Pszichológia | Felsőoktatás » A személypercepció

http://www.doksihu A személypercepció, jegyzet 1. Személypercepció Fontos: 1. Az ember, amikor másik személyt észlel, megpróbál belső tulajdonságaira következtetni (mert az fontosabb) 2. Mindig egységes benyomást próbálunk kialakítani 3. kölcsönös dolog – az észlelés kölcsönös Benyomás kialakítása: o egységes benyomás kialakításához mechanizmusok pl.: sztereotipizálás, énközpontúság, okság o fizikai vs. szociális észlelés  felszíni jegyek  rejtett jellemzők  előzetes érzelmeink  motivációs elfogultság o a személyiség kulturális elméletei  Nyugati kultúra (szeretetre méltóság, érzelmi stabilitás, lelkiismeretesség)  Keleti kultúra (lelkiismeretesség, közösségi szellem, konformitás) o Személyészlelést befolyásoló tényezők  Szociális, kulturális környezet  Az észlelő személyiségtulajdonságai (intellektuális jellemzői, empátiája, önértékelése, hangulata)  Célszemély

ismertsége  Célszemély bonyolultsága 2. Burkolt személyiségelméletek(implikált) o Az embereket olyannak látjuk, amilyenek az elvárásaink velük kapcsolatban (észlelő tudása és tapasztalatai alapján) o A tulajdonságok inkább a megfigyelők szemében létezik, mint a cselekvő pszichikumában. o Változatos infók alapján teljes és befejezett képet alakítunk ki a másik emberről o Kelly: naiv tudósok vagyunk (tapasztalatainkat úgy rendezzük, hogy megismerési konstruktumokat hozunk létre) o Kutatása o Bruner és Tagiuri: Hogyan kapcsolódnak össze az emberek ismert tulajdonságai, más ismeretlen tulajdonságokkal? o ROSENBERG egyetemi hallgatók: 2 fő dimenzió azonosítása: intellektuális szempontból jó / rossz; társas szempontból jó / rossz. 3. Attribúcióelméletek Személyészlelés: következtetéses jellegű. Egy ember láthatatlan tulajdonságait és jellemzőit a közvetlenül megfigyelhető cselekedetekből és viselkedésből

rekonstruáljuk. Attribúcióelmélet: elképzelések, szabályok és feltevések halmaza = miként következtetnek az emberek a saját és mások viselkedésének okaira. Okok: egy cselekvés oki előzményeinek meghatározása × a cselekedet szándékosságának meghatározása o HEIDER és az attr.logikája http://www.doksihu     Az emberek a mindennapi életben „naiv tudósként” működnek, azaz az okozás és a logika ugyanazon elveit alkalmazzák egymás megértésére, mint amilyeneket a tudósok használnak a fizikai világ megértéséhez. A személyben rejlő okozó tényezői összetevői: képesség x erőfeszítés A környezeti és a belső erők és/vagy kivonási viszonyban állnak egymásnak (képesek egymást növelni.) Külső nehézség> erőfeszítés> a cselekvés lehetetlen o JONES & DAVIS  az eredménytől visszahaladva ki lehet következtetni, hogy sok hatás közül az adott esetben melyik volt a szándékolt.  Pl. a

gyerek a tanároktól kapott negatív információk sokkal jobban befolyásolják, mint a pozitív információk  Saját érdek ellen cselekszik -> szándékos, hitelesebb viselkedés o KELLY  „Kockaelmélet” vagy „3D-elmélet”  Helyzet, melyben a cselekvés megjelenik – időben állandó marad-e  Az akció célja vagy tárgya – Disztinktivitás (a cselekvés megkülönböztetett jellegű-e)  Cselekvők, akik az akciót végrehajtották – Konszenzus (mások ezt a reakciót adják-e erre az ingerre) ATTRIBÚCIÓK o Kutatások: Attribúcióelmélet: modellt kínál sok hétköznapi ítéletalkotási jelenség magyarázatára. o Siker és kudarc  Weiner  Az ok állandó vagy ideiglenes?  Önkiszolgáló torzítások: motivációs szerepe, hogy jutalmat kapjunk és elkerüljük a megszégyenülést Belső Külső Állandó Pl. készség Pl. helyzet Nem állandó Pl. erőfeszítés Pl. szerencse o Gazdagság és szegénység magyarázatai (külső,

szociális, belső individuális, családi háttér, szerencse, kockázat) o Felelősség  Piaget: az egyén-fejlődés során tanulunk meg. 7 éves kor alatt: felelősség = melyek a cselekedet objektív következményei. Több pohár eltörése nagyobb hiba, mint az egy, de szándékos törés. 9 éves kor után: figyelembe veszi a szubjektív szándékot, a szándékos rosszat jobban büntetik.  WALSTER egy személyt felelősebbnek tartanak egy előre nem látható balesetért, ha az okozott kár súlyos volt, mint akkor, ha csak csekély kár történt (kézifék nem behúzva). o Elméleti attribúciós modellek feltételezik, hogy az okok elfogulatlan információ-feldolgozók keresik - a valóságnak csak egy kis részét tárják fel. Különböző kognitív és motivációs torzítások gyakran nagyon fontos szerepet játszanak az attribúcióban.  Cselekvő-megfigyelő torzítás („Elnézést a késésért, de pontatlan ember vagyok”)( Hajlamunk van arra

gondolni, hogy mi azért teszünk meg dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk. Mások viszont azért cselekednek úgy, ahogy, mert így akarják. Az emberek kevésbé szélsőséges helyzetekben sem szokták saját viselkedésüket belső okokhoz kötni. )  Láthatósági torzítás (cselekvők és figyelők különböző nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre.)  Hamis konszenzuson alapuló torzítás (Szeretjük azt gondolni, hogy „normális” emberek vagyunk, azaz fontos vonatkozásokban hasonlóak vagyunk a körülöttünk lévő „legtöbb emberhez”.) http://www.doksihu Az „igazságos világ” feltevése („hisszük, hogy az események ellenőrizhetők”)( Mások kudarcainak az illető saját hibájának történő „tulajdonítás” az én-védő torzítással magyarázható) ÉnAttribúciók (saját viselkedés értelmezése)  Az énre vonatkozó tudás gyakran kívülről származik  Bem elmélete: Saját viselkedés megfigyelése

eredményeképpen ismerjük meg érzéseinket, attitódjeinket. A megfigyelés következtében változtatjuk attitűdjeinket Ez az egyszerűbb és lényegtelenebb attitűdökre igaz  A megismerés énattribuciója: viselkedéseink racionalizálása Attitűd  Egy értékelő beállítódás, valamilyen személlyel, tárggyal, jelenséggel kapcsolatban  Viszonyítási alapul szolgál, aminek alapján az ember véleményt alkot, viselkedik Cselekvő vagy megfigyelő vagyok? ÉnAttribúció és Motiváció  Belső motíváció(külső jutalom)-> belső motíváció hiányzik-> csak jutalom ellenében cselekszünk  o o o o 4. Sztereotípiák o Tipiológiák a társak osztályozására („tipikus”) o Sztereotípiák: A típusok meghatározása etnikai vagy nemi jellegzetességekkel o Előítéletek: Ellenséges vagy negatív beállítódások egy csoporttal vagy a csoportba tartozó személlyel szemben o Benyomás kialakításának speciális esetei 

Holdudvarhatás (külső tulajdonságok hatása) (ha valakinek valamilyen jó vagy rossz tulajdonságát, ami kellően jelentős megismerek, akkor hajlamos vagyok azt feltételezni, hogy az összes többi tulajdonsága is, ennek végül is megfelel.)  Elsőbbségi és újdonsági hatás (amit először megismerek valakiről, az befolyásolni fogja, hogy milyennek látom)  Elvárásoknak tulajdonított torzítások (akár negatív irányba)( Vagyis, ha valaki valami jót tesz a róla kialakult képet nem fogja annyira módosítani, mint amikor rosszat tesz)  Elnéző torzítások  Pygmalion effektus (az emberek olyanokká válnak, amilyen elvárásokat támasztunk velük szemben, amit hiszünk róluk, IQ teszt-> hamis eredmények-> akik rosszak voltak jók lettek)