Informatika | UNIX / Linux » Önkormányzati szabad szoftverek

Önkormányzati szabad szoftverek FSF.hu Roadshow Törökbálint, 2007. szeptember 25 Kochis Pál Zoltán pal@kochis.hu Egy komplett önkormányzat megvalósítása szabad szoftverekkel (Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala) Gondolta volna, hogy van már itthon is olyan önkormányzat ahol szabad szoftvereket használnak a mindennapi életben? Hogy egy ekkora kaliberő váltásnál milyen nehézségekbe ütközhetünk, illetve, hogy a váltás pozitív volt-e, errıl szól ez az elıadás. Szabad szoftvereket használó magyar közintézmények   OpenOffice.org-ot használ:  Szeged Város Polgármesteri Hivatala  Salgótarján Város Polgármesteri Hivatala  Fıvárosi Bíróságok  Vas megyei Bíróság, stb. Linuxot használ:  Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala  Közlekedési Fıfelügyelet  Magyar Szabadalmi Hivatal  szerverek sok önkormányzatnál  legújabb: Kemence község, munkaállomásokon is,

stb. Az Európai Unióban  A FLOSS (Free/Libre and Open Source Software) szoftverek elterjesztése az Unióban stratégiai kérdés  Linuxot használ, illetve bevezet:          Audi, Citroën, Siemens Medical Solutions, Deutsche Bahn svájci Szövetségi Kormány, spanyol Miniszterelnöki Hivatal finn Védelmi Minisztérium németországi Földnyilvántartó Hivatal németországi Központi Információvédelmi Hivatal angliai Kent rendırsége holland EPE közigazgatási terület törvényhozása olaszországi Velence tartomány Bergen város önkormányzata, Prága város önkormányzata, stb. COSPA  (Consortium for studying, evaluation and supporting the introduction of Open Source software and open data standards in the Public Administration) 2004. 01 – 2006 07  Magyarországról szerzıdı felek   SZTAKI, mint akadémiai intézet  Törökbálint Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint közhivatal

Magyarországról megfigyelı:  Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ COSPA  6 ország 15 résztvevıvel (köztük az IBM)  Számtalan megfigyelı  Elıtanulmány és célok  Eredmények  www.cospa-projektorg  5800 munkaállomás áttért OpenOffice.org-ra  OpenOffice.org bevezetı segédlet (magyarul is)  FLOSS szoftverek és adatszabványok katalógusa  Linux áttérések Törökbálinti helyzet  A két iskola a COSPA projekttıl függetlenül részben használ Linuxot  Volf György könyvtár:  Suse Linux szerver a könyvtárprogram számára  7 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux 20 és XP) a nyilvános gépeken  Bölcsöde: a 2 gép közül az egyik Ubuntu Linux  Képújság: Damn Small Linux (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Törökbálinti helyzet  Munkácsy Mihály Mővelıdési Ház            5 db. UHU 20 munkaállomás 3

db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux és XP) 4 db. tisztán XP-s gépen is OpenOfficeorg Nyilvános terminál UHU Linux 2.0 OpenBSD tőzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Ubuntu szerver MRBS alapú erıforrás-foglaló rendszer Drupal portál saját levelezıszerver (Postfix, dovecot) Windowshoz Clamwin és Spyboot and Search Készül: Trixbox (Asterix telefonközpont) Polgármesteri Hivatal  Elsı feladat: 6 telephely, összekötve üvegen, illetve rezen, 1 IP tartományba  Szerverek:  OpenBSD tőzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM)  Debian  Ubuntu  UHU  2 db. Windows Polgármesteri Hivatal  Szerverprogramok:      TITAN rendszer pénzügyi moduljai Apache PostgreSQL Postfix Samba  több virtuális szerver  fájl- és nyomtatómegosztásra jobb mint a Windows szerver) Polgármesteri Hivatal   Linuxos munkaállomások:  UHU Linux 1.2 (kb 25 db)  Ubuntu Linux Fontosabb programok: 

OpenOffice.org irodai csomag  Firefox böngészı  Thunderbird levelezı kliens  wine (Jogtár Plusz, Céghírek [Ie4linux-szal])  dosemu (Onkado, MÁK programjai)  rdesktop – tsclient (Iktató) Polgármesteri Hivatal  Windowsos munkaállomások (kb. 25 db)  mindegyiken OpenOffice.org  Fitrefox böngészı  Thunderbird levelezı kliens  biztonsági programok Clamav vírusvédı  Spyboot and Search Segédprogramok       Regclean Easy Cleaner File Commander 7 zip Polgármesteri Hivatal  Fájlmegosztás NFS  SMBFS (jobb, fıleg médiakonverteren át) Tervek     Integrált rendszer  Iratkezelés - iktatás További Windows kiváltások  natív Linux programok,  wine,  illetve terminál szerver használatával. Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is)  A Linux telepítése 1 óra, a Windowsé 1 munkanap  A Linuxos merevlemez áttehetı egy másik gépbe, a Windowst

újra kell installálni de az OEM-et jogilag nem lehet, újat kell beszerezni  A Linuxos gépet ssh-n (+ XDMCP, VNC) keresztül kényelmesen és gyorsan lehet menedzselni és javítani, a Windows elıtt gyakran ott kell ülni Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is)  A Linux sokkal jobban védett a rosszindulatú programok és a felhasználói hibák ellen, a Windowsnál erre nagyon oda kell figyelni, extra szoftvereket kell beszerezni, vagy idınként újra kell telepíteni  Minden feladathoz és hardverhez található megfelelı és karbantartott Linux terjesztés a széles skálából  Linux alatt a hibák következetesebbek, behatárolásuk könnyebb Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is)  A hibajavítások, foltok, programok telepítése Linux alatt gyorsabb és fájdalommentesebb (ütközések, leállás)  Az OpenOffice.org dokumentumai hiba esetén akár egy egyszerő editorral is kijavíthatóak, míg a Microsoft Office néha képtelen megnyitni

a dokumentumait. Azonban számos esetben sikerült ilyenkor az OpenOffice.org programmal kinyitni és javítani a Microsoft Office dokumentumait Tapasztalatok  Az OpenOffice.org-ra való átállás (oktatás, megszokás) nehezebb volt, mint a Windowsról Linuxra való váltás  Az átállásnál a vezetés határozottsága sokat segít Elınyök  Stabilitás, megbízhatóság, átláthatóság  Kisebb hardverigény  A Linux a gépek életciklusát a 3 évrıl minimum 5 évre tolja ki.  A már gyenge gép más feladatra még használható (például nyomtatószervernek)  Kisebb környezetterhelés  FLOSS szoftverek esetén a verzió, vagy programváltás csak elhatározás kérdése  A FLOSS szoftverekrıl nem kell nyilvántartást vezetni Elınyök  A bash (Linux és BSD) parancsértelmezı és a segédprogramok olyan sokoldalúak és rugalmasak, hogy számos bonyolult mőveletet lehet megoldani és testreszabni anélkül, hogy

drága szoftvereket szereznénk be (például biztonsági mentés)  A TCO (Total Cost Ownership) nem nagyobb és helyben marad  Növekvı gépszámoknál egyre nagyobb megtakarítás Hátrányok  A dolgozók idegenkedése  Át kell szokni – tanulni kell!  A rendszergazda „egyedül van”  Kevesebb Linuxos rendszergazda van – óvakodjunk a kóklerektıl!  A (jó) Linuxos rendszergazda drágább  (Egyre kevesebb) inkompatibilitás az OpenOffice.org és Microsoft Office között Hátrányok  Néhány speciális alkalmazás nincsen, vagy (még) nem megfelelı minıségő Linux alatt  A partnerek egy része nem érti, miért és hogyan kellene együttmőködni (ez a szabványok használatával szembeni érzéketlenségükbıl, vagy a szabványok félreértelmezésébıl adódik)  A FLOSS szoftverek mögötti lobbierı hazánkban még nem elég erıs Javaslatok  Hardverbeszerzéseknél elegendı az akár használt, de

megbízható gép  OpenOffice.org-hoz a gyorsindítót mindenképpen kell használni  Telepítsük a szabad Microsoft betőkészleteket (Arial, Times New Roman, Courier)  A hardverhez kell igazítani a grafikus felületet (IceWM, XfCE, Gnome, KDE)  Ajánlott memória mennyisége: 256 MiB (XfCE, Gnome) Javaslatok  Az internet bıséges segítséget nyújt, de nem árt egy-két levelezılistára bejelentkezni (az UHU-é nagyon jó)  A grafikus felület beállításánál figyeljünk oda az alapértelmezett programokra (fájlkiterjesztések)  A rendszeres tevékenységeket mindig jegyezzük fel, késıbb akár scriptet is írhatunk a feljegyzésekbıl Javaslatok  Mutassuk meg a játékokat, a szótárakat, az internetes zenelejátszókat, a képernyıvédıket  Ha lehet, vegyünk új monitorokat és magyarázzuk el, hogy a megtakarított fejlesztési pénzbıl jutott erre. Adatformátumok  ODS (Open Data Standard) formátumok

bárki által hozzáférhetıen tökéletesen dokumentáltak  Az informatika kulcsa az egyre inkább együttmőködı rendszerek kiszolgálásában  Észrevétlenül használjuk: Internet  Megkönnyíti a fejlesztéseket  Törvényi elıírás  OASIS (OpenOffice.org ISO szabványa) Törökbálint fogadja  Microsoft Office formátumok zártak, és nem szabványosak A rendszerek követelményei  Sok rendszer még nem szerezhetı be ingyenesen  Ettıl függetlenül meg kell felelnie  a rendszer felépítésére,  a rendszer fejlesztésére,  az adatszabványokra vonatkozó követelményeknek. A rendszerek felépítése     A rendszer nyílt forráskódú elemekbıl épüljön fel A rendszer szerveroldalon teljes körően és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben. A rendszer kliens oldalon teljes körően és teljesítményromlás nélkül legyen használható

kizárólag FLOSS környezetben is. A rendszer kliens oldalon (legalábbis egyelıre) legyen használható Windows környezetben is. Ne követelje meg az Internet Explorer, az Outlook és más Windows komponens, illetve az OpenOffice.org-tól különbözı irodai programcsomag használatát. Igényelheti azonban valamilyen FLOSS szoftver meglétét. A rendszerek fejlesztése  A fejlesztés lehetıleg FLOSS szoftverekkel történjen és a gyártó errıl nyilatkozzon,  Amennyiben a gyártó a fejlesztést bármi okból nem tudja folytatni, akkor a forráskód és a fejlesztési dokumentáció megosztásával biztosítsa más részére, hogy az a jelen elvárásokkal hatékonyan továbbfejleszthesse. A rendszerek adatszabványai       A használt adat- és dokumentumformátumok nyílt szabványok legyenek (SQL, PDF, OASIS formátumok, XML, CSV, UTF-8 kódolású formázatlan szöveg, stb.), A használt protokollok nyílt szabványúak legyenek

(tcp-ip, http, https, smtp, RFC szabványok, stb.), A biztonsági mentések is nyílt szabványokon és programokon alapuljanak (tar, bzip, stb.), A nyílt szabványok használata különösen workflow interfész esetén indokolt, A titkosítás nyílt szabványokon és szoftvereken alapuljon (OpenPGP, stb.), Belsı adatábrázolásban semmi esetre se használjon nem dokumentált, vagy zárt szabványt (DOC, RTF, stb.) Támogatás  MTA SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Tudományos Intézet  FSF.hu alapítvány  LME Linux felhasználók Magyarországi Egyesülete  SZSZI Szabad Szoftver Intézet Kht.  Iskolák  Számos vállalkozás  Internet