Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Durbák Renáta - Online médiumok kommunikációközpontú elemzése

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR LEVELEZŐ TAGOZAT PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNY Online médiumok kommunikációközpontú elemzése Segíti-e a szövegértést az online médiumok megjelenése? Durbák Renáta BUDAPEST 2005 Tartalomjegyzék Bevezetés I. Multimédia, online médium és internet 4 . 6 I. 1 Az internet múltja és jelene . 7 I. 2 Az internet szolgáltatásai . 8 I. 2 1 E-mail, azaz elektronikus levelezés 8 I. 2 2 FTP, azaz File Transfer Protocol (Fájlátviteli protokoll) . 11 I. 2 3 Telnet, azaz terminál emuláció . 11 I. 2 4 IRC, azaz Internet Relay Chat . 11 I. 2 5 Usenet . 12 I. 2 6 Gopher . 12 I. 2 7 WAIS, azaz Wide Area Information System (Széles körű információs rendszer) . I. 2 8 WWW, azaz World Wide Web 13 . 13 II. Webhelyek kategorizálási és csoportosítási lehetőségei 14 II. 1 A weblapok általános tulajdonságai . 14 . 14 II. 1 2 HTML, HyperText Markup Language 15

II. 1 3 Hirdetések, reklámok 15 18 II. 2 1 Tematikus aspektus 18 II. 2 2 Pszichografikus aspektus . 22 II. 2 3 Megjelenési aspektus 25 III. Internet-kommunikáció 28 III. 1 Kommunikáció az interneten 28 III. 2 Hypertext, a nem-lineáris szöveg . 29 III. 3 Az írás szerepe az internetes kommunikációban 35 III. 4 Az olvasás szerepe az internetes kommunikációban 35 II. 1 1 DNS, Domain Name System II. 2 A weblapok speciális tulajdonságai 2 III. 5 Szövegértés . IV. Szövegértési vizsgálat az interneten . 38 42 IV. 1 Összefüggések a szövegértés és az internethasználat között . 42 IV. 2 A magyar nyelvű Cosmopolitan-honlap bemutatása és értékelése . 43 IV. 2 1 A formai megjelenés általános bemutatása 44 IV. 2 2 A formai megjelenés értékelése 47 IV. 3 Magyar nyelvű Cosmopolitan-cikk szövegértési vizsgálata . 50 IV. 4 A német nyelvű Cosmopolitan-honlap bemutatása és értékelése .

54 IV. 4 1 A formai megjelenés általános bemutatása 55 IV. 4 2 A formai megjelenés értékelése 58 IV. 5 Német nyelvű Cosmopolitan-cikk szövegértési vizsgálata 60 IV. 6 A magyar és a német Cosmopolitan-honlapok általános összehasonlítása 65 IV. 7 A magyar és a német Cosmopolitan-cikkek szövegértési összehasonlítása V. Szövegértést segítő elemek az internet weblapjain 66 68 V. 1 Az online kiadványok hibátlan megjelenésének jelentősége . 68 V. 2 Szövegértést segítő elemek a PR szakember számára 69 Befejezés . Felhasznált irodalom . 72 73 3 Bevezetés A public relations angol szó magyar fordítására és a jelentéstartalom definiálására eddig már többen vállalkoztak. Mind a fordítást, mind a fogalmat illetően megjegyzendő, hogy nem egyértelmű. A dolgozatom témájához – Online 1 médiumok kommunikációközpontú elemzése Segíti-e a szövegértést az online médiumok megjelenése?

– kapcsolódva azt a meghatározást veszem alapul, hogy „a public relations a kommunikáció tudatos szervezése” 2. A kommunikáció folyamán valamely üzenet célbejutása történik. A public relations felelőssége, hogy a kibocsátó által megfogalmazott üzenet csorbítatlanul jusson el a befogadóhoz. A public relations számos eszköze használatos a tökéletes kommunikáció elérése céljából, s ezek egyik elemeként meg kell említeni a mai korszerű kommunikációs csatornákat. A vizsgált csatorna a számítógépen elérhető internet 3. A public relations szakember számára elengedhetetlen, hogy ne vegye igénybe a munkájához ezt az eszközt. Nemcsak az eredményesebb, gyorsabb, korszerűbb munkavégzés szempontjából van szüksége az internet használatára. Mint kommunikátornak meg kell fogalmazni az üzenetét, és ezen a csatornán keresztül továbbítani a befogadónak. Ahhoz, hogy az üzenetet megfelelően fogja fel, értse meg a címzett,

nélkülözhetetlen, hogy a küldő ne legyen tisztában a kommunikáció másik résztvevője és a csatorna tulajdonságaival. A dolgozatom azt a célt szolgálja, hogy ezen kommunikációs csatornán küldött üzenet paramétereit feltérképezze, és segítséget nyújtson a tudatos megfogalmazásban. Vezérelvként a kommunikáció fogalmát lehet megnevezni. Az imént megfogalmazott globális cél három olyan alcélt foglal magába, melyeket az egyes fejezetekben elérni kívánok. Elsőként az a célom, hogy szakirodalom alapján bemutassam a honlapok tulajdonságait, ezáltal kialakítsak egy elemzési szempontrendszert. A következő célkitűzésként a kialakított szempontrendszer alapján elemezni kívánom a kiválasztott honlapokat, melyek megfelelnek az összehasonlíthatóság kritériumának. Mindkét honlap teljesen beleillik a megállapított vizsgálati rendszerbe, mindemellett összehasonlíthatók, mert paramétereik egy kivétellel megegyeznek. A

kivételt a nyelv 1 Az „online” szó helyesírásra vonatkozóan megjegyzem, hogy a szakemberek mindhárom írásképet – online, on line, on-line – kompetensen használják. Ezek közül Bódi Zoltán az internet nyelvezetével foglalkozó nyelvész az „online” formát javasolja, ezért konzekvensen ezt az írásképet használom. 2 Nyárárdy Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004 3 Az „internet” szó helyesírására vonatkozóan két formát tapasztaltam: „Internet”, „internet”. Bódi Zoltán „internet” írásformáját követem. 4 képezi, azaz különbségként megjegyzendő, hogy az egyik magyar, a másik német nyelvű honlap. Harmadik, és egyben végső célom, hogy a dolgozatban a konkrét, kommunikációközpontú elemzés alapján kritikát reflektáljak, és hasznos tanácsokat sorakoztassak fel. Meggyőződésem, hogy a PR szakember számára megtanulható a sikeres kommunikáció. A dolgozat

nekik kínál elméleti tudásanyagot az internet egyik fontos szolgáltatásának teljes körű, igényes és kifogástalan használatához. Fontosnak tartom, hogy ez tudásanyag integrálható legyen, azaz alkalmazható legyen a gyakorlatban. Az első fejezet a multimédia, az online médium és az internet fogalmának definiálását szolgálja. A mai legkorszerűbb kommunikációs csatorna megjelenésének körülményei, elterjedésének mértéke, illetve szolgáltatásai kerülnek bemutatásra. A második részt a hálózat lehetőségei közül a WWW dokumentumok részletes tanulmányozására szentelem, mivel bármely szervezet PR szakemberének szorgalmazni kell a saját honlap megjelenését. A honlap küllemére, megszerkesztésére, az üzenet megfogalmazására vonatkozóan tudni kell, hogy a befogadó miként képes felfogni az olvasottakat, a számítógép képernyőjén megjelenteket. Az „Internet-kommunikáció” című fejezetben összefoglalom a számítógép

nyelvezetével, az olvasás művészetével, a szövegértés fogalmával kapcsolatos sajátosságokat. A teoretikus információgyűjtés után a negyedik fejezet a szövegértési vizsgálat leírását tartalmazza. A vizsgálat alapját a Cosmopolitan nevet viselő magazin online megjelenése képzi. A teljes honlap megjelenési formájának bemutatása után a szövegértés függvényében egy cikk megfogalmazását alaposan megvizsgálom. Érdekességként ábrázolom a kiadvány német nyelvű változatának a sajátosságait is. Az utolsó fejezet a konzekvenciák levonását szolgálja arra vonatkozóan, hogy milyen formai, nyelvi eszközök alkalmazása célszerű az interneten megjelent weblap szerkesztésénél. Minderre azért van szükség, hogy a honlapon kódolt üzenet a lehető leghatékonyabban érje el a címzettet. 5 I. Multimédia, online médium és internet A ’multimédia’ idegen szó jelentése: „több megjelenési mód – szöveg, kép, hang –

alkalmazása (számítógépes rögzítésben)” 4. A multimédiás termékeket két kategóriába sorolhatjuk: offline és online. Az információforrással való összeköthetőségben rejlik a különbség. Az információ áramlásának négy szakaszát ismerjük: az információ adása egy forrás közreműködésével, az információ átvitele, a tárolás és az elolvasás vagy a lejátszás. Ez a négy szakasz az offline médiumnál jól elkülönül, ezért nem történhet egy időben a lejátszás és a tárolás. Az online termékek akkor is lejátszhatók vagy elolvashatók, ha éppen az információ átadása folyik. Ehhez a csoporthoz tartozik a rádió, a televízió és a számítógép. A kapcsolat a rádió és a televízió esetében kábelen, a számítógépnél pedig telefonvonalon keresztül jön létre. A számítógép egy szerverre, azaz egy nagyobb teljesítményű számítógépre csatlakozik. Az egymással összekötött hálózatok világméretű

halmazát, azaz a hálózatok hálózatát internetnek nevezik. Az interneten a csatlakozó számítógépek egymással kommunikálva költséghatékonyan és interaktívan tudnak adatokat és információkat cserélni. Az online médiumok közül ezt a globális számítógépes hálózatot veszem a dolgozat kutatási alapjául, mivel a hálózat a multimédia fellegvára. Általa egy új világ alakult ki „Manapság már nem fogyasztói társadalomról, hanem információs társadalomról beszélünk, amely mindenben a multimédiára támaszkodik. Ha érzékeljük is azt, hogy a multimédia az élet egyre több területén jelenik meg és válik nélkülözhetetlenné, akkor is el kell ismernünk, hogy tulajdonképpen az emberi kommunikáció különböző formáit – szöveg, kép, hang – összekapcsoló módszerek összessége.” 5 A multimédia eszközeinek használatával az információs társadalom a tudásalapú világmodell szerint él és a globalizáció – „az az

újkeletű jelenség, hogy a gazdaság, a pénzügyek és a távközlés műveleteinek hatóköre az egész földkerekségre kiterjed” 6 – fogalmát is magával hozza. Globálisan a tudás jelenti az értéket. Ez az információs társadalom képes kialakítani az információs szupersztrádát, amihez a televízió, a telefon és a számítógép globális összekapcsolására van szükség. 4 Tótfalusi István: Idegen szavak etimológiai szótára. Anno Kiadó, Budapest, 1998 ( 294 o) Jean-Michel Cedro: Multimédia. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998 6 Tótfalusi István: i. m (139 o) 5 6 I. 1 Az internet múltja és jelene 1968 volt azaz év, amikor az amerikai katonai vezetők kommunikációs hálózat kiépítésébe fogtak. A cél az volt, hogy a hálózat független, nem központi irányítású rendszer legyen. A hidegháború szükségessé tette, hogy a rendszer esetleges nukleáris támadás után is tovább tudjon működjön. E kommunikációs hálót műholdakkal

és kábellel összekapcsolt számítógépek valósították meg. Az USA-ban a hidegháború végével tudományos kutatási célokra is felhasználták, és később már különböző egyetemek, kormányzati és kulturális intézmények csatlakoztak a hálózatra. Mára már a világhálóval az egész Földön félmilliárdan létesítettek kapcsolatot. 1998-ban az America Online közvélemény-kutatást végzett arra vonatkozóan, hogy az amerikai internetfelhasználók milyen céllal vesznek részt a hálózaton. „A netezők 90 százaléka rendszeresen, de legalábbis időnként azzal a céllal lép fel az internetre, hogy családtagjaival, illetve barátaival érintkezzen. Ha a munkahelyi körülményeket nézzük, a megkérdezettek több mint fele számára az e-mail jelenti a munkatársakkal, partnerekkel, illetve a vevőkkel való kapcsolattartás legkedveltebb formáját. A legtöbb internetfelhasználó úgy véli, hogy a világháló térhódítása leginkább az

oktatás, a munkahelyi viszonyok, a média és a szórakoztatóipar területére lesz kihatással. () Az AOL felhasználói 1996 szeptemberében még csak napi 14 percet töltöttek böngészéssel, míg 1998 júliusában ez már elérte a napi 45 percet.” 7 Míg az Egyesült Államokban a háztartások 60%-a, addig Európában az 5-20%-a rendelkezik internetcsatlakozással. Ezen a földrészen a 90-es évek közepétől terjedt el az internet használata, mert 1995-ben Europe Online néven jött létre a francia Hachette, a német Springer és a brit Pearsons közreműködésével az európai informatikai hálózat. A Szonda IPSOS 1998-as kutatásai alapján 8 a skandináv országok (Finnország 51%, Svédország 41%, Norvégia 39%, Dánia 36%) magasan túllépik az európai átlagot. Az internethasználatot tekintve a többi európai ország alacsony arányszámát nem csupán anyagi okokra, hanem a szabadidő hiányára, illetve az iskolai végzettségre is vissza lehet vezetni.

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező felhasználó könnyebben el tud igazodni a háló útvesztőiben. 7 8 Robin Zeff – Brad Aronson: Reklám az interneten. Geomédia, Budapest, 2000 (19 o) Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest 2000 (357 o) 7 Magyarországon az internet elérésének és használatának százalékértékei 2000-ben végzett felmérések alapján 30% 9. A NetSurvey internetkutató Intézet kutatásait10 összegezve elmondható, hogy Magyarországon kevés azoknak a létszáma, akik napi rendszerességgel használják a világhálót. A fiatalok, akik fogékonyabbnak vélhetők az effajta újdonságra, nem rendelkeznek elegendő idővel ahhoz, hogy napi gyakorisággal csatlakozzanak. Mindemellett az egyetemisták zömének nincs módja naponta kapcsolódni a hálóra. Míg Amerikában a „netsurfer” 85%-ban 30 év körüli, informatikus férfi, aki általában a böngészés, játék, munka és vásárlás sorrendjében

szörfözik, addig nálunk a férfiak aránya csupán 57%. Jellemző, hogy a nők nagy arányban – 43%-ban – érdeklődnek az internet iránt, ám nem napi rendszerességgel. Leggyakrabban a munkájukkal kapcsolatos információgyűjtés céljából veszik igénybe a felhasználók naponta a hálózatot. Az A-B jövedelmi kategóriába tartozó 18-29 év közötti fiatalokat nevezik elsősorban internetfelhasználóknak, ezért ennek a korosztálynak az öregedésével a hálózat pozícióját illetően erősödés várható. I. 2 Az internet szolgáltatásai Az internet egy olyan kommunikációs eszköz, melynek elsődleges célja az információcsere biztosítása. Lehetőség van bármely adat lekérésére, elolvasható az időjárás-jelentés, valamely kulturális intézmény ajánlója, tájékoztatás hobbiról, betegségről, megtanulható egy másik idegen nyelv. Azon túlmenően, hogy a felhasználó újságot olvas, rádiót hallgat, tévét néz, számos más

tevékenységet is folytathat, mivel a hálózatok hálózata széles tárházzal rendelkezik. I. 2 1 E-mail, azaz elektronikus levelezés Az internet megjelenésekor az első szolgáltatások között az elektronikus levelezés szerepelt, hiszen nem volt szükség nagy teljesítményű számítógépekre és nagy sávszélességű kapcsolatra. Manapság az internetező legfontosabb célja, hogy elolvassa, vagy elküldje az e-mailjeit. Az internetes levelezés a kapcsolattartás nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezt a lehetőséget számos szakirodalomban a postai levelezéssel és a 9 www.tarhu/isip/it2/netizenrtf, 2005 április 9, 19:38 Perjés László: Internet marketing magyar szemmel. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2001 (43-48 o.) 10 8 telefonbeszélgetéssel vetik össze, és ennek megfelelően sorolják fel az előnyeit és a hátrányait. Előny (a teljesség igénye nélkül) - gyors Míg a hagyományos postai úton küldött levél átfutási ideje 2-3

nap, addig az elektronikus posta esetében azonnal megérkezik, ha nincs tele a címzett postaládája. Amennyiben az átküldés időpontjában a címzett úgyszintén az interneten van, másodperceken, perceken belül visszaérkezhet a válasz. A feladó részére visszaérkező válasz nem feltétlenül gyors, mert ha a címzettnek nincs módja napi rendszerességgel, csak csupán hetente megnézni a postaládáját, akkor e-mailt küldeni is csak ritkábban tud. Sürgős válasz esetén tehát nem a legmegfelelőbb mód az elektronikus levelezés Ilyenkor a telefon a kívánt kommunikációs eszköz. - költséghatékony A kisméretű borítékban küldött belföldi levelek postaköltsége 50 forintba kerül. Egy email költsége viszont csupán csak az átküldés pár másodpercére számlázott díj A telefon percdíja átlagban 10 forint. Az elektronikus levelezés két esetben jelentős költségmegtakarítást eredményez. Ha mellékletként olyan dokumentumokat kell

csatolni az e-mailhez, amelyek hagyományos postai úton már magasabb költséggel küldhetők el. A másik költségkímélő megoldást a tömeges levelek elküldése jelenti, ha ugyanazt a levelet több címzett is várja. A telefonköltségek viszont abban az esetben nagyon magasak, ha egy többoldalas e-mail témáját kell megvitatni. Nem beszélve arról, ha egy külföldi partner van a vonal másik végén. Egy cég elektronikus levelezés alkalmával eltekinthet a dokumentumok kinyomtatásától, ezáltal a papír- és a nyomtatás költségével is takarékoskodhat. - időben korlátlan A postahivataloknak államilag megszabott nyitvatartási ideje van, amelyet túllépve nem áll módjukban kézbesíteni a postai küldeményeket. Elektromos levél azonban bármikor küldhető, ha a küldő a hálózatra csatlakozik. Nincs szükség semmilyen nyitvatartási idő betartására. 9 - biztonságos A biztonságos szót arra értem, ha egy nagyon fontos dokumentumot kell

e-mailen elküldeni, akkor kérhető egy visszaigazolás arról, hogy a címzett megkapta-e a levelet. A postai küldeményt illetően ugyan igénybe vehető ajánlott szelvény, mellyel igazolni lehet, hogy a feladó elküldte a levelet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a címzetthez meg is érkezik. Természetesen a telefonbeszélgetésnél ilyenfajta biztonság szóba sem jöhet, mivel a kommunikáció során a küldő és a fogadó azonnal információt cserél. Hátrány (a teljesség igénye nélkül) - nem biztonságos Ellentmondva az előnyöknél felsorolt utolsó jellemzőnek, itt a nem biztonságos kifejezés alatt azt értem, hogy bárki elolvashatja az elküldött e-mailemet, aki tudja az azonosító kódom. Ezt elkerülve célszerű a leveleket titkosítani, illetve a magán vagy személyes tartalmakat mellőzni. - gyors A gyorsaság akkor jelent hátrányt, ha a válaszadó valamilyen okból kifolyólag nem tud vagy nem szeretne ebben a gyors ütemben válaszolni.

Az elektronikus levelezés arra kényszeríti a címzettet, hogy a reakcióideje csökkenjen, a gondolkodása gyorsuljon. Így azonban nem feltétlenül születnek átgondolt, logikus, megfontolt válaszok, melynek hatása látszik az e-mail szerkezetén, nyelvezetén is. Az elektronikus levelezés nyelvezetét tekintve ugyanaz mondható el, mint a ma korszerű kommunikációs eszközökről, például: SMS-rő l. Ha az e-mail címzettje az üzleti partner vagy valamely közigazgatási intézmény, akkor be kell tartani a hagyományos levélírás követelményeit. A megszólítási, udvariassági és elköszönési formákat használni kell. Amennyiben az e-mail barát vagy közeli ismerős postaládájába kerül, nincs szükség effajta szabályok betartására. Ezek a baráti levelek sokszor a fiatalok körében használatos hétköznapi nyelvezettel rendelkeznek, kiegészítve a most divatos hangulatjelek (emoticonok, smiley-k) valamelyikével. 10 I. 2 2 FTP, azaz File

Transfer Protocol (Fájlátviteli protokoll) A FTP 11 egy olyan lehetőség az interneten, mely állományok, programok saját gépre, vagy saját gépről a hálózatba küldésre szolgál. Bármilyen rendszer alatt elektronikus formában rögzített szövegek, archivált levelezési listák, grafikus képfájlok könnyen áttölthetők. Ez a program a weblapok népszerűsége előtt sokkal elterjedtebb volt Másoláshoz, átnevezéshez vagy akár állomány törléséhez nélkülözhetetlen a telefonos kapcsolat. A kapcsolat adatait viszont mindig pontosan meg kell határozni: cím, jelszó, felhasználónév, típus. A program használatához szükséges az FTP kliens szoftver, mely szinte minden számítógépen megtalálható. A programon belül két típust különböztethetünk meg: anonimusz FTP és teljes hozzáférési jogú FTP Míg az utóbbi csoport csak az azonosítóval rendelkező felhasználók számára elérhető, addig az anonimusz típushoz nincs szükség

azonosítóra. Az anonimusz FTP-ről beszélve meg kell említeni az Archie programot, mely rendszeresen frissíti a fájlok listáját. E program segítségével név szerint kereshető a fájl, ezért cím szerinti katalógusként használható. I. 2 3 Telnet, azaz terminál emuláció A Telnet program egy telefon szerepét veszi át. Kapcsolatot teremt egy távoli számítógéppel, s így a másik gépen lévő adatokkal egyszerűn tovább lehet dolgozni. Előfordulhat, hogy a másik számítógéppel nem teremthető kapcsolat, mert ehhez szükség van a gép azonosítójára. A kapcsolat csak úgy jöhet létre, ha a partnerszámítógép domain neve vagy IP címe ismeretes. Az a felhasználó képes alkalmazni ezt a programot, aki tudja, hogy hol és mit keres. A határozatlanok ennél a lehetőségnél nem tudnak böngészni, keresni. I. 2 4 IRC, azaz internet Relay Chat A tinédzserek egyik legkedveltebb internetes programjának nevezhető a chatelés. A chat (csevegés) egy

olyan társalgási forma, ahol egy csatornán keresztül írásos párbeszédet folytathat az internetre csatlakozó. Ez a kommunikációs csatorna kötetlen beszélgetést biztosít két vagy akár több chatelő között. Webkamerával, mikrofonnal kiegészítve a Pitter – Amato – Callahan – Kerr – Tilton: Egyszerűen internet. Panem Kft, Budapest, 1998 (119-137. o) 11 11 multimédia csúcsát jelentheti, hiszen nemcsak a szöveg, de a kép és a hang is átmegy ezen a kommunikációs csatornán. Az effajta kommunikáció során léteznek olyan etikai szabályok, melyek betartása kötelező. Példaként megemlíthető, hogy nem szabad faji, nemzetiségi, vallási, nyelvi, politikai megkülönböztetésre, szexuális aktusra és pedofíliára vonatkozó megjegyzéseket „beírni”, közzétenni. 12 I. 2 5 Usenet Egy olyan hirdetőtábla, amelyet hírcsoport (newsgroup), hálózati hírek (netnews) vagy újság (news) kifejezéssel is illetnek a szakirodalomban. 13

Ebben a programban betűrendbe rendezett hírcsoportok találhatók, melyek közül igény szerint választhat a felhasználó, és egy-egy témán belül még több cikket is elolvashat. A hírcsoportok cikkei nem hasonlítanak a hagyományos újság cikkeire, hanem témacsoportoknak, apróhirdetéseknek nevezhetők. Ez a hatalmas hirdetőtábla a számítógépen lévő hírolvasó program nélkül nem tekinthető meg. A hírcsoportok – melyeket a híradminisztrátor enged be a számítógépre – kategóriáit mindig a név első szava jelenti. E tábla a szabad önkifejezés fóruma, melyet senki sem ellenőriz. I. 2 6 Gopher Menüvezérelt, következetesen egységes megjelenésű felhasználói felülettel rendelkező program 14, mely parancsszavak nélkül is segít használni a sokféle, és egymástól eltérő erőforrásokat. Ezt a programot a 1991-ben Minnesotai Egyetemen fejlesztették ki azért, hogy az egyetem számítógép-hálózatán tárolt információkhoz

gyorsan hozzáférjenek. A Gopher szerver menüválasztéka szövegfájlokat, grafikus képeket, hangot vagy akár további menüket is tartalmaz. A szerver két típusa: az Egyetemi Információs Rendszer (Campus Wide Information System, azaz CWIS) és a szolgáltató információs szerver. Ezt a programot gyakran használják a felsőoktatási intézmények ahhoz, hogy a diákok számára eljuttassák az oktatással kapcsolatos információkat. A Gopher egy kliensszerver szerkezetű program, ami azt jelenti, hogy megkülönböztetünk Gopher kliens- és Gopher szerverprogramot. Az információs erőforrások téma szerint találhatók meg a 12 Bíró Mária – Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004 Pitter – Amato – Callahan – Kerr – Tilton: i. m (57-71 o) 14 Pitter – Amato – Callahan – Kerr – Tilton: i. m (72-86 o) 13 12 témakönyvtárban. Veronica nevet viseli a Gopheren belüli keresőprogram, ahol a címek és a

katalógusok között kulcsszavak segítségével van mód a keresésre. I. 2 7 WAIS, azaz Wide Area Information System (Széles körű információs rendszer) Ez a program segíti a speciális tudásanyaghoz, úgynevezett indexeléshez való gyors hozzájutást. Segítségével az interneten létező összes anyag közül gyorsan, kulcsszavak felhasználásával kereshető meg a kívánt információ. Közös vállalkozásként fejlesztette ki a Thining Machines Inc., az Apple Computers Inc, a Dow Jones és a Peat Marwik Ehhez a lehetőséghez szintén kliensszoftverre van szükség. I. 2 8 WWW, azaz World Wide Web A szakirodalmak az internet szolgáltatásainak csúcsaként nevezik meg a World Wide Web-et 15, mely gyors, népszerű, látványos és a leggyakrabban használt grafikus felület. Ezen karakterek miatt választottam a hálózatnak ezt a programját a dolgozat kutatási alapjául. Gyakran hasonlítják a Gopher-hez, mert hasonló keresési funkciót tölt be A

különbséget a hypertext jelenség adja, melyet később részletesen kifejtek. Elöljáróban annyit, hogy a saját képernyőre lehívott oldalon hivatkozásként több olyan kiemelt rész, szó található, mely segítségével egy másik honlapra juthat el a felhasználó. Ezért egymásba fonódva léteznek az oldalak ebben a rendszerben. A Mosaic a WWW kliensprogramja, melyet a National Center for Supercomputing Applications 16 fejlesztett ki az Illinois Egyetemen. A program segítségével tudjuk megnézni a képeket, a grafikákat, meghallgatni a hangokat. 15 A World Wide Web szinonimájaként használom: WWW dokumentum, weblap, webhely, honlap, oldal, webes felület 16 Pitter – Amato – Callahan – Kerr – Tilton: i. m (158 o) 13 II. Webhelyek kategorizálási és csoportosítási lehetőségei Az előző fejezetből kiderült, hogy a World Wide Web az internet lehetőségeinek a legfelső foka, mivel ezt használják a legtöbben. Ezen okból kifolyólag az

alábbiakban e szolgáltatást kívánom mélyrehatóan tanulmányozni. A fejezet első részében bemutatom a weblapok azon általános tulajdonságait, melyek minden egyes megjelenésre jellemzőek. A második részt a speciális sajátosságok ábrázolásának szentelem A kategorizálás és csoportosítás alapját ezek a speciális sajátosságok képzik. II. 1 A weblapok általános tulajdonságai Általános tulajdonságként megnevezhető, hogy minden honlap rendelkezik egy címmel, mely azonosító és megkülönböztető funkciót lát el. Ha a számítógépen megjelenik egy weblap, akkor többnyire egy főoldal látható, ahonnan több aloldal megnyitható. A főoldal letöltéséhez szükség van a honlap címére, mint például: www.mtvhu Amennyiben célirányosan valamely aloldalt kíván megtekinteni a felhasználó, akkor annak címét kell begépelni, s azonnal a kívánt oldal jelenik meg, mint például: www.mtvhu/hirekhtml Függetlenül attól, hogy fő- vagy

aloldalt töltöttünk le az internetről, megjelennek a különböző hirdetések. II. 1 1 DNS, Domain Name System Az internethez kötött szerverek azonosító neveit jelöljük a domain 17 nevekkel, melyeket az IP (Internet Protokol) négy, egymástól ponttal elválasztott azonosítóból egyszerűsítettek. A DNS rendszerben körzetekre osztják az internetre csatlakozó számítógépeket, kezdetben szervezetenként (például: kereskedelmi - COM, oktatási EDU, katonai – MIL, stb.), majd országonként (például: Magyarország – HU, Németország – DE, Ausztria – AT, stb.) A földrajzi hely szerinti azonosítókat felső szintű domain névnek, a szervezeti azonosítókat pedig alsó szintű domain-oknak nevezik. Ezeket ponttal választják el egymástól, és az azonosítók megadása nélkül nem lehetséges a honlapok megjelenése. 17 ECDL oktatócsomag: Információ és kommunikáció. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest, 2004. 14 II. 1 2

HTML, HyperText Markup Language Abban az esetben, ha az internetre csatlakozó nem csupán a honlap főcímét adja meg, szükséges a „/”-jellel történő elválasztások után konkrétabb név megadása is, mely a „html” rövidítéssel zárul. A HTML a hypertextrendszer dokumentumleíró nyelve A rendszer részletesebb feltérképezése egy későbbi fejezet témája. A nyelv a WWW dokumentum leírására áll rendelkezésre, ahol a szöveges állományokon kívül képeket, hangokat, animációkat, tehát különböző multimédiás elemeket is alkalmazhatnak. II. 1 3 Hirdetések, reklámok A reklámok a honlapok szerves részét képezik. Mivel a webes felület az egyik legkedvezőbb hirdetési hely az interneten, ezért elengedhetetlen, hogy ne tekintsük a reklámok megjelenését a weblapok általános tulajdonságának. A reklámozás tekintetében Fazekas Ildikó és Harsányi Dávid 18 a presztízsérték, a befogadói szituáció, a technikai adottságok, a

közönség-összetétel, a célozhatóság, a hirdetési költség, a rugalmasság, az élettartam és a jogi szabályozás jellemzőit veszi figyelembe a kommunikációs csatorna vizsgálatánál. A hálózat presztízsértéke magas, azonban még mindig sokan tartózkodnak alkalmazásától. A befogadó szituáció egyrészt pozitívan, másrészt negatívan értékelhető. Pozitív, mert a felhasználó nyugodt körülmények között találkozik a reklámmal, azonban negatív, mivel lehetősége van gyors „átkattintásra”. Technikai adottságok tekintetében kifogástalan a világháló. A közönség-összetételre vonatkozóan a korábbi adatokból kiderült, hogy az internetfelhasználó 18-29 év közötti, magas iskolai végzettséggel rendelkező fiatal. Míg a célozhatóság jó, a hirdetési költség alacsony, a rugalmasság változó, addig az élettartam rövid, emiatt nem tervezhető hosszú távra. A jogi szabályozásra az önszabályozás rendszere érvényes,

ezáltal viszonylag nagy a szabadság, a kötetlenség. Ezek tudatában a teljesség igénye nélkül szükséges néhány honlapon használatos hirdetési forma rövid bemutatása. Robbin Zeff és Brad Aronson 19 szerzőpáros részletes tanulmányából kívánom kiemelni a leggyakoribb reklámozási eszközöket. 18 Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001. (160 o) 19 Robin Zeff – Brad Aronson: i. m (47-80 o) 15 Szalaghirdetések (banner-ek) A szalaghirdetéseket az internetes reklámozás ősének tekintik, melyet manapság banner-eknek hívnak. Az alapvető banner-ek lehetnek álló, mozgó vagy interaktív hirdetések. Míg az álló hirdetés egy grafikai elem, addig egy mozgó szalaghirdetésnél átváltozásra, mozgásra lehet figyelmes a felhasználó. Az interaktív banner pedig az olvasónak nem csupán a szemére hat. Ez a szalaghirdetés kérdés feltevésével gondolkodásra késztet A

HTML- és rich media formátumú hirdetések az interaktív banner-ek csoportjába sorolhatók. A HTML-hirdetéssel ellentétben – kérdések megválaszolásával játékban vehet részt a felhasználó – a rich media bonyolultabb technológiákat használ, mint például video anyagok, hangok, animációk kapnak helyet a banner-en. A szalaghirdetésen keresztül a felhasználó eljut a hirdető honlapjára, és ezáltal ez a hirdetési forma a márkanépszerűsítés eszközévé válik. Nyomógombok (buttons) A button olyan kicsi szalaghirdetés, amelynek nincs kötelező helye a weblapon. Ez a hirdetési forma szintén a márkanépszerűsítés eszköze, melynek használata egyszerű, az üzemeltető számára pedig kedvező. Kedvező, mert a fent említett hirdetési formával szemben kevés helyet foglal, és egy oldalon több is elhelyezhető. Szöveges linkek A „link” szó jelentése hivatkozás, csatolás. A link segítségével közvetlenül a hivatkozott oldalra

juthatunk el. A szöveges link hatékony, de nem túl erőszakos reklámforma. Szponzorálás „A szponzorálás pénzben vagy más formában eszközölt befektetés valamely tevékenységbe, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut.” 20 Anélkül, hogy a cég saját weboldalának 20 Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: i. m (233 o) 16 látogatottságát növelné, hatékony reklámkampányt folytathat. Más, hírnévre szert tett cég, márka honlapján való szereplés növeli a hitelességet. A szponzorálás egyik lehetősége a hirdetési célú cikkek (advertorial) alkalmazása. Push A hirdetők a push-reklámot akkor alkalmazzák, ha a kezdeményező szerepet betöltve, még mielőtt a vevő felkeresné őket, el kívánják juttatni a termékinformációt. A pusheszközök közé sorolható az elektronikus levél is Ezzel kapcsolatban az internetező azonnal a spam-re gondol.

„Spam” alatt a címzett által kéretlen e-mail üzeneteket és reklámokat értik, melyek bosszúságot okoznak. Push-nak azonban nem ezeket a kéretlen elektronikus leveleket nevezik, hanem a levelezőlisták és elektronikus hírlevelek alkalmazását. Ezzel az olcsó reklámozási lehetőséggel meghatározott piaci szegmens érhető el. Ide tartozó hasonló hirdetési eszköz a direkt e-mail Megjegyzendő, hogy ma már a legtöbb webhelynek van ingyenes e-mail szolgáltatása. Beférkőző reklám (interstitials) A beférkőző reklámokat nemcsak az „interstitials”, hanem a „pop-up, e-mercial, intermercial” angol szavakkal is illetnek. Ezek a hirdetések váratlanul jelennek meg a képernyőn, s ezzel félbeszakítják a felhasználót, aki egyszerűen bezárhatja a megjelenő ablakot. A teljes képernyős interstitials-ok zavaróak és erőszakosak lehetnek a felhasználó számára. Letölthető programok Vannak olyan programok, melyek segítségével a weblapokon

megjelenő kurzor felhasználható reklámcélokra, ezáltal az olvasó számára kedves formában népszerűsíti a terméket, szolgáltatást. Ehhez hasonló célra használható a képernyővédő is Leggyakrabban ezek a hirdetési típusok jelennek meg egy weboldalon. A webes reklámozás személyes, csoport- és tömegkommunikáció céljából egyaránt felhasználható. Magán hordozza a tömegkommunikáció jellemzőit, mivel a hirdető technikai közvetítő eszköz segítségével térben és időben elkülönülve számos 17 internetezőhöz juttatja el termékét, szolgáltatását. Vérter János Andor szerint azonban: „() képes egyenként, személyre szabottan célba venni minden egyes ’nézőt’, és ezáltal más minőséggel, más hatékonysággal kiegészíteni a tömegreklámot. () az online reklám képes elszakadni minden más médiumtól () A web előnye, hogy elvben lehetőség van ilyen személyre szabott, helyhez és adott szituációhoz

igazodó hirdetésre.” 21 Habár az internet fontos reklámfelület – információközlés, márkaépítés, értékesítés -, mégis kevésnek számít a weblapokon felhasznált reklámfelület. Még nem élnek az új médium teljes körű kihasználásával a hirdetők. „A weboldalakon megjelenő kreatív anyagok – éppen személyes (mondhatni: intim) jellegüknél fogva nem fogják helyettesíteni, kiszorítani azt a hangulati nyomást, pszichológiai drillt, amilyet az óriásplakátokkal összhangban lebonyolított erőteljes tévéreklámok jelentenek. De hatékonyan tudják kiegészíteni azt.”22 II. 2 A weblapok speciális tulajdonságai Ez a fejezet arra szolgál, hogy a weblapok speciális tulajdonságai alapján csoportosítsam a WWW dokumentumokat. Az internetet szokás a hálózatok hálózatának is nevezni, melyet ennél a szakasznál különösen hangsúlyozni kell. Minden egymásba fonódik, minden tovább és tovább bontható, csoportosítható. Az

alábbiakban látható szempontrendszer meghatározása sajátságos, független a szakirodalmakban megnevezett néhány csoporttól. Megkülönböztetek tematikus, pszichografikus és megjelenési kategóriákat. Bármely honlapot veszem alapul, mindhárom csoportba beleilleszthető. II. 2 1 Tematikus aspektus A ’tematikus’ idegen szó jelentése „tárgykör szerint rendezett, csoportosított” 23. „A világpiacon () a webhelyek számát egymilliárdra, más kutatók pedig 2.1-24 milliárdra becsülik.” 24 A honlapok számát nem lehet pontosan meghatározni Azonban a becsült adatok is azt mutatják, hogy bármilyen kutatást is végez a kutató a WWW 21 Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó: Magyarország médiakönyve 2002 II E • N • A • M • I • K • É, Budapest, 2002. (654 o) 22 Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó: i m (656 o) 23 Tótfalusi István: i. m (454 o) 24 Perjés László: i. m (150 o) 18

dokumentumokkal kapcsolatban, nem képes az összes honlapot alapul venni. A tárgykör meghatározza, hogy miről van szó a honlapon, mi a szöveg témája, tárgya. A tárgykörön belül azonban meghatározhatunk alcsoportokat, melyek az egyébként is bonyolult WWW szolgáltatást szerteágazóbbá teszik. A főbb témakörök meghatározása, melyekben az internetező mélyebbre és mélyebbre áshatja magát, elengedhetetlen. Le kell szögezni azonban, hogy élesen nem határolhatók el egymástól még a főbb témakörök sem. Vannak átfedés, melyek az alcsoportok megnevezésével vagy az egyén szubjektív véleménye alapján válhatnak egy-egy kategória tagjává. Vásárlás témaköre A „vásárlás” szó alatt nem csupán azt a cselekvést értem, amikor valaki pénzért tulajdonául megszerez valamit. A szó, mint az egyik témakör megnevezése, jelen esetben minden adásvétellel kapcsolatos tevékenységet takar. Ennek megfelelően ebbe a csoportba tartozik

minden olyan WWW dokumentum, ahol a felhasználó valamely áruba bocsátott termékről információt tudhat meg, s ha úgy gondolja, akár meg is vásárolhatja. Vannak szakirodalmak, ahol a vásárlás témakörét e-kereskedelemnek nevezik. Ide tartozik a vállalatok közötti (B2B), fogyasztók és vállalat (B2C), fogyasztók és fogyasztók (C2C) közötti értékesítés, információcsere. Minden e-bolt, eáruház, illetve minden termék (például: alapberendezés, élelmiszer, műszaki cikk, lakberendezési cikk, ingatlan, alkatrész, stb.) honlapja, legyen szó akár egy hajszárítóról, akár több tonnányi vaslemezről. A szolgáltatás, mint áru szintén ehhez a csoporthoz tartozik. Ezek szerint a kozmetika, a fodrászat, a vendéglátás (éttermek, vendéglők, pizzériák ajánlatai), fittness-termek igénybevételével kapcsolatos információkat tartalmazó weblapok is a vásárlás témához sorolhatók. A fizetés hitelkártyával történik, melynek

alkalmazásánál a biztonság kulcsszó. Két amerikai bank – Mark Twain Bank és Mercantil Bank – néhány évvel ezelőtt bevezette a digitális készpénzt, a „digicash”-t. „A számlatulajdonosoknak nem volt más dolguk, mint számlát nyitni a Mark Twain Banknál, és valódi készpénzfedezetet nyújtani az elektronikus vásárlásokhoz. A készpénzfedezetért cserébe olyan webhelyeken vált lehetővé a vásárlás, amelyek a rendszer partnereként „digicash” elfogadóhelyként működtek. Az ilyen tranzakciók esetében mind az elfogadóhely, mind a vásárló egy-egy azonosító számmal rendelkezett, ennek segítségével váltak valóra a tranzakciók. A vásárlás hatására a vevő elektronikus számláján csökkent a felhasználható fedezet, az 19 elfogadóhelyen nőtt. A többletet vásárlásra vagy valódi pénzre való átváltásra lehet használni.” 25 Ez a ’digitális készpénz’-akció körülbelül egy év után megbukott, mert az

azonosítószámokat hagyományos postai után juttatták el a megrendelőnek, melyből sok probléma adódott. Az ötlet azonban tovább él, és ma is vannak próbálkozások arra vonatkozóan, hogy bevezetésre kerüljön egy hasonló fizetési eszköz. Gazdaság témaköre A gazdaság szóról egyes országok gazdasági helyzetére gondolunk, s igaz ez erre a csoportosításra is. A pénzügyekkel kapcsolatos információk, a bankok, az adóhivatalok, a tőzsde, a biztosítók honlapja ebbe a kategóriába tartozik. Az általam meghatározott gazdaság témakörét e-banking szakszóval illeti néhány szakember. Nincs szükség manapság már arra, hogy az ügyfél személyesen keresse fel a bankját, ahová fizetését utalják. Bármilyen banki tranzakciót lebonyolíthat az interneten, ám ennél a témakörnél különösen hangsúlyoznunk kell a biztonságot. „Az internet kereskedelmi felhasználói a World Wide Web-en új szabványokat vezetnek be a biztonságos

pénzügyi tranzakciókra és az információ kódolására. A cégek válogathatnak a Web alapú adatbiztonság, pénzügyi tranzakciós platformok, közvetlen megrendelés, hitelkártyák valós idejű hitelesítése és más kritikus lehetőségek között.” 26 A hitelkártyákkal történő fizetésnél van olyan bank, ahol elegendő a kártya számát és lejárati idejét begépelni, ám van olyan bank is, ahol több személyes adatot is összeegyeztetnek, különösen akkor, ha nagyobb összegről van szó egy tranzakció során. Politika témaköre A kormány, a pártok, a politikai mozgalmak és szervezetek, illetve önkormányzatok weblapjai ebbe a témakörbe kerülnek. Olvashatunk e-kormányzásról, e-demokráciáról, e-szavazásról, e-politikáról. Nemcsak a politikai életről szóló információkat tudhatja meg az internetező, hanem a közigazgatással kapcsolatos tudnivalókkal is találkozhat e témakört illetően. 25 26 Perjés László: i. m (53 o)

Perjés László: i. m (262 o) 20 Oktatás témaköre Minden oktatással, tanítással, tanulással kapcsolatos WWW dokumentumot ide sorolunk, tehát a középszintű, a felsőoktatás, a felvételi eljárások, a tanfolyamok, a felnőttképzések, a gyermeknevelés, az iskolai bemutatkozók, az oktatási közlönyök, mind itt olvashatók. Ha oktatásról van szó, nem szabad elfelejtenünk a ma oly divatos távoktatás szót sem. Az egyetemi hálózat műholdas összeköttetésével távolabb fekvő helyeken élő diákok számára ajánlott tanulási forma, mert ebben az esetben az előadásokat a fáradtságos és drága utazást elkerülve valós időben tekinthetik meg. Tudomány témaköre A bölcsész-, a jog- és a természettudományokon kívül ide tartozik az egészséggel, életmóddal, betegséggel kapcsolatos honlap is. Minden művészeti ág – gondolok itt zenére, festészetre, szobrászatra, stb. - és nyelvtudomány weblapja szintén itt olvasható Ez a

témakör az információgyűjtés, tájékozódás, érdeklődés igényét elégíti ki. Szórakozás témaköre Ez a témakör az egyik legnagyobb csoport. Szerteágazik a kulturális ajánlóktól a hobbiig, mint például film, könyv, sport (labdajátékok, atlétika, stb.), játék, utazás (menetrendek, térképek, stb.), hobbi (konyhaművészet, horgászat, stb), hobbiállat Bátorkodom ebbe a csoportba a sorolni a médiát is. Manapság minden rádió- és televízióállomás saját honlappal, illetve a nyomtatott sajtó online megjelenéssel rendelkezik. Mindemellett a mobiltelefonokról, az informatikai eszközökről szóló információk szintén itt olvashatók. Társadalom témaköre Ha az internetező nem politikai, nem gazdasági, hanem közéleti problémákról, tényállásokról szeretne olvasni, akkor felkeresi a vallás, a kisebbség, a jótékonyság, a környezetvédelem, a munkavégzés, az álláskeresés weboldalait. 21 Aktualitások témaköre Az

időjárás-jelentés, a hírek, az apróhirdetések, a horoszkóp, a társkereső, a humor, a névnapok, a hétköznapi események, információk utáni keresés kapcsán találhatjuk meg ezeket a weblapokat. Egy amerikai vizsgálat alapján az idősebb korosztály az ide tartozó témák iránt érdeklődik leginkább: „() 72 százalékuk e-mailezik, 59 százalékuk kutatást végez, 53 százalékuk a hírek és az aktualitások iránt érdeklődik, 47 százalékuk a nyaralását szervezi, 43 százalékuk pedig az időjárásra kíváncsi.” 27 Mivel az elektronikus levelezés az internet egyik szolgáltatása, s nem a WWW dokumentumok közé sorolható, ezért azt az adatot mellőzhetjük a rangsorolásból. A második és a harmadik helyen álló témák egyértelműen a fent meghatározott témakörbe tartoznak. A tematikus csoportosítás a weblapok téma szerinti kategorizálását jelöli. A főbb kategóriákhoz altémák felsorolása szinte képtelenség lenne, mert az

egyes témakörök egymástól nem elhatárolhatók. Vegyük például azt az esetet, ha valaki egy könyv iránt érdeklődik. Megtalálja a keresőprogramok segítségével a könyv részletes tartalmát, néhány részletet, és ez olyannyira felkelti az érdeklődését, hogy igényt tart a megvásárlására. Amint a könyv árával foglalkozik, és a megvásárlás lehetőségéről olvas, ugyanannak a honlapnak egyik linkjén, már nem a szórakozás témakörébe, hanem a vásárlás témakörébe sorolható honlappal áll kapcsolatban. Számtalan ilyen példa sorolható fel, melyek azt igazolják, hogy joggal nevezik az internetet a hálózatok hálózatának. Több szempontból nézhető ez az eset is, s ennek megfelelően egymásba érnek a fent szétválasztott témakörök halmazai. II. 2 2 Pszichografikus aspektus Robin Zeff és Brad Aronson pszichografikus kutatásokat végzett, ahol a következő kérdőszavakra kereste a választ: Kinek? Hogyan? A cél az volt, hogy

„a fogyasztók életvitelét jól elkülöníthető elemekre bontsák.” 28 A pszichografius fogalom alatt csupán néhány életvitellel kapcsolatos faktor tanulmányozását értem. Míg a tematikus kategóriánál a ’Miről szól?’ kérdésre adható válasz, addig itt a teljes kérdések így hangzanak: Kinek szól? Hogyan szól? Az életkor, a nem, a nyelv alkotja a legfontosabb 27 28 Robbin Zeff – Brad Aronson: i. m (213 o) Robbin Zeff – Brand Aronson: i. m (209 o) 22 három szempontot, és egyben alapul szolgál a WWW dokumentumok további csoportosításához. Életkor Az ide tartozó dokumentumok a „Kinek szól a honlap?” kérdésre adnak választ, és ebből a nézőpontból állapítom meg a csoportokat. Az időintervallum, melyet a szerzőpáros megfigyelt, leginkább 1994-98 Grafikusan ábrázolják, hogy ekkor az internetfelhasználók leginkább a 26-30, de szorosan alatta helyezkedik el a 21-25 közötti korcsoport. 29 Ez az adat mára sem

változott igazán, és Magyarországra vetítve már korábban említettem, hogy szintén a 18-29 közötti korcsoportot lehet megnevezni rendszeres internetezőnek. 2000-ben végzett kutatásokból kiderült, hogy az internet aktív elérése a 18-29 év közöttieknél a legmagasabb, 49%-os, de az aktív internethasználat, ami szintén erre a korcsoportra a legjellemzőbb, már csupán 30 %. Érdekességként megemlíthető, hogy hazánkban a napi több mint 6 órát internetező, nagyrészt 14-20 év közötti fiatalokat nevezik „internetfüggőknek”. Sajnos viszonylag nagy az arányuk, és ők már pszichiáter kezelésére szorulnak. Az életkor szempontjából különválaszthatók azok a WWW dokumentumokat, amelyek bizonyos korcsoportokat szólítanak meg. Ezek alapján meghatározható a gyermekeknek, az ifjúságnak, a középkorúaknak és az idősebbeknek szóló honlap. Természetesen az érdeklődési körük alapján célozzák meg ezeket a korosztályokat a

weblapkészítők. Minden honlap besorolható ezekbe a kategóriákba, mivel nem létezik olyan, ami senkit sem érdekelne, senkihez sem szólna. Nagy hangsúlyt kell azonban a gyermekeknek szóló honlapokra fektetni. Tilos olyan WWW dokumentumot a világhálón közzétenni, amely tartalma a kicsikre negatív hatással lenne, például tilos a pedofília, stb. Társadalmi nem A társadalmi nemekkel kapcsolatban is a legfontosabb kérdés a következő: Kinek szól a honlap? A társadalmi nemek jelenlétével foglalkozni kell a hálón, hiszen a weblapok közül jó néhányat csak a nők, jó néhányat csak a férfiak preferálnak. Az internet kezdeti terjedésekor 1994-ben az USA-ban az internetfelhasználók között a férfiak aránya még 29 Robbin Zeff – Brad Aronson: i. m (211 o) 23 95 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a nők még nem érdeklődtek, nem igényelték az új médiát. Akkor még nem volt szükség olyan honlapok készítésére, amelyek a nőket

célozták meg. Az arány azonban változott 2002-ben a használók több mint a fele, 50,2%, a gyengébbik nem képviselője. A nők aránya Magyarországon is nő, s ezáltal fontosabbá válik, hogy őket is megszólítsák a WWW dokumentumok. Ezek szerint van igény arra, hogy külön nőknek és férfiaknak szóló honlapok is jelen legyenek a világhálón. Ennek megfelelően lehet a csoportosítás egyik szempontja a társadalmi nem szerinti kategorizálás. Az weboldalak két csoportja különböztethető meg: nőknek szóló honlap, férfiaknak szóló honlap. Természetesen ez a csoportosítás sem jelent éles elhatárolódást. Nagy valószínűséggel a szempillaspirálok alkalmazásának fortélyairól szóló honlapot általában a nők keresik fel, de nem kizárt, hogy valamely kutató, vagy konkurens cég főnöke, aki férfi, ezek után érdeklődik. Ugyanígy nem feltétlen csak a férfiak böngészik a EB legfrissebb eredményeit, hanem akadnak olyan nők is, akik

focirajongók. A társadalmi nem két halmazának létezik egy metszete, ahol jelen vannak olyan témák, melyeket mindkét nem képviselői felkeresnek, például: konyhaművészettel foglalkozó weblapok. Nyelv A nyelv, mint csoportmegnevezés kérdése: Hogyan szól a honlap? Pontosabban: Milyen nyelven szól a honlap? 2003-as adatok alapján, amikor 69%-os volt az USA részvétele az interneten, megállapítható, hogy angol nyelven böngésznek a hálón. Egyes szakemberek szerint azonban 2004-re Európa átveszi az első helyet az internetet használók adatait nézve. Ez már gyengíti az angol nyelv arányát Még ma is az a megállapítás él, hogy a felhasználók zöme angol anyanyelvű. Zeffék diagramjából 30 azonban kiderül, hogy a világhálón 75 millió ember nem az angol nyelvet használja, hanem megoszlanak az arányok spanyol (21%), német (19%), japán (19%), majd francia (10%), s kisebb nyelvek használata között. Nem árt ezt is alapul venni, miszerint

megkülönböztethető magyar, angol, német, francia, spanyol, más idegen nyelvek csoportja. Segítségképp megemlíthető a domain nevek megfigyelése, amely valamelyest földrajzi, regionális csoportosítást is magában rejt. Ha az azonosító „DE”, mely Németországot jelöli, valószínűleg német nyelven olvasható a honlap. Az azonosító név 30 Robbin Zeff – Brad Aronson: i. m (215 o) 24 ezért segítségül szolgálhat, és felületesen elmondható, hogy ahány domain név létezik a hálón, annyi nyelv, és ennyi csoport van. Ez azonban nem minden esetben helytálló Például a nagy multinacionális cégek eredeti központja általában az USA-ban van, a domain nevük azonban magyar (HU), ha a magyarországi képviseletről van szó. A legtöbb esetben a honlapokon megtalálhatók olyan ikonok, ahol a teljes honlapot általában angolra, de vannak esetek, amelyeket német, francia, vagy más világnyelvekre is lefordíttathat az olvasó. Ekkor a címünk

„HU” domain-nal, angol nyelven olvasható Tehát a nyelvek esetében sem lehet éles határt szabni a csoportok között. A magyar vagy más nemzetiségű weblapkészítőnek jó tudni, hogy csak az angol nyelven olvasható oldalak kerülhetnek a világpiacra. Azok a honlapok, melyeknek nincs angol fordítása, csak a saját országának szűk terében jelenhet meg. Vigyázni kell azonban a honlapok fordításával, mert hibákat rejthetnek magukban! II. 2 3 Megjelenési aspektus Az aspektus címe alatt a WWW dokumentumok formáját, megjelenését értem. Nem csupán a dokumentum szöveges tartalmát lehet a csoportosítás alapjául venni, mint az látható az előző két kategóriánál. Fontos, hogy a szöveg milyen formában, hol, hogyan, milyen körülmények között jelenik meg az internetező számára. Egy weboldal mindig rendelkezik grafikus arccal, arculattal, mely megszerkesztése nem minden esetben szerencsés. Mindenképp le kell szögezni, hogy a grafikus arculat

akármennyire is fontos, nem mehet a tartalom és a funkcionalitás rovására. A sikeres honlap átlátható, követhető és olvasható. Minden formai eszköznek, melyet a honlapon alkalmaznak, ezeket a célokat kell követni. Hozzájárul a tipográfia, a színvilág ahhoz, hogy a honlap design-ja megfelelő legyen. A lehető legcélszerűbb csoportosítási mód a megjelenést illetően, ha szubjektív véleményem szerint két csoportot alkotok: jól megjelenített, kevésbe jól megjelenített weblapok. Sikeres formai kialakítás Ebbe a csoportba tartoznak azok a honlapok, melyek formailag – saját igényem és ízlésem alapján - csaknem tökéletes kialakítást tudhatnak magukénak. Fontos meghatározni, hogy a honlapok ebben az esetben nem csupán egy megjelenő oldal, hanem a főoldal és a hozzátartozó linkgyűjtemény is. Ez a szempont már kizárja azt az esetet, 25 amikor a belső oldalak megjelenést tekintve nem a főoldalhoz tartoznak, mert ez a variáció

nem túl sikeres. Manapság sokan vitatkoznak arról, hogy mi hasznosabb egy sikeres webhelyet illetően, ha a honlap keretes, vagy keret nélküli. A keretes WWW dokumentumok célszerűbbek, mivel ebben az esetben a többszintű tartalomjegyzék mindig az internetező rendelkezésére áll. Amennyiben egy vállalat, cég honlapja a vizsgálat tárgya, fontos a nyomtatott sajtóban, illetve más médiumokban használt arculatának való visszatükrözését megfigyelni. A formai kialakítás akkor vonzó, ha a cég arculatával összhangban van a honlapja is, mely az azonosíthatóság, felismerhetőség eszközeként szolgál. Arculati elemek, mint a logó, az embléma, a szlogen, megfelelő használata elengedhetetlen. A nem túl harsány, kellemes pasztellszínek alkalmazása hatásosabb, ha nincs a cégnek arculati színe. A háttér kialakítására nagy gondot kell fordítani. Olyan grafikák, színek, illusztrációk szerepelnek a jól megtervezett dokumentumok hátterében,

melyek nem zavarók a szöveg olvasása közben. A zavaró szó nem csupán azt jelenti, hogy túl erős a háttér hatása, hanem azt, hogy esetleg nem látszanak a betűk az illusztrációk vagy a színek miatt. A grafikákról szólva mindenképpen meg kell jegyezni azt, hogy az ábrázolt jelenség adatai jól láthatók, felfoghatók legyenek. Könnyebb értelmezés céljából alkalmazzák a tervezők a grafikai eszközöket, melyek rontják saját hatásukat, ha valamilyen oknál fogva nem követhetők. Habár a képek, illusztrációk alkalmazása lassítja a honlapok betöltését, mégis hasznosak, mert kizökkentik a felhasználót a monoton olvasásból. Ezen eszközök esetében azonban a túlzást kerülni kell A weblapok általános tulajdonságai című fejezetben volt már szó a hirdetésekről, és itt csupán csak annyit kívánok megemlíteni, hogy nem nevezhető az internetező számára kedvezőnek a hirdetésekkel túlzsúfolt weboldal. Vannak oldalak, melyek

tördeltek, ez alatt azt értem, hogy megjelenik egy dokumentum két különálló gördítő sávval ellátott főoldallal. A két oldalon egymástól függetlenül kereshet a böngésző Nem lehet jónak vagy rossznak nevezni ezt a megoldást, de ha összehangoltan funkcionál, akkor a kétoldalas főoldal sikeresként bírálható. A szöveget illetően több kritériumnak felel meg a sikeres formai megjelenést birtokló honlapnak. Szerkesztését tekintve bekezdésekkel tagolt, a szöveg lehetőleg sorkizárt A bekezdések között kihagyott üres sorok segítik az áttekinthetőséget. A szövegen belüli kiemelések használatát illetően pozitívan ítélhető meg az a honlap, ahol a kulcsszavakat dőlt, vagy vastag betűkkel olvashatók. Az aláhúzással és a színek szövegen belüli 26 alkalmazásával azonban vigyázni kell. Eredetileg az aláhúzott, kék betűvel írt szavak hivatkozások, linkek. Mára már „divatos” ezt a rendet felbontani A betűméret akkor

kedvező, ha illeszkedik az általánosan elfogadott 12-es betűmérethez, így megfelelően olvasható a szöveg. A betűtípus megválasztásánál nem szükséges a talpas illetve nem talpas betűk tipográfiai használatának szabályához alkalmazkodni. Fontos, hogy a betű formája olvasható, viszonylag egyszerű legyen. A jól megszerkesztett honlapok rendelkeznek a fent említett paraméterekkel, azonban nem egyértelmű, hogy például a szívvilágot tekintve, melyik honlap nevezhető sikeresnek vagy kevésbé sikeresnek. Az effajta csoportosítás sok esetben az egyéni ízlés dolga. Szubjektív megítélésem alapján vannak weblapok, ahol a harsány, feltűnést keltő színek, és vannak, ahol a pasztell, kellemes hatást keltő színek a megnyerőbbek. Kevésbé sikeres formai kialakítás Ebbe a csoportba tartozik minden olyan honlap, mely a másik halmazból kiszorul. A következőkben a karaktereit sorolom fel. Elsősorban az a weblap sikertelen, amikor nincs

kapcsolat a fő- és a belső oldalak között, mert így megszakad az internetezőben kialakított kép. Hasonló problémát okoz az is, ha az oldal nem viseli a vállalat arculati jegyeit, így nem tudja egyértelműen beazonosítani az internetező a céget. A harsány, ízléstelen színekkel, értelmezhetetlen grafikákkal tűzdelt honlap szintén kellemetlen hatást gyakorol az olvasóra, és megállapítható, hogy a háttérben lévő színek és grafikák megválasztásakor nem figyelt a készítő az alapvető követelményekre. Annak a formai kritériumnak is meg kell felel, hogy a weblap ne legyen képekkel, hirdetésekkel telezsúfolt. Ezzel ellentétben unalmasnak, igénytelennek, ’szegényesnek’ tűnik az a honlap, ahol egyetlen illusztráció sem jelenik meg. A megformálatlan, nem tagolt szöveg, vagy az egymás között túl sok üres hellyel rendelkező bekezdések, a szöveg balra, jobbra vagy középre igazításának igénytelen alkalmazása jellemző ezekre

az oldalakra. A kiemelések nélküli, egybefüggő szöveg esetében az internetező gyakran eshet abba a hibába, hogy nem tudja, hol jár az olvasásban. Az a honlap is kevésbé sikeres megjelenést tudhat magáénak, ahol a kiemelések sokasága zavarja az olvasót, és követhetetlenné teszi az olvasást. Leginkább a bonyolult, olvashatatlan betűtípusokkal írt dokumentumok találhatók ebben a csoportban. A számítógép képernyőjén nem áttekinthető a kis betűmérettel írt szöveg, és ugyanilyen élvezhetetlen a nagy illusztrációk alkalmazása is. 27 III. Internet-kommunikáció A cél eléréséhez, eredményes kommunikációközpontú elemzés elkészítéséhez, szükséges a kommunikáció jelenléte. A dolgozatban vizsgált kommunikációs eszköz, az internet rendelkezik olyan tipikus tulajdonsággal, sajátossággal, melyet a kibocsátónak a közlés során szem előtt kell tartani. A következőkben az internetről, mint kommunikációs

csatornáról, és a kommunikáció másik résztvevőjéről, a befogadóról lesz szó III. 1 Kommunikáció az interneten Nap mint nap használjuk a „kommunikáció” szót, s valószínűleg tisztában vagyunk a jelentésével is. „A kommunikáció információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, média, gesztus stb.) útján” 31 Az idézet alapján a kommunikációs folyamat célja az információk sikeres áramlása. Két szereplő az üzenet kibocsátója és befogadója között áramlik, mégpedig egy csatornán keresztül. Fontos, hogy a csatorna közös legyen, s zajmentes, ami azt jelenti, hogy semmi ne akadályozza az információk szabad áramlását. A kommunikáció során az információt (üzenetet) megfelelő jelekkel kódolja a küldő, majd a csatornán keresztül megérkezett üzenetet dekódolni, értelmezhető jelekké kell átalakítani a befogadónak. A válasz a címzettől a küldőhöz, azaz a

visszacsatolás ugyanígy zajlik. A kommunikáció négy szintje közül – személyen belüli, személyek közötti, csoport- és tömegkommunikáció – nehéz eldönteni, hogy az internet mint eszköz, csatorna, hová sorolható. Az elektronikus levelezés esetében a személyek közötti kommunikáció eszköze. A e-mail kibocsátója csak az egyszemélyes befogadónak küldi az üzenetét. A gazdasági világban (felsőoktatásban, kutatásban) gyakran a csoportkommunikáció eszközeként használják a vállalatok a hálót. Ha azonban az „internet” szónál a WWW dokumentumokra gondolok, mint ahogyan ezt a szolgáltatást vettem az előző fejezet alapjául is, akkor a hálózat a tömegkommunikáció eszköze. „A tömegkommunikáció folyamatában adott egy központi szereplő, a kommunikátor, aki technikai közvetítő eszköz(ök), úgynevezett tömegmédium(ok) segítségével emberek nagy csoportjával, az úgynevezett nagyközönséggel kommunikál.” 32 A

hálózat ezek szerint tömegmédium. A tömegmédium összetett szó, a tömeg „differenciálatlan, nagyszámú, változó összetételű 31 32 Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció Püski Kiadó Kft, Budapest, 2001 (9 o) Gálik Mihály: i. m (12 o) 28 sokaság, tagjai nem ismerik egymást () cselekedeteik külső hatások váltják ki”, a média „() a tömegkommunikációs eszközök és intézmények összessége.” 33 A számítógép, illetve az internet elterjedésével az új elektronikus média szó vált használatossá. Az új elektronikus média legfőbb jellemzője a ’digitalizálás’, a szövegek, képek, hangok elektronikusan reprezentált számjegyekké alakítása. Ezt a fogalmat ki kell egészíteni egy másik idegen szóval, ez a hypertext. III. 2 Hypertext, a nem-lineáris szöveg A hypertext jelenség tette egyedülállóvá az internetet, melyet Sütheő Péter34 szakkönyve alapján ismertetek. Történelmi szempontból

megjegyzendő, hogy Vannevar Bush nevéhez fűződik a hypertext-elv kigondolása. Az Egyesült Államokban az Atlantic Monthly című folyóiratban nyilatkozott 1945-ben arról a számítógépről, amely a növekvő szakirodalom feldolgozását, tárolását és áttekinthetőségét hivatott szolgálni. Ez a gép, Memex, az adatokat mikrofilmen tárolta volna, mégpedig asszociatív, tartalmi összekapcsolással. Az „() egyre növekvő mennyiségű információ feltárásának, feldolgozásának, visszakereshetőségének eszköze csakis az elektronikus információfeldolgozás (vagy adatfeldolgozás) lehet, módszere pedig az adatok integrációja. Ezt az integrációt a különféle adatfeldolgozó rendszerek különböző logikai sémák alapján igyekeznek megoldani.” 35 Ez a gép nem valósult meg, de egy továbbfejlesztett ötletből megszületett 1965-ben Ted Nelsonnak köszönhetően Xanadu, és ő használta először a hypertext kifejezést, mely a dokumentumok

közötti kapcsolatot jelentette. „() Az újabb dokumentumok szerzői egyszerűen tovább írnák a rendszerben fellelhető információkat, mégpedig úgy, hogy asszociatív kapcsolatok beépítésével hivatkoznának az előzményekre. () Az egyetlen elektronikus rendszerbe integrálva tennék elérhetővé és áttekinthetővé tudásukat.” 36 Ez a tudásbázis jelentette számára a hypertextet, és használja a hipermédia fogalmát. E fogalom megmagyarázására többen vállalkoztak, de csak 1990-ben Nielsen definícióját fogadják el a szakmában. „Hypertext elemeket felvonultató interaktív multimédia, avagy olyan, a hypertext módszert követő 33 Gálik Mihály: i. m (27 o) Sütheő Péter: Hypertext – Természetes intelligencia az információtudományban -. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1999. 35 Sütheő Péter: i. m (9 o) 36 Sütheő Péter: i. m (10 o) 34 29 alkalmazás, amely a szöveg mellett képi és hangzó információt is

közvetít.” 37 1984-ben Douglas C. Engelbart nevéhez fűződik a az Augment-rendszer kidolgozása, s az egér illetve az ablak-technika alkalmazása. Néhány év múlva az Apple fejlesztői a grafikus képernyőket megalkották. Mindezek az eszközök pozitív fejlesztésnek számítanak A hypertext elsősorban az adatintegráció eszköze, s mindkét fogalom – dokumentum, információ – megjelenik. Azaz figyelmet érdemel az információ tartalma, forrása, formája is. Néhány mondatban elengedhetetlen, hogy ne ismertessem a hypertext-rendszerek felépítését. A rendszer alapját a bázis képezi, amely egy olyan kisebb háló, ami csomópontokban lévő objektumokat köt össze. Objektumnak számítanak a szövegek, hangok, képek (álló és/vagy mozgó), melyet információs egységnek is neveznek. Fontos, hogy az objektumok között tartalmi összefüggés van. Az összekapcsolás, idegen szóval a „linking”, melyből származik a mai internetes világ gyakran

használt „link” szava, a hypertext módszer alapja. „Az emberi intelligencia szükséges ahhoz, hogy kapcsolatokat fedezzen fel a környező világ elemei között. Ezek a kapcsolatok nagyon sokfélék lehetnek. Hasonlóságok, ellentmondások, argumentatív összefüggések, következtetések, pusztán asszociatív megállapítások. () Az ember gyakorlatilag állandóan ilyen kapcsolatokat ismer fel, alkalmaz, közöl. Sokszor fedez fel új kapcsolatokat tudásának már ismert elemei között.” 38 A kapcsolatoknak számos fajtája lehetséges; például: referenciális, tipizált, asszociatív, szintagmatikus, annotatív, szemantikai, koherenciát biztosító stb. Ábrázolásuk alapján is intra-, inter- és extrahypertext-kapcsolatot lehet megkülönböztetni A kapcsolatok a hypertextbázis (HTB) jellemzői, melyet a hypertextkezelő-rendszer (HTMS) irányít. Ezen kívül a felépítéshez és a hozzáféréshez szükséges elemeket találjuk a rendszerben. Szólni kell

azonban olyan fogalmakról, mint a HTML, a hypertextegység, hiperdokumentum. A HTML a HyertextMarkupLanguage angol szó rövidítése, mely a dokumentum formátumát jelöli, a szöveget a készítő megfelelő, könnyen megtanulható címkékkel („tag”-kekkel) látja el. Megemlítésre méltó, hogy még a képi dokumentumok JPG/GIF, addig a hanganyagok AU kiterjesztést kapnak Egyetlen információs egységet, egyetlen dokumentumnak tekintik, például a WWW dokumentum ide tartozik Nem minden esetben igaz ez, mert a dokumentum az egységek és a közöttük lévő kapcsolatok tetszőleges 37 38 Sütheő Péter: i. m (25 o) Sütheő Péter: i. m (41 o) 30 halmaza. A hypertextegységek címe jelenik meg feliratként a képernyőn, melynek fontos szerepe van. A cím jelenti a relevancia alapján (releváns-e a dokumentum a felhasználó számára?). Figyelembe kell venni a rendszernek azt a szabályszerűségét, hogy két egyforma cím nem lehetséges. Miután világossá

vált a bonyolultnak tekintett hypertextrendszer, részletesen be kell mutatni a hypertext nyelvészeti és szövegelméleti megközelítését, mivel erre van szükség a dolgozat témáját illetően. Nyelvészeti szempontból az elsődleges, s legfontosabb hypertext-jellemző, hogy nem hagyományos szerkezettel, mint a beszélt nyelv és az írott szöveg, hanem „nemlineáris” szerkezettel rendelkezik. Sütheő Péter egy teljes fejezetben 39 azzal foglalkozik, hogy mit értenek a szakemberek a nem-lineáris szerkezetű szöveg alatt. A következőkben ismertetem a vizsgálatai eredményeit Ahogyan már korábban olvasható, a hypertext alatt azokat a szövegeket értik, melyek hivatkozásokat tartalmaznak. Azt feltételezi a kutató, hogy az első hypertext valószínűleg egy keresztutalásokkal ellátott könyvtári katalógus lehetett, mely nem más, mint egy nem-lineáris szerkezetű szöveg. A tudás és az információ, mint fogalmakat tisztázni kell ahhoz, hogy

megértsük a nemlineáris szerkezetű hypertext lényegét. A tudáson Sütheő azt érti, amit az ember megőriz az agyában. Vagy egyénileg, vagy csoportosan tapasztalt ismeretek, felfedezések konkrét vagy elvont témában való megőrzést nevezi tudásnak. Amit valaki már megtapasztalt, azaz tudást közvetít az elektronikus információs rendszer, az internet is. „Ha gépi vagy elektronikus tudásfeldolgozásról beszélünk, akkor annak a végeredménye nem lehet más, mint a feldolgozott tudás újabb reprezentációja, amelynek célja, hogy a felhasználó számára a reprezentált tudást plauzibilissé tegye. A reprezentációt tehát rekonstrukció előzi meg. Az elektronikus információfeldolgozásban ezt a rekonstruált tudást a formális nyelvek segítségével rögzítik. () A hypertext a tudásrekonstrukció és –reprezentáció ígéretes eszköze.” 40 Ez azt jelenti, hogy a felhasználó az interneten közvetített tudást a saját maga számára

elfogadható, hiteles, valószínű tudássá alakítja, s azáltal, hogy ezt az elfogadott tudást képviseli, már magáévá is tette. Az információt megkülönbözteti ettől a tudástól Az információt nem kell elfogadni a felhasználónak, mivel az információ tulajdonságai közé tartozik, hogy nem megalapozott, nem elfogadott, hanem mindig új, dinamikus, azaz folyamatosan megújuló, változó tényező. Laikusan azt gondolnánk, hogy az információból lesz tudás, 39 40 Sütheő Péter: i. m (15-24 o) Sütheő Péter: i. m (18 o) 31 azaz valaki hall egy információt, ezt megőrzi az emlékezetében, es ekkor ez már tudásnak számít. Sütheő azonban egy másik oldalról közelíti meg az információ fogalmát. „Az információt, annak értékét és relevanciáját mindig a befogadó ítéli meg A folyamatot, amelyben a tudásból információ keletkezik, a tudás információvá történő transzformációjának nevezhetjük. A folyamat sajátossága,

hogy bár a transzformációt az esetek túlnyomó többségében a tudás birtokosa végzi, célját és sikerét mégis a befogadó határozza meg. A közvetített, de a befogadó számára már ismert tudás ugyanis nem újdonság, tehát ebben a relációban nem is információ. () Az információ nem más, mint tudás a közlésfolyamatban, általánosságban: tudás akcióban.” 41 Az emberi agy nem információt, hanem tudást raktároz el. A felhasználó mielőtt elolvas egy hypertextet valószínűleg már rendelkezik valamilyen mértékben tudással. Csak az újnak számító információkat tudja felhasználni, és tárolni úgy, hogy a már meglévő tudásához kapcsolja, azaz a tudásba integrálja. A tárolás és az integráció szintén nem-lineáris módon történik. Meg kell említeni azt a jelenséget is, amit úgy neveznek a szakirodalomban, hogy infromáció-túltermelés. Ezt azt jelenti, hogy a befogadó nem bírja el a rázúduló információhalmazt. A

meglévő tudása viszonylag minimális, és oly sok új információ árad, hogy nem tudja mindezeket elraktározni, tehát a már meglévő tudáshoz kapcsolni. A információ-túltermelés fogalma befogadófüggő A befogadó tudja, hogy mennyi információra van szüksége, mennyit képes feldolgozni. Miután ábrázolta a kutató, hogy mi a különbség tudás és információ között, s ezek áramlásának megfelelő eszközeként a hypertextet jeleníti meg, megfogalmazza, hogy van két ellenérv a feltevéssel szemben. „Az egyik, hogy bármennyire is struktúrában közvetíti egy hypertext a bázisában tárolt tudást, a befogadó végül mégis egy lineárisszekvenciális sorrendben dolgozza fel azt. A másik ellenérv, hogy egy bonyolult, például polihierarchikus struktúra értelmezése és befogadása adott esetben nagyobb nehézséget okozhat, mint egy lineáris szöveg újrafeldolgozása.” 42 Nyelvi szempontból célszerű meghatározni az általánosságban

vett szöveg tulajdonságát, s csak ezek után bemutatni a hypertext nyelvészeti sajátosságait. „ Ein Text ist mehr als die Summe seiner Sätze. Danach sind die Texte als geordnete Folgen von Sätzen, als kohärente Strukturen, als Propositionsfolgen (Bedeutungseinheiten) und 41 42 Sütheő Péter: i. m (19 o) Sütheő Péter: i. m (19 o) 32 als „Super-Strukturen” untersucht werden.” 43 Az idézet szerint a szöveg nem csupán a mondatok összessége, hanem felfogható a mondatok rendezett sorrendjeként, koherens szerkezetként, jelentésegységként és úgynevezett szuperszerkezetként. A szövegkutatás 44 máig viszonylag csekély információval rendelkezik Azonban különböztethető belső és külső szövegnyelvészeti megközelítések. A belső szövegnyelvészeti megközelítés szerint a szöveg olyan egyedülálló szerkezet, melyben megtalálhatók a formai és tartalmi kapcsoló elemek, illetve felfedezhető a grammatikus, tematikus és

információs struktúra. A szöveg fontos tulajdonság a kohézió, az összefüggő szöveg szerveződésének formai elemei, azaz lexikai és grammatikai viszonyok hálója. A kohézió elemei közé sorolhatók a szövegben az utalásokra használt személyes és mutató névmások, illetve ezekkel való behelyettesítés, vagy ezek kihagyása. Többek között a kötőszavak, a szinonima szavak halmaza is a kohézió célját szolgálja. A koherencia az összefüggő szöveg szerveződésének tartalmi elemi, vagyis a fogalmi viszonyok hálója. Mivel tartalmi, fogalmi viszonyról van szó, ezért elmondható, hogy a szöveg megértése az olvasótól függ, azaz szubjektív szövegalkotó elemnek nevezhető a koherencia. „A koherencia összefüggés a szövegben közölt tudás és az olvasó tudása között.” 45 Az információ elrendezésének szempontjából megkülönböztethető grammatikai, tematikus és információs struktúra. Grammatikai struktúra alatt a

mondatban szereplő alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző helyes voltát értik. A tematikus struktúra a téma – összekötő, visszautaló, kapcsolatteremtő, elindító rész – és a réma – előrevivő, a közlés célját jelentő rész – helyes használatát jelenti, míg az informatikus struktúra a régi és az új információ elhelyezésére vonatkozik. Külső szövegnyelvészeti szempontból a szöveg műfajaira és típusaira kell figyelmet fordítani. A szöveg műfaját tekintve olvashat a felhasználó újságcikket, tudományos könyvet, útikönyvet, esszét, tanulmányt, beszámolót, riportot, glosszát, stb. A szövegtípusok lehetnek elbeszélések, leírások, érvelések, instrukciók stb. Amennyiben a nyelvi jelnek a három fő ismérvét az ábrázolást, a kifejezést és a felhívást veszem figyelembe, szót kell ejteni a legújabb kutatások eredményeiről 46 is, miszerint tartalomközpontú, formaközpontú, felhívásközpontú

és audio-mediális szövegeket különböztetnek meg. Tartalomközpontú, vagy informatív szövegek közé például a sajtóhíreket, a kommentárokat, a tanulmányo43 Agnes Salanki: Angewandte Linguistik. Eine Textsammlung Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1997. 44 Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe. Eötvös József Könyvkiadó Budapest 1999 45 Klaudy Kinga: i. m (78 o) 46 Agnes Salanki: i. m (127-132 o) 33 kat és a szakkönyveket sorolják, ahol a szöveg tartalmán van a hangsúly. Többnyire a szépirodalom válfajai kerülnek a formaközpontú, expresszív szövegek halmazába, ahol a lényeg a megjelenési forma. A felhívásközpontú, operatív szövegek a reklámok, a hirdetések, a propagandaanyagok, ahol a nyelv felhívó funkciója, azaz hatás elérése a fontos. A rádiós és televíziós műfajok tartoznak az audio-mediális szövegek közé, ahol a nyelvi funkció összetett. Miután röviden összefoglaltam a szöveg általános

jellemzőit, figyelembe kell venni, mindezek hogyan jelennek meg egy hypertext, azaz nem-lineáris szöveg esetében. Sütheő mind a kohézió, mind a koherencia szavakat használja a hypertexteknél is. Különbséget tesz mikro- és makrostruktúra között. A makrostruktúra alatt az információs egységeket érti, s ezen belül a kisebb részeket mikorstruktúrának nevezi. Szerinte a kohéziót biztosító elemek megegyezhetnek az információs egységen belül, de a makrostruktúrában azonnal megjeleníthető az utalás, hivatkozás. „A szöveg kohézióját a makrostruktúrák szintjén tehát a hypertext viszonylag egyszerűen egyértelműbbé, megfoghatóbbá teheti, mint a hagyományos, lineárisan rendezett szöveg.” 47 A koherencia esetében azonban már nem ilyen egyértelmű a véleménye. Úgy látja, hogy mivel a felhasználó ritkán olvassa végig a hypertexteket, mert közben már valamelyik linkre kapcsolt, ezért nehezen alakulhat ki benne egy szubjektív

összefüggés. A hypertext tartamát a fogalmak és a közöttük lévő szemantikai kapcsolatok szerkezetének nevezi. „() A nem-lineáris formában szervezett szöveg bár megtörni látszik a tudás közvetítésének évezredek óta hagyományosan lineáris formáit, tulajdonképpen egy, az emberi agy és felfogóképesség számára természetesebb, ha úgy tetszik ’tradicionálisabb’ módon hajtja végre ugyanazt a feladatot. A kommunikációs folyamatban lehetővé teszi olyan kerülőutak kiküszöbölését, amelyek az információ tartalmi módosulásához, esetleg elvesztéséhez vezethetnek. Ezt olyan útján valósítja meg, amely közelebb áll az emberi agyban felépített kognitív struktúrákhoz, mint a lineáris szöveg. Ily módon minden dokumentumtípus lehetséges alternatívája a hypertext, amely ugyanúgy képes biztosítani a közvetítendő szöveg szintaktikai és szemantikai egységét, mint a hagyományos forma, sőt a kohéziót és a koherenciát

biztosító elemeket még plauzibilisebben tudja kezelni, például azáltal, hogy az egyes szövegrészeket a lehetséges összes szemantikai összefüggésben képes láttatni.” 48 47 48 Sütheő Péter: i. m (22 o) Sütheő Péter: i. m (23 o) 34 Világosan leírja, hogy a hypertext egy egyszerűbb közvetítés, és a természetes, emberi gondolkodásmód alapján működik. III. 3 Az írás szerepe az internetes kommunikációban A honlapok egyszerűnek számítanak az informatikai szerkesztést tekintve. „() A WWW-modell megelégszik az egyszerű átalakítással, amelynek során az elektronikus formában tárolt lineáris szöveget egyszerűen a HTML jelölőkkel kiegészítve a Webböngészők által olvasható hypertext formátumot kapunk.” 49 Mivel a dolgozat kutatási alapjait az internetes honlapok szövegei teszik ki, ezért mind szerzői, mind felhasználói, olvasói szempontból is figyelmet kell fordítani ezekre a dokumentumokra. A szerző és az olvasó

képzi az internetes kommunikáció két szereplőjét, a szerző, mint küldő, kibocsátó, az olvasó, mint címzett, befogadó jelenik meg. A szerző leírja tudását, mely egy tudományos munkát illetően úgy történik, hogy a leírni kívánt anyagot a rendelkezésére álló információkból, gondolatokból egy lineáris szerkezetbe rendezi. A tudás szerteágazó, számos forrásból keletkezik, s ezt egy egésszé alakítja. Hypertext esetében az információk, a tartalom sorrendjét nem a szerző dönti, hanem az olvasó, mivel számos más kapcsolatot, utalást talál egy dokumentumon belül, melyek között kedve szerint „szörfözhet”. A szerzőnek arra kell figyelni, hogy optimális hivatkozást adjon az olvasó számára, nem lehet túl keveset, vagy túl sokat elhelyezni egy-egy honlapon. A szerzőnek fenn kell tartani a változtatások esélyét, ami azt jelenti, hogy más információkat is csatolhat hozzá az olvasó. A WWW dokumentumok esetében az írás

nem tekinthető bonyolult feladatnak, mivel számos weblapkészítő program létezik már az interneten, melyek segítségével gond nélkül megfogalmazható a mondanivaló. A kódolás folyamata tehát egyszerű. III. 4 Az olvasás szerepe az internetes kommunikációban A szakdolgozat témáját tekintve a kommunikációs folyamatban a honlapok képviselik a kommunikációs csatornát. Azonban nem a kódolás, hanem a dekódolás szerepére kell nagyobb hangsúlyt fordítani. Ebben a kommunikációban a dekódolás alatt az olvasást értjük. Részletesebb kifejtést igényel ez a folyamat Az olvasás olyan transzformálás, 49 Sütheő Péter: i. m (89 o) 35 amikor a leírt betűkből álló szavak beszélt szavakká alakíthatók úgy, hogy közben a bal agyféltekében található vizuális központ segítségével az olvasó felfogja, maga elé képzeli a szavak jelentését. Az olvasásnak két része van, mely legtöbbször alig választható élesen el egymástól.

Az első szakaszt a dekódolás képzi, tehát a kódolt, leírt szavak beszélt szavakká való átalakítása. A második szakasz a szövegmegértés szakasza, amikor az olvasó a bal agyféltekében lévő központban vizuálisan is azonosítja a szavak jelentését. A szövegmegértés, mint a dolgozat alapfogalma, nagyobb figyelmet érdemel, ezért ezt a folyamatot mélyrehatóbban elemzem a következő fejezetben. Az olvasás dekódolási szakaszánál maradva röviden ismertetni kell a Gough modelljét 50, mely szerint az olvasásnál betűről betűre, szóról szóra kell haladni. Azt állítja, hogy egy fixáció – szem mozgásának rövid szünete, azaz a rögzítés szakasza – alatt 15-20 betű kerül az agy ikonikus tárába, ahol megtörténik a felismerés. A felismerés mindig betűnként és balról jobbra haladva történik, s egy perc alatt 300 szó olvasható el. A szó jelentését az emlékezetből keresi vissza az olvasó, és a felismert szavak mellé eddig

ismert jelentéseket társít. Ez a dekódolás folyamata A jó olvasók esetében ez a dekódolási folyamat már olyan gyors, hogy automatikussá válik, a megértés válik elsődlegessé. Ezt az olvasási típust értő olvasásnak nevezi, tehát nem a dekódolási folyamatra, hanem már csak a megértési folyamatra kell az olvasónak figyelni. Az olvasás különböző típusú lehet, mint például ismeretszerző, tanulási célú, élményszerű, kereső, áttekintő, feladatazonosító, ellenőrző és alkalmi olvasás. Attól függően, hogy mely olvasási típust kívánja használni a befogadó, rendelkezésére áll három olvasási stratégia 51, mely segítségül szolgál a megfelelő szintű dekódolási és szövegértési folyamathoz. Olvasási stratégiák a. globális olvasási stratégia A globális olvasási stratégia segítségével olvashat a dekódoló az áttekintő és az alkalmi olvasási típusok esetében. A hangsúly azon van, hogy az olvasó a

lehető leggyorsabban dekódolja, és megértse a témát, a szituáció. Nem szó szerint olvassa a honlapot, hanem csupán átfutja a szemével, s így nagyvonalakban tájékozódik a tartalomról. Ezzel a 50 Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2002 (85-90. o) 51 „Lesestrategien im Fremdsprachenunterricht” Kocsa Zoltánné előadása a Miskolci Egyetemen, 2002. november 9. 36 stratégiával nem tudja a hosszú távú memóriába elraktározni az információkat. Ha alkalmi olvasásról van szó, akkor csupán a weblapok közötti „szörfözés” alatt elsőként szem elé kerülő hirdetéseket tudja felfogni. b. szelektív olvasási stratégia A szelektív olvasási stratégia azt a célt szolgálja, hogy csak a keresett információra tudjon koncentrálni. A kereső olvasási típust akkor használom, ha egy bizonyos adatra, hírre, tényre van szükségem, és e célból olvasok. Olyan szándékkal töltöm le

például a mikrohullámú sütő történetéről szóló honlapot, hogy a feltaláló nevére, foglalkozására van szükségem. Ebben az esetben csak erre az adatra figyelek, és nem érdekel, hogy mikor, hogyan fedezte fel. c. teljes, részletes olvasási stratégia A teljes, részletes olvasási stratégia egy olyan módszer, mely nagyfokú precizitást követel. Pontosan oda kell figyelmi minden szóra, mivel minden információ szükséges Elengedhetetlen, hogy a figyelem lankadjon. Ezt a stratégiát kell alkalmazni az ismeretszerző, a tanulási célú és a feladatazonosító típusoknál Az információknak a hosszú távú emlékezetbe kell eljutniuk, és ott a már meglévő tudásba kapcsolódni. Ez az olvasás lassabb, és ez által az emberi agy hosszabb ideig koncentrál intenzíven. Abban az esetben, ha az új olvasástanítással kapcsolatos honlapot olvasom, akkor ezt a stratégiát használom, mivel pontosan meg kell érteni, hogy hogyan, milyen lépésekben kell

megtanítani ezt a folyamatot. Minden részletre igényt kell tartani Az élményszerű olvasás, illetve az ellenőrző olvasási típus egyik olvasási stratégiához sem illik. Az élményszerű olvasás alkalmával nem kell gyorsan olvasni, nem csak néhány fontos információra kell figyelni, és nem kell minden egyes momentumra koncentrálni. Az olvasás lényege csupán a szórakozás, a kikapcsolódás A hangsúly azon van, hogy nem akarja az olvasó intenzíven igénybe venni a bal agyféltekéjét. Az ellenőrző olvasási típust viszont a pedagógusok használják leginkább. A szöveg grammatikai, helyesírási mivoltát figyelik. Ha azonban a mondatok helyességére koncentrálnak, nem tudják egyszerre a szöveg tartalmát is figyelni. Mindenképp két olvasás szükséges, először mind a kohézió elemeire való összpontosítás, másodszor pedig a koherencia meglétének igazolása. 37 III. 5 Szövegértés Az előzőekben felvázoltakból kiderült, hogy a

szövegértés az olvasási folyamat második, de talán a fontosabb szakasza. Ahhoz, hogy megválaszoljam a dolgozat címét – miszerint: Online médiumok kommunikációközpontú elemzése. Segíti-e a szövegértést az online médiumok megjelenése? –, tisztában kell lenni a szövegértés fogalmával. Mind a mai napig nem egységes a szakirodalom a fogalmat illetően Vannak egyezések és különbözőségek, de máig elfogadottak a különböző definíciók. A következőkben ismertetem néhány nyelvész meghatározását. ♦ „a lényeg egyre magasabb szinten való felépítése – Taylor és Tylor (1983) ♦ a megértendő helyzet magyarázatára alkalmas sémák kiválasztása és igazolása – Rumelhart (1990) ♦ mentális szótár, azaz szubjektív lexikon – Martindale (1990) ♦ nagyobb mélység a szemantikus vagy kognitív elemzés magasabb foka – Craik és Lockhart (1990) ♦ a megértés lényege a megértendő anyagokhoz való kognitív hozzájárulás

– Bransford és McCarell (1989) ♦ folyamat, amelynek során a beérkező jelzésektől eljutunk a közlés mögött álló alapvető állítások felismeréséig – Pléh (1983) ♦ van az ember fejében egy narratív séma, és az adott történet konkrét kijelentései ehhez a narratív sémához rendelőknek hozzá – Síklaki (1981) ♦ a közlemény megfejtése a szintaktikai és szemantikai szabályokkal – Nagy (1984) ♦ az olvasó a szövegben használt fogalmakat és összefüggéseket azonosítani tudja, különbséget képes tenni lényeges és lényegtelen megállapítások között, valamint következtetéseket tud levonni – Lénárd (1979) ♦ egy adott ismeretkörről való gondolkodni tudás képessége, aminek meglétét az adott területen helyesnek tartott gondolkodásmód kritériumaival történő összevetés hitelesíti – Mansilla és Gardner (1997) ♦ a szövegtartalom értelemmel bíró kognitív reprezentációinak megalkotását jelenti az

olvasó hozzáférhető tudattartalmainak alapján – dr. Tóth László (2002)” 52 52 Dr. Tóth László: i m (78 o) 38 A szövegtan, mint intenzíven kutatott diszciplína, csekély egységesen elfogadott megállapítást tudhat magáénak, mivel a szöveg, mint a kutatás alapja egyértelműen nem meghatározott fogalom. Vannak olyan esetek, amikor csupán egy-két mondat, vannak olyanok, amikor több száz oldal tekinthető egy egységnyi szövegnek. Ebből következően érthető a szövegértés fogalmának a sokféle változata Nincs egyféle, elfogadott megállapítás, és ez a jelenség is igazolja a szövegtan nehéz vizsgálhatóságát. Mint, ahogyan a szövegértést is másképp értik, így többféle modell is létezik. Dr Tóth László tanulmánya alapján 53 bemutatom a szövegmegértési modelleket. - Adatvezérelt (data-driven) modell Adatvezért a fent említett Gough modell, ahol a szemmozgás-fixáció alatti betűsor dekódolását értettem az

olvasás fogalma alatt. A dekódolt szavak, a mondatok értelme először a rövid távú memóriában raktározódik el. Ha a jelentés világos és egyértelmű, akkor kerül a jelentés lényege a hosszú távú emlékezetbe. A modell szerint alulról felfelé, tehát a szavak szótári jelentésétől a mondatok sorrendbe helyezésén keresztül eljut az olvasó a szöveg tartalmának megértéséhez. - Tudattartalom-vezérelt (concept-driven) modell Goodman alkotta ezt a modellt, mely szerint felülről lefelé kell haladni, ami azt jelenti, hogy még az olvasás előtt rendelkezik az olvasó egy elvárással a szöveg tartalmát illetően, és ettől a jóslatától halad visszafelé. A meglévő tapasztalatai alapján megpróbálja kitalálni, hogy az író mit akar közölni, mi a szándéka. Az érzelmei vezérlik az olvasót, és gyakran előfordul, hogy nem azt olvassa, ami a szöveg. Hibát ejt, ha nem illik a szövegkörnyezetbe az olvasott szó. Azt a rontást téves

kulcsnak nevezi, ha a szó beleillik a szövegbe. Szerinte az olvasás egy pszicholingvisztikai kitalálós játék Nem két szakaszra – dekódolásra és megértésre – osztja az olvasás folyamatát, hanem megkülönböztet optikai, percepciós, szintaktikai, szemantikai ciklust. - Interaktív modell Az adatvezérelt és a tudattartalom-vezérelt modellek összefonódása, miszerint az első fixációtól olvasásértésről lehet beszélni. Az előzetes ismeretek, a meglévő tudás orientál 53 Dr. Tóth László: i m (90-95 o) 39 abban, hogy a vizuális információ kerül az ikonikus tárba, majd a szavak jelentését a kontextusnak megfelelően veszi az olvasó a megértés alapjául. - Sémaelméleti megközelítés Ez a megközelítés is szükségesnek tartja, hogy az olvasó rendelkezzen előismerettel. Ez az előzetes tudás a séma, mely az emberben kialakult belső képet jelenti. Szövegértés szempontjából szöveg- és tartalomsémáról lehet beszélni.

Szövegséma alatt azt érti, hogy az olvasó már rendelkezik egy előzetes tudással a szöveg szerkezetére vonatkozóan. A tartalomséma a már meglévő ismeretet jelenti egy bizonyos témán belül Sémaelméletnek nevezik „az olvasandó anyagok jelentését az olvasók konstruálják meg az új és a már birtokukban lévő információk alapján.” 54 A sémának fontos szerepe van a szövegértés szakaszában. A szakirodalom szerint a séma tudásalapként, útmutatóként szolgál az olvasónak, felhasználható a következtetések levonását, a tartalom rekonstruálását és a hosszú távú emlékezetbe való raktározódását illetően. A szövegértés aspektusából narratív és ismeretközlő szövegeket alapul véve ábrázolom a megértéshez szükséges elemeket. Az interneten található weblapok tartalmaznak narratív és ismeretközlő szövegeket is, és fontos tudni, hogy nem egyforma alkotórészek segítik a megértés Narratív szöveg megértése

Valamilyen történetet mond el a narratív szöveg írója. A történet szerkezetét tekintve segíti a megértést, ha az olvasó figyel a szereplőre, a cselekményre, az üzenetre és a helyzetre. A szereplő fontos momentum, mert ő valahonnan valahová eljut a történet végére, az eseményeken keresztül halad. A történetnek van kezdeti állapota, ezt követi a kibontakozás szakasza, s a befejezéssel zárul. Az üzenet többnyire nem nyíltan megfogalmazott, gyakran az olvasó foglalja össze a történet lényegét, mondanivalóját, mely egyben az üzenet is. A narratív történet gyorsabban olvasható és könnyebben felfogható, megérthető. 54 Dr. Tóth László: i m (93 o) 40 Ismeretközlő szöveg megértése Tényeket és gondolatokat fogalmaz meg a szerző. Elsősorban a szakkönyvek, tanulmányok, internetes honlapok esetében a tudományos munkák tekinthetők ismeretközlőnek. Fontos elem a tartalomjegyzék, mely segíti az olvasást a

tájékozódásban, áttekintést nyújt, illetve a címek alapján eldöntheti az olvasó, hogy releváns-e számára a megkeresett rész. Szakmunkák esetében segíti a szövegértést, mert előzetes képet alkothat az olvasó a munka tartalmáról. Több szakirodalomban olvasható, hogy fontos szerepet tulajdonítanak a bekezdések alkalmazásának. Bekezdésváltásra egy résztéma befejezése után kerül sor, mely mindig a témamondattal kezdődik. A témamondatot támasztja alá a többi mondat A bekezdésben szereplő mondatok képviselhetnek összehasonlítást, meghatározást, illusztrálás, elemzést, okokozati kifejtést, minősítést, következtetést. Sütheő szerint a lineáris szövegben használt bekezdéshez részben hasonlít a hypertext információs egysége. Mint, ahogyan a bekezdés is egy gondolati egységet tartalmaz, úgy az információs egység is. Pozitív hatást gyakorol a számítógépes világra a bekezdés, mivel vizuális könnyen

felismerhető. „A konverzió mégsem lehet automatikus, hiszen pontosan a hypertext nem lineáris jellegéből adódóan egy bekezdéssel ellentétben az információs egység nem része egy adott szekvenciának, pontosabban annyi szekvenciának lehet alkotórész, ahány kapcsolat révén a felhasználó különböző egységekből elérheti, és ahányba eljuthat belőle. () Minden egyes egység önmagában kohézíven zárt, azaz nem használ olyan, a lineáris környezetben megszokott és elfogadott utalásokat, amelyek úgy mutatnának egy más egységre, hogy követésük nélkül az adott egység önmagában értelmezhetetlen lenne.” 55 A lineáris szöveg bekezdéseit illetően az olvasó egy-egy bekezdés végén meghatározza a lényeget, és ennek megfelelően a teljes szöveg magasabb szintű lényegét képes megfogalmazni, így válik stabillá a megértés. 55 Sütheő Péter: (36. o) 41 IV. Szövegértési vizsgálat az interneten Miután áttanulmányoztam

az internet szolgáltatásainak sajátosságait, különös hangsúlyt fektetve a WWW dokumentumokra, és ábrázoltam az internetes nyelvi kommunikációt, illetve a szövegértésnek, mint az olvasás alkotó elemének jelenségét, eleget tehetek a második célkitűzésemnek. A magyar és a német nyelven megjelenő Cosmopolitan elektronikus kiadvány formai megjelenését mutatom be és értékelem. Ezt követően a két kiválasztott honlap elemzése alapján megvizsgálom az internet szövegértésre gyakorolt hatását. IV. 1 Összefüggések a szövegértés és az internethasználat között Az internet elterjedése előtt nem tapasztalhattuk meg a nem-lineáris szövegeket. Már akkor is olvashattunk azonban többféleképpen, többféle stílust. Az olvasás mára az internet megjelenésétől függően vagy függetlenül inflálódott. Nagy Attila kutatásait ismertetem, aki az olvasás értékét kulturális tőkének nevezi. „A következő generáció számára az

általunk már korábban felhalmozott javak átörökítése” 56 jelenti a kulturális tőkét. Úgy véli, hogy az átörökítendő javak aránya csökken, mert az olvasás folyamata kiszorul a mindennapi tevékenységek sorából. Míg a 60-as években az első helyen, addig ma a huszadik helyen áll az olvasás, mint szabadidős tevékenység. Nem csupán a mai rohanó világ időhiánya miatt nyúlnak az emberek ritkábban a könyvek után, s értik nehezebben, lassabban a szövegeket. Szerinte „a felnőtt lakosság (18 és 60 év) olvasásértési teljesítménye nem egyszerűen az ő iskolai végzettségüktől, hanem a szüleik ilyen jellegű teljesítményétől függ leginkább, illetve a családi könyvtárban lévő kötetek számától, továbbá általában a ’könyvközeliség’ sokféle mutatójától: iskolai könyvtár, könyvesboltok elérhetősége, könyvtári kölcsönzések aránya, a szülő-könyvgyerek interakciók megléte.” 57 A PISA 2000

nemzetközi kutatás eredményeképp megállapították, hogy a gyenge szövegértés világszerte meghatározó jelenség. A mai 15 éves tanulók 23 százaléka lassan, nehezen olvas. Amennyiben az olvasás nem dinamikus, hanem szétaprózódik, az emberi agy nem képes felfogni, megérteni az egység lényegét. Azt, hogy ezek a tanulók ilyen alacsony szinten olvasnak a szülői Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata. Gondolat Kiadó, Budapest, 2003. (30 o) 57 Nagy Attila: i. m (35 o) 56 42 háttérre vezeti vissza. A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a felnőtt lakosság 20-25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis az elemi információszerzésre is alig alkalmas szinten képes olvasni. Az iskolázottság, a beszédstílus, az attitűdök játszanak fontos szerepet a negatív eredmény kialakulásában. Nagy Attila 58 2001-ben kutatást végzett arra vonatkozóan, hogy milyen sajtót olvasnak a 11.

évfolyamos tanulók Az eredményből kiderült, hogy gimnáziumban tanuló diákok – ellentétben a szakközépiskolába járókkal – rendszeresen olvasnak napi- és hetilapokat, illetve folyóiratokat. Napi rendszerességgel leginkább a helyi napilapokat veszik kezükbe ezek a fiatalok. A gimnáziumok között megkülönböztetett a kutató országos, azaz állami és felekezeti iskolákat, és erre vonatkozóan érdekességeket fedezett fel. A hetilapok tekintetében, míg a felekezeti gimnazisták a HVG, Élet és Tudomány és Nők Lapja című újságokat preferálják, addig a másik iskolatípus tanulói a Story, Kiskegyed, TVR Hét lapokat. Az utóbbiakban kivétel nélkül bulvár minősítésű újságok találhatók A Rubicon és a Cosmopolitan című újságokat forgatják az egyházi iskolák tanulói, a Bravo és a Popcorn című folyóiratokat az állami gimnáziumok diákjai. IV. 2 A magyar nyelvű Cosmopolitan-honlap bemutatása és értékelése A Cosmopolitan

nevet viselő, magyar nyelvű magazin mind nyomtatott, mind elektronikus formában is elérhető az olvasó számára, azonban a dolgozat céljának elérése érdekében a szövegértési vizsgálatom alapjául az elektronikus megjelenését választottam. A folyóiratok elektronikus megjelenésének a sajátosságai 59 közé tartozik, hogy terjesztése földrajzilag korlátlan, előállítása kedvezményes, könnyen visszakereshető. Annak ellenére, hogy a számítógép előtt kényelmetlenebbül, esetleges lassú letöltés miatt nehézkesebben olvasható a kiadvány, sokan úgy tartják, a nyomtatott sajtó hálózati piacra való bekerülése elengedhetetlen. A webhelyek kategorizálási és csoportosítási lehetőségei című fejezetben felállított aspektusrendszerbe ez a kiadvány is beilleszthető. A weblapok általános jellemzőjeként 58 59 Nagy Attila: i. m (50-75 o) Gálik Mihály: i. m (335-341 o) 43 – domain név, HTML, hirdetések – a magyar nyelvű

Cosmopolitan-oldal rendelkezik domain névvel, mivel a cím: www.cosmopolitanhu A domain név, Magyarországot jelölve a HU rövidítésnek felel meg. Az oldal HTML, azaz a honlapok informatikai nyelvén jelent meg. A harmadik általános tulajdonság – hirdetések, reklámok szerepe a honlapon – az oldal részletes, formai bemutatásakor említést nyer. Előrebocsátom azonban, hogy mind banner (szalaghirdetés), mind button (nyomógomb) formában helyet kapnak a reklámok. A honlap rendelkezik olyan lehetőséggel, mikor a Cosmopolitan olvasója a benne felmerülő kérdéseket elektronikus levél formájában felteheti a szerkesztőségnek. Mindemellett olyan ajánló is olvasható, amikor egy kávézó bemutatásáról van szó. Az előbbi két eset push-reklámnak nevezhető Speciális tulajdonságként meg kell figyelni, hogy a honlap a tematikus, a pszichografikus és a megjelenési aspektus alapján mely csoportba sorolható. A tematikus kategorizálás szerint a

szórakozás témakörébe tartoznak a nyomtatott sajtó online változatai. Általánosságban a Cosmopolitan a fent említett témakörbe illik. A weblapon tanulmányozható azonban olyan cikk is, amely nem a szórakozás, hanem a vásárlás (a kiadvány megrendelésével kapcsolatos információk), az aktualitások (horoszkóp) témáihoz felelnek meg. A pszichografikus aspektus alapján mind az életkor (ifjúságnak, középkorúaknak szóló), mind a társadalmi nem (nőknek szóló), mind a nyelv (magyar) kategóriába besorolható a WWW dokumentum. A megállapításhoz, hogy formai megjelenés alapján a sikeres vagy kevésbé sikeres megformálás csoportjába tartozik-e, részletesebb elemzésre van szükség. A sebesség, a navigálhatóság, az internet kihasználása (linkek, elérhetőség), a hitelesség, a hirdetések szerepe, a design (színvilág, látvány), a tipográfia és nyelvi követelmények betartása; ezek azok a szempontok, melyek a vizsgálatok

szempontrendszerét alkotják. IV. 2 1 A formai megjelenés általános bemutatása A www.cosmopolitanhu cím beírása után megjelenik a főoldal, mely nem gördíthető A háttér erős hatást keltő rózsaszín. A főoldal felső részén fekete, nagy nyomtatott betűkkel az újság címe, majd alatta jobboldalt a megjelenés éve és a hónapja látható. A honlap közepén helyeztek el egy szinte teljes alakos képet, melyen ezüstszínű ruhában áll egy szőke hajú, fiatal nő. Baloldalt kilenc link megnevezése, fekete betűkkel és sárga vékony aláhúzással olvasható. Alatta fehér, nagyobb betűmérettel már a „Hónapról hónapra” felírásra figyel fel az olvasó. Ezt követően visszaváltva feketére „Áprilisi 44 divatötletek” címre kapcsolhat át a felhasználó. A nő jobb oldalán a sárga szín nagyobb hangsúlyt kap, mivel az első és a harmadik főcímet is ezzel a betűszínnel írták. Azonban a középső főcím fehér. Függetlenül

attól, hogy sárga vagy fehér a főcím színe, mindhárom cikk alatt feketével olvasható az alcím. A kis kéz, mely a továbblépés lehetőségét jelzi, a kilenc link és a négy főcím esetén jelenik meg. Gördíthető az első, „Cosmo világ” címet viselő link, mely megjelenésekor a felső sávban hirdetési banner látható. A bal felső sarokban, rózsaszín háttérben, fehér betűkkel felírt cím alatt „A világ első magazinja fiatal nőknek” szlogen mozog. A webhely bal oldalán a kilenc link címe; az elsőé rózsaszín háttérben – jelölve, hogy ezen az oldalon van épp a felhasználó –, és ezt követően két button látható, az egyik egy teniszjátékot, a másik a magazin előfizetését kínálja. A megrendelésre kattintva rózsaszín hátterű adatlap található, amely életbe lépéséhez a névre, címre, fizetés módjára vonatkozó adatok megadásra van szükség. A szerkesztőség nyilatkozik arról, hogy a megrendelő személyes

adatait bizalmasan kezeli. A „Cosmo világ” háttere fehér, rózsaszín vonallal azonban két részre osztották. Ezek alatt – záró keretként – rózsaszín vonallal elválasztva, fekete betűmérettel vízszintesen a „Honlap” és ismét a kilenc link olvasható. Az eddigi megjelenési „kockák” alkotják a honlap külső keretét, melyben változtatás ritkán történik. A belső részen jelenik meg az aktuális link, ezért ez jelenti a változó tényezőt. A belső tér felső részén kék színű, vastaggal írt betűvel látható a „Sztárpletykák” szó, alatta ugyanez a szó feketével aláhúzva; mellettük egy keretben másodpercenként más sztár arcképe jelenik meg. Ezen az oldalon négy, különböző hírességről, vastag fekete betűvel szerkesztett kérdésre olvasható a válasz, és mindegyikhez egy-egy fotót mellékeltek. A lap jobb oldalán téglalap formátumban jelenik meg a szolgáltatás, ahol bármilyen kérdés feltehető a

szerkesztőségnek, melyre a válasz a kérdező e-mail címére érkezik meg. A „Cosmo világ” alsó részében, a kék „Program ajánló” mellett egy kép, mely nem változik, és alatta nyolc fekete, aláhúzott link látható. Ebben az ajánlóban gördíthető sáv segítségével, egy-egy képpel illusztrálva, nyolc kulturális program rövid tájékoztatója olvasható el. Mindez már nem „Program ajánló”, hanem piros betűs „Mozi” címet kap. Az ajánlatok mellett jobboldalt, a „Kérdezz!” téglalap felett, „Helykereső” néven, egy rózsaszín keretben a Rouge Café bemutatását találja meg az újságolvasó. A második gördíthető „Szépség és divat” link felső, alsó és bal oldali sávjában változatlanul a banner, a függőleges és a vízszintes címlista, a button formátumú 45 hirdetések láthatók. A belső, fehér háttér három kék főcímet, mellettük másodpercenként változó képeket és alattuk bővebb

információt tartalmaz. Bármely cím megnyitásakor a jobboldalon lévő „Kérdezz!” keret is látható. Az első, kék „divatbutik” címre kattintáskor egy áprilisi divatról szóló rövid cikk olvasható, ahol fekete, citromés narancssárga betűk és néhány fénykép látható. Jobboldalt két hivatkozásra talál az olvasó, mely túlnyomórészt fotókat és árlistát tartalmaz. A kék című, „szépségpolc” fejezet négy rövid cikket tartalmaz; a hosszabb első és a harmadik cikk mellett színes képet, a második szakasz mellett rajzok sorozatát tekintheti meg az érdeklődő. A „cosmo haj”, mint harmadik link szintén négy cikket mutat, a képek és az illusztrációk az előző oldal megnyitásánál tapasztaltak alapján látható. A harmadik „Cosmo szex” link szerkesztése annyiban hasonlít az előző kettőre, hogy a felső, az alsó, a jobb- és a baloldalon keretet alkotó elemek helyet kapnak. Az oldal belső terében megjelenő, fekete

betűvel írt, színes ábrákkal kísért, tizenegy külön sorral elválasztott bekezdésből álló, hosszú cikk helyezkedik el. A főcím fekete betűs, egy színes fénykép mellett vastag betűvel olvasható a lead (kopf). A negyedik „Lelki tusa” címet viselő oldalon öt olvasói levél található. Az oldal érdekességét az jelenti, hogy a külső keretet alkotó elemeken kívül a belső térbe semmilyen ábra, kép, illusztráció nem került. A vastag fekete betűvel írt főcímek alatti nyilatkozásokat rózsaszín vonallal választották el egymástól. A következő oldal az „Életmód” elnevezést kapta. Az itt található három cikk közül, az első kettő az egészséges lábápolásról nyújt hasznos információkat a fiatal nőknek. Az utolsó az egészséges táplálkozásról ejt néhány szó. Mindhárom írás mellett megjelenik egy-egy kép. Különösen az első olvasmányra igaz a laza szerkesztés, hiszen minden második sor után sorkihagyás

tapasztalható. „Utazás” a hatodik link, mely egy fotóval kísért, kambodzsai üdülésről szóló cikk. A fekete vastag főcímen és a lead-en kívül három külön sorral elválasztott bekezdés látható. Az írás nem sorkizárt szerkesztéssel készült A hetedik „Horoszkóp” menüpont érdekessége, hogy nem látható az eddig már megszokott külső keret. A megjelenés baloldali címjegyzékén kívül használható egy olyan ábra, ahol az olvasó saját horoszkópját választhatja ki. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, végigtekinthető mind a 12 csillagjegy. Mivel ez a hónap a kos csillagjegy szülötteinek az ideje, ezért róluk nem csupán a hónapra szóló jóslatok, hanem még néhány jellemző tulajdonság is olvasható. Vastag fekete címszavak alatti, részletesebb kifejtés mellett egy ”kos-ábra” látható. A többi csillagjegy horoszkópját rózsaszín 46 betűvel, lila piktogrammal, sötétlila címszóval szerkesztették, melyeket

fekete vonallal választottak el egymástól. A bekezdések esetén a sorkihagyás jelensége figyelhető meg Egyedül a „Kos” megnevezés olvasható mély piros színnel. „Cosmo stílus” nyolcadik linkként a korábbiakban megállapított külső keretszerkezetből nem tartalmazza a jobboldali „Kérdezz!” táblázatot. A belső térben vastag fekete „Állati dolgok” főcím alatt szintén vastag fekete betűvel olvasható a lead. A megjelenített kilenc színes fénykép alatt található a rövid, csupán két sort foglaló bemutatás. A következő, egyben utolsó választható link a „Cosmo teszt” nevet viseli. A külső keretben azonban változás történt. A jobboldalon rózsaszín hátterű keretben „Top Tipp” címmel három támpontot kínálnak ahhoz, hogy hogyan hozzon meg az olvasó egy nagy döntést. A főcím és a lead vastag fekete betűvel írt, míg a három tanács megnevezése dupla betűmérettel. A belső részben tíz, vastag fekete

betűvel, piros számozással feltett kérdésre három válaszlehetőség jelölhető meg. Amennyiben a felhasználó élni kíván a kitöltés lehetőségével, a pontozás után részletes kiértékelést talál. A tesztsorozat címe vastag barna kérdés, melyet színes fotó kísér. IV. 2 2 A formai megjelenés értékelése A teljes, hivatkozásokkal teli honlap részletes leírása után kritikát kell gyakorolni arra vonatkozóan, hogy a sikeres formai megjelenés kategóriájába sorolható-e. Sebesség, mint szempont a honlap letöltését illetően jónak mondható, habár néhány link esetében – például „Szépség és divat” – valamelyest lassúnak tűnik, hisz több színes fénykép jelenik meg. Nem nehezíti meg az újság „lapozgatójának” a tájékozódást, de észlelhető a letöltések közötti időbeni különbség. A teljes honlap navigálhatósága megfelelőnek tűnik, mert mind a főoldalon, mind a mellékoldalakon látható a

tartalomjegyzék. A bal oldali és a lap alján lévő címjegyzék egyik oldalon sem mellőzött. Azonban hiányosság érzetét kelti, hogy a lap felső részén nincs olyan sor, ahol az archívum, az impresszum, a Cosmopolitan szavakat olvashatná a felhasználó. Nem érhető el például az újság egyik korábban megjelenő száma sem, és a szerkesztőség adatait sem tudja egyszerű lépéssel előhívni az olvasó, sőt gyakorlatilag sehogy. Ez nem vet jó fényt az újságra, mint cégre A kapcsolatfelvétel, az elérhetőség lehetetlen. Előnytelen a navigáció abban a tekintetben, hogy egyik oldalon sem található 47 más, hasonló témával foglalkozó hivatkozás. A honlap szerzője emiatt túlságosan szűk látókört enged az olvasó számára, azaz nem használja ki a hypertext sajátosságát. Amennyiben az olvasó céllal keres egy cikket a honlapon, időigényes böngészést kell végeznie, mivel nem található olyan eszköz, ahová be lehetne gépelni a

keresett írás taralmára, címére vonatkozó szavakat. Ez a hiányosság a hálózat korszerűtlen használatáról tanúsít Arra a kérdésre, hogy az online újság mennyire épít az internetre, kihasználja-e a szerkesztőség a háló sajátosságait, pozitívumként a „Kérdezz!” rovat megjelenése emelhető ki. Lehetősége nyílik a felhasználónak, hogy feltegye kérdéseit, és amennyiben e-mail címét megadja, a választ személyre szólóan elolvashatja. Ez abban az esetben nyújt biztonságérzetet, ha az olvasó magánügyi, bizalmas kérdést intéz az újsághoz. Az újság megrendelésére vonatkozóan használt nyomógombos megoldás egyszerűsíti a vásárlás menetét, így él az e-kereskedelem lehetőségével a weblap üzemeltetője. Aki nem tudja az újság honlapjának címét, annak nem kell sok időt keresőprogramok előtt töltenie, mivel az újság egyszerű címének köszönhetően könnyen fellelhető, elérhető. A navigálhatóság

címszó alatt kifejtett negatívumok azonban teljes joggal jelentik azt, hogy a szerkesztőség nem használja ki a világháló tulajdonságait. Hitelesség, megbízhatóság mutatkozik, ha megtekintjük például a „Cosmo stílus” rovatot, ahol a kiegészítő felszerelések márkáit, árait is megnevezik. Az ár megjelenése útmutatást ad az olvasónak, előre tud tervezni a vásárlással kapcsolatban, úgy érezheti, hogy gondolnak rá. Az előzőekben megemlített „Kérdezz!” rovatra szintén használható a pozitív jellemző, mivel a szerkesztőség hiteles, megbízható magatartását tükrözi. Hirdetés szempontjából nem nevezhető zsúfolt webhelynek, mert a felső mozgó banneren, és a baloldalon lévő „Tenisz”-button-on kívül más reklám nem látható. Nem tekinthető hirdetésnek a „Helykereső” rovatban bemutatott kávézó megjelenése. Csekély alkalommal, egyes oldalak letöltése alatt beférkőző reklám tapasztalható, de nagy

valószínűséggel nem a Cosmopolitan sajátos szerkesztése céljából, mert itt pornográf ajánlatok láthatók. 48 A főoldal megjelenéskor a design (színvilág, látvány) tekintetében a figyelemfelkeltő szó használható leginkább. A „rózsaszín” szín elégedettséget, boldogságérzetet, vidámságot, fiatalságot és igényességet tükröz Mivel ez a lap a világ első fiatal nőknek szóló magazinnak nevezi önmagát, létfontosságú, hogy ez meg is mutatkozzon. A színvilág azt hangsúlyozza, hogy ez az elektronikus újság azoknak a nőknek szól, akik 18-30 év közöttiek, tele energiával, életerővel, frissességgel. Semmiképp sem nevezhetőek ezek a nők átlagosnak; valamiért feltűnnek, kitűnnek a tömegből. Azonban túl erős a színárnyalat, mely negatív, túlzott divatmánia hatását kelti. A szín konzekvens használata praktikus, ezáltal az egységességet fejezi ki. A főoldalon használt fekete, fehér színek természetesnek

hatnak, míg a citromsárga betűvel felírt főcímek fokozzák az egyébként is feltűnőt. A három cikk nagyobb hangsúlyt kap A színek összhatása megfelelő; összeillenek, de mindenképp szokatlanságra hívják fel a figyelmet. Felkelti az érdeklődést, és magával ragadja a felhasználót, hogy megtekintse a linkeket. A hivatkozások színvilága azonban már nem ilyen gondosan kidolgozott. Az, hogy a háttér a következőkben fehér, már nem sugallja azt az egyediséget, melyet a főoldal tükrözött. Új színként a kellemes búzakék jelenik meg, s veszi át néhol a főcímek figyelemfelkeltő szerepét. Pozitívan hat, de a problémát az jelenti, hogy több kiemelés, eszközt nem használ ki az online újság szerkesztője. Tipográfiai szempontból szerény kivitelezésűnek nevezhető a kiadvány. A főcím, a lead betűmérete nem megegyező, de az újságcikk formájában semmilyen megkülönböztetés nem látszik. A „divatbutik” linknél található

cikkek kivételével sehol sem olvasható például néhány mondatos összefoglalás a főcímek alatt. Felkelti az érdeklődést, könnyíti a szövegértést az írások rövid, tömör bemutatása. Azon kívül, hogy a bekezdéseket külön sorok választják el egymástól, a szövegen belül nem alkalmaznak betűvastagítást, színeket, kurzív betűket. A főoldal látványa igényes, mint az a színvilág tekintetében leírtaknál olvasható. A kreatív, design-os jelző azonban szubjektív véleményem szerint nem használható a teljes webhely megjelenésére, mivel nem élnek minden területen a tipográfiai lehetőségekkel és a színhatásokkal. Nyelvi szempontból súlyos hibának róható fel, hogy az elektronikus kiadvány szerkesztője nem figyel a helyesírásra. Elengedhetetlen, hogy egy internetes oldalon, melyet több millió látogató megtekint, ne a magyar nyelv szabályait betartva nyilatkozzon a szerkesztő. Negatív benyomást kelt, hogy az első „Cosmo

világ” oldalra kattintva, a 49 feltűnő, kék betűvel írt cím hibás, mivel a „Program ajánló” szó helyes formáját egybe kell írni, vagyis „Programajánló”. Összefoglalóan elmondható, hogy a főoldal nívós megszerkesztése, a reklámmentes oldalak, és a linkek átláthatósága mellett számos kihasználatlan lehetőséget hagytak figyelmen kívül a WWW dokumentum megszerkesztésénél. A kezdeti lendületesség alábbhagyott. IV. 3 Magyar nyelvű Cosmopolitan-cikk szövegértési vizsgálata A teljes Cosmopolitan WWW dokumentum oldalai közül az „Utazás” címet viselő link megnyitása alatt található cikket veszem nagyító alá. Ebben a szakaszban bemutatom a kiválasztott cikk internetes és nyelvészeti sajátosságait, és rávilágítok az esetleges hibákra. A Siem Riep repülőterétől elgurulunk folyóparti szállásunkra, az új, tiszta és kettőnknek mindössze négy dollárt kóstáló Sweat Home Guest House-ba. Éhen nem fogunk

halni, kajálda kajálda hátán, fillérekért kínálják a kínai, indiai és japán ételeket, persze a helyi finomságok mellett. Egy szupergyors internetkapcsolatot hirdető boltban (10 kilobájt per sec) az eladók ránk sóznak két kerékpárt - ha már a leveleinket nem tudjuk megnézni napi másfél dollárért, legalább legyen biciklink, amin kiélhetjük sebességmániánkat! Templomtúra Kora reggel nyeregbe pattanunk: irány Angkor, a világörökség ékköve. A monumentális, ötszintes főtemplom falai körül a hajnali ködben sejtelmesen párolog egy óriási víztározó. Az 55 méter magas főtoronyhoz vezető lépcső olyan meredek, hogy csak négykézláb tudjuk felküzdeni magunkat, de a pazar kilátás kárpótol a megpróbáltatásért. Továbbdrótszamarazunk, s a dzsungelből váratlanul előbukkan a Ta 50 Prohm buddhista szentély liánokkal, indákkal benőtt épülete, amely fénykorában 80 ezer embernek nyújtott otthont. A templomváros egy

távolabbi pontján megcsodáljuk a 10. századi Banteay Srei hindu templom kecses falfaragásait: a legenda szerint az épület megmunkálásán csak nők dolgozhattak. Nyaralás Háromnapi kánikulai biciklizés és sok ezer lépcsőfok után Lara Croft is megszavazna nekünk egy tengerparti pihenést. Viszontagságos zötykölődés után behajózunk a határ már thai oldalán fekvő Chang szigetvilágba. Maga az érintetlen trópus! Fáradalmainkat a napfény, az öblökkel tarkított, homokos-pálmafás bícs és a tengerparti vacsi hamar feledteti. Napozás közben a nyugágyban félálomban arról ábrándozunk, hogy melyik egzotikus országban fogjuk Lara Croftként megmenteni a földet a Tomb Raider harmadik részében. Éghajlat Novembertől márciusig a hideg, száraz északkeleti monszun, májustól októberig a nedves délnyugati monszun uralkodik. Az átlagos hőmérséklet 21-35 °C Étkezés A (kötelező) levest az egyéb fogásokkal együtt fogyasztják. Ne hagyd ki

a nemzeti specialitást, a spenótlevélbe csomagolt, diós szósszal leöntött grillezett halat. A salátákat a kambodzsai konyha három fő fűszerével - menta, koriander, citromfű ízesítik. A piacon kapható francia kenyér, sült teknősbéka vagy békeláb a francia gyarmati időket idézi. Kedvelt helyi ital a szódavíz citrommal ízesítve Vásárlás A boltokban (például a csodás selyembutikokban) alapszabály az alku, de mosollyal többre mész, mint lekezelő stílussal. Sok turista a helyi árusnál 1000 rielért (10 forint) véres csatát vív, majd este egy nyugati bárban 15-20 dollárt elkoktéloz. Gondold át, mennyit számít neked az adott összeg, és mennyit az eladónak. Adminisztráció Magyar állampolgárok a Kambodzsai Királyság területére vízummal utazhatnak be. Ezt külföldi kambodzsai nagykövetségeken (például a berlinin) vagy érkezéskor a repülőtéren, illetve a kijelölt határátkelőkön igényelheted. A turistavízumhoz 6

hónapig évrényes útlevél és 20 amerikai dollár kell. Ja, és két fotó Rólad Az újságcikk egy kambodzsai üdülésről szól, tartalmát illetően élménybeszámolónak és úti leírásnak tekinthető. Mielőtt a tartalmáról beszélnék, meg kell említeni a formai benyomásokat. A „Kalandtúra Kambodzsában” cím kék betűvel írt, mely kellemes hatást kelt a mellette lévő fotóval. A képen pálmafák között röplabdázó férfiak láthatók A nyaralásnak ez a formája mindenki számára kecsegtető és csábító. Háttérben a kék ég, a tenger, a homok, a zöld fák, melyek jó hangulattal töltik fel az olvasót. Továbbtekintve az íráson már nem ilyen pozitív a benyomás A kétmondatos lead keskeny betűformával, de vastagított betűtípussal szerkesztett, mely zárójelet is tartalmaz. Formailag négy szakasz különíthető el egymástól a cikket figyelve. A tagolást sorkihagyások használatával érik el. A szöveg nem sorkizárt

formátumban írt, ezért 51 zavarosság érzését kelti. Ehhez hozzájárul az is, hogy a címszavak nem kapnak semmilyen megkülönböztetést, tetőzve ezt azzal, hogy az utolsó négy címszó között már egy sor sincs kihagyva, az írás ömlesztett, monoton. Nehezíti az olvasást, lassítja a szöveg emlékezetben tárolását, a lényeg visszaadását akadályozza. A formai kialakítás nem segíti, hanem nehezíti az írás olvasását, megértését, megjegyzését. Követhetetlenség, átláthatatlanság jellemzi a kiemelésmentes cikket. Az írás belső megszerkesztését illetően vizsgálni kell a tartalmat, a helyesírást és a szavak használatát. A téma mélységét tekintve az információtartalom megfelelőnek mondható, azaz minden odautazni kívánó megtudja a legfontosabb információkat, melyet egy A4-es formátumú írásból meg lehet tudni. Mind földrajzi, mind történelmi, mind kulináris információkkal ellát a szerző.

Funkcionalitását tekintve érdeklődést felkeltőnek tekinthető, mivel a kezdeti, hétköznapi stílusban megfogalmazott, saját tapasztalat leírása és a teljes üdülés programjának elmondása közelséget és kellemes hangulatot ébreszt. Hitelesnek tűnik a szöveg, mert olvasható a repülőtér, a hotel neve és a személyes pihenésről, sportolásról szóló élmény. Nyelvtani szempontból hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan hosszú mondatok, melyek aktív figyelmet kívánnak. A stílus közvetlen, olykor igényes, a személyes élmények kifejezésére többes szám első személy használata figyelhető meg. A „Templomtúra” címszó alatt leírt információk hasznosnak, stílusosnak tűnnek. Minden szakaszban vannak olyan szavak és kifejezések, amik visszaadják a fiatalos lendületet. Az általános kritikát követően fokozatosan haladok a szövegben, és részletesen elemzem az újságcikket. A lead „Bizonyára meghibbantunk, dohogok a barátnőmnek

” mondattal kezdődik, ahol mind a két ige köznyelvben használatos. Különösen a második ige érdekes, mert manapság ritkán használják a fiatalok a mérgelődés, bosszankodás kifejezésére ezt a szót. A lead második, egyben utolsó mondata megállapítással kezdődik, majd egy olyan számítógépes játékból idézett személynevet említ, melyre a későbbiekben visszautal. Nemcsak az „alias” szleng szó alkalmazása, hanem egy ironikus kifejezés is tükrözi a „Cosmo” stílust: „Igaz, Angelina Jolie (alias Lara Croft) úgy járkál ide, mint mi a Balatonra.” Egyértelműen negatív kicsengésű a magyar vonatkozás felemlegetése. Mint köztudott, a lead feladata, hogy összefoglalja a későbbiekben kifejtett cikk tartalmát. Ennek a meghatározásban a kambodzsai lead azonban nem felel meg, mert a konkrét információ: Kambodzsa, a távoli, elmaradott 52 ország az úti cél. Az első szakasz, mely megnevezésként semmilyen címet nem kap,

bővelkedik hétköznapi szavakban és kifejezésekben: elgurulunk, kóstáló, éhen nem fogunk halni, kajálda kajálda hátán, ránk sóznak, biciklink, kiélhetjük sebességmániánkat. Az első benyomások leírását olvashatjuk, a megérkezést, a körülményeket, illetve egy negatív, szintén ironikus megjegyzést. Az ottani információs társadalom felszereltsége valószínűleg még nem kielégítő, hiszen még az elektronikus levelezés, mint internetes szolgáltatás sem volt elérhető: „Egy szupergyors internetkapcsolatot hirdető boltban (10 kilobájt per sec) az eladók ránk sóznak két kerékpárt – ha már a leveleinket nem tudjuk megnézni napi másfél dollárért, legalább legyen biciklink, amin kiélhetjük sebességmániánkat.” Annak ellenére, hogy ebben a bekezdésben olvasható a „Siem Riep reptér” és a „Sweat Home Guest House” megnevezés is, mely a szakasz megfogalmazására pozitív hatással van, azt a következtetést vonhatom

le: Enni lehet, de internetezni nem. Mint, ahogyan a szövegértéssel foglalkozó fejezetben olvasható, hosszabb cikkek lényegét a bekezdések lényegének összessége adja, azaz a szövegértés sikerét a lényeg visszaadása jelenti. A második bekezdés már címmel ellátott – Templomtúra – jórészt történelmi leírás A bevezető mondattól – „Kora reggel nyeregbe pattantunk:” – eltekintve azt az érzést kelti az olvasóban, hogy egy útikönyvet tart a kezében. A szakasz beszámol a monumentális épületekről, és a templomok építését illetően érdekesség is olvasható. Egyetlen egy szó okoz döbbenetet A „továbbdrótszamarazunk” kifejezés feltűnést kelt, mivel egyrészt hosszú, nehezen olvasható, másrészt nemcsak a fiatalok, de az idősebbek között is ritkán használatos. Manapság a „kerékpározni” szó alkalmazása a megszokott. Ebben a bekezdésben a témamondatot – „irány Angkor, a világörökség ékköve” –

követik a magyarázó, alátámasztó, kifejtő mondatok. A szövegértést segíti a témamondat megléte, mert a lényeg összefoglalása az olvasó számára egyszerűbb feladat. A harmadik bekezdés joggal kapta a „Nyaralás” címet. A kirándulások utáni napozás, pihenés tölti ki a napokat A fogalmazási stílus újfent olyan hétköznapi – biciklizés, megszavazna nekünk, zötykölődés, vacsi – szavakat használ, melyeket a mai fiatalság. Visszatér a számítógépes szereplő, Lara Croft neve is. Emiatt érezzük, hogy egységes a szöveg, ugyanaz a figura még létezik az elbeszélésben, és bővebb információkat is megtudunk róla: „Lara Croftként megmenteni a földet a Tomb Raider harmadik részében”. A mondat befejezetlen, de a bekezdés befejezett, ez a szerkesztés, gondolkodásra készteti az olvasót. A legérdekesebb szó ebben a szakaszban a „bícs”, ami az angol „beach” szó strand jelentésének a magyarosított megfelelője.

Feltűnő az angol szó használata, és a magyar 53 kiejtés szerinti helyesírás alkalmazása. Annak ellenére, hogy a mai fiatalok ezt értik, valószínűleg megdöbbenek az írásképen. A bekezdés lényegét talán egyszeri, gyors olvasás után nem tudja összefoglalni az olvasó, mert valószínűleg csupán Lara neve köszön vissza a memóriájában. A negyedik, egyben utolsó bekezdés következik, mely véleményem szerint további négy szakaszra bontható. A négy szakasz egy-egy címszóval megilletett, de külön sorral már nem. A legfontosabb információkat olvashatja az utazni vágyó, adatokat talál az éghajlatról, az étkezési sajátosságokról, a vásárlási szokásokról és az utazáshoz szükséges ügyintézésről. Az étkezési szokásokról szólva felsorolja az író a legfontosabb fűszereket, illetve a francia konyha elterjedésének történelmi okát. Felszólító módban lévő mondattal hívja fel a figyelmet a legkedveltebb helyi

specialitásra, de helyesírási hiba fedezhető fel a mondat végéről hiányzó felkiáltójel miatt. A vásárlás alkudozási szokásánál is felszólító mondattal ad tanácsot, de a mondat végi írásjel itt sem látható, helyette három ponttal zárja az író ezt a szakaszt. Nemcsak a bekezdés, de a teljes újságcikk befejezése is érdekes Az adminisztrációról szólva körültekintő tájékoztatást nyújt, azonban az utolsó két mondat visszaadja a „Cosmo” stílust: „Ja, és két fotó. Rólad” Nem szerencsés, hogy a negyedik bekezdés ilyen sok és széleskörű információt tartalmaz, mert egyszerre nehezen felfogható, megérthető és megjegyezhető. Emiatt a visszaidézés is nehézkes A túlzsúfoltság, azaz az információ-túltermelés gátolja a szövegértést. Levonva a következtetéseket a Cosmopolitan honlap „Kalandtúra Kambodzsában” című cikke gyengén szerkesztett. A cikk olvasása közben kevés formai, nyelvi elem segíti az

olvasó szövegértését. Az internet használatára vonatkozóan számos formai eszköz kihasználatlan maradt, mely barátságosabbá, könnyebben olvashatóvá tette volna a szöveget. IV. 4 A német nyelvű Cosmopolitan-honlap bemutatása és értékelése Az előzőekben elemeztem a Cosmopolitan magazin magyar nyelvű elektronikus kiadványát, és a következőkben ennek az újságnak a német nyelvű változatát mutatom be. A magyar kiadvány mellé az összehasonlíthatóság elve alapján választottam a német megfelelőt. Összehasonlítható ez a két honlap, mivel mindkettő a dolgozat elméleti fejezetében kialakított szempontrendszert tekintve ugyanabba a kategóriába sorolható. 54 A német nyelvű honlap tulajdonságait tekintve csupán két pontban van eltérés a magyar nyelvű oldallal szemben. A német újság www.cosmopolitande cím beírása után jelenik meg, és erre vonatkozóan állapítható meg az első különbség, miszerint az itt olvasó cím

DE, azaz Németország domain nevével használatos. HTML nyelvezettel szerkesztett a weboldal, azaz a második általános tulajdonság is jellemző. A harmadik sajátosság, azaz a reklámok szerepe, a honlap részletes bemutatásakor megemlítést nyer, de elmondható, hogy a szöveges link, mint reklám a legjelentősebb alkalmazott eszköz. A speciális tulajdonságok között szereplő rendszerben, a tematikus aspektus szórakozás témakörébe tartozik az újság. Pszichografikus szemlélet esetében az életkor szerint fiataloknak, középkorúaknak, társadalmi szerint nőknek szól a honlap. A nyelv, mint az egyik szempont, német, azaz a másik különbség itt található. A megjelenési kategóriába való besoroláshoz a részletes elemzés alapján lehet eldönteni, hogy melyik csoportba kerül a német nyelvű Cosmopolitan weblapja. Az elemzési szempontrendszer megegyezik, azaz vizsgálom a sebességet, a navigálhatóságot, az internet kihasználását (linkek,

elérhetőség), a hitelességet, a hirdetések szerepét, a design-t (színvilág, látvány), a tipográfiát és nyelvi követelmények betartását. IV. 4 1 A formai megjelenés általános bemutatása A főoldal szürke háttere a www.cosmopolitande cím begépelése után megdöbbenti a felhasználót. A képernyőn megjelenő felső sáv üres, csupán a szürke háttér látható Ezek után kezdődik a valódi honlap, mivel egy sorban a „Community-Login” megnevezés mellett név és jelszó megadására fenntartott hely látható. Ezt követi az „Abbonement”, „Kontakt”, „Impresszum” és a „Newsletter” szavak, melyek a kapcsolattartás eszközei. A gördíthető főoldal bal oldalán világosszürke színnel elhatárolt függőleges szakaszban látható az újság címoldala, mellette az évszám és a hónap, illetve a tartalomra, a következő számra és a megrendelésre vonatkozó kifejezések, melyeknél megjelenik a továbblépéshez szükséges kéz.

Az elektronikus újság címe nagy nyomtatott, rózsaszín betűvel olvasható. Ebben a bal oldali szakaszban található a 11 megnevezést tartalmazó linkgyűjtemény, melyet egy rövid „kérdőíves” párkereső megjelenés követ. A következőkben „Seitenklicks” címmel ellátva 7 hasonló témával foglalkozó kiadvány link neve olvasható, melyek kivétel nélkül megnyithatók. A főoldal külső, jobb keretében 12 halványszürke keret látható, ahol az olvasó az 55 aktuális újságcikk címét, rövid összefoglalását találja, mindezt mindenesetben képpel illusztrálva. A honlap alsó szakaszában négy internetes cím található, melyek egyszerűen megjeleníthetők. A külső keretet a felső sávban található kapcsolattartási funkcióval ellátott eszközök, a bal oldali címjegyzék, társkeresési megjelenés, honlapon kívüli hivatkozás, a jobb oldali 12 keretes cikkajánló és az alsó sávban található négy cím alkotja. A belső

terület szerkezetére jellemző a sötétszürke háttér, melyet egy fiatal nő nagyméretű fényképe tör meg. A címlapon szereplő nő áll a honlap közepén, bal felső oldalán három képpel illusztrált cím és tartalom olvasható. A nő alatt, aki fekete blúzt és piros szoknyát visel, 6 nagyobb keret a fontosabb cikkek címét és tartalmát foglalja magában, természetesen ezt egy-egy képpel kísérik. A világosszürke keretekben fehér betűvel olvasók a cikkek, míg a 12 kisebb keretben még világosabb a szürke háttér színe, ahol sötétszürke, de nem fekete betűkkel szerkesztették a tartalmat. A belső szakasz legfeltűnőbb jelensége a fiatal nő és a hat főcikk között elhelyezett citromsárga, nagy nyomtatott betűvel írt honlapcím. A hölgy melletti keskeny jobb oldali sávban a citromsárga, a rózsaszín és a fekete színek keltik fel az érdeklődést. A főoldal 11 hivatkozásának megtekintésekor érdekességként jelenik meg a

felhasználó számára, hogy a megjelenített oldalakon további keretes szerkezetben megoldott rövid cikkajánlókat talál. Bármelyik hivatkozásra is kapcsol, észreveszi, hogy a minden oldal ugyanazokat a faktorokat tudja magáénak. Az első „Home” megnevezés a főoldalt jelöli, melyet fent bemutattam, ezért a második link következik. A „Beauty” hivatkozás megjelenésekor egy kisméretű beférkőző reklámra lehet figyelmes az újságolvasó. Ez a reklám bordó, mozgó képet alkalmazó parfümhirdetés, melynek bezárása után látható az oldal. A külső szerkezetben annyi változás történik, hogy a jobb oldali sávban hét, képekkel kísért, világosszürke keretben lévő cikkösszefoglalás jelenik meg. A belső tér felső részében egy nagyobb méretű kép narancssárga és piros árnyalatú háttérben kap helyet, melyet a link címe kísér. Ez alatt hét keretes összefoglalás, majd közöttük egy kétszeres nagyságú keretben az oldal fő

cikke. Ennél a keretnél a sötét és világos árnyalatokat felcserélték, mely azt sugallja, hogy ez az oldal vezércikke. Ezt az ajánlót megnyitva piros betűs főcím, fekete vastag betűvel írt alcím alatt nagy méretben látható az előző kép. A kép mellett egy hasábban a rövid cikk, és három sminkkészletbe való eszköz fotója. A cikket mind az írás, mind a kép készítőjének neve követi, majd a „weiter” szó, mely további linket jelöl. 56 A harmadik „Astro” nevet viselő oldal külső keretében csupán a jobb oldalon vehető észre változás, mivel öt keretes rövid cikk olvasható. A belső tér címmeghatározása a lila és a piros színek árnyalatában, két égitestről készült kép kíséretében olvasható el. A belső tér két kisebb és két nagyobb összefoglalót tartalmaz. A színek felhasználása ellenkezőleg történik a méretek és a cikkek fontosságát illetően. Megtekintve a jelentősebb hivatkozásokat

feltűnő, színes, nagyméretű képekre, viszonylag hosszabb szövegekre lehet figyelmes az olvasó, melyeket további linkgyűjtemény követ. Gyakran még négy-öt kattintás után sem találjuk meg az oldal „végét”. A negyedik „Sex & Liebe” link megnyitásakor a külső jobb oldali sávban hét képpel kísért cikk összefoglalója található. A belső szerkezet címére jellemző, hogy lila és piros színű háttérben erotikus kép kíséri. A megnevezés alatt nyolc tartalom olvasható, melyek közül egy az oldal vezércikkét megillető formában látható. Ez a cikk megegyezik az előző link egyik vezércikkével. „Mode” címet viseli az ötödik hivatkozás, melyet kék és narancssárga színekben egy fotómodellről készült kép részletével illusztráltak. Míg a külső szakaszban öt, addig a belsőben hét ajánló található. Ezek közül kettő kiérdemelte a színárnyalatok változtatását, melyekbe bepillantva megállapítható, hogy a

hangsúly a fotókon van. Öltözködési tanácsként a fényképek mellett csupán néhány mondat olvasható, mivel nincs szükség, részletezésre. A képek mindent elmondanak A hatodik „Kult & Kultur” oldal megnevezését kék és zöld színek között elhelyezett fotókkal szerkesztették meg. A képek egy bábjátékon és egy balettelőadáson készülhettek. Mind a külső hat, mind a belső kilenc keretben található cikk a kulturális programok ajánlóinak felel meg. Érdekességként megnevezhető, hogy nem található olyan cikk, melyet eltérő színárnyalattal jelöltek volna. Bármely ajánlatra is kapcsol az érdeklődő, a főcímet színes betűvel a tartalmat feketével tudja elolvasni. A szerkesztők ügyeltek arra, hogy minden oldalon megtekinthető legyen legalább egy fénykép az ajánlott programról. A „Kopf und Herz” hetedik hivatkozás címe két boldogan mosolygó nőt ábrázoló képpel látható. A külső szakasz hat és a belső tér

hét cikke az egészséges életmóddal foglalkozik. A belső szakaszban két cikket jelöl meg, melyeket leginkább ajánl Megnyitva az oldalakat hasznos tanácsokat olvashat az érdeklődő a témával kapcsolatban, melyeket részletes leírások és segítségül szolgáló illusztrációkkal könnyedén elsajátíthat. 57 Sárga és zöld színekben jelenik meg az akváriumról és valamely ételkülönlegességről készített fotó, mely a „Food & Living” nyolcadik hivatkozást kíséri. Feltűnően kevés cikk – a külső sávban három, a belsőben négy – jelenik meg a szürke kompozícióban. Két fontosabb írást illettek a megkülönböztető jegyekkel, melyek az aktuális ünnephez, illetve könnyen elkészíthető ételkölteményekhez adnak hasznos információkat. Megjegyzendő, hogy nagy hangsúlyt kapnak a képek. A szövegen belül nem látható különleges kiemelés, csupán a címet szerkesztették nagyobb és színes betűvel. „Reise” címet

viseli a kilencedik link, ahol a megnevezést kék és zöld színek mellett egy égboltról készült fotó jeleníti meg. A külső szakaszban kilenc, a belsőben hét tartalom olvasható, ahol a megkülönböztetéssel két úti célra hívják fel a figyelmet. Amennyiben a kirándulások érdeklik az olvasót, rákattintva a hivatkozásra több fényképet is láthat az utazással kapcsolatban. A szöveges tájékoztatás nem túl részletes, hanem megfelelő terjedelmű, mivel az érdeklődés felkeltése a cikk írójának a célja. Egyedüli színként, a narancssárga szín jelenik meg a „Job & Geld” felirat hátterében. A tizedik oldal egy dolgozó nő fotóját ábrázolva kívül hat, belül hét összefoglalást jelenít meg. A két jelentősebb cikkre jellemző, hogy több hivatkozást felajánl a témában való elmélyedés céljából. Az oldal egyik hivatkozása szolgál a német nyelvű szövegértési vizsgálat tárgyának. A tizenegyedig „Community”

címet viselő oldal érdekessége, hogy a regisztráció lehetőségét ajánlja fel az olvasónak. A fehér hátterű belső térben táblázat formájába lehet beírni a kívánt azonosító adatokat. Szöveges tájékoztatást adnak arról, hogy mi célt szolgál a regisztráció, és kiemeléssel jelölik a fontos információkat. A német honlap formáját a szerteágazó szóval lehet jellemezni, hiszen oly sok cikket közöl, hogy ezek bemutatására nem elegendő a dolgozat terjedelme. A főbb linkek és cikkek megtekintése alapján is megállapítható, hogy ritkán olvasható olyan megjelenés, amelyet ne illusztrálnának egy képpel vagy egy ábrával, illetve ne kísérné valamely színárnyalat. A színek használata a címszavak kiemelését szolgálja IV. 4 2 A formai megjelenés értékelése Sebesség, mint elsődleges értékelési szempont, fontos kritériuma a honlap megítélésének. Tapasztalható, hogy először a szürke háttérszín jelenik meg, és

valamivel később látható a szöveges rész. Minden oldalmegjelenés több képet, fotót tartalmaz, 58 melyek érezhetően lassítják a letöltést. Különösen igaz ez, amikor több, nagyméretű kép látható például az utazással és a divattal foglalkozó oldalak esetében. A navigálhatóság szempontjából pozitív benyomást kelt a német nyelvű honlap. A bal oldali linkgyűjtemény számtalan lehetőséget kínál a további tájékozódás érdekében. Az olvasó kedve, ideje szerint válogathat kíván-e még több információval gazdagodni. A külső szerkezet felső része a kapcsolattartás érdekében kínál olyan lehetőségeket, hogy például az olvasó levelet intézhet a szerkesztőséghez. Minden elérhetőségi adatot ezen linkek kapcsán szolgáltat ki a szerkesztőség az érdeklődő számára. Negatívumként értékelhető, hogy az alsó részen azonban nem látható vízszintes tartalomjegyzék, mert a lenti sáv a hasonló témájú

honlapokra kínál csatlakozási lehetőséget. A szerkesztőség használja az internet lehetőségeit, mert például alkalmazza a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus levelezést. Az újság megrendelésére vonatkozó feltételekről külön oldalon tájékozódhat az olvasó. Mindemellett a szerkesztőség kihasználja hypertext tulajdonságát, mert egy-egy oldalról számtalan másik hivatkozással mutat irányt az olvasásban. Nem csupán az egyes témákhoz, hanem az egyes cikkekhez is kínál további olvasmányokat a szerző. A hitelességet, megbízhatóságot illetően nem kételkedik az olvasó, hiszen az írásokban számos tanácsot kap, melyeket például az egészségről szóló oldalon képekkel is illusztrálnak. A megbízhatóságra a „Community” link a legjobb példa, mivel egyértelműen az olvasó tudomására hozzák, hogy amennyiben a szerkesztőség regisztrálja az adatokat, a megemlített partnereken kívül mást ezek nem illetnek meg.

Hirdetésekről szólva érdekes jelenség, hogy sem a főoldalon, sem a mellékoldalakon nem látható banner, button. Ez a fajta reklámmentesség feltűnő, de több oldal megnyitása esetén beférkőző reklám lassítja a letöltést. Mindemellett a szöveges linkek, mint reklámformák megjelennek, mivel a külső keret bal oldalán lévő címlista segítségével több konkurens újság is elérhető. A design (színvilág, látvány) szempontjából elmondható, hogy konzekvensen a szürke színt lehet a WWW dokumentum alapszínének nevezni. Háttérszínnek a sötét árnyalatot választotta a szerkesztő. A belső oldal háttere fehér, az itt látható keretmegoldások 59 esetében a szürke szín dominál. Az oldalak főcíme a külső keret felső szakaszában a rózsaszín, kék, zöld, sárga különböző árnyalataiban jelenik meg. A szürke szín nem oly feltűnő, melyet a fiatalos célközönség elvárhat. A szürke konzervatív, határozott, magabiztos,

igényes, érettebb korosztály képviseletére utal, a világosabb színekkel kompenzálva azonban meglehetősen kellemes színvilágot mutat. Összhangról árulkodik a honlap minden egyes oldala. A tipográfiát illetően a honlap címe feltűnő – a sárga, olykor rózsaszín –, nagybetűs szerkesztést kapott, míg a fő- és alcímek esetében a fekete dominál. A címeket vastagított betűvel, míg az összefoglalásokat és a cikkek szövegeit normálméretű fekete, olykor fehér betűvel írták. Vannak oldalak, ahol nem a betűk méretével, hanem a színek játékával emeli ki a szerző a hangsúlyosabb részleteket. Bepillantva egy-egy cikkbe, felfigyel az olvasó a szövegen belül vastag betűvel szedett kiemelésekre, illetve a gyakran használt sorkihagyás jelenségére. Negatívumként megjegyzendő, hogy vannak olyan oldalak is, ahol viszont a megszokott kiemelési típusok nem fedezhetők fel. Nyelvi szempontból az „elangolosodás” jelensége

szembeötlő. A címjegyzékben, egyes írások címeiben előfordul, hogy nem a német meghatározás, hanem az angol megfelelője olvasható, például „Home, Beauty, Food, Living, Community, Newsletter”. A német olvasó számára nem okoz problémát ezeket a megnevezéseket megérteni, hiszen az angolt, mint idegen nyelvet a magazin célcsoportjának legalább 80 százaléka középfokú szinten elsajátította. Kompetensen használja szóbeli és írásbeli megnyilatkozásai során ezt a nyelvet. Emiatt a felhasználó számára nem jelent akadályt a szövegértési folyamatban az idegen szavak alkalmazása. Összefoglalóan elmondható, hogy ez a WWW dokumentum megjelenést illetően a sikeres formai kialakítás csoportjába kerül. A honlap készítője alkalmazza a hypertext sajátosságait, szubjektív véleményem szerint igényes, design-os a küllem. A keretekben megfogalmazott összefoglalók száma időnként az információ-túltermelés hatását kelti, a

„bőség zavarában” szenvedhet a felhasználó. 60 IV. 5 Német nyelvű Cosmolipan-cikk szövegértési vizsgálata Az elemzés céljából kiválasztott szöveg a „Job & Geld” link „Spinnen Sie Ihr KarriereNetzwerk!” cikke. A megjelenést illetően megjegyzendő tulajdonság, hogy a sebesség nem megfelelő, a letöltés lassú, mert a megjelenítés nagyméretű képet tartalmaz. A kép fölött barna betűvel írt cím megjelenése szintén nehezíti a letöltést. Ja, Leistung zählt im Job. Aber um weiterzukommen sind die richtigen Kontakte mindestens genauso wichtig. Also müssen sie geknüpft und gepflegt werden. Das heißt: weggehen, plaudern, feiern, Menschen treffen. Lernen Sie die Kunst des gekonnten Klüngelns! "Zehn, 30, 60 – das sind die Kriterien, die fürs Karrieremachen zählen", weiß die Kölner Netzwerkexpertin und Berufsberaterin Anni Hausladen. "Zehn Prozent Leistung, 30 Prozent Selbstdarstellung sowie 60 Prozent Beziehungen

und Kontakte." Für Frauen ist das oft ein harter Brocken. Nicht ihre Leistung im Büro und ihr Fachwissen machen sie attraktiv, sondern vor allem Eigen-PR und gute Connections? Doch die Rechnung ist simpel: "Wenn Ihre Vorgesetzten nichts von Ihnen wissen, werden sie im entscheidenden Moment auch nicht an Sie denken", erklärt Anni Hausladen. Erfolg dank Vitamin B – Männer schwören seit Jahrhunderten auf diesen spritzigen Business-Cocktail. Viele Frauen scheuen sich dagegen, auf ihre Kontakte zu setzen oder gar für sich zu trommeln. Doch falsche Bescheidenheit und die gute Kinderstube sind Bremsen 61 auf dem Weg nach oben. Schließlich folgt auch das Klüngeln – oder auf Neudeutsch: das Networking – strengen Regeln: Wer richtig vernetzt ist, gibt Empfehlungen und wird selbst von anderen empfohlen. Den Traumjob, geldwerte Tipps, den entscheidenden Informationsvorsprung – solche Karrierekicks gibt’s nicht für Stubenhocker und Einzelgänger. Nur wer Party

macht, sich sehen lässt, auf andere zugeht und auch mal auf "Cousinen-Wirtschaft" setzt, löst das Erfolgsticket. Und erhält Zutritt zu den Kreisen, in denen Karrieren geplant, freie Stellen weitergeflüstert und Zweifel weggeplaudert werden. Werden Sie zur Networkerin! Ziele definieren und Kontakte knüpfen »» Kontakte pflegen und ausweiten »» Adressen und Buchtipps »» TEXT: KATRIN BURSEK ILLUSTRATIOINEN: JASON BROOKS A formai tulajdonságok számbavétele a cím, az illusztráció és a szöveg megjelenésének leírást jelenti. A barna betűs cím árnyékolt, miszerint halványan nagyobb betűkkel látható még egyszer egy keretben. Sorkihagyás után két hasábra kell figyelni Az egyikben látható a barna, fekete színek dominanciájában az illusztráció, másikban az újságcikk első bekezdése. A képen két csinos, fiatal nő ül egy vendéglátó egység asztalánál, kellemes, kedélyes hangulatot kelt. Az ábra melletti bekezdés, nem sorkizárt,

kiemelést nem tartalmaz. Ezt követően a teljes oldal terjedelmében olvasható a második, utolsó bekezdés. E szakaszt hosszú idézetekkel és számokkal tűzdelték A befejező részt felszólító módú mondattal, felkiáltó jellel zárták le. Baloldalon három vastag betűvel szedett hivatkozás címe olvasható, melyre rákattintva a témához kapcsolódó írásokat találja meg az érdeklődő. A honlap jobb oldalán az újságcikk írójának és az illusztráció felelősének a neve olvasható. Hitelesség, bizalom érzetét kelti ez a tulajdonság Formai sajátosságként felsorolható a hivatkozások megadása, a cikk és az illusztráció szerzőjének megnevezése. E pozitívumok mellett meg kell említeni, hogy hibának róható fel a lead, a szövegen belüli – színekkel, dőlt vagy vastagított betűvel megszerkesztett – kiemelések hiánya. A lead szerepét átveszi a főoldali összefoglalás, 62 mégis kedvezne a cikket megelőző rövid tartalom a

szövegértés, a lényeg visszaadásának folyamatában. Tartalmat illetően azt hangsúlyozza a cikk, hogy a karrierépítésben mennyire fontos az úgynevezett „netzwerk” kialakítása. A téma teljesen illeszkedik a Cosmopolitan célcsoporthoz, mivel az álláskeresés, a munkahelyi előrelépések érintik a mai 18-30 éves korosztályt. A cikk funkcionalitását tekintve eléri célját, mivel a kapcsolatrendszer kiépítéséről hasznos információval látja el az olvasót. Az amerikai forma átvételére összpontosít az író, miszerint az előrejutáshoz a kapcsolatokon, ismeretségeken keresztül vezet az út. Ezalatt nem a protekció fogalmát érti, hanem azt a folyamatot, miszerint az emberekkel, ismerősökkel folytatott párbeszéd, kapcsolattartás segítséget nyújt. Mielőtt részletesen elemezném a szöveget, a globális olvasási stratégia alapján megállapítható, hogy a több helyen használt idézetek a téma mély kutatására adnak okot. Ennek

megfelelően az információtartalom az olvasótól függően tekintettel a cikk terjedelmére elegendő. Az előzőekben már olvasható, hogy hitelességről árulkodik a szerző nevének megadása, valamint erről tanúskodnak a szövegben a témáról való kutatást igazoló idézetek is. A két bekezdés részletes megvizsgálásakor figyelmet kell szentelni a stílusra, a grammatikai szerkezetekre, a szókincsre, melyek mind hozzájárulnak a szövegértés sikeréhez. Érdekes a cím megfogalmazása – „Spinnen Sie Ihr Karriere-Netzwerk!”, melynek szabatos magyar fordítása így hangzik: „Fonja meg a karrier eléréséhez szükséges kapcsolatrendszerét! – abban a tekintetben, hogy egy grammatikai szempontból helyes mondat, mely felszólító módban áll. Szokatlan, figyelemfelkeltő, hogy ezzel a felhívással indítja a szerző a mondanivalóját. Az első szakasz, igenlő válasszal kezdődik – „Ja,”, „Igen,” –, de csak a folytatásból derül ki,

hogy mit helyesel, azaz ’számít a teljesítmény a munkában’. A következő mondattal azonban már rátér a témára: ’A továbblépéshez legalább olyan fontos a helyes kapcsolatok megléte’. Majd levonja a következtetést, megmondja mi a feladata az olvasónak, melyre példát is nyújt. A bekezdés utolsó mondataként szintén felszólítás olvasható, melynek stílusa igényes: ’Tanulja meg a tudatos klikkesedés művészetét!’ A grammatikát tekintve igényes szerkezetek használatával, olykor egyértelmű, egyszerű magyarázatokkal fogalmazza meg a szerző a kapcsolatok kialakításának lényegét. A második, egyben utolsó bekezdés gondolatban tovább tagolható, ha formailag nem is él ezzel az eszközzel a szerkesztő. 63 Idézettel kezdődik a szakasz, mely azért meglepő, mivel három szám közül az elsőt betűvel, míg a másik kettőt számmal írja a szerző. Hitelességet kifejezően olvasható az eredeti közlő neve és beosztása, és

a továbbiakban szintén az ő elmondása alapján magyarázza meg az író a számok jelentését. A fiatal nők – mint célcsoport – nevében feltett kérdés olvasható, melyet ismét egy idézet válaszol meg: „Amennyiben a főnöke semmit nem tud Önről, a döntő pillanatban sem gondol Önre.” Eddig tart a második bekezdés első szakasza, ahol szakember elmondása alapján tudatosítja az író azt a felismerést, hogy a személyiségen és a teljesítményen kívül prioritást érdemlő a kapcsolatok megléte. A bekezdés következő része férfiakra utaló mondattal kezdődik, melynek lényege nem igazán érthető, és később fejti ki a szerző, hogy mire gondol. Míg a férfiak bátrabbak, üzleti ügyekben törtetőbbek, addig a nők számára a karrier felé vezető úton akadályt jelent a szerénység, a visszafogottság és a gyermeknevelés. E rész megfogalmazására a fiatalos fogalmazási stílus jellemző, melyet az angol szó használata is jelez:

„Business-Cocktail”. A második bekezdés utolsó szakasza habár nem válik el, mégis a következtetések levonását fogalmazza meg, miszerint nem marad más megoldás, mint a „klikkesedés”. A német szó használatára ajánl egy úgynevezett ’újnémet’ variációt, az angol szó – „networking” – németesítését „das Networking” formában. A következőkben kötetlen, közvetlen stílusban és hétköznapi szófordulatokkal sorolja fel a kapcsolatok kialakításának lehetséges színtereit, illetve az új állás megszerzésének folyamatát. Ezáltal megmagyarázza a fent alkotott németesített angol szó jelentéstartalmát, és frappánsan a zárómondat utolsó szava is ez: „Werden Sie zur Networkerin!” Összegezve elmondható, hogy a teljes újságcikkre jellemző a részletesség, a fiatalosság, a Cosmo-világ, azaz a fejlődés irányát megadó információhalmaz. Szókincset tekintve az igényesség kötetlenséggel párosulva

jelenik meg. Amennyiben magyar az olvasó anyanyelve, fölöslegesnek tartja az egyes részeket. Egy magyar olvasó számára túlságosan alapos a magyarázkodás, a lehetőségek felsorolása. Ezt a jelenséget Falkné dr. Bánó Klára 60 könyvében az alacsony kontextus fogalmával magyarázza, miszerint a német nemzet sajátossága, hogy részletes, helyenként túl aprólékos a közlés. Megjegyzendő azonban, hogy a szövegértési folyamatra viszont kedvező hatást gyakorol, mivel a szöveg tartalma egyszerűbb, nem bonyolult, ezért a memóriában 60 Falkné dr. Bánó Klára: i m (57 o) 64 nagyobb eséllyel marad meg. Így a lényeg visszaidézése nem okoz problémát Nyelvi sajátosságként figyelemreméltó, hogy a német nyelvű honlapon a magázódó formát használja a cikk írója. Habár a célcsoport 18-30 közötti, fiatal nők rétege, a tisztelet a „Sie” formával jár nekik. A szövegértés számára nincs hatással e forma alkalmazása Mivel a

teljes WWW dokumentum elemzése kapcsán hangsúlyoztam az ’elangolosodás’ jelenségét, ezért csupán a nyomatékosítás kedvéért emelném ki az újságcikkben használt angol szavak gyakoriságát. Látható, hogy az internet alapnyelve, az angol nyelv fokozatosan behálózza a megjelent weblapokat. A német társadalom számára ez a folyamat nem okoz semmilyen problémát, mivel magabiztosan képes kommunikálni ezen a nyelven. Korábban megfogalmaztam, hogy ezért nem jelent akadályt a szövegértési folyamat során e szavak használata. A szöveg külső, azaz formai sajátosságait illetően elmondható, hogy a német nyelvű honlap sem használ ki minden lehetséges eszközt a szövegértés megkönnyítése érdekében. IV. 6 A magyar és a német Cosmopolitan-honlapok általános összehasonlítása A részletes elemzések alapján ki lehet emelni a magyar és a német nyelvű honlap sajátosságait. A korábbi szempontrendszer szerint hasonlítom össze

ezt a két megjelenést. A weblapok betöltésének sebességére vonatkozóan azt tapasztaltam, hogy a nagyobb képekkel illusztrált linkek kivételével gyorsan megnyitható mindkét honlap. Sem a magyar, sem a német nyelvű nem különbözik ezt a szempontot illetően. Ki kell emelni a navigálhatóság esetében meglévő, figyelemreméltó különbséget. Míg a német kiadványnál csupán a külső keret alsó részéből hiányoltam a tartalomjegyzéket, addig a magyarnál több kivetnivalót is találtam. Kevés a linkgyűjtemény, ezért nem található meg a szerkesztőség elérhetősége, csekély a kapcsolattartás esélye, illetve az egyes cikkek után nem áll rendelkezésre további hivatkozás. Habár a hivatkozások számát a német honlapon személy szerint soknak találom, a magyar sem megfelelő, mivel itt egyetlen link sem látható a cikkek elolvasása után. 65 Valamelyest mindkét honlap épít az internetre, de az előzőekből kifolyólag a német

honlap készítője használja ki nagyobb mértékben a sajátosságokat. Elsősorban a hypertext érvényesülése és az e-kereskedelem megjelenése számít pozitívumnak. A hitelesség kérdésében nem észlelhető különbség, hiszen egyik weblap esetében sem merült fel a kétség, hogy nem lenne igaz az írás tartalma. A szerkesztőségek nyomatékosítják, hogy a számukra megadott adatok nem lesznek nyilvánosak, csak a saját adatbázisukban tárolják őket, azaz a megbízhatóság mindkét honlapra jellemző. A hirdetések tekintetében különböznek a honlapok, mivel más reklámeszközökre lehetünk figyelmesek. A magyar nyelvű Cosmopolitan a banner és a button formát alkalmazza, míg a német a szöveges linket és a beférkőző reklámot. Egyik sem nevezhető jobb párosításnak, de szubjektíven elmondható, hogy az „interstitials” zavaró, agresszív hatást kelt. A design megítélése nem lehet objektív, ezért ezek összehasonlítása sem

egyértelmű. A vidám színek használata egyaránt jellemző mindkét webhelyre, de kisebb eltérések megfigyelhetők. Míg a magyar honlap készítői háttérszínnek a rózsaszínt, a német honlap készítői a szürkét választották. Más hatás keltenek, más érzést nyújtanak Az előbbi a fiatalságot, a lendületet, az utóbbi az igényességet tükrözi. A dokumentumoknál, a cikkek illusztrációjánál használt színek árnyalata kellemes, de olykor túl feltűnő. Vannak német nyelvű írások, melyeknél megfelelő a tipográfiai eszközök alkalmazása. Ez azonban nem minden német cikkre igaz. A magyar nyelvű olvasmányoknál általánosságban kijelenthető, hogy kevés eszközt – csupán a sorkihagyással jelölt bekezdések – alkalmaznak a szerkesztők. Ritkán variálják a betűk méretét, formáját, és a szövegen belüli színek alkalmazása is elenyésző. A tipográfiát illetően mindkét honlap tökéletesíthető. Nyelvi szempontból

egyezésként értékelhető, hogy mindkét webhelyen fiatalos, lendületes stílusban lévő cikkeket olvashat az érdeklődő. Grammatikát illetően a felszólító módban lévő mondatokkal törik meg az írók a szöveg monotonságát. Szókincsét tekintve nem csupán a fiatalos, hanem az angol szavak használata érdemel figyelmet. Mint látható, nem csak a német, hanem már a magyar újságcikkben is 66 olvasható olyan szó, mely az angol nyelvet idézi. Ront a magyar nyelvű honlap image-n a már említett helyesírási hiba, ezért a német Cosmopolitan oldal ítélhető pozitívabbnak. IV. 7 A magyar és a német Cosmopolitan-cikkek szövegértési összehasonlítása Szövegértési szempontból leszögezhető, hogy a német nyelvű honlap formai megjelenése egyértelműen kedvez a könnyebb és gyorsabb felfogás, megértés folyamatának. Pozitívan hat az olvasóra, ha már a böngészés közben nem csupán képeket, és egy-egy címet, hanem néhány mondatos

tartalmat is lát. A néhány soros tartalom több célt szolgál. Egyrészt orientálja az olvasót arra vonatkozóan, hogy releváns-e számára a cikk tartalma. Másrészt arról ad útmutatást, hogy mire számíthat a felhasználó. Így lehetősége van szövegtartalmat absztrahálni, ez előismeretet biztosít Könnyebb a szövegértés, mivel már a tartalom elolvasása közben aktiválja az erre vonatkozó tudását, és az új információk integrálási ideje rövidül, az olvasás, a felfogás gyorsul. Harmadrészt a szöveg lényegének felfogása, visszaadása a pár mondatos összefoglalásnak köszönhetően biztosabb. A szövegen belüli kiemelések, akár vastagabb akár színes betűvel szedetten, tudatosítják a lényeget, és felhívják a figyelmet a fontosságot érdemlő információkra. Ez az összefoglalás jelenti a legnagyobb mérföldkövet a honlapok szövegértési folyamatát illetően. A cikkek elemzését figyelembe véve segítik a szövegértést a

bekezdésekkel, sorkihagyással történő tagolások, illetve a szövegen belüli kiemelések alkalmazása. Ezen eszközök kihasználatlansága olykor nehezíti az olvasást, lassítja a szöveg emlékezetben tárolását, a lényeg visszaadását akadályozza. Leginkább a magyar, de olykor a német nyelvű szöveg formai kialakítása sem segíti, hanem nehezíti az írás olvasását, megértését, megjegyzését. Említésre került, hogy nem okoz problémát a német olvasó számára az angol szavak gyakori használata, mégis túlzásnak gondolom. Annak ellenére, hogy a német nyelv rendelkezik megfelelő szókinccsel, mégsem kíván élni ezzel a cikk írója, hanem angolosít. Ez a tendencia a magyar nyelvű cikk esetében is megmutatkozik, de mindenképp pozitív hatást kelt, hogy nem oly nagymértékben. Erre esély sem lenne, 67 hiszen a magyar társadalom nem rendelkezik olyan nyelvi kompetenciával, hogy a szövegértés problémamentes lenne. V.

Szövegértést segítő elemek az internet weblapjain Az internetes honlapok, az olvasás szövegértési folyamatának elméleti sajátosságait összevetve bemutattam a gyakorlatból emelt példán mely eszközöket alkalmazták. Ezt a fejezetet a hasznos elemek összegyűjtésére szentelem. Az első részben arról írok, hogy miért fontos az interneten szereplő kiadványok hibátlan megjelenése. A következőkben pedig néhány használható tanácsot kívánok adni a szövegértés érdekében, mivel a PR szakembernek figyelni kell arra, hogy a megfogalmazott üzenetét a befogadó megfelelően értse meg. V. 1 Az online kiadványok hibátlan megjelenésének jelentősége A WWW dokumentumok esetében nagy hangsúlyt kell fektetni a gyorsaság és a vizualitás jelenségére. A kommunikáció felgyorsul, mert a honlapokra azonnali visszacsatolás érkezhet, így a publikáció sebessége is nő. Bódi Zoltán 61 szerint az online médiumok esetében egyedül a periodicitás

nem jelenik meg, mivel a hírek, az események azonnal felkerülhetnek a hálóra. A vizualitás olymértékben fontossá vált, hogy álló vagy mozgó kép, illusztráció, ábra nélkül elképzelhetetlen egy weblap. Mivel nem csupán az írott nyelvvel lehet manipulálni, ezért gyakran figyelmen kívül is hagyják az oldalak szerzői a nyelvhelyességi szabályokat, emiatt a nyelvtani szerkezetek, a szókincs, a stílus hagy némi kivetnivalót. Nyelvi sajátosságként Bódi Zoltán számtalan példát hoz arra, hogy az elektronikus sajtó miként kelti és tartja fenn az érdeklődést. Egy online újság címlapjára az aktuális, izgalmas híreket csoportosítja A 61 www.e-nyelvhu/cgi-bin/hirek/irasokpl?cikk=1012&type=m 2005 április 15, 21:48 68 főcímek mellé gyakran képeket, illusztrációkat helyeznek. Vannak oldalak, ahol néhány mondatban közlik a rövid tartalmat, melynek szerkesztésénél több taktikát felhasználnak. Olykor kulcsszavakat, máskor

úgynevezett törött mondatokat használnak annak érdekében, hogy az olvasó rákattintson a cikkre, továbbhaladjon. Ezáltal teljes mértékben kihasználják az elektronikus kiadványok azon sajátos tulajdonságát, hogy nem szükséges az újság teljes átlapozás, áttanulmányozása a kívánt, keresett cikk elolvasásához. Így időt, pénzt, energiát spórol meg a felhasználónak, és mint már többször hangsúlyoztam érvényesül az internet gyorsaság elve. Ezen előnyök hatására használják oly sokan, és egyre többen az internetet. Azonban a szerzőnek figyelmet kell fordítani arra, hogy hogyan ír, hogyan szerkeszt meg egy honlapot. Ennek fontosságát Bódi abban látja, hogy a háló divatteremtő, normameghatározó szereppel bír. V. 2 Szövegértést segítő elemek a PR szakember számára Függetlenül attól, hogy általánosságban személy szerint nem a PR szakember készíti el a cég, az intézmény honlapját, mégis fontos a hozzáértése.

Mint kommunikációs szakembernek rendelkezni kell azokkal a minimális szakmai ismeretekkel, miszerint meg tudja állapítani, hogy az elkészült vagy esetleg már az interneten lévő honlap milyen hatást kelt a felhasználóban. Az intézményt minősítik a honlap megjelenési sajátosságai. A kibocsátó számára a webhely, mint a kommunikációs csatornák egyike nagy hangsúlyt érdemel. A következőkben összefoglalom a megfelelő szövegértést eredményező, pozitív hatást keltő honlap kritériumait. A honlap letöltésének sebessége lehetőség szerint legyen gyors, ami azt jelenti, hogy nem szabad egy-egy oldalt képekkel túlzsúfolni. Két egymást követő oldal közötti viszonylag hosszú várakozás alatt az olvasó elfelejti, hogy mit olvasott az előző oldalon. Ez nem célszerű, mivel a lényeg memorizálása nem megy végbe, és a befogadót nem éri el az üzenet. Fontos, hogy legalább két – külső és belső – keret legyen látható a

képernyőn. A külső szakasz a kapcsolattartás, az elérhetőség, bal oldali és alsó részben lévő tartalomjegyzék, illetve linkgyűjtemény elhelyezésére szolgáljon. A külső keret a honlap minden hivatkozását tekintve maradjon változatlan, fontos, hogy bármely oldalt is tanulmányozza a felhasználó, mindig tudnia kell, hol van, és hogyan jut vissza. A 69 belső részben kell elhelyezni az aktuális témákat, a gondosan megszerkesztett szövegeket. Az egyes belső részek alatt meg kell adni néhány továbblépési lehetőséget, néhány linket, de olyan megnevezéssel, hogy tudja az olvasó, merre tart. Azaz a navigálhatóságra vonatkozóan fontos a következetesség, az átláthatóság. Ki kell használni az internet sajátos tulajdonságait, miszerint csatolni kell hivatkozásokat, igénybe kell venni a további médiumok alkalmazását (hanganyag, videofilm lejátszása), a gyorsaság és a vizualitás pozitív kihasználását. Ezen elemek

megfelelő alkalmazása könnyíti és gyorsítja az olvasó szövegértését. A hitelesség és megbízhatóság szabálya elengedhetetlen, hiszen csak valós információkat közölhet a befogadó. A PR szakember alapvető feladata, hogy hitelesen kommunikáljon, és ennek meg kell jelenni a cége honlapján is. Ezáltal érzi a felhasználó, hogy minden körülmények között hihet a cég szavának. Hirdetések nélkül nincs honlap. Manapság az interneten való reklámozás meglévő jelenség, ezért nem lehetséges reklámmentes weblap megszerkesztése. Arra azonban mindenképp figyelni kell, hogy ne legyen túlzsúfolt a honlap, illetőleg ne keltsen agresszív, zavaró hatást. A design, azaz a szívvilág, a látvány szubjektív megítélést igényel. Le kell szögezni azonban, hogy összhangban kell lenni a cég arculatával, illetve arculati elemeivel. Ettől függetlenül, a háttérszínt mindig gondosan ki kell választani, és ezzel kell összhangba hozni a többi

színt. A képek színei kellemes hatást keltsenek az olvasóban A szövegben kiemelés céljából használt színekkel óvatosan kell bánni; kerülni kell a kék színt, mely korábban a hivatkozásokat jelölte. A tipográfia igényének megfelelően olvasható, követhető betűtípust, -méretet kell választani. Kiemelésként – főleg címek, alcímek, fejezetek megnevezése céljából – alkalmazhatunk más betűformákat, -méreteket, de az összhangra itt is figyelni kell Zavaróan hat, hogy egy szó vagy kifejezés esetében a kiemelési lehetőségek tömkelegét használják. Célszerű a szöveg bekezdéseit külön sorral elválasztani egymástól, mely átláthatóvá, olvashatóvá teszi a szöveget. Az olvasó nem fárad bele a monotonitásba, egy-egy szakasz után megállhat, összegezheti a tartalmat, és így haladhat tovább. A szöveg lényege megmarad a hosszú távú memóriában. Mindemellett a bekezdés 70 legfontosabb üzenetét az első mondatban

ajánlatos közzétenni, és az ezt követőekkel csupán alátámasztani. A szövegértést segítő, összefoglaló ábrák, grafikák legyenek egyértelműek és jól láthatók. Nyelvi szempontból fontos megemlíteni a célcsoport szókincsének használatát. Nem szerencsés az a megoldás, ha például egy idősebb korosztály számára megjelenő honlapon idegen, esetleg angol kifejezéseket olvashat az érdeklődő. A stílus – az igék, a személyes névmások használata – a mondanivalóhoz és a célcsoport igényéhez igazodjon. Nem szabad helyesírási hibát elkövetni a megfogalmazásban, ezért igyekezni kell a magyar helyesírás szabályait betartani. A fogalmazás legyen tömör, célratörő és egyértelmű, ezért kerülni kell a hosszú, csekély információtartalommal rendelkező mondatokat. A szükséges információk közlése elegendő, a szöveg ne okozza az olvasó számára az információ-túltermelés érzését. A szöveg funkciójához is,

miszerint lehet motiváló, ismertterjesztő, emlékeztető stb. az írás, igazodni kell a megfogalmazásnak Online újság esetében hasznos az első oldalon a cím alatt néhány mondatban összefoglalni a cikk tartalmát, és a cikk elején lead-et (kopf-ot) szerkeszteni. Mindez pozitívan hat a szövegértésre, melyet már korábban kifejtettem. Összefoglalóan ezeket a tanácsokat áll módomban a PR szakemberek tájékoztatásául adni, melyeket a honlapok kommunikációközpontú elemzése után lehetett megállapítani. Sok esetben nem csupán a szakmai tudás birtoklásával készíthető igényes, hibátlan webhely, hanem hozzátartozik a jó ízlés is. Szubjektív véleményem szerint meg kell találni az ideális kialakítást, mely nem egyhangú, de nem is kirívó, hanem inkább egyedi és megkülönböztetett figyelmet érdemlő. A fent megemlített eszközök pozitívan hatnak a szövegértés folyamatára, ezáltal megválaszolható a dolgozat alcíme; az

internet, mint vizsgált online médium megfelelő elemek alkalmazásával segítheti a szövegértést. 71 Befejezés A szakdolgozatom címe „Online médiumok kommunikációközpontú elemzése. Segíti-e a szövegértést az online médiumok megjelenése?” szükségessé tette, hogy bemutassam az internet, mint vizsgált online médium az informatika világában elfoglalt helyét, fogalmát, szolgáltatásait és tulajdonságait. Az általános és speciális sajátosságai alapján csoportokba soroltam a megjelent honlapokat. Ezt követően a harmadik, „Internetkommunikáció” címet viselő fejezetben kifejtettem a hálón történő közlés jellemzőit Szakirodalom alapján ábrázoltam az internetre jellemző hypertext tulajdonságot, majd ezek tudatában az írás és az olvasás szerepét. A dolgozat tárgyának megfelelően az interneten való olvasás folyamatát részleteztem, különös hangsúlyt fektetve a szövegértés fázisára. Megemlítettem a

szövegértésről alkotott fogalmakat és a sikeres, értő olvasáshoz szükséges szövegértési, olvasási stratégiákat. A teoretikus fejezeteket követően a Cosmopolitan női magazin magyar és német nyelvű weblapjait mutattam be, és kritizáltam. Szövegértési szempontból mindkét honlapról választottam egy-egy cikket, melyet részletesen elemeztem. A kutatások befejeztével összehasonlítottam a két honlapot és a két újságcikket. Az ötödik, egyben fejező szakaszban levontam a konzekvenciát, azaz összefoglaltam a weblapok szerkesztésekor használatos, szövegértést segítő elemeket. A bevezetésben kitűzött célt véleményem szerint elértem, hiszen megállapíthatom, hogy a különböző szerkesztési, tipográfiai, nyelvi eszközök helyes használatával segítheti a szövegértést az internet. A három alcél az egyes fejezetben valósul meg A második fejezetben olvasható a szakirodalom alapján bemutatott World Wide Web szolgáltatás, mely

alapján kialakítottam egy elemzési szempontrendszert, ami a weblapok általános és speciális tulajdonságaihoz igazodik. Ezt követően a kommunikációt helyeztem a középpontba, és erre vonatkozóan is két kiválasztott honlapot elemeztem a fenti szempontrendszer szerint. Nem csupán elemeztem, hanem össze is hasonlított a vizsgált webhelyeket. A konkrét, kommunikációközpontú elemzés eredményei alapján a PR szakember számára összegyűjtöttem az interneten használható, szövegértést segítő elemeket. Ezen eszközök helyes használata megtanulható, és az olvasó számára segítő funkciót láthat el a szövegértést illetően. 72 Felhasznált irodalom Agnes Salanki: Angewandte Linguistik. Eine Textsammlung Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1997. Barta Péter – Faludi Olivér – Herkules János: Internet kezdőknek – haladóknak. DabasJegyzet Kft, Budapest, 1998 Bártfai Barnabás: Információ és kommunikáció. BBS-INFO, Budapest,

2002 Bíró Mária – Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004. Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2002. ECDL oktatócsomag: Információ és kommunikáció. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest, 2004. Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó: Magyarország médiakönyve 2002. II E • N • A • M • I • K • É, Budapest, 2002 Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció Püski Kiadó Kft, Budapest, 2001 Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest 2000 Jean-Michel Cedro: Multimédia. Alexandra Kiadó, Pécs, 1998 Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe. Eötvös József Könyvkiadó Budapest 1999. 73 Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és

művelődésszociológiai vizsgálata. Gondolat Kiadó, Budapest, 2003 Nyárárdy Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004 Perjés László: Internet marketing magyar szemmel. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2001. Pitter – Amato – Callahan – Kerr – Tilton: Egyszerűen Internet. Panem Kft, Budapest, 1998. Robin Zeff – Brad Aronson: Reklám az interneten. Geomédia, Budapest, 2000 Sütheő Péter: Hypertext – Természetes intelligencia az információtudományban -. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1999. Tótfalusi István: Idegen szavak etimológiai szótára. Anno Kiadó, Budapest, 1998 www.e-nyelvhu/cgi-bin/hirek/irasokpl?cikk=1012&type=m 2005 április 15, 21:48 www.tarhu/isip/it2/netizenrtf, 2005 április 9, 19:38 74