselője kezdeményezheti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban megszűnik. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt

megszünteti, ha a jogosult: http://www.doksihu • Másik intézetbe történő elhelyezése indokolt • A házirendet súlyosan megsérti • Intézményi elhelyezése nem indokolt Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről írásban értesíti a jogosultat. 9.A tájékoztatási kötelezettség, a panaszok intézésének módja, fórumai Tájékoztatási kötelezettség: a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, ill. hozzátartozóját értesíti Bentlakásos intézményi ellátás esetén a tájékoztatás tartalmazza: • Az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább 8 napos határidőt, • Az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a

személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat Ha az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézményvezetőt nem értesíti, a vezető megkeresi a jegyzőt. A jegyző tájékoztatást ad • A jogosult tartózkodási helyéről • A beköltözés elmaradásának indokairól • Az ellátás igénybevételének várható időpontjáról Az intézménybe való felvételkor az intézmény, tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára: • Az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről • Az intézmény által vezetett nyilvántartásokról • A jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról • Panaszjoguk gyakorlásának módjáról • Az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről • Az intézmény házirendjéről • A fizetendő térítési díjról • A jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről A jogosult a felvételkor

köteles: • Nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról • Adatszolgáltatásról a vezetett nyilvántartásokhoz • Valamint nyilatkozik arról, hogy a beállott változásokat közli a vezetővel A jogosultak érdekvédelme: az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni. A személyes gondoskodást nyújtó intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének szabályait. Az érdek- képviseleti fórum az intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Megalakítását a székhelyen, ill

telephelyenként kell biztosítani. Az érdek- képviseleti fórum: • Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat • Megtárgyalja az intézményben élők panaszait, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. http://www.doksihu • • Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, vagy más szervek felé Az ellátottjogi képviselő: Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, ill. a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.

Feladatai: • Megkeresésre, ill. saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében • Segíti az ellátást igénybe vevőt, az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, • Segít az ellátott panaszainak megfogalmazásában, kezdeményezheti kivizsgálását • Tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, ezek érvényesüléséről • Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére • Észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan a vezetőnél • Megvizsgálja a korlátozó intézkedésekre vonatkozó dokumentációt Az ellátottjogi képviselő jogosult: • A szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni • A vonatkozó iratokba belépni • A dolgozókhoz kérdést intézni 10. A fenntartó kötelezettségei, a fenntartó önkormányzat kötelezettségei A személyes

gondoskodást nyújtó szociális intézményfenntartójának feladat- és jogköre: A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit, amelyhez az állam szociális szakmai programok, meghirdetésével nyújt segítséget. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója: • Meghatározza az intézményi térítési díjat • Ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét • Jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét • Ellenőrzi és értékeli a szakmai munka eredményességét • Gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről • Gyakorolja a munkáltatói jogokat • Gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról • Szolgáltatástervezési koncepciót készít A személyes gondoskodást nyújtó szociális. intézmény egyházi, ill nem állami fenntartójának is ez. A helyi

önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez az állam: • Állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással http://www.doksihu • • • Kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással Fenntartott szociális intézmény után járó normatív támogatással Kötött felhasználású támogatással járul hozzá. 11. A házasság megkötése, megszűnése A házasságkötés alaki kellékei. Az alaki kellékek érdemi jelentőséggel bírnak, hiszen elmulasztásuk vagy be nem tartásuk jogkövetkezménye lehet az, hogy a házasság nem jön létre (nem létező házasság), vagy a házasság érvénytelennek nyilvánítható az alakiságok megsértése miatt. A házasságkötés alaki kellékei: anyakönyvvezető közreműködése, az anyakönyvvezető hivatalos minősége, a felek együttes jelenléte, személyes nyilatkozat, a házasság

bejegyzése, nyilvánosság, tanúk, hivatalos helyiség. A házasság érvényesen akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvános és ünnepélyes, az anyakönyvvezető öltözetével is ezt kifejezi, valamint hivatalos minőségét jelzi a nemzeti színű vállszalag. A házasságkötéskor két tanú jelenléte szükséges, akiknek, nagykorúaknak és cselekvőképeseknek kell lenniük, valamint a helyszíne az eseménynek erre a célra szolgáló hivatalos helyiség kell, hogy legyen. Rendkívüli körülmények között azonban az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető a házasság. Az egybehangzó kijelentés megtörténte után a házasságkötést bejegyzi az anyakönyvvezető a házassági anyakönyvbe, amelyet a házastársak, a tanúk, az anyakönyvvezető és szükség esetén a tolmács ír alá. Ha a felsoroltak

valamelyike megtagadja az aláírást, de a házasság létrejött, a megtagadás tényét az anyakönyvvezető feljegyzi az aláírásra szolgáló rovatba. A házasságkötést megelőzően a házasulóknak szándékukat be kell jelenteni, és az anyakönyvvezető ezt követő harminc napon túli időpontra tűzheti ki az esküvőt. A határidő alól a jegyző felmentést adhat. Szintén a házasságkötés előtt kell nyilatkozni arról, hogy a házasságnak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, és igazolni kell, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak. Speciális felmentés vonatkozik arra az esetre, ha a házasulók valamelyikének az egészségi állapota közeli halállal fenyeget. Ilyenkor a szükséges igazolások helyett elegendő a házasulók nyilatkozata, és a bejelentés után a házasságot nyomban meg lehet kötni. Általában az ilyen házasságkötés nem a házasságkötő teremben szokott megtörténni. Magyarországon 1894.

óta az állami feladat a hivatalos házasságkötés lebonyolítása Korábban ez az egyház feladata volt az anyakönyvezéssel együtt. Nem tartozik szorosan az alaki kellékek közé, és mindez idáig teljesen egyértelmű volt, hogy házasságot férfi és nő köthet egymással. A házasság megszűnésének módjai A magyar családjogi szabályozás szerint a házasság megszűnési esetei: A házastárs halálával a házasság feltétlenül megszűnik. A megszűnés joghatásai a halál fizikai tényének bekövetkezésekor állnak be. A halál tényét a halotti anyakönyvi kivonat, mint közokirat bizonyítja. Vannak olyan esetek amikor más bizonyítási eszközt kell alkalmazni a halál tényének megállapítására. Ilyen a bíróságnak a halál tényét megállapító jogerős határozata, vagy, a bíróság holtnak nyilvánító jogerős határozata. A házasság bírósági felbontását a köznyelv válásként ismeri. A mai magyar szabályozás szakított a

korábbi házassági törvény bontóokokra történő hivatkozásával, amikor is valamelyik fél hibájából mondták ki a házasság felbontását. A Csjt a házasság felbontását a felek vétkességének vizsgálata nélkül engedi meg akkor, ha a házasság már nem képes a funkcióit betölteni. Így a házasságot bármelyik fél kérelmére fel lehet bontani, ha arra komoly http://www.doksihu és alapos ok van. A Csjt szerint a bíróság a házasságot felbontja, ha a házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házastársaknak. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. 12. A családi jogállás, névviselés szabályai A gyermekek családi jogállása a szülőkhöz, vagy a szülőhöz való viszonyban fejeződik ki. Ez akkor teljes, ha mind az anyai, mind az apai státusz betöltött. A magyar

jogrendben a házasságban és a házasságon kívül született gyermek egyenjogúságának egyik biztosítéka a gyermek családi jogállásának rendezése. A családi jogállás rendezésének különböző módjai lehetnek, azonban mindegyiknek az a célja, hogy a házasságon kívül született gyermek jogi helyzete egyezzen meg a házasságban született gyermekével. Ebben jelenik meg a gyermeknek az a feltétlen érdeke, hogy apához tartozzon, és hogy a gyermek ahhoz az apához tartozzon, akitől valóban származik. A magyar családjog megteremtette az egységes apasági vélelmet, amely a törvényi feltételek fennállása esetén egyaránt érvényesül mind a házasságban született, mind a házasságon kívül született gyermek esetében is. Főszabályként a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt időben vagy annak legalább egy részében házassági kötelékben élt, azaz a gyermek apja

a törvény értelmében a férj. A fogamzási idő meghatározása egy élelmen alapul, és a gyermek születésétől visszafelé számított legfeljebb 300 és legalább 182 nap közé esik, minkét határnap hozzáadásával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt, vagy után történt. Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt időben nem állt házassági kötelék alatt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit: aki teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerte el a gyermeket (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat), akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított (apaság bírói megállapítása), aki a törvényben meghatározott feltételek mellett a gyermek születése után az anyával házasságot kötött ( utólagos házasságkötés) Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, vagy ha az apa kiléte nem állapítható meg a

gyámhatóság intézkedésére a születési anyakönyvbe képzelt személyt kell bejegyezni a gyermek szüleinek, vagy apjának. A gyermek névviselése A magyar jogi keretek között mindenkinek joga van a névviseléshez, és a névviselés jogának megsértése polgári jogi szankciókat vonhat maga után. Ilyen sérelmek lehetnek, ha valaki más nevét jogtalanul használja, vagy máséhoz hasonló nevet használ jogtalanul. A névviselés joga a gyermeket születésétől fogva illeti meg. Nem tesz a szabályozás különbséget a házasságban illetve a házasságon kívül született gyermek esetén a névviselés általános szabályai között. Eltérés akkor van, ha a gyermek apjának kiléte a születés előtt még nem ismert. Házasságban élő szülők gyermekének névviselésének szabályai: a szülők megállapodásától függ, hogy a gyermeknek melyik családi és milyen utóneve lesz, a gyermek viselheti mind az apa, mind az anya családi nevét, de az anya

családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya a házasságban megtartotta teljes leánykori nevét, és ekkor valamennyi születendő gyermeknek ezt a családi nevet kell viselnie. A születendő gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet bejelenteni. Ha nincs megállapodás a szülők között, a gyermek családi nevét a gyámhatóság állapítja meg. A gyermek utónevét is a szülők határozzák meg A házasságon kívül született gyermek névviselési szabálya annyiban tér el az előzőektől, hogyha az apai jogállás még betöltetlen, akkor a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a státus http://www.doksihu betöltetlen. Ilyenkor a gyermek utónevét az anya határozza meg A gyermek családi jogállásának rendezésével együtt a gyermek családi nevének kérdése is tisztázódik. Ha képzelt személy kerül bejegyzésére a gyámhatóság állapítja meg a

gyermek családi nevét. 13. Az örökbefogadás Az örökbefogadás célja, hogy az egymással vérségi kapcsolatban nem álló személyek között rokoni kapcsolat jöjjön létre. Hazánkban csak kiskorút lehet örökbefogadni, így az örökbefogadás másik lényeges célja, hogy családi környezetben nevelkedjen fel a gyermek, ha szülei nem élnek, vagy ha a szülők nem képesek megfelelően nevelni a gyermeket. Kizárja az örökbefogadást az ezzel ellentétes érdek pl. öröklési, vagyoni vagy egyéb szempontok érvényesülése. Az örökbefogadás a gyermeket olyan jogi helyzetbe hozza, mintha vérszerinti gyermek lenne. Polgári jogi vonatkozásban jelentőséggel bír az öröklési szabályoknál, hogy az örökbefogadás titkos, vagy nyílt volt-e. Fontos azonban, hogy öröklési joga azért lesz az örökbefogadottnak, mert örökbefogadták, és nem azért fogadják örökbe, hogy örökölhessen, hiszen ez ellentétes lenne az örökbefogadás céljával. Az

örökbefogadásnak mindig a gyermek érdekeit kell szolgálni, így még ha a törvényi feltételek fennállnak, de az örökbefogadás nem áll a kiskorú érdekében, nem lehet azt engedélyezni. Az örökbefogadás feltételei Az örökbefogadási eljárás általában az örökbefogadni kívánó személy kezdeményezésére indul. Ilyen esetben vizsgálni kell a szándék szilárdságát, az örökbefogadáshoz fűződő érdekeket. Örökbefogadni csak olyan kiskorút lehet, akinek a szülei nem élnek, azaz teljesen árva, vagy akit a szülei nem képesek megfelelően nevelni. Senki sem fogadhatja örökbe saját vérszerinti gyermekét, de nem tiltja a jog, hogy pl. a nagyszülők örökbefogadják az unokájukat Az örökbefogadás feltételei: csak teljesen cselekvőképes nagykorú személy fogadhat örökbe. az örökbefogadó személynek személyisége és körülményei alapján az örökbefogadásra alkalmasnak kell lennie. A felek, azaz az örökbefogadó és a

gyermek törvényes képviselője egyetértően kérik az örökbefogadást és erről nyilatkoznak. Ilyenkor a gyermek nevében nyilatkozó törvényes képviselő lehet a szülő, de lehet az intézeti gyám is. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi, a kiskorú érdekeit minden esetben szem előtt tartva. Nem fogadhat örökbe az, akinek a bíróság a szülői felügyeleti jogát megszüntette, vagy aki a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Az örökbefogadás fajtáji Nyílt örökbefogadáskor az örökbefogadó és a vérszerinti szülők ismerik egymást. Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges nyilatkozatot és együttes kérelmet közösen terjesztik elő. A nyílt örökbefogadás két legfontosabb következménye, hogy az örökbefogadók adatai ismertek a szülők előtt, és az örökbefogadott gyermek öröklési joga megmarad a vérszerinti szülők jogán is. Titkos örökbefogadásnál a

gyermekéről lemondó szülő nem ismeri és nem is ismerheti meg az örökbefogadó szülőket. Az örökbefogadás tényéről értesítést nem kap A gyermek a titkos örökbefogadás esetén elveszíti öröklési jogát - az örökbefogadás fennállása alatt - vérszerinti szülei után. A gyermek örökbefogadásához való szülői hozzájárulást a gyermek születése előtt is meg lehet adni. Ilyenkor a hozzájáruló nyilatkozatot a megszületett gyermek 2 hónapos koráig vissza lehet vonni. Örökbefogadhatónak csak átmeneti nevelésbe vett kiskorút lehet nyilvánítani, akkor ha: a szülő önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot gyermekével, életvitelén, http://www.doksihu körülményein nem változtat, és ezért az átmeneti nevelés nem szüntethető meg, ha a szülő tartózkodási helyét úgy változtatja meg, hogy az új címét nem hagyja meg, a felderítésre tett intézkedések fél éven belül nem vezettek eredményre. Az

örökbefogadás megszűnhet: a felek kölcsönös kérelmére történő felbontással, vagy valamelyik fél kérelmére történő megszüntetéssel. 14. A szülői felügyelet A magyar szabályozásban egészen 1952-ig a szülőket a gyermekeik felett szülői hatalom illette meg, amelyet elsősorban az apa, másodsorban az anya gyakorolt. A családjogi törvény vezette be a szülői felügyelet fogalmát, amelyet az apa és az anya együttesen gyakorolnak mindaddig, amíg együtt élnek. A szülői felügyelet napjainkban a szülő és a gyermek közötti jogviszony tartalmát, azaz jogokat és kötelezettségeket jelent. A Csjt. 1995 évi módosítása jelentős változást hozott a szülői felügyeleti jogok vonatkozásában. Új jogintézményként jelenik meg a szülők közös szülői felügyeleti joga, amelynek a házasság felbontása, illetve a különélés esetén van jelentősége. A szülői felügyeletről általában A kiskorú vagy szülői felügyelet vagy

gyámság alatt áll. A kiskorúnak feltétlen joga van a nevelésre, gondozásra, törvényes jogainak és érdekeinek képviseletére, védelmére. A gyermek ezt a jogát elsősorban szüleivel szemben érvényesítheti. A szülői felügyelet egy olyan jogviszony, amelynek alanyai a szülő(k) és a gyermek, és ez a viszony mindkét félnek jogokat és kötelezettségeket jelent. A szülő jogainak gyakorlása során nagyfokú önállósággal rendelkezik, saját belátása szerint irányítja gyermeke magatartását, dönti el, hogy milyen eszközöket vesz igénybe saját jogai érvényesítése során. A helyes megoldás az lenne, ha a szülő-gyermek viszony mellérendelt viszony lenne, és nem a szülői hatalmat fitogtató alá-fölérendeltségi. A szülői jogok gyakorlásának általános korlátját jelenti, hogy mindezek csak a gyermek érdekében történhetnek. Ha a szülő környezetében a gyermek megfelelő fejlődése nincs biztosítva, az állam sajátos eszközei

révén közbelép és korlátozza, illetve elvonhatja a szülő jogosítványait. A szülői felügyeleti jogok és kötelességek: a kiskorú gyermek gondozása, nevelése, a kiskorú vagyonának kezelése, a kiskorú törvényes képviseletének ellátása. A szülőket együttesen és egyenlően illetik meg, illetve terhelik ezek a jogok és kötelezettségek. Ha a szülők különélnek, akkor az addig együttesen gyakorolt szülői felügyeleti jogok gyakorlása megváltozhat. A változás milyensége függ attól, hogy a gyermek kinél van elhelyezve Gondozás és nevelés A szülői felügyeleti jogok és kötelességek leglényegesebb tartalmi eleme, ami a gyermek gondozásának, nevelésének, tartásának kötelezettségét, testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének elősegítését, a megfelelő életpályára való felkészítést jelenti. A gondozás a gyermek természetbeni tartását is magában foglalja értelemszerűen, azaz a gyermek etetését, ruházatát, stb. A

törvényes képviselet. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. Amennyiben a szülők a szülői felügyeletet együttesen látják el, nem adhatnak egymásnak meghatalmazást, hanem együttesen kell a gyermek személyi ügyeiben eljárniuk. A gyermek vagyoni ügyeiben a szülők adhatnak egymásnak meghatalmazást, mivel az együttes eljárás gyakran nehezen valósítható meg. A meghatalmazást közokiratba, vagy két tanú jelenlétében aláírt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Vagyonkezelés A kiskorúak vagyonkezelésére vonatkozó szabályokat is a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Gyámrendelés és a gyámságból való kizárás joga. A szülőknek elidegeníthetetlen joga, hogy haláluk esetére megnevezzék azt a személyt, aki gyermekük gyámja legyen, illetve kizárják a gyámként szóba jöhető személyek közül azokat, akikkel

nem értenének egyet. http://www.doksihu Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermeket a bíróság valamelyiküknél elhelyezte, akkor a törvényes képviselet jogát is ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha erre a különélő szülőt is feljogosítja. 15. Különélő szülő jogai, kötelezettségei A különélő szülő szülői felügyeleti joga szünetel, ha a szülői felügyeleti jogokat nem közösen gyakorolják. Ugyanis a szülői felügyeleti jogokat az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket elhelyezték. de a különélő szülők is együttesen döntenek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben. Nem illeti meg az együttes döntés joga azt a különélő szülőt, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette, vagy megszüntette. A különélő szülőt annak ellenére, hogy szülői felügyeleti joga szünetel, megilletik bizonyos szülői jogok, nevezetesen: a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben

kötelesek a szülők együttesen dönteni, a gyermekkel való kapcsolattartás joga, a bíróság feljogosítása alapján lehet a gyermek vagyonának kezelője, és a vagyonkezelés körében elláthatja a törvényes képviseletet. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések a kiskorú gyermek: nevének meghatározása: jelentősége akkor van, ha a gyermek a házasság felbontása után született és vonatkozhat mind a családi, mind az utónévre tartózkodásihelyének kijelölése: a különélő szülők esetén a gyermek állandó lakása rendszerint annak a szülőnek lakása, akinél a gyermeket elhelyezték. Ha a gyermek életkörülményei azt igénylik, hogy a tartózkodási helye megváltozzon, akkor abban közösen kell dönteniük. Ilyen eset lehet a gyermek bentlakásos oktatási intézményben való elhelyezése, vagy tartós, azaz egy évet meghaladó külföldi tartózkodása. iskolájának megválasztása: a gyakorlatban ez a kötelező általános iskolai

tanulmányok befejezése utáni iskolatípus, illetve szakma választását jelenti, valamint hogy továbbtanuljone a gyerek. A választáskor természetesen figyelemmel kell lenni a gyermek testi, szellemi adottságaira, és saját elképzelését is meg kell hallgatni. életpályájának megválasztása: sok tekintetben rokon az iskola megválasztásával, és különös jelentősége általában továbbtanulás esetén van. A különélő szülőt megilleti a gyermekével való kapcsolattartás joga, ami egyben kötelessége is. Felelőssége továbbra is megmarad a gyermek erkölcsi fejlődésének elősegítése, jellemének alakítása, képzettségének megszerzése terén. A kapcsolattartásnak pontosan az a célja, hogy figyelemmel kísérje a különélő szülő a gyermek fejlődését, segítse tőle telhetően a szülő és a gyermek, valamint a testvérek közötti családi kapcsolat fenntartását. A Gyvt szerint a gyermeknek is joga, hogy különélő szülőjével

személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. Kivételesen a kapcsolattartás joga megilletheti azt a szülőt is, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság, vagy ha a kiskorút állami nevelésben vették, a gyámhatóság dönt. A kapcsolattartás formái: folyamatos: az a kapcsolattartás, ami visszatérően, rendszeres időközönként ismétlődik. időszakos: a rendszeres kapcsolattartás mellett biztosítható a különélő másik szülőnek. Általában az iskolai szünetekben több napos, vagy hetes együttlétet biztosít a szülő és a gyermek részére látogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés: Különös jelentősége lehet hosszabb ideig tartó távollét esetén. A kapcsolattartás kérdésében mind a bíróság, mind a gyámhivatal egyezségre törekszik A különélő szülő kötelezettségei A különélés nemcsak jogokkal ruházza fel a másik

szülőt, hanem kötelezettségeket is ró rá, amelyek: http://www.doksihu a gyermek sorsáért való felelősség nem szűnik meg, így ennek figyelemmel kisérése, nevelésének segítése azokban a lényeges kérdésekben, amelyekben közösen kell dönteniük a szülőknek, a döntésben való konstruktív részvétel a gyermek tartásához való hozzájárulás a tartásdíj rendszeres fizetése révén 16. A szülők vagyonkezelői joga A Csjt. szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy a gyermek minden olyan vagyonát kezelje, amely nincs a kezelése alól kivéve. A szülői felügyelet egyik tartalmi eleme a vagyonkezelés. A szülők fő szabályként együttesen jogosultak és kötelezettek kezelni a gyermek vagyonát, azonban a gyámhatóság, ha a kiskorú érdekében ez előnyösebb a vagyonkezelésre kijelölheti az egyik szülőt. A döntés előtt a gyámhatóság meghallgatja mindkét szülőt, valamint a 14 életévét

betöltött gyermeket és szükség esetén a gyermek legközelebbi rokonait. Ha a szülők előzetesen megegyeztek, hogy melyikük lesz a vagyonkezelő, akkor ezt a gyámhatóságnak figyelembe kell vennie. Erre általában akkor kerül sor, ha az egyik szülő lényegesen nagyobb gyakorlattal rendelkezik vagyoni ügyekben, mint a másik, vagy más célszerűségi szempontok érvényesülése miatt. A különélő szülő szülői felügyeleti joga szünetel. Azonban a bíróság feljogosíthatja a különélő szülőt a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával. Ilyen eset lehet, ha a vagyon kezelése olyan felkészültséget, vagy elfoglaltságot jelent, amelyet a gondozó szülő nem tudna megfelelően ellátni. Napjainkban gyakori, hogy olyan családi vállalkozások alakulnak, amelyben a kiskorú gyermeknek is tulajdoni hányada, pl. egy kft-ben üzletrésze A válás során nem feltétlenül fog a társaság megszűnni, de a gyermek

további képviseletét az ügyvezetőként tovább funkcionáló édesapa fogja ellátni, és nem az édesanya, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A szülők vagyonkezelési joga kiterjed minden olyan vagyonára a gyermeknek, amely a törvény szerint nincs kivéve a kezelésük alól. Ilyen törvény által kivett vagyon: az a keresmény, amelyet a gyermek munkájával maga keresett meg: ide tartozik a nyári szünetben végzett munka ellenértéke, de jelentheti azt a jutalmat is amit kiemelkedő sportteljesítményéért kapott, vagy vetélkedőn nyert el. A keresetével ha a gyermek betöltötte a 14. életévet maga rendelkezik az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik: lehet, hogy a vagyont amelyről szó van ajándékba kapta, vagy végrendeleti úton örökölte a gyermek, de a lényeg, hogy a juttatáskor a szülőt kifejezetten kizárták a vagyonkezelésből. Ha nincs konkrétan megjelölve, hogy a vagyont ki

kezelje a kizárt szülők helyett, akkor a gyámhatóságnak vagyonkezelő eseti gondnokot kell rendelni a vagyon kezelésére. A szülők a gyermek vagyonát biztosítékadás és számadási kötelezettség nélkül kezelik. A vagyon állagáról csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni. Ez leggyakrabban akkor következik be, ha a gyermek nagykorú lett, és teljes cselekvőképességét elnyerte, és ilyenkor a kezelt vagyont át kell adni a gyermeknek. Fő szabály szerint a szülők vagyonkezelését sem a jogszabály, sem a gyámhivatal nem korlátozhatja. A gyámhivatal a vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá csak akkor vonhatja, ha a szülők kötelességüket a vagyonkezelés tekintetében nem teljesítik. Kiskorú ingó vagyonának kezelése Általában a pénzt az ingó vagyonhoz sorolják, de sajátos szerepe és az ingó dolgoktól eltérő működése miatt külön szabályokat alkottak rá, a gyermek készpénz vagyonát pénzintézetnél kezelt

fenntartásos betétkönyvben kell elhelyezni. A gyámi fenntartásos betétkönyv kezelője a törvényes képviselő, illetve a nagykorú gyermek. értéktárgyakra: a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket a Magyar Nemzeti Banknál letétként kell elhelyezni. A http://www.doksihu letétben lévő tárgyakat csak a gyámhatóság rendelkezése alapján lehet a törvényes képviselőnek, illetve a nagykorúságot elért gyermeknek kiadni. muzeális emlékekre: az illetékes múzeum részére kell letéti őrzésre átadni az ilyen tárgyakat. Kiskorúak ingatlan vagyonának kezelése Különös jelentősége van a vagyoni ügyekben való képviseletnek, ha a gyermek nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik. A szülők a képviseletet együttesen látják el, de lehetséges, hogy csak az egyik szülő a vagyon kezelője. 17. A gyámság A gyámság a családot kiegészítő, pótló jellegű

intézmény, ami akkor jut jelentőséghez, ha a szűken értelmezett családi kapcsolatok megbomlanak, azokat másoknak kell átvenni. Ha a gyermek valamilyen ok miatt szülői gondoskodás nélkül marad, kell lennie valakinek, aki a gyermek sorsát felelősséggel irányítja, a fejlődését figyelemmel kíséri és ellátja azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket a szülőknek kell ellátni. Az a személy, aki a szülői feladatok ellátását hivatott pótolni, a gyám. A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Ha a kiskorúnak nincs szülői felügyeletet ellátó szülője, akkor gyámság alá tartozik. A gyámrendelés A gyámság alá kerülés nem automatikusan következik be, hanem a gyámhivatal intézkedése révén. A gyámhivatalnak először azt kell eldöntenie, hogy fennállnak-e a gyámrendelés feltételei, és hogy kit rendeljen ki gyámul a kiskorúnak. A gyámság viselése állampolgári kötelesség, mentesülni csak a

törvényben meghatározott esetekben lehet. A gyámrendelés szükségességét kötelesek a gyámhatóságnak bejelenteni: a gyermek legközelebbi rokonai, a bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző, más közigazgatási feladatot ellátó szervek. A gyámhivatal eljárása során meghallgatja azt a személyt, akit gyámul kíván rendelni, valamint a kiskorút, és mindazokat a személyeket, akiknek meghallgatását fontosnak ítéli a gyámhatóság. Beszerzi a leendő gyám jövedelem igazolását, hogy rendelkezik-e megfelelő anyagi háttérrel a gyermek neveléséhez, valamint a gyermek tulajdonát képező ingatlanok illetve ingóságok jegyzékét, egyéb okiratokat (pl. szülők halotti anyakönyvi kivonata, szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítéletet, gyámrendelést tartalmazó végrendeletet, stb). Vizsgálja, hogy a leendő gyám személyében is alkalmas-e a gyámság ellátására A gyámrendelésről a

gyámhatóság határozatban dönt. A gyámrendeléssel egyidejűleg kell leltárt készíteni a kiskorú vagyonáról, amelyet e leltár szerint kell átadni a gyámnak. A gyámság fajtái nevezett gyám: az, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben nevez meg gyámul. A szülő felügyeleti jogának egyik tartalmi eleme a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga. Nem illeti meg a gyámnevezés joga a nevelőszülőt, a gyámot, az eseti gondnokot, azt a szülőt, akinek felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szünetel a felügyeleti joga. Megilleti ugyanakkor ez a jog az örökbefogadó szülőt kötelező gyám: az a személy lesz kötelezően a gyermek gyámja, akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal, vagy a bíróság elhelyezte, aki a gyermeket családba fogadta. Ha nincs nevezett gyám, akkor kell azt a személyt kijelölni, akinél a gyermeket elhelyezték. törvényes gyám: a gyermek

ellátására alkalmas rokon, illetve más családi kapcsolatban álló személy, ha nincs nevezett vagy kötelező gyám. A joggyakorlat azt a hozzátartozói kört nevezi így, akiket figyelembe kell venni, mint gyámul kirendelhető személyeket. rendelt gyám: ha nincs a gyámság ellátására alkalmas családtag, akkor a gyámság ellátására alkalmas kívülálló személyt kell gyámul rendelni. Ilyen esetben az összes körülmény mérlegelésével az arra leginkább alkalmas személyt rendeli ki a gyámhatóság. hivatásos gyám: ha a családban és a családon belül nincs a gyámság ellátására alkalmas személy, akkor lehet hivatásos gyámot rendelni. A hivatásos gyám vagy közigazgatási szerv dolgozója, vagy azzal megbízásos jogviszonyban áll. http://www.doksihu közös gyám: több kiskorú testvér részére közösen rendelt gyám. A gyámság viselésének állampolgári kötelezettsége csak egy kiskorúra vonatkoztatva áll fenn, de a gyermekek

érdekeire és egymáshoz való érzelmi kötődésükre tekintettel általában a testvéreknek ugyanazt a személyt rendelik ki gyámul. kirendelt („intézeti”) gyám: átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorúnak, valamint akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban helyeztek el és egyben a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, a gyámhivatal gyámot rendel. A gyám lehet: a nevelőszülő, vagy a gyermekotthon vezetője. Nem mentesülhet azért, mert már három kiskorú gondozását látja el, és mert már más gyermek gyámja. A gyámság viselésének szabályai A gyámság vállalása állampolgári kötelesség, így a gyámság ellátására alkalmas személy köteles azt ellátni. Gyám lehet minden nagykorú, magyar állampolgár, akivel szemben nem állnak fenn kizáró okok. Kizáró okok, a gyám személyére vonatkozóan, ha: gondnokság alatt áll, akár cselekvőképességet kizáró, akár korlátozó alatt,

szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő az illetőt közokiratban, vagy végrendeletben kizárta a gyámságból, a gyermekét átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyámhivatal, a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. 18. Gondnokság A gondnokságnak két fajtája van a cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság. Gondnokság alá csak nagykorú személyek helyezhetők, és minden esetben a bíróság dönt a gondnokság alá helyezésről. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A belátási képesség csökkenése bekövetkezhet elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása, vagy valamilyen kóros

szenvedélye miatt. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi a bíróság azt a nagykorú személyt, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik. A belátási képesség elvesztésének oka lehet elmebeli állapota, vagy szellemi fogyatkozása. Gondnokság alá helyezés eljárás minden esetben bírósági eljárást jelent. A gondnokság alá helyezést kérheti: a gondnokság alá helyezendő személy házastársa, egyeneságbeli rokona, azaz pl. gyermeke, szülője, unokája, a gyámhatóság, az ügyész A kérelmet a gondnokság alá helyezendő személy állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal gyámhatóságán lehet előterjeszteni. A pert minden esetben a gondnokság alá helyezendő személy ellen kell megindítani, és ha a bíróság úgy ítéli meg az alperes részére a szükséghez képest ügygondnokot kell kirendelni. A gondnokság alá helyezési eljárás megindításához minden

esetben szakértői vélemény szükséges, amely vizsgálaton való részvételre kötelezni lehet az ügyfelet. Ilyen szakvéleményt adhat ki az ideggondozó intézet, vagy a kórházak ideg-elmeosztálya. A bírósági eljárás alatt, pedig igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot rendel el, és annak eredményét, mint szakértői véleményt az általános szabályok szerint vesz figyelembe. Ha gondnokság alá helyezés feltétele megfelelően valószínűsítve van, azaz az orvosszakértői vélemény alátámasztja, a bíróság a tárgyalás kitűzésével egyidőben, vagy a tárgyalás folyamán is ideiglenes gondnokság alá helyezheti az alperest. Ha a gyámhatóság előtt indul az eljárás, akkor a gyámhatóság is rendelhet ideiglenes gondnokot. Az ideiglenes gondnokság alá helyezett személy részére a gyámhivatal gondnokot rendel ki, akinek jogai és kötelezettségei megegyeznek a végleges gondnok jogaival és kötelezettségeivel. A gondnok feladata a

gondozás, a vagyonkezelés és a törvényes képviselet. A gondnok a http://www.doksihu gondnokság alatt állóról csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a gondnokság alá helyezés okául szolgáló körülményekre tekintettel szükséges. Intézményben elhelyezett cselekvőképtelen gondnokolt esetén általában csak a törvényes képviselet és a vagyonkezelés jogával ruházza fel a gyámhatóság a gondnokot. A gondnokot számadási kötelezettség terheli a gyámhatóság felé A gondnokság megszüntetésére akkor van lehetőség, ha a gondnokság alá helyezés okai már nem állnak fenn. 19. A gyermekvédelmi rendszer felépítése, alapellátások, szakellátások köre A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására

irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 1.Pénzbeli ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági

intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat - a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott a) nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó, csecsemő- és gyermekgondozó, helyettes

szülő vagy nevelőszülő, családgondozó, utógondozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, a gyermek, illetve a fiatal felnőtt közvetlen gondozása, családgondozása és utógondozása során, b) nevelőszülői tanácsadó, gyám, gyámi tanácsadó a gyermek közvetlen gondozásának ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. http://www.doksihu A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvényben büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek

szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette. 20. A jegyzői és a gyámhivatali hatáskörű intézkedések Amennyiben a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges szülői ellátása nem biztosított, a gyermek fejlődését veszélyezteti- az önkormányzat jegyzője, ill. a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően teszi meg az intézkedéseit. Jegyzői: - a gyv.- mi gondoskodás körébe tartozó intézkedés Lényeges tartalma a családjában nevelkedő veszélyeztetett gyermek hatósági kötelezés alapján történő folyamatos támogatása és ellenőrzése. A hatóság tartós ellenőrzése alá vonja a gyermeket, egyidejűleg a gyermek segítésére és ellenőrzésére szociális szakembert rendel ki. A gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult eljárás amely nyilatkozik, a az alapellátás

eredménytelenségének okáról, megküldi a felvett adatlapot, gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a családgondozó személyére. A jegyző a következő döntési lehetőségek közül választhat: a kérelmet elutasítja, felhívja a gyj. sz- t az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, a jegyző tárgyalás alapján védelembe veszi a gyereket, ami nem érinti a szülő felügyeleti jogát. A jegyző legkésőbb évente felülvizsgálja védelembevétel indokoltságát. Gyámhivatal: Családba fogadás: az állami gondoskodás keretében tartozó intézkedés, melynek keretében a szülő által megnevezett más család átmenetileg átveszi a gyermek gondozását, nevelését. A családba fogadás szűkebb értelemben a gyámhivatalnak azt az intézkedését jelenti, mellyel dönt a szülő, ill. a megjelölt családhoz tartozó személyeknek a gyermek családba fogadására vonatkozó

jognyilatkozatáról. A családba fogadás feltételei: a szülő kérelmet ad be, hogy a gondozást és nevelést a megnevezett család vehesse át, a családba fogadásnak fennállnak a törvényes indokai, a gyermek érdekében áll, családba fogadó szülő alkalmas a gyermek gondozására nevelésére vállalja a feladatok ellátását és viselhet gyámságot. A családba fogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, a szülő tartási kötelezettségét nem érinti. A családba fogadó szülőt a gyámhivatal gyámul rendeli. A családba fogadás akkor szűnik meg ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri. Ideiglenes hatályú elhelyezés: a gyv.- mi gondoskodás keretébe tartozó intézkedés, melynek a lényege a felügyelet nélkül maradó vagy a súlyosan veszélyeztetett gyermek azonnali elhelyezése. Az intézkedés alkalmazásának feltételei: a gyermek felügyelet nélkül maradt vagy a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését

családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, ami a gyermek azonnali elhelyezését teszi szükségessé, A Gyvt. definiálja az Ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségét: a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely az életét közvetlen veszélyének teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A beutalásának az a funkciója, hogy a gyermek életét, fejlődését közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzetben minél gyorsabban megtörténhessen a gyermek biztonságba helyezése. Beutaló szerv lehet a jegyző, a gyámhivatal, határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság. Nevelésbe vétel gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedés, melynek lényege a veszélyeztetett gyermeknek a szülő gondozásából való kivétele és olyan személynél vagy intézménynél való elhelyezése, aki a gondozást

közszolgáltatásként teljesíti. A Nevelésbe vételnek 2 formája van: az átmeneti és a tartós nevelés. Az átmenetibe vett gyermek http://www.doksihu szülőjének szünetel a szülői felügyeleti joga, tartós Nevelésbe vételre pedig akkor kerülhet sor, ha nincs szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő. Átmeneti nevelésbe vétel: addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermekotthont nyújtó ellátást, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. A rendelkezés kettős célt tartalmaz: a gyermek családját képessé kell tenni a gyermek visszafogadására, ennek bekövetkeztéig a gyermeknek helyettesítő gondozást kell biztosítani. A cél megvalósítását szolgálja, hogy az otthont nyújtó ellátás során az egyéni elhelyezési tervnek megfelelően járnak el. A gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezi el. Az án vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga

szünetel, a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Az á n v- li eljárás során a gyámhivatal tárgyalást tart. Az án v- t elrendelő határozat tartalmazza: • a gyermek gondozási helyének meghatározását • a gyám kirendelését és a jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatást • egyéni elhelyezési terv készítését Tartós nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel csak akkor alkalmazható, ha mind az általános, mind pedig a különös feltételek fennállnak. Tartós nevelésbe vételre akkor kerülhet sor, ha egyáltalán nincs szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő. Okot adó helyzetek: bíróság megszünteti a szülő felügyeleti jogát, a szülő elhalálozott, a gyermek ismeretlen szülőtől származik, stb. A Tartós nevelésbe vétel a gyermek, otthont nyújtó egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre. A cél kettős jellegű:

egyrészt a gyermek további sorsának rendezésére, másrészt a helyettesítő gondozásra irányul. A Tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezi el. Megszűnik a Tartós nevelésbe vétel ha: a bíróság a szülői felügyeletet visszaállította, a gyermek más személy gyámsága alá kerül, a gyermeket örökbe fogadták, a gyermek nagykorúvá vált. A gyámhivatal feladata annak biztosítása, hogy a nevelésbe vétel a Tartós nevelésben meghatározott cél érdekében történjen. Az egyéni elhelyezési terv a gyermekvédelmi reform egyik lényeges újdonsága, arra irányul, hogy miként fog a gyermek kikerülni a nevelésbe vételből. És hova kerül a n v megszűnését követően. Az elhelyezési javaslat azt fogalmazza meg, hogy a nevelésbe vétel tartalma alatt hol helyezzék el a gyermeket. Az egyéni elhelyezési terv szerepe a következő: ha az állam kiemeli a gyermeket a családból,

az államnak kettős kötelezettsége keletkezik: egyrészt célirányos munkát kell folytatnia a gyermek helyzetének rendezése, elsősorban a saját családjába való visszakerülése érdekében, másrészt helyettesítő gondozást kell biztosítania a gyermeknek a családtól való távollét tartalmára. Célja: hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését, és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket. A tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt szerzi be. A gyámhivatal köteles a nevelésbe vételt rendszeresen felülvizsgálni. Nevelési felügyelet: új elem a gyermekvédelmi gondoskodás intézkedéseinek sorában. Lényegét az jelenti, hogy a veszélyeztető magatartást tanúsító gyermeket zárt körülmények között helyezik el, és személyes szabadságában korlátozzák • a speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek azonnali, zárt körülmények között történő felügyelete • a

speciális szükségletű gyermek meghatározott ideig tartó nevelési felügyelete http://www.doksihu Az első esetben az otthon igazgatóját jogosítja fel arra, hogy a meghatározott veszélyeztető magatartást tanúsító gyermekkel szemben azonnali jelleggel korlátozásokat alkalmazzon. A második megoldás jelenti a voltaképpeni Nevelési felügyelet. A Nevelési felügyelet időtartalma nem haladhatja meg 2 hónapot. Utógondozás a Gyvt. a gyermekvédelmi gondoskodás intézkedéseihez sorolja Az u g elrendelése jelenti a hatósági intézkedést, az u. g pedig az annak alapján nyújtott ellátást Az u. g célja: hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. 21. A Legfelsőbb Bíróság családjogi tárgyú lényeges döntései A szülők joga és kötelessége a gyermekekről való gondoskodás, a szülői felügyeleti jogokat is együtt gyakorolják. Közösen

döntenek a gyermek elhelyezésében, de ennek hiányában a bíróság jogosult ilyen döntést hozni. V. Polgárjogi Elvi döntése: a házastárs tartásáról: Feltétele: rászorultság elve, aki önmagát eltartani nem képes, saját megélhetését biztosítani nem képes Érdemtelen az, - aki a házasság erkölcsi alapját magatartásával súlyosan megsértette, - aki a másik fél érdekeit súlyosan megsérti, - az együttélés szabályait súlyosan megsértette, - a másik fél ellen tör, Időtartam: lehet határozott és határozatlan Megszűnik, ha – ha a jogosult házasságot köt,- ha utóbb válik érdemtelenné,- ha már nem szorul rá. XXIX. Sz Legfelsőbb Bíróság Polgárjogi Elvi döntése A szülők alapvető feladata, hogy biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges körülményeket. Főszabály: saját rovására is köteles a kk gyermeket eltartani Nagykorú továbbtanulása esetén gyermektartásdíj fizetése: a tanulmányok idején áll fenn,

folyamatosan kell végeznie a tanulmányait Nem köteles fizetni: ha a gyermek alkalmatlan a továbbtanulásra, a szülővel szembeni magatartása kifogásolható, kiskorú gyermek vagy saját tartását veszélyezteti, vagy ha jövedelemmel rendelkezik 17. sz irányelve: gyermekelhelyezéssel kapcsolatos szempontok Felelősség a gyermekért • mindkét szülő azonos joga és kötelessége a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása • házastársak jogai és kötelezettségei egyenlők • a bíróság vizsgálja, van- e remény a család egységének helyreállítására A szülők megállapodása a gyermekelhelyezés kérdésében: közös szülői felügyelet gyakorlása, az egyezség megváltoztatását 2 éven belül akkor lehet kérni, ha a megállapodás súlyosan sérti valamelyik fél vagy gyermek érdekeit, a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt Bíróság döntése a gyermekelhelyezés kérdésében • a szülők

megegyezése hiányában a bíróság dönt • alapvető szempont a gyermek érdeke • a szülők vizsgálata: egyéniségük, erkölcsi tulajdonságuk, életmódjuk, őszinteség, anyagi- lakáshelyzet, stb. • gyermeket érintő körülmények Harmadik személynél való elhelyezés: ha a szülőnél veszélyeztetve van a gyermek érdeke, és maga a 3. személy is kéri, ha az egyik szülő alkalmas, közeli rokonok közül választanak, ha a szülő nem alkalmas, 3. személy sincs, akkor a bíróság a gyámhatóságot keresi meg állami gondozásba vétel miatt http://www.doksihu Gyermek elhelyezésének megváltoztatása. új házasság esetén, ha az új házastárs alkalmatlan Szülő- gyermek kapcsolat gyermekelhelyezés után • a kapcsolattartás megilleti és kötelessége is a különélő szülőre nézve • a különélő nem használhatja fel a gyermeket hangulatkeltésre A bíróságnak a gyermek-elhelyezési perben mindkét szülőt meg kell hallgatnia,

indokolt esetben a gyermeket is