Művészet | Festészet » Az akvarell festészet

Alapadatok

Év, oldalszám:2011, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:150

Feltöltve:2011. január 23.

Méret:362 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 ovics 2014. szeptember 15.
  Nagyon hasznos. Köszönöm.

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Az akvarell festészet Az akvarell a vízfestékek közé tartozik, elnevezése a latin aqua, víz szóból származik. A legtöbb festékfajta a kötőanyagáról kapta a nevét (olajfestékek, enyvesfestékek), az akvarell az oldószeréről. Ez azzal magyarázható, hogy az akvarell képek könnyed, áttetsző hatásukat a víz bőséges használatának köszönhetik. A lazúrozó akvarellfestékeket és a fedő gvas(gouache)* festékeket közösen vízfestékeknek nevezzük. Már az ókori Egyiptomban is használtak vízfestékeket, de az akvarellfestés csak a 16. századtól vált teljes értékű technikává. Dürer tájképei, tanulmányai jelentős mértékben hozzájárultak az akvarell, mint műfaj művészi önállósulásához. Az akvarellfestésnek a legnagyobb hagyománya Angliában van, ahol az Akvarellfestők Társaságának kiállításai, illetve a kiállítást megelőző zsűrizések segítették a klasszikus akvarell technikai tisztaságának

megőrzését. Az előzsűri úgy zajlott, hogy az akvarelleket fény felé tartva vizsgálták. Amelyik képen fedőfehér használatát vagy a festékek fedőfestékként való kezelését felfedezték, az a mű nem kerülhetett kiállításra, függetlenül egyéb erényeitől. A legjelentősebb angol akvarellistának William Turnert tartják, aki bravúrosan kihasznált a technikában rejlő minden lehetőséget. * A gouache (francia szó, kiejtése kb. „guas”) egy vízfestési technika neve a festészetben Annyit jelent, hogy a vízfestékhez fehér temperát vagy más kötőanyagokat adnak (enyvet, tojásfehérjét, mézet stb.), így a festék átlátszatlanná válik A gouache-t fedőfestésként alkalmazzák, mivel több réteg festhető egymásra a színek keveredése nélkül. Felszerelés: Az akvarellfestés nem igényel nagy felszerelést, csupán néhány festékre, ecsetre és papírra van szükség. néhány különböző méretű és alakú puha ecset (legalább 3

féle), Ecsetek közül legjobbak a vörös nyestszőrből készültek, ezek azonban rendkívül drágák. Helyettük menyét- vagy mókusszőrből, illetve szintetikus szálakból készült ecseteket használhatunk. Finom hegyben végződő, gömbölyű ecseteket vásároljunk, melyekkel vékony vonalak és nagyobb foltok egyaránt kialakíthatók. • vízfesték (akvarell), • blokklap, • rajztábla (lehet vastagabb karton is (ami nem hajlik), üveglap, vagy asztallap) • (ideális esetben a blokklapot kőrbe kell ragasztani krepp-cellux-szal, hogy ne hullámosodjon (rá kell ragasztani a felületre); • ecsettörlő rongy, • víz • szivacs (egy lapos, tiszta szivaccsal egyszerre be lehet nedvesíteni a papír nagyobb felületét). • Akvarellfestékkel száraz és nedves alapra egyaránt dolgozhatunk. Száraz alapra készül a klasszikus akvarell, melyet lazúrozó festéssel készítünk. A papírra áttetsző, lazúros rétegekben visszük föl a festéket, a világos

színektől a sötétebbek felé haladva. • http://www.doksihu (Ellenkező irányban mint a temperafestésnél). Meg kell várnunk a festék teljes száradását, mielőtt a következő színt ráfestenénk. Két-három rétegnél többet nem jó egymásra festeni, mert a színek elvesztik áttetszőségüket és tisztaságukat Ha nedves alapra dolgozunk, gyorsan kell festeni, mivel a papír hamar megszárad. Itt is vigyázni kell, nem kell átáztatni (és sokáig dörzsölni) a papírt mert kiszakadhat és maszatos lehet. Nedves papírra, egyetlen rétegben, néha magán a papíron kikeverve kerül a festék a felületre. A színek keveréséhez azonban inkább próbapapírt szoktak használni Az egy munkamenetben készülő akvarellnél nem várjuk meg a festék száradását, ezért itt a színek gyakran egymásba folynak, összefutnak. Ezeket a jelenségeket nem tudjuk igazán szabályozni, az alla prima festésmód érdekessége éppen kiszámíthatatlanságában rejlik. A

színek sötétítését. Telítését úgy végezzük, hogy a vízben egyre több festéket oldunk fel A világosítást viszont a festék derítésével végezzük. A kívánt árnyalatnál sötétebb színfoltra vizet cseppentünk, a festéket így felhígítjuk, majd a fölösleget kinyomott szivaccsal, ecsettel vagy papír zsebkendővel eltávolítjuk. Kisebb területen a már megszáradt festékréteget is kimoshatjuk ezzel a módszerrel. (lásd lent- akvarellfestési tippek) A celluxot csak akkor szedjük le ha már befejeztük a képet és a papír teljesen megszáradt és kisimult. Itt fontos megemlíteni a papír minőségét is, mivel nem minden papír alkalmas az akvarellfestéshez. A jó minőségű akvarellpapír a legmegfelelőbb, mivel jobban bírja a vizet és a kísérletezést (nem ázik át). (több akvarellpapír fajta létezik: érdesebb, simább, vastagabb, stb). Az egyszerű blokklap is megteszi, csak óvatosabban kel vele bánni, mert a túl sok víztől és

dörzsöléstől kiszakad. Minden rajz, illetve festészeti technikának megvan a megfelelő papírfajtája. (nyilvánvalóan akvarellhez nem használunk írópapírt, stb.) akvarell ecsetfajták: gömbölyű, lapos, rövidszálú, mops, filberts és legyező ecsetek. Gömbölyű ecsetek hengeralakúak, a végük hegyes (de lehet az is gömbölyű) és sok festéket képesek felszívni. lapos ecsetek sok festékanyagot képesek megtartani és nagyobb felületek festéséhez alkalmasak. víz felhordó ecset (mop) általában ezzel az ecsettel szokták benedvesíteni a papír felületét, mivel sok vizet képes felszívni laza struktúrája miatt http://www.doksihu Filbert-ecset gömbölyű a hegye; pl. levelek megfestéséhez alkalmas Legyező-ecset akril és olajfestésnél különböző árnyalatok egybeolvasztásához (ködös hatás- ún. sfumato) alkalmazzák Akvarellnél finom párhuzamos vonalak rajzolhatók vele. Hosszúszálú, hegyes ecset finom részletek és vonalak

festéséhez alkalmazzák Pontozó ecset rövidszálú ecset. főleg fotók javításához használják, kiváló a miniatűr festéshez, aprólékos munkához. Az ecsetet minden használat után jól szappannal ki kell mosni (kőrkörös mozdulatokkal dörzsöljük az ecsetet a tenyerünkben.) Utána a vizet alaposan kinyomkodjuk és az ecsetet kisimítjuk, hogy visszanyerje eredeti alakját. Ha a szappan, vagy a festék nincsen alaposan kimosva, az ecset kivirágzik, vagy összeragad. Akrilfestésnél ez már azt jelenti, hogy az ecset kidobható, mivel az akril utólag vízben már nem oldódik. (a falfesték és a faragasztó is akrilalapú). http://www.doksihu KÜLÖNBÖZŐ TIPPEK: 1.Festés nedves felületre először benedvesítjük a papírt ráfestve, a színek szétfolynak utólag még rácsöpögtethetünk egy kis vizet- ott a szín kivilágosodik. http://www.doksihu 2.Festés száraz felületre először halvány rétegekben kezdjük a következő réteget,

részleteket sötétebb tónusban; közben mindíg megvárjuk, hogy az előző réteg megszáradjon. és végül hozzáadjuk a legsötétebb akcentusokat. http://www.doksihu 3.A nedves festék eltávolítása papírzsebkendővel a nedves, befestett felűleten világosabb tónusokat nyerhetünk. ha a festéket néhol felszedjük száraz papírzsebkendővel. Ez a tipp pl felhők, vagy más világos alakok megfestéséhez alkalmas. http://www.doksihu 4. A festéket fröcskölhetjük, (ecset vagy régi fogkefe alkalmazásával) azokat a részeket melyeket ki szeretnénk hagyni, letakarjuk papírral. .és a végeredmény http://www.doksihu 5. belekarcolhatunk a nedves felületbe .vagy különböző nyomokat .hagyhatunk a papíron 6. alkohol csöpögtetése befestünk egy felületet és alkoholt csöpögtetünk rá fülpiszkával. Ahogyan az alkohol szárad, érdekes világos foltokat hagy maga után (azokon a helyeken a festék összeugrik). http://www.doksihu 7.

Sózás a)A frissen befestett felületet megsózhatjuk (!). b)utána hagyjuk alaposan megszáradni c) a végén száraz szivaccsal a sót lekaparjuk. d) utána sok kis csillagszerű forma alakul ki Kísérletezhetünk konyhasóval, tengeri sóval, stb. http://www.doksihu 8.Papírzsebkendő textúra befestünk egy felületet. utána papírszebkendőt nyomkodunk rá. ezzel a képnek érdekes struktúrája lesz